A Hét, 1974 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1974-03-29 / 13. szám
napirenden: 2 Vezércikkünk folytatása az 1. oldalról E történelmi döntéssel társadalmunk sokoldalú fejlesztése keretében szerves egységet képez a Központi Bizottság március 25—26-i plenáris ülésének többi határozata is. Közös forrásuk a legfelső pártvezetőség, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs körültekintő, a jövőt tudományosan megközelítő politikai gondolkozása és cselekvése. Pártunk szüntelenül, rendszeresen, mélyrehatóan és sokoldalúan elemzi politikai, gazdasági és társadalmi valóságunk dinamikáját. Intézkedéseivel, a leghatékonyabb megoldások felkutatásával az alakuló élet mindenkori ritmusát követi, a jövő cselekvéseinek teremt mind szélesebb távlatokat. Az RKP Központi Bizottságának plenáris ülése ebben a szellemben a párt vezető szervei közötti párhuzamosságok kiküszöbölésére, valamint a párt- és államélet operativitásának és koordinálásának érdekében módosította a szervezeti szabályzat 22. szakaszát. Ennek alapján megnő a Végrehajtó Bizottság szerepe és fontossága az egész párt-, gazdasági és társadalmi életben; betöltheti azt a hivatását, hogy a KB két plenáris ülése között az egész tevékenység vezető szerve legyen. Az újonnan létesített Állandó Büró pedig, amelynek tagjai a párt- és államélet alapszektorainak vezető káderei lesznek, a különböző tevékenységi ágazatok összehangolt, operatív irányítását teszi lehetővé. A szervezeti szabályzat 22. szakaszának módosításait jóváhagyás végett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa elé terjesztik. A Központi Bizottság plenáris ülése szervezési-személyi kérdéseket is megoldott. Közismert tény, hogy pártunk mindig is abból indult ki, hogy a szervezeti formák nem csontosodnak meg, hogy azoknak az élet követelményeihez kell igazodniuk. Ezt szolgálja a párt erőinek jobb átcsoportosítása a különböző tevékenységi ágazatok között. Ion Gheorghe Maurer elvtárs egészségi állapotára és előrehaladott korára való tekintettel — tizenhárom évi gyümölcsöző munkásság után — levélben kérte felmentését a Minisztertanács elnöki tisztjéből és nyugdíjazását. A Központi Bizottság eleget tett kérésének, és a miniszterelnöki tisztség betöltésére Manea Mănescu elvtársat, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagját javasolta, amit a Nagy Nemzetgyűlés is magáévá tett Nicolae Ceaușescu elvtárs sikert kívánva mindazoknak, akik a vezetésben új beosztást kaptak, és akiket felelős állami tisztségek betöltésére javasoltak, hangsúlyozta: „mindnyájunk reményét fejezem ki afölött hogy valamennyien — különösen Manea Mănescu elvtárs, de a többi elvtárs is, mert mindegyikükre fontos feladat hárul — arra törekednek majd, hogy munkaközösségükkel együtt minél határozottabban alkalmazzák a párt általános vonalát amelynek célja az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési programjának megvalósítása, népünk anyagi és szellemi életszínvonalának emelése". Az RKP Központi Bizottságának plenáris ülése más döntésekkel egyidőben jóváhagyta a hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának 30. évfordulójára vonatkozó téziseket és intézkedési tervet. A tézisek, amelyeknek a megvalósításán pártunk vezetésével egy egész nép munkálkodik, nem hazánk korszakos eseményének elvont történelmi értékelése, hanem a párt ideológiai tevékenységének vezérfonala. Széles körű megvitatása, össznépi alkalmazása a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését mozdítja elő. Az élethez igazítani lépteinket, fogékonyan nyomon követni a társadalmunkban végbemenő változásokat, s úgy alakítani minden szinten párt- és államéletünk struktúráit, hogy azok előmozdítsák a fejlődést — ez zökkenőmentes haladásunk döntő tényezője. Egy ország színe előtt, az ország közvéleményének beavatásával, a szocialista demokrácia szabályai szerint zajlik le párt-, állami és közéletünk valamennyi eseménye. Összetartásunk, egységünk, erőnk hű tükre ez. A szocialista jövőt közelítő út közlekedési törvénye. A Román Kommunista Párt eddigi történelmi útját teljesítjük ki, az általa vallott és gyakorolt politikát fejlesztjük a mindenkori magasabb követelmények spirálisán. Erről vallanak a jelen történelmi napok. VAJNOVSZKI KÁZMÉR 1 Vallomás Romániáról Nicolae Ceaușescu elvtárs nemrég fogadta Mariapia Vecchit, a „fényképekben beszélő olasz írónőt", ahogy Eugen Jebeleanu szellemesen és találóan nevezte, aki elhozta hozzánk Romania mondo latino című albumát. A díszes kiállítású könyv az elmúlt év végén jelent meg Olaszországban, Amintore Fanfani előszavával, Eugen Jebeleanu bevezetőjével. Egyik találkozásunk alkalmával valamelyik szakmabeli megkérdezte a fotóművésznőtől, hogy mennyi ideig dolgozott az album képanyagán? — Hat hónapig fényképeztem — válaszolta —, de előbb megtanultam az országot.'T Kiderült így lassanként, hogy egy-egy albumra éveket fordít, még most is, hosszú tapasztalat és gyakorlat után: ez már az ötödik könyve. S ebből úgy lett könyv, hogy — ezt Alexandru Balaci professzor, a római Román Könyvtár volt igazgatója mondta el — egy évvel ezelőtt az album képeiből kiállítást rendezett Rómában, és a siker egyengette a kiadás útját. Csupa tűz, csupa lendület, csupa lelkesedés ez a szép olasz asszony, amikor a munkájáról, az utazásairól beszél. Kétszer járta körbe a világot, eljutott az északi és déli sarkkör közelébe is ... és mindenütt a szépséget kereste. És meg is találta? — Meg — felelte habozás nélkül —, mert minden országban van valami, ami megkülönbözteti a másiktól, és ez benne a szép... — Ez az igazi művész vallomása volt, aki tudja, hogy az egyhangúság a szépség és a művészet legnagyobb ellensége. Amikor ismét romániai albumára fordult a szó, volt egy érdekes megjegyzése: — Ez a sok zöld és fehér... — A könyvet lapozgatva megértettem, hogy a zöld a tájat, a földet jelenti, a fehér pedig mindazt, amit a nép létrehozott rajta, az ősidőktől máig. Ezt sugározzák a színes és fehér-fekete képek: a történelmi emlékeket, a városokat és falvakat, lakóikat — a generációk változatos sorában —, és a tájakat, a számunkra olyan jól ismert, de a külföldi fotóművész szemében is meghonosodott hazai tájakat. Mi a legszebb ezeken a képeken? Szavakkal nehezen lehetne megmagyarázni, mert olyan a fogalom, amely ide kívánkozik, és mégis, egyszerűen le kell írni: a melegség. Szép és feledhetetlen ajándékot hozott hazánknak Mariapia Vecchi. P. F. Szellemi városiasodás A múlt év utolsó hónapjaiban jelentős művelődési események színhelye volt a Kolozs megyei Hunyad. A városi művelődési tanács román és magyar tagozattal Népi Egyetemet szervezett. Novemberben Fekete Ernő tanár, a Népi Egyetem prorektora tartott vetítettképes előadást Dél-Amerikáról, decemberben pedig dr. Koch Ferenc, a Babeș— Bolyai Egyetem docense ugyancsak vetítettképes előadás keretében ismertette az atomkutatás legújabb eredményeit és diafilmeken mutatta be Göttingen városát, Gauss, Bolyai Farkas, Körösi Csoma Sándor tanulóéveinek színhelyét. Az előadásokat neves festőművészek tárlatai egészítik ki. Legutóbb Balázs Péter képeit ismerhette meg a hunyadi közönség, Murádin Jenő műkritikus közreműködésével. A képek között láthatták Kós Károly egyetlen olajban készült arcképét is. A Népi Egyetem műsorában ilyen témákat olvasunk még: Mi újság a csillagos égbolton, Kalotaszeg műemlékei, Hunyad város jövője, Demográfiai robbanás, Korunk táplálkozási problémái és egyéb témák. Neves kolozsvári előadókat: Gheorghe Chișut, dr. Xántus Jánost, Debreceni Lászlót, Faragó Józsefet, Natalia Popát, Rațu Ludovicot, Keszthelyi Gyulát, író-olvasó találkozókon Aurel Ránt, Negoița Irináét, Dumitru Mirceát és másokat látta, illetve látja vendégül Hunyad. A másik művelődési esemény sem kevésbé ígéretes. A Filológiai Tudományok Társasága fiókot szervez a városban. Hunyad Kolozs megye legkisebb városa. Lakosainak nagy része ma is földműves és iparos. Tíz egynéhány éve emelkedett ismét városi rangra. Hunyad nem tartozik a nagy művelődési hagyományokkal rendelkező erdélyi városok közé. A jelentéktelen jobbágyfalu a Vlegyásza árnyékában aludt falutestvéreivel együtt — nem egészen ezer évet. A századvégen azonban a szolgabíróság és járásbíróság, a Nagyvárad—Kolozsvár vasútvonal, az országos vásárok nagy száma a környező lakosság, sőt távoleső vidékek lakóinak ezreit vonzzák a helységbe. A kézműipar és a kereskedelem rohamosan felvirágzik, városias épületek emelkednek. A templomerőd falait is le kell bontani, hogy helyet adjon a vásároknak. Tanult emberek jelennek meg a városban. A tanítók és tanárok száma 15—20 körül mozog, hiszen most már polgári fiú- és leányiskolája, gazdasági ismétlőiskolája és tanonciskolája is van a kis mezővárosnak. Ekkor, a század utolsó évtizedeiben fejti ki írói és közéleti tevékenységét Gyarmathy Zsigáné, aki a költészet varázsával vonta be kalotaszegi emberek küzdelmes életét, s a kalotaszegi varrottast a szó szoros értelmében világhírnévre ermelte. Az 1890-es év másik művelődési eseménye a Kalotaszeg című hetilap beindítása. Szerkesztője Bölöni László fiatal ügyvéd, „fődolgozótársai“ Gyarmathy Zsigáné és Hermann Antal etnográfus. És ettől kezdve a helyi sajtó, ha búvópatakként is, kisebb-nagyobb szünetekkel, de évtizedeken keresztül jelen van a község és a vidék életében. Legjelesebb volt Kós Károly ugyancsak Kalotaszeg című lapja kilencszáztizenkettőben. A Kalotaszeg már 1890-ben felvett egyik népkönyvtár alapításának kérdését. Hermann Antal százkötetes adománnyal meg is veti az új népkönyvtár alapját. Ugyancsak a kilencvenes években merül fel a hunyadi néprajzi múzeum felállításának gondolata. Közel öt évtizednek kellett eltelnie, míg a harmincas években Kós Károly kezdeményezésére és hathatós támogatásával meg is valósult. A dal-, zene- és színházkultúra sok érdekes eseményéről is tanúskodnak e lapok. Már 1889-ben iparosdalkör működik a helységben. A zeneönképzőkör rendszeresen tartja próbáit, s kolozsvári művészek bevonásával hangversenyeket is rendez. Meleg fogadtatásban részesülnek Hunyadon a vándorszínészek, s mikor ilyenek nincsenek, a helyi ifjúság rendez előadásokat. A Kalotaszegi Lap 1908 októberi száma színházi estékről számol be. A Bánffyhunyadi Hírlap 1909-ben azt a szenzációt adja olvasói tudtára, hogy ifj. Búzás János és társai megnyitották az Apolló mozgóképszínházat „24 lóerős saját dinamóval és pazar fényű villanyvilágítással“. A két világháború közötti Hunyad művelődési tevékenysége főleg az 1890-ben alakult Ipartestület kebelében működő HMIÖ (Hunyadi Munkás Ifjúsági Önképzőkör) keretében folyt. Ez az önképzőkör 1921- ben alakult és egyesítette a hunyadi magyar, román és zsidó ifjúságot. Gazdag könyvtárában szépirodalmi és szakmai könyvek voltak, nagy látogatottságnak örvendett. Szinte kéthetenként tartottak műkedvelő előadásokat. Ez a Hunyad a felszabadulás után hatalmas lendülettel foghatott kulturális fejlődésének kiteljesítéséhez. Itt rendezik meg a bábolnai felkelés 510. évfordulóját 1947-ben. Az ünnepi beszédet Balogh Edgár tartja, este az ifjúság Kós Károly Budai Nagy Antal című színjátékát adja elő a szerző jelenlétében. A hatszáz férőhelyes új művelődési házban sűrűn találnak otthont Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad színészei. Színház A kolozsvári Állami Magyar előadásaira bevezették a bérletrendszert. A városi kultúrház az otthona a 31000 kötetes könyvtárnak, különböző művelődési köröknek, képkiállításoknak, író—olvasó találkozóknak. A kultúrotthon kebelében működő Folklór Együttes a környék román népszokásait, népdalait és táncait gyűjti és ápolja. Ünnepek alkalmával szerepel, de nagyon gyakran száll ki vidékre. Gyakran látogatják Hunyadot román és magyar művészegyüttesek, főleg Kolozsvárról, Tordáról, Déváról. De talán a legnagyobb lökést ebben a fejlődésben az iskolák megsokasodása adta. Egy 1889-es kimutatás szerint abban az évben 518 tanuló látogatta a város iskoláit. Ma Hunyadon közel kétezer tanuló tanul. A líceum román kamarakórusa országos hírnévre tett szert. A magyar tagozat színjátszó csoportja balladajátékaival kétszer is országos első lett, megjelent a televízió kamerái előtt, sőt a külföldet is megjárta. Természetesen még mindig akadnak fehér foltok Hunyad művelődési lapján. A Művelődési Ház még sok művészi megmozdulásnak adhat helyet. Várja a képzőművészeti körök, hangszeres zenetanulás, idegen nyelvtanfolyamok megindítását. A néprajzi múzeum újbóli megnyitása is a népi értékek mai reneszánszának követelménye. A Művelődési Ház kórusa szép eredményeket ért el, de még ritkán hangzanak fel Kodály és Bartók kórusművei, akiknek gyűjtőmunkájára a vidéken még sokan emlékeznek. S vajon egy Octavian Goga és egy Kós Károly nevét viselő művelődési egylet nem tehetne-e sokat a város és a vidék sajátos művelődési értékeinek felkutatásában, feldolgozásában, megőrzésében és terjesztésében? Az említett adatok választ adhatnak a felvetett kérdésre. Egy iskolaközponttá lett vidéki város életében a magas színvonalú művelődés már nem szenzáció, hanem a tudatalakulás természetes közege. MORVAY PÁL rátai, és könnyezve hallgattuk Domokos Géza búcsúztató szavait, aki akkor szintén méltatta Magda régi és felszabadulás utáni riportjait, mondván, hogy ideje lenne ezeket kötetbe foglalva kiadni. Azóta öt év telt el és a kötet még nem látott napvilágot, pedig ezzel nemcsak egy kitűnő és korán elhunyt írónak tartozunk, de az olvasóknak is. GOTTLIEBER,SEBET Bukarest Az emlékezés mellett Meghatottan olvastam Dános Miklós megemlékezését Simon Magda halálának ötéves évfordulójáról, hiszen mindannyian nagyra becsültük ragyogó riportjait, öt évvel ezelőtt ott álltunk ravatalánál kortársai, régi ba Meghívó Pusztakamarásra Mielőtt e sorokat ogalmaztam, tucatnyi gondolat fordult meg fejemben: hogyan tudnák minél többekkel megismertetni Pusztakamarást? A pár éve vajúdó ötlet ez év elején talált ébresztésre, nem sokkal azután, hogy sikeres bemutató volt Kisiratoson, Zerinden, Aradon: az Anyám könnyű álmot ígér színpadon is vastapsot kapott. A hírt először apámnak, Gyümölcsoltó Gergelynek mondtam meg. Isten tudja, miért nem akarta hinni, hogy őt színpadon is tudják alakítani. „Oda kell adja a színésznek metszőollóját“ — tréfálkoztunk vele, s örvendtünk, hogy gondterhelt arcán kisimulnak a ráncok. Másnap dolgom akadt a faluban, elmentem Berta nénihez, az író édesanyjához, ket — Meg kellene hívnunk őide Pusztakamarásra. Igaz, Arad távol van, de nem hinném, hogy ne jönnének el. Igazán szép volna. Jó pár hete, hogy Berta néni a számba adta az ötletet. Megígértem, utánanézek dolognak, megszerzem Znorovszky Attila címét, segít talán ebben A Hét. Várjuk Znorovszki Attila válaszát. Hogy megtelik-e a művelődési otthon vagy sem, nem tudhatjuk, de biztos: csoportostul jönnek majd a közeli falvakból, községekből, s nincs kizárva, hogy még távolabbról is. SZÉKELY FERENC Pusztakamarás r