AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 5. évfolyam (1963)

1963 / 1-2. sz. - KRÓNIKA - WELLMANN IMRE: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti osztályának megalakulása

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM AGRÁRTÖRTÉNETI OSZTÁLYÁNAK MEGALAKULÁSA A Mezőgazdasági Múzeumban az utóbbi évek során fokozott hangsúlyt nyert az a törekvés, mely a magyar mezőgazdaság korszerű színvonalának és haladó törekvéseinek bemutatását a történeti fejlődés érzékeltetésével kapcsolja össze. A fejlődésben való ábrázolás elve, a haladó agrárhagyományok ápolása, a történeti tanulságok tudatosítása önként vezetett a Múzeum agrártörténeti kutatómunkájának kiszélesítéséhez és elmélyí­téséhez. Ennek a továbbfejlesztésnek lényeges állomásaként indult meg a fokozatos kiépítés útján a Múzeum új, agrártörténeti osztálya. Az agrártörténeti osztály előtt kettős feladat áll. Egyfelől a Mezőgazdasági Múzeum szemléltetve nevelő céljainak minél teljesebb megvalósításához kíván segítséget adni, másfelől, ezzel összefüggésben, részt óhajt vállalni az agrártörténeti kutató és fel­dolgozó munkából. A szorosabban vett muzeológiai feladatok megoldásában való közreműködés annyit jelent, hogy a mezőgazdaság egyes ágainak bemutatása során a termelőerők, az agrotechnika, a termelési viszonyok fejlődésének törvényszerű vonásai, a nagy kor­fordulók, melyeken át mezőgazdaságunk a szocialista nagyüzemi gazdálkodásig haladt, kellőképp kidomborodjanak, egyszóval a Múzeum kiállításai a jelen képét és a jövő távlatait a múlttal összekapcsolva, a fejlődés vonalába megfelelően beállítva ábrázol­hassák. Az agrártörténeti kutató és feldolgozó munkából a Múzeum a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának elvi iránymutatását követve s az agrártörténeti kutatásokkal foglalkozó más tudományos intézetekkel egyetértésben és együttműködve­­óhajtja kivenni részét. Evégből az agrártörténeti osztály kapcsolatot létesített azokkal az akadémiai, egyetemi, múzeumi és más intézetekkel, amelyekben ilyen irányú munka folyik, s velük történt egyeztetés alapján készítette el munkatervét. A terv az Agrár­történeti Bizottságban megvitatásra került, és egészében is, részleteiben is helyesléssel találkozott. A Bizottság, különösen kiemelve az agrártörténeti archívum létesítésének fontosságát, nemcsak a maga részéről biztosította teljes támogatásáról a Múzeumot, hanem a nagy horderejű vállalkozás sikeres véghezvitele érdekében más illetékes szerveket is felkért a szükséges segítség megadására. A kapcsolatok felvétele s remélhető további kiépítése és rendszeresítése nagy­mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai agrártörténeti kutatás szervezettebbé váljék, a legfontosabb, legsürgősebb feladatokat tűzze maga elé, s megoldásukon a munka helyes, célszerű megosztásával dolgozzék. Már a tervek eddigi egyeztetése megmutatta, hogy e tárgykörben főképp a termelőerők és az agrotechnika (termelési viszonyoktól természetesen el nem szakított) vizsgálata, időben mindenekelőtt a majorsági termelés kibontakozásától a jobbágyi köteléktől szabadult paraszti gazdálkodás kialakulásáig , a XIX. és XX. század fordulójától a felszabadulásig terjedő korszak az, melyben a Mezőgazdasági Múzeum a leghasznosabban működhet közre. A további, még terv­szerűbb és elmélyültebb együttműködés az Agrártörténeti Bizottság egybefogó irányítása alatt fokozottan hozzásegíthet a közös cél: a magyar agrártörténelem összefoglaló fel­dolgozásának megvalósításához. A feladatok felmérésén s a munka megszervezésén kívül azonban a forrásanyag minél teljesebb és pontosabb számbavételére is szükség van ahhoz, hogy az agrártörténeti feldolgozó munka szilárd alapokon nyugodjék és valóban gyümölcsözővé váljék. Ezért a Mezőgazdasági Múzeum minél szélesebb körű forrásfeltáró munka alapján mindenek­

Next