8 Órai Ujság, 1923. szeptember (9. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-16 / 208. szám
18 Színház A vasgyáros. V Vendégszereplés a Nemzeti Színház- ix,Ti bán. — Táray Ferencnek, a jónévű vidéki Színésznek, a kolozsvári színház elsőrendű tagjának — ki rövid ideig a Magyar Színháznak is tagja volt — vendégszerepeltetését már a nyár elején tervezte a Nemzeti Színház, de akkor tolált szomszédaink jóvoltából lekésett a művész, így felléptei az őszre maradtak. Első Vendégjátéka tegnap volt, egy nem is olyan nagyon régi, de mégis teljesen megfakult darabban, a hazug romanticizmussal dolgozó Ohnet-nek érzelgős Fosgyárosában, mit minden igaz ok nélkül újított fel tavaly a Nemzeti Színház, boldogult Ivánfi Jenő családjának támogatására szánva a repriz jövedelmét. A vendég Táray igen rokonszenves egyéniség. Nagyon szép színpadi alak, magas, karcsú. Arca is — bár vonásai kissé markánsak— eléggé megnyerő. Hangja nem erős, de nagyon kellemes és — ami igen nagy érdem, s művészi öntudatra , fegyelmezettségre vall — jól tud vele bánni, jól osztja be, nem kiabálja el magát, s így a nagyobb drámai kitörésekre is marad hangja erejéből és érzéséből, de dicsérendő öntudattal akkor is tartózkodik a színfalszaggatástól. Még nagyobb előnye, hogy beszédtechnikája — már így első Hallásra is — szinte kitűnőnek mondható. Nagyon jól tagolja a beszédet, igen, értelmesen ad elő, szavai — a színház rossz akusztikája ellenére is — még a csendes társalgásban is jól érthetők. Kikre,játéka is általában tanult, gya,a torlott színészre vall. Néha különösen jó volt tegnap, például a negyedik felvonásban, mikor a párbaj előtti izgalmak közt kitűnően fejezte ki néma arcjátékával lelke háborgását, küzdelmeit. De van némi modorossága, amiről azonban leszek hátik: szemeit gyakran felrántja, szükségtelenül.", ii járása, mozgása, taglejtése nagyjában véve kifogástalan, csak egy-egy élénkebb mozzanatban mutatkozik mozdulatában némi mesterkéltség, amit színészimpóznak, közelebbről: vidékiességnek mondhatunk. De ezek az apróságok alig rontják • a kellemes összhatást, amit' reánk Táray játéka, tesz. é s Felfogása, is,, mellyel & , regényhes Derbiayt' élénk állította, gondolkodó, intelligens művészre vall. A művészi ábrázolás eszközeinek megválasztásában és használatában ízlése nagyon finom. Nem tolakszik alakításával előtérbe, s mégis odajut, anélkül, hogy az összjáték arányait megbontaná. Nem akarja Deeblayt tehetetlenül romantikus hőssé tenni, ám megnyerő férfivá teszi, aki nem lágyul el, de szíve melegét éreztetni tudja. Érdeme Táraynak az is, hogy a vasgyárost,a munka emberét, nem formátlanitja készakarva esetlenné, félszeggé — pedig ezt az örvényt színházaink vasgyárosai régebben nem mindig tudták elkerülni, — de azért mégis megnyerő ellentétét adja a piperkőc, léha Bligny hercegnek. ■!. '.és író...' ! A közönség nem, előlegezte A vendégnek a tapsokat Belépését némán fogadta. De a művész hamarosan el- alatta a közönyt, S a felvonások végcsattanói után nagy melegséggel íthinta: Tállayi: a függöny, elő — egyszer,nálaszor végződni alig akaró tapssal. ('Azt hisszük,a vendégszerepeltetés szerződtetési célból történt. Még elvárjuk is Tiray mai szereplését Bizánc-ból, m frre annyit már most is mondhatunk, alogy Tisrayban jól használható tagot vynne a színház. Íga együttesből élénk dicsérettel pinelhetjük ki Gál Gyula diszkrét komikummal megrajzolt Moulinet-ját, f CsillagTeréz meleghangú, aranyos marquisnéját, llettyey Aranka pompá^^^^^^ ^henais-át, Petke Atilla nának. Claire szerepében jobban sikerültek a titkolni akart szenvedés csöndes mozzanatai, mint a hevesebb drámai kitörések. A fiatal marquis szerepe azonban Pethes Sándornak sehogyan sem való. Öt éretlen suhancot mutatott be — pedig Octave már ügyvéd, s Claire-nak nem kis öccse (mint ahogy látszott), hanem bátyja. Ez ifjú színészről már többször hangoztattuk, hogy komikai ereje figyelemreméltó, Keszeg Andor kitűnő shakespearei szerepében éppenséggel melegen megdicsértük. De az igazgatóság nem használ sem neki, sem a színháznak, ha úgyszólván minden este játszatja ezt az ifjú kezdőt, olyan szerepekben is, amelyből — mint a tegnapi marquis-éból — kellemetlenül kirí. A színháznak már tavaly is volt nem egy tagja, aki Octave-ot megfelelően játszhatta volna, — az idén meg már: itt van Érett Tivadar, aki úgyszólván az afféle szerepekre termett. Bátran elvehették volna ezt a szerepet Pethes Sándortól, s adhatták volna Uraynak, aki — ha ellenszolgáltatás elengedhetetlen — a Biliczky kadét nem rá szabott atillájával kárpótolhatta volna Pethes Sándort, kinek fiatalos éretlensége abban a mundérban talán nem rosszul érvényesült volna. De hát úgy látszik, a szereposztás nagyon nehéz dolog, mert minduntalan hibák történnek benne. »—sz *—ly*) — Táray Ferenc és a Nemzeti Színház. A Nemzeti Színházban nagy sikerrel vendégszerepel most Táray Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. A közönség, a kritika és az igazgatóság tetszését egyformán megnyerte a művész, akit le is szerződtetnének az ország első színházához, ha az igazgató kezét meg nem kötné az a bizonyos rendelkezés, hogy egyelőre senkit sem szerződtetnek a Nemzeti Színházhoz. Most aztán az történik, hogy Táray Ferencet mégis Budapesten tartják: a Renaissance Színházhoz szerződik egy évre, egy év múltán talárt lesz mód és alkalom rája, hogy a Nemzeti •,Színház szerződtethesse. — Bale. 8 órakor. Egy elkésett ,,közönség" érkezik a szellős aréna pénztárához és dísíelvől jegyet váll az operett előadási••bor 4- tem km,, megy átolták akkor. hallja, hogy nem a vendég primadonna játsza a főszerepet, hanem egy kevésbé ismert művésznő. Erre visszamegy a pénztárhoz és kéri a jegy visszaváltását. — A jegyet nem váltjuk vissza, kérem, — mondotta a pénztárosnő,— csak műsorváltozás esetén. A „közönség” azonban nem nyugodott bele s váltig erűsítgette, hogy ő a vendégfellépéshez váltott jegyet. A hangos vitatkozásra odajött az igazgató is, aki szintén fölvilágosította az illető urat, hogy a jegyet csak akkor szokták visszaváltani, ha műsorváltozás, van. Ezzel az igazgató bement a nézőtérre, hogy maga is megnézze az új szereplőt. De nem telt bele pár perc, amikor az igazgató már ismét megjelent és odament a pénztárhoz, ahol az illető „közönség” még mindig vitatkozott. A direktor a művészi lelkiismeret csodálatos megnyilatkozásával azt mondta a pénztárosnőnek: — Ennek az urnak igaza van, visszaadhatja a jegy árát. — Aknay Vilma, budapesti szerződése. Az Unió tudvalevőleg szerződtetési tárgyalásokat kezdett Aknay Vilma asszonnyal, a bécsi Burgszínház tagjával, hogy őt a Magyar Színház számára megnyerje. Mint értesülünk, a művésznő a Burgszínház igazgatóságával olyan megállapodásra jutott, hogy az a budapesti szereplést lehetővé teszi. Beöthy László a jövő hét végén Bécsbe utazik, hogy a művésznővel végleg megállapodjék. — A „Die Gendel” kabaré-társulat Budapesten. Október másodikén kezdi meg éjjeli előadások keretében vendégszereplését a „Die Gondel” berlini kabarétársulat a Renaissance Színházban. A „Die Gondel” az orosz „Kék madár” kabaré műsorához hasonló, tisztán művészi számokat hoz magával, melyeknek most Bécsben van egészen kivételes sikerük. A jelenetek díszleteit Ernst Stern, a híres berlini díszlettervező festette, maguk e díszletek is különleges hrványosságot igértek. A budapesti vendégszereplés során előadja a társulat híres háborús jelenetét is, mely eddig mindenütt a legnagyobb művészi sikert aratta. A jelenet utcán játszódik le, a házak ablakaiból . asszonyok: hajolnak-e ki ,ésnézik a* háborúba** Vadász-szerencse. Irta: Vargha Gyula. Tóth Pál uram ám a mester! Senki más Különb csizmát, szebb cipellőt nem csinál. Mesterséfje szép és hasznos kereset, De ördög a kaptafába, Bárki mit mond, már hiába, A Kaptafánál a puska csak becsesebb, * / , Pinceszerre mikor járni kezdenek, Puska vállán, megy s meghajtja a hegyet, Gazdákkal künn borozgatni jó dolog. Ha lepuffant egy-egy nyálat, Borházakból a tűz kigyúlad, Bográcsokban pompás pörkölt párolog. Töltögetik, ürizgetik a pohárt, Nyúlpörköltre jó borocska meg nem árt. Majszter uram úgy prédikál, mint a pap, Dől belőle a gyöngy beszéd, Dicsérik is ritka eszét... így megy, igy jön, egész ősszel, napra . . . nap. Tóth Pál uram megy vigyázva kifelé, Orra előtt tapsifüles ha kel e? De majd eláll szeme-szája ... Meglapul, Özcsapat jön Alcsut felöl, Egy szép őzbak pompás elől. Durran a cső, a nemes vad földre hűlt. „Özpecsenye paraszthasba nem való, Szolgabiró asztalára volna jó. Lőni őzet szép szerencse, nagy dolog". Elgondolja s veti vállra, És ellódul vele Válra. Verítéke mint a zápor, úgy csorog. „Megköttetem tekintetes uramat, Szép szerencse ért engem a mai nap. Én, mint Tóth Pál, a tabajdi ugaron őzet lőttem. Út a pára, Jó lesz úri asztalára. Paraszthasba temetni nem akarom". A főbíró azt se tudja hirtelen, BosszankodjékNevessen a mesteren? „Két hónapra kendet én becsukatom! E vadorzót mindjárt nyomba Vigyétek az áristombal Vadászkedvét elfelejti, fogadom". Tóth Pál uram látja, hogy nagy a hiba. Szomorúan ballag be a dutyiba. Jaj, keserves ülni itt két hónapig. Átkozza a bolond eszét, S bánja bűnét. Hanem azért Pinceszerről s nyúlpörköltről álmodik. Tömlöc előtt, a homályos szűk körön. Harmadnapra felesége, beköszön. ..Már megesett... Mit pityeregsz feleség, Keríts inkább téntát, tollat, S holnapután, ha nem holnap. Kiszabadít engemet a kegyes ég". Megy az asszony. Viszi már a levelet. „Uram Isten, mi lesz rá a felelet!" Alcsút alatt szive végkép elszorul. No de soha ily szerencsét, Kinn sétálgat ép a fenség. Lába előtt szegény asszony Scburol. Olvassa ő fenséges úr s jót nevet, ír azonnal egy jóságos levelet: „Bocsássák a derék vadászt szabadon". Az is ott állt a levélben. Hogy ezentúl erdejében Tóth Pál uram vadászhatok szabadon vonuló csapatokat, melyek zene- és énekszó mellett masíroznak el az ablakok alatt. Az énekszó aztán egyre távolodik és végül a messzeségbe hal. A jelenet oly művészi rendezésű és előadása, hogy eddig mindenütt a legmélyebb hatást gyakorolta a közönségre. A „Die Gendel” előadásai iránt máris nagy az érdeklődés Budapesten. A Magyar író sikere Bécsben. A bécsi Rennaissance Színházban most mutatták be egy új magyar színpadi író, Regényi Kálmán három felvonásos komédiáját, melynek a „Szerelem felsőbb iskolája” a címe. A bécsi lapok kritikája szerint az új darab mulatságos ötleteivel sikert aratott. A darab főszerepét Korff játsza. A magyar vígjáték legközelebb Berlinben is színre kerül. — Sudermann új darabja. Berlin melletti kastélyában Sudermann egy művésztársaság előtt felolvasta új darabját, melyet most fejezett be. Az új színműnek, mely, éles társadalmi szatíra „Szoborleleplezés” a címe. Az új Sudermann darabot még az idei szezonban mutatják be Berlinben. * Bajor Gizi, Burián és Környey szerepelnek a Városi Színház következő heti műsorán. Hétfőn a Tükör megy Bajor Gizivel és a Bejazzók Burián Károllyal.. Kedden a Toscát adják Környey Bélával, szerdán a Traviatát, csütörtökön a Bohéméletét Burián Károllyal, pénteken Carmen, vasárnap délután Jancsi és Juliska és a Törpe gránátos van műsoron. * Orpheusz a pokolban, a fiamba eli remekműve szombat este keríti a Városi Színház közönsége elé pompás kiállításban,Ferenczy Frigyes ötletes rendezésében, Ábrányi Emillel a karmesteri székben. Nagyszerű karokkal, fényes jelmezekkel és díszletekkel hozza ki a Városi Színház a ragyogó zenéjű operettet, melynek igazi szenzációja lesz Rózsahegyi Kálmán Jupiteré, Euridike az ünnepelt primadonna: Lábasa Juci, Orpheusz: Gábor József lesz. Styx Jankó: Sziklai József kipróbált kezében van, Nagy Izabella a közvélemény szerepében szaporítja sikereit. Diana: Abonyi Marianne, Cupido: Kőszegi Teréz, Juno: Mihályfi Júlia, Plútó:Sároséi lesz. * A Vígszínház jövő heti műsorát :A színház legfrissebb sikere. Az első csengetés dominálja. Kedden este A zsiványt ad-' ják. A csütörtöki est Ibsen remekművé- nek, a John Gabriel Borkmannak jut. Szombaton új betanulással játszák a múlt szezon nagy operettsikerét, A csere herét. Most vasárnap délután A zsiványt, jövő vasárnap délután a Négy frakkot is- métlik. Az előadások este 1 és fél órakor kezdődnek. * A Berlini Residenz Theater utolsó előadásai. Ma, vasárnap, hétfőn, kedden, és szerdán a Berlini vendégművészek a nálunk is szenzációs , sikert aratott Casanovas Soha hallatlanul mulatságos, bár egy kissé borsos vígjátékot hozzák színre a Budapesti Színházban. * A „Le Coeu MagniSflue” Budapesten. A nemrégen feltűnt nagy belga írónak, Cromellynckynek nevezetes és mindenütt nagy irodalmi feltűnést keltett vígjátéka (szerzője „Farce"-nak nevezi) a „Le Coca Magnifique” nálunk is szinte kerül legközelebb, mégpedig a Renaissance Színházban. A merészen zseniális játékot Karinthy Frigyes „Csodaszarvas“ címen fordította magyarra. A főszerepnek, mely nemcsak az újabb, hanem a régebbi irodalomnak is egyik legnagyobb szerepe, Törzs Jenő egyénisége ígér fokozott jelentőséget. A különös beállítást igénylő darabot Bárdos Artúr igazgató rendezi. . . Vasárnap, 1'?23 szeptember 16. ua»wtf»s wi'^aa«aBiBawMgBisFr.ai«sgEBgati gaBig» B s gyermekek sghira