8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

o. Kirántották Briand alól a karosszéket a cannesi konferencián, de a baleset alkalmából nagyobbat bukott az európai béke ügye, mint maga a francia miniszterelnök. Maga a jelenet erősen drámai. Ott ülnek a zöldasztal mellett sorrendben Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország képviselői, magasra húzott szemöldökkel figyelvén a fanyar Rathenau fejtegetéseit és egyszerre csak a szőnyeg alól titokzatos kezek nyúlnak ki, a francia köztársaság elnökének, a francia kabinetnek és a francia köztársasági többségnek kezei, óvatos pókok módjára keresvén Briand karosszékének lábait, hogy aztán egy erőszakos rántással földreterítsék a francia érdekek legmagasabb követét. Ilyen időben, ilyen helyen, ilyen tanuk előtt, ilyen körülmények között még nem bukott miniszterelnök. Ám ez csupán személyi része a cannesi eseményeknek. De mi lesz az európai közgazdasági szolidaritás eszméjével, továbbá a nemzetek közös munkában való találkozásával, elsősorban azonban a német reparációs fizetésekkel?! A konferencia — Franciaország hozzájárulásával — már elhatározta, hogy összehívja az európai államokat gazdasági kongresszusra Génuában, megvetvén alapját az igazi kiengesztelődésnek. Ennek első feltétele azonban, hogy Franciaország moratóriumot adjon Németországnak, mert a német csőd reménytelenül rántaná magával egész Európát. És imhol egyszerre felbukkan a sülyesztőből Poincare, kezében Shyllock élesre ment késével. Hacsak valami jó szellem nem segít, hiábavaló volt az utolsó három esztendő minden küzdelme és szenvedése. A franciakérlelhetetlenség politikája automatikus folytatását jelenti a háborús gyűlöletnek és rombolásnak, tagadását minden építő megbékülésnek. A távolabbi jövőre nézve mindenesetre örvendetes tünet, hogy Franciaország kivételével egykori nagy ellenségeink elvetették maguktól a háborús mentalitást, ami lélektani kezdete a nagyántant feloszlásának. Mi magyarok, karzati szemlélői e nagy eseményeknek a távoli Keleten, reménykedve várjuk a jobbavátás és az engesztelékenység diablát, amelynek segedelmével mi is ki fogunk emelkedni a fehér rabszolgák sorából. Budapest, 1922 január 14. ^ Szombat, Vili# évfolyam, 11. m. ÓfeaiHstS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL tig bóra.... 60 Korona | Fél évre.. 340 Korona Negyed évre 170 Korona ] Egész évre 660 Korona Egyes példányszám ára 3 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára 30 osztrák Korona. Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Megcáfolják Zita királyné és Ottó trónörökös hazatérési szándékát. A magyar kormánynak nincs szabadkeze a Habsburg-kérdésben. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, jan. 13. Bécsi és külföldi lapokban nemrégiben az a Mr volt elterjedve, amely most újabban ismét kísért, hogy a most Svájcban lévő Zita királyné és Ottó trónörökös Magyarországba készül jönni és meg akar jelenni a nemzetgyűlésen. Bethlen István miniszterelnökhöz közelálló helyen kijelentették a 8 Órai Újság bécsi munkatársa előtt, hogy az egész ügy kitalált mese, amelynek semmi komoly alapja nincsen, mert hiszen a svájci hatóságok szigorúan ellenőrzik Zita királyné minden lépését. Amennyiben Zita királyné és Ottó trónörökös mégis megjelennének Budapesten, a magyar kormány kénytelen lenne minden lépését és minden ezirányú intézkedését a nagyantant elhatározásától tenni függővé, mert a Habsburg-kérdésben a magyar kormánynak nincsen szabad keze. K. B. Friedich István bejelentéseiiiiiiiii üÉgwirÉi is mentelmi lapnak usaii megsértéséről. Huszár Elsméri, findrássyi, Pallavieini esszersHímik kísérik figyelemmel. — A parlamentbe is defektinekki rendeltek be. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülésén, Rassay Károly beszéde után Friedrich István mentelmi joga megsértése címén szólalt fel. — Budapesten — mondotta — 48 óra óta izgalmas hangulat van- El van terjedve a híre, hogy egy új pucs van készülőben. (Nagy zaj.) Lingauer: Éhes disznó puccsal álmodik! Friedrich: Napok óta eskü termákat hordoznak, különböző magasrangú tisztek neveket gyűjtenek, toboroznak egy Károly-brigád részére. Nyilvánvaló, hogy csak agent provokatőrökről tehet szó. Az a hír járja, hogy Sopronba akarják hozni Zita királynét és Ottó trónörököst és ezt már, mint tényt terjesztik. Ennek a következménye az, hogy például Huszár Elemér lakását állandóan detektívek őrzik. Hiába mosolyog bájosan a belügyminiszter und Nanizai, az elnök folyton csenget. Felkiáltások: Kém is tud bájosan mosolyogni. Mefisztószerű mosoly ez. Friedrich: Megkérdeztük ezeket a detektiveket, hogy vájjon a belügyminiszter küldte-e őket. Azt mondották, hogy nem a belügyminiszter küldte őket, hanem egy másik hatóság. Dintch: Egy másik államhatalom! (Óriási zaj.) J . Friedrich: Andrássy Gyula gróf lakása körül szintén ilyen „oszlopok" tartózkodnak és azt mondják a járókelőknek, hogy pucskészil, azért vannak itt . Sigray lakását is detektívek őrzik, sőt Pallavicinit, amidőn látogatóba ment, még ott is molesztálták, ahol vendégségben volt. Felkiáltások: Hallatlan! Botrányos állapot! Friedrich: Az egész csak a gent provocatőrök munkája lelhet. " Kem akarom.. sem az eskümintát, amely birtokomban van, sem a magasrangu tisztek neveit felolvasni, mert nem tudom, hogy e tisztek közül ki az agent provocateur és ki az igazi legitimista. — Amikor én a nemzetgyűlés elnökének bejelentettem, hogy mentelmi jogom megsértését akarom szóvá megtudtam, hogy a nemzetgyűlés épületébeis nagy számú detektíveket rendelt be az elnök úr. Szilágyi Lajos: Rendőrállam! Friedrich István: Semmi kifogásom nincs, ha az elnök úr ezt az intézkedést szükségesnek tartja. Nem kifogásolom, hogy olyan detektívek, akik,az államrendőrség emberei, ide berendeltessenek, de mindenesetre furcsa összefüggést látok a külső izgalmak és a detektívek berendelése között. Az igazságügyminiszter úrról tudom, hogy szokott velem elbánni, ezért szükségesnek tartom felszólalni, mielőtt még elvitetnek. (Taps. Nagy zaj az ellenzéken.) Ha a belügyminiszter úr nem tud megvédelmezni minket, adjon módot, hogy mi védhessük meg magunkat. Azért hozom ide ezt az egész dolgot, mert nem lehet tudni, mi lesz. Bárhol csinálnak egy mit, puccsot... (Óriási zaj.) Meskó Zoltán: Rémlátás. Friedrich István: Meg fogom nyugtatni afelől, hogy Indokolt az aggodalmunk, hogy bárhol csinálnak műpuccsot, minket tartóztatnak le. A viszonyok Budapesten 48 óra óta olyan furcsán alakulnak megint, olyan faktorok kezdenek autón járni és különböző laktanyákban, mint parancsnokok szerepelni, ami a legnagyobb aggodalommal tölt el. Tudja-e a belügyminiszter úr, hogy Nyugatmagyarországba megint csapatodat szállítanak ? — A belügyminiszter úr ezen csodálkozik, amin viszont én csodálkozom. (Nagy zaj.) Budaváry László valamit közbeszól. Somogyi István dr.: Összetéveszti magát a belügyminiszterrel! (Zaj.) Gaál Lajszton elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy mindenki elmondhatja mentelmi ügyét, de ne méltóztassék ezúttal nyugatmagyarországi ügyekkel foglalkozni. Friedrich István: Mert kellemetlen! (Zaj.) Az elnök: Nem azért, mert kellemetlen, hanem mert nem tartozik ide. Friedrich István: Nyugatmagyarországra csapatokat visznek és ezeket a csapatszállításokat ezzel a puccsal hozzák összefügésbe. ’ Tény az, hogy polgári ruhás fiatalembereket szállítanak Nyugatmagyarországra és félek, hogy ezek a fiatalemberek, akik igazi legitimisták, agent provokátorok kezébe kerülnek. Azért teszem itt szóvá az egész ügyet. (Nagy zaj.) • .. .Éppen az előtt, hogy kihívtak a folyosóra, , ahol egy volt munkapárti képviselő elmondta, hogy beszélt a hadsereg-főparancsnok volt vezérkari főnökével, aki aztmondta, hogy helyeselnéaz Ottódéle megoldást ésez esetben szívesen vállalna régensséget. (Óriási zaj Viharos ellentmondás a kisgazdapárton.) Az elnök folyton csenget. Felkiáltások a kisgazdapárton: Ez nem tartozik a mentelmi ügyhöz. Friedrich István: Nem akarom tovább igénybe venni a Ház türelmét, tehát bejelentem immár tizenharmadszor mentelmi jogom megsértését, bár tudom, hogy orvoslást úgy sem kapni.... Az elnök: A bejelentés vita nélkül átadatik a mentelmi bizottságnak.