A 7 napról, 2005. július-december (12. évfolyam, 27-50. szám)

2005-08-25 / 33. szám

Haboskávé kezét az élet nyakán tartja Közérzeti szonda T. F.: Már zsenge gyermekko­romban magamba szívtam a szőlő és a bor szeretét csong­rádi születésű gyermekként. Családunkban a felmenők közül többen is foglalkoztak borral, kisebb-nagyobb terü­leteken termeltek szőlőt. ‘72- ben kaptam az első papírt, ami igazolta, hogy papír sze­rint is közöm van a borhoz, azóta folyamatosan gyakor­lom is ezt a munkát. Még a katona időkben sem marad­tam ki a szüretből, a Honvéd­ség berkein belül is részt vet­tem benne Balatonfüreden. Bizton elmondhatom, hogy az 52 évem alatt 40 szüretből kivettem a részemet. I'itW’W Mi a jó bor titka? T. F.: A jó bor a metszőolló­nál kezdődik. Az egészséges szőlőtőkét úgy kell megter­helni, hogy az megfelelő mennyiségű fürtöt hozzon. Ha megfelelő a mennyiség, akkor a cukortartalom és a zamatja is jó lesz. Egy fertő­zött vagy túlterhelt tőke nem tud jó minőségű gyümölcsöt teremni. A jó bor titka tehát elsődlegesen a jó gyümölcs, a tiszta, egészséges, érett szőlő. Csak ezután következ­hetnek a borászati praktikák, amivel az ember általában már csak ront a minőségen. Ha a szőlő jó minőségű, ritka eset az, amikor korrigálni kell. F/7779 Magyarországon nagy hagyománya volt a bornak, megmaradt ez nap­jainkig is? T. F.: Magyarország potenciá­lisan jó szőlő és bor előállító hely. Olyan éghajlatunk van, ami jó minőségű borok hazá­jává tehetné ezt a kis orszá­got. Az elmúlt évek mennyi­ségi szemlélete kicsit rontott a minőségen, de úgy látom, hogy mára a minőségi szem­lélet kerül előtérbe. Ebben lá­tok néha túlkapásokat, ami az ár oldaláról nyilvánul meg. Nem mindenki számára te­szik elérhetővé a jó minőségű borok állandó fogyasztását. Ezért úgy szoktam osztályozni a borokat, hogy vannak a mindennapok, az ünnepek és a kiváltságos ünnepek borai. A csongrádi borvidéken, szű­kebben Sashalmon a min­dennapok jó borait állítjuk elő, és ezt visszük piacra. Ter­mészetesen nem a 150-200 forintos PET-palackos bort ér­tem az elérhető bor alatt, ha­nem a valóban jó minőségű, de a 3­600 forintnál nem drá­gább bort. Mennyi időt vesz el a szőlő az életéből? T. F.: Gyakorlatilag tavasztól őszig az életem részét képezi, kitölti azt. Nagyon sok időt töltök a szőlőben, de a bor előrehaladtával igyekszem a pihenésre és a kikapcsoló­dásra is időt szakítani. Bizton állíthatom, hogy egy évből legalább 340 napot a szőlő közelében töltök. Erre azért van szükség, hogy az “élet nyakán tartsam a kezem”, ott legyek, ha nem is minden tő­kénél. Természetesen nem minden tőkét én metszek, de feltétlenül az én irányításom alatt történnek ezek a dolgok. F/1 Z!7B Mi az, ami az ön borát megkülönbözteti a többitől? T. F.: A test íze mellett az üde­­sége és a frissessége az, ami­től másabb, mint a többi. íz­ben vastag, zamatos borokat készítek, de ezek mégsem oxidatívak, hanem könnyed, friss megjelenésűek. BEES Milyen módon kötő­dik Hódmezővásárhelyhez? T. F.: Családi indíttatású a kö­tődésem, feleségem hódme­zővásárhelyi. Amikor össze­házasodtunk, feleségem még főiskolás volt. Csongrádon kezdtük el a családi élete, az első hónapokat ott töltöttük, majd az élet különböző finto­ra folyamán vásárhelyivé vál­tam. egy percig nem bánom, hogy itt ragadtam Hódmező­vásárhelyen annak ellenére, hogy Csongrád után a mai na­pig nosztalgiám van, nem­csak a szülők hanem a város miatt is. BEE: Folyamatosan járja az országot! T. F.: Tagja vagyok a Hegyköz­ségi Tanácsnak, valamint a Nemzeti Tanácsnak is kül­döttje vagyok. Országos bor­versenyen is megmérettem már magam, fajta versenyen — cserszegi fűszeres fajtával — sikerült aranyérmet nyer­nem, az alföldi borversenyen szintén érmes boraim voltak. Más országos versenyen pe­dig ezüstérmes és aranyér­mes borom is volt, de a leg­nagyobb sikeremnek az or­szágos cserszegi fűszeres megnyerését tekintem. Min­den versenyen részt veszek, és állíthatom, hogy az erős mezőnyben is mindig megál­lom a helyem. Érdekesség, hogy Hódmezővásárhely nem igazán bortermőhely, de a magyar borásztársadalom elitje közül mindenki itt volt egyetemi előfelvételis katona. Folyamatában kóstolom a sa­ját borom, tehát az első perc­től kezdve, amikor elindul az alkoholos erjedés a mustban, és kifejezetten szeretem a friss, B vitaminban gazdag murcikat. A családom min­den tagja ebben követ en­gem, ők is nagyon szeretik a friss borokat. Ismerősöknek és a barátoknak is besegítek olykor-olykor. Előfordul, hogy házi bírálatokat tartunk. bees Ha nem a szőlőben van, mivel foglalkozik? Van hobbija? T. F.: Lenne, hiszen mint Csongrád szülöttje nagyon szeretem a Tiszát és a horgá­szatot. Sajnos mára már oda süllyedtem, hogy csak bér­horgász vízre járok, de a strand szeretete megmaradt. Az igazi kikapcsolódást csak vízparton tudom elképzelni, a víz nekem éltető erőm. Bt^S Mikor tud nyaralni? T. F.: Június végén és július elején mindig van egy kis pa­uza, amikor a szőlő növény elvirágzott. Ebben az időszak­ban szoktam két hetet szakí­tani arra, hogy részt vegyek egy családi kiránduláson. fíffl-ES Lesz valaki a család­ban, aki folytatja az ön ha­gyományait? T. F.: Nem látom a jövőjét en­nek igazán, de lányom most aktívan segít a munkában. Egy lányom van, aki jelenleg a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, bölcsész szakra jár.­­ Mit fogyaszt a saját bora mellett? T. F.: A borászok általában nem édesszájúak, de a Tokaji bort nagyon szeretem. Ezen túl szívesen fogyasztom a Kunsági Borvidékről szárma­zó néhány barátom borát. Közel négy hektár szőlőn gazdálkodik, évente mintegy 150 hektoli­ter bort készít a Sashalmi Borászatban Takács Ferenc saját pincé­jében, akinek életét szinte teljesen kitölti a szőlő és a bor szeretete. BEES Mikor kezdett el sző­lővel foglalkozni?

Next