8 Órai Ujság, 1930. november (16. évfolyam, 250-274. szám)
1930-11-01 / 250. szám
dfr /"v ° Budapest, 1930 november 1. «*Wa fi^ggr FILLtER Saomfcptf*XVI.évfolyam 250. sz. Jjjl FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ:UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ HU IV AlfcálXTVt l'Vfff JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ SJ> X* EjITAJXI ______________OLASZORSZÁGBAN 1 URA » Szsrtezlösio: Vili. telel, Rahk Szüárd-utca 4. GaNntal: Kai teit 5. fejetezárani: Jizse! 463-88, 463-07, 463-08, 463-01 Hivatalos török jelentés Bethlen ankarai útjának jelentőségeiről és eredményeiről „Magyarország és Törökország szoros barátsága hatalmas tényezője a békének" ,C £ , Ankara, október 31.Török Távirati Iroda.) Hivatalosan jelentik: Gróf Bethlen István magyar miniszterelnök a török kormány meghívására három napot Ankarában töltött és részt vett a török nemzeti ünnepségeken. A magyar miniszterelnök látogatása összeesett a görög miniszterelnök és külügyminiszter látogatásával. Bethlen István gróf megbeszéléseket folytatott Izmed pasa miniszterelnökkel és Terek Razsdi bej külügyminiszterrel. Mindkét részről megállapították,hogy a Magyarország és Törökország között fennálló szoros barátság minden tekintetben, megfelel a két ország gazdasági és politikai érdekeinek és hogy ez a barátság, amely a tények és, a szükségszerűség eredménye, hatalmas tényezője a békének és a nyugalomnak mind a Balkánon, mind pedig a közelkeleten. A két ország által követett lojális és őszinte békepolitika teljes mértékben hozzájárul a török magyar barátság megerősödéséhez, amelynek további megszilárdítása mind a két kormány célja és törekvése. (MTI) Ajftkara. bk. el. (Tőrük Távirati Iroda.) Izrael pasa miniszterelnök és Venizélosz görög miniszterelnök tegnap este 7 órakor írták alá a barátsági, semlegességi, döntőbíráskodási és egyeztetési szerződést és azt a jegyzőkönyvet, amely szerint beszüntetik a tengeri fegyverkezés folytatását. Aláírták végül a hajózási és kereskedelmi egyezményt. Az aláírás után Venizelosz és Izmcd pasa kölcsönösen beszédben üdvözölték egymást és hangsúlyozták a létrejött okmányok nagy jelentőségét. (MTI.) Tisza és a magyar kérdés Tisza István úgy látta Magyarországot a történet útján, mint egy népet, melynek létküzdelmei sohasem szülitek meg és melytől a históriai nyugvópontra való érkezése még nagyon messze van. Itt gyökeredzik az a tántoríthatatlan ragaszkodás, mellyel a parlamenti visszaélések leggroteszkebb korában is, a parlamentarizmus lényéhez és a parlamentáris kormányzathoz feltétlenül ragaszkodott, úgy látta Magyarországot, amint ez a nép a világ nagyhatalmi versengéseinek közepette századokon át kényszerült egzisztenciáját megvédeni, mindig az európai nagyhatalmi kombinációk valamelyikéhez csatlakozva. Míg így a deákista politika e fejlődés egyenes és szükségszerű következményének mutatkozott előtte, másrészt csak a magyar parlamentarizmus munkaképessé tett aparátusában látta azt a biztosítékot, amely a nemzeti individualitást csorbítatlanul érvényesítheti és a végső nagy célok felé terjesztheti. Tisza nem tartozott azokhoz a felületes publicistáihoz, kik a magyar parlamentarizmust a külső hasonlóságok alapján az angol példára vezették vissza. Ő úgy látta a magyar parlamenti kormányzatot, ahogy az az európai Jirtalmi konstellációkból és a nemzeti életvágyból kinőtt. Azért már egyik első politikai tanulmánya, melyet Szilágyi Dezső igazságügyminiszteri kinevezésekor annak a célnak szentelt, hogy a parlamenti akaratot, a dinasztia tényeivel összhangba hozza, a parlamentarizmus nagy apológiája. Ennek az institúciónak megvédésére szólalt fel az obstrukció elleni évtizedes küzdelme. És még ebben a küzdelemben sem lépett soha olyan térre, melyen a parlamentarizmus megtagadása történhetett volna. Midőn a háború alatt nehéz, vége felé a történelmi nemzeti, gondolattól is messze távolodó, halálosan elszánt ,parlamenti ellenzékkel állott szemben, midőn a szükségrendeletek a rendkívüli hatalmat oly széles mértékben biztosították a kormánynak, Tisza Istvánban mégsem kerekedett felül egy percig sem az a gondolat, hogy lehet kormányozni parlament nélkül és hogy elképzelhetők más kormányzati formák is. Végig mint a pürlizateritarizmus históriai imperativus által elhivatott bajnoka állott Európában az utolsó percig, melyben a parlament itt is, ott is már erősen omladozni kezdett. 1891-ben mondta: „Ha valahol nagy veszélyt rejt, magában a parlament tekintélyének megtámadása, ez éppen nálunk van,mert ez egyszerűen a nema.éji tét, Vagy nemlét kérdései*. Mikor a parlamentarizmus kérdését. a megyei intézmény és a közigazgatási reform fölé helyezte, midőn vízaknai beszédjében az országba kiáltotta, hogy: •„Főfontosságú kérdés, amely az ország előtt , áll, neon a közigazgatási reform kérdése, de a ‘parlament tekintélyének, méltóságánál, a parlagentwrizmus sértetlen megóvásának kérdése* *, akkor teljesen azonos álláspontot foglalt el azzal a tanulmánnyal, melyben Kossuth Lajos az emigrációban az angol és amerikai nyilvánosság elé terjesztette azokat a históriai okokat, ■ miért nélkülözhetetlen éppen Magyarországon a reprezentatív parlamentáris kormányzati forma. Mintha gróf Tisza István innen merítette volna a hitvallomást, melyben a megyei alkotmánygaranciák felé tolta a parlamentarizmus modern apparátusát: „Mit tanít a mi történelmünk? Mikor szorult a magyar nemzet arra, hogy őt az állami gépezet tegye egységessé? Volt-e egységesebb, áldozatkészebb, svebb a közérdek szolgálatában, mint akkor, midőn az egész állami aparátussal, mint nyílt ellenséggel kellett szemben, állan?. És ha ez így vfn, kire bízhatom én a magyar állam és a magyar nemzet közérdekeinek a megóvását, nagy céljaink megvalósítását, de magának a szabad fejlődésnek és a közszabadsági szempontoknak megvalósítását és érvényesítését is. Inkább arra a kormányra-e, melyet az uralkodó és a magyar parlament bizalmat helyezett állására és tart fenn helyén és, amely a magyar parlamentnek Már Mária Ferenc Helyébe is új fővezér állt a kommunisták m . c ’rnttire került Littaimedi nászújáról hazatérőben Miskolcon lógták el a kommunista Béia Ferencet és feleségét . A rendőrség minden intézkedést megtett a rend leitétlen biztosítására (Saját tudósítónktól.) Részletesen besáúandtunk tegnap a főkapitányság sikeres nyomozásáról, amellyel leleplezte és elfogta a november elsejei kommuniista készülődés egész vezérkarát. A Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes által irányított nyomozás már napok előtt kiderítette, hogy a szervizkedés legfőbb irányítója Róna Ferenc olajgyári tisztviselő, akit, feleségével együtt tartóztattak le, mert a fiatal asszony is segédkezett a kommunista mozgalom megszervezésében. Róna Ferenc, aki a Zentapica 3. számú házban kétszobás lakásban lakik, három hét előtt feleségül vette" egy" jómódú vidéki fafereskedőnek a 'leányát,'Lillafüredre mérd missutra. ■ Körülbelül hat nappal ezelőtt akart visszatérni a fiatal pár Budapestre, de már a miskolci pályaudvaron feltartóztatták a detektívek, akik közben kinyomozták Róna Ferencnek és a feleségének a kommunista ügyekben való szerepét. Miskolcról azután a főkapitányságra hozták a Mai párt, itt három nappal ezelőtt letartóztatták és az ügyészségre szállították. A kommunista készülődésekkel kapcsolatban a rendőrség még tegnap letartóztatta Kovács Miklós, Melicher István, Mező István, Kiss János, Béli Mihály, Hőst r. István, Gyulai Albert, Horror Pál,Kurtít* György és Papp Ferenc munkásokat, valamint özvegy Márki, Istvánnál, akik vezető szerepet játszottak a kommunisták mosgdmhm. .Gyulai Albertinek a Batthyány utca 4. szám alatti lakásán egy- egy titkos kommunista nyomdát, sokszorosító készüléket, nagy papírkészletet és több mint 30.000 kommunista röpiratot foglaltak le.A letartóztatottakon kívül a rendőrség őrizetbe vétt még 46 kommunista agitátort, akik a november elsejére tervezett kommunista tüntetésekben a vezető szerepet játszották volna. Az éjjel újabb előállítások történtek és ezekben a kihallgatások ma egész délelőtt folytak, i. Hetényi Imre főkapitányhelyettes ma délelőtt a nyomozás eredményéről, jelentést tettilletékes helyen, ahol arra a meggyőződésre jutottak, hogy a rendőrség megtett minden intézkedést, amellyel a főváros rendjét és nyugalmát biztosítani fogja. Amennyiben az intézkedések ellenére kísérlet történnék a rendbontásra, akár meg nem engedett felvonulás, vagy tüntetés,útján, az ilyen kísérleteket a rendőrség a legerélyesebben meg fogja akadályozni, amire ugyancsak megtörténtek a szükséges rendelkezések. A rendőrség holnap teljes készenlétben lesz, hogy elejét vegye annak, hogy turbulens elemek megzavarják a rendet. Alá hajnalban , egyébként a pesterzsébeti Wolffire, fémárugyár előtt és a közeli utcákban ismeretlen személyek kommunista röpiratokat szórták szét, amelyen a Magyar Kommunista Párt november 1-ére „mezítlábas felomlásra“ szólítja fel a munkásokat. Egy gubancot, akinél röpcédulák voltak, megverték a munkások, a fiatalembernek azonban, sikerült elmenekülnie. A rendőrség nyomozást indított a röpcédulák terjesztőinek kézrekerítése érdekében. . Ma délelőtt, változatlan eréllyel folyt a nyomozás ,és a detektívek fáradozása ,váratlan eredményre vezetett. Sikerült nyomára jutni annak, hogy a napokkal ezelőtt letartóztatott Róna Ferenc helyett máris újabb megbízott vette át a november elsejei kommunista készülődés vezetését.Megállapították, hogy az új vezető Szenes Jenő 28 éves magántisztviselő, akit sikerült is kézrekeríteni. Zuglói lakásáról állították elő a főkapitányságra. A lakásán tartott házkutatás azzal az eredménnyel járt, hogy ezerszámra találtak nála litografált röpirottokat,amelyeket holnap akartak a kommunisták szétosztani a munkannélküliek között. Szenest előállították a főkapitányságra, ahol őrizetbe vették és még folytatják a kihallgatását. A délelőtt folyamán mintegy 1ü.OüO röplapot szállítottak be a rendőrségre. Ma délelőtt a politikai osztály már jelenthette, hogy Sikerült a november elsejére tervezett tüntetés valahMmyi szervezőjét őrizetbe mm.