A Hét, 1972. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-23 / 25. szám
NAPIRENDEN Léggömb és népművészet Egy világhírű európai kabaréművész azzal próbálta megnevettetni tengerentúli nézőit, hogy léggömbből pukkasztott ki, mondván: hazám levegőjét hoztam benne, fogyasszátok. Pionírok kézimunka kiállításáról szóló újságcikk (Wagner István: Gyermekeink és a népművészet, Szabad Szó, 8476. sz.) olvasása közben jutott eszembe ez az eset._ Napjaink rohanó iramú fejlődésében „egyre messzebb marad mögöttünk a falu a maga zárt hagyományőrző folklór-kincsestárával, hiszen még a paraszti életmódba is mindinkább betör a város hatása. Jogosan merül fel akkor a kérdés: milyen nagyvárosi gyermekeink és a népművészet mai kapcsolata?“ A kérdést helyénvalónak tartom, mi több, szükséges lenne ezt nemcsak a lapoknak, hanem az iskoláknak, az ifjúsági szervezeteknek is napirenden tartaniuk. Ami pedig a szóban forgó temesvári kiállítást illeti, magam is megnéztem. Éppen ezért nem érthetek maradéktalanul egyet azzal, ami ezután következik: „Sajnos, a bemutatott munkák elenyésző, de mégis szembetűnő hányadáról ez alkalommal is el kell mondanunk, hogy jellegtelenek, még csak nem is népiek, vagy népiesek.“ Mi az, hogy népiesek? Kinek használunk azzal, ha nem mondjuk ki határozottan: a kiállítás szervezői téves utakon járnak, nem tudnak kellőképpen hatni ránk a (bánsági) népművészet sajátos légkörével. A tárgyak jó része erőtlen. Másolata az igazi értékeknek. S ennek nem a gyermekek az okai A baj forrása a kis alkotók lelkesedésének, kézügyességének, művészi készségének helytelen értékesítése. Amiben, mondjuk ki őszintén mi felnőttek (körvezető tanárok, módszertani irányítók, kiállítás szervezők) vagyunk ludasok. Sok kiállított munka első látásra elárulja az igazi élmény, az alkotással való azonosulás, átélés hiányát. A gyerekek egy számukra ismeretlen (vagy kevésbé ismert) trilágból próbáltak ihletődni. Nem sikerült. Honnan szerezhet egy (nagy) városi kis pionír (vagy felnőtt műkedvelő) mélyreható folklór-élményt? Mai életünk bozótja, sajnos, eltakarja előlünk a művészetek kútforrását. Tudjuk, hogy ez a folyamat megállíthatatlan és tennünk kell azért, hogy fiataljaink megismerjék, szeressék, kellőképpen értékeljék, tiszteljék a névtelen népművészek alkotta szellemi értékeket. Hogyan? Egyik legjellemzőbb példa erre az Országos Pionírtanács, a Cutezătorii és a Jóbarát által rendezett kincskereső versenysorozat. Ismerjük tehát a helyes utat. S mégis, lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy ezzel párhuzamosan hódít egy ártalmas divat, a népieskedés, a népművészet élményteln majmolása, ami vészesen hasonlít a léggömböt pukkasztó kabaréművész produkciójához. VAJDA SÁNDOR A könyvesbolt kirakatában az elmúlt három-négy évben magyarul megjelent ötödik szakácskönyv is megtekinthető. Emancipált feleségeink nemsokára a tojássütést és a kávéfőzést is szakácskönyvből tanulhatják. Többen sokallják ezt a szakácskönyv-dömpinget. Ki tudja, hány jó kiadványt, fontosabb könyvet szorított le a kiadói asztalról a libamáj elkészítési módja. El tudnék képzelni hasznosabb, fontosabb könyvet is, például egy botanikai atlaszt. A felgyorsult idő távolról sem szült olyan kétségbeesett helyzetet, (legalábbis mifelénk nem), amilyenről Marx György nemrég megjelent hasznos és szép könyvében ír. Szombat-vasárnap az Olt, a Szamos vagy a Maros partján több autót látni, mint fűzfát, égerfát vagy rekettyebokrot. Lassan az aktív lakosság egyharmada a természetben tölti szabad idejét, úgymond kikapcsolódik. Csakhogy ez a kikapcsolódás semmivel sem változatosabb az otthoni napoknál. Mert az az autós, aki a keresztrejtvényeit viszi ki a Maros partjára vagy a romit, a kártya készletét, a sakktábláját, az nem pihen, hanem agyoncsapja szabad idejét. Egy botanikai atlasznak nemcsak elméleti jelentősége lenne, hanem gyakorlati haszna is. Megtudnák a falusi szövetkezetek gyógynövény felvásárlói is, hogy melyik gyógynövényt mikor, hogyan kell gyűjteni, miként kell szárítani, raktározni, szállítani, hogy teljes értékű maradjon hatóanyaga. Iskolás Botanikai atlaszt gyermekeink játszva megtanulnák a környezetükben fellelhető növényfajtákat Ne feledjük el, hogy gyermekeink több autómárkát tudnak, mint növénynevet. Fűnek nevezik a kezükbe kerülő, legalább harminc növényfajtából álló állateleséget. Megkérdeztem harminc tizedikes diákot s egy sem ismerte a cickafarkot, fogalma sem volt hogy mire jó az ezerjófű. Ezért nagyon sürgős egy népszerű növénytankönyv és egy botanikai atlasz. Meggyőződésem, hogy az alkalmi nótázók egynegyede sem tudja, melyik a rezgő nyárfa, milyen a pünkösdi rózsa, mikor nyílik a rezeda stb., pedig énekli. Ami a természetismeretet illeti, visszás helyzet állott elő, s ezért az iskolák is hibásak. Mert jó, hogy a mai hetedikes gyerek többet tud fizikából mint Pascal tudott vagy Newton, de nem normális, hogy nem ismeri a gabonaféléket, a gyógynövényeket és a gyomnövényeket stb. Hiszem, hogy egy botanikai atlasz kiadási költsége megtérülne (még ha 50—60 lejbe kerülne is a színes ábrák miatt), az utolsó példányig elkelne hetek alatt. Egy ilyenszerű kiadványnak népkönyvvé kellene válnia, hiszen a gépek korában mégiscsak inkább élünk a természetben, mint néhány évvel ezelőtt. Ha nem tekintenék a szakemberek szerénytelenségnek, volna két javaslatom is a remélt botanikai atlaszt illetően. Egyik, hogy ne essenek abba a hibába, mint az 1968- ban megjelent Mic Atlas de Plante szerkesztők, akik bizonyos családoknál, növényfajtáknál túlrészletezték a dolgokat, csak szegfűfélékből 15 kapott helyet az atlaszban, de nem szorítottak helyet sok más hasznos növénynek. Jó volna úgy összeállítani egy ilyen könyvet, hogy szerepeljenek benne a gabonafélék, a gombák, az erdeinkben fellelhető összes fák, a gyomok stb. Másik javaslatom, hogy a magyar, a latin és a román elnevezés mellé írják be legalább zárójelbe az illető növény népi elnevezéseit is. Lám, a szakácskönyvtől eljutottam a növénytanig. De mennyi hasonló kiadványra van szükségünk. MARKÓ IMRE Előadói személyiségek-e a falu személyiségei? Falujáró emlékeim közt megragadt az egyik község kultúrigazgató jártak nagyotmondása: „Hozzánk csakis kiváló személyiségek járnak. Minden szimpoziont, előadást kolozsvári, vásárhelyi, sőt fővárosi „nevek“ tartanak... mert ugye ebben a faluban nincs, aki megfelelne hasonló célokra.“ Én emlékszem írók és ugyanannak a falunak a találkozására, amikor cirkalmas, keresett és végetérni nem akaró tirádákkal mutatták be a meghívott személyiségeket az összesereglett földműveseknek, s a kötelező megjelenés ellenére is csak elhanyagolható számú értemiséginek. A híglevű köszöntő után a meghívottak maguk is kezdték nem érteni, hogy: kicsodák, miért is jöttek tulajdonképpen — nem beszélve a „vendégkoszorúról, a nagybecsű hallgatókról", kik tátott szájjal, süket fülekkel mocorogtak a helyükön s azon gondolkoztak: Uramisten, mi lesz ebből?... Mit akarnak ezek? Filmezni kellett volna a megkönnyebbülést, amikor végre szóhoz jutva meggyőződhettek, hogy a tisztelt elvtársakat, a kedves vendégeket s a többieket, bár ugyanazt a nyelvet beszélik, mint ők, mégis meg lehet érteni. Így oldódott fel lassanként a távolság, s megenyhülten tapasztalhattuk, hogy minden-kinek akad mondanivalója, kérdése, javaslata: mit hogyan kellene, lehetne. S jó volt ez így még akkor is, ha a beszélgetés elkalandozott a kizárólagos irodalmi vonatkozásoktól, mert meggyőződésem, hogy a találkozón mindenki nyert... Emlékszem egy traktoristára, aki azt kérdezte: kihez kellene folyamodni, hogy az általános iskola kilenc-tizedikesei közel férkőzhessenek a traktorhoz, mert ő szívesen oktatná őket a traktorvezetés csínjára-bínjára, a mezőgazdasági gépek kezelésére, ismeretére. Az erdész kirándulásokat javasolt, igaz, ami igaz, neki kötelessége is lenne valamit tenni az erdővédelem körül, de hát a kirándulók sem járnának rosszul, sok titka van az erdőnek, össze kellene kötni a kellemest a hasznossal... A milicista a törvényismertetés fontosságáról beszélt, s ha a község vezetősége úgy gondolná, hát ő mesélhetne ilyesmiről. Eltöprengtem az emberek és javaslataik, igyekezetük felett. Valóban úgy lenne, hogy a falunak minden esetben importálnia kell a tudás, az ismeretek, a szép előadóit? Félreértés ne essék, adott esetben tényleg szükséges a szakemberek, írók jelenléte faluhelyen is, megtisztelő ez mind a falu, mind a tudományos vagy irodalmi személyiség számára. Számomra viszont érthetetlen, hogy miért kell „kívülről“ várni mindent, amikor a falu ténylegesen rendelkezik olyan erőkkel, akiket ilyen célokra hasznosítani lehetne, kellene. Jól tudom azt is, hogy számos községben, faluban így történik ez. Jó lenne, ha mindenütt gyakorlattá válna, szót kapnának, sokkal több szóhoz jutnának a falu személyiségei is... gali. Péter A HÉT, III. ÉVF., 25. SZÁM Államszervezetünk felépítése és nomenklatúrája . Ministerul Industriei Construcţiilor de Maşini — Gépgyártóipari Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul mijloacelor de transporturi rutiere şi maşini agricole — Közúti Szállítóeszközök és Mezőgazdasági Gépek Főosztálya — Departamentul maşini-unelte, mecanică fină şi aeronautică — A Szerszámgépek, a Finommechanika és a Légihajózás Főosztálya — Departamentul maşini grele şi utilaj tehnologic — A Nehézgépek és a Technológiai Felszerelés Főosztálya — Departamentul industriei electrotehnice şi electronice — Elektrotechnika- és Elektronikaipari Főosztály — Departamentul comercial — Kereskedelmi Főosztály A minisztérium alárendeltségében működik: Oficiul de documentare şi publicaţii tehnice — Műszaki Dokumentációk és Kiadványok Hivatala 9. Ministerul Industriei Chimice — Vegyipari Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul mecano-energetic şi de automatizare — Mechanikai-Energetikai és Automatizálási Főosztály 10. Ministerul Transporturilor şi Telecomunicaţiilor — Szállítás- és Távközlésügyi Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul căilor ferate — Vasúti Főosztály — Departamentul transporturilor rutiere şi navale — Közúti és Hajószállítási Főosztály — Departamentul poştelor şi telecomunicaţiilor — Posta- és Távközlésügyi Főosztály — Consiliul aviaţiei civile — Polgári Repülési Tanács 11. Ministerul Industriei Uşoare — Könnyűipari Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul industriei textile — Textilipari Főosztály — Departamentul industriei tricotajelor şi confecţiilor — Kötöttáru- és Konfekcióipari Főosztály — Departamentul industriei bunurilor de consum din piele, cauciuc şi mase plastice — Bőr-, Gumi- és Műanyagfogyasztási cikkek Iparának Főosztálya — Departamentul industriei utilajelor textile, articolelor casnice, sticlei şi ceramicii fine — Textilfelszerelések, Háztartási Cikkek, Üveg és Finomkerámia Iparának Főosztálya — Departamentul comercial — Kereskedelmi Főosztály 12. Ministerul Minelor, Petrolului şi Geologiei — Bányaügyi, Kőolajügyi és Geológiai Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul geologiei — Geológiai Főosztály Ennek alárendeltségében működik: — Muzeul republican al petrolului — Köztársasági Kőolajipari Múzeum — Inspecţia de stat geologică minieră — Geológiai Bányászati Állami Felügyelőség 13. Ministerul Energiei Electrice — Villamosenergiaügyi Minisztérium 14. Ministerul Construcţiilor Industriale — Ipari Építkezések Minisztériuma 15. Ministerul Economiei Forestiere şi Materialelor de Construcţii — Erdőgazdasági és Építőanyagipari Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul silviculturii — Erdőgazdasági Főosztály — Departamentul industriei lemnului — Faipari Főosztály — Departamentul industriei materialelor de construcţii — Építőanyagipari Főosztály 16. Ministerul Agriculturii, Industriei Alimentare şi Apelor — Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium Ennek keretében működik: — Departamentul agriculturii de stat — Állami Mezőgazdasági Főosztály — Departamentul agriculturii cooperatiste şi al gospodăriilor populaţiei — A Szövetkezeti Mezőgazdaság és a Lakosság Gazdaságainak Főosztálya — Departamentul industriei alimentare — Élelmiszeripari Főosztály — Departamentul îmbunătăţirilor funciare — Talajjavítási Főosztály — Consiliul naţional al apelor — Országos Vízügyi Tanács 17. Ministerul Turismului — Turisztikai Minisztérium Ennek keretében tanácsadó szervként működik a: — Consiliul Turismului — Turisztikai Tanács A minisztérium támogatja a: — Biroul de turism pentru tineret — Ifjúsági Turisztikai Iroda tevékenységét 18. Ministerul Sănătăţii — Egészségügyi Minisztérium Ennek keretében működik: — Inspectoratul sanitar de stat central — Központi Állami Egészségügyi Felügyelőség A minisztérium alárendeltségében működik: — Editura medicală — Orvosi Kiadó — Centrul de documentare medicală — Orvosi Dokumentációs Központ (Folytatjuk)