8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-25 / 20. szám

Szerda, 1922 .január 25. Az osztrákok tiltakoznak az ellen, hogy olasz bíró dömsön Nyugatmagyar­­ország vagyonának felszámolása ügyében — Bécsi munkatársunk telefonjelentése. — .­­ Bécs, jan. 24 A volt monarchia közös javainak likvidálása kérdésében Valkó magyar államtitkár visszaérkezte után a helyzet kedvezőbben alakult ki, valószínű, hogy nem kell döntőbíróság elé vinni a kérdést. Ha azonban mégis döntő­bíróságra lenne szükség, Ausztria előre is tiltakozik az ellen, hogy a döntő­bíróság elnöki tisztjét olasz államférfin töltse be. K. Hanin­ Jelcinet tartja a Munmni állam konszaddációját. Poincaré iránt bizalommal vannak az angolok. Saját tudósítónktól. —* A cannes-i konferencia szétesése és Briand bukása óta elterjedtnek lát­szik Az a vélekedés, hogy Anglia és Franciaország között az ellentétek ki­­élesedtek. Poincaire első nehézségeit új kabi­netjének összehozásánál az angol köz­vélemény meglehetős közönnyel nézte s az egyetlen ami érdekelte, az volt, hogy kit választ Franciaország ez­után követendő külpolitikáját irányí­tani,­­ azonban ez sem ingatja meg azt az általánosan a meggyőződésbe átment vélekedést, hogy ez a két or­szág, egyelőre legalább mégis csak harmóniában fogja Európa sorsát to­vább is irányítani. A cannes-i konfe­rencia haldoklását bár sajnálatosnak nevezi az angol sajtó,­­ de hozzá fűzi, hogy ettől sokat amúgy sem re­mélt, mert időelőttinek tekinti az ugyenevezett „középeurópai államok“ égető kérdéseit addig megoldani, amíg azok mentalitása lényegesen meg nem változik. A legnagyobb angol lapok egyike keztyű­s kézzel megveregeti Franciaor­szág vállát és kijelenti, hogy nem is szabad figyelmen kívül hagyni a gall nemzet érzékenységét és makacs elha­tározottságát ezekben a kérdésekben. Azt a tényt hogy Briand épen ak­kor mondott le, amikor a cannes-i konferencia egy új angol-francia védőszövetséget javasolt,­­ sokan arra magyarázzák, hogy Anglia nem­zetközi politikáját Franciaország nem helyesli. Ez azonban­­ egyáltalában nem leorli a valóságot. Maga 'Mardieu, Franciaország volt washingtoni képvi­selője a L'Echo National-ban megcá­folja ezt. (A L'Echo National épen Clemenceau szócsöve.) Angliát nagyon megnyugtatja az, hogy éppen Briand ellenségei nyilat­koznak igy , hogy Franc­aorszáág új iránya nem­ fog eltérni a régi ösvény­től, amelyen eddig haladt. Nagybrittá­­nia úgy véli,­ hogy az általános euró­pai jólét helyreállításánál csak az fon­tosabb, hogy az erre való törekvés Anglia és Franciaország közötti össz­hangot meg ne zavarja. Az egész angol sajtó egyhangúan bi­zalommal van Poincaré iránt s vala­mennyien hivatkoznak legutóbbi lon­doni látogatására, amely alkalommal Anglia szimpátiáját teljes mértékben megnyerte, valamiint­ arra, hogy ez a két állam szükségszerűen szoros szö­vetségben kell maradjon egymással K. L. Bomladozik az osztrák hadsereg.Csehország műkincseket követel Muszlamlét. Panaszkodnak a zsoldosok a fegyelem miatt. — Elossz a fel­szerelés és az ellátás. — A polgári karok nyugtalankodása.­ ­— Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, jan. 24. Ausztria zsoldos hadserege, mely erősen magán viseli a szocialista párt­hadsereg bélyegét, fegyelem és kato­nai használhatóság szempontjából csak némi jóakarattal nevezhető had­seregnek. Az osztrák hadsereg belső züllésé­nek több markánsul jellemző bizonyí­tékát lehet nap-nap után látni. Ezek között a legbeszédesebb az a panasz, ■amelyet a katonatanácsok értekez­lete juttatott az illetékes kormányha­tósági szervhez. Kifogásolja a memo­randum, hogy a katonák ruházata, el­látása és fölszerelése egyenesen botrá­nyos. Vannak csapattestek, amelyek­nél a legénység már hetek óta lyukas cipőkben jár és igen sok katonának már csak komótcipője van. Téli ru­hája alig van a hadseregnek, még téli köpeny is csak a kiválasztottaknak jutott. So­k csapattestnél a ruhák már rongyokban lógnak a katonákon. A menázsi rossz és kevés és sok katonának súlyos megbetegedését okoztak már. A maródira jelentke­zéséről úgy szoktatják le a tisztek a legénységet, hogy a beteget jelenlőket egészségügyi felülvizsgálatra küdik, a­mely rendesen azzal végződik, hogy az illetőket mint katonai szolgálatra alkalmatlanokat elbocsátják a hadse­­r­reg kötelékéből.­­ Kifogást emel a katonatanács a bá­­­n­ásmód, a szolgálatnak olyan beosz­tása miatt, amely teljesen kimeríti a legénységet, a szalutálási kötelezett­ség visszaállítása és általában a tisz­tek ,,uralkodása" miatt is és tűrhe­tetlennek minősíti a tisztek által gya­korolt fegyelmet. Az egyik csapattest legénységének gyűlése követeli a szalutálási kötele­zettség, a templomba járás megszün­tetését, mint a K. u. K. hadsereg szellemi hagyatékának megsemmisí­tés­ét. Osztrák polgári körök nagy nyug­talansággal szemlélik a hadsereg mind feltűnőbben konstatálható­­bom­lását mert egyelőre nem tudnak ennek helyébe mást állítani és mert attól tartanak, hogy előbb-utóbb a hadse­reggel szemben föl kell venniük a vé­delmi harcot. Itteni diplomáciai körök is tudnak az osztrák hadseregben lábrakapott visszásságokról és komoly megbeszé­lések folynak annak érdekében, hogy a szocialista és kommunista párthad­sereget mielőbb olyan katonai szer­vezettel váltsák föl, amely kevesebb okot ad a polgári társadalomnak a rettegésre.__________________K. B. » KIS KOMÉDIA 1922. január 1-től új mű­sor?a°r% , Elcocitt, l.­rdeta est© artikot. II kispit napii Mi Mii Évi­k 12 egységes piti Miséül. Bethlen István csak a parlamenti irányítást végzi. — Szerdán nyújtják be a vá asztdjogi Javaslat®!* — Saját tudósítónktól. —• A nemzetgyűlés még a mai napon is Bethlen István miniszterelnök be­szédének hatása alatt állott. A legi­timista ellenzék elhatározta, hogy a beszédre válaszolni fog és ezt már a m­ai ülésen meg is kezdte. AZ ellen­zék között egyébként bizonyos ellen­tétek keletkeztek, mert a szélsőbal­­oldal nem hajlandó a Friedrich-párt minden határozati javaslatát a szava­zásnál fedezni. Rassayék ■ általában azt hangoztatják, hogy bár a mentelmi jog kérdésében a legitimista ellenzék­kel együtt voltak, a maguk részéről nem hajlandók a legitimista propa­gandát a nemzetgyűlésben támogatni. Ez természetesen viszohatással van a Friedrich-pártra, amely viszont most Rassayék bizonyos határozati javasla­taival szemben hasonló magatartásra készül. A választóogi javaslatot a belügy­miniszter az eddigi tervek szerint holnap nyújtja be. A kisgazdapárt és a kereszténypárt is holnap este érte­kezleten foglalkoznak a javaslattal. A kisgazdapártban remélik, hogy a mi­niszterelnök hajlandó a nyílt szava­zás elejtésére és így ezt a kérdést si­mán fog sikerülni elintézni. A kis­gazdapárt holnap esti értekezletén f°g megtörténni a végleges felhívás az egységes párt megalakítására. E te­kintetben azonban a disszidensek és a kisgazdapárt között bizonyos nézet­­eltérések vannak. A disszidensek ugyanis Bethlen Ist­ván grófot kívánják az uj párt ve­zérévé. Viszont a kisgazdapártnak az a felfogása, hogy a párt vezére nagy­atádi Szabó István legyen és a parla­­menti irányítást a mindenkori mi­niszterelnök végezze. Nézeteltérés van az egyesülés formájára nézve is, hogy az fúzió vagy belépés alakjában tör­­ténjék-e meg; ezek azonban olyan, differenciák, amelyek csak hátráltat-­­­ják, de már nem akadályozzák meg­ az új nagypárt megalakulását. A mi-­­­niszterelnök a maga részéről minden esetre szorgalmazza, hogy még a vá­­lasztójogi javaslat tárgyalása előtt ez­ az egységes kormánypárt megalakul­hasson. A keresztén­­ypárt állásfogla­lása még mindig bizonytalan, de kor­mánykörökben bíznak abban, hogy a párt minisztertagjai és azok hívei szin-­­tén csatlakozni fognak az alakuló i­­parthoz. A magyar legitimizmus és a Külföld. A Journal de Génévé a magyar le-,­gitimizmus ügyének újabb cikkeket­, szentel­ , Érdemesnek tartja megje­gyezni, hogy milyen komplikált kül-­ politikát folytatnak a magyar kan-­ listák. Németországot hűségükről biz­­­tosítják és azt erősíthetik, hogy az uj Habsburg-monarchia, mindenképpen, támogatná Németországot Francia­­országgal szemben frankofilok, hivat­koznak Habsburg Károly francia ro­­konőrzésére és Zita olasz-francia szár­mazására. Itt is azzal fogadkoznak, hogy az új Habsburg-monarchia egyedi­dü­l tudná megakadályozni Ausztriá­nak Németországhoz való csatlakozá­sát. * Békés megegyezés készül a két kormány közte — Bécsi tudósítónk tele­fonjelentése. —• Bécs, jan. 24. A prágai kormány tavaly nyáron részletesen fölsorolta azokat a műtár­gyakat, amelyeket a volt Cseh- és Morvaországok területeiről a Habs­burgok és az osztrák kormányok év­századokon keresztül Bécsbe az udvari, családi, vagy állami műlárakba, gyűj­teményekbe, levéltárakba szállíttattak, amelyek azonban­­— a cseh kormány állítása szerint — Csehország elidege­níthetetlen tulajdonai. Ezeket a st.­­germaniai békeszerződés rendelkezése alapján vissza is követelik Ausztriá­tól. Az igényelt műtárgyak között föl­sorolják a bécsi udvari gyűjtemények legértékesebbjeit, mint Dürer, Breug­­hel, Correggio, Tizian, Bussano, Vero­­nese, Rubens, Holbein festményeit, az osztrák házi koronát, a híres Fugger­­szarkofágot, számos régiség­ gyűjte­ményt, aranyö­tvözetet, bronz műtár­gyakat. A memorandumot a prágai kor­mány a jóvátételi bizottsághoz jut­tatta, amely viszont az osztrák kor­mányhoz továbbította, azzal a felhí­vással, hogy a cseh állama i­gén­yére rö­vid határidőn belül tegye meg észre­vételeit. Az osztrák kormány 140 nyomtatott oldalra terjedő válasza, amelynek megfogalmazásában Ausztria legkivá­lóbb műtörténészei, történeti­udósai működtek közre, részletesen igyekszik­ kimutatni a prágai kormány igényé­nek jogosulatlanságát és azt kéri, hogy a jóvátételi bizottság egyetlen műt­árgy kiszolgáltatására se kötelezze Ausz­­­triát. . A cseh kormány a múlt hetekben­ kapta meg az osztrák kormány v­á­­laszjegyzékét és — mint a bécsi cseh­ követségen értesülök — a prágai kor­mány már készítteti is a viszonvá­laszt. Erre az osztrák kormány újból írásos előterjesztést fog tenni és csak azután kezdődik meg a közvetlen tár­gyalás a két kormány között a jóvá­­tételi bizottság jogi bizottsága előtt. K. B. 3 NiKisch Arthur meghalt. — Saját tudósítónktól. — Lipcse, jan. 24. Nikisch Arthur, a budapesti Opera­­ház volt igazgatója tegnap este spa­nyolnátháiból is váitoazott tüdőgyulla­dás követke­z­tében tegnap este meg­halt. Niki­tsch, aki 66 évig élt, Lé­­bényszentmiklóson született 1854-ben és 181­.­-tól. 1895-ig­ volt, a budapesti Királyi Operaház igazgatója.

Next