AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 14. évfolyam (1972)
1972 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - FÜGEDI ERIK: A bártfai XVI. század eleji bor- és lókivitel néhány kérdése
A BÁRTFAI XVI. SZÁZAD NÉHÁNY ELEJI BOR- ÉS LÓKIVITEL KÉRDÉSE Az Agrártörténeti Szemle XI. (1969) évfolyamában közöltük az 1967. évi marburgi konferencián Magyarország XVI. század eleji külkereskedelméről tartott előadásunkat. Már ott is rámutattunk a borkivitel jelentőségére és a termeléssel való kapcsolatára. Az előadás során tett ígéretünknek megfelelően készül az ott előadottak részletes dokumentációja, s ennek első része, a bártfai forgalomról szóló, elkészült. Itt most az agrártörténeti szempontból is érdekes bor- és lókivitelről írott fejezetet közöljük a hozzátartozó statisztikai táblaanyaggal. Bevezetőül még annyit kell elmondanunk, hogy Bártfán 1503 végéről, 1504—8. (az utolsó év csonka), 1510., 1516., 1519.," 1522 -4. évekből" maradtak fenn olyan harmincad jegyzékek, amelyek csak a bártfai polgárok által kivitt, ill. behozott árukat tartalmazzák. Ezek alkotják vizsgálatunk alapját. Nem szándékunk itt a vám kivetésének és lerovásának menetét részletesen bemutatni, ebből csupán néhány olyan tényt közlünk, amely a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. A bártfaiakra kivetett harmincad értékvám az áru értékének 2,5%-a, tehát 1 forint érték után 2,5 dénár, 10 forint után 25 dénár stb. Ez az érték fele az ország más harmincadhelyein kivetett értékvámnak, mert a bártfaiak fel voltak mentve a harmincad fele alól. A harmincadkönyvek minden esetben tartalmazzák a megvámolt áru megnevezését, annak mennyiségét vagy értékét és a kivetett harmincad öszszegét dénárban, ill. forintban. Pozsonyhoz hasonlóan gyakorlatilag Bártfán is kétféle módon történt a vámolás. Egyik módja a tarifa szerinti vámkezelés volt, mint pl. a félhordó bor, amely után mindig 25 - harmincadot szedtek. A szöveg ilyenkor a tarifáit áru mennyiségét (az idézett példa esetében a félhordók számát) tüntette fel, és a mennyiségnek a tarifával való szorzata adta a vám összegét. A másik módja a tiszta érték utáni vámkezelés volt. A ritkábban előforduló áruk után az áru értékének 2,5%-át szedték értékvámként . Előfordult, hogy valamilyen megnevezett vagy meg nem nevezett okból a vám egy részét elengedték. Mivel célunk a kereskedelmi forgalom összehasonlító vizsgálata volt, ilyen esetben a vámkivetést korrigáltuk, tehát Fügedi Erik: Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején. Agrártört. Szemle XI/1969. 1-19. 1. 2 Jelzetük: Bártfa város K. 3766, 4147, 4663, 4664 a., 4897, 5174, 5260, 5352.