8 Órai Ujság, 1936. november (22. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-08 / 256. szám

1936 NOVEMBER 8 ÖRaiiijsiG VASÁRNAP 9. OLDAL Megdöbbentő adatok a Nagy Ferenc ellen tett össze­férhetetlenségi Elhordatta-e a főváros köveit a bizottsági tag? — A 8 Órai Újság tudósítása — A főváros egyesítéséről szóló 1872. évi törvény életbeléptetése óta Buda­pest törvényhatósági bizottságának egyes tagjai ellen sokféle címen jelen­tettek be több-kevesebb alappal bíró összeférhetetlenséget. Arra azonban az elmúlt hatvannégy év alatt még nem volt példa, hogy azzal a meg­­okolással kérnék egy bizottsági tag mandátumának a megsemmisítését, hogy a városatya eltulajdonított a főváros közvagyonából. Ezzel a pre­cedens nélkül álló esettel kell fog­lalkoznia rövidesen a főváros iga­zolóválasztmányának, dr. Ullrik Fe­renc budapesti ügyvédnek Nagy Fe­renc fővárosi bizottsági tag ellen be­nyújtott összeférhetetlenségi bejelen­tése kapcsán. A 8 Órai Újság városházi értesü­lés alapján röviden már írt az iga­zolóválasztmányhoz 64/1936. szám alatt érkezett beadványról, amelynek azonban az eddig közötieknél sokkal sú­lyosabb, várospolitikai körökben kínos feltűnést keltő vádpontjai is vannak. Ezért az alábbiakban részletesen is­mertetjük az ügyet és különösen a bi­zottsági tag által a város parlament­­jében képviselt Belvárost érdeklő be­jelentést, amelyet az igazolóválaszt­mány nyilvános ü­lésen fog tárgyalni és csupán a határozathozatal törté­nik zárt ülésben. Ez esetben az elévülési idő öt év és a bűnvádi eljárás újrafelvételének van helye, a Bp. 445. szakasza értel­mében a kiszabható büntetés pedig h­at hónaptól öt évig terjedhető börtön, a 200 pengőt meghaladó kár és a Btk. 336. szakaszának 6. pontja szerinti minősítés esetében pedig két évtől öt évig terjedhető fegyház. Két évet meghaladó szabadságvesz­tés büntetés az 1930. évi XVIII. tör­vénycikk 25. szakaszának 1. pontja értelmében a törvényhatósági bizott­sági tagság elvesztését vonja maga után. Hogy ez Nagy Ferenc bizott­sági tag fent megjelölt és már 1932- ben elkövetett cselekménye követ­keztében 1936-ig sem következett be, lehetett a vádlottra nézve kedvező vélet­len következménye és ez a szerencsés véletlen is azáltal következhetett be, hogy maga a sér­tett, — a székesfőváros közönsége, — a bűnvádi eljárásba nem folyt be, még annyiban sem, hogy saját meg­állapítása és szakszerű becslése alap­ján jelölte volna meg a kár összegét. Lopás miatt megindul a­z eljárás Nagy Ferenc székesfővárosi tör­vényhatósági bizottsági tag ellen — írja beadványában dr. Ubrik Fe­renc — az alábbiak szerint törvény­hatósági bizottsági tagságot kizáró ok látszik fenforogni. Nagy Ferenc a budapesti királyi büntetőjárásbiróság B. J. 30.385/1936. számú iratai között fekvő tanúki­hallgatási jegyzőkönyvek szerint 1932. év augusztus havában Sasad dűlőbeli 2113. helyrajzi számú telkén épült villája építkezéséhez az oda ve­zető utcán nyilván utcaburkolási cél­ból lerakott és a székesfőváros tulaj­donét képező kövekből 200 méter­­mázsa körüli, azon esetleg alul ma­radó, de azt esetleg meghaladó meny­­nyiségű követ 200 pengő körüli, en­nél esetleg kisebb, de esetleg nagyobb értékben, a­bból a célból vitetett el, hogy őt az építkezésnél felhasználja. Minthogy a székesfőváros tulajdo­nát képező és ránézve idegen ingó dolgot a székesfőváros birtokából avégből vitt el, hogy jogtalanul el­tulajdonítsa, a BTK 333. szakaszába ütköző lopás miatt indult meg Nagy Ferenc ellen a bűnvádi eljárás. Sértettként nem a székesfőváros tett panaszt és a székesfőváros a jelek szerint az ellene elkövetett bűncse­lekményről csak azáltal szerzett tu­domást, hogy az ügy tárgyalására sértettként megidéztetett. Arra nézve, hogy a cselekmény folytán mekkora kárt szenvedett, illetőleg birtokából milyen mennyiségű és minőségű és milyen értékű követ vitt el a gyanú­sított és az ebből eredő kár mekkora, a székesfőváros nyilván azért nem tett semmilyen bejelentést, mert maga a cselekmény is ismeretlen volt előtte. A budapesti királyi ügyészség ab­ból kiindulva, hogy az egyik tanú az elvitt kő értékét 200 pengőn aluli ösz­­szegben határozta meg, csupán lopás vétségének esetét látta fennforogni és ennek elbírálása végett az irato­kat a budapesti királyi büntetőjárási­­bírósághoz tette át, ahol a fenti szám alatt, 1936 október 8-ára kitűzött tár­gyaláson a királyi ügyészség képvi­selője ügyelemmel arra, hogy a cse­lekmény elkövetésétől az első bírói intézkedésig három évnél hosszabb idő telt el, — a vétség miatt folya­matba tehető bűnvádi eljárás pedig három év alatt évül el, — elévülés okából a vádat elejtette. Nyilván ugyanezen okból a vád kép­viseletét a székesfőváros részéről megjelent tiszti ügyész sem vette át. A vádelejtés folytán a királyi járás­bíróság az eljárást végzéssel meg­szüntette és ez a megszüntető végzés jogerőre is emelkedett. Tolvaj szö­vetség követte el a b­űntettet? Nem látszik azonban kizártnak a cselekménynek bűntettként való minősítése akár azon az alapon, hogy az oko­zott kár a 200 pengőt meghaladta, akár pedig a Btk. 336. szakaszának 6. pontja alapján, annálfogva, hogy a cselekmény elkövetésénél esetleg tolvajszövetségnek két, vagy több tagja működött közre, amely utóbbi­ körülményre a tanú­vallomásokból lehet kövekeztetni. h»i.»ui..o» PARLAMENT-PINCE étterem: Czinka Panna T£r‘°‘' Vörös Elek « Remiig nyitva! Igazgató: Márkus Imre. 1.­164-()'b'. dill’ebedmentt I'K­SO A b­­ncselekmény súlyossága kiszárja a b­izottsági tagságot Mindez azonban nem változtat azon, hogy a nevezett törvényható­sági bizottsági tag olyan bű­ncselek­ményt követett el, amely súlyossá­gánál fogva törvényhatósági bizott­­sági tagságát kizárja. Fokozza a ki­záró ok­ súlyosságát, hogy a bizottsági tag a bűncselek­ményt éppen a székesfőváros közönsége kárára követte el. Az elítélés, azaz a két évet megha­ladó szabadságvesztés elmaradása nem szünteti meg a kizáró ok fenn­forgását, már azért sem, mert a bűnvádi eljárás újrafelvételének a lehetőségét a Bp. 445. szakasza is megadja. Úgy tudom, hogy Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tagságá­nak az előző választási ciklusra nyert mandátumát is összeférhetetlenség okából szüntette meg ítéletileg a közigazgatási bíróság. Lehetetlen volt tudorítást nem sze­reznem azokról az utcai botrányok­ról sem, amelyek személyével kap­csolatban a nyilvánosságot és a bí­­róságot legújabban is foglalkoztat­ták. Városatyai megbízatásra ezek semmikép sem tüntetik fel alkal­máénak. Az pedig, hogy a bűnügy­ben elhangzott tanúvallomások sze­rint éppen a székesfőváros ellen vete­medett lopásra, az ellen a székesfőváros ellen, amelynek érdekei fölött őrködni és javát szolgálni volna a kötelessége, az írott törvény betűje nélkül is olyan erkölcsi kizáró ok, hogy tör­vényhatósági bizottsági tagságának gyakorlásában való meghagyását le­hetetlenné teszi. Tisztelettel dr. Urbik Ferenc, s. k. Rövizesen dönt az igazoló­­választmány Az igazolóválasztmány elnöke, dr. Csetty Béla országgyűlési képviselő, előreláthatóan még a bejelentést tárgyaló ülés összehívása előtt be­fogja szerezni a döntő fontosságú büntetőbírósági iratokat, a tárgya­lásra pedig megidézi az összeférhe­tetlenséget bejelentő ügyvédet és Nagy Ferencet is, aki magára nézve már annyiban levonta a következ­ményeket, hogy hónapok óta nem jelenik meg a városi közgyűléseken és a különböző bizottsági üléseken sem. lamlgm meg m­­ímé&íi nem énét mmd tcxlfa, a tty^köAjét-cikón­a. é^Bxjsm^­kávéínjéikJúJt ® Egy csésze kitűnő tejeskávéhoz az Miáás kávépótló csak 1 fü­lépbe fcerül. 7s kg. 30 fillér. 4 dekás zacskó 10 fillér.

Next