8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-26 / 46. szám
eLŐFIZETÉSI ÁRAiv Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2000, kedden 3000. Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona vasárnap 2500 osztr. korona Ara 2000 korona, Budapest, 1925 február 26. Csütörtök, XI. évfolyam., 46. sz. ÓatarsiG Felelős szerkesztő Dr. NADANYI EMIL SZERKESZTŐSE*G: VUL. RÓNEK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon József 105—00. J. 105—01. J. 105—02. KIADÓHIVATAL VHL KER., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon József 43. J. 53. J. 63. József 23—84 Tojéstánc, Hetek, nem, hónapok, sőt esztendők óta furcsa tojástáncnak vagyunk szemtanúi, melyet Beniczky Ödön, a Friedrich-kormány egykori belügyminisztere jár a hivatali titoktartás körül. Szinte nap-nap után kerülnek nyilvánosságra Beniczky nyilatkozatai, melyek precedensekre és törvényszakaszokra hivatkozva hangoztatják, hogy amit ő a Somogyi—Bacsó-ügyről tud, az hivatalos titok, de nem beszélhet, amíg a titoktartás alól fel nem mentik, noha ég a vágytól, hogy szenzációs adatait nyilvánosságra hozza. Kissé kábultan és értetlenül nézzük ezt a leleplezési játékot — mert a dolgok beállítása szerint úgy látszik erről van szó! — és végre is most már valóban tudni szeretnék, mi a fontosabb Beniczkynek: az igazság napfényre derítése, állítólagos visszaélések leleplezése, vagy pedig az a furcsa taktikázás, melynek politikai célzatai nyilvánvalóak?! Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy ennek a gyászos ügynek tisztázása politikailag sokkal inkább érdeke a leleplezésekkel fenyegetődzőnek, mint a jelenlegi kormányzatnak, mely ellen ez - mondanám, de nem mondhatom-taktikázás irányul. Elvégre a gyilkosság idején Beniczky Ödön volt a belügyminiszter s ha politikai felelősség terhel valakit a tettesek kézi eltérítésének és bíróság elé állításának elmulasztásáért, akkor ez nagyon természetesen nem lehet más, mint a közrend akkori legfőbb őre, a belügyi tárca gazdája, Beniczky Ödön. A józan logika szerint Beniczky Ödönnek minden alkalmat meg kellene ragadnia, hogy ezt a súlyos felelősséget elhárítsa magáról s ehelyett azt látjuk, hogy mondvacsinált precedensekből saját maga konstruál olyan nehézségeket, melyek látszólag lehetetlenné teszik az igazság feltárását. Akárhogy nézzük ezt a dolgot, mindenképp szemünkbe ötlik a játék és lehetetlen kitérnünk amaz impresszió elől, hogy az állítólagos titkok tudói számára nem az igazság a legfontosabb. Aki az igazság fanatikusa, aki adatokról tud, melyek az igazságot elkendőzik, az nem fontolgat, nem habozik, nem mérlegel, hanem kikiáltja az igazat, ha a világ összedől is, miért a titok fojtogatja, éjjelét-nappalát nyugtalanná teszi. Abból a nagy türelemből, mely csak fogadkozásokban merül ki az igazság bátor kikiáltása helyett, kettőt lehet következtetni: vagy nincs titok, vagy pedig az igazság felderítése egyáltalán nem égető a fogadkozóknak. Mindkét esetben visszahull a Somogyi •—Bacsó-ügy minden ódiuma azokra, akik szemforgatással hirdetik, hogy titkokat tudnak, de mindent elkövetnek, hogy az istenért ne kelljen adatokkal előállniok. Bieniczky Ödöntől soha senki nem reklamálta a hivatali titoktartást, csak ő saját maga. ,Talán mégsem így kellett volna tennie, ha az igazságot becsülné mindenekfelett! A választójogi javaslat nyers tervezetét publikálták egyes lapok, ennek nyomán nagy vita indult meg és a támadások homlokterébe a belügyi kormányt, illetve a miniszterelnököt állították. Kifogásolták, hogy a kormány titkolódzott a javaslat körül és úgy állították be, mintha a kormány azért járt volna el így, mert félt a nyilvánosságtól és a kritikától. Az Egységes Párt választójogi bizottságában folyt első tanácskozás után úgy Bethlen István gróf miniszterelnök, mint Rakovszky Iván belügyminiszter kijelentette, hogy nem szokás javaslatot publikálni addig, míg készen nincs, nem lehet és olyan tervezeteket, amelyek még változtatásokon mehetnek keresztül, nem szoktak nyilvánosság elé vinni. Ennek ellenére a most publikált javaslattervezet kapcsán folytatódnak a támadások a kormány ellen, olyan szakaszokat és paragrafusokat ragadnak ki a tervezetből és állítanak be, mint teljesen új rendelkezéseket, amelyek már az előző törvényekben is bennvannak és a legtöbb kritikát általában nagyfokú tájékozatlanság jellemzi. Ma délelőtt alaktatnillik volt a választójogi javaslat ügyében Rakovszky Iván belügyminiszterrel beszélgetni és a miniszter e kérdésben a 8 Órai Újság munkatársának a következőket mondotta: " A törvényjavaslat részleteiről természetszerűen nem nyilatkozhatom addig, amíg azt a kormány köztidomásra nem hozza. A leghatározottabban kell azonban szembeszóllnom azzal a felfogással, amely a kormányt támadja azért, mert a javaslatot akkor és olyan formában szándékozott nyilvánosságra hozni, amint azt legalkalmasabbnak látja. Berzeviczy Albert feltűnést keltő vezércikkében elmondja, hogy az ilyen javaslatokat régebben szakértekezleten tárgyalták meg és ahhoz a nyilvánosságnak alkalma volt hosszabb ideig hozzászólni. Ez tökéletes igaz, de teljesen ráillik erre a javaslatra is, mert hiszen a nyilvánosság és a szakkörök kritikájára bőven maradt volna idő, legfeljebb ez az idő egy-két nappal kitolódott volna. Nem igaz, hogy a kormány azért titkolná a javaslatot, mert fél a közvélemény kritikájától. A javaslaton most folynak az utolsó simítások és természetes, hogy egy törvényszerkesztő sem szereti, ha javaslata nem teljesen kicsiszolt formában kerül a közvélemény elé Mert így olyan kifogásoknak teszi ki magát, amelyeknek alapjául szolgáló esetleges tévedések, elírások, helytelen hivatkozások eliminálása éppen folyamatban van. Ami a nyilvánosságra került szövegre vonatkozó kritikát illeti, meg kell jegyeznem, hogy ez legnagyobbrészt felületességet és a választójogra vonatkozó régi törvényalkotások ismeretének hiányát mutatja. — Kifogásolnak a kritizálók olyan intézkedéseket, úgy állítván be azokat, mintha a jelen kormány reakciós intézkedései lennének, amelyek a régi törvényekben is benne voltak. — Különösen áll ez a közigazgatási bíróság hatáskörére vonatkozóan. Ez a hatáskör semmiben sem különbözik a kúriai bíróság hatáskörétől, mert a Kúriának is joga volt a kihirdetett eredménytől eltérőleg más jelöltet mondani ki megválasztottnak s igy, aki ezt a jogkört újnak mondja, elárulja, hogy annyi fáradságot sem vett magának, hogy a régi törvényeket átnézze. Aki kifogásolja ezt a hatáskört, az bizonyára még a nyilvánosságra került tervezetet sem olvasta át alaposan, mert hiszen egy bírságnak körülírt tényállások fenforgása esetére adott jogkörét nem lehet úgy feltüntetni hogy ezáltal a kor,mány a választások eredményére befolyást gyakorolhatna, amit pedig egyes kritizálók állítanak. — így vagyunk más intézkedések egész sorával is. Józan, komoly és tudományos bírálat helyett eddig csak rosszindulatú támadásokat láttunk. A komoly vita csak ezután, a tervezet részletes ismertetésekor várható. A kormány természetesen nem fog elzárkózni az igazán komoly érvek és kívánságok elől. Változatlanul ragaszkodik azonban ahhoz az alapelvéhez, hogy a törvény a józan haladás elvét szolgálja, másfelől azonban , úgy az eljárásnak, mint a közigazga-tási bíróság hatáskörének szabályozá-sával a választások tisztaságát is biz tosítsa. Megjegyezte még Rakovszky Iván belügyminiszter, hogy az egységes párt választójogi bizottságban csütörtökön fog megkezdődni a törvénytervezet részletes vitája s ennek lezárása után egy-két napon belül megtörténik a tervezet részletes közzététele is, amely alapját képezheti majd a komoly és tárgyilagos vitának. i Éisdl lí n lijelnll Isgf i lorsiiy i iIMM iiiMI lapffiott i jéiii ííéé illa. A Kormány nem azért titkolta a javaslatot, mintha félne a Közvélemény kritikájától. Az Egységes Párt csütörtökön kezdi meg a törvénytervezet részletes vitáját. A törvényjavaslat közzététele után megindulhat a komoly és tárgyilagos vita. A skibogimnszter a közigazgatási bíróság hatáskörének szabályozásával a választáson tisztaságát is biztosítani akarja. — Saját tudósítónktól. — f) > ■' ■’ /' ■ tt kormány megegyezést keres esetiekkel az illetőség kérdésben. Eddig a cseh kormány magatartása hátráltatta a megoldást. Lukács György nyilatkozata a Népszövetségi Ligák missziójának állásfoglalásáról. — Saját tudósítónktól — A Népszövetségi Ligák Uniója legutóbb tanácskozott Brüsszelben, amikor több magyar kisebbségi kérdés is napirendre került. Munkatársunknak volt alkalma beszélgetést folytatni Lukács Györggyel, aki a brüsszeli tanácskozásokkal kapcsolatban a következőket mondotta a 8 órai Újság munkatársának: — A Népszövetségi Ligák Uniójának szakbizottságaiban a legutóbbi , brüsszeli tanácskozásokon magyar kezdeményezésre szóba került a Felvidék magyarságának az a nehéz helyzete, hogy a prágai közigazgatási bíróság a legutóbb hozott döntései szerint nem ismeri el a magyar községi törvényben szabályozott hallgatólagos megszerzését a községi illetőségnek. A magyar törvény értelmében ugyanis négyévi helybenlakás és adózás által bárki akkor is elnyeri a községi illetőséget, ha ezt formái szerint illetőségi bizonyítvány, kérésével nem erősítette meg. Fontos ez a kérdés már csak abból a szempontból ismert ezzel egyidejűen a csehszlovák állampolgárság is bizonytalanná válik az illető felvidéki lakosok számára. Sőt vannak is olyan jelentéseink, amelyek szerint többeknek már meg is tagadták az így szerzett illetőséget és ezzel állampolgár