8 Órai Ujság, 1921. december (7. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-04 / 273. szám
f Gaál Gaszton Kifogásai a Mezőgazdák Szövetkezete ellen. A szövetkezet maga isbeállott árdrágítónak. — Magasrangú állami hivatalokok a szövetkezetben K & — Siját tudósítónktól.Az Omke legutóbbi száma ismerteti Gaál Gasztonnak, a nemzetgyűlés elnökének a Mezőgazdák Szövetkezete jubiláris közgyűlésén elmondót beszédét, mely lényegesen eltér a kiadott hivatalos kommünikék alapjaig a sajtóban megjelent közleményektől. Gaál, Gaszon ebben a beszédében és kritikát gyakorolt a jubiláns szövetezeset fölött s azon a szókimondó házelnök azt kifogásolta elsősorban, hogy a jubiláló szövetkezet íttélt az altruizmus útjáról és maga is beállott áldrázsítónak. ■ — A Mezőgazdák Szövetkezetének — mondotta Gaál Gaszton — ezen üzleteiből kifolyólag igen nagy nyereségei keletkeztek. Ezeknek felhasználása körül bizony eltért a Szövetkezet azoktól a hagyományoktól, amelyeket a néhai, nagynevű alapítók, gróf Károlyi Sándor, gróf Széchenyi Imre és a többiek felébe tűztek. Az 5 %-on felül elért jövedelem többelet agrárpropagandára, az agrártársadalmi intézmények fejlesztésére kellene fordítani. Gaál Gaszton most ezzel szemben kimutatta, hogy míg erre a célra és tartalékolásra aránylag kevés összeg fordíttatott, rengeteg pénz jutott a személyzetnek, valamint üzemi kiadásokra, amely alatt más címen megint csak aránytalan személyzeti kiadást kell éreni. A szövetkezeti tisztviselőknek m mindenesetre jó fizetést kell adni, hoda éljenek meg gondtaanul. De nem léjfel speciálisan a szövetkezeti tisztviselőket oly kivételes helyzetbe jut, látni, hogy az ő sorsuk felkarolása mellett a tulajdonképpeni szövetkezeti altruista célok elhomályosodnak. Ez volt Gaál Gaszton második kifogása. De volt egy harmadik is. Nagy hibának tartja a nemzetgyűlés elnöke, hogy a jubiláló Szövetkezet igazgatóságábanvoltaképpen csak három gyakorlati gazda ül. (Somssich László gróf, Teleki Tibor gróf és Bedegi Gábor a neve a három gazdának.) A többiek nem gazdák, a gazdatársadalmnak egyébként igen tiszteletreméltó, de mégis nem hivatásos exponensei, továbbá magasrangú állami hivatalnokok. Gaál Gaszton az öt jellemző temperamentummal kérte fel a vezetőséget, hogy ezt a káros irányt hagyja el. Kiváncsiak vagyunk rá, fűzi hozzá az Omke, hogy a nagy befolyású agrárvezér jól megokolt kívánságait a Szövetkezet tagjai és jelenlegi vezetői mennyire fogják megszívlelni. . 2 v . Vasárnap, 1921. december 4. Az Ügyvédi Kamara állásfoglalása a Zsirel öklévé! módosításáról. fi K8zs2Bléla,ái Hllépettek szolgálati helyükön kat évig nem nyílhatnak irodái. ügyirétűi pályára lépett bírák ás ügyészek tanácskozása- S Hamara elsüti a holnapi értekezletről. — Saját tudósítónktól. — Több budapesti ügyvéd, — amint már jelentettük, — beadványt intézett az Ügyvédi Kamarához, amelyben el/ Stakoztak az ellen, hogy azok az is ügyvédek, akik közszolgálatból léptek ki, ügyvédi címük mellett régi közhivatalnoki címeiket is használják és eszel akálják bztosítani irodáik törlését. Beadványukban kérték az 1911. évi XXXVII. törvénycikk novelláris módosításának indítványozását fez igazságügyminiszternél. Beadványigban arra kérték az Ügyvédi Kamara választmányát, hogy a kamara inditványozza azt a módosítást, hogy a bírói oklevél képesítésének kiterjesztése kérdésében mondja ki az igazságügy miniszter, hogy azon a helyen, ahol mint közhivatalnokok működtek, a közszolgálatból való kilépésüktől számítottan két évig nem nyithatnak ügyvédi irodát. Az Ügyvédi Kamara holnap délelőttre értekezletre híva össze, tagjait., Az ér- értekezletről, amely előreláthatlag szenvedélyes harcok színhelye lesz,dr. Pap József ügyvéd, az Ügyvédi Kamara elnöke munkatársunknak a következőket mondotta: • A kamarai értekezlet csak mint informatív szerv szerepel. Egyetlen , célja az, hogy a kar vezetőségét bizonyos fontos, kérdésekeben a kar egyetemének felfogásáról informálja, Így tehát holnap nem lesz semmiféle szavazás vagy határozathozatal, mert a közszolgálatból kilépett ügyvédek ügyében is csak a választmány fog határozni. Holnap a címhasználat kérdése nem is fog szóba kerülni, hanem csak a bírói oklevél kiterjesztésének módosításáról lesz szó. «— Ami azt a vádat illeti, hogy egyesek régi címeiket használják, meg kell ihleteni, hogy ezt nem reklámból tűzik. Aki ezt megteszi, például egy kúriai bíró, tulajdonképen jobban meg van kötve, mint az, aki csak ügyvéd volt, mert hiszen az, a csunyamelyet használ, erkölcsileg kötelezi őt. Neki folyton az kell, hogy a s szeme előtt lebegjen hogy csak dirrekt magatartással tudja megóvni égi címének érintetlenségét. Lehetséges, hogy előfordul olyan eset, amikor köztisztviselőből lett ügyvédek ilyen címen jutottak klienshez, de ha megtörténnék az, hogy közülök bárki inkorrekt módon használná fel régi címét, ők lennének az elsők, akik kiközösítenék maguk közül. Hogy további lépéseket tesznek-e, az az ügyvédi kamara holnapi értekezletétől függ. A kamara ülésén ők is megjelennek s felszólalnak iparuk védelmére. Az ügyvédi pályára lépett bírók, ügyészek és más köztisztviselők tegnap este a Klotild-étteremben értekezletet tartottak, amelyen körülbelül ötvennen jelentek meg. A szónokok, köztük Nagy Béla dr., Krézler Kornél dr., Lázár Ernő dr., foglalkoztak azokkal, amelyek őket az ügyvédek részéről érték. Valamennyien megállapították, hogy ez a támadás tulajdonképen nem ellenük irányul. Ők régi foglalkozásukkal szakítva ügyvédi pályára léptek és most már ügyvédeknek is érzik magukat. Azt, hogy külön összetartanak, nem lehet ellenséges magatartásnak mondani, mert hiszen természetes, hogy a volt kartársaikkal, akikkel talán évtiedekig is együttműködtek, még összetartozóknak érzik magukat. Súlyos kritika a főváros közélelmezéséről. Vájna tanácsnok a főváros terveiről a közellátás tekintetesen. — 360 atsülés kölcsön éelmiszerfeszenésre. — Horváth örökségi tag vadja Nagyatádi miniszter ellen. — Saját tudósitónkról. _ A közélelmezési bizottság, ma délelőtt Vajna Ede tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A napirest első pontjaként az elnöklő tanácsnok tájékoztatta a bizottságot a főváros közélelmezéséről és azokról az intézkedésekről, illetőleg javaslatokról, amelyeket a főváros hatóságai fe élelmezés javítása és a drágaság csökkentése terén tenni óhajt. Kezdte azon, hogy a gabona a legutóbbi napokban Olcsóbbodott ugyan valamit, de még így is drága a gabona is, a lisszt-is. A főváros álláspontja a lisztellátás tekintetében az, hogy a hatósági lisztellátás terjesztessék ki a magánalkalmazottakra is. 15000° emberről van itt szó, és a főváros ilyen irányú beadványt intéz majd a kormányhoz. Áttér ezután a gabonaváltságra, amely december 7-ikén túl az eddigi ezer korona helyett mm.-ként 2537 korona lesz. A főváros javasolja, hogy még ezt az összeget is fel kellene emelni olyan magasra, hogy gazdák inkább legyenek hajlandók természetben leróni az ivatlanváltságot, mint pénzben. Ami a zsírellátást illeti, itt jelenleg nincs baj, de tavasszal és nyáron bizonyosan felszöknek a zsirárok. A főváros újból kérni fogja tehát, hogy a kormány állami sertéshizlalás utján kodjék megfelelő mennyiségű zsírról. A főváros zsírszükséglete havonként 8000 sertés, összesen tehát 50.000 sertés volna beállítandó hizlalásra. Azt is kéri a főváros, hogy a kormány a tengerinek szesszé való feldolgozását, tekintettel a gyenge tengeri termésre, vagy korlátozza, vagy egészen tilalmazza.. Ami a tejet illeti, a tej literjének ára a legutóbbi napokban 15,60 koronáról 18 koronára emelkedett. A drágítás oka a gazdák több követelése is, de baj az is, hogy a tejkereskedelmi vállalatok egymásra licitálnak, hogy minnél több tejet köthessenek le maguknak. A csecsemők részére pedig mindenesetre biztosítani kellene a tejet. Itt a főváros az államtól azt kérte, hogy az állami őrlésből származó korpa egy részét engedje át a kormány a fővárosnak, ezen a korpa a főváros a termelőktől olcsóbban kaphatná a szegényebb csecsemők számára a szükséges tejet. Ezt a kérést most megismétlik. Ami a főváros által felveendő beszerzési kölcsönt illeti, négyszáz vagyon gabona bevásárlására már magában is százmillió korona kellene. Ennyi pénze a fővárosnak nincsen. Összesen 20-300 millió korona az az összeg, amelyet a fővárosnak fel kellene vennie, hogy készleteket szerezzen be. Az áruuzsora ellen — beleértve a súlycsonkltást és az élelmiszerhamisítást is, — erősebb, szigorú és gyorsított eljárást fognak kérni a kormánytól. Az élelmiszeripar és kereskedelem terén a nagytőke egyre jobban terjeszkedik. Az idevágó vállalatok, egyes nagybankok kezén vannak, ami a szabad ipar és kereskedelem elveivel sehogy sem fér meg. Javasolja tehát a főváros, hogy a nagytőkének ily irányú működése különleges állami ellenőrzés alá helyeztessék és megfelelően szabályoztassék. További kérése a fővárosnak az, hogy a Nagytétényi Sertéshizlaló kedvezményeit kapja meg a főváros sertésvására is, nevezetesen az i exportvásári jellege. Kéri végül a fővárost, hogy fontos közélelmezési cikkekre nevezetesen gabottéra, lisztre, tésztaneműekre, sertesre, zsírra, hüvelyesekre, mákra,dióra, takarmányra stb. mondják ki ’iz exporttilalmat. Horváth Károlyt nem elégíti ki a tanácsi előterjesztés. Ez a drágaságot se le nem fogja törni, se nem csökkenti. Amit a tanácsnok úrrendjeti, csupa régi dolog, amelyekkel a közgyűlés is foglalkozott már. Kérni, mi történt a szeptemberi közgyűlésen elfogadott intézkedések dolgában. Akkor is egész sor kérésünk volt a kormányhoz, most megint kérünk. Tudni szeretné végre a főváros, mit akar termi a drágaság ellen. Vajna Ede tanácsnok reflektál Horváth Károly fejégetésére, ezután Erski Károly szólalt föl. A fővárostól nem lehet várni a drágaság letörését, a főváros itt nem tehet semmit. Nem drágaság van itt, hanem a pénz értéktelenedett el. Javasolja, hogy az ellátatlanok számának a kiterjesztését kérelmezzük újra. Az export állítólag vattánk feljavítását célozza. Hogy nem hozta meg, ennek az az oka, hogy az exportált áruknak ellenértékeképpen pénz nem jön be az országba, hanem ingatlanokat vásárolnak rajta. Itthon pedig azalatt nő a nyomorúság és az emberek gyilkolnak éhségből. Ez lehetetlen dolog. Az exportot szabályozni kell, de egészen ne szüntessük be. Követeli ezután a cukornak és a tropikus olajoknak korlátlan fehozatalára az engedélyt Dr. Vasek Ernő a tőzsde megrendszabályozása mellett szólalt fel. Beszéltek még Seemann Mihály és Vass Béla. Hágy karácsonyi vásár az összes gyermekruházati cikkekben a Tulipán Gyermek-Otthon DARVAS JENŐ cégnél Budapest, Koronaherceg utca 8. ERDÉLYI DOLI c.g. f. szó 5-től (hétfő) esténként a „LIBERTÉ“-kávéház alakított tolikertjében (Oktogon-tér) zongorázik is Elsőrangú konyha. & Legfinomabb Izalok. 8 SCIIS KOMÉDIA hárít f.'lépn‘film sremden Nest és Apatársak Kezdete este V,8 órakor CSILI-KABARÉ NYÁRU 4. Fellépnek: Felhő Rózsi, Antal Erzsi, Medgyaszay Hajnalka, Csillag, Szerén, Simai Ede, karmester: Kovácsi Viktor. Meleg konyha, elsőrendű italok. befogacjon el maat,csak KENDERSY-féle magyar Imperial csemegesajtot 1 drb 19.— K. Főraktár: Dalia r. t. IV. ker., Deák Ferenc utca 12. Telefon: 16:00. 55 percig kacag az Eskü-téri HELIKONBAN!