A Gyógyszerész, 1904 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1904-01-15 / 1. szám
A Gyógyszerész Járványok idején s tudomása szerint fertőző betegtől származó üveg- s porczellán-edényeket visszavenni tiltva van, ha csak nem ugyanazon beteg számára használja fel álakat. 16. Belsőleg adagolandó gyógyszerhez mindig hengeres, külsőleg használandóhoz pedig hatszögletű üveg veendő. Fekete, kék, vagy sárga üveg vétessék oly gyógyszerek kiszolgáltatásánál, melyek az eddig megjelent magyar gyógyszerkönyvek szerint sötét helyen, fénytől óva, fekete üvegben tartandó vegykészítményeket, továbbá ezüst, bróm vagy jód vegyületeket tartalmaznak; oly gyógyszerek kiszolgáltatásánál, melyek fenti módon eltartandó gyógyszerészi készítményeket tartalmaznak, pl. kéksav tartalmú vizeket, tinctura lobelinet stb., csak akkor vehető és számítható fekete, kék vagy sárga üveg, ha ezek az orvosság mennyiségének legalább ötödrészét teszik. Állatgyógyszerekre ezen rendelkezések nem vonatkoznak. 17. Nadályok, sebészi kötőszerek és fertőtlenítő pasztillák megállapított árai levonás alá nem esnek, a 9-ik pontban felsorolt eset kivételével. 18. A magyar gyógyszerkönyvben és árszabványban egy vagy két kereszttel (f vagy ff) megjelölt gyógyszerek rendelésénél úgy az emberorvos, mint az állatorvos köteles a vényen tüzetesen kiírni a gyógyszer szedésének vagy más használatának módját s tilos az ilyen vényeken a használati módnak „rendelet szerint“ vagy „utasítás szerint“ való megjelölése. Oly vényt, mely nem ezen rendelkezés szerint van kiállítva, tilos a gyógyszerésznek kiszolgáltatni s ily esetekben köteles a gyógyszerész a gyógyszert készíttetőt a gyógyszer ki nem szolgáltatásának fentebbi oka iránt felvilágosítani. 19. Külsőleg használandó gyógyszereknél mindig kiteendő a „Külsőleg* szó. 20 Minden egyes corrosiv pastilla csakis színesen reá préselt „méreg“ (halálfej) jelzéssel ; a papír, melybe az egyesek csomagolandók, úgyszintén a tartály is, melyben kiadattak „méreg“ (halálfej) jelzéssel — utóbbi pecséttel is ellátandó a kiszolgáltatáskor. Az ezeket rendelő orvosi vény minden esetben visszatartandó és a méregkönyvbe beírandó a 95.000/902. számú, az okleveles bábák számára kiadott „Rendelet és utasításban“ meghatározott módon. 21. A hatósági méregengedélyek, valamint a legnagyobb adagot túlhaladó orvosi rendelvények is visszatartandók s a legközelebb kiadandó új mintájú méregkönyv folyószámával ellátandók, abba is bejegyzendők és számszerinti sorrendben 10 éven át megőrzendők, nemkülönben a méregkönyv is az utolsó tétel keltétől számítva. A visszatartott orvosi vényekről a vevő kívánatéra az árkiszámítással s a gyógyszertár bélyegével ellátott másolat adandó, melyen a „másolat“ jellege feltűnően kitüntetendő. 22. Mindazon szerek áraira nézve, melyek a jelen árszabványban nem foglaltatnak, a vényeken a magyarországi gyógyszerészegylet által — a gyógyszerkönyvben foglalt szerek árainak kiszámításánál követett elvek szerint kidolgozott — bővített áttételei szolgáljanak irányadóul. 23. Azok, akik ezen határozmányokat megszegik — a mennyiben cselekményük bűntettet vagy vétséget nem képez — kihágást követnek el és a mennyiben nem az 1876. évi XIV. és az 1879. évi XL. t.czikkekbe ütköző kihágásról van szó — jelen rendelet alapján 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Jelen rendeletbe ütköző kihágások felett az 1880. évi 38.547. sz. belügyminiszteri rendelet 8. § ában felsorolt hatóságok illetékesek bíráskodni, ugyanazon rendelet eljárási szabályai szerint. 24. Ezen rendelet nem érinti a legközelebb kiadandó 1903. 113.406. sz. belügyminiszteri rendelet határozmányait és életbeléptével az 1901. évi 114 551. számú belügyminiszteri és az azzal kiadott Gyógyszerárszabvány, valamin az ehhez 1901. évi 120 601. szám alatt kiadott „Függelék nemkülönben az egyes gyógyszerek árának megváltoztatására vonatkozó 88 379/903 sz. b. v. rendelet hatályukat vesztik. Budapesten, 1903. évi decz. hó 14-én. Tisza, s. k. 3