8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)

1922-05-14 / 110. szám

­ 4 9 terjesül itt! liter paim radi i iarph­i­ai átalányd­íjat kitt. Tömeges kérvények a pénzügy­­minis-iter előtt. — Saját tudósitónktól. — A forgalmi adó-törvény életbelépése ó­ta a kereskedők már többizben fog­lalkoztak azzal a gondolattal, hogy ne minden egyes eladott áru után fizes­senek forgalmi adót, hanem egy bizo­nyos átalányt toljanak ki rájuk■ Most egy újabb ezirámju mozgalom indult meg közöttük. Átalányfizetést a forgalmi adó-tör­vény végrehajtási utasítása is ismer, amely kimondja, hogy minden olyan esetben, mikor az adózó csekély mű­veltséggel bír, vagy üzletének for­galma minimális, vagy pedig ha a­ könyvek vezetéséhez az illető nem ért, a kincstár vei® egy bizonyos általány­összegben kiegyezik és ezúttal fel­menti a forgalmi adó­könyvek veze­tése alól. A kereskedőknek az az álláspontjuk, hogy az adózók tekintélyes része már eddig is élt ezen jogával, bár az eleinte beadott tömeges kérvények nagy része nem nyert kedvező elintézést, ezentúl ezen jogok általános érvényűek legye­nek. A pénzügyminisztériumban mosta­náig azon merev állásponton voltak, hogy átalányt csak a legritkább esetben szabad engedélyezni. A kereskedők most hivatkoznak arra, hogy a végre­hajtási rendelet kiadásakor még az ille­tékes körök nem voltak tisztában a do­log praktikumával és csak így tudják megérteni, hogy ilyen irányú rendelke­zést bocsátottak közre, így például a rendelet egyik pontja értelmében csak azok kaphatnak átalányt, akiknek üz­letében az évi forgalom nem haladja meg a százezer koronát. A mai gazda­sági viszonyok között szinte nincsen olyan üzlet, amelyiknek évi forgalma ily csekély összeget tenne ki, eszerint alig lehetne olyan kereskedő, akinek jogosultsága volna átalányfizetésre. A rendelet praktikusságának hiányain kívül a kereskedők azzal is érvelnek, amint már az eddigi tapasztalatok is mutatják, hogy a pénzügyminisztérium merev álláspontja tetemesen megkáro­sítja az államkincstárt. Tudniillik a kereskedők nagy része — részben tu­datlanságból, részben helyzetüknél fogva, sőt nem egy alkalommal indo­lenciából — nem vezette precízen­­ a könyveket és az adóellenőrök nem tud­­tak mindig eredményes működést ki­fejteni. A kereskedők többek között még azzal is támogatják álláspontjukat, hogy a forgalmi adó ilyetén való be­hajtása a kincstárnak jelentős megter­helést okoz, mivel a Budapesten levő rengeteg adózót hetenként legalább egy-kétszer ellenőrző közegeknek kell felkeresniök. Az általányfizetéskor a nagyszámú személyzet felszabadulna. Álláspontjukat az a tény is igazolja, hogy míg kezdetben a pénzügyminisz­térium a legrigorózusabban utasította vissza a kérvényeknek egész seregét,­­az utóbbi időben mindig több és több adózónak teljesíti kérését. A forgalmi adó kérdésében most a kereskedők testületileg Kállay Tibor pénzügyminiszterhez fognak fordulni és arra kérik meg, hogy a pénzügymi­nisztérium az általányozást helyezze a lehető legszélesebb alapokra, ha lehet­séges volna, úgy tegye azt egyetemes érvényűvé, mert ez úgy a kincstárnak, mint a kereskedőknek közös és igen fontos érdeke. Nyiló rózsák t­üdosógátós bársonysimaságát varázsolja­­ át az arcbőrre a világszerte híres Diana-­­ arckrém és a Diana-szappan, melyeknél a csodálatosabb kozmetikai borápolószoro­s nem volt a múltnak és nem lesz a jövő­­ nek. Szoptok és pattanások egyedü­li ellen­ fi­­­szere, valamint elsőrangú kéz­­finomító­­ és kézápoló. Kapható mindenütt! fi OjejuiegsMaVasárnap, 1922 május 14. H@gy?ais heSszeztéSs fl a Mária Teréz§8*!itt$anyái»a ki talált kézigránátokat. fi rendőrség nyomozása eddig még eredménytelen. — Stra&b tietyszini szemle. — fi szakértők véleménye. — Saját tudósitónktól. — A Mária Terézia-kaszárnya pincé­jében talált kézigránátok ügyében a rendőrség tovább folytatja a­ nyomo­zást, amelynek azonban eddig még semmi pozitív eredménye nincsen. Egyetlen komoly nyomozási adat sincs a vizsgálatot vezető rendőrtiszt­­viselők birtokában. Annyit sikerült ezideig megállapí­tani, hogyan helyezték el a kézigrá­nátokat. Még tegnap este újabb rend­őri bizottság szállott ki a laktanyába. A bizottság megállapította, hogy a laktanya liliom­ utcai frontjá­nak pinceablakába az utcáról dobták be a két kézigránátot. A robbanás azért nem következett be, mert a gránátok égő gyújtó­­zsinórja homokba esett és így el­aludt. A rendőrségen az a védelmlény alakult ki a nyomzás során, hogy azok helyez­hették el a kézigránátokat a Mária Terézia-laktanyába, akik a Ferenc Jó­zsef laktanya elleni bombamerényletet követték el. Ezt látszik igazolni a szá­mos hasonló körülmény. A főkapitányságon Futó Imre detek­­tív főfelügyelő folytatja a kihallgatá­sokat. Ma d­élelőt­t beidézitek a kaszár­nyában levő festékfakó alkalmazottait és részletesen kihallgatták őket, ugyan, csa­ki kihallgatta a detektíröf­e­ügyelő a szomszédos házak lakóit. A kihall­gatások azonban nem szolgáltattak semmi fontosabb adatot. A vizsgálat vezetői ma délelőtt megkezdték a szakértők kihallgatását is. A szakértők szerint, ha a robba­nás be is következett volna, nem okozott volna nagy károkat az épü­letiben. A főkapitányságon egyébként, még mindig elzárkóznak a sajtó informá­lása elől és a vizsgálat vezetői sem­miféle közlést nem tesznek a nyilvá­nosság számára ez ü­gyben. teli üli perében fölmentették a rágalmazással vádolt újságírót, a bíróság a cikk­ átk­lássának valódiságét bebizonyítottnak látja. — Saját tudósítónktól. — Délelőtt féltizkor nyitotta meg dr. Nagy Béla tanácselnök tanácsa a mai tárgyalást. Dr. Czege Jenő tanút hallgatták ki, aki lényegtelen vallo­mást tett a lovaglás elégtétel­­megta­gadására vonatkozólag. Ezután dr. Ióragy Béla elnök befe­jezettnek nyilvánította a­ bizonyítási el­járást, mely után dr. Mészner Tivadar királyi ügyész tartotta meg v­ádbeszé­­dét. Kósza pletykák alapján akarták tönkretenni dr. Láng Géza becsületét, nem riadtak vissza, felkutatni az egész város irattárt s górcső alá venni ma­gánéletét. Állítólagos letartóztatásakor vélték helyénvalónak találni az időt, hogy a sötétben bujkáló ismeretlenek nyíltan lépjenek fel vádjaikkal. Azt elismeri, hogy az adatokat nem a vád­lott gyűjtötte össze, mert azt nem is gyűjthette, hanem dr. Láng Géza ellen­ségei szolgáltatták neki. Majd­­pontról­­pontra fontolgatta az inkriminált cikk kifejezéseit és igyekezett bizonyítani azo­knak igaztalan voltát. A védő beszéde, Hajtás Ödön dr. mondta el ezután védőbeszédét. Tehetséges embernek tartja Lungot, aki azonban nem a te­hetségében bizakodott, hanem más esz­közökkel akart érvényesülni. — Filmszerűen pergett itt le, mondta — egy köztisztviselő élete. Lung Géza önmaga rohant vesztés­e, a polgármes­teri szék volt lázálmainak netovábbja. Egyébként minden lében kanál ember, Fregoli itt, Fregoli ott, Fregoli minde­nütt. Meggyőződését folyton változtatja: szabadkőműves, radikális, kommunista, hogy végül is a keresztény kurzus egyik oszlopa legyen.­­ A főtárgyaláson lefolytatott bizo­nyítás egyáltalában nem mondott csü­törtököt, mert a tanuk és az okiratok mind igazolták a cikk állítását. A védő sorra veszi az elhangzott tanú­­vallomásokat, ezekkel bizonyítja, hogy Salgó állításai megfelelnek a valóság­nak. A védő hangoztatja, hogy a mentő­tanúk mind Lung statisztái voltak. Megállapítja, hogy a cikk még igen keveset mondott az alföldi­ utcai ház gondnokságával kapcsolatban. Lung — mondja a védő — igenis sikkasz­tott akkor; igaz ugyan, hogy csak pár­száz koronáról van szó, de abban az időben ez is sok pénz volt. Foglalkozik a védő azoknak a ta­núknak vallomásával, akiket arra­­vonatkozóan hallgatott ki a bíróság, hogy kártyás ember volt-e Lung, rátér a cigányoknál rendelt rézüstök dol­gára, majd részletesen foglalkozik a fővárosi műszerüzem részére történt gépvásárlás körülményeivel. A tanú­­vallomásokból megállapítható, mondta, hogy annak a bécsi gyárnak, amelytől vásárolták a gépeket, már 1913 óta volt Budapesten képviselője s ennek ellenére a gépet Deesinyi droglista út­ján vásárolták, holott a fővárosnak az volt a célja, hogy első forrásból, magától a gyártól szerezze be a gépe­ket, mert milliós megrendelésről lévén szó, így sokkal többet megtakarítha­tott volna. — De bebizonyítottam azt is — folytatta tovább a védő — Buzay Ká­rollyal és Kobler Györgyel, hogy De­­sinyi valakit, akinek kezén a szám­lák annak idején keresztülmentek, öt­száz koronával meg akart vesztegetni. Mennyit kellett ennek a Dezsinyinek keresni a főváros filléreiből, hogy így dobálta a pénzt? Megállapítom, hogy a főtárgyaláson teljesen bebizonyoso­dott az, hogy Láng rendelte meg a gé­peket Dezsínyi útján. Rátért ezután az utolsó inkriminált részre, hogy tudniillik a városházán azt beszélték, hogy Lung féktelen am­bíciótól vezéreltetve a Károlyi- és a kommunista uralom alatt mindenáron vezetőszerepet akart játszani. Meg­állapítja a védő, hogy ezt sikerült még Lung tanúival is bizonyítani. ■— íme — mondta a védő, — a tör­vényszék elé tártam tanúvallomások és okiratok alapján Lung Géza portréját Ámbár ezeket az adatokat a vádlott tudta, mégis mást tett, amikor Lung a cikk megjelenését követő napon fenn­járt a szerkesztőségben, készséggel helyt adott a rektifikáló nyilatkozat­nak. Ezer meg ezer ember figyel ide, feleletet várva a bíróságtól, szabad-e azt tenni, amit Láng tett, m­egenged­­h­ető-e, hogy az érvényesülés érdeké­ben sárba tiporják az erkölcsi törvé­nyeket. Felmentő ítéletet kér. Salgó Ignác jelentette ki ezután. hogy húsz esztendeje jár már a város­házára, hosszabb idő óta gyűjtötte az adatokat és teljesen megfontolva, igaz­ságának tudatában írta meg cikkét. Kérte felmentését. Mészner Tivadar dr. királyi ügyész reflektált a védő beszédére és Hajtás Ödön dr. újabb felszólalása után a bí­róság ítélethozatalra vonult vissza. Az ítélet. Közel egyórai tanácskozás utáni dr. Nagy Béla tanácselnök háromne­gyed egy órakor hirdette ki a bíró­ság ítéletét, amely szerint, Salgó Ignácot az ellene emelt rágalmazás, becsületsértés vétsé­gének vádja alól felmenti. A perköltségek megfizetésében a kincstárt marasztalta el a bíróság. A felmentő ítélet indokolása rész­­letesen foglalkozik a biriper bizo­nyítási anyagával és megállamítja, hogy Salgó Ignác hirlaspíró vádlott­nak sikerült, a valódiság bizonyítása és ennek folytán fel kellett őt men­teni. I József-köruti WaBMrfttBrwBl­en­l (József-körút 511.) K­alf „J | Telefon:^ Hagyományos I József 85-37. kitűnő magyar konyha. H­A­­LÜS KOHÍOÍH Rott és Steinhardt tollóptével Darázsfészek ésDorntummeDienGr Kezdőin 3/43 órakor. Vasárnap, május 21-én utolsó előadás­ra megnyilik CASiHQ na PARIS nyári helyisége, Hermina­ut 63. elserendŰ varieté-műsor. Kezdete este 10 órakor. Előadás után szenzációs tánc* attrakciók a parketten. tjTjcaa——T n ■ ui i ihiiiiii miwn nm Q I tipr olvasókizinség iesMsM kisiyvssbaitja a most megnyílt modernül berendezett Szék­isegi kBHyTkereskedte Rákószi-ut. (Régi Nemzeti Színház épületében.­ A szépirodalmi, műszaki, tudományos, történelmi, orvosi, gazdasági­­ művek kincsesháza! Vidéki rendeléseket pontosan elintézünk, j I a^Tová^s legújabb látványossága^nj Rtenalsisrsc®! Kovácsovics éttermei Városliget (volt Kovács E. M.j | teljesen újonnan átalakítva m­egnyitnal folyó hs !3. szombaton I 5—7 óráig zenés azsonadélutánok n r mm p modsm és antíqus U UltM 91. Lázár-utca 3. Harcára*. legegyszerűbbtől a legfinomabbi# ■.*. :»hp®£,4'^ p * fejj ^ wpf olcsó, szolid kiszolgálás mellett kapható G­áspár Vid­ékrecsom­agolás

Next