A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-01 / 223. szám
Tőle szakmájában még sok jeleset méltán várhatunk. — Navratil Imre a pár év előtt nagy divatba jött folyadék-porlasztókat (pulverisateurs) mutatott be. A tisztelt tr törekvése, hogy újabb gyógyeszközöket megismertessen, mindenesetre örvendetes tudomásul szolgál arra nézve, hogy fiatal orvosaink iparkodnak magukat a tudomány fejlettségének színvonalán fentartani; a folyadékporlasztókra nézve azonban az első elragadtatás után kiderülni látszik, miszerint a kitűzött czélnak, hogy a azótporlasztott folyadék a gégébe, légcsőbe és a tüdők végébe jusson, nem felelnek meg, hanem csak a torokra hatnak, hová egyszerűbben és kényelmesebben is eljuthatunk. Szóval, a rövid aranykor megszűnte után az alkony csakhamar bekövetkezett. Ha 90% gége és légcsőbántalom porlasztó által gyógyul, ezek hasznossága mellett még nem bizonyít, minthogy ilyen arányt még más eljárás mellett its ki lehet mutatni. Azt kellene bebizonyítani, hat-e a folyadék permete a gégébe és a légcsőbe, mi eddig csak felettébb ritkán jön kimutatva. A sebész-szemészi osztályon, mely 70 tagból állott, elnökké Balassa János tr, alelnökké Stok* kinger Tamás tr, jegyzőkké Lumnicser Sándor és Batizfalvi S. tudorok választattak meg. Az előadásra nézve a vidéki ügyfeleknek engedtetett elsőség. Singer M. tr Szegedről a húgyhólyagmetszzésről értekezvén 12 ritkább, általa kivett húgykövet mutatott be. Az értekező egyike legügyesebb műtőorvosainknak. — Kiss Antal rozsnyói gyakorló orvos két, általa sikerrel műtéti kancsalsági esetről értekezett. Semeleder egy magán tr Bécsben a gégetükrészetről beszélt, s a tudományos estélyek egyikén saját gégéjén mutatványokat tett, mit valóban merészségnek tartunk, minthogy nálunk volt a gégetükrészetnek (laryngoscopia) bölcsője, honnét az Czermák J. t. fáradozásai után világhírűvé lett, s minthogy annak kifejlesztője két éven át köztünk élt, ama új vizsgálati módszer iránt olyan részvétet gerjesztett, hogy kinek csak alkalma volt, a szükséges eljárási képességet elsajátítani mindenkép iparkodott. Lumniczer tr, közkórházi főorvos, a felkarcBonton kitűnő sikerrel műtett álízületről szólott,s a beteget be is mutatta. Az esetre nézve Balassa megjegyezte, hogy az agy a kóralaknál mint pedig a műtét fényes sikerénél fogva, a sebészi ritkaságok közé tartozik. — Krampling Jr.: Győrből a krómsav értékét a sebészetben adta elő. A természettani és vegytani osztály, miután a gyógyszerészek 35-ön fölül lévén jelen, külön osztályképző BO mellett elváltak, igen csekélyre olvadt össze, s elnökül Jedlik Ányos egyetemi tanár választatott, mig jegyzőkké ifj. Wagner Dániel tr. és Szily Kálmán műegyetemi rendk. tanár lettek. Vegytani értekezetet Than Károly, Molnár J. és Wagner Dániel jelentettek be, mig természettaniakat Jedlik Ányos, Kruspér István, és Szontagh Ábrahám. — Jedlik Ányos a természettanban legkitűnőbb bajnokaink egyike és a villámtan kiváló művelője, a leydeni palaczkokról értekezett, melyek kisütési szikrája annyiszor hosszabb, mint az egyes palaczkoké, mennyi palaczkból van a lánczolat összeállítva. — Kruspér István a Wernerféle körosztó gépről és a saját találmányu vonalzó készülékről szólott, mely utóbbi által lehetséges a különböző osztályfokoknak megfelelő meg különböző hosszúságú vonalakat húzni Ezen eszköz előnye továbbá, hogy nemcsak vízszinti felületen lehet általa vonalazni, hanem még ferdén is, milyen a kúpfelület, továbbá használhatni még függélyes hengerfelületek vonalzására is. — Than Károly egyetemi tanár, ki buzgalmának a vegyészet terén oly sok szép jeleit adta, a Bunden-Kirchhoffféle szintérkémleszt (Spectral-Apparat) bemutatta, s egyszersmind a luganyfémek színképeit is , továbbá a Rumkorff-féle készülék által különböző légnemeket és nehéz fémeket izzítván, ezeknek színképeit szintén megmutatta. A Bunsen Kirchhoff-féle találmány az elemző vegytanban mindinkább nagyobb tért kezd nyerni, s azért köszönettel vehető Than K. tanár azon igyekezete, hogy ama módszert minden körben, a minden kínálkozó alkalommal megismertetni iparkodik. Balogh Kálmán: (Folytatása következik.) Kéz, csekélység még a hazafius kötelességhez képest is, de midőn fájdalom s mások végszükséggel és éhenhalással küzdő véreinkért még csak ily csekélységet is áldozni restellenek, szolgáljon ez legalább jeléül a mi szives részvétünknek. R. 1. Vidéki levelezések. Győrmegye, sept. 23 A múlt éjjeli régen várt eső megvigasztalá némileg a mezőket s oszlatá a rémületet, de a fájdalmat és félelmet meg nem szünteté. Folyó hó 21 kén d. u. 3 órakor a Kálvária utczai vámház háta mögött kiütött tűz, pillanat alatt lángba dobta a közelebb eső házasat, s hajtva a rettenetesen dühöngő délnyugati orkán által keresztül a széles kerteken, a szomszédos úgynevezett Béka várra, majd a hosszú utczára borult s dúlt mi táplálékot talált utján megközelithetlenül. Esti 8 óráig szólt a tüzharang, s a tüzpálya hosszan és szélesen világította be az élét, s a fölvábt dühöngő vihar alatt még másnap is folytonos rémületben tartotta a többi városrészeket. Elégett 80 többnyire gazdasági ház, minden hozzátartozandóságokkal, pedig csak nem régen is 18 ház égett el az újváros végén a Rába meletti úgynevezett Kása-Mátrában. A vidéken is mindenfelé pusztulás. Sokszor 8—4 felé is láttuk az égést ezen páratlan szárazságban, mely magában is elég volt arra, hogy tönkre tegye a gazdát. Ferenczház, Tét, Sz.-Miklós, Csikvánd szomszédos helységek és sok mások sorjában égtek, mintha csak egyiket a másiknak üszkével gyújtották volna meg. Különösen Téten 6 hét alatt hatszor volt égés. Halljuk utólagosan, hogy ugyan 21-dikén Pápán szintén hasonló mértékben mint Győrött, dúlt, tűz, közben Gyarmat helységnek nagyobb részét semmivé tette, s Mező- Őrsön is három házat pusztított el. Mindenfelé csak pusztulásnak nézhetünk eleibe. Legelőnk, sarjunk , csaknem semmi sincs. A csekély kis takarmányt, a mit télire kapargatunk össze, etetjük marháinkkal. Tavaink s kisebb folyóink fenekén szél hajtja a port. Kapás veteményeinket hiába kapáltuk. Ugart csak ritka helyen lehetett egész tavasz óta szántani, s ahoz, hogy lehessen, a múlt éjjeli eső még mind kevés. Hogy nyomorunk tetézve legyen, vidékünkön több helyen kiütött és pusztít a marhadög. Mégis mind e bajaink mellett, s a mellett, hogy a becslésben történt lélekismeretlenségig túlbuzgó eljárás miatt reánk kétszeresen túlságos arányban nehezkedik a közteher, s a mellett hogy nálunk nem veszett ki a szívtelen önzők faja, — mind a mellett monom, Győrvidéki gazdasági egyletünk felhívására begyűlt és elküldetett alföldi testvéreink részére mintegy 2800 mérő gabona, többnyire búzából, azonkívül begyült közel 5000 frt, mi szintén elküldendő leszen. Csekélység a szükség Hivatalos közlemények. A magas cs. k. pénzügyminisztérium Reinthaler József, H. osztályú adófelügyelet, és lovag Troll Gusztáv fogalmazó-gyakornokot III. osztályú adófelügyelőkké a budai közigazgatási területen kinevezte. Jászberényben 1. évi october hó 4 ik és 5 ik napjaira eső országos vásárnak az izraeliták közbeeső ünnepe miatt ez évben kivételesen ugyanazon bó 11 ik és 12-ik napjain leendő megtarthatására kért engedély megadatott. Ausztria, Bécs, sept. 29. (A mexikói kérdésről) a „Memorial dipl.“ bőven közöl híreket; legcsipősebb azok között a következő közleménye : „Mi egyre azon véleményben voltunk, hogy az osztrák udvar és cabinet távol áll azon támadások körén kivül, melyeket bizonyos bécsi lapok Miksa Ihy trónjelöltetése ellen intéztek. Most azt írják nekünk Bécsből, miszerint a kormány a mexicói küldöttség oda érkezése alkalmából figyelmezteté a hírlapokat, így soha se szoktak a vendégszeretet kötelezettségeiről megfeledkezni. A kormány számot tart rá, hogy a lapok megszüntetendik polemizálásaikat, mert különben a törvény szigorának tennék ki magukat, a császári család egyik tagja elleni megtámadásuk miatt.“ A „Prespo“ úgy hiszi, hogy a „Wr. Abdp.“ ób „Gen. Corr.“ feladata Debrauz de Saldapenna lovag ilyetén gyanúsításait visszautasítani. Tudomás szerint Biaritzban akart a mexicói küldöttség Párisba érkezése után Napoleon császárnál tisztelegni, hanem Drouyn de Lhuys figyelmezteté, hogy kiméje ezen kerülést és időveszteséget, mert nagyon fontos dolog az, hogy a St.-Nazaire-ből i.kr. 15-kén elindulandó gőzössel visszamenjenek Mexicoba, és megvigyék az országnak a véglegesen nyert választ. A császár St. Cloudban fogadandja a küldöttséget, midőn Miramareből visszatér. A mexicoi küldöttség ma érkezett Bécsbe. A „Mem. diplomatique“ azt véli, hogy oct. 3-bián fog Miramareban elfogadtatni, s az „Europe“ ellenében megjegyzi, hogy Ausztria császára ö Felsége elfogadandja a mexicoi küldöttséget. Egy levelet is közzé tesz a „Mem. dipl.“, melyet a mexicoi küldöttség elnökének Guttierez de Estrada urnak irt 1862-diki jan. 20-án megr Lavastida pueblai száműzött püspök, midőn Miksa főherczeg közelében tartózkodók a miramarei palotában. Ezen levélben lelkesedéssel magasztalja a neve ett püspök Miksa félig kitűnő tulajdonait, s következő nyilatkozatát közli : „Ha én elmegyek Mexicoba, akkor örökre el fogok Európától válni és soha sem tekintek oda vissza többé ; ez borzasztó lesz , de nekem nem szokásom valamit félig tenni,gondolataimban nem fognak többé más érdekek forogni, s mindenkor úgy fogok cselekedni, mintha született mexicói volnék. Életem hites társa is így határozta el magát.“ — A „Mem. dipl.“ a „Wiener Abendp.“ ellennyilatkozatai daczára annál marad, hogy a bécsi óbrio janeiro-i udvarok közt, az utóbbik ajánlata folytán alkudozások vannak folyamatban Lajos Viktor félig egybekelése iránt Izabella Krisztina II. dom Pedro legidősebb leányával, aki praesumtiv trónörököse, a ui í Uc Francziaország. Páris, sept. 27. (A pápa közimákat rendel a keresztyén világban Lengyelországért, Francziaországban már megkezdték; tüntetés Angolország ellen; a franczia tengerészet; a mexicoi kölcsön.) A pápa az egész katholikus világ püspökeinek meghagyta, hogy közimákat tartassanak Lengyelország védasszonyához, a Boldogságos Szűzhöz. A párisi érsek már elrendelte az „Invito sacro“ szerinti imákat. — Dupanloup az orleansi püspök pásztori körlevelet bocsátott ki a megyéjebeli papsághoz, melyben meghagyja, hogy Lengyelországért közimákat tartsanak. — Emlékezteti őket, hogy a pápa a tudvalevő körjáratra vonatkozó meghívásában felhija a hiveket, imádkozzanak a szerencsétlen Lengyelországért , mely mindenkor védbástyája volt a keresztyénségnek a hitetlenek berontásai ellen, és mindenkor hű maradt hitéhez s küldetéséhez. — „ Tudjátok — úgymond — közreműködő társaim , hogy mi ezen ünnepélyes nyilatkozást nem azért vártuk el,miszerint Lengyelországnak, ezen magaslelkű és szerencsétlen nemzetnek helyt állítása iránti óhajtásunkat kifejezzük.“ Azután egy öt hónap előtt kibocsátott pásztori levélre utalva így folytatja : „akkor mélyen el vala a mi lelkünk szomorodva, nem azért, hogy ezen hős nemzetet látszólag elhagyattatva szemléltük, hanem a miatti félelemből, hogy ezen csodálatra méltó mozgalom elfajulhatna, hogy a nemzeti és katholikus mozgalom demagóg forradalommá változhatnék. Azonban hála Istennek! ama félelem alaptalan volt; nem jövének el a félt keselyűk, csak sasokat lehete látnunk. Lengyelország tettel és szóval nyilvánosan elutasított magától minden gonosz szellemet ; vérében, türelmében s az Istenben és az isteni igazságban vetett rendületlen bizalmában elfojta minden bűnös elemet. Minél jobban elterjed a mozgalom az egyháztól elszakított tartományokban, annál katholikusabbá válik az.“ Bordeauxban a „VI. Károly“ czimü opera adatásakor mindent ami angol, neveket, öltözeteket kifütyült a közönség, s az Angolország elleni czélzatokat nagy riadallal megtapsolta. A hires „Jamais en France l’ Anglais ne régnera“ magán dalt többször kelle ismételni a roppant kitörő zajjal kisérte a közönség ezen kardali szavakat : „sauvez votre patrie et votre liberté.“ Egyébiránt a tüntetések nem csupán Angolország, hanem a francia kormány ellen is voltak irányozva. Ferdinánd portugálli király jelen volt az előadáson. (Ezen opera más hasonló kitörések miatt el volt egy ízben tiltva, s bir szerint most is eltiltatott.) — Cherburgban valamennyi angol tengerészeti kitűnő egyéniség egybe van gyűlve a franczia pánczélos hajóhad gyakorlatainak szemlélése végett, s egészen el vannak álmélkodva a franczia tengerészet előmenetelei felett, melyeket a tengeri hadviselet ezen uj ágában is tett. — A börzén bizonyosnak mondják, hogy Fould és Garantie előterjesztései következtében végre feltétlenül elállott a kormány a mexikói kormány által kívánt kölcsön megadásától. Pária, sept. 28. (A Moniteur csikke a császár személyes felelősségéről a külpolitikában), mely már táviratilag érintve volt, szó szerint így szól : „A „La Presse“ hírlap több czikket közölt, melyekben egyedül a külügyminiszterre hárittatik minden felelőség külpolitikánkért. Ama lap ugyanazon kárhoztatással illetvén az általános ügykezelést s az eljárási módokat, félreérti intézményeink szellemét. A mostani kormányforma alatt az uralkodótól indul ki az ügykezelésnek irányt adó eszme. A miniszter csupán a végrehajtásért felelős. A „France“ ezen „Moniteur“-jegyzéknek meglehetősen hosszú vezérczikket szentel, ilyen felirattal : „A császár és miniszterei.“ Ezen czikkből elég sok kedvetlenség szól, s következőleg fejeztetik be: „Mi úgy hisszük, hogy a „Moniteur“ jegyzékének nem czélja : azokat elkedvetleníteni , akik, mint mi is, azt hiszik, hogy a császárság megszűnt személyes uralkodás lenni, és hogy a császár bölcs előrelátással felfogta, miszerint dynastiájának megszilárdításához legjobb eszköz, ha a bölcs szabadság biztosítékaival hozatik szoros összefüggésbe. Ugyan a „France“ közli a következő jegyzéket is : „Valószínűnek mondják, hogy Walewszky londoni, nagykövetté fog kineveztetni Gros báró helyeit, aki visszakivánkosik Franciaországba. Ha ezen hit megvalósul, nagy megelégedéssel fog az a politikai világban fogadtatni. A mostani körülmények közt nagyon alkalmas volna Walewskynek Londonban létele szorosabban összefűzni a barátságos kötelékeket két nemzet között, melyek a polgárisodás elveinek , érdekeinek képviselői Európában!* A „France“ ezen jegyzéke azért méltó kiváló figyelemre, mert rendesen háborút szoktak érteni napjainkban Francziaországban,midőn civiliaatióról beszélnek. Angolország, London, sept. 25. (Az angol lapok támadása Russellord ellen.) Angol körökben aggódni kezdenek, hogy Francziaország a lengyelek javára kezdett dipl. hadjáratban szenvedett vereséget nem oly könnyedén veszi, mint angol barátja. Ez aggodalmat a „Times“ egy czikke mutatja, mely a t. k. ezeket mondja : Nehéz megmondani, a dipl. alkudozások a három hatalom s az orosz czár között be vannak-e fejezve az idénre. Lehet még egy szót mondani, egy-egy csipes megjegyzést tenni,a vitának mindamellett vége.Oroszország azt állítja,hogy Lengyelországot az 1815-diki szerződés megkötésekor a hódítás jogán bírta, s hogy ama jóindulatú szándék, melyet akkor Sándor czár nyilvánított, nem jo osítja föl Európát, hogy Oroszország belügyeibe avatkozzék. Ennyire jutott a dolog s ezek diplomatiai hadjáratunk borostyánál 1863-ban. Mi jó előre láttuk e helyzetet, mely eszerint vesztett valamit keserűségéből. Oroszország megelégedve azzal, hogy megóvta magát tőlünk, lealázó toldalékot nem tesz kudarczunk mellé. Másként jár el Francziaországgal. Francziaországot kigunyolja azon következet,rímségeért, melylyel az 1815 i szerződést,mint Francziaország méltóságával és szellemével meg nem egezét megtámadja, másrészt Lengyelország érdekében ugyanő szerződés föntartására törekszik. A régibb sürgönyöket olvasva, lehetlen tagadni, hogy Francziaország a forradalom pártfogójául s az európai egyensúly fölforgatójául van előtüntetve. Ez nem a védelem és metszegetés szava többé, ezek fenyegető, kihivó szavak. Mindenki emlékezhetik, hogy Francziaország a krími hadjárat végén a háború érdekei rovására meg akarta nyerni Oroszországot. Most látjuk csak világosan, mi eredménye van ez igyekezetnek. Békereményeinket inkább a franczia, mint az orosz kormány mérsékletére kell alapítanunk. A czél azonban el van érve, s Lengylország újabb hat hónapra a segély reménye nélkül azon hatalom önkényének van odavetve, mely ellen annyira vitézül b oly eredménytelenül harczol. Russel lordra, kit dán politikája miatt minden párt megítél, kire amerikai politikájáért a toryk haragszanak, az orosz-lengyel ügyben a lengyeleknek mind barátai, mind ellenségek neheztelnek. A „Post,“ noha kormánypárti lap, száraz szavakban kimondja, hogy Russel lord oka az európai diplomatia szégyenletes és gyalázatos vereségének. Csupán Enfant terrible-nek tartja e, vagy jó államférfimnak, ki az európai béke föntartásáért gáncsot vetett Napóleonnak, egyre megy; a lengyelek iránti rokonszenvének valódiságában nem kételkedik. Míg a kormányok jegyzékeket írtak — mondja „Post“ — természetesen az a kérdés támadt: mi lesz a következmény, ha a hatalmak dicséretes öröködése meghiúsul. Ha válasz nélkül marad a kérdés, ez nem sokat árt vala, de világos, hogy míg az alkudozások függőben voltak, a válasz hasztalan leendett.Mielőtt a dipl. interventio megkezdetnék, semmi sem szükségesebb, mint ha a részvevők megelőzőleg e kérdést intézik egymáshoz , de a alkudozások közepette tenni e kérdést s a feleletet is megadni rá, gyöngéden szólva, legalább is politikátlanság. Szerencsétlenségre, az angol külállamtitkár másként gondolkodott. Az alkudozások kellő közepén anélkül, hogy valaki kérdezte volna, minden részvevővel tudatta, hogy Angolország a dipl. interventión túl semmi esetre nem menend. A franczia és osztrák kormányok ezt nem tevék, a britt külügyér elpártolása azonban tetemesen gyöngítette a hatalmak előbbi erős állását. A diplomatia ezen kudarcra egyúttal tanulsággal járó. Lengyelország jogosan panaszolhatja,hogy barátai épen oly kegyetlenül bánnak vele, mint ellenségei; szenvedései óriásiak, s minden türelmére szüksége lesz, hogy azokat elviselhesse. London, sept. 26. (Lapvélemények.) Ha némely párisi lap a lengyel nemzeti kormány manifeetumának a „Moniteurben“ megjelenését nem tartja nagy horderejűnek, az angol lapok meg ezen lapnyilatkozatot nem vélik fontosnak. A lengyelekkel rokonszenvező lapok reményei ismét valamivel vérmesebbek. A „Times“ ezek közé nem tartozik, mégis fontosságot tulajdonít a „Moniteur“ közleményének. Mai vezércikkét is azzal kezdi, hogy a lengyel nemzeti kormány kétségbevonhatlanul annyira bizonyosan uralkodik, mint a konfoederált kormány Amerikában. Most meghatalmazott ügynökei vannak s di pl. sürgönyeit a többi törvényes hatalmakéival egyenlően közük és figyelembe ajánlják. A „Moniteur“ így tesz, s a lengyel kormány sürgönye Czartoryskihez helyet foglal a lengyel kérdés fölött váltott okmányok között. Tartalmát nem mondja politikusnak a Citylap. „A lengyelek — úgymond — úgy bánnak el javaslatainkkal, mint az oroszok. Elismerik elveiket, de tagadják alkalmazhatóságukat. Ha a külföld támogatására számítanak , követniük kellene a külföld tanácsát. Európa rokonszenve meghal, s a három hatalom keze meg van kötve, mihelyt a lengyel követeléseknek sem mértéke, sem határa. Más lapok minden régi lengyel földet a lengyeleknek adnak papíron; de egyik sem elég bátor, hogy az angolok anyagi segítségéel kecsegtesse a lenyeleket. Az oroszokat fenyegetik Napóleonnal s ezt, ha a szabadítás müvétől visszaijed, a francziák haragjával. A „Spectator“ egy hosszabb czikkét igy végzi: „Napoleon nem irt alá föltételeket, midőn egy decemberi éjen a franczia trónt elfoglalta; de egy föltitet nem szabad nem teljesitnie. Minden előjoga daczára nem szabad a sárban hurczolnia Francziaország lobogóját. Az angol hidegség, és az osztrák mulasztás mentségül szolgálhatnak egy időre, de ha Lengyelország mégis elvesz, a dynastia Francziaország szemében elveszti létének egyedüli okát. Nem azért áldozta föl Francziaország szólásszabadságát odahaza, hogy a külföldön sülyedjen. A „Post“ átalánosan mond valamit azon valamiről, mit az európai hatalmaknak tenniök kellene, hogy az oroszok kegyetlenkedéseit, kik az európai nép nevét sem érdemlik meg többé, némileg megzabolásszák. Bizonyosan a fölkelés elismerését és a dipl. viszony megszakasztását gondolja; e két rendszabályt „Daily News“ s a vele tartó lapok rég ajánlják. A „Post“ mai czikke az oroszok vak és dühös boszuját kárhoztatja, melyet a Berg elleni merény miatt annyi ártatlanon vesznek. „Post“ azt mondja : a Berg úgy látszik, Nabu Kodonozor elvei szerint kormányoz. „Saturday Rewiew“ a lengyel mozgalom kedvező esélyeiről ír. „Ha a fölkelés! —• úgymond — a télen el nem nyomják, bírni fogja az európai kormányok hallgatag elismerését s az európai nemzetek rokonszenvét s egy váratlan győzelem hadviselőiéiül elismertetésüket eredményezheti, ez lenne első lépés független nemzetül elismerésükhöz. Porosz politikai változás eltávolíthatja a nagyhatalmak beavatkozásának jelen gátjait Oroszország maga nem akarja Lengyelen szaghözi jogát a bécsi szerződésekre alapítani, mert Francziaországhoz intézett jegyzékében a hódítás jogára hivatkozik. — Nagyon jól van ! Ezzel tehát a bécsi szerződés a varsói herczegségre nem vonatkozik. Vagy azt akarták mondani, hogy csupán a lengyeleknek alkotmányt ígérő pontok nem bírnak kötelező erővel ? Oroszország birtokjoga ma mint 1815-ben csupán a katonai megszálláson alapszik. Ha a fölkelőknek sikerül csak egy időre is kiűzni az oroszokat, ezek államjogi szempontból támadókul lesznek tekintendők. Esti polta, Bécs,sept. 29. (Erdélyi ügy.) A „P. Ltd.“-nak írják: „A kir. leirat, melyben az erdélyi gyűlés a Reichsrathválasztásra felhivatik, tegnap Szebenbe küldetett. Bizonyos, hogy a felterjesztett első törvényjavaslat (a románok inarticulatiojáról) még nem szentesíttetett. Az érintett törvényjavaslat jelenleg az „államtanács“-ban van. Sőt azt mondják, hogy e törvényjavaslat jelen alakjában alig lesz legfelsőbb szentesítés alá terjeszthető.“ Bécs , sept. 29. (Hétfőre fontos kormányi nyilatkozatok várhatók.) A Reichsrath követházának mai ülésében az elnök inditványozá, hogy a bizottmányok munkálataikat, összefüggésbe hozhassák, s különösen pedig oly politikai okok miatt, melyek az erdélyi viszonyokra vonatkoznak, a legközelebbi ülés hétfőn, október 5-én tartassék. Ez ellenében Taschek, a budget bizottmány nevében kívánja, hogy a legközelebbi ülés csütörtökön okt. 1-én tartassék. Erre Schmerling államminiszter így nyilatkozott : „Sürgetőleg kérem a házat, hogy fogadná el az elnök indítványát. ” Részemről csak a kormány legsürgetőbb óhajtását fejezem ki, minthogy hétfőn már azon helyzetben leszünk, hogy azon lépésekről, melyek a kormány részéről az alkotmány lehető leg leggyorsabb valósítására tétettek, körülményes közleményt adhatunk , s ezen törekvésünk épen azáltal lénképes hátrányokat szenvedne, ha a pénzügyi tárgyalások, még a hét folytán napirendre tűzetnének.“ — Ezen előadásra a pénzügyi vita megkezdése végett, a legközelebbi ülés o.*. 5-re tűzetett ki. (P. Ll.) Bécs,sept.29.(A mexicói küldöttség) ma reggel érkezett ide, s holnap tovább utazik Triestbe. A küldöttség nem tett lépéseket, hogy a császári kormány által hivatalosan fogadtassék, noha Don Guttierez de Estrada előbbi bécsi látogatásaiban sok jó barátot szerzett magának, kik kedvesen emlékeznek felőle. Becs, sept. 29. (Mégis való az orosz fenyegetés.) A „Neueste Nachrichten“ mely tegnap Oroszország fenyegetésének hírét hozta s e miatt az „Ost. Zig“ által megdorgáltatokt, ugyane tárgyban ma a következőket mondja: „A helybeli lapok nagyobb része reprodukálja a tegnapi számunk élén hozott hírünket Oroszország fenyegetéséről, hogy hadsereget küld Galicziába, ha Ausztria tovább is a nyugati hatalmakkal tartana. A fenyegetést velünk egyetértőig a többi lap is kellőleg méltányolta, miután az akár komoly, akár nem, mindenesetre jellemző a helyzetre nézve. Csak a „Const. Ost. Ztg“ érzi följogosítva magát, hogy ismertenetes oktatói hangon szóljon nekünk is ezúttal; egyszer mindenkorra kikérjük ez oktatói hangot collegánktól. Tegnapi hírünket egyébiránt azzal toldhatjuk meg, hogy a mai nap folytában itteni jól értesült körök berlini tudósításunkhoz hasonló hírt vettek, mely szerint nem lehet többé kétség, hogy ama fenyegetés a magasabb orosz köröknek jelszava e pillanatban. Berlin, sept. 28. (A közelgő választások eredményére vonatkozólag) az ország minden részéből kedvező tudósítások érkeznek a haladási párt középponti bizottmányához. Az újra megválasztás átalános szabállyá lett. Wincke és Simson újra megválasztása kétséges valamint a két Reichenspergeré is, kikkel a haladó párt jelöltei állíttatnak szembe. Itt se nagyobban élőkre állíttatnak a választási mozgalmak s fényes tüntetésről beszélnek , mely a választások elkerülését követni fogná. Éleslátásu politikusok azt hiszik, hogy ez a képviselőház hat hétig se fog gyülésezni. —Az adómegtagadáa mindjárt az első olyatén eljárás lehetne, amit a kormány és ház közti még meg nem oldott összeütközés előidézhet. S vannak ezt gyanítta a jelek. Reitenbach földbirtokos megtagadta az államadó fizetését, a tartomány kormánybiztosához intézett éles levélben indokolván megtagadását. Lehez még barátait egy körlevélben értesíti arról, hogy az adó megtagadása következtben executiót kapott, s addig fogja azt magánál tartani, mig az egész ország megtudja, hogy ő nem akart adót fizetni a budget-telen kormánynak. A franczia határszélről, sept. 27. (Czáfolatok és viszontállítások.) Az orosz válasz megérkezte óta sok hamis hír kering. E között első, hogy Drouyn de Lhuysur semmit sem tudott volna a lengyel nemzeti kormány nyilatkozatának közzétételéről a „Moniteur“-ben. Sőt épen a külügyminiszter kérte a császárt engedné meg a közlést, mire azon választ nyerte : „tegyen ön , amit akar.“ — A közlés hatása a börzére nézve a császárt kellemetlenül érinté. Az sem igaz, hogy Oroszország, követének visszahívásáról gondolkodik. A császár örömest tenne valamit, de tudja, hogy Austria és Anglia nem akarják a háborút, s így enged a szükségnek. Francziaországban most a papság buzog leginkább a lengyelek mellett; minden templomban a szerencsétlen nemzet sorsáról szónokolnak. Ez épen akkor történik, amidőn Francziaország az olasz kérdésben a pápát szorongatni készül. A császár megígérte Victor Emanuelnek, hogy I. Ferenc* még ez évben elhagyandja Rómát. Napoleon herczeg utazása Londonba,nem bir politikai jelentőséggel. Pária, sept. 27. (A „Presse“ a „Moniteur” ellen . Írásbeli megintés következhetik a dologból.) Girardin a „Presserben nem nyugszik meg a „Moniteur“ jegyzékében. Felhozza, hogy nem a császár eszméit, hanem azok kiviteli módját rászalta. 1880 óta megszokta a monarcha személyét, mint ezt az akkori charta kívánta, tisztelni, habár most az alkotmány szerint maga a császár felelős. De ha egy miniszter több meghiúsult kísérletet, mint eredményt mutat fel, ha az országban nem bír tekintéllyel, akkor felváltása, Francziaországban, ahol annyi államférfi, szónok s hadvezér van, épen nem jár nehézséggel. A monarchákkal nem így áll a dolog, amint ezt Görögországban láttuk. A monarcha és a nemzet jó híre ugyanazonos. Valamely értéktelen monarcha által kormányzott ország azonnal elveszti tekintélyét. Azért használjuk fel a minisztert, de nem az uralkodót.A„Presse“ maga is jelenti, hogy előbb írásbeli megintést akartak neki adni, de megelégedtek a „Moniteur“-jegyzékkel. Jelen czikkéért azonban ezt sem kerüli el. Táviratok. Nagy Szeben, sept. 29. A mai tartományülésben a három országos nyelv hivatalos használatára vonatkozó törvényjavaslat harmadszor olvastatott és elfogadtatott. Koppenhága, sept. 28. A kabinetelnök ma megnyitotta az országgyűlést. A trónbeszéd egy alkotmányi előterjesztvényt jelent be, a dán királyság és Schleswig közös ügyeit illetőleg. Ha nem teljesednék a remény, hogy a szövetséggel békésen lehetene kiegyezkedni, akkor ez bizonyítéka volna annak, hogy nem a német herczegségek szövetségszerű jogai, hanem a dán állam függetlensége elleni tervek forognak fenn. Szilárdul el vagyunk határozva e függetlenséget minden támadás ellen megvédeni, s meg vagyunk győződve, hogy e tekintetben nem fogunk egyedül állani. Bern, sept. 22. Hitelbankot állítnak itt 60 milliónyi angol és franczia tőkékkel. Az igazgatást az újévkor a szövetségi tanácsból kilépő Stempfli veszi át. Részvényesek Gladstone és Morny. Turin, sept. 29. Ma érkezett lissaboni tudósítások szerint Mária Pia portugáli királyné tegnap este szerencsésen herczeget szült. Uj York, sept. 19. Meade tábornok hadserege előnyomul. A Rapidan folyónál csata várható, hasonlag egy Tennesseeben Rosenkranz és Bragg tábornokok közöt. Erősitik, hogy Lee tábornok ereje a Tennesseebe intézett csapatküldés által megcsökkent. Az unionisták Orleansból Texasba nyomulnak. Charleston, sept. 15. Gilmore tábornok a Gregg-erődből lövell Moultrieerődött. Uj-York, sept. 19. Gilmore tbnok Sumteren és Cumming-Pointen ütegeket állít Charleston lövetésére. A Rozenkranz tbnok felőli kedvezőtlen hírek miatt az arany ágrója 35-re a váltóárfolyam 48Varé rúgott. A „Hon“ magán távsürgönye. N.-Szeben, sept. 30. A mai napirenden az állam-alaptörvények beczikkelyezése iránti törvényjavaslat volt. Mindkét diploma mind a három országos nyelven fölolvastatott. A beczikkelyezési törvény,javaslat a ház éljenzései mellett egyhangúlag elfogadtatott. Köln, sept. 80. A mai „Köln. Zig“ a lengyel nemzeti kormánynak decretumát hozza, melynek értelmében Mieroszlawszky a lengyel hadsereg tábornokává és szervezőjévé nevezték ki. Varsó, sept. 30. Ma reggel 5. nyilvános helyen lengyel, csendőrök lövettek agyon. Ujdonságok, Pest, sept. 30. %Azon császári leirat, melyben az erdélyi országgyűlésnek meghagyatik, hogy haladék nélkül küldjön követeket a birodalmi tanácsba, — a „G. Corr.“ szerint — "ept. 28-kán indíttatott el Bécsből Szebenbe. % Ausztria német ko> rissá-