8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Péntek, 1921. július 1.) A váci fegyház a Ház előtt. Hornyánszky Zoltán interpellációja a nemzetgyűlés mai ülésén. — Saját tudósítónktól. — ! !A nemzetgyűlés mai ülését­­feltűnően tevés számú képviselő jelenlétében nyitja meg Bottlik József ale­nök. Be­mutatja Dresz­­t Győző, a pacsai ke­rület képviselőjének megbízó level­ét. Kiadják az igazoló bizottságnak. Je­lenti, hogy Cserta Józsefnek, Hor­­myánszky Zoltánnak és Bodor György­nek sürgős interpellációra adott enge­délyt­. .. Következik a büntető­eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény­javaslat harmadszori ol­vasása. A javaslatot hozzászólás nél­kül elfogadják. Ezután Szabó József (bihari) elő­adó ismert­eti a­­ kötelező beiskoláztatásról .szóló törvényjavaslatot. A törvény előnye, hogy rendelkezéseit bünteti szankcióval látja el. Kéri a javaslat elfogadását. Cserta József: A kormány éfiszéról ez az első lépés, mely a miesi(mi) kor­mányok évtizedes mulasztásait, bű­neit és hibáit akarja jóvá tenni tan­ügyi téren. Az állam ne neveljen több latomért, mint amennyit el tud tar­tani. Ezért nagy súlyt kell vetni a­­­gyakorlati célú népiskolákra­ A ma­gyar társadalom­ban benne van, hogy az iskolát már becsüli eléggé. A szén­­mizériák idején a korcsmák nyitva voltak, de az iskolákat be kellett zárni. Ennek többé nem szabad elő­fordulni. De az iskola nívóját is emelni kell, elsősorban azzal, hogy a tanítókat jobban fizessék. A több­­termelés érdekében át kell szervezni a népiskolák m­e­gfelelő osztályait in­tenzív gazdasági szakoktatásra. Abban­­ reménykeli, hogy további üdvös ja­va­slatok következnek, a javaslatot ál­talánosságban, elfogadja. Gerencsér Zoltán: a magyar népok­tatás alapvető törvénye a legkitűnőbb em­berek munkája, s­ a francia törvény figyelembevételével készült ugyan, a mai igényeket azonban mégsem elé­geti ki. A falu iskoláztatására nem fordítottak sem elég gondot, sem meg­felelő anyagiakat nem áldoztak. Ke­vés az­­iskola a falun, s a tanyai gyer­mekek nem jutnak­ hozzá. Az osztat­lan, egy tanulós iskola az oka az is­kolakötelezettség­ nem teljesítésének. (Igau van!) Állami­­ iskoláink száma 3002 volt a­­ trianoni béke előtt. Ebből el­veszte­tünk 2583-at, maradt 919. Elesztet­­tü­k a legkitűnőbb iskoláinkat a meg­szállás folytán. Kevés a 6 évfolyamos iskolánk is.. Feltétlenül szükséges, hogy a falusi iskolába is két tanterem, le­gyen fiuk és lányok számára. Külön kifogásolni ke­ll,­­hogy a gazdasági ismétlő iskolákat nem építik r­á gaz­dasági iskolákká. Gazdasági szaktank­­­okat kell­­kinevezni egyes körzetekbe. A tanyai iskolák reformja szintén el­engedhetetlen.­­ Gerencsér István: Internétuso­kat kell létesíteni, ahová egész napi tar­tózkodásra szekerekkel behordaná a község, vagy m­ás hatóság az iskola­­köteles gyermekeket. Határozati ja­vaslatokat terjeszt be uradalmiakon felállítandó iskolákra vonatkozólag. A javaslatot elfogadja. (Taps.) Magyar Kázmér: A javaslat minden magyar lelkében megnyugvást kelt. A tanyai iskolák szaporítását kívánja, s kifogásolja a büntető rendelkezéseket. A javaslatot elfog­adja. Schlachta Margit rövid felszólalása után Vass József kultuszminiszter válaszol a vita során elhangzott meg­jegyzésekre. Tudataiban van annak,­­ hogy azoknak dolgai, akik a magyart kultúra szolgálatában állnak, nincsenek egészen rendben. De így vannak a­­­ többi társadalmi rétegek. A tanítóság sorsa állandóan -foglalko­statia. A­ tani'.­N 'v &*■ 'W**. v tóság állam­i státusba 'való vétele és a tanítóság nyugdíjügyének rendezése irányában próbál cselekedni. Az isko­láztatásról általánosságban szólva, meg kell ál­lapítania, hogy a fajmagyarság idegenkedik az ikoláztatástól. — Rá kell tehát kényszeríteni, hgpr' a saját beodogulás* érdekében frtril­­jon. Ezt a célt­ szolgálja a javalm­at. A magyar kultur­át egyen­loteni kell legalább is az elemi folupk Ezért a tanyai iskoládat fel kell emelni a vá­rosi iskolák tózintjápST Kötelezi magát, hogy m­indgft Millelkezésére álló erő­vel arra fog il­rekedni­ hogy­ az isko­lákat fejlajje. Figyelmeztet minden iskola féffitartó szervet, hogy a gon­d­­jukho­r áll iskolái fejlesztéséről gon­­doskodni fiartsék legfőbb kötelessé­günknek. A­­kultuszkormány­ gondos­kodni fogj róla, hogy már a mostani iskolaévből mindenütt, a falvakban és tanyákon is meginduljon a tanítás. A tanyai iskola internátusa helyett in­kább napközi otthonnal kell a kér­dést megoldani. A felszólalásokban elhangzott megjegyzéseket köszönettel fogadja s kéri, hogy a javaslatot részle­teiben is fogadják el. Azon lesz, hogy kultúránk valóban magyar kultúra s ennek szolgálatába fogja állítani az oktatás minden szervét. A Ház ezután a javaslatot általá­nosságban elfogadta. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken tartják. Napirenden a mai javaslat másodszori olvasása és a mun­­kásbiztosítási bíráskodásról szóló ja­vaslat szerepel. Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. . Az Interpellációk. Szünet után­ Cserig József a bolital­adó behajtása körül történő visszaélé­sek dolgában interpellált. A fináncok valóságos rablást követnek­ el ennek az adónak a behajtásával és a szabályta­lanul kirótt bírságokkal, noha a kor­mánynak egy rendele­te intézkedik ar­ról, hogy a pénzügyi közegeknek, nincs joguk ilyen büntetéseket kiróni. Hogyan szökött meg Mautner rácról! Ezután Hornyánszky Zoltán inter­­pelációja következett. Már az elmúlt évben interpellált a váci feg­yházban ta­pasztalt visszaélések dolgában, de akkor a vizsgálatot nem indították meg, min­den maradt a régiben. Ezután is érkez­tek újabb és újabb panaszok­, de ő mindaddig nem akart interpellálni, mí­g a bizonyítékok teljes számban nem volta­k birtokában. — Most azután leütött a villámcsa­pás. Mautner István kommunista, a kormányzó merénylője, akit halálra ítéltek és büntetését csak a kormányzó kegyelméből változtatták át életfogy­tiglani fegyházra, megszökött a váci fegyházból. Itt a fegyházban már szö­kése előtt nagyon kellemesen töltötte idejét. Két másik kommunistával zár­ták egy cellába, dr. Varjassal, akit lá­zadásért 12 évi fegyházra és Bársony Kornéllal, akit 8 évi fegyházra ítéltek, holott a­z egyházi rendtartás és a bün­tető törvénykönyv is előírja, hogy akiket három évnél hosszabb szabad­ságvesztésre ítélnek, azoknak bünteté­sük első esztendejét magánzárkában kell tölteniük. Mindamellett közös szobáb­a zárták Mautner kommunistát és fegyenctársait és nehogy valaki megzavarja szórakozásukban őket, az ajtóra az igazgató kiíratta, hogy „ide­geneknek ott tartózkodni tilos“. Ezen­kívül az igazgató is egyre-másr­a meg­­lortogatta őket, valószínűleg azért, hogy becses hogylétük iránt érdeklődjék. Mautner azonkívül elhitette, hogy nagyszerű találmány van, amelyhez különböző anyagokat tell beszereznie. sükre, kimehettek a fegyházból bevá­sárlás céljából Mautner kétszer volt Budapesten, mielőtt megszökött volna. Harmadszor az igazgató meghatalma­zásából menetlevelet kapott Buda­pestre. Civil ruhában jött ide, szintén polgári öltözetű­­fegyházőr, Balázs Ist­ván kíséretében. ' * — Amikor Budapestre érkeztek, a rab és a fegyőr elváltak egymástól. A továbbiakról nincs pozitív tudomásom. Információim úgy szólnak, hogy dél­után "három órakor kellett volna talál­koznia a bekísért fegyencnek a főfegy­­őrrel. Háromkor azonban Mautner István nem jött el. Dinics Vidtor: Elment Bécsbe. Hornyánszky Zoltán: Igen, elment Bécsbe! Hát kérem, ez a fehér terror nálunk! A főfegyőr hárométól , hatig várt, akkor elment a főkapitányságra és bejelentette az esetet. A váci fegy­intézetet csak kilenc órakor értesítet­ték, hogy a fegyenc­­elszökött. A fegy­­ház igazgatója, igaz, szabadságra ment, ez azonban nem elég. Itt ne játszunk! Itt­ komolyan kell bele­nyúlni ezekbe a dolgokba! (Úgy van­ a Friedrich-párton.) Az idén tizen­nyolc kommunista szökött meg Mác­ról. Ezen az állapoton segíteni kell. A fegyőrök nem elegendők és ,nem is megbízhatók. Múltkori interpellációm után, amikor szóvá­ tettem ezeket a dolgokat, az volt az eredmény, hogy elvitték a fegyintézetből még a csend­őröket és katonákat is. .. váci fegy­intézetben a kommunistáknak valósá­gos eldorádójuk van. Dinics Vidor: Piatnik ingyen kártyá­kat küld oda! (Derültség.) Hornyánszky Zoltán ezután felso­rolja, hogy kik szöktek meg Váliról. Polónyi annak idején felhívta a figyel­met Holtai szökési szándékára. Holtai mégis megszökött. Rassay Károly: Sohasem jelentették ezt a minisztériumnak? Hornyánszky Zoltán: Azt nem tu­dom! Rassay Károly: Szokatlan! Hornyánszky Zoltán: Azért interpel­lálok! Szilágyi Lajos: Nem ér rá az igar­­ságiügyminiszter, mert a sajtónovellá­val van elfoglalva. (Nagy zaj. Felkiál­tások: Sajtótörvény kell neki!) Hornyánszky Zoltán: Tessék­ el­ben az ügyben a legszigorúbban eljárni, tessék a katonaságot és a csendőrséget a váczi fegyházba visszarendelni. Maut­ner Istvánnak a Friedrich elleni fő­­tárgyaláson is szerepe lett volna. A katonai nyomozáskor azt vallotta, hogy fontos­ dolgokat Ind Friedrichről. Erre átkísérték a polgári bírósághoz, ahol jegyzőkönybe mondta, hogy mindezt csak azért adta elő, hogy a katonaságtól átvigyék. Ezt a jegyző­könyvet a Tisza gyilkosok tárgyalásán fel is olvasták. Megtörtént a váczi fegyházban, hogy Vörös Újságot nyom­tattak bent a fegyházban kommunista jelszavakkal Szilágyi Lajos: Szabadsajtó a fegy­házban! (Óriási derültség.) Hornyánszky Zoltán: A resfvencek családjai egész nap bent vannak ,a a fegyháziban és este mennek haz­a. Ahol ezerszáz fegyenc van, mint Vá­con, nem lehet így veszélyeztetni a­ társadalmat. A közbiztonság követeli meg, hogy a legszigorúbb vizsgálatot indítsák meg a főfegyer és a fogház­­igazgató ellen is. A telefonösszekötte­tés is hiányos Vácon. A közvetítő in­tézet és a központ nincs egymással telefonösszeköttetésben, az szökik meg, aki akar. A mezőgazdasági teleppel ugyanígy van. .A zsidóknak külön ked­vezményük van, azokat kiengedik a mezőgazdasági telepre, a jó levegőre. A keresztény nemzeti irányzat érde­kében kérem, hogy a kormány ebben az ügyben a legszigorúbban járjon el, vizsgálatot folytattak le s ezek során megállapították, hogy a váci fegyinté­zet igazgatója, ha valami elismerést ér­demel, a gazdasági ügyek tekintetében érdemli ezt meg. Az tény, hogy Maut­ner István megszökött. Hornyánszky Zoltán: Biz az meg! Tomcsányi Vilmos Pál dr. igazság,­ügyminiszter: A vizsgálat most folyik. Én is súlyos hibának tartom ezt. A fegyőrt letartóztatták, az igazgató­­pe­dig nincs a helyén és más vezeti az intézetet. Hogy a vizsgálat hogyan végződik az igazgatóra nézve, azt nem tudom. Mautner István behálózta az igazgatót találmányával, amelyet úgy állított be, hogy azzal a hazának akar szolgálatot tenni. (S­agy derültség.) Egy hang: Jót tett vele magának! Tomcsányi Vilmos Pál dr. igazság­­ügyminiszter (ingerülten): Leszöge­zem, hogy nem helyeslem az ügyet és ez nem is marad következmények nél­kül. Én a fegyőr­öket elvégre nem őriz­hetem. A retorzióról huszonnégy órán belül intézkedtem. Ami a fegyencek elhelyezését illeti, összecsukni azért kell őket, mert fegyintézeteink ki van­nak fosztva, ruhát nem tudunk adni, pénzünk, anyagunk nincs, az a fe­­gyenc, akinek van, a maga ruhájában, jár. A fegyintézetek reorganizációja fo­lyik és a gyűjtőfogházban máris igen szép rend van. A rabok, akiket a vá­rosba kiengednek, nem szabadon jár­nak, hanem fegyőrrel. Hornyánszky Zoltán: Mautner fegy­­őre is civilben volt! Tomcsányi Vilmos Pál dr., igazság­­ügyminiszter: Ez súlyos hiba! A vizs­gálat még nem ért véget. Az interpel­láló képviselő úr helyben lakik, és ittt sötétebb színben látja és festi hely­­zetét, mint amilyen. Én a kérdéseket újra meg fogom vizsgálni és segíteni fogok a helyzeten. Csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a képviselői úr a múltkori intenpellációjában meg­támadott engemet a raboknak mező­­gazdasági munkára való alkalmazásai miatt. Hornyánszky Zoltán: Azóta már ta­nultam. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter: Remélem, mostani vála­szomból is tanulni fog a képviselő úr. Kérem, válaszom tudomásulvételét. Hornyánszky Zoltán dr.: Amit az igazságügyminiszter úr felhozott a fegyintézet igazgatójának védelmére, hogy tudniillik öreg, egyáltalában nem mentség.­­ Azt mondja a miniszter úr, hogy nagyon fekete színben tüntettem fel a dolgot. Hát nincs olyan sötét tinta, amivel sötétebb­é lehetne tenni a dol­got, mint amilyen a valóságban. A választ nem veszi­­tudomásul. .A nemzetgyűlés tudomásul veszi a miniszter válaszát. Bodor György interpellációja követ­kezett volna, de elállt ettől, mert a kereskedelemügyi minisztertől olyan ígéretet kapott, hogy az interpelláció­jában feltárni szándékolt ügyet ked­vezően elintézi. Ezután az elnök az ülést bere­keszti. Az igazságügyminiszter válasza: Tomcsányi Vilmos Pál dr. iglawásg­­ügyminiszter emelkedett ezután szó­lásra és kjelentete, hogy Hornyánszky Lakására, jövünk viselt férfiruhárc venni. Popper és flngelusz, TelefónU:tC01-4^ (ttegtelzfiatd toázaspári lakásár! takarítást bállal. Cim: Sáf­rán, Budapest, VIII., Kemény Zsigmond­ utca 12. sz. fsz. -rc- Főváros' Naponta este V*8-kor, /p* m rj^ _ » (E* csütörtök,szombat,va­­jf P mf 1H J sár- és ünnepnap cSu.4 ** órakor a náfly Júliusi Várnoi­­ct műsor. Előadás után 5 b villamos közlekedés a Telefon­szám: 55-55 vár03 mMon r' á"váta"­SZENZÁCIÓ­­ A- zsaB A zöld hordók éttermeiben illetve kerthelyiségében, II., Hattyú­­utca 14. (Széna-tér villamos megálló.) Julius 1ke 1-től kezdve esténként Vágó Márton százados Horváth Laci zenekarával hangversenyez. Ki­váló konyhai Kitűnő italok 1 Elsőrendű ki­

Next