8 Órai Ujság, 1930. április (16. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
Őszinte szó írta: Farkas Elemér, őrs, képviselő Azt olvastam nemrégiben, hogy a fájdalami evolúciók mennyivel csendesebben és simábban zajlottak volna le, ha az meberiség nem akart volna, Krisztustól kezdve, megkövezni mindenkit, ki egy-egy korban fel merte emelni szavát az emberszeretet és a földi élet nehézségeinek elviselhetőbbé tétele érdekében. Bölcs és józan megállapítás! Valóban mennyivel csendesebb lett volna a történelemnek minden társadalmi megmozdulása, menynyivel kevesebb vér kísért volna minden kirobbanást,ha az emberszeretet s a szociális érzések krisztusi tanai előtt már a múltban is megnyíltak volna a szűkét fülek és a vak szemek. Ennek hiánya tette ezen — elismerem, egyébként is elkerülhetetlen — evolúciós állomásoknak bekövetkeztét brutálissá, kegyetlenné, aminthogy minden ilyen kirobbanás alapokat végeredményben a társadalmi osztályok belátás nélküli, szívtelen, az ember rendeltetését tekintetbe nem vevő, önzésben kell keresnünk. A szociális gondolkodás s az emberiség e téren való magábatérése a legifjabb kor diadala. Nem akarom ezt annak tulajdonítani, mintha ma talán kisebb vona az emberek önzése s szelidebb a kenyérharc. Rövidlátás volna, ilyet állítani. De a legújabb kor józan felfogása rájött erre az igazságra és saját érdekében igyekszik többet vagy kevesebbet magára alkalmazni mindabból, amit az emberszeretet parancsai előírnak. Ezek a gondolatok jutnak eszembe, amikor azokat a nehézségeket, mükődéseket, rázkódtatásokat látom, mellyel ennek az elkerülhetetlenné vált szociális gondoskodásnak ma, mindenütt a világon, meg kell küzdenie. Valahogyan nyögve, csikorogva indul csak ez a gépezet; az emberiség ezt még ma is egy kényszerű járomnak tekinti, melybe, akarata ellenére, bele kell hajtania fejét. Az egész elgondolás még elég új, nem jár kipróbált utakon, tehát maga is döcög, hátha még azt a gyűlölködési önzés félre is akarja lökni az útból! Zúg, kavarog a vihar, csapkodnak a felvert politikai hullámok a mi társadalombiztosítási rendszerünk körül is. Nálunk is két ok teszi a gépezet járását egyelőre aritmikussá: az intézmény fiatal, de régi és begyökerezett a társadalom ellenszenve minden iránt, ami emberszeretetet s e célra való köteles áldozást kíván. Amikor azonban így tisztába is jövünk a nehézségek alapokaival, nem elég megállnunk, hogy ezeket konstatáljuk s ezután békésen nyugovóra hajtani fejünket. Egyrészt bátran fel íveli fedni azokat a rugókat is, melyek elrejtőztek ezen társadalmi ellenszenv mögé, másrészt pedig a rugókat mozgatóknak tudomására kell adni azt is, hogy a szociális gondoskodás módját és eszközeit nem vagyunk többé hajlandók átengedni senkinek, ki azokat a maga politikai céljaira és érvényesülésére akarja kihasználni. A társadalombiztosítás problémája cd ;?'V ^ 6# /N / / V ■ Szenzációs riportsorozatunk: Szovjetoroszország - álarc nélkül (9. nldaQ ...............................................——maiwnwT—mi ■ nim—mnnumiiiuffT m.........i vmmwmmmwammnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmwmmmMwmmmmtmmmmmmmmM A RA Wn S 8P1I 1 PD ^pp|k Budapest, 1930 április 1. 101 ** ” I fca Kedd, XVI. évfolyam 74. sz.|J| Szerelitség: Vili. kerület, ikk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József-kürút 5. Telefonszámaink: József 463-08, 463-07, 463-08, 463-09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ* EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : 1)OMDÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Ma délután döntő tanácskozás Párisban a hágai egyezményről A magyar álláspont mellett fog dönteni a Józan felfogás a jogtalan cseh követelésekkel szemben Paris, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) Bethlen István ■rúf miniszterelnök Párisban napok óta megbeszéléseket folytat a különböző államok képviselőivel. A miniszterelnök itteni tartózkodásának tartamáról még nincs döntés ,és egyelőre még nincs szó arról, hogy Walkó Lajos külügyminiszter mikor váltja fel Bethlen Istvánt a párisi tárgyalásokon. A hágai megállapodásokat szövegező bizottság ma délután Loueheur elnöklésével ülest tart. Diplomáciai körökben magyar szempontból kedvezően ítélik meg, hogy Loueheur vezeti továbbra is a tanácskozásokat, mert a hágai keleti tárgyalásokon mindvégig ő elnökölt, teljesen ismeri az anyagot és a hágai megelőzés minden részletéről teljes tájékozottága van. Loueheur tudatában van annak is, hogy Magyarország a hágai megállapodásokat betű szerint és azok szellemében is be akarja tartani. A mostani párisi tárgyalásokon Magyarország és Csehország között merültek fel az ellentétek. Csehország ugyanis mindent elkövet, hogy a hágai egyezményen változtatást érjen el. Az egyezménybe ugyanis Csehország kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa kisajátított 500.000 hold közül 200.000 holdat felold és 300.000 hold után az A) alapnak megfelelő kártérítést fizet. Ami esetleg 300.000 holdon felül kisajátított birtokok sorsát illeti, úgy ezeknek az ügye a jövőben is a vegyes döntőbíróság elé tartozik. A csehek ezt a kötelezettségüket akarják megváltoztatni, mert Voseniek, a cseh földhivatal elnöke, kifogásolta és azt akarja, hogy a zár alá vett 500.000 holdat teljes egészében az A. alapból kártalanítsák. Ezzel szemben a magyar álláspont a hágai egyezmény szigorú betartásán alapul. A cseh követelés több okból is lehetetlen. Először azért, mert ha az egész 500.000 holdat az A. alapból elégítenék ki, úgy a kielégítési arány egészen másképpen alakulna. A cseh álláspont elfogadása bizonyos ösztökélést adhatna a cseh földhivatalnak, hogy a zár alá vett, de még ki nem sajátított 200.000 holdat is elvegyék a magyar birtokosoktól, mert a birtokok ellenértékét amúgy is az A. alap fizetné, nem pedig a kisajátító cseh földhivatal. Ragaszkodni kell a forduló kisajátításokat a vegyes döntő, továbbá ahhoz is, hogy a jövőben elő- bíróság elé lehessen vinni. óriási nehézségekkel küzd világszerte. Pedig ma a szociális célokra való áldozás, ennek a gondolatnak reális keresztülvitele került a nagy kérdések tengelyébe. Új a probléma, útjai kitaposva nincsenek, ellenszenv fogadja mindenütt s ez az oka annak, hogy a kérdés politikummá változóit, mely külföldön rendszereket változtat, s kormányokat buktat. Még egy jó Magyarország nem fogadhatja el az újabb cseh követeléseket Ezek mind olyan elvi jelentőségű dolgok, amelyek nagy kihatással vannak a cseh területen élő magyarokra és ezért , Magyarország nem fogadhatja el az újabb cseh követeléseket. A bizottság ma délután tartandó tárgyalásának igen nagy jelentősége van, mert itt fog kialakulni a két egymással szemben álló álláspont és bebizonyosodik majd az is, hogy Magyarország az, amely felfogásával a hágai egyezmény alapján áll. Bizonyos, hogy azok az államok, amelyek, mint például Franciaország már ratifikálták az egyezményt, nem fogják megengedni, hogy a vitás kérdés a mostani tanácskozásokon ne retüleztessék. A hágai egyezmény egyébként három fejzetből áll. Az első fejezet az úgynevezett Young-tervet tartalmazza, amely Némtországra vonatkozik, a második rész a keleti jóvátételre, a harmadik pedig azokra az egyezményekre, amelyeket a hitelező államok egymás között kötöttek. Ezeket ratifikálta szombaton éjjel a francia kamara. Az egyezményben Franciaország is kötelezettséget vállalt az A) és B) alap létesítésére. A hágai egyezmény, amelynek pontos címe „a békeszerződésből eredő magyar pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó pénzügyi jegy* zőkönyv“ akkor lép életbe, ha egy* részről Magyarország, másrészről Bel* gium, Nagybritánia, Franciaország, Olaszország és Japán közül négy állam, Görögország, Románia, Csehország és Jugoszlávia közöl pedig két állam megerősíti. Benes cseh külügyminiszter, aki már ugyancsak Párisba érkezett, itt bizonyára mindent el fog követni, hogyhangulatot teremtsen a cseh álláspont mellett. Valószínűleg működésbe hozza jól ismert sajtóösszeköttetéseit is, hogy kampányt indítson Magyarország ellen, a francia közvéleményt Magyarországgal szemben befolyásolni igyekezzék. Most azonban Párisban tapasztalnia kell, hogy a keleti jóvátétel kérdésében józan felfogás uralkodik a francia politikai körökben és ez megnyilvánul abban is, hogy nem tartják célszerűnek, hogy ezzel a függő kérdéssel továbbra is terheljék Európa politikai levegőjét. „Nem engem,hanem a tenoristát fütyülték ki Pesten“ — mondja Gabi~Curci Amerikában Newyork, márc. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Grtlli Curci, az Aquitania Cunard óceánjárón nemrég férjével együtt Amerikába érkezett. A New York Times tudósítója beszélgetést folytatott a művésznővel, aki kijelentette, hogy nyári pihenése után ősszel Angliába utazik, ahol hangversenyeket fog adni. Ezután Calli-Curci méltatlankodva emlékezett meg a sajtótámadásokról, amelyek őt Magyarországon, Ausztriában, Németországban és másutt is érték, és hangoztatta, hogy csak az angol sajtó viselkedett lovaglásán vele szemben. Nem igaz, hogy a közönség kifütyült engem Budapesten — folytatta a művésznő — a tenoristát fütyülték ki, aki a Traviatában partnerem volt; a második felvonástól kezdve új szereplővel kellett énekelnem. Két nap múlva a Rigolettoban léptem fel, a Sevillai borbélyban azonban már nem akartam énekelni, mert könnyebb gégehurutot kaptam. Felbontottam a szerződésemet és Bécsbe mentem, ahol néhány nap múlva hangversenyen kellett volna fellépnem, az orvos azonban kétheti pihenőt rendelt. A lapok vastagbetűs elmekben botránynak nevezték a fellépésem elmaradását és az írták, hogy a meghűlésem csak kifogás volt, hogy visszamehessek Amerikába, ahol több pénzt szerezhetek. Ezt az állítást még a párisi sajtóis átvette. Erre felbontottam egész hátralevőhangversenyszerződésemet, ami ötvenezer dollár veszteséggel járt és visszajöttem Amerikába. Az egész dolognak az a tanulsága, hogy Anglia kivételére Európa valamennyi népe gyűlöli és irigyli Amerikát és ezt az érzését minden állatommal igyekszik kifejezésre juttatni.