8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)
1922-05-14 / 110. szám
2 Tízévi fegyverszünet a tőke és a munka közt. London, máj. 13. A bányamunkások szakszervezetének titkára, Hodges a sajtó útján nyilatkozatot tesz közzé, amely nagy föltűnést keltett- A tőke és a munka között mondja többek között, tízévi fegyverszünetet kellene kötnünk. Ha lehetséges, hogy katonai és tengerészeti ügyekben tíz esztendőre helyreállítják a békét, ki vonhatja kétségbe, hogy ez az ipar terén is megvalósítható? Hodges javasolja, hogy a kormány kezdeményezze állandó testület létesítését és ennek a testületnek az lesz a feladata, hogy a munkaadók és a munkások között felmerülő viszályokat elintézze és a vitás kérdéseket megoldja. A javaslat fölveti azt a tervet, hogy a bérköveteléseket a mindenkori gazdasági viszonyok alapján állapítsák meg, úgy hoggy a munkásoknak a megélhetéshez szükséges bér biztosíttassák. A munkaadóik köréből már olyan hangok hallatszanak, amelyek ellenzikennek a tervnek a megvalósítását, amennyiben rámutatnak arra, hogy a bérek megállapítása eddig is a gazdasági viszonyoknak megfelelően történt. Mindazonáltal mind a tőkések, mind pedig a munkások körében az a nézet jutott kifejezésre, hogy Hodges javaslata megérdemli, hogy komoly megfontolás tárgyává tegyék. *“ Wrangel kémtisztjei Bulgáriában Szófia, máj. 13. (Bolgár távirati iroda.) Az újságok már hírül adták, hogy a rendőrség házkutatást tartott a Coninental-szállóban, ahol a Wrangel-hadsereg menekült tisztjei laknak. A vizsgálat folyamán bebizonyosodott, hogy Bulgáriában tényleg működőit, a ,W rangul tisztjeiből alakult szervezet. A szervezet célja az ország helyzetének tanulmányozása volt. Szamohvalov ezredesnek, a kémszolgálat főnökének irattárában talált adatok azt bizonyítják, hogy a szervezet, ügynökei különösen azokat az eseményeket tanulmányozták, amelyek az ország közéletévelvannak kapcsolatban, mint például a bolgár kommunisták pártjának működését és az oroszbolsevista ügynökök szerepét. A szervezetnek Bulgária főbb városaiban hírszerző irodái voltak. Több orosz tisztet, letartóztattak. SOSFÜRDŐ RÖMFEST. Rákóczi-úttól 15, deliért-szállótól 5 perc. Gyógyfürdő, hidegvízgyógyintézet. Eredeti pöstyéni iszappakolás jutányos árban, orvosi felügyelet mellett. Megnyílt április 16-én. Nyitva reggel 8-tól d. u. 6-ig. Kellemes nyaraló és kirándulóhely. Gyermeksporttelep. Tenniszpályák bérelhetők, tréner van. Tel. 1. 81-75. Pálinkafőző és mosóüstök tb. aranyéremmel kitünteti szab Balaton- és Vermorel-permetezők vörösrézből, Sósganc, rafita, rezkenpor stb. £00 legolcsóbb gyári áron beszerezhetők Szontágh Pál,rézárugyár, Budapest, IX , Üllői ut 19. szám rat ra ékszert, aranyat, ezüst ügy ötöt, még mindig a legpusszolloM s keméti-utca 11. szára. — Telelőn József 101—38 korona párja elegáns női bortólcipő, 1U0 fehér női vászon^cipők 550 K-tól fel* jobb, gyermek vászoncipők 1 21—35 számig, bőrszandálok minden nagyságban, tennisz- és tornacipők, fehér, szürke és fekete. ezinbou, óriási vá tjonNWffrain non Döbrentei-tér 4-6. lasztékban. OmIiUIuII “«y» Telefon 5—71. Ma nyilik meg az újonnan átalakított Ularvány-hattyú*vendéglő gesztenyefás ker?tla©lyis<ágr© (Márvány utca 19.) Kaocsai Horváth Gábor elsőrendű cigányzenekarival. Gyönyörű terrasz. Kitűnő francia és magyar konyha, elsőrendű faj borok. Haggenmacher-féle sörkülönlegességek. Tulajdon**** Kainaisz Emil. A száznegyvenöt éves egyetem. Kiosztottén a pályadrjakat. — Ünnepi ülés az egyetemen, — Saját tudósítónktól. — A budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ma délelőtt ünnepelte újjáalakításának 142-ik évfordulóját. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött az egyetem templomában, ahol Anton Pál, a központi szeminárium rektora díszes nagyimisét celebrált. A templom színültig megtelt. Az első padokban foglaltak helyet az egyetem professzorai, hátrább az egyetemi hallgatók. A misét mély áhítattal hallgatták végig, eltelve a nap jelentőségének tudatával. A szentmise után a résztvevők felvonultak az egyetem aulájába. Délszaki növényekkel feldíszített és tinóm szőnyegekkel elborított lépcsőn és folyosón ünnepélyes méltósággal haladtak, élükön Hanng Ferenc prorektorral. Beérve a monumentális egyszerűséggel díszített terembe, helyet foglalt a rektor a dékánokkal, az Egyetemi Tanács asztalánál. Körülöttük őt sujtásos magyar ruhába öltözött úr, kezükben szimbolikus holta. A bordó bársonynyal terített asztal előtt egy kisebb négyszögletes asztal állt, melyen a magyar szent korona másolata, a jogar és a kettőskereszzses alma díszes párnán nyugodott. Az ünnepi ülést dr. Hanug Ferenc prorektor — Timon Ákos dr. rektor betegsége miatt — nyitotta meg. Hoszszabb beszédben ismertette az egyetem elmúlt esztendejének munkásságát, általánosságban visszaemlékezett az eltelt száznegyvenkét év történetére, hangsúlyozta a mai nap jelentőségét, amely egyik fontos ünnepe a nemes tradíciókban ápolt egyetemnek. A megnyitó beszéd után dr. Angyal Pál jogi kari dékán ismertette az elmúlt tanév folyamán kitűzött pályázatokat, őszinte lelkesedéssel állapította meg, hogy a magyar ifjúság szorgalmas és odaadó munkásságot fejtett ki. Egyenként ismertette a különböző fakultások pályázatainak feltételeit. Hosszasabban beszélt azokról a nehézségekről, amelyeket a mai viszonyok gördítenek az ifjak elé, akik azonban eltelve a mostani kor jelentőségével, önzetlen és lelkes munkával váltották be a hivatásukba vetett reménységet. Az általánosságban való megemlékezés és ismertetés után elvenként olvasta fel a díjnyertes egyetemi polgárok neveit. Hanng Ferenc dr. prodékán párszavas beszéde után az egyetemi tanács asztala elé szólította a nyerteseket és a dijakat ünnepélyes formában átata. — Sajnos, — mondotta —a kitűzött pályadijak összegei szinte jelentéktelenekké váltak és éppen ezért örömmel konstatálom, hogy az egyetemi ifjúság ambíciója önzetlen volt és a pályázók mindegyike igaz szeretettel viseltetett a tudományok iránt. Az elnyert összegek régen a dicsőséggel egyetemben anyagi támogatást is jelentettek, ma azonban töltsön el minden nyertes pályázót egy morális megelégedés és legyen öröme akkor, amikor munkájának ilyen gyümölcsét — az elismerést — látja. Az ünnepi ülés a magyar Hiszekegy elmondása után véget ért és az egyetemi professzorokból, egyetemi polgárokból és idegen érdeklődőkből álló közönség ünnepélyes nyugalommal szétoszlott e gedre érkezik. Elmondta, hogy ő eléje utazik a kurírnak Szegedre. Létay Gusztáv már nem hitte mesének és kijelentette, ő is Jellinek Martonnal megy. El is utazik együtt Szegedre, de ott Jellinek Márton Létay igazgatótól megszökött. A megindult nagy nyomozás során az utolsó detektívjelentés aképpen szól, hogy Jellinek Morton Battonyán román megszállott területre szökött. Jellinek megszökése után a feljelentéseknek egész áradata került a rendőrkapitányságra és Jelinek Morton mellett kiterjesztették a bűnvádi eljárást dr. Gerő Vilmos és Létay Gusztáv bankigazgatók, továbbá Gajáry Erzsébet ellen is. Az ügyészség mintegy másfél esztendővel ezeőtt vizsgálatot indítványozott az ügyben és azóta ez a vizsgálat folyamatban van. Dr. Lippler Jenő vizsgálóbíró az ügy kezdetleges stádiumában dr. Balog N. Imre védő előterjesztésére két ízben is megszüntette az eljárást a bankigazgatók és Gajáry Erzsébet ellen is, azonban az ügyészség fefolyamodása folytán mégis befejezték az egész vizsgaltot. A vizsgálóbíró több száz tanút hallgatott ki az ügyben, akik részletes vallomást tettek az egész valutamanipulációról. A bizonyítás során beigazolódot az, hogy az Unió Bankből Jellinek Marion kicsalta a négymillió márkás garancialevelet azzal, hogy ennek révén nagybátyját Jellinek Henriket is megszerzi a valuta-ügyeknek. De bebizonyítást nyert az is, hogy az Unió Bank, továbbá Gajáry Erzsébet egyaránt áldozata voltak Jellinek Norton szédelgésének. Számos tanú vallotta, hogy 1920 június 4-érn, tehát egy nappal Jellinek Morton megszökése előtt Gajáry Erzsébet még 40 millió korona értéket adott át Jellineknek. Úgy a saját készpénzét és értékeit, valamint édesanyjának, testvéreinek, barátnőinek és esetedeinek a pénzét is jóhiszeműen bevonta a valutaügyletekbe és mindezt kiadta Jelinek Mártonnak. Amikor a vizsgálatot dr. Lippler Jenő befejezte, a bűnügy hatalmas aktatömegét érdemleges indítványtétel végett a kir. ügyészségihez tette át. A váhatóság az iratok áttanulmányozása után megállapította, hogy az ügyben szereplő dr. Gerő Vilmos és Létay Gusztáv bankigazgatók, továbbá Gajáry Erzsébet ép úgy károsultjai, illetve Sértettjei a Jellinek-féle valuta-szédelgésnek, mint azok, akik az ügyben feljelentést tettek Éppen ezért az ügyészség mind a három terhelttel szemben bűncselekmény hiánya folytán elejtette a vádat. A vádhatóság Jelanek Mártonra vonatkozólag pedig azt indítványozta, hogy kézrekerültéig a vizsgálóbíró szüntesse meg ellene az eljárást, miután a bűnügyben ellene a bizonyítékokat már biztosították. Kiemeli az ügyészség azt is, hogy a Jellinek-féle valutaszédelgés sértettjei nem kétszázmillió kárt szenvedtek, mint amenynyiről feljelentést tettek, mert hiszen az alapösszeg, amelyet Jellinek kezeihez fizettek, alig több húszmillió koronánál. A többi kár tulajdonképpen az alapösszegre kifizetett Jellinek-féle nyereség volt, amit aztán végül újra odaadtak Jellinek Mártonnak. Az iratok most visszakerültek Sippler Jenő vizsgálóbíróhoz, aki az ügyészségi vádelejtés folytán dr. Gerő Vilmos és Létay Gusztáv bankigazgatók ellen az eljárást végleg megszünteti, mert a bankigazgatókkal szemben feljelentés nincsen és így pótmagánvádlók nem léphetnek fel. Megszűnt a Jellinek Mori©n-féle bűnügy. Az ügyészség elejtette a vádat az ügyben szereplő terheltek ellen. — Saját tudósítónktól.• Nemsokára két esztendeje lesz annak, hogy a Jellinek Márton-féle nagy valutaszédelgés panamája kipattant, amely Budapest társadalmának úgyszólván minden rétegét érzékeny anyagi veszteségbe sodorta. Dr. Jellinek Morton miniszterelnökségi titkár, aki a sajtóosztályban is dolgozott, szőkébb baráti körében azt hirdette, hogy élénk összeköttetésben áll idegen kurírokkal, akiknek segítsége révén sokkal előnyösebben képes beszerezni az idegen valutákat, mint amennyiért itt, a tőzsdén kapható. Igen sokan akadtak, akik átadták készpénzkészletüket Jelynek Mortonnak, hogy vásároljon azon idegen valutát. Jelynek a megbízást pontosan teljesítette és az előre megállapított percre feltűnő olcsó árfolyam mellett szállította a dollárt, a svájci frankot, a márkát, a lejt és az egyéb idegen valutákat. A vele összeköttetésben állók az ügyletek lebonyolítása után határtalan bizalommal viseltettek jeltnek iránt és megbízatásukat megismételve, újabb és mindig nagyobb és nagyobb összegeket bocsájtottak rendelkezésére. Nap-nap után százezrek és milliók folytak be egy Jelynek Morton kezeihez, aki a megbízásokat hónapokon keresztül a legpontosabban mindig nagy nyereséggel realizálta. Úgy szerepelt a köztudatban Jelynek Morton, mint egy valutazseni, aki mindenkinek a tőkéjét egy-két hét leforgása alatt képes megsokszorosítani. A valóság azonban az volt, hogy dr. Jelinek Márton az idegen valutákat itt Budapesten szerezte be Nagel Pál tőzsdebizományostól, mégpedig a napi árfolyamon és minden egyes ügyletét a saját megbízóival szemben a maga nagy vesztesége mellett bonyolította le. Nemsokára Jelinek Márton úgy rendezkedett be, hogy idegen felektől nem vállalt megbízást, hanem csak a Magyar Unió Bank révén és ezenkívül Berczelly Harryné született Gájáry Erzsébet útján. Ezek révén is hónapokon keresztül csinálta a maga valutamanipulátorait, mindenkinek jelentős nyereséget adott, úgy hogy hólabdaszerűen növekedtek a nála valutázó felek. 1920 május havában már milliókra rúgott az a veszteség, amit Jelynek Morton szenvedett, de ezzel semmit sem törődött, mert a naponként befolyó hatalmas összegekkel mindig pótolni tudta az esedékes megbízatásokat. Egyszer azonban mégis fennakadás keletkezett nála, mert Nagel Pál tőzsdebizományosnak 7 millió koronával adósa maradt. Nagel erre kijelentette, hogy hitelbe nem szállít, mertgyanús volt előtte a módfelett nagyterjedelmű Jellinek-féle valutamanipuláció. Emiatt aztán összeroppant az a kártyavár, amelyet Jellinek hónapokon át épített. A Magyar Unió Bank igazgatói, dr. Gerő Vilmos és Létay Gusztáv voltak az elsők, akik fizetésre szorították Jellinek M Mortont, annál is inkább, mert nemrégiben kiadtak Jellinek kezéhez egy garancia-levelet négymillió márkáról. Jeltinek Morton a bankigazgatók erélyes fellépése folytán megriadt, ön-í gyilkossági gondolatokkal foglalkozott és ebben szándékát közölte meghitt barátaival is. Ezek lebeszélték, mire Jelinek Morton azzal csillapította le hitelezőit, hogy értesítést kapott már a kurírjától, hogy 55 millió márkát hoz és e nagy összeggel holnap Sze- t Vasárnap, 1922 május 14. ILEDPELD CORNELI I HIRDETŐ-IRODA g Bs&VajiesS, Tesréz-Köruft. 3.|| I Telfon: 7—73 és 23—99 sí. aj Felvssz csekéseket a j| vi?.ck|B összes Sszp^ai részét*gf§ jutányos eredeti árak mellett Költségvetést kívánatra díjtalanul küldünk. Hj