8 Órai Ujság, 1940. április (26. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

„Az olasz-magyar barátság­ nem lépett új fázisba“ — mondja gróf Teleki Pál Barátságosak feleslegessé tesz minden külön meg­állapodás­­ A miniszterelnök a pillanatnyi és a végleges békéről Gróf Teleki Pál miniszterelnök Olaszországból visszatérve fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, akinek olaszországi útjáról többek kö­zött a következőket mondotta: — Amdien elutaztam, azt mond­tam, hogy utazásomnak magán jel­lege van, de megmondtam, hogy a Ba­iéval és Ciano gróffal beszélni fogok és az lett volna a legtermészeteUenc■ fiibb, ha Olaszországba megyek és nem beszélek velük. Hogy politikáról be­­széltünk, az is elve nyilvánvaló volt. Hogy a beszélgetések­ hosszúak voltak, az azt mutatja, hogy sok témáról beszéltünk s n­em tudom, miért jelentette volna azt, hogy bármelyikünk is új fordula­tot adott volna politikájának. Meg­beszéléseink rendkívül értékesek vol­tak, különsen reám nézve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és meg­erősödött az Utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. Joggal és józanul tehát semmi új fordulatot nem lehe­tett várni a Dacéval és Ciano gróffal való beszélgetésemtől. — Az olasz—magyar barátság nem lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság egy természetes adott­ság. — A mi hosszú együttmunkálkodá­­tlanon és együttérzésen alapuló barát­ságunk feleslegessé is tesz minden­féle különleges megállapodást. A nem­zetek és vezető férfiak szimpátiáján egyaránt felépülő kapcsolatok sokkal erősebbek mindenféle formai kapcso­latoknál és megkötöttségeknél. — Olaszország tele van történelmi emlékekkel. Nekünk harctérre kellett odaadnunk hazánkat­, magunk és Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lel­kekben nemzedékről-nemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyományok felett még job­ban őrködnünk, mert nekünk néhány kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. — Ez a két nép megérti egymást a hagyományok tiszteletében, de meg­érti egymást lelki alkatának bizonyos délies hasonlóságából kifolyólag is. A hagyományok tisztelete, a legrégibb hagyományokhoz való visszanyúlás, azoknak soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. Ez is közelebb hozza őket Európa sok népe közt . Az ilyen hagyom­án­ytisztelő népek gondolkodásának, felfogásá­nak lényege nem változik. És nem változnak a leglényegesebb problémák sem, nem változnak a nem­zeti­ élet elemei, ha valamikép problé­mákká is válnak. Ugyanazok marad­nak azok, ugyanaz marad felfogásunk, politikánk s nem változik sem olasz barátainké, sem a miénk. — A mi politikánk és céljaink nyitott könyv és nem is változhat­nak. Mindenki tudja, százszor megmond­tuk. De ugyanúgy hangoztatjuk hosz­­szú évek óta, hogy céljaink­at, ha csak tehet, békés úton kívánjuk elérni. És ugyanúgy megmondtuk azt is mindig, — ha ugyan történelmünk tanulságai után ez egyáltalán szükséges, — h­ogy Európa egyetemes érdekeit szem előtt tartjuk, — így fogjuk fel a Dunamedencében való helyzetünket is, így fogtunk fel mindig, tanítással és példával elől­járni abban, hogy ezt az érdeket szol­gáljuk. Lehettünk erősek vagy gyen­gék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak érez­tük magunkat arra, hogy a Duna­­medencében ilyen magasabb hiva­tást töltsünk be.­­ Ebből kifolyólag szolgáljuk a Du­­namedence békéjét, amit a római kom­münikében kifejezésre is juttatunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét azt a békét, amelynek a nagy európai konfliktus végével kell létrejönnie.­­ A pillanatnyi békét fenntart­juk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országai­­j­á­na­k ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hiva­tást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszün­teti az igazságtalanságokat és le­hetővé teszi az európai népek fenntartás nélküli békés együtt­élését. — Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségében, hanem az élet mozijában élnek. Pedig ma nem­csak érdekes, de a­ legnagyobb mérték­ben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékük­ben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítélnünk, mely­­lyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzetnek teremteni. Aki ebben részt akar venni — és többé-ke­­vésbbé a maga nagy vagy kis­­körében mindenkinek részt kell vennie — el kell telve lennie bizonyos hivatástudat­tal és kötelességérzettel. Ilyen hivatás­tudatok emelhetnek nemzeteket a min­­dennapiság gondjai fölé. — A mi hivatástudatunk magá­ban foglalja nemzetünk megerősí­tésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való: magában foglalja európai kötelessé­günket, a századokat változatlan erő­vel átélt szentistváni gondolat értel­mében és magában foglalja változatlan md hívőén kereszténységünket.­­ És ezért minden magyar­­ember­nek mindenkor élmény, de különösen élmény annak, aki a nemzet képvise­letének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a Pápa Őszentsége előtt meg­jelenhet. Amidőn átadtam Őszentségé­­nek Fő­méltóságú Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságu Asszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemzetünk és hazánk iránt érzett őszinte sze­retet*. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiára*. — Sok régi ismerőssel találkoztam Rómában, köztük Pavolini miniszter úrral is, akivel az olasz-magyar kul­­turkapcsolatok elmélyítéséről beszél­gettem. Eseti a téren még sok a tenni való. Az olasz nyelv tanítását sokkal foj­óan visgy­l , élénkebbé és eredményesebbé kell len­nünk, többet kell járni Olaszországba. Magam is, ki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen ér­dekelt az 1943. évi, most épülő világ­­kiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz-és magán­épületekkel, amelyek 1942-ben a világ­­kiállítás­ céljait fogják szolgálni, az­után pedig­­ áradatnak állandó hivatá­suknak, mint minisztériumok, múzeu­mok, egyéb középületek, magánlaká­sok. Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek, Chini szená­tornak vezetése alatt, aki, mint lát­tam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is megoldani fognak. — Meglátogattun a magyar ösztön­díjasokat is a Palazzo Falcottieriben. Ezúttal különösen a műtermeket néz­tük meg s örültem, hogy fiatal képző­­művészeink közt több tehetséget ment­­hettem meg. — Amint jólesett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jólesett egy órára geográfusnak visszavedlenem a Ki­rályi Földrajzi Társaság szép parkkal körülvett, római székházában. A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete és a Magyar Cukor­gyárak Bizottságának Ügyvivősége megrendülve mély megilletődéssel tudatja kiváló és hűséges tagjának Paul Pál m. kir. kincstári főtanácsos úrnak 1940. március hó 30-án váratlanul bekövetkezett elhunytát. A megboldogult iparunk érdekében sok évtizeden keresztül nagy ta­pasztalattal és szaktudással kifejtett fáradhatatlan munkássága révén hervadhatatlan érdemeket szerzett és emlékét hálával és kegyelettel őrizzük meg. A legjobbszívű embert, a megértő, mindenben együttérző kollégát folyó évi április hó 1.-én d. u. 4 órakor fogjuk a Kerepesi­ úti róm. kath. temetőben utolsó útjára elkísérni. Budapest, 1940. április hó 1-én. MWMMWMMI M­iélesedik a f há­ború d­ráma új felvonása kezdődik" — Ten­feri csatát várnak a Skagerrakban — Gazdasági szár ógát ésszakon és délkeleten ? Púm, április 1. (Magyar Távirati Iroda) A legfelelőbb haditanács határozatai következtében­­a,, közvélemény, fontos eseményeivel vár a, diplomáciai és ka­tonai arcvonalon egyaránt. Jó forrás­­b­ól közü­l, hogy a tengerzár szorosabbra főzését gyakorlati és erélyes intézkedé­sekkel haladéktalanul megkezdik. A dráma, új felvonása megkezdődik. A szövetségesek legutóbbi megnyi­latkozása, és Roosevelt beszéde után minden megegyezéses békét végleg el­­temetettnek tekintenek. A háború ki fog élesedni. Diplomáciai körökben azt mondják, hogy Északeurórpa válik új­­veszély­­területté. Számolnak az­tcát­ flotta ta­lálkozásának lehetőségével. A lapok részletesen tanulmányozzák a te­ngeri összecsapás feltételeit és hangsúlyoz­zák a szövetségesek fölényét. A Petit Párisien, felveti a kérdést, vájjon az összecsapás a Skagerrak­ban lesze-f Az Intransignant szerint a tengeri há­ború alakulása elkerülhetetlenné teszi a tengeri csatát Paris, április 1. (Magyar Távirati Iroda) A. ....­övetségesek diplomatáinak ösz­­szehívása nagy délkeleti diplomáciai és gazdasági ellen­támadás nyitányának tekinthető. A szövetségesek politikájában a sem­legesek szerepet fognak játszani. A beavatottak szerint­­ a Balkán-körzet­ben megvalósítandó hatályos diplomá­ciai zárógát létesítéséről van szó. A két szövetséges katonai és diplomáciai terveinek összehangolása tovább foly­tatódik, Pak­s élénken figyeli a fővá­rosok állásfoglalását a haditanács ha­tározataihoz. Az illetékes tényezők Olaszország magatartását vizsgálva kijelentik, hogy Rómának semmi oka mer a nyugta­lans­ágra; az angol—francia együttműködés nem irányul Olaszország érdekei ellen. Párig, április .1. (Havas.) " Hivatalosan jelentik már­cius 31-én este: Élénk repülőtevékenység mind a­két részről. (MTI.) Német repülők a Shetland-szzigetek fölött London, április 1. (Havas.) Vasárnap ismét megjelentek német repülőik a Shetland-szigetek fö­lött. Ez a­ látogatás immár a huszon­negyedik a háború kezdete óta, viszont első alkalommal történt, hogy vasár­nap légiriadót rendeltek el. (MTI.) . . . ....... ,♦ •••■’.■ ..... ... ... % Chamberlain holnap beszél a blokádról ■ London, s­pr. 1. ( Magyar Távirati Iroda) Az akóház holnap, kedden tartja első ülését a húsvéti szünet után. Mint a hétfői lapok írják, Chamberlain miniszterelnök ezen az ülésen jelenti­­de a szövetségesek blokádjártak meg­­szigorítását, amelyet a francia-angol legfelsőbb haditanács a múlt héten határozott el. PÉNZ BESZÉL! DAYKA MARGIT, CSORTOS, MALY GERŐ, SZÖRÉNYI ÉVA Kamara Előadátok kezdete lemez 11, 2, 4, fi, fi, 10 emkor Holnap ............—........ ......— ..........

Next