A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-12 / 207. szám
207-ik sz. Szombat, szeptember 12. Előfizetési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra.........................................1 írt 75 kr. 3 hónapra..............................................5 frt 6 hónapra............................................10 frt — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik s/ m, 2-dik emelet.Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863-Beiktatási dij: 7 hasábos petitsor...............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr". terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A házi ipar, mint a közvagyonosság fő forrása. I. Minő állást foglal hazánk a közvagyonosság terén ? Erre nézve kellő tájékozást nyújtanak következő adatok : Hazánk összes területe 138 négyszögű milddel nagyobb, mint a birodalom kívülünk eső tartományainak összes területe. Hazánk területének 84,7 százaléka művelés alatt áll — s így bár a birodalom másik felében 85,9 százalék álljon művelés alatt, a művelés alatt álló területek közt figelemre méltó különbség nincs. Ámde : hazánk területének művelésébe csak 636 millió forint, van befektetve, míg a birodalom másik felének művelését 1284 millió forint értékű hasznos gazdászati állatok és eszközök mozdítják elő; igy ezen kisebb terület ingatlan birtokainak értéke 9,708 millióértra s hazánk ingatlan birtokainak értéke 3000 millió forintra becsültetik, mindamellett is hogy 138 □ mfölddel nagyobb. Csupán Va-át teszi tehát hazánk az összes értéknek , melynek meghatározásában a jövedelem vétetvén fő zsinórmértékül, természetesen: csak annyi jövedelemre számithatunk hazánk áldott földén, mint a birodalom kívülünk eső más tartományaiban. Még kedvezőtlenebbek az adatok ha hazánk területe s más vagyonai értékét más államokkal p. o. Nagy-Britanniával állítjuk párvonalba. Nagybritannia területe, mint tudjuk, nem nagyobb , és úgy gondoljuk, jóval mostohább mint hazánké, és mégis a nemzeti vagyon összege több, mint ötszörösen haladja meg a mienket. A vagyonosság — illetőleg a vagyonbani gyarapodás egyik rendes következménye a népesség gyarapodásának , viszont : a népesség gyarapodása csalhatlan jele a vagyonoskodásnak. Angliában 50 év alatt, Északamerika és Ausztrália művelés alá vett területén még sokkal rövidebb idő alatt kétszereződött a népesség, míg nálunk a közelebbi 25 év alatt semmivel sem szaporodott, sőt ha az 1846 előtt gyűjtött adatoknak (melyeknél jobbakat előmutatni nem tudunk) hitelt adunk, fél millióval fogyott — kivált a felföldön — mert az alföld boldogabb vidékein ezen általános fogyatkozás mellett is növekedett a népesség. Növekedett e vagy fogyott a haza közvagyona ezen 1* század alatt? Nem tudnók kimutatni. De ennek a népesség mozgalmáhozi viszonyából azt kell hinnünk, hogy ha nem fogyott volna is, nem gyarapodhatott. A közvagyonosságnak, mint szoktuk mondani, fő tényezője az ipar. Igaz! Aránylagos lépést tartott, nem csak az európai, de az éjszakamerikai és ausztráliai népek anyagi gyarapodásával is az ipar; sehol nem találunk anyagi gyarapodást, hol a gazdászatnak segélyére nem jött az ipar, mely ennek nyersterményeit értékesíti ; jó eszközöket szolgáltat a föld termőerejének kifejtéséhez; és a kereskedelem, mely ezekből ered. Méltán mondjuk tehát, hogy a közvagyonosság fő tényezője az ipar. De meg kell különböztetnünk a gyáripart a háziipartól, mely annak nemzője. A gyáripar nem más, mint a ház körében meg nem févő iparerők társulata; azon tevékenységnek, mely a föld minden terményeit értékesbitni törekszik, s mely a házaknál, a családkörökben fejlődik ki , a házon kívül, a gyárakban lett öszpontosítása. Elő tudnók sorolni, hány gyára van egy más iparos országnak ; hány ezer millió forintot termel a nyersanyagok értékesítése által; minő szerepet, minő hatályt, minő nyomást gyakorol ennélfogva szomszédaira,sőt a világ kitünőbb pontjaira stb. De nem tudnók előmutatni azon eredményeket, melyeket a háziiparnak tulajdoníthatunk ; melyeknél fogva sok milliónyi kezek naponta értékesbitik a fogyasztandó és nem fogasztandó czikkeket; kezére vagy ellenére dolgoznak a gyáraknak ; felhasználják, sőt gyakran értékesbitik ezek czikkeit is stb. és összevéve bizonyosan nagyobb eredményt fejtenek ki, mint a gyáripar tényezői. „Jelentékenyebb tényezője a közvagyonosságnak a házi, mint a gyári ipar;“ ezen állítás, csúcsára állított pyramisnak látszik, mielőtt fogalmainkat kellőleg tisztáztuk, — de könnyen bebizonyítható, miszerint épen a házi iparon alapszik a gyári ipar — s épen akkor állítjuk csúcsára a pyramist, midőn azt véljük, hogy a gyáripar nemzete s fő forrása a házi iparnak és nemzeti vagyonosságnak. Örökös vetélkedésben van a gyáripar a házi iparral. A gyáripar csak akkor létezhet,, ha felülkerekedett a házi iparon — mindazon műtétekre nézve, melyek k üj értelmet nem igényelnek. A gyáripar minden műtétéihez külön gépet, minden szakhoz külön embert alkalmazva, oly módon osztja meg a munkát, oly módon egészíti ki a műtételeket, mikép azt egyegy elszigetelt családnak eszközölnie lehessen. De a gyáriparnál sokba kerül a helyiség, sokba kerülnek a gépek, a munkások; s minden ipar s kereskedelmi költségnek a gyártmány árából kell kikerülnie; míg viszont a házi iparhoz nem kell épület, sem gép, sem pénz; a házi ipar nem termel olyast, minek „vevője nincs“;mert a már meglevő igényeket fedezi, — és ha nem ép oly tökéletesen fedezné is mint a gyáripar, czikkei mégis kedvesebbek, mint azoké; mert az önszorgalom s önerő által létrehozott vagy értékesbített tárgyaknak mindig van egy sajátszerü becse,ami a vett tárgyaknál teljesen hiányzik. Természetes ellensége tehát a gyáripar a házi iparnak; fő feladata, hogy naponkint nagyobb foglalásokat tegyen ennek területéből, hogy betolakodjék minden családhoz — még a műhelyekhez is — és végkép kiölje a házi ipart. Iparkodása azonban, bár nem épen eredménytelen, még igen távol áll a feltett czéltól. Ezernyi oly műtételeket igényel a házi ipar, mit gyárilag eszközölni nem lehet; sokkal nagyobb tömegekkel van dolga a házi iparnak, mint mennyit a gyárak feldolgozni képesek volnának; sokkal többe jönne ezeknek gyári kezelése, mintsem a népek legnagyobb része ezen munkát megfizetni képes volna vagy szíveskednék, mert hisz a munkát megtenni kedves kötelesség, melyre mindig van elég ideje s ereje, — kedves — mert általa igényeit elégíti ki. Viszont : Ne ellensége a házi ipar a gyáriparnak ; mert hisz ő létezhet ennek létezése nélkül — ennek daczára is. Minden családtag foglalkozhat a házi ipar terén; termelhet felesleget; használhatóbbá idomízgathatja még a gyári termékeket is; és folytonosan elláthatja újonczokkal a gyárakat — anélkül, hogy saját létét fenyegetné. Sőt, mint látjuk, a gyárak kiszolgált, rokkant, elbénult katonáit visszafogadja keblébe; ismét megosztja velők kenyerét és vizét, melynél ugyan többet nem adhat — de melyet mindig elegendően és biztosan kiszolgálhat kicsinynek és nagynak, öregnek és gyermekeknek, hölgynek és férfinak, a házi ipar. Nemcsak kenyeret és vizet adhat katonáinak — míg „szolgálatképesek“ — a gyáripar. De szolgálatukon felül olyasmit igényel tőlük, mi szintén becsesb a kenyérnél és víznél. A szabadságot, mert a gyáriparhoz kötött ember élete sokkal gépiesebb, sokkal kevésbbé szabad, mint azé, ki akkor láthat házi foglalkozásaihoz, mikor ezek igénylik a vág igényei követelik. Jelentékenyebb s kevesb áldozattal járó tényezője tehát a házi ipar a közvagyonosságnak, mint a gyári ipar. A házi ipar alapja s növelő anyja a gyári iparnak ; nem keletkezhetnek ott gyárak, hol az értékesítési törekvés a valódi „ipar“ a házaknál hiányzik; hol a szorgalom gyümölcseinek becséhez azon „önbecsérzet“ nem csatlakozik, miszerint annál többre becsüli az ember önmagát, minél több s kedvezőbb eredményt mutathat fel foglalkozásai eredményéül. Nem keletkezhetnek ott gyárak, hol az „ipar“ nemes foglalkozásnak nem tartatik, bár minő szennyesek legyenek tárgyai,melyeket értékesít. Pedig: ugyan tisztább anyagokból alakitja-e terményeit s ízletes gyümölcseit a föld?! Kubinyi Lajos sal, valamint a közszükség igényeivel összanyi zásba hozassék, az italmérési s vendéglői üzletek engedélyezése körül követendő eljárásra nézve, a törvényhozás, ez ügybeni intézkedéséig, következő ideiglenes rendszabályokat méltóz,látott legkegyelmesebben jóváhagyni. 1ör. A szeszes italoknak (bor, ser, pálinka, silvorium, rum, iiquer és insoglio) álló- és ülő vendégek részére, úgyszintén nyitott edényekben az utczára kimérése, az úrbéri scorcsináltatás épségben tartása és a következő pontokban elősorolt módozatok tekintetbe vétele mellett, a regale-tulajdonos kizárólagos jogához tartozik (ipartörvény 28-ik § a c) d), úgy 29. §.) 2- or. A regale tulajdonosnak szabadságában áll, idegenek befogadását, ételek és meleg italok , friasiíök kiszolgáltatását,úgyszintén engedett játékok tartását is, (ipartörvény 28 §. a, b, e, í) a fennálló rendőrségi szabályok megtartása mellett eszközölni,anélkül, hogy ezekre nézve hatósági engedélyre szüksége lenne. 3- or. Az italmérési jogot hatósági engedély mellett a regale-tulajdonoson kívül mások is gyakorolhtják azon esetben, ha a regale-tulajdonos az előrebocsátandó hivatalos felszólítás mellett nyert kellő határidő alatt az e részbeni elkerülhetlen és hivatalos nyomozás által bebiszonyult helyi szükségnek maga részéről megfelelni nem akarna, vagy képes nem volna. 4 er. Idegeneknek Üzletszerű szállásadás (vendégfogadó, hotel, garni stb.) meleg és hideg ételek kiszolgáltatása (étkezde, traiteurie, restauration) kávé és más meleg italok mérése, úgyszintén nem szeszes frissítők kiszolgáltatása (kávéház, cukrászat stb.), végre engedett játékok tartása, (biliárd, kártya stb.) a királyi kisebb haszonvételek kizárólagos jogához (monopólium) nem tartozván, az ezekre nézve a helyi szükséghez képest az ipartörvény 28-dik §-aa a, b, e, f, szerint adandó engedélyeknél a regale tulajdonos előleges meghallgatása nem kívántatik. 5 szer. A fentebbi 4. pont alatt felsorolt iparágakra szóló engedéllyel a vendégeknek szeszes italokkal bármi szín alatti ellátása összekötve nincsen, kivéve egyedül a kávésok és Cluferássfok azon jogát, hogy vendégeiknek édesített szeszes italokat p hárszámra kiszolgáltathassanak ; hogy tehát ezen pont alaki iparosok az italmérést gyakorolhassák, arra nézve a 3-ik pont alatti eljárás szerint külön engedélylyel kellene birniok, vagy a regale tulajdonossal eziránt kiegyezkedniök. Végre magától értetődik, hogy az eddigi rendszabályok és nevezetesen a . 1855 ik évi november 30-án 37362. fw. a. ke. két rendbeli, úgyszintén 1859-dik évi September 21-ről 22510. és 1860. évi april 7-ről 9660. ss.a. kelt belügyministeri rendeletekben, továbbá az 1855 ik évi december 16-án 28904. sz. a. kelt két rendbeli, nemkülönben 1856. évi május 12-én 12390, 1856. évi junius 2-án 14189, 1857-ik évi május 18-án 10340 és 1858-ik évi julius 3-ról 7895. számok alatt kelt miniszteri rendeletek alapjn jogérvényre emelkedett hatósági végzések mellett kiadót iparengedélyek az azok szerint kimért üzleti körükben érintetíesül hagyatnak. Mivel a közönség f. é. julius hó 30 án 12681. sz. a. kelt kegyes udvari rendelvény folytán kellő kihirdetés és szoros miheztartás végett ezennel tudósittatik. (Sürgöny.) Pest, sept. 11. A „Sürgöny“ írja, hogy azon 1,000,000 mérő cagnak való gabona, mely az Ínséggel sújtott vidékeken a kormány rendelete szerint ki fog osztatni, 700,000 mérő tiszta, egészséges vetni való búzából és 300,000 mérő hasonló minőségű rozsból áll s következő módon fog elosztatni September és octóber hónapok folytán, a sújtott vidékek közt: 90,000 30,000 ban marad....................______________ Az utóbbi készletből a vizsgálatok nyomán kifejlendő állapotokhoz képest ínségben lvő más vidékbeli községek legégetőbb szükségei itt — amennyire a jelen súlyos viszonyok engedik — fedezhetők lesznek. Búza. 30.000 20.000 50.000 40.000 40.000 Rozs. 20,000 10,000 30.000 20.000 20,000 1. A Hajdúkerületbe . . . 2. Debreczen sz. kir. városba 3. Szabolcsmegyébe . 4. Biharmegyébe . . 5. Jászkun kerületbe . 6. Heves és K.-Szolnok megyébe .... 7. Csongrádmegyébe . 8- Békésmegyébe . 9. Csanádmegyébe 10. Aradmegyéba . . 11. Krassómegyébe 12. Torontálmegyébe . 13. Teanes megyébe . . 14. Bácanegyébe . . 15. Pesten a tartalék-raktár 50.000 40.000 50.000 40.000 50.000 10.000 80,000 80,000 30,000 20,000 20,000 30.000 20.000 20,000 10,000 20 000 20,000 10,000 Pozsonyi mérő. Rendelet a regálékat illetőleg. A magyar kir. helytartótanácstól 1863. évi augusztus 28-án 65,901. sz. a. kelt, s az ország összes törvényhatóságaihoz intézett rendeletnek már a 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. évi julius 24-ről kelt legmagasabb határozata által, a czélból, hogy a királyi kisebb haszonvételek s nevezetesen italmérések (educilum) törvényben gyökerezett és legfelsőbb rendeletek által ismételve erejében fentartott joga az 1859-ik évi ipartörvény, és különösen annak 28-dik g aa szabályai* 1 Távirati tudósítás a bécsi börzéről: sept. 11. —- 5 °/# metalliques 77. 20 Nemzeti kölcsön 82.95. 1860-as sorsjegyek 100.40 Bankrészvény 79.— Hitelintéz. részv. 192.70.Ezüst 111.25 Load, vált. 111.40.—Arany 5.33. Pest, sept. 11. A hőmérő 17 fokra szállott alá; az ég nagyon borús volt, szél fújt. Vízállás 50 fölött. Kikötöttek : „Susanna“ Földváron 3,400 m. búzával, és „Julianna“ Baján 6,000 m. zab és 1,000 m. búzával rakodott hajók. Galonavásárunk lanyha hangulat uralma alatt állván, gyönge terjedelmű üzletnél, a búzaárak Vegyes. — A cs. k. tudományos akadémia már tavaly szándékozott Drin, albániai folyónak megvizsgáltatását, a hajózás érdekében kieszközölni. Ez legtekintélyesebb és leghasznosabb folyó Albániában. Az ország közepében egybeszakadó két folyam, fekete Drin és fehér Drin által képeztetik. A fehér Drin éjszaki Albániában ered és gabna-, dohány-, fatermő vidéken folyik át, s Priszendi városánál egyesül a fekete Drinnel, mely déli Albániában fekvő Ohinida tó kifolyása. Ez már kifolyásánál 42 láb széles ; partján fekszik Druga mezőváros, Albánia egyik legjelentékenyebb piacza. A Drin víztömege nagy, de mindaza eheti; most csak torkolatától néhány mérföldnyire hajózható, mert sziklák közé lévén szorítva, ragadó A fentebbiekből kitűnik fontossága Albánia kereskedelmére nézve. Ha hajózható lenne a Drin, úgy belső Albánia terményeit nem kellene a ross hara ván utakon Antiváris Durazzoba szállítani. Ha a cs. k. tudományos akadémia működési következtében hajózhatóvá lenne a Drin, Ausztriára nézve is megkönnyitetnék a forgalom Albániával. A kiküldöttek élén Dr. Hahn, Syraioszt, Koncul áll. Az expeditió számára külön hajó épitetett, hogy a folyón való elöhahidís megkönnyittessék. — A nemzeti bank folyó hó 9-dikén kelt heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 394.830,692 frt, r.sérca kincs pedig 105.069,833 ftot te . E szerint aug. 31-dike óta a bankjegyforgalom 275179 ft,az állam ezüst létéré 202000, ■ a váltótárcza 6H627 ft, a lombard 108000 ftt. gyarapodott. Csökkent, az államnak ezüsttel fizetendő adóssága 386664 írttal. A többi étel majdnem változatlan. — A „W. K.“ szerint a dohányeladás emelése tekintetéből az engedvények száma annyira szaporíttatnak, hogy minden kereskedő kaphasson egyet. — A folytonos szárazság következtében az Al-Duna oly sekély, hogy Turnu Severin és Orsva között kocsikon kell szállítani az utazókat. Más helyen is fennakadt a hajózás. — Az átalános gazdászati intézet részéről Berlinben kutya kiállítás fog rendeztetni; ez f. é. oct. 4-én megnyittatván, oct. 7-én estve fogna bezáratni. — A „berlini ifjú kereskedők egylete“ figyelmet érdemlő intézet, mely követésre méltónak mondható». A berlini egylet, mely már 24 év óta fönn áll, caéljai: 1. Az arra érdemes taok segélyezése; 2. Foglalkozást kereső tagoknak hivatalba jutását elősegitni; 3. Tanitás tudományos értekezletek által és 4. társai vigalom. Mintegy 900 taggal birván 28.519 frtnyi vagyon felett rendelkezik, mely összeg a leg idősebb kereskedőnek eltevés végett kézbe sizetik. „A könyvtár 300 kötetből áll és tavaly 600 tag részéről vétetett igén be. — Franczia papír. Francziaországban 1859 ben 240 papírgyár működött; 160 gyárban közsegitségével dolgoztak 2300 lóerejü gépekkel. Vékony, könnyű franczia papiros nagy mennyiségben vitetik Angliába és Spanyolországba. — Kanadában az aratás, a legújabb hirek szerint, nagyon dús lesz. Ez minden gabnanemüekre nézve áll, de leginkább árpára nézve, mely a múlt évi magas árak következtében roppant mennyiségben vettetett el. — Egy hozzánk Szabolcsból, P. úr részéről beküldött tudósításból, mely az ínség enyhítését illetőleg több javaslatot tartalmaz, megemlítjük a következő figyelemre méltót: P. úr azt ajánlja, hogy a szűkölködő helységekben köz - sütő házak építtessenek, s ezekben mesterséges sütökemenetek állíttassanak, tűzzel vagy gőzzel fűthetők, melyek kevesebb tüzelő anyagot igényelnek. — A párisi sütőmesterség nem fejlődhet ki, mégsem tökéletesen szabadon. Roucher gazdasági és kereskedelmi ügyér ígérte ugyan a sütőpénztárak megszüntetését, de ez mindez ideig be nem következett. A „Moniteur“ rendeletet hoz, mely szerint a kenyér és gabona kilogramcoeja után 1 cent, a liszt kogrmja után pedig 1% cent, fizetendő a sütőpénztár javára. Ha 50 centimesen alul áll a kenyér ára, a sütőpénztár fizeti a sütőknek az 50-ig való centimeseket. Marseilleben a hivatalos kenyérárszabás eltöröltetett és félhivatalos által fogna pótoltatni, mely abból áll, hogy időnként a kenyér ára kiszámiltatvái nyilvánosságra horitik, a sütök azonban akármennyit kérhetnek. A sütök áraikat boltjuk elé kifüggeszteni tartoznak azok és nevei, kik olcsóbban adják a kinyeret, rövid időközökben hírlapok utján közöltetnak. Távirat: néhány krajczárral csökkentek. Nagyobb részlet 85Va f*84.95 krjával adatott el. Egyéb gabonanemüekre nézve az üzlet nehézkes volt változatlan árak mellett. Pest, sept. 11. (Marhavásár.) Tegnapi marhavásárunkon 791 db ökör 30—225 frt, 981 db tehén 20—156 frt, 28 borjas tehén 35—156 frtjával kelt el. 2020 db sertés is hozatott, melyek fontjáért 22—25 krt adtak. A marhahús mázsája 17—18 frt. Gabonaárak Pesten, sept. 11. * Trieszt, spt. 9. Gabconavásárunkon ma mintegy 6000 ft. fekete tengermelléki busa adatott el egy gőzmalomnak 6V4—7 ftjával szarja. 2000 sz. magyar szintér őrlésre 7.10 krjával. A kukoriczában való kereskedés mindinkáb lanyha lesz, ára is csökkent valamivel. A zab ára szilárd. R. Mannheim, sept. 7. A búza üzlete piaczunkon napról napra nagyobb terjedelmet nyer, minthogy mind a fogyasztás szükséglete nagyobb, mind pedig az üzérkedés nagyobb figyelmet fordít ezen gabonanemüre, kivált pedig az idei termeire. Kész vidéki 11‘/4 ft, külföldi 10V2 ft, 200 vf. sz. — Rozs jelentéktelen forgalommal birt; kész 81/* ftjával kináltatott, a nélkül hogy vevő találkozott volna reá. — Árpára nézve mindinkább terjed a jó hangulat, az árak emelkedése azonban egyelőre nem várható; kész 8V5 —8V3 ft, frankoniai 83/„ ft 200 vf. sz. A liszt gyönge kelettel birt. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Búza bánsági, 86.87.88 52 5 5.40 5.55 „ tiszai és pesti 86 87.88 5.15 5.25 5.40 „ fehérmegyei 85.87.88 5.10 5.30 6.4.0 „ bácskai . 85.86. 5.05 5.15 ____ Rozs................... 77.79.80 3.45 3.55 3.55 Árpa sörnek való 68.69.72 2.80 2.90 3.10 „ takarmánynak 65.67 69 2.60 2.70 ____ Zab . ... 45.47.49 2.05 2.10 Kukoricza . . . 80 82.85 3.45 3 55 3.65 Bab...................— 5.30 545 5.60 Köles...................— 3.50 3.60 370 Repexe . . . 7 — 7.62 LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Vidéki tudósítások. (S. és K.) Győr, sept. 10. Búza a hét elején emelkedő iránynál keresett volt, jelenleg szilárd áraknál csekélyebb szükséglet vehető észre. Bánsági uj 87—89 ft 5 75—5 95, vidéki uj 86 — 88 fts 5 10—5 30 kr. Rozs folytonosan élénk figyelemben részesül, akármennyit hoznak, azonnal elkel; 78— 80 fts 3.40 350 kr. Árpa gyönge forgalomnál szilárdan tartja előbbi árát; serfőzésre való 70—73 fts 2,75—2,85 kr, etetésre való 67—69 fts 2.60—2.70 kr. Kukoricza változatlan áron csekély mennyiségben adatott el; bánsági 3.65—3.75, bácskai 3.50— 3.60 krjával kapható. Zab alig kerestetvén, csak névleges árral bir, mely 2.10 — 2.18 kr. (F. G.) Pozsony, sep. io. Piaczi áraink az utolsó heti vásárokon ismét emelkedésnek indultak se t. 7-én volt a búza ára 4.70—5.15. Rozs 3.20—3.48, árpa 2.30—2.95, zab 2.10—2.50 kukoricza 3.40 — 3.75, bejegyeztetett mint eladott búzából 5491 m. rozs 1015 m. árpa 973 m. zab 170 m. kukoricza 55 m. (S. T.) Nyírbátor, sept. 6. Az aug. 22- és 23-dikán beállt esőzés óta folytonosnak mondható a szárazság vidékünkön, pedig mennyire kellene már egy kis eső, midőn átalánosan szántanak-vetnek már gazdáink. Burgonyaszedésünket már bevégeztük, de kevés köszönettel, alig nyertünk annyit, mennyit földbe tettünk. Szénánk nem nőtt, télre honnan vessünk takarmányt, az latén tudja, de még kétségesebb az, hogy mikép fogjuk eltarthatni az alföldiektől felébe elfogadott marhát. Gabonát hoznak csekély mennyiségben, mindamellett az árak csökkennek. Busa : 3 ft—3. 60, rozs 2. 10- 2. 20, zab 1. 40—1. 50, kukoricssa 3 frt—3. 40. — A marhavész egész környékünkön dühöngvén, a jövő vásár ..etilta óit; ökör párja 100—160 frt, tehén 60—100, borjú 20—50 ft. A szalonna mázaja 36—40, s zsír 50—56 ft. (S ) Brassó, sept. 5. Tegnapi hetivásárunkra nagyon sok gabasnemü szállitatott, melynek alsó Magyarországa a temeai bánságból akadtak vevői. Hüvelyes vetemény jelenleg legkeresettebb czikk vásárunkon ; kár, hogy az idén oly kevés termett belőle, habár minőségre nézve kitűnő. Kukoricaára nézve igen kedvereö vélemény uralkodik a bevásárlót illetőleg, mennyiben Erdély sok vidékén a plánta fejletlen,és igen középszerű eredményt ígér, s ehhez járul azon körülmény is, hogy Erdélynek csaknem összes szeszgyárai nagy előkészületeket tesznek a bekövetkezendő üzleti időszakra. Drága kukoriczát és drága szeszt várhatunk tehát Árak: búza 88—90 fontos 5.12—5.40, rozs 78- 79 fontos 2.60—2.80, árpa (nehéz) 2.60-2.70, kukoricza, régi 3.20—3.40, zab ráadás nélkül 160—1.70, erdélyi köblönként vagy pesti mérőnként (I*, alsó ausztr. mezc.) Hivatalos értesítések kivonata. (A rSnyv sept. 11- számából.) Árverés: Pest, ingók, sept. 14 d. u. 5 ó. bálvány u. 11 s*s.; Bereghm. tkönyvi irodájában házas telek, oct. 6; Pestm. T. Sáp, bútorok stb. sept. 16 <i. e. 10 ó; P. Ladiny, a vallásalapitványi Medgyes puszta sept. 30. 9 évre fog árverés utján haszonbérbe adatni; Pestm. Tétény, szőlő, oct. 8 d. o. 10 ó.; Pest, városi szántóföldek fognak haszonbérbe adatni egymásutáni 6 évre; Hontm. Hont, ingatlan javak, sept. 19 d. e. 10 ó.; Fehérm. Tárnok, ingatlanok, cz. 13; Pestm. Bátya, ingatlanok, sept. 21 r. 9 ó.; Pestm. Solt, ingatlan birtok, sept. 17 r. 9 ó. haszonbérbe adatik. Jászberény, 2 vízimalom adatik haszonbérbe sept. 28 d. e. 10 ó. Csőd : Saathmárm. Batiz Gombás, Dolics György ellen, nov. 27, g. Horváth Elek; Zemplénm. Tálya, Hubay János ellen, oct. 6—8, g. Farkas Lajos ; Tolnám, Bonhád, Cári János ellen, oct. 2—4, g. Hack Ferencz ; Biharra, Feketetó, Osváth Lajos ellen, oct. 19—21, g. Fonyad Mihály ; Gömör Panyit, Vladás Antal ellen, oct. 24—26, g. Gesztesy Sándor; Torontálm. Zsombálya, Stageschmidt Vincze ellen, sept. 28—30, g. Gothárdt Andor, Eger, Salér Ferencz ellen megszüntetett. Felhívás: Ugocsam. tszke elé, Újhelyi József hitelezői, oct. 6 d. u. 3 ó.; Somogyin. piszke elé, Thomics Károly hitelezői, oct. 8 r. 9 ó.; Szegedi tszék elé, Krevényi István vagyonára igényt tartók, sept. 25, Zalam. piszke elé, Kocsis József, egy év alatt.