8 Órai Ujság, 1925. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-29 / 96. szám

10 A MM részletfizetéséről szóló Kormányrendeletet az érdekeltségen megnyugvással vették tudomásul, s meg akarják állítani a bérek további emelkedését. — Il közüzemi pótlékoknál is kérték az érdekelt­ségek a részletfizetés kedvezményét.­ ­— Saját tudósítónktól. — "A mai nappal befejezést nyert a májusi házbérfizetések sokat vitatott kérdése. A kormány rendeletet bocsátott ki, amellyel módosította a lakásügy ideiglenes rendezé­séről a nét év áprilisában kiadott rende­letét. A módosítás értelmében a bérlő az 1925. májusi bérnegyedre esedékes bért más megállapodás hiányában vagy május 5-ig bezáróan egy összegben, vagy pedig három egyenlő havi részletben fizetheti. Az esedékes bér kiszámításánál a pénzügy­­miniszter további rendelkezéséig az érvény­ben levő 17.000­ m szorzószámot kell alkal­­­mazni. Részletfizetés esetében az egyes havi rész­letek az illető hónap 5-ig napjáig be­záróan fizetendők meg. A részletfizetés kedvezménye a köz­üzemi költségekre nem terjed ki. A kincstári házhaszon részesed­és részletfize­tésére vonatkozóan a pénzügyminiszter a múlt héten már rendeletet bocsátott ki. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek üz­leti célra használt helyiségeit, ha ez lakás­sal együtt tárgya a bérletnek, minden kö­rülmények között csak 1926 november el­­­sejétől lehet­­elmondani a magánjog sza­bályai szerint. A kormány rendeletében tisztázódott a bérfizetések kérdése s az elintézésnél a kormány figyelembe vette az­ érdekeltségek kérését. A fővárosi Kereskedők Egyesülete részé­ről a májusi házbérfizetésről szóló rende­letre vonatkozóan munkatársunknak a kö­­vetkezőket mondották: — A rendelet teljesen fedi kívánsá­gaikat s a legnagyobb megnyugvással vettük ezt tudomásul. A mi kérésünk­­elsősorban arra vonatko­zott, hogy a béreket kamatmentesen lehes­sen részletekben is fizetni. A kincstári ház­­iulszonrészesedés fizetéséről szóló pénzügy­­miniszteri rendelet nyilvánvalóvá teszi, hogy az augusztusi negyedtől kezdve ezen a címen már nem kell fizetni. Éppen ezért mi azt kérjük, hogy a házbérek további emelkedése is állíttassák meg, mert az üz­lethelyiségeknél a bérek már elérték az 50 százalékos aranyparitást. Több keresked­ő és iparos kérte a háztulajdonosoktól a bér mérsékelt leszállítását.­ azonban ezt egyet­len esetben sem engedélyezték, ami érthető is, mert a háztulajdonos adóját ilyen meg­állapodás után nem szállítják le. Így most többen megkísérlik, hogy a bírósághoz fordulnak, ahol igazolni fog-­­­ják, hogy már az 1917-es üzletbér is túl magasan volt megállapítva s a m­ai bér­összeg igy igen nagy terheket ró reájuk s ez­ért kérik a bérnek alacsonyabban való megállapítását. Ha a bíróság ezt elfogadja, ugy az ítélettel a háztulajdonos adóját is mérsékeltetni lehet. Igen sok esetben szük­ségesek az ilyen bérleszállításaik s első­sorban a bérek további emelkedésének megakadályozása, mert különben a következő évnegyedtől kezdve a ke­reskedők már a részletfizetést is csak a legnagyobb nehézségek között telje­síthetnék. Más kereskedelmi és gazdasági érdekelt­ségek is bizonyos megnyugvással vették tudomásul a kormány rendeletét, sőt a La­kók Szövetsége is, csak azt kifogásolják, hogy a közüzemi pótlékokra nem terjed ki a részletfizetés és hogy a szorzószámot a kormány ma még nem szállította le. alelnök rövid vádbeszédében fenna­rtotta a Kiss Ferenc ellen emelt vádat. Kijelen­,­tette, hogy Kiss Ferenc Márffyval és tár­­­saival komolyan foglalkozott a cseh kö­vetség ellen elkövetendő merénylet tervé­vel s a merénylet csak azért maradt el, mert Márffy nem adott neki egy millió koronát, vagy pedig mert Márffy kijelen­tette, hogy még nem jött el ennek a me­rénylétnek az ideje.­­ Hogy komolyan foglalkoztak a terv­vel, bizonyítja az a tény, hogy Márffy­ Chriasti Józseffel készíttetett egy srapnelt, amelyet meg akartak tölteni. Később ezt a srapnelt a francia követség kapuja alatt helyezték el. Vajda Béla dr. védő kezd ezután bele terjedelmes védőbeszédébe. Beszél a há­borúról, a forradalmakról. Az elnök több­ször figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, de a védő ennek ellenére is ragaszkodik­­ ahhoz, hogy Magyarország politikai és gazdasági helyzetét ismertess. Az elnök szembetűnő türelmetlenséggel hallgatta a védő fejtegetéseit. — Figyelmeztetem a védő urat, hogy m­éltóztassék a tárgynál maradni, mert különben kénytelen leszek megvonni a szót! — figyelmezteti az elnök a védőt. A józan ész is azt diktálja, hogy a védőnek a tárgynál kell maradni. Vajda dr. erre félbehagyja általános fejtegetéseit és foglalkozni kezd a királyi ügyészség vádjával, amely Kiss Ferencet gyilkosság elkövetésére irányuló szövetke­zés bűntettével vádolja. Fejtegeti, hogy Kiss Ferenc cselekedeteit nem lehet előké­születi cselekménynek tekinteni. Szó sincs arról, hogy komoly tervet kovácsolt volna a cseh követség ellen, a végrehajtandó merényletről. Különben is Kiss Ferencet büntetlenség illeti meg,­­ mert önként jelentkezett a rendőrség i gén és felfedezte Márffyék bű­n­cselek-­­­ményeit. A védő beszéde végén kérte Kiss Ferenc felmentését, továbbá azt, hogy a bíróság utaltassa ki a védence szabadlábra helye­zése ellenében letétbe helyezett óvadékot. A védő u­tán az utolsó szó jogán Kiss Ferenc szólalt fel. Ártatlanságát hangoz­tatta és felmentését kérte. Alig negyedórás tanácskozás után az el­nök kihirdette a bíróság ítéletét, mely sze­rint Kiss Ferencet a vád és következményei alól felmenti, az óvadékot azonban nem utaltatja vissza, mert a felmentő ítélet még nem jogerős. Az indokolás szerint fel kellett menteni Kiss Ferencet, mert nem nyert bebizonyí­tást, hogy a vád­beli cselekményt elkövette volna. Egyszerű megbeszéléseken vett részt, ezeket pedig nem lehet olyan előrehaladott stádiumban lévő cselekménynek tekinteni, amelynek alapján a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés bűntettében bűnösnek kellene kimondani. A vádhatóság képviselője, Dolowschiák Mihály­, ügy­észségi alelnök felebbezést je­lentett be az ítélet ellen. Dr. Langer elnök ezután figy­elmeztette Kiss Ferencet, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig tartózkodjék Magyarországon, mert esetleg a felsőbb bíróságoknak szük­ségük lehet vallomására és amennyiben engedély nélkül távoznék, veszélyeztetné az óvadékát. Ezután az elnök a tárgyalást bere­kesztette. Kiss Ferencet fölmentette a bíróság a bombamerényletben való bűnrészesség vádja alól. Az ügyész felebbezett az ítélet ellen. — Saját tudom­ónktól. — Gyors tempóban, alig másfél óra alatt játszódott le a budapesti büntetőtörvény­­széken ma délelőtt a Márffy-per fináléja. Mint ismeretes. Kiss Ferenc magántisztvi­selő is a vádlottak között szerepelt, annak idején azonban a bü­ntetőtörvényszék nem­­vonhatta felelősségre Márffyval és többi társával együtt, mert ismeretlen helyen tartózkodott. A tárgyalás után Kiss Ferenc visszatért Magyarországra és önként jelent­kezett, remélve, hogy úgyis felmentik, mert hiszen a hírlapokból megtudhatta, hogy Márffyt, Vargát és Chriasztit a cseh követség ellen elkövetett merénylet ügyé­ben a vád alól fölmentették. A mai tárgyalás előtt az efa­jta pörök- Tiél szokásos módon nagyobb rendőri ké­szültség állta el a folyosókat és a tárgyaló­terem bejáratát, kitűnt azonban, hogy mindenféle óvóintézkedés fölösleges volt, ma már igazán senki sem érdeklődött az ügy iránt, mikor kilenc óra után pár perc­cel Langer Jenő dr. kúriai bíró tanácselnök a tárgyalást megnyitotta, az újságírókon kívül csak két-három detektív unatkozott a tárgyalóterem esős szürke homályában. A tanács tagjai Krayzell Miklós dr. tábla­­bíró és Kilb Lajos dr. törvényszéki bíró voltak, a vádhatóságot Dolovschiák Mi­hály ügyészségi alelnök képviselte. Kiss Ferenc védője Vajda Béla dr. ügyvéd volt. Elegáns szürke ruhában, barna félcipő­ben jelent meg a beesett arcú, igen bete­ges kinézésű vádlott bírói előtt. A tárgya­lás megnyitása után az elnök bejelentette, hogy a törvényszék tárgyalja a Kiss Fe­renc ellen előkészületi cselekménnyel páro­sult gyilkosság elkövetésére irányuló szö­vetkezés büntette címén emelt vádat. Ismertette a királyi tábla határozatát március 30-ról, amikor a bombaper iratait azzal küldötte vissza, hogy a királyi tör­vényszék tárgyalja le Kiss Ferenc ügyét is és terjessze föl az iratokat másodfokú el­bírálására. Kiss Ferenc személyi adatairól elmon­dotta, hogy 25 éves magánhivatalnok, bün­tetlen előéletük. A­ vád ellene az, hogy Márffyval, Chriasztival, Vargánnl és Kiss Károllyal 1923 szeptemberében elhatároz­ták, hogy a cseh követség Kun­ utcai épü­letét az odahelyezett bombával felrobbant­ják. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd az elnök felhívására bő­beszédű védekezésbe kezd az elnök azon­ban figyelmezteti, hogy kizáróan a tárgyalt ügyről beszéljen. Erre elmondja, hogy Nesz Károly útján ismerkedett meg 1923 augusztusában Márffyval az EME ferenc­városi párthelyiségében, többször beszél­gettek mindenféléiről, többek között a zsidóverekedésekről és hasonlókról. Egy al­kalommal a Valéria-kávéházban együtt vol­tak Nesz. Márffy, Chriaszti és O. — Kinek a gondolata volt a cseh követ­ség elleni merénylet terve? — kérdi az el­nök. — Mátrffy találta ki. — válaszolja Kiss Ferenc. — Ő volt az, aki a kávéházban beszélgetés közben kikelt a külföldi köl­csön ellen és felvetette az eszmét, hogy bombamerényletet kellene rendezni a cseh követség ellen, amivel magunkra vennék a kisántant haragját. A megbeszélés során körülbelül ez a vélemény alakult ki, hogy a bombát Márffynak és Chtrasztinak­ kel­lene elkészítenie, a Varga Ferenc által pénzért rendelkezésünkre bocsátott ekra­­zitból. Én, valamint Varga és Nesz Károly vittük volna el a bombát a Kun­ utcába és helyeztük volna el a cseh követség helyi­sége előtt. Szó volt arról is, hogy nekem egy Pécsett lévő szapaellhüvelyemet át kellene adnom a bombamerénylet céljaira, ez azonban abban maradt, mert az egész terv nem volt komoly. — Hát miért maradt el ez a merénylet? —­ faggatja az elnök a vádlottat. — Azért kérem, mert Márffy egyszerre azzal hozakodott elő, hogy felsőbb utasí­tásra nem lehet keresztülvinni a tervet. — No és mi van az egymillió koroná­val, amit ön Márffytól kért? — Kérem, ez nem felel meg a valóság-­­­nak, én semmiféle pénzt nem kértem és nem is kaptam Márffytól. Az elnök ezután felolvastatja Kiss F­e­­rencnek, Márffynak, Scrinszti Józsefnek, Varga Ferencnek és Há­Sz Józsefnek a rend­­őrségen tett vallomását, majd utasítására ezután Kiss Ferencet rövid időre eltávolít­ják a tövényszék tárgyalóterméből, amíg Németh Ödön dr. törvényszéki orvosszak­értő elmondja szakvéleményét a vádlott elmebeli állapotáról. Az orvostanár elő­adja, hogy múlt év májusában Minnich Károly dr. egyetemi tanárral együtt meg­figyelte Kiss Ferencet és úgy találta, hogy örökölt terheltség nem mutatkozik nála Fiatalkorában ugyan fu­tballozás közben egy alkalommal súlyos fejsérülést szenve­dett és eszméletét is vesztette, de ezt már teljesen kiheverte. A vádlott jelenleg telje­sen beszámítható, aki egyáltalán nem szen­ved elmezavarban, vagy öntudatlan állapot­ban. Csupán nagyfokú idegesség és exaltált­­ság tapasztalható nála. Az elnök itt megkérdezi a szakértőtől, hogy nem jellegzetes tünete-e Kiss Ferenc idegességének, hogy időközben öngyilkossá­got követett el és váljon változtat-e ez a körülmény a Kiss Ferencről már régebben alkotott orvosi szakvéleményen. Az orvos­tanár kijelenti, hogy ez a körülmény a szakvéleményen egyáltalán nem változtat. Az elnök ezután beszólítja Kiss Feren­cet és megkérdi, akar-e beszélni arról, hogy­ miért határozta el magát öngyilkos­ságra. — Nem akarok. — válaszolja Kiss Fe­renc. Az elnök ekkor felhívja Dolowschiák Mihály ügyészségi alelnököt, hogy a bizo­nyítás kiegészítésére nézve tegye meg in­dítványát. Az ügyészségi alelnök Kiss Ká­roly vallo­másának ismertetését indítvá­nyozta, amihez a védő is hozzájárult. A bíróság azonban mellőzi az indítványt az­zal az indokolással, h­ogy hát szükségessé vált a vallomás ismertetése, meg kellett volna idézni a tárgyalásra. Különben is a tényállás tiszta és az ügy szempontjából felesleges lenne helyt adni az ügyészségi alelnök indítványának. A bizonyítási eljárás ezzel befejezést nyert. Ezután Dolowschiák Mihály­ ügyészségi Szerda, 1925 április 29.­ MEGNYÍLT süni anium (magaslati diétás gyógyheg tindare­ler,430m. t a* £.) Feleslegessé teszi a külföldi gyógyhelyeket. Luhm­ann, Semmering stb.) ( Olcsó napidis&K. T. 169-71- Kiadja :­­ Önti Újság lapkiadó r.-t. Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. Mit játszanak ma és holnap a színházak, mulatók és mozik. Operaház Ma Holnap Fault (71 , Renaissance Színház Casanova (7,8) Gespenster (7,8) Blaha Lujza Színház Dierini a társasága (*/28) Pierini és társasága (7,8) Papagáj Mulató Uj műsor (11) Új műsor (11) Omnia Nem akarok autót látni (5, 7,8, 7,10) Nemzeti Színház Ma Holnap Constantin abbé (7) Vén gazember­­() Magyar Színház Csibi (7,9) Magnet ( fűi,8) Terézkörúti Színpad Strucc és revü (7,9) Strucc és revü (7,9) Corvin A hazugság tégvai­a A szivrab­ó IV,6,­­1,9, 7,10) Kamara A kékvizek vándora Madame Julictte szalonja­­7,6. 7,8 7,101 Kamara Színház Ma Holnap b­ első Ijingatás (’/gS) Vége a szép nyáriak (7,8) Belvárosi Színház Ka mar ilyen rágtok (7­,8) Mariska (7,8) Apolló Színpad Hajlik a fenyő Rádió Dámák a faluban Grand Caffé Korona CS­ Royal-Apollo Tízparancsolat 7,7 és 9 Uránia Nem akarok autót látni (5, 7,8, 7,1,0) Városi Színház Ma Holnap F-L­ily (­1,8) Faust (7,8) Király Színház Szibill (7,8) Szibill (7­,8) Rakéta Megnyitó műsor Előadás pont 8 órakor Tivoli A vasember (Luciano Albertin) 15, 7,8, 7,10) Capitol Izlandi halászok (5, 7, 9) Vígszínház Ma Holnap Fanny (7,8) Fanny (Vs8) Filvárosi Operett Színház Halló Amerika! (7,8; Halló Amerika 1 (7,8) Royal Orfeum J. 121-68. Nemzetközi varieté műsor Okító, a bűvészet n.i­ry­­mpötere és 9 nemz­etközi attrakció .*1) Mozgókép-Otthon d­áz­asság határidőre .Madame Julie szalonja 14. 6. 8. LC) Corso Nem akarok autót látni K­b­.6, 7,8, 7,10 Budapest, 1925. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd u. 4.1. Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.

Next