8 Órai Ujság, 1925. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-29 / 96. szám
10 A MM részletfizetéséről szóló Kormányrendeletet az érdekeltségen megnyugvással vették tudomásul, s meg akarják állítani a bérek további emelkedését. — Il közüzemi pótlékoknál is kérték az érdekeltségek a részletfizetés kedvezményét. — Saját tudósítónktól. — "A mai nappal befejezést nyert a májusi házbérfizetések sokat vitatott kérdése. A kormány rendeletet bocsátott ki, amellyel módosította a lakásügy ideiglenes rendezéséről a nét év áprilisában kiadott rendeletét. A módosítás értelmében a bérlő az 1925. májusi bérnegyedre esedékes bért más megállapodás hiányában vagy május 5-ig bezáróan egy összegben, vagy pedig három egyenlő havi részletben fizetheti. Az esedékes bér kiszámításánál a pénzügyminiszter további rendelkezéséig az érvényben levő 17.000 m szorzószámot kell alkalmazni. Részletfizetés esetében az egyes havi részletek az illető hónap 5-ig napjáig bezáróan fizetendők meg. A részletfizetés kedvezménye a közüzemi költségekre nem terjed ki. A kincstári házhaszon részesedés részletfizetésére vonatkozóan a pénzügyminiszter a múlt héten már rendeletet bocsátott ki. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségeit, ha ez lakással együtt tárgya a bérletnek, minden körülmények között csak 1926 november elsejétől lehetelmondani a magánjog szabályai szerint. A kormány rendeletében tisztázódott a bérfizetések kérdése s az elintézésnél a kormány figyelembe vette az érdekeltségek kérését. A fővárosi Kereskedők Egyesülete részéről a májusi házbérfizetésről szóló rendeletre vonatkozóan munkatársunknak a következőket mondották: — A rendelet teljesen fedi kívánságaikat s a legnagyobb megnyugvással vettük ezt tudomásul. A mi kérésünkelsősorban arra vonatkozott, hogy a béreket kamatmentesen lehessen részletekben is fizetni. A kincstári háziulszonrészesedés fizetéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet nyilvánvalóvá teszi, hogy az augusztusi negyedtől kezdve ezen a címen már nem kell fizetni. Éppen ezért mi azt kérjük, hogy a házbérek további emelkedése is állíttassák meg, mert az üzlethelyiségeknél a bérek már elérték az 50 százalékos aranyparitást. Több kereskedő és iparos kérte a háztulajdonosoktól a bér mérsékelt leszállítását. azonban ezt egyetlen esetben sem engedélyezték, ami érthető is, mert a háztulajdonos adóját ilyen megállapodás után nem szállítják le. Így most többen megkísérlik, hogy a bírósághoz fordulnak, ahol igazolni fog-ják, hogy már az 1917-es üzletbér is túl magasan volt megállapítva s a mai bérösszeg igy igen nagy terheket ró reájuk s ezért kérik a bérnek alacsonyabban való megállapítását. Ha a bíróság ezt elfogadja, ugy az ítélettel a háztulajdonos adóját is mérsékeltetni lehet. Igen sok esetben szükségesek az ilyen bérleszállításaik s elsősorban a bérek további emelkedésének megakadályozása, mert különben a következő évnegyedtől kezdve a kereskedők már a részletfizetést is csak a legnagyobb nehézségek között teljesíthetnék. Más kereskedelmi és gazdasági érdekeltségek is bizonyos megnyugvással vették tudomásul a kormány rendeletét, sőt a Lakók Szövetsége is, csak azt kifogásolják, hogy a közüzemi pótlékokra nem terjed ki a részletfizetés és hogy a szorzószámot a kormány ma még nem szállította le. alelnök rövid vádbeszédében fennartotta a Kiss Ferenc ellen emelt vádat. Kijelen,tette, hogy Kiss Ferenc Márffyval és társaival komolyan foglalkozott a cseh követség ellen elkövetendő merénylet tervével s a merénylet csak azért maradt el, mert Márffy nem adott neki egy millió koronát, vagy pedig mert Márffy kijelentette, hogy még nem jött el ennek a merénylétnek az ideje. Hogy komolyan foglalkoztak a tervvel, bizonyítja az a tény, hogy Márffy Chriasti Józseffel készíttetett egy srapnelt, amelyet meg akartak tölteni. Később ezt a srapnelt a francia követség kapuja alatt helyezték el. Vajda Béla dr. védő kezd ezután bele terjedelmes védőbeszédébe. Beszél a háborúról, a forradalmakról. Az elnök többször figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra, de a védő ennek ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország politikai és gazdasági helyzetét ismertess. Az elnök szembetűnő türelmetlenséggel hallgatta a védő fejtegetéseit. — Figyelmeztetem a védő urat, hogy méltóztassék a tárgynál maradni, mert különben kénytelen leszek megvonni a szót! — figyelmezteti az elnök a védőt. A józan ész is azt diktálja, hogy a védőnek a tárgynál kell maradni. Vajda dr. erre félbehagyja általános fejtegetéseit és foglalkozni kezd a királyi ügyészség vádjával, amely Kiss Ferencet gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés bűntettével vádolja. Fejtegeti, hogy Kiss Ferenc cselekedeteit nem lehet előkészületi cselekménynek tekinteni. Szó sincs arról, hogy komoly tervet kovácsolt volna a cseh követség ellen, a végrehajtandó merényletről. Különben is Kiss Ferencet büntetlenség illeti meg, mert önként jelentkezett a rendőrség i gén és felfedezte Márffyék bűncselek-ményeit. A védő beszéde végén kérte Kiss Ferenc felmentését, továbbá azt, hogy a bíróság utaltassa ki a védence szabadlábra helyezése ellenében letétbe helyezett óvadékot. A védő után az utolsó szó jogán Kiss Ferenc szólalt fel. Ártatlanságát hangoztatta és felmentését kérte. Alig negyedórás tanácskozás után az elnök kihirdette a bíróság ítéletét, mely szerint Kiss Ferencet a vád és következményei alól felmenti, az óvadékot azonban nem utaltatja vissza, mert a felmentő ítélet még nem jogerős. Az indokolás szerint fel kellett menteni Kiss Ferencet, mert nem nyert bebizonyítást, hogy a vádbeli cselekményt elkövette volna. Egyszerű megbeszéléseken vett részt, ezeket pedig nem lehet olyan előrehaladott stádiumban lévő cselekménynek tekinteni, amelynek alapján a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés bűntettében bűnösnek kellene kimondani. A vádhatóság képviselője, Dolowschiák Mihály, ügyészségi alelnök felebbezést jelentett be az ítélet ellen. Dr. Langer elnök ezután figyelmeztette Kiss Ferencet, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig tartózkodjék Magyarországon, mert esetleg a felsőbb bíróságoknak szükségük lehet vallomására és amennyiben engedély nélkül távoznék, veszélyeztetné az óvadékát. Ezután az elnök a tárgyalást berekesztette. Kiss Ferencet fölmentette a bíróság a bombamerényletben való bűnrészesség vádja alól. Az ügyész felebbezett az ítélet ellen. — Saját tudomónktól. — Gyors tempóban, alig másfél óra alatt játszódott le a budapesti büntetőtörvényszéken ma délelőtt a Márffy-per fináléja. Mint ismeretes. Kiss Ferenc magántisztviselő is a vádlottak között szerepelt, annak idején azonban a büntetőtörvényszék nemvonhatta felelősségre Márffyval és többi társával együtt, mert ismeretlen helyen tartózkodott. A tárgyalás után Kiss Ferenc visszatért Magyarországra és önként jelentkezett, remélve, hogy úgyis felmentik, mert hiszen a hírlapokból megtudhatta, hogy Márffyt, Vargát és Chriasztit a cseh követség ellen elkövetett merénylet ügyében a vád alól fölmentették. A mai tárgyalás előtt az efajta pörök- Tiél szokásos módon nagyobb rendőri készültség állta el a folyosókat és a tárgyalóterem bejáratát, kitűnt azonban, hogy mindenféle óvóintézkedés fölösleges volt, ma már igazán senki sem érdeklődött az ügy iránt, mikor kilenc óra után pár perccel Langer Jenő dr. kúriai bíró tanácselnök a tárgyalást megnyitotta, az újságírókon kívül csak két-három detektív unatkozott a tárgyalóterem esős szürke homályában. A tanács tagjai Krayzell Miklós dr. táblabíró és Kilb Lajos dr. törvényszéki bíró voltak, a vádhatóságot Dolovschiák Mihály ügyészségi alelnök képviselte. Kiss Ferenc védője Vajda Béla dr. ügyvéd volt. Elegáns szürke ruhában, barna félcipőben jelent meg a beesett arcú, igen beteges kinézésű vádlott bírói előtt. A tárgyalás megnyitása után az elnök bejelentette, hogy a törvényszék tárgyalja a Kiss Ferenc ellen előkészületi cselekménnyel párosult gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés büntette címén emelt vádat. Ismertette a királyi tábla határozatát március 30-ról, amikor a bombaper iratait azzal küldötte vissza, hogy a királyi törvényszék tárgyalja le Kiss Ferenc ügyét is és terjessze föl az iratokat másodfokú elbírálására. Kiss Ferenc személyi adatairól elmondotta, hogy 25 éves magánhivatalnok, büntetlen előéletük. A vád ellene az, hogy Márffyval, Chriasztival, Vargánnl és Kiss Károllyal 1923 szeptemberében elhatározták, hogy a cseh követség Kun utcai épületét az odahelyezett bombával felrobbantják. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd az elnök felhívására bőbeszédű védekezésbe kezd az elnök azonban figyelmezteti, hogy kizáróan a tárgyalt ügyről beszéljen. Erre elmondja, hogy Nesz Károly útján ismerkedett meg 1923 augusztusában Márffyval az EME ferencvárosi párthelyiségében, többször beszélgettek mindenféléiről, többek között a zsidóverekedésekről és hasonlókról. Egy alkalommal a Valéria-kávéházban együtt voltak Nesz. Márffy, Chriaszti és O. — Kinek a gondolata volt a cseh követség elleni merénylet terve? — kérdi az elnök. — Mátrffy találta ki. — válaszolja Kiss Ferenc. — Ő volt az, aki a kávéházban beszélgetés közben kikelt a külföldi kölcsön ellen és felvetette az eszmét, hogy bombamerényletet kellene rendezni a cseh követség ellen, amivel magunkra vennék a kisántant haragját. A megbeszélés során körülbelül ez a vélemény alakult ki, hogy a bombát Márffynak és Chtrasztinak kellene elkészítenie, a Varga Ferenc által pénzért rendelkezésünkre bocsátott ekrazitból. Én, valamint Varga és Nesz Károly vittük volna el a bombát a Kun utcába és helyeztük volna el a cseh követség helyisége előtt. Szó volt arról is, hogy nekem egy Pécsett lévő szapaellhüvelyemet át kellene adnom a bombamerénylet céljaira, ez azonban abban maradt, mert az egész terv nem volt komoly. — Hát miért maradt el ez a merénylet? — faggatja az elnök a vádlottat. — Azért kérem, mert Márffy egyszerre azzal hozakodott elő, hogy felsőbb utasításra nem lehet keresztülvinni a tervet. — No és mi van az egymillió koronával, amit ön Márffytól kért? — Kérem, ez nem felel meg a valóság-nak, én semmiféle pénzt nem kértem és nem is kaptam Márffytól. Az elnök ezután felolvastatja Kiss Ferencnek, Márffynak, Scrinszti Józsefnek, Varga Ferencnek és HáSz Józsefnek a rendőrségen tett vallomását, majd utasítására ezután Kiss Ferencet rövid időre eltávolítják a tövényszék tárgyalóterméből, amíg Németh Ödön dr. törvényszéki orvosszakértő elmondja szakvéleményét a vádlott elmebeli állapotáról. Az orvostanár előadja, hogy múlt év májusában Minnich Károly dr. egyetemi tanárral együtt megfigyelte Kiss Ferencet és úgy találta, hogy örökölt terheltség nem mutatkozik nála Fiatalkorában ugyan futballozás közben egy alkalommal súlyos fejsérülést szenvedett és eszméletét is vesztette, de ezt már teljesen kiheverte. A vádlott jelenleg teljesen beszámítható, aki egyáltalán nem szenved elmezavarban, vagy öntudatlan állapotban. Csupán nagyfokú idegesség és exaltáltság tapasztalható nála. Az elnök itt megkérdezi a szakértőtől, hogy nem jellegzetes tünete-e Kiss Ferenc idegességének, hogy időközben öngyilkosságot követett el és váljon változtat-e ez a körülmény a Kiss Ferencről már régebben alkotott orvosi szakvéleményen. Az orvostanár kijelenti, hogy ez a körülmény a szakvéleményen egyáltalán nem változtat. Az elnök ezután beszólítja Kiss Ferencet és megkérdi, akar-e beszélni arról, hogy miért határozta el magát öngyilkosságra. — Nem akarok. — válaszolja Kiss Ferenc. Az elnök ekkor felhívja Dolowschiák Mihály ügyészségi alelnököt, hogy a bizonyítás kiegészítésére nézve tegye meg indítványát. Az ügyészségi alelnök Kiss Károly vallomásának ismertetését indítványozta, amihez a védő is hozzájárult. A bíróság azonban mellőzi az indítványt azzal az indokolással, hogy hát szükségessé vált a vallomás ismertetése, meg kellett volna idézni a tárgyalásra. Különben is a tényállás tiszta és az ügy szempontjából felesleges lenne helyt adni az ügyészségi alelnök indítványának. A bizonyítási eljárás ezzel befejezést nyert. Ezután Dolowschiák Mihály ügyészségi Szerda, 1925 április 29. MEGNYÍLT süni anium (magaslati diétás gyógyheg tindareler,430m. t a* £.) Feleslegessé teszi a külföldi gyógyhelyeket. Luhmann, Semmering stb.) ( Olcsó napidis&K. T. 169-71- Kiadja : Önti Újság lapkiadó r.-t. Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. Mit játszanak ma és holnap a színházak, mulatók és mozik. Operaház Ma Holnap Fault (71 , Renaissance Színház Casanova (7,8) Gespenster (7,8) Blaha Lujza Színház Dierini a társasága (*/28) Pierini és társasága (7,8) Papagáj Mulató Uj műsor (11) Új műsor (11) Omnia Nem akarok autót látni (5, 7,8, 7,10) Nemzeti Színház Ma Holnap Constantin abbé (7) Vén gazember() Magyar Színház Csibi (7,9) Magnet ( fűi,8) Terézkörúti Színpad Strucc és revü (7,9) Strucc és revü (7,9) Corvin A hazugság tégvaia A szivrabó IV,6,1,9, 7,10) Kamara A kékvizek vándora Madame Julictte szalonja7,6. 7,8 7,101 Kamara Színház Ma Holnap b első Ijingatás (’/gS) Vége a szép nyáriak (7,8) Belvárosi Színház Ka mar ilyen rágtok (7,8) Mariska (7,8) Apolló Színpad Hajlik a fenyő Rádió Dámák a faluban Grand Caffé Korona CS Royal-Apollo Tízparancsolat 7,7 és 9 Uránia Nem akarok autót látni (5, 7,8, 7,1,0) Városi Színház Ma Holnap F-Lily (1,8) Faust (7,8) Király Színház Szibill (7,8) Szibill (7,8) Rakéta Megnyitó műsor Előadás pont 8 órakor Tivoli A vasember (Luciano Albertin) 15, 7,8, 7,10) Capitol Izlandi halászok (5, 7, 9) Vígszínház Ma Holnap Fanny (7,8) Fanny (Vs8) Filvárosi Operett Színház Halló Amerika! (7,8; Halló Amerika 1 (7,8) Royal Orfeum J. 121-68. Nemzetközi varieté műsor Okító, a bűvészet n.irympötere és 9 nemzetközi attrakció .*1) Mozgókép-Otthon dázasság határidőre .Madame Julie szalonja 14. 6. 8. LC) Corso Nem akarok autót látni Kb.6, 7,8, 7,10 Budapest, 1925. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd u. 4.1. Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.