8 Órai Ujság, 1925. május (11. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-20 / 113. szám

Szerda, 1925 május 20. Az Unió Kényszeregyezségi Kérvénye folytán vagyonfelügyelőt rendel ki a törvényszék A vagyonfelügyelő fogja eldönteni, hogy a színészek konzorciuma tovább vezethetné a színházakat. Csak ötvenszázalékos kiegyezést ajánl az Unió. — Ötmilliárd hiány a mérlegben. — A kultusz­­minisztertől kérnek segélyt a nyomorba jutott színészeknek. — A Magyar Ingatlan Bank nem kíván radikális eszközökhöz nyúlni. — Az Unió színházak folytatják színpadi munkájukat. *­ Saját tudósítónktól. —­­Az Unio-színházak válságában még teljes a bizonytalanság és semmiféle íróim­ban nem mutatkozik meg a kibontakozás komolyabb folyamata. Nem megoldásra beszélünk, mert hiszen ebben a pániksze­rűen kirobbant súlyos válságban oly kom­plikált anyagi, jogi és mű­völéti kérdések torlódtak össze, bogn annak a megoldása, sőt a megoldásaik még a terve sem ala­kul­hat ki Hu rövid idő alatt. Ám a kibon­takozásnak még az a folyamata sem ala­kult ki tisztán, amelyre a színházak kon­­zorcium­os vezetősége vállalkozott. Maga a konzorcium sem alakulhatott meg meg­­véglegesen, mert hiszen a pillanatnyi szük­ség állította össze a mai vezetőket a színé­szek mentőakciójának élére. Az Unió-színházak tagjai anyagi érde­keik feláldozásának számos példájával megkapó lelkesedést mutatnak a színházak folytatólagos működésének biztosításában és erős munkát folytatnak az Unió min­den színpadán, hogy a színházak művészi életének folyamatosságát fentartsák. De munkáink körül a front­ok és problémák egész serege tornyosul és nem szűnt még meg az a vita sem, hogy helyesen csele­­kedtek-e a színészek, mikor a fizetésképte­­len igazgatóságnak kötelezettsége teljesíté­séhez csáridát adtak. Függetlenül azon­ban a színészek elkes vállalkozásától m­­­ i­g a közönség támogatásában meg fogja ta­lálni a méltánylást és függetlenül attól a vállvetett színpadi mentőakciótól, mely az Un­ó­­ziaházak előadásairól kíván gon­doskodni, a válság kérdésének üzleti és jogi problémái állnak az előtérben. Az Unió színházak fizetésképtelen igaz­gatósága ma már kénytelen volt feladni azt az egyszerű álláspontját, hogy kötelezett­ségének könnyed megtagadásával passzív módon nézi a fejleményeket. Mert itt ese­dékes követelések­ől és akut fizetésképte­­lenségről lévén szó, magán­ jo­gi konzekven­­ciák állnak elő, am­k máról-holnapra a csődel­járáshoz vezethetnek. Minnek a veszélyét és súlyosabb követ­kezményeit elkerülendő az Unió színháza , iga­zgatósága kénytelen volt kényszeregyezségi tár­gyalást kérni maga ellen a törvény­­­­széktől. Feltidi Jenő az Unió színházak vezér­­igazgatója ma erről a követ.Tókéi mon­dotta nekünk: — Tény az, hogy a kényszeregyezségi kérvényt benyújtottuk, hogy a színház hi­telezőivel méltányos megállapodásra jut­hassunk. Arról azonban még nem határo­zott az Unió igazgatósága, hogy hány szá­zalékos egyezséget fog ajánlani hitelezői­nek. E­z a nyilatkozat tehát feladja azt az állás­pontot, amit Faludi Jenő a válság első napján kifejezett, hogy tudniillik az Unió száz százalékban kívánja kötelezettségeit megfizetni. Sőt a kényszeregyezségi kérvény szerint már abban is megállapodtak, hogy csak negyven plusz tíz százalékos kiegyezést ajánlanak. Hogy ehhez mit fognak szólni a hitele­zők és ki egyezik bele­­jogos követelésének redukálásába, az a legközelebbi napokban fog kitudódni. Máris nemcsak financiális ér­dekeltségek, hanem magánhitelezők, válla­latok üzletek, sőt egyes színházi tagok is arra készülnek, hogy követeléseiket perrel biztosítsák az Unió fizetésképtelen igazgatóságával­­ szemben. Hogy csak egyet említsünk, a Király­ Szín­­ház zenekara sem ment bele a bizonytalan várakozásba és közreműködését attól tette függővé, hogy járandóságukat azonnal meg­kapják. Így a válság két első napjának színházi jövedelméből elsősorban a zenésze­ket és kardalosok­at, akikre végtelen nyo­morúság szakadt, igyekeztek, amennyiben lehetett kielégíteni. Megkérdeztük az Unió-szinházak főhitele­­ző­jét, a Magyar Ingatlan Bankot, hogy mi az álláspontja az Unió-szinházak fizetéskép­telenségével és konzorciális működésével előállott helyzetben. __ A bank igazgatósági nyugalommal nézi az Unió fizetésképtelenségét — mon­dották nekünk — és legalább is egyelőre nem kíván radikálisabb eszközökhöz folya­modni, amire, mint mondották, azért sincs sürgető szükség, mert a bank kölcsöne első helyen van betáblázva az Unió-színházak ingatlanaira és így a kölcsön fedezete biz­tosítva van. A banknak — mint informá­torunk mondotta — négymilliárddal tarto­zik az Unió de ingatlanaiban ez az első helyen betáblázott jelzálogos kölcsön fe­dezetet talál. A tagok a legnagyobb bizonytalanság­ban vannak.­­ Azt sem tudják, hogy a színházi konzor­cium ebben a komplikál­, helyzetben vál­lalhatja-e felad­autát. Ma az a vélemény alakult ki közöttük, hogy amíg a kény­szeregyezségi el­járás ügyútén nem alaku ki a helyzet, addig nem bizonyos, hogy a konzorcium véglegesen át­veszi-e az ügyek vezetését. A törvényszék a ma beadot kénysze egyezségi kérvényre k­éségkívül még a mai nap folyamán vagyot­t­,ügyelőt fog kirendelni a színházak élére és csak ha ez megtörténik, a kirendelt vagyonfelügyelő­vel fogják folytatni a tárgyalásokat a hi­telezők és a színházak tagán. Itt kezdődnék a kibontakozás igazi fo­lyamata, mert mostanig senkinek sem volt módja, de joga sem felelősséggel intéz­kedni a válság ügyében. A vagyonfelügyelő jogas eldönteni, hogy a színészkonzorcium Ami a válságba jutott színházak szín­padi munkáját illeti, különösebb érdekes­­ségű eseményt a mai nap nem produkált. Tegnap este a Blaha Lujza­ Színházban nem tudtak előadást tartani. A kétségbeesett személyzetnek úgy gyűj­töttek össze valami kis segélyt. A Király­ Színházban ma este lesz a Régi jó Budapest nyilvános főpróbája. Az ope­rett sikerétől függ, hogy a négy színház átveheti-e a színházak vezetését. Amíg ez a kérdés eldől, a színészkonzorciua a szí­­nészszövetséggel együttesen igyekszik azo­kat a intézkedéseket megtenni, amelyektől a helyzet pillanatnyi szanálását várják. Ma küldöttségben kérik a főváros ta­nácsától, hogy a főváros­­ függessze fel a vigalmiadó követeléseket, ugyancsak küldöttséggel járulnak a kultu­szm­i­niszterez is, hogy a Színész­szövetség útján utaljon­­ ki gyorssegélyt a két­ségbeesett helyzetű színészeknek. A miniszterelnökhöz is küldöttséget me­­nesztenek, hogy megkérjék egy ankét ösz­­szehívására, amelynek az volna a célja, hogy színházi törvénytervezetet dolgozzon ki a hasonlóan labilis színházi vállalko­zások katasztrófáinak megakadályozására. Ezt a törvénytervezetet a színészek sür­gősnek és fontosnak tartják és kérni fog­ják, hogy azzal még a nyári szünet előtt foglalkozzék a nemzetgyűlés. Szó van arról is egyébként, hogy Beöthy László külön akciót indít egy olyan terv érdekében, amely hír sze­rint az Unió-színházak válságát hamarosan megoldaná. Ennek a tervnek a lényegéről azonban nem került nyilvánosságra semmi, személyzete hozzájuthat-e nagyobb anyagi támogatáshoz. Beöthy László maga is részt vesz az Unió színházak színpadi munkái­ban, a próbákra eljár és mindent elkövet, hogy az előadások kielégítők legyenek. A kisebb hírek közé tartozik, hogy a Blaha Lujza­ Színházban tervezett kabaré­­előadásokon nem tudják előadni Péchy Erzsivel a Szép Galatheát, mert azt ilyen rövid idő alatt betanulni nem­ tudta. Pécsi Erzsi különben a francia követ­ségen tervezett műkedvelő előadásban is Szép Heléna címszerepét játssza az arisz­tokrata műkedvelők társaságában és most szó van van arról is, hogy ezt a­z érdekes műkedvelői előadást a Magyar Színház színpadára telepítsék át. A színészek ez irányban a francia követséghez fognak forduli. Pécsi Erzsi a Blaha Lujza Szín­ház kabaréjában csak magánszámok elő­­adásával fog szerepelni. Itt jegyezzük meg, hogy Nádor Jenő kivált a konzorciumos társulatból és a Fővárosi Operettszinház­­hoz szerződött. * Az Unió szin.lázüzem és s­zinházépítő részvénytársaság nevében dr. Szalay Emil ügyvéd ma délelütt nyújtotta be kérelmét a törvényszékhez a kmnysz .egyezségi e­­­járás megindítása iránt. A ideiglenes mér­leg szerint a könyvekben eszközölt tájé­­koztató összeállítás alapján a tartozások összege 11 milliárd koro­nára rúg. Az esetleg felgyülemlő egyéb tartozásokra 33­4 milliárd kor­­­ronát mutat ki az ideiglenes mérleg, mely az összes­­ tartozásokat 15 milliárd koronában, az ingatlanokban és felszerelésekben mutatkozó va-­­­gyont 10 milliárd koronában veszi fel, vagyis­­ az ideiglenes mérleg szerint körülbelül öt milliárd korona hiány mutatkozik. A tartozások rovatában a nek­i fizetett hir­­detési díjak címén 670 nml.ó. szerzői jog­díjak tartozása címén 33, ■liUió korona mutatkozik. Legnagyobb a vegyes tartozások rovata. Vigalmi adó címén 400 millió, kereseti adó címén 368 millió, forgalmi adó címén 000 millió, bélyegilleték címén 126 millió, házadó és kincstári részesedés címén 166 millió korona tartozás mutatkozik. A rendőrségnek 100 millió koronával, a tűzoltóságnak 70 millió koronával tarto­zik az Unió. A külön kielégítésű hitelezők, akik 1924 november elsején vannak az összes in­gatlanokra bekebelezve, a következők: a­ Magyar Általános Ingatlanbank 4 milliárd, az (Hinni R.-T. 500 millió, dr. Faludi Jenő 700 millió, Bányay Sándor 000 mil­lió, dr. Révész Jenő 000 millió, Barna Bertalan 600 millió koronával. A rész­vénytársaság a kényszeregyezségi ajánlat szerint a 10 hónap utolsó napján 40 százalékot, a 16. hónap utolsó nap­ján pedig további 10 százalékot akar fizetni. Ötmilliárd hiányt mutat az Unió mérlege. — A kisebbségi kérdés a francia diák­­szövetség ülésén, Parisból táviratoztak . A francia diákszövetség a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés megvitatására Parisban gyűlést tartott, melyen elsőnek Mendes- France Pierre fejtegette a francia állam nemzeti egységét, rámutatva arra, hogy Franciaországban kisebbségi kérdés nincs. A Nemzetek Szövetségét ennek a kérdésnek rendezésére nem tartja elég erősnek, amit azzal illusztrál, hogy az erdélyi optánsok megkísérelték birtokügyüket a Nemzetek Szövetségének segítségével rendezni, de a dolog nem sikerült. Rámutatott arra, hogy milyen alacsonyan állapították meg a bir­tokok kisajátítási árát s mennyire nem tart­ják be a békeszerződésnek erre vonatkozó rendelkezéseit. Franciaországnak teljes ere­jével azon kell lennie, hogy az érdekelt ál­lamok belső életében ne csak a békeszerző­dések, hanem a külön-egyezmények is ér­vényre jussanak. Ajtay Gábor szerint az egyedüli kivezető út a nemzeti kisebbségek jogainak elismerése, ami összeegyeztethető az állam politikai és erkölcsi egységével, akik ugyancsak­ ebben látják a kisebbségi kérdés megoldásának kulcsát. Előadása vé­gén a Nemzetek Szövetségének e problémá­val kapcsolatban tanúsított tehetetlenségé­vel foglalkozott, mégis azt a reményét fe­­jezte ki, hogy a Nemzetek Szövetsége a jö­vőben megerősödik s a nemzeti kisebbsé­geknek nemcsak hatalmas protektora, ha­nem az állandó nemzetközi bíróság. Ajtay után még a görögök, bolgárok és örmények képviselői szólaltak fel. — Felhős száraz idő. A Meteorológiai Inté­zet jelenti: A Jeges-tengeren depressziók je­lentek meg, melyek a maximumot a Keleti­tenger vidékére szorították le. A légnyomás Középeurópában emelkedett és a hűvös északkeleti légáramlás a nagy melegnek vé­get vetett. Nyugateurópában, mint depressziós területen az idő felhős és esőre hajló. Dél­nyugatról itt maximum nyomult előre, míg a Keleti-tengeren légnyomási minimum volt. Hazánkban az idő a kevés csapadéktól elte­kintve száraz volt és a hőmérséklet itt is érezhetően leszállt. Időprognózis: Változóan felhős, túlnyomóan száraz idő, lényegtelen h­őváltozással. ___ .­­, _____ .. ... . — Gálos Kálmán temetése. Gálos Kál­­mánnnak, a Menetjegyiroda vezérigazgató­jának temetése szerdán délelőtt 11 órakor lesz a Kerepesi temető halottasházából. A gyászistentiszteletre vonatkozólag a gyász­jelentésen tévesen szerepel a f­erenc-ren­­diek temploma, amennyib­en az ott folyó átalakítások miatt a rekviemet a belvárosi plébánia tem­-­lomban fogják megtartani (Eskü-tér, Erzsébet-h­íd mellett) 22-én, pénteken d. e. 11-kor. A haláleset úgy a belföldön, mint a külföldön általános részvétet váltott ki és az Idegenforgalmi és az Utazási Vállalat RT. igzgatóságához nagy számmal érkeznek a távirati részvét­­nyilvánulások. — A miskolci gyorsiróverseny. Miskolcról jelentik: Szombaton és vasárnap a miskolci iskolák, továbbá nagyszámú környékbeli és több fővárosi középiskola részvételével igen élénk érdeklődés mellett z­ajlott le Miskolcon, a Gyakorló Gyorsírók Társasága húszéves ju­bileuma programmját kiegészítő északi kerü­leti gyorsiróverseny. A 270.000 szótagos ke­rületi bajnoki versenyen Tóth Jenő budapesti kereskedelmi iskolai tanuló győzött, aki Rad­­nai-rendszerrel ír. A legjobb miskolci diák­­gyorsiró díját ugyanezen a versenyfokon Mayer Arno­ld kereskedelmi iskolai tanuló nyerte ugyancsak Radnai-rend­szerrel. A leg­jobb hölgy­ versenyzőnek Puky Endre részéről felajánlott díjat 200 szótagos versenyen Ne­­mcssányi Olga nyerte. Díjat érdemeltek még Miskolcról különösen Hegedűs Árpád, Nyár­egyházáról Bácskay József és Naményi Gyula tanítványai. — Csökkent a bécsi munkanélküliek száma. Bécsből jelentik, hogy a támogatás­ban részesülő bécsi munkanélküliek száma május első felében 74.387-ről 72.422-re csökkent. — Gyűjtés a Poliklinika javára. A belügy­miniszter megengedte, hogy a Budapesti Poli­­klinika Egyesület az ambulatóriumi osztá­lyainak fentartásához szükséges anyagi esz­közök megszerzésére május 21. és 22-én Budapest székesfőváros, valamint Újpest és Pesterzsébet városok területén kizárólag a házfelügyelőknél elhelyezett gyűjtölvekkel pénzbeli adományokat gyüjthessen. — Betörők a divatáruházban. Ma reg­gel a Petőfi Sándor­ utca 10. szám alatt lévő Elsner divatáruház alkalmazottai az üzletnyitáskor nagy megdöbbenéssel ál­lapították meg, hogy az üzletben éjjel be­törők jártak. Azonnal detektívekért men­tek, akik helyszíni szemlét tartottak és megállapították, hogy a tettesek az éjsza­kai órákban az udvarból a pincébe nyíló­­ ablakon másztak le és onnan jutottak fel az üzlethelyiségbe. Innen a cég eddigi meg­állapításai szerint a pénztárból kétmillió korona készpénzt, az üzletből pedig kö­rülbelül 10O millió korona értékű árut vittek el s azon az úton, amelyen bejutot­tak, távoztak. Az udvarra valószínüleg az esti órákban lopóztak be s­­ reggeli kapu­nyitás után észrevétlenül elillantak. A­ rendőrség megindította a nyomozást a tet­tesek kézrekerítésére. — Singauer Albin sajtópanasza. A Szó­zat múlt év február 17-iki számában, „Lingauer és a szombathelyi posztócsem­­pészek" cím alatt cikk jelent meg, amely a szombathelyi textilkereskedők ellen meg­vesztegetések és adócsalások miatt folya­matba lett bűnüggyel foglalkozik. A köz­lemény Lingauer Albin nemzetgyűlési kép­viselőnek az üggyel kapcsolatos magatar­tását támadja. Azt állítja, hogy Szombat­helyen nagy megdöbbenést okozott az a kapcsolat, amely a textilcsempésző zsidó kereskedők s a keresztény Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő között fennáll, s amelyről ma már Szombathelyen min­denki tud. Ugyanebben a lapban „Erélye­sen nyomoznak a szombathelyi csempészek bűnügyében" cím­ alatt megjelent cikkben a szerző elmondja, hogy a bűnügyben való részvétel miatt letartóztatásban van Ma­gyar Ferenc vámközvetítő is, aki alkal­mazottja volt a Közraktárak r­­ t.nak.­­A cikkek tartalma miatt Lingauer Albin fel­jelentésére hitelrontás vétsége címén in­dult meg az eljárás a cikk szerzője, Ke­­nessey Péter ellen és a mai napra tű­zte ki az ügy tárgyalását a bü­ntetőtörvényszék Ső­hadi­tanácsa. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek; a cikket közér­dekből írta és kéri a valódiság bizonyítha­­tását. A mai tárgyaláson személyesen meg nem jelent főmagánvádló jogi képviselője, Fábián Sándor dr. ügyvéd kijelentette, hogy a maga részéről is hozzájárul a bizonyítás elrendeléséhez és ellenbizonyítékokat ter­jesztett elő. A bíróság helyt adott a bizo­nyításnak és a tanuk beidézéséig a mai napra kitűzött tárgyalást elnapolta. A Párisi francia nő, aki hosszú idő óta tanít Budapesten, a Balaton valamelyik ré­szén szeretne lakást kivenni. Kéri azokat az úri családokat, akik a nyári hónapok alatt gyermekeiket franciául óhajtanák méltányos feltételek mellett taníttatni, írjanak „Párisi" jelige alatt a kiadóhivatalba 5

Next