AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)
1996 / 1-4. sz. - KOVÁCS SÁNDOR: A gyümölcstermesztés fajtahasználatának fejlődése
KOVÁCS SÁNDOR A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FAJTAHASZNÁLATÁNAK FEJLŐDÉSE Előadásomban a hazai gyümölcsfajta kutatás, nemesítés és fajtahasználat történelmi fejlődésével, tendenciáival és jelenlegi helyzetével foglalkozom. Azoknak a kutatóknak a munkásságával, akik tovább folytatták Bereczki Máté és más, immár klasszikusnak mondható szakemberek munkáját, s megteremtették a hazai gyümölcstermesztés biológiai alapját. Az almafajta kutatás — rangjának megfelelően — régóta jelentős hazánkban. Bereczki Máté (1824-1895) több mint 1200 fajtát figyelt meg, értékelt és írt le. Számos külföldi fajtát honosított és terjesztett el, köztük a Jonathant. Ő a magyar pomológia megteremtője, aki nemesítéssel is foglalkozott. Magvetésből származó almafajtái a Jolanka alma, Pétery Károly, Náray zenettje. A keresztezéses nemesítést hazánkban Budai József (1850-1939) indítja meg 1886-ban. Egyik ma is termesztett fajtája a Budai Domokos. A magyar kertészeti növénynemesítés programját Magyar Gyula ( 1880-1945) dolgozta ki. Porpáczy Aladár 1937-től végzett fajtakeresztezéseket a Jonathan javítására törekedve, 1959-ben több hibridet emelt ki, amelyek közül államilag minősített házikerti fajtája a Fertődi téri (E. 47). Dániel Lajos 1949-ben kezdte nemesítői munkáját, amelynek célja lisztharmat rezisztens, merev növekedésű Jonathan típusok előállítása és az öntermékenyülő Jonathan biotípusok felkutatása volt. Államilag minősített fajtája az Éva, amelyet a Jonathan szabadbeporzású magoncaiból szelektált. Nyújtó Ferenc 1951. óta foglalkozott Cegléden exportra alkalmas bőtermő nyári almafajták szelektálásával. A Ceglédi piros — ma már visszavont fajtája — ismeretlen eredetű tájfajta. Manga Pál nemesítési munkájának célja Jonathan típusú, lehetőleg lisztharmattal szemben ellenálló, különböző időben élő fajták előállítása volt. Sok hibridet állított elő, de ezek közül államilag minősített fajta nem került ki. Tamássy István szintén rezisztencia nemesítéssel foglalkozott, vad Malus fajok felhasználásával. Ezenkívül jelentős honosító munkát is végzett, melynek eredménye az államilag minősített Idared és Mutsu. A Kertészeti Kutatóintézet, illetve utódja Újfehértói Kutatóállomásán hosszú