8 Órai Ujság, 1937. június (23. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
Kedd 2.oldal Javaslat megszavaztatott és alnak avégrehajtási utasítása a mai napig Se adatott ki,sőt egy lépés sem törörtént, hogy a törvény intézkedései azéletbe átmenjenek. Az őszi ülésszak fe gazdatartozások rendezésére vonatkozó törvényjavaslattal vette kezdetét Egy kissé optimista beállítás, ha valaki azt hiszi, hogy ebben a gazdatartozások en bock rendezést nyertek, jezért valóban a gazdatartozásoknakegy csekély része nyert teljes elintézést. Foglalkoztunk azután a törvényjavaslatok egész sorával, az orvosi rendtartással, amely az orvosi kamarát állította fel, a bírák fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslattal, az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek a szabályozásával, amely törvényben a kisipar sok régi kívánságai, sok régi elintézetlen ügye, a kontárkérdés, a mestervizsgák kérdése és hasonló ügyek nyertek elintézést; a hatósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslattal, a tűzrendészet fejlesztésével, amely a tűzrendészetet nem nagyon fejlesztette, azonban alkalmat adott egynéhány közéleti férfiúnak könnyebb elhelyezkedésre. (Derültség, felkiáltások: Úgy van! Úgy van!) És végre a hitbizományi reformmal és a telepítési törvényjavaslattal, azzal a két javaslattal, amely a kormány részéről és a kormány támogató párt részéről, mint korszakot alkotó, mint, a reformkorszakot megindító és betetőző javaslat állíttatott be. (Élénk derültség.) Aki azonban közelebbről nézi ezeket a törvényeket, meggyőződhetik róla, hogy sok helyes intézkedésen kívül a hitbizományi javaslat például azt tartalmazza, hogy a hitbizományi megkötöttség majd a jelenlegi tulajdonosok meghalta után, tehát tulajdonképpen nehezen belátható időben fog felszabadulni, úgyhogy ennek gyakorlati hasznát egyelőre mindenesetre a kisbirtokos társadalom még nem látja. Ami pedig a telepítési törvényt illeti, úgy ennek is voltak helyes intézkedései, azonban a rendelkezésre álló pénzösszegek arányítva nagy feladathoz, oly csekélyek, hogy teljesen elégtelenek abból a célból, hogy a birtokviszonyokat gyökeresen megreformálják. Nem volt reformkorszak . Ha végigtekintünk az így megalkotott törvényeken, úgy azt kell, hogy megállapítsam, hogy ezek egy rendes, egy normális kormány tevékenységének kereteit semmiféleképpen sem lépték túl. Tartalmaztak azok a törvények jó dolgokat, is, hosszakat, kevésbbé jókat és kevésbbé rosszakat, de messze voltak attól, hogy a magyar közönség körében azt a benyomást tették, hogy itt egy világrengető új korszakról van szó, egy reformkorszakról, mint ahogy azt a választások előtt hirdették és beígérték volt. Valóban az égbolt kárpitjai nem szakadtak meg és fénylő üstökösök az égen nem jelentek meg. (Viharos derültség), amelyek igazolhatták volna egy megváltó korszaknak újjászületését. Azt kell mondanom, hogy hiába is próbálták a Nép adeptusai szuggerálni a közönségbe ennek a megváltó korszaknak megszületését, mert bizony ezen keresztül is szükségük volt a maguk részéről arra a bizonyos magyar narkózisra a publikummal szemben,a főszolgabírói, zsandári hatalmon keresztül, aminek segítségével lehetett csak elérni, hogy a hihetetlen Saulusokból remítő Paulusok váljanak. (Viharos derültség.) Ha már kiábrándító volt a magyar közönség előtt a volt kormánynak törvényhozási működése, úgy egyenesen megdöbbentő volt az a kormányzati cselekvés és az a kormányzati szellem, amely a cselekedetekből kiindult. Méltóztatnak emlékezni, hogy az országgyűlés azzal az indokkal osztattatott fel, hogy a kormány háta mögött ülő pártban furfangos székely góbék (lelkes éljenzés) és öreg csáklyások ülnek (éljenzés), akik a reformok szabad tengerén úszó kormányhajóra magukat behajózni hajlandók, de csak azért, hogy amikor majd a reform nyílt tengerén csatára kerül a sor, belülről fúrják meg azt- Reformok helyett terror és árulás . Hát ezután azt várta volna a közönség, hogy a nagy választási csata után, amikor az országban a kormány nagy többséget szerzett magának, amikor most már megtörtént a kihajózás, a reformok tengere, a nagy közjogi reformok meginduljanak és elsősorban a titkos választójogra vonatkozó ígéretekvalóra váljanak. Ehelyett mit tapasztalunk? Megdöbbenéssel vettük észre, hogy a választás alatt és előtt vallott lángoló szerelem a titkos választójog iránt miképpen kezd lohadni és végre azzal a csatakiáltással, hogy nem jog, hanem kenyér kell a népnek, egyszerre ad graecas calendas halasztották el. Amikor a közönség kezdte észrevenni, hogy a kenyérből is csak nagyon csekély karéj, ami neki jut, akkor bekövetkezett a teljes kiábrándulás, de bekövetkezett az is, hogy mindjobban előtérbe nyomult az a valódi célkitűzés, amelyre utalni bátor voltam és amely tulajdonképpen a parancsuralom egyes módszereinek és intézményeinek bevezetését célozta ebben az országban. (Általános helyeslés.) Már a választások is a terror jegyében folytak le, hiszen száz százalékos bizonyíték fekszik előttünk a közigazgatási bíróság ítéleteiben (Általános helyeslés), amely ítéletek az ellenzéki petícióknak kilencvenkilenc százalékban igazat adva, a nem helyes úton szerzett mandátumokat megsemmisítette, de bizonyítéka a választási terrornak az is, hogy a független kisgazdapárt, amely a maga részéről a kormánnyal fegyverbarátságban ment volt bele a választásba, belátván, hogy a választások folyamán legjobb vitézei a porondon hevertek, a hivatalos, a félhivatalos és a nemhivatalos Nép jelöltekkel szemben, kénytelen volt ebből az árulásból a Akácóriások illatárba borítják az évszázadok patináit a történelmi udvaron... Cigányzene mellett terítünk Mincs a kieső Tabán, 1, Döbrentei utca 9. MEGJELENT VÉR ANDOR szenzációs Mlnyvet FÉLISTENEK ALKONYA .'ÁRTALOM: I. Reformkorszak II. Vissza a régi ezredévhez! III. Nyilasok, nyilasok ... IV. Dalok az EgykCzrill V. Néppátiak A MtVí elÁSaivát Bajcsy-Zsilinszky Endre írta. 90 malatsigos karrikaturáját Falsat rajzolta. Azn* 1 nflHny Kef Mfláíllif'.1 a A DRM ATtt. J llGliyO. I miGItladóMraUtás Il. 1937 június 1 álláspontra, amelyen azóta megállott. (Éljenzés.) maga konzekvenciáit levonni és visszatérni arra a kemény ellenzéki ! A nagy pártszervezés . Amint a Ház összeült, minden ellenzéki kritikát a kormány táborából, a kormány táborának szélső jobb oldalán ülő viharsarok igyekezett leterrorizálni és annak ellenére, hogy a választások keresztül voltak vive, megindult az országban újból a pártszervezés, széjjelszóródtak méhek módjára az élharcosok zajai (Élénk derültség), bevonva és terrorizálva a közigazgatást és annak fejeit, a maguk részéről a társadalmi szerveket is népesítvén abból a célból, hogy ezek se tudjanak függetlenül mozogni, befurakodva az ifjúsági egyesületekbe is, elkövetve azokat, a csínytevéseket, amelyeket az ellenzék sohasem szűnt meg ostorozni. Kikövetkezett az a szomorú korszak is, hogy a pártnak és a pártot irányít főtitkárnak titkos rendőrsége a nem népszerű ellenzéki vezéreket ellenőrzés és felügyelet alá akarta helyezni. A dömpingsajtó — Bekövetkezett a sajtónak a gúzsbakötése, a nagy anyagi eszközökkel táplált dömpingsajtónak megteremtése, amely a kormánynak hivatalos világnézetét úgyszólván ingyenesen árusította. (Derültség.) ugyanakkor, amikor a többi sajtóvállalatok a legnehezebb körülmények között sínylődtek, így végződött az első esztendő. Ez után interregnum következett. Az interregnum alatt a mostani miniszterelnök úr, mint helyettes miniszterelnök vezette az ügyeket, úgyszólván ügyvezető kormánnyal állottunk szemben a csökkent felelősséggel, mert hiszen a felelősség a beteg miniszterelnöké volt és a helyettest olyan cselekedetekért, amelyeknek nem ő volt a gazdája, felelősségre vonni természetesen nem tehetett. A rendszerváltozás • Ősszel bekövetkezett azután a rendszerváltozás. Új kormány alakult Darányi Kálmán vezetése alatt (Éljenzés), aki korrekt kijelentéseivel új helyzetet, teremtett a magyar politikában és nagy tapintattal enyhítette és levezette azokat az ellentéteket, amelyek a magyar politikai életben most már a forrpontig is felhevültek volna. — Nyíltan megtagadott minden közösséget a diktatúrával. (Éljenzés.) Hitet tett nyíltan és őszintén az alkotmányosság mellett (Élénk éljenzés és taps) és ennek bizonyítékául személyi változtatásokat is eszközölt a kabinetben, amiket a közönség — mondhatom — megnyugvással fogadott. Mindenekelőtt a saját többségi pártjának pártalkotmányát állította helyre, hogy az abban helyet foglaló képviselők ne csak „Halt Ádit!“ álló várományosai legyenek a párttitkár és a pártelnök parancsainak, hanem szabadon nyilatkozhassanak a közéleti kérdésekről is és felettük bírálatot gyakorolhassanak. — Megszüntette a pártszervezésnek általunk kifogásolt módozatait és a parlamentben nem Isten kegyelméből való vezérképpen (Derültség), hanem mint a nemzet és a közügyek alázatos szolgája mutatkozott be (Élénk éljenzés és taps). Az időközi választások más szellemben folytak le. A parlament egyik első tevékenysége volt, hogy megalkossa az ajánlási rendszernek reformját, amely jelölési rendszer a múltban nagy visszaélésekre adott volt alkalmat. A kormány sajtójának a hangja is letompult és végre a döhmpingkérdés is elintézést nyert annyiban, hogy a kormány kezdeményezésére a sajtóvállalatok között megállapodás jött létre, amelynek értelmében a sajtóvállalatok által kiadott lapok ára és terjedelme között bizonyos korrelációt állítottak fel, amelyet azóta a sajtóvállalatok tiszteletben tartanak és, ami a dömpingsajtónak egy csapással véget is vetett. És ha mégis azt mondom, hogy még mindig nincsen teljes mértékben likvidálva a múlt (Helyeslés), hogy még itt vannak csökevények (Élénk helyeslés!), hogy ezek a csökevények néha a régi emberek szervezkedésében jelentkeznek, társadalmi szervetek köpönyegében, hogyha jelentkeznek időrőlidőre felbukkanó éles antiszemita izgatásban, amely éles antiszemita izgatás szélső gazdasági és szociális jelszavakkal dobálódzik, hogyha azt látom, hogy még vannak csökevények, — mert hiszen a komány háta mögött ülő pártban van még egy láthatatlan front (Élénk helyeslés!), amely láthatatlan front azonban — úgy látszik, — időről-időre láthatóvá válik (Derültség), akkor azt is kell mondanom, hogy nincsen még a régi rendszer az utolsó konzekvenciáig likvidálva. De meggyőződésem az, hogy ezek csak az utolsó szárnypróbálgatások, utolsó hullám,verései egy régen letűnt mozgalomnak. Meg vagyok győződve, hogy a miniszterelnök úr a maga akaratát konzekvensül követve, ezeket a jövőben lehetetlenné fogja tenni, akkor nincs okunk ezeket túl tragikusan venni. Mira nincs pénze, majd lesz, ha vesz Államsorsjegyet! Húzás más? június 4-én Sorsjegy ára: Egész: ar. P 3.Fél: ar. P 1.S0 Főnyeremény 40.000 ar. pengő Próbáljon szerencsét!