8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
?i Csüztörtök, 102. március 22. Interpellálítt Zaliegersugról, a mignon töipityllról, a hazatért oroszországi túszon kezeléséről és egyedenről. tízenMi Interpelációt jegyestak be a nemzetgyfíilus mai ülésére. Magyarország hám a lipcsei nemzetközi vásáron* Két épületre már megszereztük az elővételi jogot. — Saját tudósítónktól. — — Saját tudósítónktól, m? A nemzetgyűlés mai ülésén a napirend letárgyalása után az interpellációkra került a sor. Az első interpelláló Rieisinger Ferenc v Solt, aki arról beszélt, hogy az internálótábor meglátogatásának tulajdonképpen az volt a célja, hogy megállapítsák, vájjon szükség van-e a tábor további fönntartására vagy nincs. És nem az, hogy miként vannak ellátva az internáltak. Foglalkozik a belügymniszternek előző interpellációjára adott válaszával és részletesen cáfolja Éhn Kálmánnak az élelmezésre vonatkozó adatait, amelyekkel szembe helyezi Bókais professzor tudományos megállapításait, részletesen ismerteti az erre vonatkozó tudományos kutatások eredményeit és az internálótábor élelmezésének hiányairól szól. Szerinte csendes éhezésnek vannál, kitéve az ott internáltak és azért akad olyan sok beteg közöttük. Akik nem tudják pótolni a fentartáshoz szükséges kalóriát, azok kénytelenek testük fokozatos leromlását elszenvedni. Itt csak egy gyors segítség van és ez az internálótábor feloszlatása. A dolgozók sincsenek ellátva elégségesen és e téren is hosszasan cáfolja Éhn Kálmán adatait. Rámutat arra, hogy mit házat téren is rossz az ellátás, az internálótáborban és egy különös körülményre hívja fel a Ház figyelmét. Ugyanis egy egységespárti képviselővel együtt a zalaegerszegi látogatás alkalmával megállapította, hogy a tábor főorvosa egész ottlétük alatt politizált. Meg is mondta neki, hogy jobban tenné, ha inkább orvosi hivatásával törődnék. Azt vette ki beszédéből, hogy politikai meggyőződését nem rendeli alá orvosi hivatásának és úgy látja, hogy jobb politikus, mint orvos. Bogija János: Szép, hogy elismeri, hogy jó politikus. Klárik Ferenc: Gyógyittassa magát Síelt. Bogyá János: Én meggyógyítanám magát. Klárik Ferenc: Hátbatámadással. Hátulról szembeütéssel. Bogyá János: Ezt maga sem hiszi el. Klárik Ferenc: Orvtámadó.lz elnök Klárik Ferencet sértő kifejezéséért rendreutasítja. Reisinger Ferenc: Forgács Miklós, aki ott volt, azt mondotta hogy azok, akik ott politikai foglyok, mind nagyon ügyetlen emberek lehetnek. Horváth Zoltán: Forgács csak tudja, hisz ő direktóriumi tag volt. Bogya János Reisinger felé: Maga meg népbiztos volt. Pikler ■ Emil: Magának az őrültek házában van a helye. Az elnök Piklert rendreutasítja. Reisinger Ferenc:. Erre a kijelentésre csak azt mondhatom, amitBenedek János is mondott, hogy Magyarországon tán rendőrség rend nélkül és ember ész nélkül. Az elnök Reisingert rendreutasítja. Ezután kedélyeskedő szóváltás támad Búgva, Csontos, Klárik és egy-két szocialista képviselő között, mire az elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy a tanácskozás remijét óvják meg. Reisinger Ferenc több esetet sorol el, amelyekben szerinte igazságtalanul és indokolatlanul mérnálik. Ezután előterjeszti interpellációját a felügyminiszterhez, amelyben azt kérd, hogy hajlandó-e az internáló tábort feloszlatni és a jelentkezési kényszert a tettető legrövidebb időn belül megszüntetni. Drózdy Győző: Siessenek vele, mert különben már a Wo//frkom.vay jog$i ■^doszkjai. Éhn Kálmán személyes megtántadtatás címen kér szót. — Reisinger — úgymond — hazugsággal vádolta őt. (Felkiáltások a baloldalon: Nem hazugsággal, hanem tévedéssel.) Hébert Ede: Tudományos tévedéssel. Pikler Emil: A diagnózis volt rossz. Éhn Kálmán: Nem arról beszélt múltkori interpellációjában, hogy decemberben miyenek voltak az állapotok Zalaegerszegen, hanem arról, amit a képviselők látogatása alkalmával személyesen tapasztalt. Horváth Zoltán: Polémián az internáló táborról. Éhn Kálmán: Sok idegen honost, akiket hazajut, nem akar befogadni, nem lehet egyszerre szabadon bocsátani. Hébert Ede: Engedjék ki őket, akkor majd befogadják. Éhn Kálmán: Az étlapot azért nem olvasta amúltkori interpellációja alkalmával, mert a túloldali képviselők állandóan rajongtak és megakadályozták abban, hogy adatait felsorolja. Sütő József: Fel kell oszlatni a tábort! Éhn Kálmán: Ez más lapra tartozik. Horváth Zs plt .In: Más lapra, nem étlapra. Éhn Kálmán: Minthogy bizonyítékaii és adntai jelenleg nem állnak rendelkezésére, fentartja magáénak, hogy erre a kérdésre még egy másik alkalommal is visszatérjen. (Taps a jobboldalon.) Fábián Béla a következő interpelláló. ‘Az Oroszországból visszajött túszok hadieveinek beszámítása tárgyában intéz interpellációt a honvédelmi miniszterhez és kérdi, hogy van-e tudorítása a honvédelmi miniszternek arról, hogy a hazakerült túszoknak hibásan számítják be hadieveit; ha pedig tudomása van róla, akkor mit hajlandó ez ellen tenni? Boliska Sándor honvédelmi miniszter azonnal válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy érdemben választ egyelőre nem adhat, de már most a legmesszebbmenő támogatását helyezheti kilátásba az Oroszországból hazakerülő túszoknak. A kérdést egyébként jó volna konkrétebb formában felvetni. Kéri válaszának tudomásul vetesét. Fábián Béla és a Ház tudomásul veszik a miniszter válaszát. Rupert Rezső a következő interpelláló, aki egyes személyek doktori címének elkobzása tárgyában fordul az igazságügyminiszterhez. Politikai boszszúvágyból és egyéb érdekből — úgymond — elpusztítanak sok egzisztenciát és ez a pusztító folyamat most , már az intellektuális osztályhoz is elérkezett, mert nap-nap után olvashatjuk, éap-- valakit, diplomájától megfosztottak. (Nagy zaj minden oldalon.) Drózdy Győző: Szégyen, gyalázat! Erdélyi Aladár: Már a XIII. században is szokásos volt a diploma elkobzása. (Nagy zaj aszélsőbaloldalon.) De nem politikai okokból! Barla Szabó József: A büntetett előéletű elvtől veszik el a diplomát. Pupert Rezső ezután eseteket hoz fel, hogy a múltban eltiltottak bűncselekményekért egyeseket az orvosi gyakorlat folytatásától, de doktori címétől nem fosztották meg, mert ehhez az egyetemi tanácsnak nincs is joga. Az elnöklést Huszár Károly alelnök veszteti. Nagy Ernő folyton közbeszól és vitatkozásba keveredik Huszár Dezsővel, mire az elnök Nagy Ernőt többször rendre utasítja. Végül figyelmezteti, hogy a Ház teljes szigorát fogja vele szemben alkalmazni. Robert Rezső folytatja interpellációját: Dr. Paizs Pálról van szó, aki jeles örvös. Messzi vidékről járnak fel hozzá, mégis politikai okokból fosztották meg a doktori címétől. Az egész Néhány héttel ezelőtt a budapesti Kereskdelmi és Iparkamara elnöki tanácsában felmerült az az eszme, hogy tekintve iparunknak évek óta tartó hatalmas fejlődését, most már elérkezett az ideje Sírnak, hogy iparunkat egy külföldi nemzetközi vásáron kellene bemutatni. A mult esztendei budapesti árumintavásár is fényesen bizonyította a magyar ipar nagyarányú fejlődését. Az elnöki tanács erre a célra Lipcse városát, a nemzetközi vásárok megteremtőjét találta a legalkalmasabbnak. Elvi határozatot hoztak tehát, hogy amennyiben ■taiá’náltak Lipcsében egy megfelelő palotát, amelyet ilyen nagy nemzetközi vásár céljaira át lehetne alakítani, a jövő évben a magyar ipart a kamara fenhatósága alatt kivisszük, hogy bemutassuk a világnak az utóbbi évek nagyszerű eredményeit. Az idén egy magáncég szintén foglalkozott már ezzel az eszmével és ki is bérelt egy helyiséget, amelyben harminckét magyar iparos állítota fel iparcikke... Ennek a magánkiálltásnak azonban a legjobb akarat mellett sem lehetett azt a sikert elérnie, amelet fáradságos, kitűnő munkájamár megérdemelt. Ennek pedig a fő oka az volt, hogy egy mootivallabis hatósági és kormánytámogatás nékül nem tud kellő súlyt biztosítani magának a lipcsei hatóságokkal szemben és nem állnak rendel, közéséve a propagandának azok az eszközei sem, amelyeket a kereskedelmi iparkamara külföldi relációi és a mi külügyii képviseleteink útján könnyen biztosíthat. .A kamara elnöki tanácsának határozata után egy magyar gyárosokból és kor. Erdőkből ádó bizottság ment ki az elmúlt héten Lipcsébe, tóvárosi Fischer Emil kormányfőtanácsos vezetésével. Ez a bizottság most érkezett haza és tóvárosi Ekekés Emil lipcsei bűne az volt, hogy tiltakozott egy vármegyei választás ellen, ezért izgatásért három évig tartották fogságban. Felolvassa ezzel szemben Prohászka Otokár püspöknek a forradalmat dicsőítő cikkét, Prohászkát nem ítélték el, ezért akkor a Paizs Bálokat sem szabadna elítélni. Az ülés lapzártakor még tart, tapasztalatairól a következőket mondotta munkatársunknak: 1. Sikerült végre Lipcsében két nagy épületre elővételi jogot szereznünk, amelyek közül az egyiket minden valószínűség szerint rövidesen megveszünk. Ennek az épületnek földszintjét, valamint első és második emeletét a kiállítások számára, harmadik és negyedik emeletét pedig a kiállítók részére lakás céljára rendezzük be. Ez utóbbi annál fontosabb, mivel Lipcsében ugyanolyan lakásviszonyok vannak, mint Budapesten. — A lipcsei vásárokat, — folytatta Fischer Emil, — minden évben március első vasárnapján és augusztus utolsó vasárnapján nyitják meg. Ha tehát sikerül az egyik, vagy másik épület tulajdonosaival megegyezésre jutni és a kellő tőkét megszerezni, akkor a Kamara elnöki tanácsa nyomban határozni fog afelett, hogy a mi nemzetközi vásárunk nagyszerű terveit milyen formában fogja megvalósítani. — Azt szerdnék, ka legalább 60—80 magyar kiállító vehessen részt a lipcsei vásáron a jövő év márciusban és az átalakított magyar vásárépületet a jövő év elején óhajtjuk átadni rendeltetésének. Rott is Sternbfordt felléptével ,A scarnellás ésWiec-Serlin* Kezdete pontban 7*/1 .órakor. Strardi Jdxus Királyi udvari szállító cág tofistagga 1. Chepe Orient, foulard, nyersselyem, szövet és kész modell újdonságai szenzációsak. - Telefont 3-50. - Német jegyzék az esseni letartóztatások ügyében. Követeli azonnali szabadonbocsátásukat. — A párisi szocialista konferencia bizottságot küld a német szociáldemokratákhoz, Berlin, márc. 21. (Wolff.) .A párisi német ügyvivőt utasították, hogy az esseni katonai parancsnok részéről túszként letartóztatott tíz tekintélyes esseni polgár ügyében jegyzéket nyújtson át a francia kormánynak. .A letartóztatottak között van dr. Quastz birodalmi gyűlési képviselő,dr. Volmer országos törvényszéki elnök. Pecholt birodalmi bankigazgató és az esseni nagybankok egy-egy igazgatója. A jegyzékben utalás történik arra, hogy a francia parancsnok a jog helyett ebben az esetben iscsak háború esetén, használható drákói eszközökhhez folyamodott. A francia parancsnok a történtekért, amelyekben még teljes sötétség uralkodik, egyszerűen a lakosságot akarja felelőssé tenni. A német kormány tiltakozik a® említett személyiségek letartóztatása ellen, követeli azonnali szabadon bocsátásukat, azonkívül azt az ajánlatot teszi, hogy úgy a bueni esetet, mint az gusenit azonnal nemzetközi vizsgálóbizottságnak terjesszék elő. A hágai egyezménynek nemzetközi viszályok elintézésére vonatkozó rendelkezései értelmében ez a vizsgálóbizottság derítené fel a bueri és esseni eseményeknél tekintetbe jövő ténykérdéseket. Páris, műre. 21 - és Belgium egy-egy képviselőjéből álló (Wolff.) .1 párisi szövetségközi szó- bizottságot küld Berlinbe, hogy a nécialista konferencia a llapas-iroda je-met szocialistákkal a jóvátételi kérdés, leütése szerint elhatározta, hogy. -In- ről és a Ruhr-vidék megszállásáról jár. Zgrország, Franciaország Olaszország gyűljön. 3