A Hon, 1864. május (2. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-01 / 100. szám

100-ik sz. Vasárnap, május 1. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. lilifizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten lil ihoz hordva Egy hónapra.................................1 frt 76 ki/ 3 hónapra......................................5 frt 25 ~ 6 hónapra....................... • • • 10 frt 50 Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztégi iroda: Perem zseb-tere 7-dik szám, földszint Sierkentő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Örs*á rét lft-dik szán, 2-dik emelet. NAPILAP. ^jásodik évfolyam. 18 !!,ef jr<a4á»l dij» 7 hasábos iljridle betű szvra .... f hr Bilyegdij minden beiktatásért..... S0 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek .* PDT A» elíifizetési dij a lap tulajdonos szerkentőjéhez küldendő. gazdasági-, ipar*, kereskedelmi 4 a közlekedési rovat szerkesztőjének lakása« Szervitától, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek Mák hunért kezektő fogadtatnak el. B&F Előfizethetni HO I»“ május-junlusi 2 hóra 3 ft 50 krral, május-juliusii évre 5 ft 25 krral, május-septemb. 5 hóra 8 ft 75 krral. “ kiadóhivatala. .Bevételek kivitelünkre nézve, különös tekintettel a borra. oyakran találkoztunk már nyilatkozattal, melyek anyagi jóllétünk sulyponti áruink külföldre való vitelében látják, mig a belföldi közlekedést nem méltatják kellő figyelemre. Bár tudjuk, hogy a kivitel nagy tényező a nemzetek gazdászati életében s ismerjük nagy fontosságát és jelentőségét, de nem értünk egyet azokkal, kik anyagi érdekeink előmozdítását kizárólag a kivitelben keresik, s ezt úgy tekintik mint azon tengelyt, mely körül a nemzetgazdászat minden egyéb ágai forognak, s melytől mozgást s életet nyernek. Bármily nagy legyen a haszon, bármily fontosak is az előnyök, melyek a nemzetek számára a kiviteli kereskedésből származnak, véleményünk szerint a nemzeti jóllét alapját mégis a belső közlekedésnek s a hazai fogyasztásnak kell képeznie, s csak ezután lehet az ország kivitele jótékony hatással a közjólétre. Hogy állításunkat mindenki számára tisztán felfoghatóvá tegyük, itt egy gyakorlati példát idézünk. A gabnakereskedelem, mely kedvező valamint kedvezőtlen körülmények találkozásának következtében az utolsó évtizedben nagyot haladt, s mondhatnánk tulfeszített erővel fizetett, mint akárki tudhatja, a kivitelre számított, s vitettek is a különböző években nagy mennyiségek Német-, Franczia-, Angolországba és Helvécziába. Ha azonban megemlékezünk azon körülményekről, melyek a kivitelt előidézték és előmozdították, ezek vagy hadiesemények, vagy más országok résztermései voltak. Nem termelvényünk olcsósága tette tehát lehetségessé a kivitelt, hanem egyes egyedül a véletlen által előidézett körülmények. Ebből kettős tanúságot nyerhetünk: 1) hogy termelésünk és közlekedési eszközeink még költségesebbek semhogy minden körülmények közt kivitelre lehetne támaszkodni; 2) hogy a termények kivitelét általában nem lehet állandó forrásnak tekinteni. Mit a gabnáról mondtunk, többé kevésbé egyéb kiviteli czikkekre nézve is áll. Könnyen be lehet tehát látni, hogy a kivitel bizonytalan és ingadozó lévén nem szolgálhat nemzeti jólétünk alapjául. Vannak azonban termelvényeink, melyek oly mennyiségben állíttatnak elő, hogy lehetetlen, miszerint az országban fogyasztassanak el, hogy tehát azok egy részének kivitele annyival elkerülhetlenebbnek látszik, mivel az állandóvá válhat. E termelvények közé tartozik mindenek előtt a bor. Hazánk bortermelését illetőleg különbözők az adatok; e század elején 18 millió adóra becsülték ; Fényes 1842-ben megjelent statistikájában 30 millió, Czoernig báró pedig 1861. megjelent statistikájában 30 milliónál többnek mondja az egész birodalom bortermelését , minek körülbelül kétharmada illetné Magyarországot. Mások még csekélyebbre teszik a termelést. A jelen értekezésben nem akarunk annak megvizsgálásába bocsátkozni , hogy az idézett adatok közül melyik közelíti meg leginkább a valót, annyi bizonyos, hogy bortermelésünk az 50-iki évek óta fájdalom sokkal csökkent; tény azonban, hogy borkivitelünk a termeléshez képest oly csekély, miszerint amaz ezzel szemben csaknem eltűnik, mi annyival is feltűnőbb, mivel a magyar borok minőségüknél fogva Európában a legkitűnőbbek. E tünemény egyrészt a vámrendszernek, a hiányos pinczekezelésnek, de főleg azon sajnos körülménynek tulajdonítandó, hogy boraink gyakran hamisított állapotban érkeztek is érkeznek még most is a külföldre ; legnagyobb ideje tehát, hogy borkivitelünk gyarapítása végett oly intézkedések tétessenek, melyek alkalmatosak arra, hogy borunknak a világforgalomban érvényt szerezzenek, mire azok valóban érdemesek, oly szól, melynek elérése nem nehéz. A varázshatalom, mely borkivitelünknek egyszerre lendületet adhat, a társulás mindinkább előtérbe lépő törekvéseiben keresendő. Mi egyesek számára lehetetlen, mivel erejük nem elegendő, ez társulás által elérhető. A termelőknek s tőkepénzeseknek tehát egyesülniük kellene borkereskedő társulatok alakítására. Azért nem volna szükség külföldi tőkepénzesekre, mert itt nem arról van szó, hogy már kezdetben nagy tőkékkel működjünk, hanem arról, hogy nagy vállalatok számára törve az utat, haladjunk elő; 2—300,000 ftnyi alap megfelelhetne a kijelölt czélnak, oly összeg, melyet elő lehetne teremteni idegen segély nélkül. A kereskedelmi vállalatoknak, hogy tartós befolyást gyakorolhassanak a népek jólétére, óvakodniok kell attól, hogy keletkezésükkor rögtön idegen tőkére támaszkodjanak; a fejlődésnek önmagunkból kell származnia, és csupán, ha a külföld látni fogja, hogy vállalatainkat szilárd alapra állítjuk, s hogy képesek vagyunk azoknak okszerű kezelésére, csak ekkor fogja tőkéit hozzánk bocsátani, ekkor fog bennünket bizalmával felruházni. Kezdjük tehát azon, hogy itt az ország fővárosában, melyet a világhírű budai borok környeznek, budapesti borkereskedő társulatot alapítunk, a 2—300,000 ftrnyi tőkét fővárosunkban kétségkívül elő lehetne teremteni, s e tőke valószínűleg elég volna arra, hogy a termelést, valamint a kivitelt is előmozdítsa. Nem szándékunk, hogy itt egy alapítandó társulat számára tervezetet dolgozzunk ki, — csak mellékesen jegyezzük meg itt, hogy a részvénytőkét részben arra kellene fordítani, miszerint azon bortermelőknek, kik mint részvényesek a társulathoz csatlakoznak s boraikat a társulat pinczéiben rakják el, kölcsönök adassanak kamatfizetés mellett, — mi által a termelő kedvezőbb helyzetbe jutna s nem lenne kénytelen borát gyakran potom áron adni el. Másrészt a borászati társulatok általános emelkedését idéznék elő a bortermelésnek. Ha az országban levő borászegyletek értelmesen és állhatatosan törekszenek a kitűzött czél felé, a siker nem fog elmaradni s lassankint a mi boraink is, úgy mint a francziák, állandó keletre fognak szert tenni a világpiaczon. Jelűnek Mór: Előterjesztés a cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jég- és tűzkármentő társulat 1803. évi munkálatért], az 1854 évi mart. 12-én amlg a hidvégi gr. Mikó Imre ur elnöklete alatt tartott közgyűlésen. Nagyméltóságu gróf, társulati elnök ur! tisztelt közgyűlés 1 A mint alapszabályainkból s a hírlapi közzétételekből tudva van, az „erdélyi böles, jég- és tűzkármentő társulat“ mai közgyűlése előtt két fontos czél áll; egyik az, hogy a társulat m. évi életműködése folyamáról, annak helybeli és vidéki tagjai maguknak részletes és közvetlen tudomást szerezzenek, a társulat és önmaguk javát illető tapasztalataikat és észrevételeiket közöljék, a semmi emberi műtől el nem választható, tehát a mi intézetünkben is lehető hiányokat nyíltan felfedezzék, szóval: annak további sorsára nézve befolytatási jogukat érvényesítsék. A második pedig az, hogy a társulat újból átdolgozott alapszabályait megvizsgálja, helybenhagyja, s annak Ö cs. apostoli kir. Felsége által leendő újabb kegyelmes megerősítése iránt intézkedjék. Anyagi irányú intézeteknél, t. közgyűlés, a legfőbb tényező a pénz; az életerő és életszervek rendes vagy rendetlen működésének ismertető jelei, mértéke, a könyvek és a számok. Ezért a mi alapszabályaink és közvégzéseink is, az érintett első czélra nézve azt rendelik , hogy az igazgatóság a társulat pénzügyi állásáról minden évi közgyűlés előtt teljes hitelességű számadást, illetőleg pénztári kimutatást készítsen, azt és a pénztárt egy a végre kinevezett vizsgáló bizottság részletesen és apróra vizsgálja meg, a számadást az igazgatósági könyvekkel s az arra vonatkozó adatokkal vesse össze, s munkálatáról írásbeli jelentését terjessze a közgyűlés elé. E számadás- és illetőleg pénztárvizsgálat ez alkalommal is három társulati tag által — előre kihirdetve — nyílt ajtónál, nyitva lévén a vizsgálók előtt az intézet levél- és pénztára, nyolcz napig tartó munkálkodás után végre lön hajtva, s az arról készült számadás részleteiben úgy, mint együttesen, felülvizsgálat és helybenhagyás végett a tisztelt közgyűlés elé van terjesztve. Akiket érdekel — s kit ne érdekelne köztünk saját maga és egy hazai intézet ügye ? — legyenek szívesek belé tekinteni, vagy, ha tetszik, szerezzenek maguknak könyveink és levéltárunk adataiból közvetlen tudomást. Intézetünk nem fél a világosságtól, sőt a mint létét s eddigi fennmaradását a legteljesebb nyilvánosságnak köszöni, úgy jövőben is a legteljesebb nyilvánosságot, az önzéstelen és pártatlan igazságot, s a hazafiak bizalmát tekinti palládiumának. Azonban legyen szabad társulatunk közelebb múlt évi állásának rövid kimutatását, mint mindig, úgy most is, teljes őszinteséggel — a kedvező eredmények nagyítása, a ki nem kerülhetett kedvezőtlen esetek elhallgatása nélkül — röviden előadnom. Az évi eredmény általában, tekintetbe vévén az erre beható minden körülményeket, ha fényesnek nem is mondható, de mégis kielégítőnek mutatkozott. A jog szakban 1148 tag biztosított 510,190 ft 11 kr tőkét, s az ezutáni 17,717 ft 77 kr bevételhez még a múlt évreli áthozatalt, 3900 ft 48 krt hozzáadván, a bevétel összege 21,618 ft 20 krra rúgott. Igaz, hogy a mennyiség a múlt évin alul áll, de ennek helyes oka abban található fel, hogy biztosítási területünk egy nagy részén tagjaink vetései — a rendkívüli aszály miatt — nemcsak szerfelett gyengék voltak, hanem le nagyobb részben kivesztek, s így ez évben nagyon számos rendes tagokat fel kelle menteni biztosításaik megújításának kötelmeitől. Kedvezőbb körülmény ezzel szemben az, hogy a jégkárok kevesbültek, a minthogy ily károsodást csak 111 tag szenvedett, melyek fedezésére 12,990 ft 24 kt adatott ki, beleszámítván a díjalapot terhelő kezelési költségeket. E mellett, a 6 éves rendes tagoknak az I. szakaszból, ha nem is a tavaly előtti 28,A%lék, de mégis 24%/- nyi a 3 éves tagoknak pedig 14%-lék osztalék jutott a befizetett díjaik apasztásául. A tartaléktőke, mely a díjalap pótlására folytonosan szükségek igénybevétetése által 1861- ben 221 ft 25 krra apadott volt le, a jelen évben ismét 6401 ft 14 krra növekedett. A ttz szakban tagjaink száma évről évre szaporodik ; a lefolyt évben 20305 tagja volt, kik a múlt évről érvényben maradott 5,887,802 ft 35 kr biztosított tőkén kívül, a lefolyt év alatt még 8,521,898 ft 75 krt biztosítottak, és így 14,408,701 ft 10 krt tett a biztosított tőke összege. E mennyiség a múlt évit több mint 210 millió forint értékkel haladja felül, mind amellett, hogy nevezetes összegek részben vagy egészben vissza lőnek utasítva. Az e szakbeli bevételek, a múlt évrőli áldozat 51,986 ft 80 kr beleszámításával, 180,204 ft 7 krt tettek, és így a múlt évivel szembe állítva 33,388 ft 75 kr többletet mutatnak fel; azonban a tűzkárok is számosabbak voltak , ugyanis 1862-ben 320 tüzkárosultnak mindössze 90,049 ft 38 kr fizettetvén a múlt évben 480 tüzkáreset fordult elő, melynek fedezésére 89,373 ft 92 kr és beleszámítván a költségeket — 121,614 ft 49 kr fordittatott, és igy 25,903 ft 52 krral több mint a múlt évben. A tárgy részletébe bocsátkozva kitűnik, hogy a káresetek leginkább a szalma, nád és zsindelyével fedett épületeknél fordultak elő, ugyanis 392 ily károsodási eset történt ; ezek kárpótlására a tartaléktőkének 11,300 fttal, a gazdászati osztálynak (ingó vagyonok biztosítási osztálya) pedig 7335 ft 82 krnyi előleggel kelle hozzájárulni, csak igy tehetvén lehetségessé azt, hogy az év elején még folyamatban levő koczkázatok fedezéséül 12,059 ft 79 kr vitessék át, mint dijmaradvány. A gazdászati osztályban kitűnő eredmény mutatkozik; ez osztály máris tetemes osztalékok kiadására lenne képes, ha az épület biztosítási osztály kellő támogathatása tekintetéből, nem látszott volna tanácsosabbnak, azok kiosztását még egy ideig elhalásztam. Az imént említett tartaléktőke, mely nem előbbször nyújtá tetemes segélyét, rendes forrásai következtében csak kevéssel csökkent; midőn is a lejárt számviteli év elején 26,599 ft 98 krt és a kedvező évfolyamban osztalék alá esendő 25,173 ft 37 kr dij maradvánnyal összesen 51,773 ft 35 krt mutatván ki; jelenleg 22,821 ft 3 kr tartalékot és 26,834 ft 49 kr dij maradványt, összesen 46,655 ft 52 krt hozot át; tehát ennek állása is — amidőn majdnem minden intézet nagy vesztéssel volt — korántsem nevezhető kedvezőtlennek. A letéti osztály, mely egy takarékpénztár magvát hordozza magában, a múlt évi 65,350 ft 88 kr forgalmi tőkéjét ez évben 128,521 ft 83 krra növelte, s így a társulat rendelkezhető összegeivel módot nyújtott a tagoknak arra, hogy szükség esetében mérsékelt kamat mellett, abból mint saját intézetük vagyonából kölcsönt kaphassanak. Az igazgatási összes költségek a rendes forrásokon kívül, csakis 18Vsu/otonival terhelték az egyes díjalapokat a folyó bevételek alapján, tehát itt is a lehető takarékosság jön szem előtt tartva. A biztosító intézeteknek, tisztelt közgyűlés, az emberi társadalomban a legnemesb feladatuk van. Ok, a valóban kárt szenvedetteknek védbástyája. Ők hordják össze apró részletekként, a számokban kifejezve nagyra nőtt mennyiségeket — mint a méh a mézet — a legtávolabbi tájékokról, hogy azokat a sorscsapása által meglátogatott szükségre juttatottaknak kiosszák. Mint a méhész méhkasainak nehézségéből azok tartalmát és becsét megítélni képes: éppen úgy nyújtja a biztosítóknak is intézetek becse megítéléséhez a legbiztosbbb értéket a „középszám.“ Erről lehet megítélni, hogy valamely intézet alapja és üzletfolyama szilárd, vagy koczkáztatott-e ? mit és mennyit lehet attól várni kedvezőtlen esetben ? Sőt több évi ily összeállítások arra is képessé teszik, hogy annak életképességét, sőt életidejét is kiszámítsa, ha csak valamely jártas orvos — rothadásnak indult részeket — bonczkésével idejekorán ki nem metszi. A „középszám“ a maga különféle kifejlődéseiben azon tényező, mely az ismeretlen számmennyiségeket — növekedésben legyenek bár azok, vagy apadásban — legyen a növekedésvagy apadás előnyös vagy hátrányos, összetes áttekinthetőségben állítja elő, az hogy ha kellő figyelem fordíttatik reá, mindig megmutatja az utat és módot azon további szükséges intézkedésekhez, melyek által a czélt bízvást elérhetni. A mi biztosítási összegünk lefolyt évi középszáma: a tagok arányában 700 ft, a kárösszegeknél a károsultakra nőtt: 185 f. — És minthogy ezen utóbbi mennyiség, a főösszeg jelentékenysége mellett is, az azelőtti évivel (203 f.) összehasonlítva kedvezőbb számmennyiséget mutat, aligha elvitatható lesz az, hogy társulatunk, melynek koczkázatai lehetőségig megosztva vannak, kitűzött czéljához hová tovább mint szilárdabb léptekkel közelít. Tekintsük már most azon fedezeti erőt, melyet a társulat a közel lefolyt év alatt kifejteni képes volt. A jég- és tűzszakban biztosítva volt társulatunknál 14.919,891 ft 21 krnyi tőke, ezért tettek az összes bevételek, a megsemmisített biztosítások és viszontbiztosítások levonása után, a jég szakban 20,268 ft 16 krt, a tűz szakban 17 ,231 ft 70 krt. 192,599 ft 86 krt, továbbá a részvénytőke helyett, érvényben levő díjkötelezettség tett a jég szakban 49,50 ft. — „ 870,000 ft— összesen 919,500 ft—kr tehát az összes fedezeti erő tett 1.112,099 ft 86 k rajczárt. Ezek, 1. közgyűlés! oly számok, amelyek kimutatják,hogy meddig nyújtanak e társulat tagjai egymásnak kölcsönös kezességet. E kezesség oly arányban van a biztosított tömeggel szemben, mint 1: 131,„-hez. E számarányból kitűnik, hogy a károk fedezésére nyújtott — a résztvevők szaporodása által mindinkább megosztó, de a koczkázattal szemben állandóan növekedő — kezesség oly tetemes, hogy szükség esetében, mielőtt társulatunk teljes erejét csak egyszer is igénybe kellene vennünk, más, nagy összegeket kimutató társulatok hasonló körülmények között összes vagyonukat 5—10-szer hamarább lennének kényszerülve feláldozni. Ebben rejlik társulatunk egy könnyen el nem vitázható életereje — ez képezi annak legfőbb díszét nemcsak, de átlátnunk engedi azt is , mily mérhetlen távolban fekszik egy ily lehetőség bekövetkezhetése. (Vége következik.) Hivatalos távirati tudósítás a bécsi gabonabörzéről ápril 30. Búzaforgalom 20000 mérő. — A gabnaárak a következők : búza Győrött átveendő fehérvári 85 fnts 5. győri 87 fnts 5.20 881/«/89 fnts 5.50 (készpénz); pozsonyi Pozsonyban átveendő 87 fnts 5.40, 87l/a fnts 5.50; búza Bécsben átadva pozsonyi 88 fnts 5.60, sopronyi 88 fnts 5 75 tótvidéki 86/87 fnts 5.40. — Rozs tótvidéki »3 fnts 3 80, 84 fnts 3 90, zab felsőausztriai 47 fnts 2.37, 48 futs 2.40 — ezek Bécsben átveendők. — Lisztárak változatlanok. A »Hon“ magán táv sürgönye, a bécsi gabonacsarnokból aj, ni 30. Az összes búza forgalom 20000 mérő; a múltheti árak maradtak; egyéb gabnanemekkel nem volt üzlet. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőrkéről: april 30. — 5% metalliques 72. 45. Nemzeti kölcsön 80 05 1860-as sorsjegyek 96.15 Bankrészvény 776. — Hitelintéz. részv. 194 30. Ezüst 113.— Londoni vált. 113 80. Arany 5.42. Pest, ápr. 30. A lefolyt hét csekély megszakasztással derült és szép volt; csütörtök szeles, tegnap időnként esős volt az idő, mig ma reggel ismét derültté és igen széppé vált. A lég hőméréke árnyékban 10, napban 20 fok R. sz. — A vetésekre nézve a jelen időjárás kedvezőnek mondható. Gabnapiaczunkon a héten valmivel élénkebb üzlet állott be. A búza mind a gőz, mind pedig a vízimalmok részéről kerestetett, de drágábban nem volt eladható, s már hosszabb idő óta szünetelő üzérkedés is vett részt a vásárlásban és több ezer mérőt vett meg. A búza forgalma mintegy 30,000 mérőnyi lehetett. A rozs szinte erősen kerestetett; a hét végén 5 krajczárral drágábban volt eladható, elkelt mintegy 15,000 mérő. Az árpa, zab és kukoricza ára mérsékelt forgalomnál meglehetősen változatlan maradt; a lefolyt hét összes gabonaforgalmát mintegy 60,000 mérőre becsüljük. A liszt változatlan árakon nehézkesen kelt, a szesz üzlete jelentéktelen volt, foka 51 krajczárjával kelt hordóstól. Az olaj a hét elején alig kerestetett, vége felé azonban az azonnal és az őszkor átadandó nyers gyártmány 24 fton volt eladható mázsánként. A repcze erősen keresett, kötések azonban nem igen létesültek; csekély mennyiségű őszkor átadandóra 12 frtjával köblönként szerződés csakugyan létesült. A zsírnemüek üzletére nézve a hét kedvezőnek volt mondható, különösen a disznózsírra nézve, mely néhány nap óta 2 kartjával drágult, de ezen gyors emelkedésnek dacsára is tartózkodók voltak mind a termesztők, mind pedig az egyéb kereskedők. Helybeli disznózsír mázsája 37 ft (hordó nélkül, másodkézből 38 V» ft (hordóstól), falusi 857a— 36 ft hordóstól, szerbiai 27 — 28 7* ftra tartozik. A szalonna folyó árai következők: Szárított asztali 33-34 ft, füstölt 35—36 ft, falusi 32 V* —33 ft mázsánként. Oláh faggyú kisebb részletenként 27 ft, helybeli korongos pedig kicsinyben 80—30% ftjával adatott el. A szilva erősen kerestetett, főképen pedig éjszak felé való kivitelre; áremelkedés azonban ennek daczára sem állott be. Minősége szerint az 1862 dik évi 63/»—7% ft, az 1863-diki pedig 7V,—87« ftjával kelt el mázsánként. A nyers termények közül csupán a gyapjú üzletét mondhatjuk olyannak, melyre a kedvező irányzat szinte kiterjedt, melyre nézve csakugyan történtek némi kötések. Helyben levő gyapjú mintegy 600 mázsányi mennyiségben kelt el, ugyanis 250 mázsa bácskai a vöplaui gyár részére 83 ft, 120 m. középminőségü egynyiretü külföldre 112 ft, 80 m. fésűs, k.6 ég egy részlet cserzőgyapjú 78 ftjával. Számunkra érkezett jelentés szerint szerződés köttetett a sárosi Esterházy Ferenczféle gyapjúra, ugyanis 90 mázsára 148 ft, 40 mázsára pedig 135 ftjával, továbbá a nagyváradi káptalan gyapjára 118 frtjával és 17a aranynyal, mindkettőre belföldi szerződött. Minden egyéb termény üzlete majdnem pangott. Néhány száz köböl gubics minősége szerint 73/»—97« frtjával kelt el 120 font szerint.r- A viasz, mely kisebb részletekben érkezett, 123—125 frtjával adatott el. A többi termény árának jelenlegi állapota következő: Méz tisztított 17—21 forint, nyers lépes 17*/*—20 forint. Borkő fehér 34— 35, piros 31'/»—32 forint; hamuzsír fehér lő1/«—167» , kékes 14—14*/* , házi hamu 12/A—13 ft; — lóbermag 357í~36, franczia 40, szajsz 26 ft;kender nyers 19 —227«,csipkés 28—30, vegyes gerebenek 34-- 52 ft; — foszlány fehér elsőrendű 9 7»—9 'ft, másodrendű 8- 8 7a. irodai 6 ft, finom burkoló 6, kék vászon 4'/*, fekete gyapot 5, fehér 67a ft. Vörösréz 45 ft, dárdány 131 A—14 ft, tiszta 26—27 ft;— magyar kőris bogár 140— 150 ft; szegedi szappan 22—23 ft; — enyv világos 24—27, sötét 21—23 ft mázsánként. — Ökörszarv 40—45, tehénszarv 12—13, bivalyszarv 28—30 ft százanként. Gabonaárak Pesten april 30. Alsó atutkai mérő 8 «érint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagaab ár oszt. ért. Busa bánsági, 86.87.88 » tiszai és pesti 86 87.88 6.40 6.60 6.60 „ fehérmegyei 84.85.86 6.20 6 30 5.45 — bácskai , 84. c6 5.<0 6.20— Bem...................... 78.iS.1SO 3.60 3 55 8.61 Árpa sörnek való 68.69.72 3 05 8 10 8.25 „ takarmánynak 65.67 68 2 70 280 290 Zab . ... 43.46.48 2 25 2 30 2.35 Kukoricza . . . 82.85 8 45 8.50— . nj ■ •— 3.40 3.45— B*b......................— 6 25 6.35 6.50 Kóse*......................— 8 31 3.4 i Ilepeze ....— 6.— 6.26— Vidéki tudósítások. (S. J.) Sz-Fehérvár, ápr. 29. Időjárásunk folytonosan szép és meleg. — Ez évi György napi vásárunk még a legszerényebb várakozásnak sem tett eleget, a mennyiben nemcsíkt a gabonából, de a terményekből is felette kevés mennyiségű adatott el. Gyapjú mintegy 300 mázsányi mennyiségben ismeretlen árakon vásároltatott, kisebb részlete 110 frt és 7» arannyal kelt el. A szesz 4770 krjával kínáltatott ugyan, de vevő nem találkozott reá. az ökörből 18—20 frt, tehénbőr 12—14 frt, juhbőr 3—3% frtjával adatott el páronként. Gabonaáraink következők: Búza 84—85 fontos 4.80 — 500, rozs 79—80 fontos 3.35 —3.45, árpa 70—71 fontos 305—3.10, zab 42—43 fontos 2.22—2.27, kukoricza 81—82 fontos 3.20—6.25 kr. — A kézműáruk nagyban alig Túltak eladhatók s a pénzbehajtás is felette sir lány eredményű volt, a kicsinybeni üzlet valamivel kedvezőbb volt. — Szarvasmarha nagy számmal volt felhajtva, a lovak is erősen kiváltattak. (R. L) Vác, ápril 29. A gabonaÜzlet a múlt hetekben irány és árakra nézve változatlan maradt, az izraelita ünnepek miatt pedig semmi forgalom sem létesülhetett. A piaczra kevés hozatal, csak ma volt egy kevéssel jobb, úgyszintén a pesti üzlet jobb tudósítás, jobb hangulatra hatott. Árak : búza 4.40—4.80, rozs 3.40 —3.55, árpa 3.10—3.20, zab 2.30-2.40, kukoricza 3.40—3.50. Hivatalos értesítések kivonata (A „8—ny“ april 80-iki lámából.) Árverés: Fehérm. Maor, Fleischman Fülöp, árucsikkek, máj. 9 Pest, Ivánity Miklós ingói máj. 4 d. u. 3 ó. hatvani u. 15 sz.; Pestm. Promontor, Maichl Mátyás 1900 ítia becsült háza, jun. és jul. 4 d. u. 4 6.; Pestm. Foktő, Jeri Éva ingatlanai, máj. és junius 18. 10 ó. Árlejtés: Szegszárd, egy templom építése, máj. 25. Felhívás: Árvám, tszke elé, Vangel József, jun. 3 r. 9 ó.; Pestmegye kalocsai tszke elé, Tóth István, egy év és nap alatt. Idézés: Egerváros tszke elé, Galambos János, egy év és nap alatt; Pest, a kir. e. b. Tiszék elé, Torossy Ede, máj. 10 r. 10 ó.