8 Órai Ujság, 1924. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
2 A nemzetgyűlés holnap újra tárgyalja a földreformnovellát. Napirendi vita a sürgősség miatt. — Kis érdeklődés mellett ia folyik a középiskolai javaslat tárgyalása. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegyórakor nyitotta meg Huszár Károly elnök. A napirend szerint folytatták a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első szónok Ostor József volt, aki elfogadta a javaslatot, azonban bírálatot kíván mondani a tanárképzésről, a tanügyi funkcionáriusok javadalmazásáról. Eredményes csak abban az esetben lehet a reform, ha a tanárképzést és általában a tanügyi oktatók képzését is megreformálják oly módon, hogy a reformok keresztülvitelére teljesen alkalmas erőket állíthassanak minden lokon a kultúra szolgálatába. Összehasonlítást tesz ezután a tanárok és a más hasonló képzettségű állami tisztviselők javadalmazása között s kimutatja, hogy például egy öt év óta működő bírósági titkár több fizetést kap, mint egy húsz év óta működő középiskolai tanár. Megszüntették az ötödéves pótlékot, mely nagy sérelmet jelent a tanárságra nézve, különösen, ha az egész vonalon megnyilvánuló aránytalanságokat tekintetbe vesszük. A mellékfoglalkozásokat (iskolai) is nagyon silányan díjazzák, s ezt nem eliminálja az a körülmény, hogy legutóbb megnyitották a tanárok számára az ötödik fizetési osztályt. Rollenstein Mór a következő Szónok. — Ahol egyenlő jogok nincsenek, ott igazi kultúra sem lehet. Nem lehet kultúrát fejleszteni ott, ahol a főiskolákon a ..numerus clausus** idegen címere van. Nem a keresztény ifjúságot védi meg ez a numerus clausus, hanem a gyűlöletet plántálta be az ifjúságba. Nem érti miért kell még öt év után is fenntartani ezt a szégyenletes intézkedést. St este Az elbocsátott tanerőkről szól és rámutat arra, hogy kultúra addig nem lehet, amíg a tanárokat aszerint kvalifikálják,hogy milyen a politikai felfogásuk. Határozati javaslatot terjeszt be, Miítélőben kéri, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy terjesszen sürgősen javaslatot a Ház elé, amely új tanügyi fegyelmi szabályzatot tartalmazzon. Ugyancsak kéri, hogy a fegyelmi ítéleteket vegyék revízió alá. Kétezer tanárt bocsátottak el... Petrovácz Gyula: Ez egy kicsit sok. Várnai Dániel: Egy párat a föld alól is elő lehet venni. Petrovácz Gyula: Ízléstelenség ilyet mondani. Freisinger Ferenc: Nem mondani, hanem elkövetni: az az ízléstelenség! A gyilkosságok elkövetése volt ízléstelenség, sőt több annál: disznóság, gazság! Huszár Károly elnök: Rendreutasítja Reisinger Ferencet. Rothenstein Mór: Hibáztatja, hogy a pótvizsgákért vizsgadíjat kell fizetni. Célszerűségi szempontból azt tartaná helyesnek, ha az iskolákban elsősorban a franciát tanítanúk és nem az angolt, mert erre az életben nagyobb szükségük van. Különben is rosszul tanítják az idegen nyelveket s ezt az állítását példákkal is akarja igazolni. A javaslatot nem fogadja el. Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter felmentését s Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterré történt kinevezését jelenti be. A következő szónok Petrovácz Gyula. Petrovácz Gyula. A megcsonkított ország kultuszminisztere természetesen nem jöhetett ide teljesen olyan javaslattal, amilyent szerettek volna, de sajnos, ahhoz nincsenek is meg a szükséges erők. Azonban nagyon helyesnek találja a célkitűzést, mert biztosítja, hogy az ifjúság gerincesen, keresztény nemzeti alapon neveltessék. A különböző középiskolák előnyeit fejtegetve, arra kéri a minisztert, hogy ott, ahol csak egy középiskola van, föltétlenül reálgimnáziumot létesítsen. A szakoktatás fontosságáról szól ezután, majd a kultúrintézmények decentralizálásának szükségét hangoztatja. Nem helyesli a 8 osztásos elemi iskolát. A 14 éves ékkorig tartó kötelező elemi oktatást keresztülvinni nem tudjuk. Oly szegény a népünk, hogy a 13—14 éves gyermek munkájára szükség van. .A tanárok anyagi javadalmazásáról szólva, kéri a minisztert, hogy amint az régen megvolt, a Jurákkal egyenlő javadalmazásban részesítsék a tanárokat. Szükségsnek tartja, hogy a középiskolai szakiskolák képesítése alkalmas legyen minden különösebb vizsga nélkül a magasabb iskoákra való felvételre. A javaslatot elfogadja. Hegymegi Kiss Pál szól ezután a javaslathoz. — A középiskolai oktatás ügyének rendezését a középiskolai tanárok fizetésének rendezése nélkül nem lehet elképzelni. Hibája a javaslatnak az is, hogy a tandíjkérdését nem tisztázza és a törvény csaknem kényszeríti a gyermekeket reálgimnáziumok elvégzésére. Hegymegi Kiss Pál békéde közben lép az ülésterembe Korányi Frigyes báró, az új pénzügyminiszter, akit a Ház tagjai tapssal és hangos ovációkkal fogadnak. Zsirkay János a fajvédők oldaláról a tapsoló jobboldal felé kiált: Előbb szilárdítsa meg a koronát, akkor majd mi is tapsolunk! Nagy Ernő: Nyugtával dicsérd a napot! Korányi Frigyes beíró Klebelsberg Kunó gróf mellett foglal helyet. Hegymegi Kiss Pál az összes eddigi iskolareformok között az Eötvös József-félét tartja legjobbnak. A tantárgyak megállapításánál fontosnak tartja, hogy a művészettörténetek, egészségtan, közgazdasági és közjogi alapismeretek tanítását is bevegyék. Elismeri, hogy bizonyos részében a javaslat demokratikus haldást mutat, azonban nem lát garanciát arra, hogy ezt a demokratikus haladást minden téren keresztül is viszik. Ezért a javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután felolvastatja a szólásra jelentkezett képviselők neveit, akik közül, — minthogy nem voltak jelen, — Alföldy Bélát, Maday Gyulát, tírózik Pált, Illés Józsefet és Csilléry Andrást törölték.A következő szónok Farkas Tibor. Igen röviden szól a javaslathoz és főként arra mutat rá, hogy a mai Csonkamagyarország akármennyire is nemzeti állam, nem szabad elzárkóznia olyan körülmények elől, amelyek fontosaknak mutatkoznak, különösen a jövőre nézve. Éppen ezért szükségesnek tartaná a szláv nyelvek tanításának bevezetését is. Tudja, hogy ezt a törvényjavaslat módosításával nem vihetik keresztül, de kéri a minisztert, hogy a törvény életbeléptetésekor kiadandó rendeletben erre is figyelemmel legyen. A javaslatot elfogadja. Zsirkay János — A törvényjavaslatot teljesen rossznak tartja, amely az eddigi káoszt csak növeli. A mai középiskolát támadják jobbról is, balról is, de ő a bajt nem a mai iskolatípusban látja, hanem túlzsúfolt és rosszul felszerelt iskolákban A legnagyobb hibája a mai iskolának az, hogy nem az életnek tanítanak. Kéri a minisztert, hogy vonja vissza javaslatát. , Határozati javaslatot terjesztett be, törvényt kér arra nézve, hogy a tanári kar javadalmazását a bírói kar javadalmazásához hasonlóan rendezzék. Egy másik határozati javaslatban azt kéri, hogy a középiskolák egyes osztályaiban a negyvenes létszám legyen a maximum. Továbbá törvényjavaslatot sürget a tanárképzők módosítására és a főigazgatás újjászervezésére vonatkozólag. A javaslatot nem fogadja el. Zsitvay Tibor elnök ezután napirendi indítványt tett és javasolja, hogy a Ház holnap tartsa legközelebbi ülését. A holnapi ülés első pontját a nemzetgyűléshez visszajuttatott földreformnovella tárgyalása képezze. Kijelenti az elnök továbbá, hogy a földreformnovella tárgyalására ugyanazok az intézkedések lépjenek érvénybe, amelyeket a Ház a régebbi tárgyalásnál is megszavazott .Vagyis, a földreformnovellát ismét nyolcórás ülésen tárgyalják. Farkas Tibor szól hozzá a napirendi javaslathoz, tiltakozik az ellen, hogy a sürgősségi intézkedéseket automatikus úton állítják vissza.. Zsitvay Tibor elnök: A sürgősségről rendelkező törvényszakasz szerint a Ház a legközelebbi napirendjén egyszerű szavazás alakjában kérheti a sürgősséget. Drózdy Győző: Alkotmányellenesnek mondja, hogy automatikusan ismét nyolc órás üléseken tárgyalják a novellát. Nagyatádi Szabó István emelkedik ezután szólásra. — Csodálkozik az ellenzéki képviselőkön . . . Rothenstein Mór közbeszól: Ehhez joga van. Nagyatádi Szabó István: Nem kérdezem a képviselő urat és nem fogadok el kitanulást. — Azok, akik komolyan akarják a földbírtokreform-novellát, örülnek, hogy most ezt letárgyalhatja a nemzetgyűlés és mégis az ellenzéki képviselők közül többen holmi házszabálymagyarázattal jönnek. (Zaj a szélsőbaloldalon. Közbekiáltanak: Mi az a „holmit") — Itt egy törvényjavaslat van, melyre a Ház kimondta a sürgősséget és a nyolc-, órás üléseket. Mivel törvényjavaslat befejezve nincs, tárgyalására azok a szabályok érvényesek, amelyeket megállapítottak. Ez így van minden „automata” nélkül. Ennek alapján kéri, hogy a nemzetgyűlés járuljon hozzá a nyolcórás ülésekhez. Ilegymégi-Kiss Pál:: A házszabályok sürgősségi szakaszainak precíz alkalmazását kívánja az ellenzék. Egészen házszabályellenesnek tartja azt is, hogy az elnök nem fogadta el két képviselőtársa indítványát. Elnök: A törvényjavaslatok minden szakaszának letárgyalása után az elnök a tárgyalást befejezettnek jelenti ki. Így tehát ebből nem lehet oly következtetést levonni, hogy ezzel a törvényjavaslat tárgyalása már tényleg véglegesen be is fejeződött, mer minden törvényjavaslat a törvénytárban való kihirdetéséig a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik. Az elnökség tehát addig meg sem változtathatja a tárgyalásra vonatkozólag hozott határozatokat. A házszabályok értelmében a képviselőknek joguk van írásban beadni indítványukat, de a házszabályokhoz történt felszólalások keretében indítványt előterjeszteni nem lehet. Farkas Tibor: Állapítsa-’meg az elnök, hogy a tárgyalás befejeztekor az akkor elnöklő elnök kijelentette-e, hogy ezzel a nyolcórás ülések is befejezést nyertek. Ennek a ténynek a megállapítása aztán eldönti az egész vitát. Szakács Andor kijelenti, hogy ilyen esetre nem volt precedens, és kijelenti, hogy a maga részéről hajlandó hozzájárulni, hogy a nemzetgyűlés akár tíz- vagy tizenkétórás üléseken tárgyalja a novellát. Zsitvay Tibor elnök ezután hitelesíttetni akarta a jegyzőkönyvet, mire az ellenzék azt kiáltja feléje: A Ház nem fogadta el a napirendet. A Ház nem szavazott a napirendi indítvány felett. Az elnök ezekre a közbekiáltásokra reflektálva, a gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy a kérdést a napirend elfogadására nézve igenis feltette és kérdésére a Ház tagjai, maga az ellenzék is egyhangúlag „igeri"-nel felelt. Ezzel a Ház elfogadta a legközelebbi ülésre vonatkozó napirendet. A mai ülés fél három órakor ért véget. ■ Az erősebb. Árgyílus királyfi. (Géczy István—Vincze Zsigmond egyfölvonásos zenedrámája és Ferenczi Frigyes— Gajáry István három fölvonásos hallétje. Bemutatja a m. kir. Operaház műve. 29-én.) Két magyar zeneszerző ízig-vérig magyar témákkal próbálkozik meg holnap este a közönség előtt: magyar parasztdrámával az egyik, régi kedves népmesével a másik. A negyedik magyar újdonság este a szezonban: az Operaház megbecsüli magát az idén. A Farsangi lakodalom diadala óta, amely egyúttal a régvárt kasszasikert is meghozta, úgy látszik, rájöttek arra, hogy a magyar szerzők is megérdemlik a színház pártfogását. Régebben kedvetlen ,, muszáj “ - előadásokban láttuk a magyar bemutatókat, amelyekből az első este is kiérzett a bukással való leszámolás, ma komoly ambícióval, kedvvel és bizalommal kerülnek az újdonságok a közönség elé, kitűnő énekesekkel az egyik, a teljes ballet és szcenikai apparátus megmozgatásával a másik. Más kérdés, hogy az énekesek aztán igazán kitűnőek, a balletapparátus azonban a maga teljességében is kicsit primatív és kopott. A szándék egyformán jó, az eszközök és az eredmény, sajnos, nem. —■---—— mj . Géczy István, az Erősebb szövegírója, femekeny, és sok sikert látott népszínmű- író. Tipikus népszínművet írt most is, elfelejtkezvén arról, hogy az operaszínpadon ennek a műfajnak a leghálásabb rekvizimai, a zárt népdalformák, szükségképpen elmaradnak, és hogy itt a puszta drámának — sallang nélkül — kellene hatnia. Nem tud szabadulni a sablontól: rövid darabja is részekre esik szét, amelyek között kínosan érezzük az átmenetek, az összekötő, sőt magyarázó és motiváló dalbetétek hiányát. Csak egy példát: Marcsa megesküszik, és szíve szerint esküszik, a Túri Sándorra féltékeny urának, hogy nem csalja meg, de öt perc múlva mégis beköti a fejét Túri Sándor vásárfia-baboskendőjével. A népszínműben egyszerűen és a műfaj szabályai szerint kielégítően megindokolta volna következetlenségét egy nótával, valahogy ilyenformán: „Szépasszonynak vásárfiát szabad elfogadni..az operáiban egyszeriben mint hiú, kacér és ükesfejű asszony áll előttünk, akinek később azt sem tudjuk elhinni, hogy igazán örül az ura győzelmének. A drámai összeütközést előkészítő jelenet ilyenformán érthetetlenné és hamissá válik s azzá teszi magát a konfliktust is. A téma, afféle magyarba oltott Cavalleria rusticana, amúgy is vérszegény, az effajta hiátusok még inkább azzá teszik. Vincze Zsigmond alapos tudással, sok invencióval zenésítette meg a szövegkönyvet. A benne ásító űröket persze az ő érdekes muzsikája sem hidalja át; a szerkezeti hibákat az ő zenekara sem javítja ki, de el tudja terelni róluk a figyelmet és mindvégig le tudja kötni a hallgatót. verista zenét ír, persze modernebb hangszereléssel, nagy drámai erővel és sok melódiával. Az énekhangot kitűnően, kifogástalan magyar prozódiával használja föl, a zenekara színes, markánsan karakterizáló. A szereposztás igazán parádés. Környey Béla és Németh Mária. Operánk két büszkesége játssza az erdészpárt. Környey megejtően szép, minden fekvésben egyforma tökéletességgel zengő tenorja, Németh Mária bársonyosan lágy és mégis drámai erejű szopránja könnyedén törnek át a zenekaron, szövegkiejtésük és játékuk mindkettőjüknek elsőrangú. A falusi amorosot Palló Imre játssza úgy, hogy a paszszívnak megírt szereppel is érdeklődést tud kelteni. Nagyon jók egy intrikuspár szerepében Székely Mihály és Bodor Karola. A kórus precíz, a zenekar a komponista vezénylete alatt tökéletes. A színpad szép, a rendezés eleven és stílusos. II. ’A" másik" újdonság, az Árgyílus királyfi, ballet. Lehet, hogy jó a szövege, lehet, hogy rossz, egy bizonyos, az Operaház előadásában megérthetetlen. A mesét ismerjük, de nem ismerünk rá. A gyakran változó színpad képeit csak néhány magánszereplő azonossága fűzi egybe, történést kivenni belőlük, vagy a szereplők mimikájából alig lehet. Díszletek, kosztümök és rendezői trükkök variálása az egész, amelynek a publikumra való hatásáról nem merünk előre ítéletet mondani. A zene Gajáry István talentumos munkája, mindenesetre a siker felé fogja billenteni a mérleget. Brilliánsan hangjóMindenütt kapható merész, ötletes partitúra, amelyből széles ívekben áradnak ki a meleg, színes melódiák, Árgyilus királyfi és Tündér Ilona kísérői, hátborzongatóan sikoltanak és sírnak a boszorkányokat jellemző ,tört akkordok és chromatikus skálák, andalítóan szállnak szét a keringők ütemei és élesen pattognak a csárdás és a friss magyar ritmusai. Alakjait igen jól jellemzi és hangfestésben is kitűnőt produkál. A színház anyagiakban sokat áldozott a műve. A kosztümök szépek is, a díszleteid közül azonban csak az első elégít ki, a többi a trükköknek esik áldozatul. A három emberfejű, később tüzet okádó hegy képe még a mesében is valószínűtlen, főleg az előttük lévő pódium révén, amely, mikor a boszorkány lánya fölszalad rá táncolni, az egész távlatot hegyestől-tavastól meghazudtolja. Az első nyíltszíni változás, a vizikirály birodalmába való leereszkedés, hatásos, de a második, a tündérkert eltűnő kerítésével, átlátszó és naiv. A koreográfia csak a tömegek, a színfoltok mozgatásában jó, a magánszámokban és a quadrilleok produkcióiban ötlettelen és egyhangú. A szereplők közül a két Brada és a boszorkányok jók. Keresztes Mariska, aki a beteg Ptasínszky helyett Tündér Ilonát táncolja, nagyon bájos, de technikában messze jár Ptasinszkytől. Ügyes és kedves a két szitakötő-balletnövendék. A rendezés, úgy tudjuk, a szövegíró munkája, sok meglepő fogással szolgál, de a darab megértését nem segíti elő. Halász Sándor: I Szombat, 1924 március 29. I* Ne féljen a fertőzéstől. .a Megóvja a legújabb találmányit B JI& JS IL» A legtökéletesebb fertőtlenítőszer.