A Hon, 1863. június (1. évfolyam, 124-146. szám)

1863-06-02 / 124. szám

124-ik sz. Kedd, junius 2 Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.............................1 frt 75 ki. 3 hónapra........................ . 5 frt------ 6 hónapra..................................10 frt-------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, a ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérment­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szert osztó lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP. Első évfolyam* 1863. Beigtatás­i díj: 7 hasábos petitsor........................... 7 .kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . *. 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SÜT* Az előfizetési dij a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét i­leti minden Sz zle­­mány a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kézéből­­ fogadtatnak el. Nemzetgazdászati levelek. VII. Pest, jun. 1. Hazánkban a kereskedelem nem járt karöltve a termeléssel és ezáltal, ennek javítását kevésbbé mozdította elő, mint azon országokban, hol a kereskedelem folytonosan működött a termények ál­landó eladhatásán. Míg más országokban a kereskedel­mi forgalom vezetői, vállalkozó szelle­mükkel oda működtek, hogy a kereske­delmet távolabb vidékekre is kiter­jes­szék — a külföldi piaczokat felkeres­ték és a kivitelt önmaguk eszkö­zölték, addig kereskedőink kevés kivétel­lel— e század közepéig, csupán a bel­földi kereskedelemre szorítkoztak, és nyu­godtan várták, míg egy vagy másik kül­földi kereskedő érkezett, tőlünk árukat vásárolni. — A külföldi kereskedő azon volt, hogy olcsó­n vásárolhasson és a megvett árukat a külföldi piaczokon — főleg ha azok jó minőségűek voltak, mint más — ismertebb — orszá­gok híres terményeit adta el, s gyakran megtörtént, hogy a rész minőségű termények mint Magyarhonban vásároltak kerültek a piaczra. Ily körülmények között termé­nyeinket, a külföld felette lassan méltá­nyolhatta figyelemre, sőt sok esetben ócsároltalak azok. Mennyire más alakot nyert volna külföldi kereskedésünk, h­a a kivitelt önmagunk kezeltük volna! Mennyire terjedelmesebb és vi­rágzóbb leendett az, ha vasutaink építésé­nél gr.Szécheny­i terveit követjük! Mennyi­vel kedvezőbb lenne most kereskedelmi helyzetünk, ha világkereskedelmünk­nek leginkább megfelelő , és termé­szetes összeköttetésünket Fiuméval esz­közölhettük volna! Sokat hozhatnánk még fel azon akadályok közül, melyek kereskedelmünk fejlődését és felvirág­zását gátolák, de azok elősorolásával nem akarjuk jelen levelünket hosszúra nyúj­tani, elegendőnek tartván a fentebbieket felemlíteni. Ha kereskedelmünkben némi javítá­sokat akarunk behozni s annak emelke­dését és terjesztését előmozdítani óhajt­juk, elkerülhetlenül szükséges, hogy a kereskedelem lényegéről teljesen tiszta fogalommal bírjunk; annyival is inkább, mert erről, — miként előbb­eni leveleink­ben említettük, — táv­nézetek és fogal­mak uralkodnak. A­helyett, hogy a kereskedelmet nagyban — egészben tekintenek mindig csak egyes részeit vizsgálják; a­helyett, hogy a kereskedelem összes tevé­kenysége biráltatnék meg, az egyes tagok működése szerint ítélnek fölötte. — Pedig valamint a természet különböző törvényei bizonyos öszvefüggésben álla­nak egymással, úgy az emberek némely tevékenysége és munkálata szoros, köl­csönös egybeköttetésben van, és csupán összefüggőleg lehet azt méltányolni, s megítélni. Nem tagadjuk, hogy egyesek által a kereskedelem csupán önző czélból fzetik, de valamint a földmíves azon reményben veti földébe a búzát, hogy majdan gaz­dag kárpótlást nyerene, h­­ogy a keres­kedő csupán azért veszi áruit, hogy azo­kat nyeremén­nyel adhassa el; ezen önző czélok azonban hasznosak az emberi tár­sadalomra nézve is, m­ert sem a földmíves nem vet csupán önmaga szagára, vala­mint a kereskedő sem egyedül saját hasz­nálatára vásárolja áruit; mindketten a társadalom érdekében működnek, mely­nek sokkal nagyobb hasznot nyújtanak, mint a­minőt az adás-vevés által önma­guknak szerzettek. Valóban szomorú helyzetben volna az emberiség, ha mindenki csupán saját erejére szoríttatnék. Nem kell felednünk, hogy a társadalom nem egyéb, mint a kölcsönös segélynek állandó cseréje, és hogy az emberi társadalom csupán mind­nyájunk erejének együtt­műkö­déséb­e alapítja létesét. A kisebb s nagyobb kereskedők nem egyebek,mint a nemzet ügynökei, és habár ezeknek működése csupán saját hasznukra és előnyükre irányzott, az az egész társa­dalomra nézve is hasznos. A jelenkor társadalmának feladata a termelést, kereskedelmet és fogyasztást — az ipar élet ezen három tényezőjét — rendezett jogi viszonyok által sorozni egymás mellé. J—K. M. Távira­t. Távirati tudósítás a bécsi Itfirséről: jun. 1. —5*/emetalliques 75, 75. Nemzeti kölcsön 80.80 Bankrészvény 791.— Hitelintéz, részv. 192.—­ Esstesí 110.25. Lend­vári. 110.80. Arany 5 29. Pest, jan. 1. To­l­na, Paks, Mohács és a Bácskából érkezett tudósítá­sok jelentik, hogy országos eső ál­lott be azokon a vidékeken. — Városunkban hűvös volt ma az idő, az ég pedig borús. Dél­után kissé esőzött, de csak rövid ideig. A Duna árad, ma 8­ 11' 0 felett. Piaczunk számára sű­rűbben kezdenek érkezni a szállítmányok. Teg­nap kikötöttek : „Ferencz“ Verbászról 3500 m­. búza; „Franciska" Adonyról 4000 m. búza, 300 m. zab; „István“ 840 m. búza, 50 m. kukoriczá­­val; „Csillag“ 3263 m. búzával, mindkettő Tol­náról; végre „Kálmán“ Dunaföldvárról 2435 m. búza és 750 m. rozszsal, „Bosina“ Cservenkáról 4500 m. búza és 7000 m. zabbal Győrre indult. Mai gabonavásárunkon a múlt hét vége felé megadott árak még inkább emelkedtek, mivel a fogyasztók, de kivált a vizi malmok igen erősen vásárolnak. Kisebb részleteknél 15—20 krral magasabb árak adattak meg. Bácskai 84 fontos búza 4,50 krjával kelt. Hibátlan súlyos búza átalában 5.20 krra tartatott, de ezen ár tud­­tunkkal meg nem adatott. Rozs nem igen keres­tetett, a tulajdonosok mégis 2.80—90 krra tar­tották. Kukoricza utolsó jelentésünk óta mintegy 15000 mérőnyi mennyiségben minősége szerint 2.45—2.65 krjával adatott el. A z­a­b áza szilárd, 5000 m. 47 fontos 1.80 krral talált vevőre. Nem igen szabályos folyással bírván az üzlet, a részletes jegyzéseket nem közöljük. Igénytelen véleményünk szerint nem épen hos­­­szú idő múlva visszahatás következend be. * Trieszt, máj. 29. A kávé üzlete igen gyengén folyt, a forgalom csekély volt nem igen szilárd áraknál. A c­z­u­k­o­r nem igen kereste­tett, üzlete még azáltal is lanyhább lett, hogy nagy mennyiségű szállítmányok érkeztek.­­ A gabonavásáron a búza, kukoricza és zab ára szilárd volt addig, míg jó erős eső állott be, mi­dőn az árak azonnal csökkenésnek indultak. Szerződésre történő eladásoknál szilárdan tar­tatnak az árak. Jó kész búza drágábban kelt, úgy a kukoricza is, melynek készlete mindin­kább apad. A többi czikk ára változatlan. Összes forgalom 36300 star. Áraink : 5000 ft. bánsági búza nov.—deczemberre 6.55, bánsági kukori­cza 3.90 krral adatott el. P. Prága, máj. 30. A hét folytán hűvös esős idő volt. A gabonaüzlet még nem mutat ha­tározott irányt; a hangulat nemigen szilárd, mi­vel nagy mennyiségű szállítmányok érkeznek és a forgalom is csak a fogyasztás szükségletére szorítkozik. Búza nem igen kerestetett, és csak jó minőségben kelhet a múlt heti árakon. Rozs elhanyagolt, ára újólag 5 krral csökkent. Árpa változatlan, mérője 2.50—2.60 kr. Zab élénken kerestetik, mázsája 3.10 krjával szívesen vásá­­roltatik. Ma következők voltak az átlagos árak : 80—86 ftos búza 4.43—4.69, 78—82 ftos rozs 2.98—3­20, 70-73 ftos árpa 2.35-2­51, zab 48—52 ftos 1.71 Va kr. (G. M.) München, május 30. Időjárásunk e héten igen kedvező volt. Vásárunk igen jól volt ugyan ellátva, de üzlete rendkívül lanyha. A búza ára eddig nem változott ugyan, de mint látszik, csökkenni fog. Honi vásáraink a külföldi­ek példájára nyugodtak, nagy mennyiségüek lé­vén a szállítmányok ; a liszt kerete gyönge.­­J- Boroszló, május 30. (Gyapjú) A hé­ten helyi üzletünk alig volt jelentékeny, a for­galom csak csekély gyapjúmennyiségekre szo­rítkozott. Annál élénkebben történtek a szerző­dések a majorokon, hol jelenleg igen sok vevő versenyez. Az árak 1—4 tallérral csekélyebbek a tavali­inál. A mosás nem történik oly kedve­ző sikerrel, mint várták volna, a gyapjú nagy része homokos. London, máj. 29. Búza csak kisebb rész­letekben adható el, ára nagy nehezen tartja ma­gát. *Az árpa és zab üzlete szilárd, mivel nem igen hozatnak, de kivál: a zab készlete szerfelett gyönge. Az idő gyönyörű, a szél iránya nyugoti. P. Mária, máj. 29. A jó minőségű búza igen kereste­tk, de nem igen kínáltatik; ára ja­vult és nagyobb emelkedésnek indult; a silá­nyabb minőségű ára változatlan ugyan, de for­galma nem igen nagy terjedelemmel bírt; 120 kilogrammba 32—3572 h­ k. A többi gabona­­nemű üzletében nem történt változás. A liszt üz­lete nem igen élénk, mivel a tulajdonosok nem akarnak engedni. F. hóban átadandó 61 f­k 25 entms, júniusra 61 frk 30 entms. — Az idő kel­lemes. P. Marseille, máj. 26. Búzára nézve szükség épen nem mutatkozott, forgalma tökéle­tesen pang ; szerződés szinte nem köttete­tt. Vidéki tudósítás». Tokaj, május vége. Mint igen sok helyen, úgy itt is, s átalában az egész hegyalja vidékén elszomorító képet nyuj a vetések állása. Es sönk mintegy két hónap óta nem volt s véle­ményeink ez idő alatt a tápláló harmatot is nél­külözve s folytonosan a szokatlan forróság által égettetve, több helyt annyira kiasztak, hogy marhák hajtattak azokra. Ily sorsa van a legelő­nek is, annyira, hogy a mezei gazdára nemcsak a jövő téli legeltetés gondja nehezedik, hanem a marhák naponkénti kitartása is égető fejtörést ad. Egyedül az vigasztal, hogy ezen égető szá­razság nem átalános csapás, mert csak e megyé­ben is Ujhelytöl felfelé reményteljes aratáshoz van kilátás , valamint Szabolcs megye homokos talajú nyírségén is minden gabnanemü vélemé­nyek diszlő állapotban vannak. Tavaszi vetéseink úgy állnak a mint ki­kelnek. A tengeri és burgonyához m­ég lenne dik: búza 4,4—20, árpa 2,10—20. Kukori­cza 2.2—10. zab 1.50—70. (G. L.) Mosony, máj. 28. Az átalános panasz, mely mindenfelől érkezik, piaczunkra nézve is befolyással volt, és ennek következté­ben a búza ára emelkedett.—jelenlegi árak: búza 3.70 — 5 ft. Kétszeres 3.20— 50. Rozs 2.30—40. Árpa 1 60—70. Zab 1.64—• 78. Kukoricza 2.20—30. (F.) Szeged, máj. 29. Néhány nap óta átmenő esőzésünk volt, mely vetéseinkre jóté­konyan hatott, nem mondom ugyan, hogy ez elég, de azon általános panaszok ellenébe, me­lyek minden felül érkeznek,­­mi még eddig veté­seink állásával elégedettek lehetünk, mert habár nem is állanak szépen, de középszerű aratást reménylhetünk. Búza 4.40—80. Rozs 2.35— 40. Árpa 2.—2.10. Kukoricza 2.10—15. Zab 1.65—70. Figyelmeztetjük olvasóinkat a kö­­vetkező, igen jeles munkára, mely — né­zetünk szerint — a legjobb, a mi ez irány­­ban irodalmunkban eddig megjelent: Nemzetgazdaság és pénzügytan. Rend­szeres tan- és kézikönyvül írta Kautz­ G­yula. Mindenki, aki politikával és nem­­zetgazdászati ügyekkel foglalkozik, e mű­ben hasznos kézi­könyvet nyer; bővebb ismertetés végett egyes szakaszokat köz­lendőnk lapunk hasábjain. reményünk, ha az ég csatornái vagy egy pár napra megerednéne­k. Ily viszonyok között az élelmi­szerek piaci­ árán is némi hirtelen keletkezett felszökkenés ve­hető észre. A legközelebbi tokaji hetivásár al­kalmával az ár kelet volt: búzára nézve p. m. 3.80; gabona 2.40.; — árpa 1.90.; — zab 1.58.; — tengeri 2.20.; — krumpli 1.20.; — borsó 5.4; paszuly 3.60.; — kása 5.4.; — olaj i­etése 54 kr; zsír 50 kr; — marhahús fontja 14 kr; — borjú húsé 16 kr; — szalonna mázsája 24 ft; — liszt mázsája m­o 0. 15 ft. m­o 1. 13 ft; — Széna má­zsája 2.20.; faszén mázsája 90 kr.; — egy iteze bor 30 kr.; — ser 14 kr.; — 1 öl keményfa 7 ft. tölgyfa 5.50. — S már a tegnapi napon tartott szomszéd bodrogkeresztúri országos vásárban a búza mérője felszökött 4 ftra ; — a rozsé 3 ftra; — árpáé 2.20 krra ; — zabé 1.80 krra, — kása 5.50 krra ; a szalonna mázsája 30 fton árultatott, s mind ez áruczikkekre oly számos vevő je­lentkezék, hogy azoknak fele része is alig lön kielégítve. Egyedül a szarvasmarha nem volt ke­resett czikk s e részben igen kevés vétel — s az is a leglenyomottabb áron — történt. Szőleink közöl eddigeló csak az igen déli s nap hevének kitett promontoriumok érzik a szá­razság hatását; a kelet és északi fekvések ellen­ben nagy erővel sietnek a fejlődés felé. Termés középszerű mutatkozik s a gerezdek immár virí­­tásnak indulnak, mely előjelekből — föltéve, hogy csapás hegyeinket nem látogatja — tava­lyihoz hasonló szüretre lehet kilátásunk. Talán egy évben sem fordíttatott annyi gond és szorgalom gyümölcs fáinknak a hernyók és rovaroktóli megóvására, mint az idén; mind­ennek daczára azonban a másod s harmad ízben kelt hernyók úgy a szépen mutatkozó gyümöl­csöt, valamint a faleveleket is annyira lepusztí­­tották, hogy aggódunk, váljon gyümölcsfáink is nem lesznek-e ezen ínségnek áldozataivá ! minek oka, ismétlem, csak a huzamosan tartó szárazság­ban keresendő 1. 1. (T—o) Arad, máj. 29. Utolsó tudósítá­som óta itt s a vidéken csupán egyszer esett, s ezen eső is csak némely helyeken, és felületesen áztatá meg földeinket. A búza ára ennek követ­keztében tetemesen emelkedett el annyira, hogy dacz ára a nagyobb mennyiségű behozatalnak, az ma 5 forintjával fizettetik. E hét folyamán kö­vetkező forgalom történt: b­u­z­a mintegy 8000 m. 4.20—40 kr és 1200 mérő 84 fontos búzára előleges alku köttetett 3­50 krral, mely jövő September havában lészen szállítandó, s melyre előlegül a vételárnak a/a-ad része kifizettetett. Rozs szinte emelkedett, és néhány száz mérő, égetésre vásároltatott 2.80—3 ft. Árpa, és zabra nézve kevés üzlet. Kukoricza mint­egy 6000 m. kelt el 2.15—20 kr. Spiritus nagyobb részt a korcsmáltatást haszonbérlők által vásároltatott 47—48 krral fokonként, hor­dóstól, azonfelül mintegy 300 akó vásároltatott Temesvárra 35 krral hordóval együtt. Vízállása nagyon jó. — Idő meleg és szára­z (F.) Temesvár, máj. 30. Valóban nem tudom, min kezdjem tudósításomat, a szárazság okozta csapásokat említsem-e először, vagy pe­dig azon körülményt, hogy gazdáinknak már a tavalyi terményeiből is kevés készletük fekszik piaczunkon; mindkettő annyira szomorúan fon­tos, hogy alig tud az ember egyiknek a másika fölött elsőséget adni. Az aratás jó eredménye már eddig is csupán a„pium desideriumok“ közé tartozik ; hát még a legelő állapota minő ?! — az egész Bánátban valóban szomorú. A búzának most már lassankint emelkedik az ára, de igen kevés van mit eladni lehetne, pedig a búza kü­lönösen kerestetik, s ez az oka, hogy többen a lisztkereskedők közül, Pestről látták el szükség­leteiket ; a búza jelenleg 86.4. 43, kétszeres 78.3—60, zab 49.2, kuk­oricza 48. 2.40— 50, széna 3.25—30. (6.) Gálszécs, május 30. A felsőbb vidé­ken az őszi vetések szépek, sőt a tavaszi is, ha e napokban esőt kapna, felvenné még magát, de a takarmányhoz már semmi remény, és a kaszá­lók most is oly kopárak, hogy a marha is alig tud rajta tengődni. A legelők egészen kiégtek. — A gyapjúnyirás és eladás javában foly —­­a közönséges 85—*100, a finomabb 100—115 a legjobb 115—130 ft kél; de átalános a panasz, hogy a juh ez idén szembeötlőieg könnyebb gyapjút adott és igen megcsalta a gazdák számí­tásait. A termények ára pár hét óta aránytalanul felszökkent és különösen búzáés zab igen keres­tetik, de a gazdáknak ebből már kevés a hasz­nuk, mert alig van már itt ott egy kis készlet. Az árak következők : Búza 3­­50 4.10, rozs 2—2.10, árpa 1.80 —2, zab 1.50—70, kukori­cza 2.20—50. (S. J.) Ss.­Fehérvár, május 31. A ter­mények ára e napokban hirtelen felszökkent, és a piaczunkon lévő készlet végképen elfogyott, — s jelenleg a feljegyzett áron sem lehet, külö­nösen búzát vásárolni, — kukoricza nagyon ke­restetik. Az árak következők: búza 85—86. 425—35, rozs 77—78. 2.42—55, árpa 70— 71.2.15—25, zab 47—48. 1.65—70. kukori­­cza 81—82. 2.15-20. (Sz. E.) Loacncz, május 30. A hosszasan tartott szárazság következtében őszi vetésünk középszerű, a tavasziak ellenben meglehetősen silányan állanak, minek eredménye az, hogy az árak szembetűnőei­g emelkednek, búza 3.40— 4.10 rozs 2.50—80. árpa 2. —2.10. zab 1. 50—60 kukoricza 2.60 — 80 borjúnak párja 6—12; birka 5—8­1 db disznó 15— 24 bor; 4—8 szalonna m. 25—38; zsir­m. 36 42. (G.) N. Sz. Miklós, máj. 30. A tavasz óta uralgott folytonos szárazság vetéseinket vég­képen semmivé tette, elannyira, hogy most már az eső sem hozhatná azokat többé helyre, és igy a legsilányabb aratásnak nézünk elébe, a lege­lők és rétek teljesen kiégvén marha tartásunk a legszomoruabb, mázsája a szénának 4—5 ft, de még azon az áron is vajmi nehezen lehet kapni, mert nincs; a termény ára folytonosan emelke­­ d­ő g­y­e­s — Wodianer Mór lovag üdvös nyilvá­nos működése­ jutalmául . Felségétől a vas­korona rend második osztályának érdemjeleit nyerte. — Báró Puthon Károly „Schuller J. G. és társa“ világhírű kereskedőház főnöke f. h. 26 án 85 éves korában meghalt. — A birkák kergeségét belgiumi gazdák annak tulajdonítják, hogy a birka szí­nekben egy légyfaj „ostres“ tanyázik, a­mely tojásait az alvó birkák orr­lyukaiban rakja le, s ezekből támadnának a kergeséget okozó kukaczok. Akár helyes ezen nézet, akár helye­sebb amaz, miként a kérdéses kukaczok tojását legeltetés közben szedik fel a birkák, vagy hogy a kerge hólyag, bent foglalt puhányaival az állat nedveinek romlásából származó parasza ; de mint bizonyos óvszert ajánlják azt, hogy az alomba és a birkaszinbe szerte széjjel puszpáng (buis — Buchsbaum) és gyalog fenyő (geniév­­re — Wacholder) gályák szórásának, mire a kergeség terjedése megszünik, sőt sok, még ke­vésbé beteg állat meggyógyul. Ajánljuk ezen egyszerű szert birkás gazdá­ink figyelmébe, és kérjük, a neta­lán sikeres eredmény közlését. A Pest Losonc­z-Z­ólyomi vasút. A cs. kir. kereskedelmi ministerium, a cs. kir. pénzügyminisztérium és helytartóság beleegye­zésével a Pest-Losoncz-Zólyomi vasút ügyében beadott folyamodványra, következő engedélyt adott: 1. A részvények névszerinti értéke 200 ftban állapíttassák meg, addig is, mig az épí­téshez szükségelt részvénytőke az alakulandó társaság által fedeztethetni fog. 2. Ezen alaptő­kének fele kibocsátandó részvények, a másik fele pedig kiállítandó 5­/20/o elsőbbségi kötelez­vények utján, részen fedezendő. 3. Az alapsza­bályok megerősítéséig e társulat következő czí­­met viselend : Cs. k. szabad. P­e­s­t-L­o­s­o­n­c­z-Z­ólyomi vasút, és Szent István kőszénbánya társulat.“ — Az ausztriai iparosok egyle­tének közgyűlése máj. 26-án tartatott Collo­­r­e­d­o­rg elnöklete alatt. Scheuchenstuel, And­rássy György gróf és Rosthorn kilépett tagok egyhangúlag újra megválasztattak. A bizottmány azon javaslatára, miszerint az egylet a vas és szén magas szállítási díjai ellen működjék, azt felelte Hohenegger, hogy az egylet azon legyen, miszerint az ipar versenyezhessen még a ked­vezőtlen körülmények között is , mire a bizott­mány javaslata elfogadtatott. Végre azon indít­vány jön elfogadva, mely szerint a kormány a vámmérték behozatalára lenne­ felkérendő. — Az ausztriai légszeszvilági­tó részvénytársulat közgyűlésén 7% — vagy 18.3772 kr osztalék határoztatott minden rész­vény után, mely f. évi junius 1-jétől fogna a te­mesvári vagy pozsonyi pénztáraknál kifizettetni. — A cs. k. éjszaki vaspálya 1862 dik évi kimutatásából kivesszük, hogy a szállitásbeli jövedelem 9.104,937 ft; a bányákból befolyt 54 084 összesen 9.159,025 f­ra rúgott. A levonandók levonása után összesen 7.530.596 ft marad a tőkealap (58.599,415 frt)kamatai fejé­ben és még ezen kívül a jövő közgyűlésre 4.727,027 ft marad. A fölülfölösleg 1862-re tehát nem kevesebb nyolcz százaléknál.­­ Az á­ll­a­m­v­a­s­u­t f. h. 28-án Bécsben tartott közgyűlése azon határozatot hozta, hogy 1862-re csak az 5,­68 kamat, osztalék pedig nem fizette­k. A tavali tiszta 299,202 fo­rintot tevő nyereség, mely mint felül osztalék lett volna elosztandó, a tartaléktőkéhez csatol­­tatott. Manuel úl Salvador Cas. helyében igazga­tótanácsos lett. A pálya építési terveit illetőleg előterjesztés nem történt, mivel az ügyőrség en­gedélye még le nem érkezett, azonnal leérke­zése ut­á­n új közgyűlés fog összehivatni.­­ A Szerémségben annyira kedvező szüreti kilátások vannak, hogy már most is üres edények­ről gondoskodandók, a telt hord­ját kiteszik az utczán, rajta nád van, s ki 6 krajczárt fizet, azon a­ nádon keresztül ihatik egész nap a mennyi neki tetszik. — Baranya, és Verőcze megyékben a korcsmákban a legjobb borok ára magyar st­­ezónként 6 ujkrajczéy, _ szerződések köttetnek előre üres bordóért, ugyanannyi mennyiségű bort adni szüretkor, — a kádárok nem képesek a már eddig is tett rendeléseknek eleget tenni. A A „Wanderernek" Lúgosról írják má­jus 28-káról. A birodalom legnagyobb búzarak­­­tára, a bánat, az idén vajmi keserves aratási kilátást nyújt. De valóban alig volt eddig év, mely egymásután annyi súlyos csapást hozott volna, mint ez idei, legelőször is a kolumbácsi legyek jelentek meg, aztán jöttek a csereboga­rak és hernyók, melyek a fákat végképen elpusz­tították, és lombatlanná tették, s a­mit fárado­zással még megmentheténk, azt a fagy semmi­tette meg. De legborzasztóbb a takarmány hiá­nya, mely a gazdákat nyomja; a széna ára eddig 60—70 kr volt, most máris 3­20 krral fizettetik. — Mindezen csapásokhoz járult azon rendelet, mely a bornak eddig üvegekben tett elárusitását oda módosította, hogy azok csupán czifra üve­gekben, és 50 kron alól nem adattathatnak el — bortermelőink el nem adhatván boraikat, ed­dig nagyban üvegekben adták el, s most ezen rendelet után a közönség tisztán a haszonbérlők önkényétől függvén, kénytele­n drága pénzéért, lesz bort inni, pedig a legjobb boraink terem­nek. Felment ugyan egy küldöttség Bécsbe, s az vissza is jött, de még semmi eredményét nem látjuk. A Mennyire a külföldi tudósításokból ki­vehető, Német- és Francziaország, Belgium, és Angolbonban kedvező időjárás következtében, az idén mindenhol kedvező aratást reménylenek. — Bonelli, a híres olasz mérnök, a galvan Jaccard szék feltalálója , oly készüléket állított össze, melynek segedelmével egy dróttal körülfont és levelek, vagy csomagokkal megra­kott apró kocsi villámárama által villám sebes­séggel halad tova. — Péterváron kölcsönösségre alapított hiteltársulat alakult. Az új tár­sulat a császártól megnyerte az engedményt. Az orosz bank 72 % illetékkel köteles a társulat váltóit elfogadni. A Lehetlen gazdáink érdekében fel nem szólalni a „két-nyúl“ utczai rész kövezet ellen, annál is inkább, mert ott oly gazdasági gépgyárak vannak, hová az ország minden részéből sereg­lenek ; — már több helyről érkeztek eziránt pa­naszok, s valóban ki ezen nagyobb forgalomnak kitett utczát szemléli, okvetlen megbotránkozan­­dik annak mostani rondaságán, — felhívjuk a város­kövezeti bizottmány figyelmét, e rondaság megszüntetésére, annyival is inkább, mert más nagyobb európai városokban, épen a gyárak­kal ellátott utczákra fordittatik a legna­gyobb figyelem, azok adván a városnak, és kö­zönségnek legnagyobb forgalmat. — „Georg Métieke“ ausztriai­ h­aj­ó e napokban Bathurstból (Gambia mellett Afrikában) földidióval érkezett Triesztbe. Ezen alkalommal először hozatik ezen olajgyümölcs Triesztre, de még több más hajó is váratik ezen igen jól használható dióval, mely igen jóizű és finom olajt ad.­­ A zárai kereskedelmi kama­­r­a elnöke a horvát bánhoz levelet intézett, mely­ben felkéri a bánt, eszközölje ki Zárának vala­mely Kuin vagy Slainon át vezetendő vasút által történendő ö­sszeköttetését a Fiume-ziraonyi vo­nallal. Hivatalos értesítések kivonuata A („S-nyu máj. 30—31. számából.) Árverés: Pest, városi telkek, zerge­­utcza 990 és 990/3 sz. Sándor­ u. 990/4, 990/5 és 990/9 sz. Mária u. 990/7 és 990/3 sz.jun. 10. d. e. 10 ó.; Pestm. Farkas, tűzifa és csöves ku­koricza, jun. 5. d. e. 10 ; Pankota, ingatlanok, jun. 9 r. 9. ó ; Nagy Szombath, ház, jun. 30; Mosonym. Parndorf, telkes állomány, jun. 23 r. 9. ó. Csőd: Torontálm. Ó-Béba, Martineszko István ellen, jul. 16—18. g. Kovács József; Nagy Kanizsa, Neumann Henrik ellen megszün­tetett ; Közép-Szolnokm. Szilágy Csehi Donogán Gergely ellen, jul. 15. g. Telegdi Farkas; Sop­ronná, Páli, Löwenstein Samu ellen, jul. 9—11. g. Németh János; Bács-Bodroghm. Palánka, Fürst Lipót ellen, aug. 10—12. g. Borovszky Dániel. Felhívás : Sz.-György városi tszék elé, E­tl Mihály, egy év alatt; Heves Szolnokm. tkönyvi hatósága elé, Khern Gáspár hitelezői, jun. 22­­. 9. o.; Zala-Egerszeg bírósága elé, kik­­nek Weisz Mark vagyonából követelésük van­­jul. 15 ig. Szabolcsra, tkönyvi hatósága elé, Csuzi Mária, férj. Halassy Béláné jelzálogos hi­telezői, jun. 18 r. 9 ó.; Krassóm. tszéke elé, Zimmermann Miklós, egy év és nap alatt. So­mogym­. ptszéke elé, Tóth János, 6 hó alatt. Pestm. tszéke elé, b. Podmaniczki Ödön jun. 25 r. 9 ó.; Szathmárm. tszéke elé, Nemes József hite­lezői, jul. 17 r. 9 ó.; Bereghm. Derczen helység­ben, szetnye-mocsári földbirtokosok, barátságos intézkedés végett jun. 11 r. 9 ó. Árlejtés: Pest, a városi Redoute épü­letben előállítandó üveges munkák Írásbeli aján­latok utján foganatositandók. Ajánlkozni kivá­­nók írásbeli ajánlataikat jun. 19-ig a Redoute épületi irodában (szinház­ u. 2-ik emelet,) bemu­tassák . Pest, az üllői laktanyai meszelési mun­kák iránt jun. 11 d. e. 10 ó. nyilvános árlejtés fog tartatni a városházán földszint­i sz. a. Árverés: Dömsöd, erdő, kaszáló, ház és szőlő; jun. 16 d. e. 10 ó.; Pest, városház 1-ső emelet jun. 20. d. e. 10 ó.; Pest, négy sarokház­­telek, a városi tanácsteremben, jun. 30. 9. ó.; Pestm. Pomáz, szőlők, jun. 2 d. e. 10 ó.; Buda bolti áruk és bútorok. Tabán templomtér 613 sz. jun. 8 r. 9 ó. Csőd: Komáromra. Tata, Frank Vilmos ellen, jul. 7—9, g. Nagyváthy János; Bács Bodroghm. Német-Palánka, Karvázy Antal el­len, aug. 24—26, g. Nityin­ Áron. Felhívás: Kassa, csermely utcza 186. sz. a. gr. Fáy István ur hitelezői junius 15. Oc­tober 15. Idézés: Pozsony, kir. viszék elé, Vajda szül. Román Jul ia, jul 10, d­ e. 10 ó.

Next