8 Órai Ujság, 1922. augusztus (8. évfolyam, 173-198. szám)
1922-08-01 / 173. szám
2 Három miniszter felelt az indemnitás szónokainak. Bethlen minisztereinek nagy beszéde az összeomlás okairól. — Daruváry igazságügyminiszter a birákról és a jogrendről. — Rabovszky Iván belügyminiszter az internálásokról és a sajtóról. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — Tizenegy óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Jelenti, hogy az indemnitás általános vitáját befejezté, s az igazságügyminiszter kíván szólani. Daruváry igazságügyminiszter beszéde elején a független magyar bíróságot ért támadásokkal foglalkozik. Héber szocialista képviselő rendkívül hevesen támadta a bíróságot, mely parlamentáris életünkben szokatlan jelenség. Bármely hevesek voltak is eddig a viták, a bíróságot mindig kihagyták a vitákból, mert ez felel meg alkotmányunk alapelveinek s a bírósági határozatok érintetlenségének és függetlenségének. Héberl támadását meg is indokolja. Azt mondja, hogy a bírók megszűntek függetlenek lenni, hogy elfogultak, hogy áthelyezésük a kormánytól függ, ezek súlyos és teljesen alaptalan megállapítások. A függetlenség kérdésével semmiféle összefüggésben sincs a bírák előmenetele. 1871 óta mindig a kormány előterjesztésére történtek a kinevezések, melyek soha a bírák független segét nem érintették. Ezen a téren előrehaladás történt, amikor múlttal szemben az egyes magasabb fizetési osztályokba való átlépés automatice történik. Egyébként minden művelt államban a bírók kinevezése a végrehajtó hatalom útján történik. Most is csak saját kérelmükre történhet áthelyezés s a múltban is csak a nagyobb bíróságok újjászervezésénél tértek el ettől. így volt ez a polgári perrendtartás életbeészletésné s azóta nem történt áthelyezés másként, mint a bírák kérésére. Reméli, hogy ez a minden alipar, nélkülöző támadás elszigetelt marti, mert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a bíróságok tekintélye érintetlen maradjon s erkölcsileg is lehetetlen, hogy itt a bíróság il leni támadásokbángórhassanak el. (Helyeslés és taps.) Reméli. Ingy a ••i*ociákil«i.okr.»iak nem fogják ezen az utón követni azokat, akik a nemzet értelmi világától távol állanak, mart a neaszei .1 legteljesebb bkolanKU-.is viselteik a bróságként s ezt a bizalmit láttuk át a páriám....-. ben is megnyilvánulni, mikor egyes fontos, vitás kérdé-ek.: a független magyar bíróság elé kívánták utalni. (légy van, helyeslés.) Stransz l.I.ván és mások is kiemelték, hogy a mai nehéz kinkben munkával túlterhelten, mérhetetlen szorgalom,mai, íregközelithetlenül végzi a bírák kötelességüket. Ez így is van, (helyeslés) s, a nemzetgyűlésnek egy kötelessége van, hogy mihelyt lehetséges és mielőbb segítsen a bíráló helyzetén. Fábián Béla: Az átmeneti regénytemeljek. Daruváry igazságügyminiszter. Az amnesztia renderetről szól ezután. A trianoni szerződés 78. szakaszára hivatkoznak, mely szerintük a háború óta elkövetett bűnösöknek amnesztiát ad. Ez a szakasz nem vonatkozik bűncselekményekre s nem lehet zeklatásnak nevezni azt, ha valakit bűncselekmény miatt bíróság elé állítanak. Csak olyan magatartás jöhet számba a cikkely szerint, mely a monarchia területének szétdarabolásával van összefüggés-ben. A belső ügyek nem vonatkoznak a szétdarabolással kapcsolatos kérdésekre. Rossz szolgálatai tesznek a nemzetnek azok, akik a trianoni szerződést úgy értelmezik, hogy módot nyújthatnak volt ellenségeinknek belső ügyeinkbe való beavatkozásra. (Helyeslés.) •— Amnesztiát összesen 26.200 egyén kapott, ebből kommunista és a Károlyi forradalomban résztvettek25.000-t tesznek ki. Ilyen számadatok mellett nem lehet azt mondani, hogy az amnesztiarenddel különösen fest. Azt is állították, hogy kivételes ke■gyelem nem adatott. Különösen méltánylandó 13 esetben történt ez meg, amikor a leglelkiismeretesebb s beható megfontolás tárgyává tették a kérésével. Magam részéről mindenkor hajlandó vagyok a békülékenység és engedékenység legszélső határáig elmenni, s csak egy korlátot tartok kötelezőnek a közkegy címezésnél, ha az az állam és társadalmi rend érdekeibe ütköznék. Ezután a Propper által kifogásolt rabmunkákról szólott a miniszter. A büntetésekkel együtt jár a munkakényszer, s nem fizetés, hanem jutalmat kapnak a rabok. A készített munkák 91 százalékát az állam szükségletének fedezésére fordították, 9 százalékát pedig az igazságügyi közszolgálati alkalmazottak kapták egyenlően elosztva. A rabok közül csak a foavatartottak 17 százaléka vesz részt ezekben a munkálatokban. A legközelebbi igazságügyi teen- dőkre szólott a pulén Daruváry. N'cr.i t ad a jövőre kiterjedő programotól, csak ismprni kivárja, mily törvényjavaslatok állanak fel’rugozás a '..Mi. Először a kivételes 'jatalombanán kibocsátott rendelkezéseket palló törvényjavaslatokra kell dkészíteni. A törvénytelen gyermekek fokozottabb védelméről szóló javolat van feldolgozás alattt. A bírói és ügyvédi vizsga letéri la (’■ az ügyvédi gyakorlatról szóló java-'at, továbbá azt két javasdlók, melye',: kividéi viszonyokra vdő tekintekelér. tUt-mhatalom fokozottabb erejét célozzák. I Ma is kivétele állap'.-{okát mink. 37 ! európai helyzet gazdalígí é.-. m.lit.'-v.i | labilitása néhii.. U-. . 1 -.'.ö; | egyensúlya meg nem iU-dj. iriNrm hel.vro s ezek olyan íVtuc* körülmények, melyek a legnagyobb eva'.peszt^ra intenek. Ezen inkább aURon? i jellegű javaslatokon kisül nl’dRdő jailugji 1 törvényjavaslatok közül két:"n vr.n [.Váltótörvéiyjről, a törcr.díU.\ré,i szóló javaslat, feldolgozás alatt ven a magyar polgári törvénykönyv,aelyére többen már strizolszégilag tárgyaltak, ez': erocátl és tonnás intayt.cn !úo.'rázzuk áh hogy a százados ’ ?úgy gyakolat folytán kifejlődött jogi eljá'tí'oka: törvénybe foglaltuk. Egysse.íti.é, könnyen átefonyhstővé és n tevében népszerűvé kívánjuk tenni » javaslat !, hogy a jogkereső közönség India, mi , jogú Imin, hogyan ter vér MedbhcU jogát. Néhány szót kívánok mé, •arlwi a jogrend kérdéséről. Közbekiáltások az ellenzéki.a. Halljuk: H’átjukl Daruváry igazágügyminiszter. Erről a kérdésről, azt hiszem, hogy többet vitatkoznak, mint szükséges és mint amennyi a jogrendnek hasznára lenne. Nevetem szerint a jogrend biztos fennállásának két alapfeltétele van. Az első ez, hogy a nemzet zöme a mai jogrendet a magáénak vallja. Ez megvan. A nemzet meg van elégedve a mai jogállapottal. A második az, hogyha egyesek vétenek a jogrend ellen, az államhatalom kezelőinek meglegyen az ereje és akarata ahhoz, hogy a jogrendnek érvényt szerezzenek. A kormány megmutatta, hogy van erre akarata, megmutatta, hogy teljes objektivitással szerez érvényt a jogrendnek jobbra és balra is. Újabban olyan dolgokat hall az ember, mintha ellentétek volnának a ismért érdeke és a kormány között. Ez megtörténhetne ekkor, ha a nemzetnek nem felel meg a jogrend és esetleg forradalommal akarja megváltoztatni, vagy ha a nemzet idegen uralom alatt áll ara. Ma a nemzet nagy többsége a jogrenddel meg van elégedve. Nálunk a jogrend fennállásának minden fatétele megvan. Az indemnitást elfogadásra ajánlom. Az igazságügyminiszter után Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra. Kedd, augusztus 1. A miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök: Egy hónapnál tovább bárt az indemnitás vitája, bár a kormány és a pártok egyaránt igyekeztek, hogy a vitából kikapcsolják mindazt az anyagot, amely a helyzetet elmérgesítené. — Kétségtelen az, hogy egyfelől a képviselő urak tekintélyes száma, vagynem tudja, vagy pedig nem akarja tudni ezt. Kétségtelen azonban az is, hogy házszabályaink teljesen elavultak és nem képesek a tárgyalás olyan gyors menetének biztosítására, mint az szükséges volna. A hónapokig tartó vita mentségéül szolgál azonban, hogy a pártok a választás után szükségét érezték annak, hogy az ui politikai szituációba beleilleszkedjenek. Egyes pártoknak bizonyos (onl.változtatását, bizonyos pártcsoportok kialakulását tapasztalhattuk eddig a m ai nemzetgyűlésen. Ennek az az oka, hogy a pártok erőviszonyaiban bizonyos eltolódás állott, de és a szociáldemokraták pártjaival új erők vonultak fel a nemzetgyűlésen. A kormány teljesen átlátta ezt az új helyzetet. A mast nemzetgyűlésen egységes ellenzék állott a kormánnyal szemben, mert ha bizonyos elvi ellentétek egyes frakciókat szét is választottak egymástól, taktikai tekintetben a múlt nemzetgyűlés ellenzéke mégis egységesen járt el. Ma az ellenzék három elkülönülő csoportra oszlik, a keresztény ellenzékre, a liberális ellenzékre és szociáldemokratákra. Ezeknek a pártoknak taktikai összefogása, kétségen kívül lehetséges, deem hiszem, hogy ez bármelyik pártnak is elvi szempontból ne válnék kárára. Ez az ellenzék gyengüs je. De ha a kormány olyan fontosságot tulajdonít annak, hogy a politikai békét megteremtve, a normális tárgyalás lehetőségét biztosítja, úgy teljesen távol áll tőlem ennek a gyenge eelmek kihasználása. A kormány inkább szükségesnek tartja, hogy a szociáldemokraták előnyomulásával szemben a polgári rendű társadalomból kiküszöböltessenek azok az ellentétek, amelyek, eddig az egységes államktglitást a szociáldemokraták ellen alegakadályozták. (Helyeslés a jobboldalon és az jobbközépen). Ezért a kormány it a Házban mindent megtesz arra, hogy a recm vid tárgyalást és a politikai béke lekitöt»é’ét megteremtse. — Ezt, é egy ízben már ki is fejtetem ér, ez a felhívásom ez ellenzék részéről visszhangra is talált. Az elnzéki válaszok bizonyos feltételekhez fűzték a politikai békét. E feltételeket nagyjában öt szempont alá sorakoztathatom. Az ellenzék részéről tehát öt feltételt szabtak meg együttműködésre. Az egyik feltétek az, hogy a kormány szüntesse be a választás után a politkai üldözést. Azt hiszem, hogy ezeket a az üldözéseket megszüntetni semmi nehézségbe sem ütközik, mert tudomásom szerint semmiféle ilyen üldözésről szó sincs. Amennyiben azonban az ellenzék bármelyik tagja ilyen benyomást nyerne, kérem forduljon bizalommal a kormányhoz. Kiss Menyhért: Majd a belügyminiszterhez. Bethlen litván gróf: Hasonló a fogásom a reparáció kérdésében is. A reparációnak három lehetősége van, vagy a büntetőbíróság vagy a petíció, vagy pedig hogy fegyelmi eljárás útján próbálják reparálni a sérelmeket. Ha valaki az első két utat választja, akkor ez kívül esik a kormány befolyásán. Ami a fegyelmi eljárását illeti, ha az illető hatósági közeg hatásköri túllépést követett el, akkor a kormány a legszigorúbban fog vele szemben eljárni. Az indemnitást bejelentő beszédemben már azt is kifejtettem, hogy a munkakörök és a munkarend beosztását tiszteletben kell tartani. — Ezt a felfogást Apponyi Albert gróf is helyeselte és azt mondta, hogy elfogadja, bár a kormány ezt autókratikusan kezeli. A kormány bármikor hajlandó az ellenzékkel a Ház munkarendjét megbeszélni. Természetesen csak ama keretek között, amelyeket a kormány politikája ír elő. A negyedik feltétel volt az, hogy mellékkormányok ne legyenek. Én ezzel úgy vagyok, mint Kálmán király a boszorkányokkal. Én még mellékkormányokat nem láttam. Ez a kormány csak addig marad helyén, amíg a meggyőződése szerinti kötelességrit és jogait követheti. Amióta azonban mellékkormányokról beszélnek, m ilyenekkel sohasem találkoztam, ilyenekről nem tudok. Egyetlen egy esetben fordult csak elő ilyen mellékkormány, amikor fegyveres erővel, puccsszerűen akarták a törvényes kormányt megbuktatni. Ez azonban a túloldalt terheli. 1 . Friedrich István: Úgy látom, már nagyban folyik a kibékülés! Bethlen (Friedrich felé): Amilyen tapintatos a mellékkormányok örökös emlegetése, olyan tapintatos volt ez a válasz is. Utolsó feltétel az volt, hogy a pénzügyminiszter kifejtse programrását. A pénzügyminiszter úr ezt megteve és még lesz alkalma, hogy klipse a kereskedelmi miniszter úr is, hátra van még, hogy a földmivelésügyi miniszter úr hasonlót tegyen. Az intiemnitási vita nem ne krimás arra, hogy egyes resszort-minisz- ter urak részletekbe menő pro-itaminot adjanak, erre a budgetvita alkalmas, hogy minden miniszter kifejts a mega resszortjában követendő programmot. A kormány elő is készüi a budgetet és reméli, hogy az ősz folyamán a budget benyújtására kém lesz. Addig is azonban, ha az ellenzék tájékozódni óhajt egyik vagy másik részletkérdésről, semmi akadálya nincs, hogy a földmivelésügyi, közgazdasági, illetve pénzügyi bizottság öszeüljön és itt a resszorti m miniszter uraktól ama felvilágosításokat megkapja. — Ezzel térek rá a kritikára, amelyet az ellenzék, nevezetesen a keresztny ellenzék, liberális ellenzék és szociáldemokrata párt, a kormány po- IBS VÍ J.ÁFAR U.43.-