8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1922-06-23 / 141. szám
2 szenvedett magyar közigazgatás is nndy lépéssel haladt előre a konszolidáció útján. Reám most a népneeelés terén óriási feladatok várnak, amelyeknek csak akkor tudok igazán megfelelni, ha a tanügyi szakigazgatást az általános közigazgatást a legerősebben támogatják. Ezután a főispánok Rakovszky Iván belügyminisztert keresték fel, akit szintén Preszly Elemér üdvözölt. Rakovszky Iván belügyminiszter a következőképen válaszolt. * — Örömmel tölt el ez az üdvözlés, mert egy helyről jöttünk valamenynyien. Ti tegnap indultatok el a vármegyékből, hogy idejöjjetek, én pedig tizenkét évvel ezelőtt. Ez a tizenkét év azonban nem jelenti azt, hogy a vármegye iránt érzett ragaszkodásomat elvesztettem, hogy meglazultak azok az erős kapcsok, amelyek a vármegyéhez kötöttek. Szónokotok mondotta, hogy ti a kormányhatalom képviselőivagytok, de csak felerészben, mert szigetek másik fele a vármegyéhez köt benneteket így állok én is. Én csak felerészben érzem magamat a belügyminisztérium vezetőjének, míg másrészt úgy érzem, hogy hivatalomnak nagyobbik és fontosabbik feladata és munkaköre a törvényhatóság, ahol éppen annyit, ha nem többet kell dolgoznom. Engem is megihletett a magyar hagyomány, az önfeláldozó készségnek levegője. Ezt a szellemet magammal viszem az országgyűlés hálába és a minisztériumba.- Amikor ennyire ragaszkodunk az Ősi vármegyéhez, bizonyos mértékig nehezünkre esik, ha hozzá akarunk nyúlni ehhez az épülethez és át akarjuk azt alakítani, mert a szeretet a maga nyers mivoltában azt jelenti, hogy amit szeretünk, hibáival együttszeressük. Nézetem szerint mi ennek az ősi vármegyében és az ebben lefeke Itetett hazafias erőknek akkor teszünk I Szolgálatot, ha a mai közigazgatást a I lkor szellemének megfelelően reformál- I juk. Akkor tehát, mikor én azon gon- Idolkozom, hogy miképen kell megöl- I Ítani ezeket a reformokat, nem a régi I vármegyei autonómiát akarom eltávo- I ítani, sem azokat az egyéneket, akik I abba teljesen beleélték magukat, ha I nem inkább azt akarom, hogy ezek is beleilleszkedjenek a mai közéletbe. I js A régi vármegyét az alkotmány bás- I tyájának szokták nevezni és ez tényleg I megvédi az országot a külállamok tő- I fekvéseivel szemben. Hazánk szoros I , közjogi alapon állott olyan nemzettel I összekapcsolva, amelynek érdekei Inem fedték a mi érdekeinket. Szűk I határok között ugyan, de független or Iszágunk van. Ezt az országot nem a I szövetséges államok, hanem az ország I lakosságának bizonyos rétege ellen I kell megvédeni. Ebben a munkában számítok a vármegyére. Amikor sor I kerül a közigazgatási reformok meg- I valósítására, két cél fog szemem előtt I lebegni, az egyik az, hogy a vármegyét I a magyar modern élethez alkalmazzuk, I a másik az, hogy a magyar kultúrának I és a magyar hagománynak szerepét I megvédjük, s ne dobjuk oda azokat I puszta jelszavaknak. — Nagyon jól esett a meleg szeretet, I és bizalom, mellyel irántunk voltatok s S miután minden intézmény csak akkor I virulhat, ha harmóniában van azokkal, s akik a vezetésre hivatottak, én ebben I a szeretetben és bizalomban látom biz- Itosítékát annak, hogy együtt fogunk I működni abban az irányban, hogy az I ország közigazgatása jó mederben ma- | rád jön és hogy egy szebb jövendőt ké- I I szitsünkel, j Ofe&JLiMBi Péntek 1922 június 23. Gaál Gaszton az elnöki székből elparentálta IV. Károly királyt. A nemzetgyűlés végleg megalakult. — Köszönet Apponyi Albert gróf korelntörnek. — Scitovszky Béla és Huszár Károly az elnökök. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. —A nemzetgyűlés mai ülését gróf Ap- Iponyi Albert korelnök VIII órakor nyi I totta meg. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérte Dénes István jegyzőt, majd bejelentette, hogy Nagy Ernő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. "Nagy Ernő: A nemzetgyűlés keddi ülésén egy közbeszólásra olyan kifeje- I zésre ragadtattam magam, ami inparla- I mentáris s ezért most bocsánatot kérek. I Az a párt, ahonnan a megjegyzés jött, I olyan tendenciával járt el velem szem- I ben, amely megmagyarázza felindulá- I somat. A szombati interpellációmban I különben részletesen fel fogom tárni s mindazt, ami velem történt s a Gulácsy I alispán által ellenem indított egész haj- szát. Apponyi Albert gróf: A múlt ülésen csak azt állapítottam meg, hogy a nagy zajban nem értettem meg az I egyik oldalról jövő megjegyzést sem, s mert mint kozelnöknek kötelességem I lett volna megállapítani, hogy a kép- I viselő úr inparlamantáris kifejezésre I ragadtatta magát. Most azonban, a I képviselő úr kijelentést után, elárás- I nak nincs helye. — Az igazoló-osztályok jelentése- I nek beterjesztése előtt be kell jelen- I tenem, hogy tegnap Teleki Pál gróf és Szentpály István képviselő urak beadták megbízólevelüket. Még nem adta be Harsányi Gábor s igy ő a házszabályok szerint csak a Ház megalakulása után adhatja be megbízólevelét. Ezután az igazoló osztályok előadói terjesztették be jelentésüket. Az 1. igazoló osztály a 4-ik osztályból 56 képviselőt az a), egyet pedig a b) osztályba sorozott. Az állandó igazolóbizottságba rendes tagokul beválasztották Hevesen Bélát és Kaczs Albertet, póttagokul Meskó Zoltánt és Muszti Istvánt. A 2-ik igazoló osztály az 1. osztályba sorsoltak mesibizottverét mind kifogástalannak tartotta. Czettler Jenőt és Szili Tamást rendes-. Bartos Tamást és Cziráki György grófot póttagokul beválasztották az állandó igazoló-bizottságba. A 3. osztály is kifogástalannak tartotta a 2. osztályban levő képviselők mandátumait. Az állandó igazoló bizottásgiba itt rencsertagjaiul Almássy Lászlót és Györki Imrét, póttagokul pedig Mikovényi Jenőt és Sári Endrét választották meg. A 4-ikő igazoló osztály az 1. osztály képviselőinek megbízólevelei közül 53-at az a) oszályba, ötöt a b) osztályba sorozott. Az állandó igazoló bizottság rendes tagjainak Pesti Pált és Hegymegi Istvánt, póttagokul Nagy Jánost és Csillért Andrást választották meg. Apponyi Albert gróf korelnök: Megállapítom, hogy az igazoló osztályok 237 mandátumot soroztak az a) osztályba, 6-ot a b) osztályba, a c) és d) osztályokba pedig egyet sem Azok a képviselő urak, kiknek mandátumát a b) osztályba sorozták, ideiglenesen gyakorolhatják tagsági jogukat. Mielőtt az elnökválasztást megkezdenénk, felkérem Dénes István körjegyző urat, hogy a házszabályok 232—33. szakaszát olvassa fel. Dénes István körjegyző olvassa a 232—33. szakaszokat. Apponyi Albert gróf korelnök: Következik az elnökválasztás. A névsorolvasásnál a jelenlevőket Dénes István képviselő úr jegyzi, a távollevőket pedig Csik József képviselő úr. A szavazzások megkezdése előtt az ülést öt percre felfüggesztem. Az elnökválasztás. Mii órakor a korelnök újból megnyitja az ülést és megkezdik a szavazást az elnökválasztás kapcsán. Dénes István jegyző olvassa a névsort s a jelenlevő képviselők sorra leadják szavazataikat. Csik József körjegyző ezután felolvassa a távollevők névsorát. Apponyi Albert gróf korelnök: Ezzel a házelnök-választás be van fejezve és a házszabályok szerint a körjegyzők összeszámlálják a szavazatokat. Csik József, Dénes István, Dréhl Imre és Szabó József (budapesti) korjegyzők az elnöki emelvényen hozzáfognak a szavazatok összeszámlálásh°z. Apponyi Albert: Leadtak 185 szavazatot, ebből 145 szavazat esett Gaál Gasztonra, negyven képviselő üres lappal szavazott Ezek szerint Gaál Gasztont a nemzetgyűlés megválasztott elnökének jelentem ki, Nagy éljenzéssel és zajos tapssal fogadják a Ház minden oldalán a választás eredményének kihirdetését. Az alelnökök választása. Az alelnökökre történő szavazás előtt az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után az alelnöki állások betöltésére szavaz a Ház. A képviselők kis csoportokba verődve tárgyalnak s a zaj olyan erős, hogy a névsort olvasó jegyzők hangját alig lehet hallani. A szavazás befejezése után Apponyi Albert gróf korelnök öszszeszámláltatja a szavazatokat, majd kihirdeti az eredményt: — összesen leadtak 160 szavazatot, ebből Scitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra 108 szavazat, 21 ürés volt, 4 pedig többek között megoszlott, így Scitovszky Béla és Huszár Károly a nemzetgyűlés megválasztott alelnökei.— Mielőtt áttérnénk a háznagy megválasztására, az ülést öt percre felfüggesztem. Rövid szünet után Apponyi Albert gróf megnyitja az ülést: — Következik hat jegyző és a háznagy, megválasztása. A háznagy és a jegyzők. A szavazás a képviselők kis érdeklődése mellett folyik le. Csik József olvassa a távollevők névsorát, majd összeszámlálják a szavazatokat. Apponyi Albert gróf korelnök kihirdeti az eredményt, amely szerint jegyzők lettek: Bartos János, Radó János, Forgách Miklós, Héjj Imre, Perlaky György, Petrovics György. Háznagy 136 szavazattal, Karafiáth Jenő lett. (Éljenzés.) Kállay Tamás 20 szavazatot kapott. Apponyi Albert gróf korelnök: Mielőtt elbúcsúznék korelnöki tisztségemtől, köszönetet mondok a körjegyzőknek és a Ház tisztviselői karának, amely lelkes munkával támogatta elnöki működésemet. De köszönetet mondok a Ház minden képviselőjének is. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Éljenzés minden, oldalon.) Gaál Gaszton elnök székfoglalója, Gaál Gaszton, az új nemzetgyűlés megválasztott elnöke, a képviselők zajos éljenzése és tapsa között elfoglalja az elnöki széket és a következő beszédet mondja: — Tisztelt Nemzetgyűlési Mély meghatottsággal jelenek meg itt e helyen, hogy az elnöki széket, amelybe az Önök megtisztelő és gyengéim iránt elnéző bizalma immár harmadízbert emelt, elfogadjam. Az első szó e helyen a köszönet és a hála szava legyen úgy a magam, mint megválasztott tiszttársaim nevében s az az ígéret, hogy iparkodni fogunk a tisztünkkel járó feladatoknak férfias kötelességtudással megfelelni. (Éljenzés.) — Előre jelzem, nem kívánom az önök türelmét próbára tenni, a nemzetgyűlés idejét hosszabb időre igénybe venni, de egy-két szükséges kijelentés elől — éspedig a legteljesebb összhangban elnöktársaimmal — nem zárkózhattam el. (Halljuk! Halljuk!)— Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1808-as házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberálisabban kívánunk eljárni. • (Élénk helyeslés.) A vélemények lehető legszabadabb megnyilvánulása minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ez ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad, a törvényalkotó munkát szolgálgatja s nemcsak hogy korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben kísérlet, vagy jelentkezzék türelmetlenség, annak szabadsága pro és kontra a legmesszebmenőleg megvédelmezni. ■ (Az ellenzék tapsolni kezd, a tapsot pillanatok alatt az egész Ház átveszi és percekig tapsol Geál Gasztonnak.) . — E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tekintetbe venni, hanem hangsúlyozom, hogy kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni. Érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvnek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. (Élénk helyeslés.) — Így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalansága a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy pártok játéklabdájává válni nem engedhetünk. (Zajos taps az ellenzéken.) •— Itt kell kitérni a házszabályok 258. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésről rendelkező részei több ízben is alkották vita és értelmezés tárgyát. Erre vonatkozóan férfias nyíltsággal jelentem ki, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. (Helyeslés.) De a tanácskozások szorosan vett vezetésén s adminisztratív jogai teljesítésén kívül azok elől a feladatok elől sem zárkózhatunk el, amelyek a Barlap menti jártok közötti ba-