8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1922-06-23 / 141. szám

2 szenvedett magyar közigazgatás is nndy lépéssel haladt előre a konszolidáció útján. Reám most a népneeelés terén óriási feladatok várnak, amelyeknek csak akkor tudok igazán megfelelni, ha a tanügyi szakigazgatást az általános közigazgatást a legerősebben támogat­ják. Ezután a főispánok Rakovszky Iván belügyminisztert keresték fel, akit szin­tén Preszly Elemér üdvözölt. Rakovszky Iván belügyminiszter a következőképen válaszolt. * — Örömmel tölt el ez az üdvözlés, mert egy helyről jöttünk valameny­­nyien. Ti tegnap indultatok el a vár­megyékből, hogy idejöjjetek, én pedig tizenkét évvel ezelőtt. Ez a tizenkét év azonban nem jelenti azt, hogy a vár­megye iránt érzett ragaszkodásomat elvesztettem, hogy meglazultak azok az erős kapcsok, amelyek a vármegyé­hez kötöttek. Szónokotok mondotta, hogy ti a kormányhatalom képviselői­­vagytok, de csak felerészben, mert szi­getek másik fele a vármegyéhez köt benneteket így állok én is. Én csak felerészben érzem magamat a belügy­minisztérium vezetőjének, míg más­részt úgy érzem, hogy hivatalomnak nagyobbik és fontosabbik feladata és munkaköre a törvényhatóság, ahol éppen annyit, ha nem többet kell dol­goznom. Engem is megihletett a ma­­­­gyar hagyomány, az önfeláldozó kész­ségnek levegője. Ezt a szellemet ma­gammal viszem az országgyűlés há­lába és a minisztériumba.­­-­ Amikor ennyire ragaszkodunk az Ősi vármegyéhez, bizonyos mértékig nehezünkre esik, ha hozzá akarunk nyúlni­ ehhez az épülethez és át akar­­juk azt alakítani, mert a szeretet a maga nyers mivoltában azt jelenti,­­ hogy amit szeretünk, hibáival együtt­­szeressük. Nézetem szerint mi ennek­­ az ősi vármegyében és az ebben lefeke I­­tetett hazafias erőknek akkor teszünk I Szolgálatot, ha a mai közigazgatást a I lkor szellemének megfelelően reformál- I juk. Akkor tehát, mikor én azon gon- I­dolkozom, hogy miképen kell megöl- I Ítani ezeket a reformokat, nem a régi I vármegyei autonómiát akarom eltávo- I í­tani, sem azokat az egyéneket, akik I abba teljesen beleélték magukat, ha­ I nem inkább azt akarom, hogy ezek is­­ beleilleszkedjenek a mai közéletbe. I js A régi vármegyét az alkotmány bás- I tyájának szokták nevezni és ez tényleg I megvédi az országot a külállamok tő- I fekvéseivel szemben. Hazánk szoros I , közjogi alapon állott olyan nemzettel I összekapcsolva, amelynek érdekei I­­nem fedték a mi érdekeinket. Szűk I határok között ugyan, de független or­ I­szágunk van. Ezt az országot nem a I szövetséges államok, hanem az ország I lakosságának bizonyos rétege ellen I kell megvédeni. Ebben a munkában­­ számítok a vármegyére. Amikor sor I kerül a közigazgatási reformok meg- I valósítására, két cél fog szemem előtt I lebegni, az egyik az, hogy a vármegyét I a magyar modern élethez alkalmazzuk, I a másik az, hogy a magyar kultúrának I és a magyar­ hag­­ománynak szerepét I megvédjük, s ne dobjuk oda azokat I puszta jelszavaknak. — Nagyon jól esett a meleg szeretet, I és bizalom, mellyel irántunk voltatok s S miután minden intézmény csak akkor I virulhat, ha harmóniában van azokkal, s akik a vezetésre hivatottak, én ebben I a szeretetben és bizalomban látom biz- I­tosítékát annak, hogy együtt fogunk I működni abban az irányban, hogy az I ország közigazgatása jó mederben ma- | rád jön és hogy egy szebb jövendőt ké- I I szitsünkel­, j Ofe&JLiMBi Péntek 1922 június 23. Gaál Gaszton az elnöki székből elparentálta IV. Károly királyt. A nemzetgyűlés végleg megalakult. — Köszönet Apponyi Albert gróf korelntörnek. — Scitovszky Béla és Huszár Károly az elnökök. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. —­A nemzetgyűlés mai ülését gróf Ap- I­ponyi Albert korelnök VIII órakor nyi­ I totta meg. A mai ülés jegyzőkönyvének­­ vezetésére felkérte Dénes István jegy­­­­zőt, majd bejelentette, hogy Nagy Ernő napirend előtti felszó­lalásra kért és kapott engedélyt. "Nagy Ernő: A nemzetgyűlés keddi­­ ülésén egy közbeszólásra olyan kifeje- I zésre ragadtattam magam, ami inparla- I mentáris s ezért most bocsánatot kérek. I Az a párt, ahonnan a megjegyzés jött,­ I olyan tendenciával járt el velem szem- I ben, amely megmagyarázza felindulá- I somat. A szombati interpellációmban I különben részletesen fel fogom tárni s mindazt, ami velem történt s a Gulácsy I alispán által ellenem indított egész haj-­­ szát. Apponyi Albert gróf: A múlt ülé­­­­sen csak azt állapítottam meg, hogy a nagy zajban nem értettem meg az I egyik oldalról jövő megjegyzést sem, s mert mint kozelnöknek kötelességem I lett volna megállapítani, hogy a kép- I viselő úr inparlamantáris kifejezésre I ragadtatta magát. Most azonban, a I képviselő úr kijelentést után, el­árás- I nak nincs helye. — Az igazoló-osztályok jelentése- I nek beterjesztése előtt be kell jelen- I tenem, hogy tegnap Teleki Pál gróf­­ és Szentpály István képviselő urak be­adták megbízólevelüket. Még nem­­ adta be Harsányi Gábor s igy ő a ház­szabályok szerint csak a Ház megala­kulása után adhatja­ be megbízóle­velét. Ezután az igazoló osztályok előadói ter­­jesztették be jelentésüket. Az 1. igazoló osztály a 4-ik osztály­ból 56 képviselőt az a), egyet pedig a b) osztályba sorozott. Az állandó iga­zoló­­bizot­t­s­á­gb­a rendes tagokul bevá­lasztották Hevesen Bélát és Kaczs Al­bertet, póttagokul Meskó Zoltánt és Muszti Istvánt. A 2-ik igazoló osztály az 1. osz­tályba sorsoltak mesibizottverét mind kifogástalannak tartotta. Czettler Jenőt és Szili Tamást rendes-. Bartos Tamást és­ Cziráki György grófot póttagokul beválasztották az állandó igazoló-bi­­zottságba. A 3. osztály is kifogástalannak tar­totta a 2. osztályban levő képviselők mandátumait. Az állandó igazoló­ bi­­zottásgiba itt rencsertagjaiul Almássy Lászlót és Györki Imrét, póttagokul pe­dig Mikovényi Jenőt és Sári Endrét vá­lasztották meg. A 4-ikő igazoló osztály az 1. osztály képviselőinek m­egbízólevel­ei közül 53-at az a) oszályba, ötöt a b) osztályba so­rozott. Az állandó igazoló­ bizott­ság rendes tagjainak Pesti Pált és Hegy­­megi Istvánt, póttagokul Nagy Jánost és Csillért Andrást választották meg. Apponyi Albert gróf korelnök: Meg­állapítom, hogy az igazoló osztályok 237 mandátumot soroztak az a) osz­tályba, 6-ot a b) osztályba, a c) és d) osztályokba pedig egyet sem­ Azok a képviselő urak, kiknek mandátumát a b) osztályba sorozták, ideiglenesen gyakorolhatják tagsági jogukat. Mi­előtt az elnökválasztást megkezde­nénk, felkérem Dénes István kör­jegyző urat, hogy a házszabályok 232—33. szakaszát olvassa fel. Dénes István körjegyző olvassa a 232—33. szakaszokat. Apponyi Albert gróf korelnök: Kö­vetkezik az elnökválasztás. A névsor­­olvasásnál a jelenlevőket Dénes István képviselő úr jegyzi, a távollevőket pe­dig Csik József képviselő úr. A szavaz­­­zások megkezdése előtt az ülést öt percre felfüggesztem. Az elnökválasztás. Mii órakor a korelnök újból meg­nyitja az ülést és megkezdik a szava­zást az elnökválasztás kapcsán. Dénes István jegyző olvassa a név­sort s a jelenlevő képviselők sorra le­adják szavazataikat. Csik József körjegyző ezután felol­vassa a­ távollevők névsorát. Apponyi Albert gróf korelnök: Ez­zel a házelnök-választás be van fe­­jezve és a házszabályok szerint a kör­jegyzők összeszámlálják a szavaza­tokat. Csik József, Dénes István, Dréhl Imre és Szabó József (budapesti) kor­­jegyzők az elnöki emelvényen hozzá­fognak a szavazatok összeszámlálás­­h°z. Apponyi Albert: Leadtak 185 sza­vazatot, ebből 145 szavazat esett Gaál Gasztonra, negyven képviselő üres lappal szavazott Ezek szerint Gaál Gasztont a nemzetgyűlés megválasztott elnökének jelen­tem ki, Nagy éljenzéssel és zajos tapssal fo­­gadják a Ház minden oldalán a vá­lasztás eredményének kihirdetését. Az alelnökök választása. Az alelnökökre történő szavazás előtt az elnök az ülést öt percre fel­függeszti. Szünet után az alelnöki állások be­töltésére szavaz a Ház. A képviselők kis csoportokba verődve tárgyalnak s a zaj olyan erős, hogy a névsort ol­vasó jegyzők hangját alig lehet hal­lani. A szavazás befejezése után Apponyi Albert gróf korelnök ösz­­szeszámláltatja a szavazatokat, majd kihirdeti az eredményt: — összesen leadtak 160 szavazatot, ebből Scitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra 108 szavazat, 21 ürés volt, 4 pedig többek között meg­oszlott, így Scitovszky Béla és Huszár Ká­roly a nemzetgyűlés megválasz­tott alelnökei.­­— Mielőtt áttérnénk a háznagy megválasztására, az ülést öt percre felfüggesztem. Rövid szünet után Apponyi Albert gróf megnyitja az ülést: —­ Következik hat jegyző és a ház­­nagy, megválasztása. A háznagy és a jegyzők. A­ szavazás a képviselők kis érdek­lődése mellett folyik le. Csik József olvassa a távollevők névsorát, majd összeszámlálják a sza­vazatokat. Apponyi Albert gróf korelnök ki­hirdeti az eredményt, amely­ szerint jegyzők lettek: Bartos János, Radó János, Forgách Miklós, Héjj Imre, Perlaky György, Petrovics György. Háznagy 136 szavazattal, Karafiáth Jenő lett. (Éljenzés.) Kállay Tamás 20 sza­vazatot kapott. Apponyi Albert gróf korelnök: Mi­előtt elbúcsúznék korelnöki tisztsé­gemtől, köszönetet mondok a körjegy­zőknek és a Ház tisztviselői karának, amely lelkes munkával támogatta el­nöki működésemet. De köszönetet mondok a Ház minden képviselőjének is. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Éljenzés minden, oldalon.) Gaál Gaszton elnök székfoglalója, Gaál Gaszton, az ú­j nemzetgyűlés megválasztott elnöke, a képviselők zajos éljenzése és tapsa között elfog­lalja az elnöki széket és a következő beszédet mondja: — Tisztelt Nemzetgyűlési Mély meghatottsággal jelenek meg itt e he­lyen, hogy az elnöki széket, amelybe az Önök megtisztelő és gyengéim iránt elnéző bizalma immár harmadízbert emelt, elfogadjam. Az első szó e he­lyen a köszönet és a hála szava le­gyen úgy a magam, mint megválasz­tott tiszttársaim nevében s az az ígé­ret, hogy iparkodni fogunk a tisztünk­kel járó feladatoknak férfias köteles­ségtudással megfelelni. (Éljenzés.) — Előre jelzem, nem kívánom az önök türelmét próbára tenni, a nem­zetgyűlés idejét hosszabb időre igénybe venni, de egy-két szükséges kijelentés elől — és­pedig a legteljesebb össz­hangban elnöktársaimm­al — nem zár­kózhattam el. (Halljuk! Halljuk!)­­— Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyű­lésen módosított és ideiglenesen el­fogadott 1808-as házszabályok al­kalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e te­kintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkal­mazásával a legliberálisabban kívánunk el­járni. •­­ (Élénk helyeslés.) A vélemények le­hető legszabadabb megnyilvánulása minden nemzet törvényhozásának ki­magasló érdeke. Ez ameddig a házsza­bályok rendelkezésein belül marad, a törvényalkotó munkát szolgál­­gatja s nemcsak hogy korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben kísérlet, vagy jelentkezzék türelmetlenség, annak szabadsága pro és kontra a legmesszebmenőleg megvédel­­mezni. ■ (Az ellenzék tapsolni kezd, a tapsot pillanatok alatt az egész Ház átveszi és percekig tapsol Geál Gasztonnak.) . — E tekintetben nemcsak a ház­szabályok írott rendelkezéseit kíván­juk tekintetbe venni, hanem hangsú­lyozom, hogy kétes vagy eltérő felfo­gások között az elnöki belátás lesz hi­vatva dönteni.­­ Érvényesíteni kívánjuk a ház­szabályok szelleméből folyó vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek is­merjük el magunkra nézve a parla­mentáris elvnek magasabb etikai tör­vényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. (Élénk helyeslés.) — Így kívánjuk legjobban biztosí­tani a nemzetgyűlés törvényhozói mű­ködését, amelynek zavartalansága a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy pár­tok játéklabdájává válni nem enged­hetünk. (Zajos taps az ellenzéken.) •— Itt kell kitérni a házszabályok 258. szakaszának értelmezésére, amely­nek a tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésről rendelkező részei több ízben is alkották vita és értelmezés tárgyát. Erre vonatkozóan férfias nyíltsággal jelentem ki, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmé­ben elkerülhetetlennek mutatkoznék. (Helyeslés.) De a tanácskozások szoro­san vett vezetésén s adminisztratív jo­gai teljesítésén kívül azok elől a fel­adatok elől sem zárkózhatunk el, ame­lyek a Barlap menti j­ártok közötti ba-

Next