A Hét, 1991 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1991-06-13 / 24. szám

Bevezetés az életműbe Nostradamus életútjának rövid ismertetése után következhet a mű bemutatása. Némi késleltetéssel még mindig nem a jóslatoké azonban (lesz rá idő), hanem csak a bevezetésé, amelyet a szerző 1555. március 1-jén a Jövendölésekhez irt. Nostradamus ezt az Előszót az akkor mindössze kétéves fiához intézett levél formájában írta meg, de amint egy jegyzetében Ligeti Pál írja, nyugodtan feltételez­hetjük, hogy tulajdonképpen az utókor a címzett. „A levél azért fontos — írja továbbá Ligeti Pál —, mert itt foglalja össze Nostradamus a jövendölés­ről vallott felfogását". Ennek kulcsszavai pedig: Isten, megvilágosodás, csillagok ... . jövő. Íme néhány részlet ebből az eszmetörténeti do­kumentumból : „Cézárnak, Nostradamus fiának hosszú, boldog életet k­atánok. Mivelhogy nagy késedelemmel szü­lettél erre a világra, drága fiam, úgy határoztam, papírra ttem hosszú éjszakai töprengéseim gyü­mölcsét, hogy épülésedre legyen, amikor jóatyád már nem lesz az élők sorában, és hogy épülésére legyen az utókornak is mindaz, amit az Úr a csil­lagok járásával tárt fel előttem. Minthogy az Úr téged nem ajándékozott meg a jövőbelátás képességével, sohase fogod megta­pasztalni e jajkiáltásoktól hangos világban, hogy mi is a megvilágosodás, s mivel nem kívánom tudomásodra hozni, hány évnek kell eltelnie, amíg te is szert tehetnél e tudományra , csupán annyit mondok, hiába is erőlködnél, hiába is bújnád a könyveket, zsenge értelmeddel akkor sem fohhat­­nád fel, ami halálommal immár örökre az enyé­szet martaléka. De azért sem kívánom írásba fog­lalni a jövőbelátás titkát, mert tudom, hogy a kö­nyörtelen idő lassanként úgyis elhomályosítja és eltorzítja, amit rábíz az ember. Ezért úgy határoztam, magammal viszem a sírba minden titkomat. Bizony, hiúság azt hinni, emberi akarattal a legcsekélyebb mértékben is befolyásolhatnánk az eseményeket, csakis az történik, amit az Úr ren­del el, és csakis úgy, ahogyan Ő akarja. Hogy mit tartogat a jövő, az részeg tivornyákban soha­se fog megvilágosodni előttünk, nem tárhatja azt fel se bűbájosság, se hókuszpókusz, csak az Úr és Ő is csak a csillagászat tudományával (...) Miután még egyszer emlékeztetni szeretnék ar­ra, hogy csakis az Úr segedelmével láthatunk a jövőbe, elmondom, hogy többször is sikerült meg­jósolnom olyan eseményt, amely pontosan az álta­lam megjelölt helyen következett be. Nemkülön­ben előre jeleztem több olyan szerencsés vagy szerencsétlen fordulatot, amelyet a földkerekség más-más táján vettek a dolgok. De aztán úgy döntöttem, okosabb, ha elhallga­tok, így nem érhet igazságtalan bírálat vagy tá­madás sem a kortársak, sem az utókor részéről; úgy döntöttem, egyelőre okosabb, ha nem jegy­zem fel, hogy az egyes államok, szekták és vallá­sok milyen mélyreható és a jelenhez képest milyen megdöbbentő átalakuláson mennek majd keresz­tül. Mert, ha mindezt világosan és közérthetően leírtam volna, a különböző államok, szekták és vallások vezetői, a különféle hiszekegyek hívei alighanem helytelenítették volna írásomat, és szi­gorúan megtiltották volna terjesztését, hiszen sze­mélyesen is érintik őket azok a változások, ame­lyek ugyancsak távol esnek elképzeléseiktől és szándékuktól ... Mindamellett nem mondtam le­ egészen az em­beriség sorsát meghatározó események magya­rázatáról, ezt azonban ködösen fogalmazom meg, olyan rejtélyes mondatokban, amelyekből nem derül ki egyértelműen, hogy mi hol fog bekövet­kezni. Ez a szabály a legjelentősebb eseményekre is érvényes. Hogy meg ne sértsem egyesek érzé­kenységét, úgy határoztam, hogy homályos ké­pekben fogom közölni az igazságot (. . .) Az ember szabad akaratából hajtva sok mindent elsajátíthat, sok mindent megtanulhat, de az biz­tos, hogy sem közönséges jóstevékenységgel, sem az okkult tudományok művelésével nem láthatjuk előre a távoli jövőben bekövetkező eseményeket. Ugyanez vonatkozik azokra az eseményekre is, amelyeknek még a mi életünkben kell bekövetkez­niük, mivel ezek az események is részei a minden időtartamot magába foglaló örökkévalóságnak. De ha a megvilágosodás önkívületében, illetve a csillagászati számítások alapján képesek va­gyunk arra, hogy egy-egy időtartamban felismer­jük az örökkévalóság töredékét, akkor kiderül, hogy az égitestek mozgásából ki tudjuk olvasni az ese­mények kiváltó okait és következményeit (...) Ezért, kedves fiam, jóllehet, vajmi keveset tudsz a világról, annyit talán megértesz, hogy a jövőben bekövetkező eseményeket az éjszakai önkívület órájában láthatja az ember, amikor az Úr megvi­lágosítja elméjét; ezek a megvilágosodások végül is természetes jelenségek, de mort ez is kevés a jövőbelátáshoz prófétai bölcsesség nélkül. Ezzel, persze, nem azt akarom mondani, hogy igényt tartok a próféta címre, illetve a vele kapcsolatos előjogokra. Bármennyi titkot bízott rám az isteni sugallat, én csak egy szegény halandó vagyok, semmi más, a szellemiekben éppen olyan messze az égtől, mint amilyen közel teszi valómban a föld­höz. De mivel tudatában vagyok mindennek, nem tévedhetek, nem juthatok hibás következtetések­re, még akkor sem, ha bűnös vagyok is, bűnö­­sebb, mint bárki más ezen a világon, mivel ami emberi nyomorúság csak van, mind az én válla­­mat nyomja. De néha, amikor hosszú hetekre belém költözött a jövőbelátás ihlete, eltöltött a boldogság révüle­te, és színes­ lélekkel átadtam magam az éjsza­kai számításoknak: ilyenkor írtam jövendöléseimet, azokat a könyveket, amelyeknek mindegyike száz­száz négysorost tartalmaz; ezeket a négysoroso­kat, amelyeket a mától egészen 3797-es esztendőig ívelő időszakra vonatkoznak, szándékosan írtam homályos, nehezen érthető nyelven. Lehet, hogy némelyek csak fejüket csóválják, amiért van bátor­ságom ilyen hosszú időszakra mondani jövendö­léseket. Erre csak azt mondom, hogy jövendölé­seim a Hold uralkodásának idején egytől egyig valóra válnak, és hogy az egész földkerekségen meg fogják érteni őket. Es te magad is látni fo­god, édes fiam, ha megéred azt az életkort, ame­lyet egy férfi méltán megérhet, hogy számos ese­mény bekövetkeztét jósoltam meg előre a világ­nak azon a fertályán és az alatt az ég alatt, ahol világra jöttél . . .. . Tehát szándékos homályosság . . . Nostrada­mus jóslataira éppen azért épülhet egész irodalom, mert tág teret biztosítanak az értelmezéseknek. Amelyek ezek szerint legalább annyira megvilá­gítják a jóslatok mondanivalóját, mint annak a kornak a gondolkodásmódját, amelyben születtek. VÁSÁRHELYI PÉTER / Kereszt-rejtvény Vízszintes: 1. Brazil prózai műfaj (zárt betű: O). 7. A liliommal rokon virág. 9. Maros-menti városunk régi része. 10. Román kocka. 13. összejön! 14. Sértetlen? 17. Abba az irányba. 19. Névelős állóvíz. 20. Elzáró szerkezet. 22. Hozzátevő. 23. A pókok rendjébe tartozó állatka. 24. Ázsiai hosszmérték. 25. ... ház, vasútállomás. 26. Van — németül. 27. Taszít, de vadászkutya is követi. 29. Azo­nos a vízsz. 24-gyel. 30. Sakkparti vége. 31. Vályú. 32. A szovjet holdrakéták sorozatában felbocsátott űrlabo­ratóriumok neve. 34. Halotti ebéd. 36. Lendület, hév. 37. Zavart már! 39. Király — latinul. 40. Mesés rész! 41. Bi­zonyos pontig. 44. ... magát, azonosul a szereppel. 46. Spanyol-amerikai parasztok énekes-táncos színjátéka a 18. században, (zárt betű: O). Függőleges: 1. The ... 2. Felás! 3. Vesztét faló okoz­ta. 4. RIR. 5. Idegen férfinév. 6. Gazdag vidék! 8. Kö­zépkori olasz vándorénekes. 10. Fülöp-szigeteki árnyjá­­ték­. 11. Radioaktív elem. 12. Fenyő — románul. 14. Kö­tőszó. 15. A verbunkoshoz hasonló régi magyar tánc. 16. A parafrázis egyik formája. 18. Vidám, rövid csattanós történet. 20. Azon a helyen. 21. Spanyol lírai népdal. 26. Ezen a helyen. 28. Egyeteméről ismert amerikai város. 33. Sorszám rövidítése. 35. Mitikus történetet mond. 38. Vagy — németül. 41. Spanyol, belga és kubai kocsijel. 42. 551 római számokkal. 43. Csonthéjas gyümölcs. 45. Elek ! A múlt heti rejtvény megfejtése: Dolores, sokác, gemi­­nál — rigoliroz, parabázis. Készítette: TÖRÖK SÁNDOR A HÉT kiadásában megjelent : A Romániai Magyar Gazdák­­ Egyesületének Évkönyve­­ A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének idei évkönyve, gazdag, változatos olvasmányt és információs anyagot kínál mindenkinek. Megismerhetjük belőle az I­MGE programját, országos választmányát, megyei szervezeteinek vezetőit, gaz­daköreinek első tapasztalatait, mezőgazdaságunk távlatait, új lehetőségeit. Külön fejezet nyújt betekintést az erdélyi gazdálkodás hagyományaiba, közismert történészeink, íróink, agronómusaink írásaiból kiderül, hogy eleink számára is gond volt a természetvédelem, az ésszerű gazdálkodás, a hatékony állattartás, méhészet, de közben ápolták néphagyományainkat is. Az Ember és világa című fejezet témája az időjárás kuta­tása, népi meteorológia, vadászat, jóléti erdőgazdálkodás, ma­dárvédelem, lótenyésztés. Az évkönyv legnagyobb részét ki­tevő fejezetben szaktekintélyek látják el konkrét főtanácsok­­kal a kezdő és haladó gazdálkodókat olyan időszerű témák­ban, mint a termelés megszervezése, kertészkedés, fóliasátrak építése és üzemeltetése, legelőgazdálkodás, intenzív állat­­tenyésztés, gyümölcstermesztés, a mezőgazdasági gépek gaz­daságos kihasználása, állatorvosi tudnivalók, a selyemhernyó­­tenyésztés lehetőségei stb. Külön fejezet kínál érdekes új tudnivalókat háziasszonyoknak: a sütés-főzés titkai, régi ízek, háztartási fortélyok, a vendéglátás illemtana, orvosi tanácsok,­­ takarékossági tesztek. Gazdag versösszeállítást olvashatunk klasszikus és mai magyar költőkből, Petőfi Sándor, Kisfaludy Károly, Gyulai Pál, Lévay József, Salamon Ernő, Áprily La­jos, Jékely Zoltán, valamint Nagy László, Zelk­ Zoltán, Weö­res Sándor, Szécsi Margit, Ladányi Mihály, Lászlóffy Aladár verseiből. • A videofelvevők­­szilíciumérzékelőiben csupán egyetlen kép­pont keltette villamos jel támad. Most azonban az Orsay-i Egyetem ku­tatói olyan videofelve­vőt készítettek, amely­ben minden képpont jelét egy-egy egyszerűen programozható mikroprocesszorhoz vezetik el, s azok kap­csolatban vannak a hasonló szomszédos mikroprocesszo­rokkal. E felvevő kissé hasonlóan működik, mint az em­beri szem, amelynek a fényeket felfogó pálcikáin és csap­jain kívül ezekhez kapcsolódó idegsejthálózat is van, s ez az agyba már részben feldolgozott információkat küld. Az új „intelligens“ videokamera például nagyon alkalmas arra, hogy vele szöveget olvastassanak el vagy valamely robotnak a karját irányítsák. (Sciences et Avenir) • Fekete-fehéren vagy fehér-feketén — a számítógép képernyőin ez nem egyszerűen ízlés dolga. A szem kímé­lése olyan kérdés, amelynek megoldásán például a Dort­­mundi Egyetem pszichofizikusai, munkafiziológusai is dolgoznak. Nemrég kifejlesztettek egyfajta szemet kímélő képernyőt, olyan változatot választva, amely a szokásos írásképnek legjobban megfelel. A számítógéppel dolgozó ember pillantása naponta tíz-harmincezerszer siklik ide­­oda a munkaasztal és a képernyő között. Hogy a szem ne fáradjon túlságosan, a villódzási sűrűségben mutat­kozó eltérésnek lehetőleg csekélynek kell lennie. A dort­­mundi képernyő nagyobb kontrasztértéket ad, mint amit a német ipari norma előír, az írásjelek nagyságát és szín­intenzitását egyénileg be lehet állítani. Nincs szükség a képernyő megvilágítására és a nappali fény leárnyéko­lására,­ mert a mattüveg szinte az egész környezeti erede­tű fényt elnyeli. (DUZ). • Az amszterdami akadémiai számítóközpontban egy CRAY Y—MP4 típusú számítógép három hét alatt törzs­tényezőire bontott egy 101 számjegyből álló számot, pe­dig a gép négy processzorából csak egy működött. En­nél nagyobb — 116 számjegyből álló — számot is felbon­tottak már törzstényezőire, de ahhoz több mint száz szá­mítógépre volt szükség. (Sciences et Avenir). • A Grunding cég olyan videofelvevőt készített, amelynek hétszáz videokazetta adatát tárolni képes me­móriája van. Új felvétel elkészítésekor a berendezés föl- ■ jegyzi a kazetta számát, típusát, a felvétel kezdetének és befejezésének időpontját, tárgyát és keltét. A tárban kü­lön rovat a tárgyak (sport, krimi, kirándulás stb.) sze­rint tartja nyilván a felvételeket. A memóriába az adatok utólag is beírhatók. (Blick durch die Wirtschaft).­ ­­ 1991. június 13. A HÉT 10

Next