A Gyógyszerész, 1911 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1911-01-01 / 1. szám
A Gyógyszerész, kénsav mellett, úgy látszik, szintén aloinos keletkezik. E. Léger (Compt. rend. 150, 1695—97) a kristályos alpinosnak a darabinoszal való azonosságát is megállapította. Léger az eddig csak syrup alakjában előállított alpinost, a benzylphenylhydrazonos reactió révén, kristályos alakban is előállította és ennek megvizsgálása során megállapította, hogy az alpinos nem újabb cukorféleség, hanem darabinoszal azonos. A benzylphenylhydrazon anyalúgjából Léger egy másik syrupot különített el, amely azonban alig redukált és belőle phenylhydrazinacetáttal és azonnak csak nyomai keletkeztek, 2%-os kénsavval való forraláskor erősen redukáló syruppá alakult, amelyből már aránylag jelentékeny mennyiségű benzylphenylhydrazon keletkezett. A barbaloin hasításakor a darabinolból részben valószínűleg egy aethylglykosida keletkezett. A barbaloin CaoH1g08 összetételű glykosida, amelyből, hydrolytos bomlás révén, a c19h18o9+ HOHc15h10o5+ CsH10O5 egyenlet szerint, emodin és d- arabinos keletkezik. Hasonló körülmények között az isobarbaloinból szintén d arabinol keletkezik, amiből az isobarbaloin és a barbaloin helyzeti isomeriája következtethető. A COLOCYNTHIS ALKOTÓRÉSZEI. A colocynthis vagy sártök megvizsgálásával újabban Fr. B. Power és Ch. W. Moore (J. chem. Soc. London 1910, 97, 99) foglalkoztak. Vizsgálataiknál a szerzők 105 kgr hámozott török sártököt használtak, amelynek 24,4%-a pulpa, 75 5%a pedig mag volt. A gyümölcshúsból alkohollal kivonatot készítettek. Az alkoholos kivonatból, vízgőzzel való destilláláskor kevés sárgás színű, illő olaj volt elkülöníthető. Az alkoholos kivonat vízben oldható részletéből a szerzők a következő anyagokat különítették el, illetőleg állították elő: a) egy kétvegyértékű alkoholt, a citronellolt, CS2H360S (OH)g, amely 285—290°-on megoldvad és bizonyára az iparanol alacsonyabbrendű homológja; b) egy amorph, alkaloidszerű, nagyon keserű ízű anyagot, amely bizonyára egyike a colocynthis hatóanyagainak. Gyengén bázisos jellemű, kristályos származékait a szerzőknek előállítaniuk nem sikerült. Ez anyagok mellett a vizes oldat anorganikus anyagokat, kevés cukrot és igen csekély mennyiségű amorph, glykosidaszerű anyagot is tartalmaz. Az alkoholos kivonat vízben oldhatatlan részlete javarészt gyantaszerű anyagok, amelyek közül szerzők a 232°-on olvadó x-elaterint elkülönítették, továbbá különféle oldószerekkel való kivonás útján pedig a 68®-on olvadó dentriakontant, egy 160—162° on olvadó optikailag inactív, Cg7H460 összetételű phytosterolt, még kevés xelaterint és kevés alkaloidaszerű anyagot izoláltak. Az aetheres és a chloroformos kivonat erős hashajtó hatásúnak bizonyult. A colocynthis-magvakból a szerzők glykosidaszerű anyagok nyomait, csekély mennyiségű enzymet, amely p-glycosidákat hasít, továbbá 12 72°/#-nyi zsíros olajat különítettek el. A zsíros olaj fajsúlya 20°-on 09273, savszáma 26, szappanszáma 1867, jódszáma pedig 1266. Mint el nem szappanosítható alkotórész az olajban egy Ca.H340 összetételű, 158—160°-on olvadó phytosterol csekély mennyisége szerepel. A szerzők e vizsgálatainak adatai szerint tehát a régebbi vizsgálatoknál másoktól meghatározott colocynthin, colocynthitin stb. nem egységes vegyületek, hanem keverékek, továbbá glykosidákat a colocynthis csak nyomokban tartalmaz. A colocynthis drastikus hatása legalább is két alkotórésznek tulajdonítandó, amelyek egyike alkaloidaszerű anyag, másika pedig aetherben és chloroformban oldhatatlan gyanta.