8 Órai Ujság, 1923. augusztus (9. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
12 sztrájkot is kezdtek, aminek következménye az, hogy a fogyasztóközönségre nézve tűrhetetlenné váltak. A nagymalmok lisztárpolitikáját is olyannak tartják, amelyet szociális szempontból megnyugvással nézni nem lehet. Eezeknél a módosításoknál természetesen vita várható, azonban remélhető, hogy a módosítások közérdekű voltát tekintetbe véve az ellenzék sem kívánja megakadályozni, hogy ezek az üdvös rendelkezések mielőbb törvényerőre emelkedjenek. Holnap egyébként minisztertanács lesz, amelyen a gabonaexport ügyével és a mezőgazdasági hitel kérdésével fognak foglalkozni. A mezőgazdasági hitel megoldásának tekintetében — mint értesülünk — a kormány elfogadta a mezőgazdasági kamarák álláspontját, amely szerint a kisgazdák hitelszükségletét az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki fiókjai útján fogja megoldani a közép- és nagybirtokosok hiteligényeit pedig külön megalkotandó körzeti gazda hitelszövetkezetek útján. Ezek az újonnan alakítandó gazdahitelszövetkezetek a mezőgazdasági kamarák székhelyén lennének felállítandók, így Debrecenben, Kecskeméten, Kaposváron, Győrött és Miskolcon. Az állam az üzletrész tőkejegyzéséhez 50, illetve 100 millióval járul hozzá, a többi eszeget a gazdák jegyeznék. Úgy tudjuk, hogy a szövetkezetek ezeknek a gazdaszövetkezeteknek az elnökei mindenkor a vidéki mezőgazdasági kamarák elnökei lesznek. Kártay Tibor pénzügyminiszter és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselők között az indemnitási vita során lovagias ügy merült fel, amit — mint értesülünk — a segédek békésen intéztek el. Mentelmi ügyek. A mentelmi bizottság augusztus 1-én délelőtt fél 12 órakor a 11. számi bizottság 1. teremben ülést tart. Tárgy: Horváth Zoltán, Knaller Győző és Sigray Antal gróf nemzetgyűlési képviselőknek mentelmi joguk megsértése tárgyában tett bejelentései, továbbá Knaller Győző, Nagy Ernő háromrendbeli és Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyének tárgyalása. Görögország — Köztársaság lesz? London, júl. 31. Mac Neill aláamtitkár az alsóházban közölte, hogy a kormány tudomása szerint Görögországban a köztársasági forma bevezetésére irányuló kísérlet küszöbön áll. Venizolosz szerepe nem igen látható tisztán. Elnapolták a német kormányválságot. Berlin, júl. 31. A birodalmi gyűlés a végleges diszpozíciók szerint augusztus 20-án ül össze. A kormányválságot addig elnapolták. Be akarják ugyanis várni, hogy a kormány legújabb intézkedései, különösen a pénzügyi természetűek, hogyan hatnak a gyakorlatban. A feszültség enyhülése abból is látszik, hogy a legtöbb polgári politikus, Stresemann is elutazott Berlinből. A szociáldemokrata párt elnöksége azonban tegnap fontos határozatokat hozott, amelyek messze túlmennek a kormány pénzügyi programján. A szociáldemokraták nemcsak az adók sokkal nagyobb mértékű emelését követelik, semmint a kormány tervezi, hanem újra napirendre akarják tűzni a dologi értékek arányos megadóztatásának kérdését oly módon, hogy a nagyipari telepekre a birodalom javára első zálogjog tábláztassék be. ev. _________________Szerda, 1923 augusztus 1. A városon törekedjenek jövedelmeik szaporítására. A lisztellátás télire biztosítva lesz. — Az állam a városi tisztviselők fizetésének több mint ötven százalékát magára vállalja. A városok Kongresszusának Küldöttsége a miniszterednél *-t Saját tudósítónktól. » 46. A városok kongresszusának küldöttsége tisztelgett ma délben Sipőcz Jenő Budapest polgármesterének vezetésével Kállait Tibor pénzügyminiszternél és Eil János közélelmezési miniszternél. A küldöttség azt az óhaját terjesztette elő, hogy a kedvezményes lisztellátást ne vonják meg a városi munkaképtelenektől és más szegényektől. A küldöttség nevében Sipőcz Jenő Budapest polgármestere volt s a következőket fejtette ki: — A lisztellátás katasztere az utóbbi időben lényeges változást szenvedett, mert csak a hadiözvegyek, árvák és rokkantak maradtak benne az ellátandók listájában. Ők, városi polgármesterek humánus szempontból is kérik, hogy azok a városi szegények, akiknek semmiféle jövedelmük nincs, de jogcímük sincs ahhoz, hogy ellátásban részesüljenek, újra felvétessenek az ellátandók közé. Nemcsak a humánus szempont, hanem maga a tárgyilagos helyzet is megköveteli ezt Egy másik kérdést is óhajtana előterjeszteni, mely arra vonatkozik, hogy a tisztviselői fizetésrendezéssel most augusztus elsején óriási teher hárul a városokra, amelyet mostani zilált pénzügyi helyzetükben viselni nem tudnak. Ezért kéri, hogy a tisztviselők fizetésének ne csak 50 százalékát vállalja az állam, hanem egész százszázalékát legalább augusztus havára. Kállaii Tibor pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a lisztellátás nem tartozik az ő reszortjába, erre vonatkozólag a közélelmezésügyi miniszter adja majd meg a választ, azonban minit ő is megjegyezhet, hogy az elátandók számát valóban mindig kisebbíteni igyekeztek. Mindig az, volt a céljuk h°gy, az ellátandók számának kisebbítésével a békebeli állapotokat állítsák helyre. A nyári időszakban tudomása szerint nem olyan nagy a liszthiány, a télire pedig ha nem találnának végleges megoldást, a közelemezési miniszter fog találni módoszt, amellyel átmenetileg megoldhatja a kérdést. Ha a városok pénzügyi helyzete nehéz, elképzelhető, hogy az államé még nehezebb. Nem tartja helyes politikának, hogy minden terhet az államra igyekeznek hárítani a városok is. A városoknak arra kell törekedni, hogy maguk is gondoskodjanak jövedelmeik szaporításáról. Az állam nem veheti minden város terhét magára, különösen akkor, amikor egyes városoknak megvan a módjuk ahhoz, hogy az adóztatás terén szaporítsák jövedelmeiket. „ Ugyanez vonatkozik a tisztvise-lői illetményekre is. Ez egyszer azonban hajlandó ebben a tekintetben kivételt tenni, mert a tisztviselők nagyobb arányú fizetésemelése augusztus havára valóban nagyobb megterhelést fog jelenteni a városokra nézve. Majd megkeresi a lehetőségét annak hogy ötven százaléknál többet vállajon az állam magára. Az egész száz százalék vállalásáról azonban nem lehet szó. Ismételten hangsúlyozza, hogy a városok is törekedjenek jövedelmeik szaporítására. Bod János közélelmezési miniszter kijelentette válaszában, hogy ő megérti a városok nehéz helyzetét. Ebben a tekintetbei augusztus lerével még újabb és komplikáltabb helyzet áll be. Az ő nézete szerint is valamiképpen meg kell találni a módját e kérdés megoldásának. ígéri, hogy e kérdésekről tárgyalni fognak, de jelenleg végleges választ adni nem tud. Kéri a városok küldötteit, legyenek tekintettel az állam nehéz helyzetére. A polgármester küldöttsége ezután Tass József népjóléti miniszternél tisztelgett. A szónok arra kérte a minisztert: engedélyezzék az úgynevezett éhségadó kivetését, hogy a városok szegényeit el tudják látni liszttől. A miniszter válaszában kijelentette, hogy kérésük teljesítésére hajlandó. Ankétre fogja összehívni a városok polgármestereit. Az ankéten véglegesen rendezik ezt a kérdést. Egyben felhívta Siporz Jenő polgármestert, lépjen vele érintkezésbe az ankét összehívására vonatkozóan. Ködös ügyében alakított bizottságával érintkezésbe lépjek. E bizottság főtitkára Hatecki tanár most készíti jelentését a magyar viszonyokról. Jelentésének alapjául részben a kormány információja, részben a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága megbízásából Budar László államtitkár, műegyetemi tanár által készült öszszeállítás szolgál, de ezenkívül a főiskolák, tudományos társulatok s egyes magyar tudósok válaszai is igen értékes adatokat szolgáltattak. A bizottság főtitkára Hatecki tanár, a varsói egyetem filozófiai fakultásának volt dékánja, nagy jóakarattal és megértéssel foglalkozik a kérdéssel. Természetesen nagy sikerekre, jelentékeny anyagi segítségem nem számíthatunk, de a szellemi együttműködés bizottsága alkalmas szerv arra, hogy kívánságainkat közvetítse s Ausztria példája mutatja, hogy ez után a tudományos munka számottevő támogatásban részesülhet. .• Ugyanitt a Nemzetek Szövetsége közegészségügyi bizottságának igazgatójával Raschmann Ludwig dr.-ral is beható eszmecserét folytattam s valószínű, hogy az ősz folyamán a tuberculosis ügyében rendezett tanulmányutat Magyarországra is kiterjesztik, aminek nagy hasznát vehetjük. E bizottságnak jelentékeny anyagi eszközei vannak, amennyiben Anglia annyi szubvenciót ad, amennyit a többi államok együttvéve. — Alkalmam volt a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának tagjaival is beszélni s ha szabad szigorúan tudományos kérdésén kivil politikai törekvéseinkre is röviden kiterjeszkednem, az a benyomásom, hogy a magyar kormánynak az az intézkedése, hogy legutóbb gróf Apponyi Albertet kérte fel érdekeink képviseletére s az, hogy e nehéz feladatra gróf Apponyi Albert vállalkozott, ha nem is vezetett közvetlen eredményre, rendkívül mély s kedvező benyomást gyakorolt. Igazunkat képviselőink annyi méltósággal, olyan mély hazaisággal, olyan ékesszólóan , olyan önmérséklettel (mindezekrenagy szükség van) védelmezte, hogy további törekvéseinkre, mondhatni, döntő hatása volt. • Végül Berlinben a ’Nordgemeinschaft orr Dolitschen Wissenschaft hatalmas intézményét tanulmányoztam. Elnökei Schmidt Ott, volt porosz közoktatásügyi miniszter az egész szervezetet a legapróbb részletig megismertette. Az évi budgdtjuk 4500 millió márka volt, de a márka elértéktelenedése következtében a törvényhozás 250 millió aranymárkát szavazott meg. E nagy szervezetnek feladata, hogy a tudományos munkát támogassa: könyvkiadással, folyóiratok támogatásával a külföldi irodalom megszervezésével, eszközök és készülékek adományozásával, ösztöndíjakkal. Szóval ugyanaz a célja, mint a magyar tudományt mentő bizottságé. Schmidt Ott miniszter Harnack tanárral, a nagyhírű tudóssal októberben Budapestre jön s előreláthatóan a felsőoktatásügyi egyesület tudományt mentő, bizottság által tartandó ülésen fel fog szólalni. —A Külföldi utániból azt a tanulságot merítettem, hogy helyzetünkben egyetlen feladatunk: dolgozni s a jobb, a szebb jövőt hazánk, számára előkészíteni. Egyetlen feladatnak: dolgozni Grósz Emil dr. egyetemi tanár külföldi tapasztalatairól jelentés készül a magyar tudományos állapotokról a Nemzetek Szövetségéhez, — Saját tudósítónktól. ■— Grósz Emil dr. egyetemi tanár, az 1-ső számú egyetemi szemklinika igazgatója külföldről hazaérkezett és a klinika vezetését átvette. Fölkerestük a tudós professzort, hogy külföldi tapasztalatairól mondjon el egyet-mást a Sárai Visztr-nak s tőle a következő választ kaptuk kérdésünkre: — A berni egyetemnek, Svájc egyik legrégibb egyetemének, hat fakultása van (két theológiai, katholikus és evangélikus.) Az orvosi fakultásán Sahli (belgyógyászati, Ouervarn )sebészeik Acher (élettani, Hiegrist (szemészet) világszerte ismert tudósok; itt működött Kocher, a nagy sebész is. A szemklinika igazgatójának meghívására szakmámból két előadást tartottnál, melyen az egyetemi hallgatókon kívül számos orvos is megjelent. A hallgatóság most főleg svájci, kevesebb idegen van, mert a vahitukülönbözetet nem tudják elviselni. A japánok természetesen nem maradtak el. A hallgatók nagyon fegyelmezettek, figyelmesek s jelentékeny száma nő van közöttük. Az este rendezett öszszejövetelen a sörös poharak között nagyon sok citromos vizet is elletett látni. Őszkor a berni egyetemi szemklinika igazgatója Budapestre jön s az első számú szemklinikán fog néhány előadást tartani. Most, amikor hallgatóink gazdasági okokból nem utazhatnak külföldre (mit kezdjenek 2000 koronás utazási ösztöndíjjal?) nagyon kívánatos, hogy ilyen módon megismerkedhessenek a nyugati államok tudósainak nézetével. E mellett a nálunk járt külföldi tanárok "igaz barátainkká válnak, kiknek szava minden érvelésünknél többet nyom a latban. — Géniben azért voltam, hogy a Nemzetek Szövetségének a szellemi együttmű Színházak és mozik műsora. Mű Fővárosi Operettszínházi A három grácia (81. Budapesti Színház: Mindenki kész! (8). Renaissance-Színház: Am Teetisch (8. Budai Színkör: Tangókirálynő (8). . Holnap: ' . Fővárosi Operettszínházi A három grácia (8). Budapesti Színház: Mindenki kész! (81. Renaissance-Színház: Am Teetisch (8). Budai Színkör: Tangókirálynő (81. Mozik: Kamara: Judex (H, 8, 10). Kert-mozi: Az Kína kitörése és pusztításai, .Címzetes férj (8, 9, J/ill). Tó-mozi: 10.000.000 dollár olcsón eladó, Észak fia, de jó volna egy nő! (8, 10).