AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 62. évfolyam (2021)

2021 / 1-4. szám

62 NOVÁK LÁSZLÓ FERENC = az arra dn 90.”, „Eget bort attunk 7 Iccét f 2 dn 10.”, „Item 3 Iccét dn 90 Item dn 20”, „Ismét atunk Eget bort szolgálatjába’ 13 Icce Eget bort f 3 dn 90 Item 3 Iccét dn 90”, „Edigh­t 14 dn Az uta’­atunk Eget bort 12 Iccét az arra f 3 dn 60”, azaz további mintegy 32 litert­­ tájékoztat az elszámolás 1640-ből.­1 Az 1645-ös számadásban „Sajt­nyomo Gergely” pénzbeli fizetése és ruhabeli járandósága mellé „Attunk eget bort ! 15 dn 72.” (kb. 26 pint = 50 liter).21­22 A sajtnyomó bérébe számított nagyobb mennyiségű égett bor nem saját fogyasz­tásra szolgált, hanem eladásra került. A felesége („Sajtosné”) kofaként foglalkozott a városi tanácstól pint- és icceszámra (kb. 2,1 liter) átvett égett bor kimérésével is. Az égett bor főzése nem kívánhatott nagy szakértelmet, mert magát a juhászboj­tárt is megbízta vele a tanács. Az 1663-as számadás szerint „Bujtár vagy Éghet bor főző Jancsi béri fn 12. Egy ruha. Szolgálván fél esztendeigh [kapott] fn 9. dn 20. Fe­jős Istokot fogadtuk helyette fn 5.” („megh­itta egheszlen”). 3 24 25 A bojtárgyerek pénz­beli járandóságát az égett bor megivásával egyenlítette ki. A következő esztendőben is gyereket bízott meg a magisztrátus. Az 1669-es esztendőben jegyezték fel, hogy „Sajt Gyermek[ne]k egy Kődment Eget bor főzéssel edgyűt Bakótul vettünk fll. 2.” A sajtkészítéssel egy gyermeket bíztak meg, akinek feladata volt az égettbor-főzés is. Bakó nevű szűcstől vásárolt a tanács számadóbírója részére egy ködmönt. A 17. század végén, a 18. század elején is találunk adatot az égettbor-főzőkre vo­natkozóan, ami azt is jelenti, hogy a város - mint tette korábban - továbbra is főze­tett égetett szeszes italt borseprőből. A sajtkészítő munkakörébe tartozott tehát a szeszfőzés. Az 1682. évi számadás­ban az szerepel, hogy „Sajtos Thot András béri Eget bőr főzessél Ettenbeigh 1 15. Búza 2 Fért 2 Sajt 2 Gomolja Egész Ruha Egy Csisma”.2­ Az 1706-os számadás sze­rint is város alkalmazásában állott a szeszfőző: 1Sz. Szabó János Eger boros béri Magyari forint 28 Egy végh Aba Fertály búza 1. Csizma pár 2. Huszonkét singli vá­szon Egy déli és estveli fejős tej egy Süveg” volt a járandósága. Az, hogy a déli és esti fejésből is járt neki, arra enged következtetni, hogy az illető egyben a város fejős juhásza is volt.26 Az 1707-es esztendőben ismét Sz. Szabó János lett a város „égett­­boros” alkalmazottja, akinek fizetése volt „Magyari forint 18. Egy Szűr Egy Nadrág Egy Ing Lábravalo Egy Pár Csizma fel Kösoo Egy bőr csizmák’ való Keszittes az mint szereti”.27 Kecskeméten 1662-től maradtak fent számadások a város kiadásairól. Több adat bizonyítja, hogy a városi tanács itt is külön alkalmazott embereket az égetett szeszes ital előllításával. Égettboros Jánosról 1672-ben történik említés, akinek teljes neve is ismertté vált: „Keőszeghy Janos Egetboregeteőnek Esztendeigh fi. 12.” volt a pénz­ 21 MNL PML NkV SZK 1640. 17. pag. 22 MNL PML NkV SzK 1645/46. 7. pag. 23 MNL PML NKV SzK 1663/64. 142. pag. 24 MNL PML NkV SzK 166S/69. márc. 9. 25 MNL PML NKV SzK 1682/83. 44. pag. 26 MNL PML NKV SzK 1706/09. 74. pag. 27 MNL PML NkV SzK 1707/08. 1217. pag.

Next