8 Órai Ujság, 1925. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-12 / 9. szám

f Kedd, 1925 janu­­ár 15. QfeJLflG Berneviczy filtert és Lukács György Jukai erről. Jókai Mór emléke a Szabad Lyceum teg­­nap­i közgyűlésén. — Több mint 400 elő­adóért tartott az elmúlt évben a társaság. — Saját tudósítónktól. — A Szabad Lííceum, tudományt és isme­retet terjesztő társaság vasárnap délelőtt tartotta meg XXI-ik közgyűlését a Magyar­­Tudományos Akadémiában. Herzeviczy Albert t. elnök nyitotta meg a közgyűlést é­s emlékezett meg Jókai cen­tenáriumáról. Beszélt Jókairól, mint aki az Isten, Haza és erkölcsi jó fogalmát öreg­bíti örökbecsű írásaival a lelkekbe, s „ma a nemesebb gondolkodásra való tanítás­nak mélyebb fontossága van, mint va­laha.“ „Tagadhatatlan, hogy a középosz­tály, mely az idealizmus hordozója volt, ma igen válságos viszonyok között él és a nemzeti érzés mélyítésére, a nemes gon­dolkozásnak nevelésére fokozottabb­ szük­ségünk van.” Ezeknek a céloknak a szol­gálatában Jókai hatalmas Géniuszát a legelsők között látja. Jókai nagysága előtti hódolattal nyitja meg az ülést. Lukács György elnök megköszönte Ber­­zeviczy Albertnak, hogy az ülés megnyi­tására megjelent és tisztelettel hajlik meg annak a megnyilvánulás­a előtt, hogy Ber­­zeviczy Albert a díszt, mit a tiszteletbeli elnökség tisztjében talál, kötelességnek tekinti. Azután meleg szavakkal emléke­zett meg és hódoló tisztelettel szólott Ber­zeviczy Albertnek 50 éves írói jubileumá­ról. Méltatta azt a nagyfontosságu mun­kásságot, melyet Berzeviczy Albert a nem­zet ügyében itthon és a külföldön kifejt­és irodalmi munkásságáról, mely a szép­­irodalom, esztétika, történelem és publi­cisztika terén mindenütt értékeset alkot. Berzeviczy Albert megköszönte az ün­neplést és elhárította magáról a felelőssé­get, hogy aznapon, amikor Jókai emlékét kívánja a közgyűlés ünnepelni, őróla ily nagy mértékben szóljon a megtisztelő elis­merés. Pályi Sándor ügyvezető alelnök jelentést tett a Lyceumnak 1923—24-iki munkássá­gáról. A szabad egyetem elmúlt évi mun­kásságának eredménye 324 szabadegyetemi előadás, 92 népszerű előadás 4 szaba­dta­nítási telepen és 49 tanulmányi kirándulás. A szabadegyetemi előadásokon 23 huma­nisztikus, 21 természettudományi, 15 köz­­gazdasági szakon összesen 19100 hallgató vett részt. Berzeviczy Albert a bemutatott munkás­ság eredményének főtényezőjéül Pályi Sándornak­ buzgalmát és munkabírását je­lölte meg és indítványára a közgyűlés az ügyvezető alelnöknek elismerő köszönetet mondott. Következett az ülés ünnepi száma. Lu­kács György v. b. t. t. Jókairól tartott elő­adást. Méltatása foglalkozott Jókai irodal­mi munkásságával, Jókai közéleti szerep­lésével és azzal a hatással, mellyel mint isteni hivatása térti, az országra volt és van. 1848-ban Jókai a kor lánglelkű­ fia­talságának élén aktív tényező volt elalélt nemzetének márciusi ujjáébresztésében. Ő a megfogalmazója, a varázsszava hirdetője a „mit kíván a magyar nemzet 11 tizenöt pontjának. — Ezt az aktivitást, — mondotta, — mellyel a nagy események megindítója lett, másnemű aktivitással váltotta fel az önkényuralom sötét korszakában. Lelket öntött írásaival magyarságba, reménnyel és bizakodással töltötte el az elnyomotta­kat és így másodízben is tényezője lett feltámadásunknak. S­ime a centenárium újból életre hívja és előszólítja örök álmából a költőt, akire nemzetének megalázottsá­­gában, igazságtalan és erőszakos megcsú­­foltatásában, szomorú csonkaságában új­ból szüksége van. És újból elő fognak kerülni Jókai írásai és a nagy költő va­rázsszózata harmadizben is át fogja hatni nemzetének lelkét, harmadizben is reményt, bizalmat, tetterőt fog önteni fásult tag­jainkba. — Ha végül Jókait és hatását Szabad Líceumunk különleges szempontjai szerint bíráljuk el: hát lehet-e a­ szabadoktatásnak, az iskolán kívüli népművelésnek az ismere­tek mélyítése m mellett legmagasabb céljai: erkölcs és jellemképzés és a haza szerete­­tének beoltása, a telkekbe. Jókai egymaga dicsőbb eredményeket ért el ezeknek a nagy és szent céloknak megvalósítása te­rén, mint egész korszakoknak minden ösz­­szetett tevékenysége. A közgyűlés nagyszámú közönsége lel­kes tapssal honorálta az elnök ünnepi elő­adását.­­ A közgyűlést Lukács György rövid buz­dító beszéddel, fejezte be, számításokat is eszközölt arról, a várható horribilis jövedelemről, amelyet az új vállalkozás kulturális és szociális célokra hajtana és olyan fantasz­tikusnak látszó összeget remélnek, amely­­lyel szemben szerintük háttérbe kell szo­rulnia minden erkölcsi aggálynak annál is inkább, mert a vállalkozást elsősorban a külföldről ideözünlő játékosokra alapíta­nák s a magyar közönséget csak bizo­nyos óvatossági rendszabályok mellett bocsátanák be a játék­termekbe. A terv propagálói osztják a belügymi­niszternek azt a felfogását, hogy a jöve­delmet a kincstár részére kell biztosítani, de a vélemények megoszlanak affelől, hogy ez a biztosítás állami kezelés vagy pedig szigorú ellenőrzés mellett való bérbeadás útján történjék-e. Az előbbi mellett szólana a teljes haszon megkapása, az utóbbi mel­lett pedig az, hogy a magántőke nagyobb agilitása és üzleti szelleme mellett esetleg a részjövedelem nagyobb összegre rúgna, mint a hivatalos adminisztráció mellett el­érhető egész haszon. Mindezek egyelőre persze csak felelőtlen tervezgetések, amelyek közül a dolog ter­mészete szerint a második, hivatalos se­gítség nélkül is részleteiben kidolgozható terv öltött konkrét formát. Értesülésünk szerint legújabban néhány magyar úr ajánlása mellett egy nagy német tőkecsoport rész­letes ajánlatot nyújtott be egy játékkaszinó felállítására a pénz­ügyminisztériumba, ahol az aján­lat most Vértessy Sándor állam­titkár előtt fekszik. Az ajánlat több százmilliárd koro­­nányi tőkét hajlandó befektetni és tulajdonképpen két részből áll, egy átmenetileg Budapesten fel­állítandó kaszinó és egy Balaton mellett létesítendő végleges, hosz­­szabb koncessziójú játékban. Budapesten hatalmas arányú épület fel­állítását ígéri az ajánlat,­­ melyet nem a Margitszigeten, hanem vagy a Hűvösvölgy­ben, vagy a Zugligetben akar felépíteni, még­pedig olyan terv szerint, hogy az épü­let minden nagyobb változtatás nélkül azonnal nagyszabású közkórházzá, vagy szanatóriummá legyen átalakítható, amint a tervezet szerint egyidejűleg kiépített ba­­latonmelléki épületkomplexum felépül. A Balaton mellékén nyerne aztán végleges otthont a játék­kaszinó, amelynek céljaira a Balatonföld­­vár és Siófok között levő terület valamelyik része jöhet a terv sze­rint számításba, amely területet a vállalkozók a külföldi nagyszabású kaszinók mintájára nagy fény­űzéssel rendeznék be és azzal kapcsolat­ban szállodákat, vendéglőket, hangverseny­termekkel, üzlethelyiségekkel, különböző közlekedési, világítási üzemeket akarnak berendezni, sőt hajlandók kiépíteni az egész balatoni körutat és megreformálni az autó-, a személy- és teherhajóközleke­­dést a Balaton környékén. A telep cél­jaira, mintegy tíz-tizenkét katasztrális hold területre volna szükség Budapesten és amint a balatonmelléki telep építkezései befejezés nyernek, akkor a budapesti épü­letet az egész kerülettel együtt tulajdon­jogilag rendelkezésre bocsátanak szanató­rium vagy közkórház céljaira. Az ajánlattevők garantálják ezenkívül a Budapest-bata­loni közlekedési útnak meg­javítását is. Az ajánlat, amely csak a budapesti befektetésekre egyelőre 100 milliárd koronát irányoz elő és a vállalkozás bruttó bevételének 40 százalékát, minimálisan havi 80 ezer dollárt biztosítana a koncesz­­szióért az államnak és egyúttal felajánlják a kincstár részére a teljes ellenőrzést. Hangoztatják azonban az ajánlattevők, hogy a­ vállalkozásból olyan jövedelmet várnak, amelynek a kincstárra eső negyven százaléka a garantált minimumnak több­szörösét, havi 2.300.000 dollárt tenne ki. Az ajánlat felől döntés még semmi irányban nem történt és azzal ér­demben még maga Vértessy állam­titkár sem foglalkozott. Döntés addig nem is történhetik, amíg a kormány a kérdésben elfoglalt elvi ál­láspontját nem precizirázza. A belügymi­niszter kategorikus nyilatkozata után nem valószínű, hogy ez az álláspont a német ajánlat felé hajtanék, és ha az egész ügyet nem utasítják a kim­nre vissza, ez nyilván csak azért történik, mert a végső elha­tározás előtt az arra illetékes köz­életi faktorok véleményét is meg akarják hallgatni. Kétségtelenül súlyos anyagi érdekekről is van itt szó, amelyek fölött nehéz eárt egyszerű adminisztratív intézkedéssel át­siklani még akkor is, ha ez az intézkedés Tisza István hagyományainak szellemében történnék, aki annnak idején kereken visz­­szautasította a járadékbank engedélyezé­sére irányuló kérelmet. Az etnikai és mo­rális szempontok a kérdésben súlyos ösz­­szeütközésbe kerülnek igen fontos anyagi érdekekkel és igy a végső elhatározás minden irányú alapon megfontolást igényel. , * A játékbank ügyével egyébként a Pesti Hírlap tegnapi­­számában Már megint a já­tékkaszinót címen Herczeg Ferenc el­mondja a véleményét, amely természetesen élesen szembefordul az egész tervvel. A cikkben elmondja, hogy az utazás mai ne­hézkessége mellett az idegenforgalom eme­lésének ígérete nem lévén elég kecsegtető, kulturális előnyök érdekében folyik a pro­paganda, amelynek fő érve az, hogy ha már a magyar közönséget úgy sem lehet leszok­tatni a játékról, akkor legalább annak a hasznából részesedjék tekintélyes mérvben az államkincstár. A helyzet Budapesten egyedülállóan különös: máshol csak a fel­sőbb körök és a kalandorok kártyáznak nagy pénzben, nálunk az ügyvéd, orvos és kereskedő is teli van hazárd hajlammal. És ha a játékbank nem fokozná is ezt a játékszenvedélyt, akkora súlyos különb­ség van aközött, hogy az államhatalom el­tiltja-e a hazárdjátékot, ha mindjárt silal­mát nem is tudja végrehajtani, vagy pisiig engedélyezi és védelmébe veszi. Az előbbi esetben csak tehetetlen, az utóbbiban azon­ban cinkostárs és felelős minden bűnért é­s nyomorúságért, ami a játékszenvedélyből fakad. Unikum lenne a tervezett játékba­nk abból a szempontból is, hogy a külföldi játékkaszinókban az illető állam polgárai állanak össze az idegen turisták megkop­­pasztására, nálunk pedig külföldi vállalko­­­zók akarják kifosztani a magyar közönsé­get. Emberbaráti intézményeink föllendíté­­sét ne olyan intézménytől várjuk, amely a statisztikai adatok szerint minden évben a börtönbe és a halálba üldöz bizonyos számú embert, a tudományos és irodalmi társasá­gaink munkapénzzel való föllendítéséről pe­dig ne beszéljenek, mert megbántják Szé­chenyi, Kisfaludy és Petőfi emlékét. Új játékbank alapítására tett ajánlatot egy német konzorcium. Sok százmilliárdos befektetéssel akar létesíteni előbb Budapesten egy ideiglenes, majd a Balaton mellett egy végleges nemzetközi játékkaszinót. — Az ajánlat már Vértessy pénzügyi államtitkár előtt fekszik. Mi lesz a sóssa a legújabb tervnek? — Saját torlódónktól. — A Budapesten tervezett nemzetközi já­tékkaszinó ügye még mindig nem jutott nyugvópontra. Rakotzky Iván belügymi­niszter ugyan éppen lapunk hasábjain tett nyilatkozatában jelentette ki a legkategó­­rikusabban, hogy a magánvállalkozásul játékbank­­alapító terveivel nem is hajlandó foglalkozni és ha az állam hajlandó lenne egy ilyen­fajta vállalkozás alapítását megtűrni, az csak olyan formában történhetnék, amely az egész várható hasznot az állam­kincstár részére biztosítja. Beszámoltunk arról is, hogy közéletünk­­ bizonyos köreiben igenis van számottevő pártja a nagyszabású internacionális játék­­kaszinó tervének, sőt ez a párt már APOLLO-I zmn&z TOMBOLÓ SIKER I OBIOLE DE EVRAB Tel.: 1. 78-23. Erzsébet­ körút 53. Igazgató: KÁDÁR MIKLÓS Megérkezett Londonból a „The 6 Clarions" világhírű amerikai jazz esti 9 órától SOUPER DANSANT Világvárosi műsor. Kizárólag az úri közönség táncol.­­ Záróra hétfőn reggel 5 órakor, 1 miniimii mm rir i Új hadműveletek a kínai belháborúban. Sanghai, jan. 12. A­ Reuter-iroda jelentése szerint a cse­­kiangi és fu-kieni tartományok kor­mányzója Sang-Ilai felé nyomul előre, hogy támogassa Li-Szien-Jant, Kiang- Su volt katonai kormányzóját és el­űzze a mostani sang­hai-i kormányzót. A harcok során a sang­hai-i kormány­zó csapatait visszanyomták. A Sang-­­ libán élő idegeneket nem fenyegeti veszély. Hughes lemondása. Coolidge egyetértésben volt a lemon­dott államtitkárral. Washington, jan. 12. (Havas.) Hughes államtitkár lemondásá­val kapcsolatosan a következőket jelentik: Úgy látszott, hogy Coolidge és Hughes a külpolitika kérdéseiben mindig teljesen egyetértettek, de Hughes a szenátusban néhány hónap óta ellenállásra talált és ez bántotta. Coolidge elnök és Hughes állam­titkár szíves hangű­ táviratot intéztek egy­máshoz. Kellogg londoni nagykövet, akit Hughes utódjául szemeltek ki, hír szerint azon az állásponton van, hogy Amerika a népszövetségi alapegyezményt, bizonyos fel­tételekkel, amelyek azonban enyhébbek, mint azok, amelyeket Lodge javasolt, rati­fikálni fogja. 4 Washington, jan. 12. (Wolff.) Hughes lemondását azzal ma­gyarázzák, hogy húszévi közéleti szolgálat után ismét ügyvédként óhajt dolgozni. Hughes benső barátai az ellenkező híresz­telésekkel szemben kijelentették, hogy Hughes még néhány hónapig tovább vezeti hivatalának ügyeit Kellogg államtitkárrá való kinevezését hivatalos és diplomáciai körökben úgy tekintik, mint további lépést a két angolul beszélő nép közti teljes egyetértés megszilárdítására. Azt is mond­ják, hogy Kellogg kevésbbé messzemenő feltételekkel is imitálná a népszövetségi alapegyezmény ratifikálását, mint S­odge. Kellogg utódjának személyére nézve a lon­doni nagyköveti állás betöltésére még nem történt intézkedés. IJir szerint Neck főál­lamügyész kinevezésére gondolnak. . . 5

Next