AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 62. évfolyam (2021)
2021 / 1-4. szám
62 NOVÁK LÁSZLÓ FERENC = az arra dn 90.”, „Eget bort attunk 7 Iccét f 2 dn 10.”, „Item 3 Iccét dn 90 Item dn 20”, „Ismét atunk Eget bort szolgálatjába’ 13 Icce Eget bort f 3 dn 90 Item 3 Iccét dn 90”, „Edight 14 dn Az uta’atunk Eget bort 12 Iccét az arra f 3 dn 60”, azaz további mintegy 32 litert tájékoztat az elszámolás 1640-ből.1 Az 1645-ös számadásban „Sajtnyomo Gergely” pénzbeli fizetése és ruhabeli járandósága mellé „Attunk eget bort ! 15 dn 72.” (kb. 26 pint = 50 liter).2122 A sajtnyomó bérébe számított nagyobb mennyiségű égett bor nem saját fogyasztásra szolgált, hanem eladásra került. A felesége („Sajtosné”) kofaként foglalkozott a városi tanácstól pint- és icceszámra (kb. 2,1 liter) átvett égett bor kimérésével is. Az égett bor főzése nem kívánhatott nagy szakértelmet, mert magát a juhászbojtárt is megbízta vele a tanács. Az 1663-as számadás szerint „Bujtár vagy Éghet bor főző Jancsi béri fn 12. Egy ruha. Szolgálván fél esztendeigh [kapott] fn 9. dn 20. Fejős Istokot fogadtuk helyette fn 5.” („meghitta egheszlen”). 3 24 25 A bojtárgyerek pénzbeli járandóságát az égett bor megivásával egyenlítette ki. A következő esztendőben is gyereket bízott meg a magisztrátus. Az 1669-es esztendőben jegyezték fel, hogy „Sajt Gyermek[ne]k egy Kődment Eget bor főzéssel edgyűt Bakótul vettünk fll. 2.” A sajtkészítéssel egy gyermeket bíztak meg, akinek feladata volt az égettbor-főzés is. Bakó nevű szűcstől vásárolt a tanács számadóbírója részére egy ködmönt. A 17. század végén, a 18. század elején is találunk adatot az égettbor-főzőkre vonatkozóan, ami azt is jelenti, hogy a város - mint tette korábban - továbbra is főzetett égetett szeszes italt borseprőből. A sajtkészítő munkakörébe tartozott tehát a szeszfőzés. Az 1682. évi számadásban az szerepel, hogy „Sajtos Thot András béri Eget bőr főzessél Ettenbeigh 1 15. Búza 2 Fért 2 Sajt 2 Gomolja Egész Ruha Egy Csisma”.2 Az 1706-os számadás szerint is város alkalmazásában állott a szeszfőző: 1Sz. Szabó János Eger boros béri Magyari forint 28 Egy végh Aba Fertály búza 1. Csizma pár 2. Huszonkét singli vászon Egy déli és estveli fejős tej egy Süveg” volt a járandósága. Az, hogy a déli és esti fejésből is járt neki, arra enged következtetni, hogy az illető egyben a város fejős juhásza is volt.26 Az 1707-es esztendőben ismét Sz. Szabó János lett a város „égettboros” alkalmazottja, akinek fizetése volt „Magyari forint 18. Egy Szűr Egy Nadrág Egy Ing Lábravalo Egy Pár Csizma fel Kösoo Egy bőr csizmák’ való Keszittes az mint szereti”.27 Kecskeméten 1662-től maradtak fent számadások a város kiadásairól. Több adat bizonyítja, hogy a városi tanács itt is külön alkalmazott embereket az égetett szeszes ital előllításával. Égettboros Jánosról 1672-ben történik említés, akinek teljes neve is ismertté vált: „Keőszeghy Janos Egetboregeteőnek Esztendeigh fi. 12.” volt a pénz 21 MNL PML NkV SZK 1640. 17. pag. 22 MNL PML NkV SzK 1645/46. 7. pag. 23 MNL PML NKV SzK 1663/64. 142. pag. 24 MNL PML NkV SzK 166S/69. márc. 9. 25 MNL PML NKV SzK 1682/83. 44. pag. 26 MNL PML NKV SzK 1706/09. 74. pag. 27 MNL PML NkV SzK 1707/08. 1217. pag.