A Hon, 1864. május (2. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-01 / 100. szám

100-ik sz. Vasárnap, május 1. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. lilifizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten lil ih­oz hordva Egy hónapra.................................1 frt 76 ki/ 3 hónapra......................................5 frt 25 ~ 6 hónapra....................... • • • 10 frt 50 Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik­­ beküldetni. Szerkesztégi iroda: Perem zseb-tere 7-dik szám, földszint Sierkentő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Örs*á­ rét lft-dik szán, 2-dik emelet. NAPILAP. ^jásodik évfolyam. 18­ !!,ef­ jr<a4á»l dij» 7 hasábos iljridle betű szvra .... f hr Bilyegdij minden beiktatásért..... S0 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek .* PDT A» elíifizetési dij a lap tulajdonos szerken­tőjéhez küldendő. gazdasági-, ipar*, kereskedelmi 4 a közlekedési rovat szerkesztőjének lakása« Szervitától, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek Mák hunért kezektő fogadtatnak el. B&F Előfizethetni H­O I»“ május-junlusi 2 hóra 3 ft 50 krral, május-juliusii évre 5 ft 25 krral, május-septemb. 5 hóra 8 ft 75 krral. “ kiadóhivatala. .Bevételek kivitelünkre nézve, különös tekintettel a borra. o­yakran találkoztunk már nyilatkoza­­ttal, melyek anyagi jóllétünk sulypont­­i áruink külföldre való vitelében látják, mig a belföldi közlekedést nem méltatják kellő figyelemre. Bár tudjuk, hogy a kivi­tel nagy tényező a nemzetek gazdászati életében s ismerjük nagy fontosságát és jelentőségét, de nem értünk egyet azokkal, kik anyagi érdekeink előmozdítását kizá­rólag a kivitelben keresik, s ezt úgy te­kintik mint azon tengelyt, mely körül a nemzetgazdászat minden egyéb ágai fo­rognak, s melytől mozgást s életet nyer­nek. Bármily nagy legyen a haszon, bár­mily fontosak is az előnyök, melyek a nemzetek számára a kiviteli kereskedés­ből származnak, véleményünk szerint a n­emzeti jóllét alapját mégis a belső közlekedésnek s a hazai fogyasztásnak kell képeznie, s csak ezután lehet az ország ki­vitele jótékony hatással a köz­jólétre. Hogy állításunkat mindenki számára tisztán felfoghatóvá tegyük, itt egy gyakorlati példát idézünk. A gabnakereskedelem, mely kedvező valamint kedvezőtlen körülmények talál­kozásának következtében az utolsó évti­zedben nagyot haladt, s mondhatnánk tulfeszített erővel fizetett, mint akárki tudhatja, a kivitelre számított, s vitettek is a különböző években nagy mennyisé­gek Német-, Franczia-, Angolországba és Helvécziába. Ha azonban megemlékezünk azon körülményekről, melyek a kivitelt előidézték és előmozdították, ezek vagy hadiesemények, vagy más országok rész­termései voltak. Nem termelvé­­nyünk olcsósága tette tehát le­hetségessé a kivitelt, hanem egyes egyedül a véletlen által előidézett körülmények. Ebből kettős tanúságot nyerhetünk: 1) hogy termelésünk és közlekedési eszközeink még költségesebbek semhogy minden kö­rülmények közt kivitelre le­h­etne támasz­kodni; 2) hogy a termények kivitelét ál­talában nem lehet állandó forrásnak te­kinteni. Mit a gabnáról mondtunk, többé ke­vésbé egyéb kiviteli czikkekre nézve is áll. Könnyen be lehet tehát látni, hogy a kivitel bizonytalan és ingadozó lévén nem szolgálhat nemzeti jólétünk alapjául. Vannak azonban termelvényeink, me­lyek oly mennyiségben állíttatnak elő, hogy lehetetlen, miszerint az országban fogyasztassanak el, hogy tehát azok egy részének kivitele annyival elkerülhetle­­nebbnek látszik, mivel az állandóvá vál­hat. E termelvények közé tartozik min­denek előtt a bor. Hazánk bortermelését illetőleg külön­bözők az adatok; e század elején 18 mil­lió adóra becsülték ; Fényes 1842-ben megjelent statistikájában 30 millió, Czoer­­nig báró pedig 1861. megjelent statisti­­kájában 30 milliónál többnek mondja az egész birodalom bortermelését , minek körü­lbelül két­harmada illetné Magyar­­országot. Mások még csekélyebbre te­szik a termelést. A jelen értekezésben nem akarunk annak megvizsgálásába bocsátkozni , hogy az idézett adatok közül melyik közelíti meg leginkább a valót, annyi bizonyos, hogy bortermelé­sünk az 50-iki évek óta fájdalom sokkal csökkent; tény azonban, hogy borkivite­lünk a termeléshez képest oly csekély, mi­szerint amaz ezzel szemben csaknem el­tűnik, mi annyival is feltűnőbb, mivel a magyar borok minőségüknél fogva Euró­pában a legkitűnőbbek. E tünemény egyrészt a vámrendszer­nek, a hiányos pinczekezelésnek, de főleg azon sajnos körülménynek tulajdonítan­dó, hogy boraink gyakran hamisított ál­lapotban érkeztek is érkeznek még most is a külföldre ; legnagyobb ideje tehát, hogy borkivitelünk gyarapítása végett oly intézkedések tétessenek, melyek al­kalmatosak arra, hogy borunknak a vi­lágforgalomban érvényt szerezzenek, mi­re azok valóban érdemesek,­­­ oly szól, melynek elérése nem nehéz. A varázsha­­talom, mely borkivitelünknek egyszerre lendületet adhat, a társulás mindinkább előtérbe lépő törekvéseiben keresendő. Mi egyesek számára lehetetlen, mivel erejük nem elegendő, ez társulás által elérhető. A termelőknek s tőkepénzeseknek te­hát egyesülniük kellene borkereskedő tár­sulatok alakítására. Azért nem volna szükség külföldi tőkepénzesekre, mert itt nem arról van szó, hogy már kezdetben nagy tőkékkel működjünk, hanem arról, hogy nagy vállalatok számára törve az utat, haladjunk elő; 2—300,000 ftnyi alap megfelelhetne a kijelölt czélnak, oly összeg, melyet elő lehetne teremteni ide­gen segély nélkül. A kereskedelmi válla­latoknak, hogy tartós befolyást gyako­rolhassanak a népek jólétére, óvakodniok kell attól, hogy keletkezésükkor rögtön idegen tőkére támaszkodjanak; a fejlő­désnek önmagunkból kell származnia, és csupán, ha a külföld látni fogja, hogy vállalatainkat szilárd alapra állítjuk, s hogy képesek vagyunk azoknak okszerű kezelésére, csak ekkor fogja tőkéit hozzánk bocsátani, ekkor fog bennünket bizalmá­val felruházni. Kezdjük tehát azon, hogy itt az ország fővárosában, melyet a világhírű budai bo­rok környeznek, budapesti borke­reskedő társulatot alapítunk, a 2—300,000 ftrnyi tőkét fővárosunkban kétségkívül elő lehetne teremteni, s e tőke valószínűleg elég volna arra, hogy a ter­melést, valamint a kivitelt is előmozdítsa. Nem szándékunk, hogy itt egy alapítandó társulat számára tervezetet dolgozzunk ki, — csak mellékesen jegyezzük meg itt, hogy a részvénytőkét részben arra kelle­ne fordítani, miszerint azon bortermelők­nek, kik mint részvényesek a társulathoz csatlakoznak s boraikat a társulat pin­­czéiben rakják el, kölcsönök adassanak kamatfizetés mellett, — mi által a terme­lő kedvezőbb helyzetbe jutna s nem len­ne kénytelen borát gyakran potom áron adni el. Másrészt a borászati társulatok általános emelkedését idéznék elő a bor­termelésnek. Ha az országban levő borászegyletek értelmesen és állhatatosan törekszenek a kitűzött czél felé, a siker nem fog elma­radni s lassankint a mi boraink is, úgy mint a francziák, állandó keletre fognak szert tenni a világpiaczon. Jelűnek Mór: Előterjesztés a cs. k. megerősítést nyert erdélyi kölcsönös jég- és tűzkármentő társulat 1803. évi munkálatért], az 18­54 évi mart. 12-én amlg a h­idvégi gr. Mikó Im­re ur elnöklete alatt tartott közgyűlésen. Nagyméltóságu gróf, társulati elnök ur! tisztelt közgyűlés 1 A mint alapszabályainkból s a hírlapi közzé­tételekből tudva van, az „erdélyi böles, jég- és tűzkármentő társulat“ mai közgyűlése előtt két fontos czél áll; e­g­y­i­k az, hogy a társulat m. évi életműködése folyamáról, annak helybeli és vidéki tagjai maguknak részletes és közvetlen tudomást szerezzenek, a társulat és önmaguk ja­vát illető tapasztalataikat és észrevételeiket kö­zöljék, a semmi emberi mű­től el nem választható, tehát a mi intézetünkben is lehető hiányokat nyíltan felfedezzék, szóval: annak további sor­sára nézve befolytatási jogukat érvényesítsék. A második pedig az, hogy a­­ társulat újból átdolgozott alapszabályait megvizsgálja, hely­benhagyja, s annak Ö cs. apostoli kir. Felsége által leendő újabb kegyelmes megerősítése iránt intézkedjék. Anyagi irányú intézeteknél, t. közgyűlés, a legfőbb tényező a pénz; az életerő és életszer­vek rendes vagy rendetlen működésének ismer­tető jelei, mértéke, a könyvek és a számok. Ezért a mi alapszabályaink és közvégzéseink is, az érintett első czélra nézve azt rendelik , hogy az igazgatóság a társulat pénzügyi állásá­ról minden évi közgyűlés előtt teljes hitelességű számadást, illetőleg pénztári kimutatást ké­szítsen, azt és a pénztárt egy a végre kinevezett vizsgáló bizottság részletesen és apróra vizsgálja meg, a számadást az igazgatósági könyvekkel s az arra vonatkozó adatokkal vesse össze, s munkálatáról írásbeli jelentését terjes­sze a köz­gyűlés elé. E számadás- és illetőleg pénztár­vizsgálat ez alkalommal is három társulati tag által — előre kihirdetve — nyílt ajtónál, nyit­va lévén a vizsgálók előtt az intézet levél- és pénztára, nyolcz napig tartó munkálkodás után végre lön hajtva, s az arról készült számadás részleteiben úgy, mint együttesen, felülvizsgálat és helybenhagyás végett a tisztelt közgyűlés elé van terjesztve. A­kiket érdekel — s kit ne ér­dekelne köztünk saját maga és egy hazai inté­zet ügye ? — legy­enek szívesek belé tekinteni, vagy, ha tetszik, szerezzenek maguknak köny­veink és levéltárunk adataiból közvetlen tudo­mást. Intézetünk nem fél a világosságtól, sőt a mint létét s eddigi fennmaradását a legteljesebb nyilvánosságnak köszöni, úgy jövőben is a leg­teljesebb nyilvánosságot, az önzéstelen és pár­tatlan igazságot, s a hazafiak bizalmát tekinti palládiumának. Azonban legyen szabad társulatunk közelebb múlt évi állásának rövid kimutatását, mint min­dig, úgy most is, teljes őszinteséggel — a ked­vező eredmények nagyítása, a ki nem kerülhe­tett kedvezőtlen esetek elhallgatása nélkül — röviden előadnom. Az évi eredmény általában, tekintetbe vévén az erre beható minden körülményeket, ha fé­nyesnek nem is mondható, de mégis kielégítő­nek mutatkozott. A jog­ szakban 1148 tag biztosított 510,190 ft 11 kr tőkét, s az ezutáni 17,717 ft 77 kr bevé­telhez még a múlt évreli áthozatalt, 3900 ft 48 krt hozzáadván, a bevétel összege 21,618 ft 20 krra rúgott. Igaz, hogy a mennyiség a múlt évin alul áll, de ennek helyes oka abban talál­ható fel, hogy biztosítási területünk egy nagy részén tagjaink vetései — a rendkívüli aszály miatt — nemcsak szerfelett gyengék voltak, ha­nem le nagyobb részben kivesztek, s így ez év­ben nagyon számos rendes tagokat fel kelle menteni biztosításaik megújításának kötelmeitől. Kedvezőbb körülmény ezzel szemben az, hogy a jégkárok kevesbü­ltek, a minthogy ily károso­dást csak 111 tag szenvedett, melyek fedezé­sére 12,990 ft 24 kt adatott ki, bele­számítván a díjalapot terhelő kezelési költségeket. E mel­lett, a 6 éves rendes tagoknak az I. szakaszból, ha nem is a tavaly előtti 28,A%lék, de mégis 24%/- nyi a 3 éves tagoknak pedig 14%-lék osz­talék jutott a befizetett díjaik apasztásául. A tartaléktőke, mely a díjalap pótlására foly­tonosan szükségek­ igénybevétetése által 1861- ben 221 ft 25 krra apadott volt le, a jelen évben ismét 6401 ft 14 krra növekedett. A tt­z­ szakban tagjaink száma évről évre sza­porodik ; a lefolyt évben 20305 tagja volt, kik a múlt évről érvényben maradott 5,887,802 ft 35 kr biztosított tőkén kívül, a lefolyt év alatt még 8,521,898 ft 75 krt biztosítottak, és így 14,408,701 ft 10 krt tett a biztosított tőke ös­­­szege. E mennyiség a múlt évit több mint 21­0 millió forint értékkel haladja felül, mind a­mellett, hogy nevezetes összegek részben vagy egészben vissza lőnek utasítva. Az e szakbeli bevételek, a múlt évrőli áldozat 51,986 ft 80 kr beleszámításával, 180,204 ft 7 krt tettek, és így a múlt évivel szembe állítva 33,388 ft 75 kr többletet mutatnak fel; azon­ban a tűzkárok is számosabbak voltak , ugyan­is 1862-ben 320 tüzkárosultnak mindössze 90,049 ft 38 kr fizettetvén a múlt évben 480 tüzkáreset fordult elő, melynek fedezésére 89,373 ft 92 kr és beleszámítván a költségeket — 121,614 ft 49 kr fordittatott, és igy 25,903 ft 52 krral több mint a múlt évben. A tárgy részletébe bocsátkozva kitűnik, hogy a káresetek leginkább a szalma, nád és zsin­delyével fedett épületeknél fordultak elő, ugyan­is 392 ily károsodási eset történt ; ezek kár­pótlására a tartaléktőkének 11,300 fttal, a gaz­dászati osztálynak (ingó vagyonok biztosítási osztálya) pedig 7335 ft 82 krnyi előleggel kelle hozzájárulni, csak igy tehetvén lehetségessé azt, hogy az év elején még folyamatban levő koczkázatok fedezéséül 12,059 ft 79 kr vitessék át, mint dijmaradvány. A gazdászati osztályban kitűnő eredmény mutatkozik; ez osztály már­is tetemes osztalé­kok kiadására lenne képes, ha az épület­ bizto­sítási osztály kellő támogathatása tekintetéből, nem látszott volna tanácsosabbnak, azok kiosz­tását még egy ideig elhalásztam. Az imént említett tartaléktőke, mely nem előbbször nyújtá tetemes segélyét, rendes for­rásai következtéb­en csak kevéssel csökkent; midőn is a lejárt számviteli év elején 26,599 ft 98 krt és a kedvező évfolyamban osztalék alá esendő 25,173 ft 37 kr dij marad­ván­­nyal ös­­­szesen 51,773 ft 35 krt mutatván ki; jelenleg 22,821 ft 3 kr tartalékot és 26,834 ft 49 kr dij maradványt, összesen 46,655 ft 52 krt hozot át; tehát ennek állása is — a­midőn majd­nem minden intézet nagy vesztéssel volt — koránt­sem nevezhető kedvezőtlennek. A letéti osztály, mely egy takarékpénztár magvát hordozza magában, a múlt évi 65,350 ft 88 kr forgalmi tőkéjét ez évben 128,521 ft 83 krra növelte, s így a társulat rendelkezhető ös­­­szegeivel módot nyújtott a tagoknak arra, hogy szükség esetében mérsékelt kamat mellett, ab­ból mint saját intézetük vagyonából kölcsönt kaphassanak. Az igazgatási összes költségek a rendes for­rásokon kívül, csakis 18Vsu/o­tonival terhelték az egyes díjalapokat a folyó bevételek alapján, tehát itt is a lehető takarékosság jön szem előtt tartva. A biztosító intézeteknek, tisztelt közgyűlés, az emberi társadalomban a legnemesb feladatuk van. Ok, a valóban kárt szenvedetteknek véd­­bástyája. Ők hordják össze apró részletekként, a számokban kifejezve nagyra nőtt mennyisé­geket — mint a méh a mézet — a legtávolabbi tájékokról, hogy azokat a sorscsapása által meglátogatott szükségre juttatottaknak kios­­­szák. Mint a méhész méhkasainak nehézségéből azok tartalmát és becsét megítélni képes: ép­pen úgy nyújtja a biztosítóknak is intézetek be­cse megítéléséh­ez a legbiztosb­bb értéket a „kö­zépszám.“ Erről lehet megítélni, hogy valamely intézet alapja és üzletfolyama szilárd, vagy koczkáztatott-e ? mit és mennyit lehet attól vár­ni kedvezőtlen esetben ? Sőt több évi ily össze­állítások arra is képessé teszik, hogy annak életképességét, sőt életidejét is kiszámítsa, ha csak valamely jártas orvos — rothadásnak in­dult részeket — bonczkésével idejekorán ki nem metszi. A „középszám“ a maga különféle kifejlődé­seiben azon tényező, mely az ismeretlen szám­mennyiségeket — növekedésben legyenek bár azok, vagy apadásban — legyen a növekedés­­vagy apadás előnyös vagy hátrányos, összetes áttekinthetőségben állítja elő, az hogy ha kellő figyelem fordíttatik reá, mindig megmu­tatja az utat és módot azon további szük­séges intézkedésekhez, melyek által a czélt bízvást elérhetni. A mi biztosítási összegünk le­folyt évi középszáma: a tagok arányában 700 ft, a kárösszegeknél a károsultakra nőtt: 185 f. — És minthogy ezen utóbbi mennyiség, a főös­­­szeg jelentékenysége mellett is, az azelőtti évi­vel (203 f.) összehasonlítva kedvezőbb szám­­mennyiséget mutat, aligha elvitatható lesz az, hogy társulatunk, melynek koczkázatai lehető­ségig megosztva vannak, kitűzött czéljához ho­vá tovább mint szilárdabb léptekkel közelít. Tekintsük már most azon fedezeti erőt, me­lyet a társulat a közel lefolyt év alatt kifejteni képes volt. A jég- és tűzszakban biztosítva volt társula­tunknál 14.919,891 ft 21 krnyi tőke, ezért tet­tek az összes bevételek, a megsemmisített bizto­sítások és viszontbiztosítások levonása után, a jég szakban 20,268 ft 16 krt, a tűz szakban 17­ ,231 ft 70 krt. 192,599 ft 86 krt, továbbá a rész­vénytőke helyett, érvényben levő díjkötelezett­­ség tett a jég szakban 49,5­­0 ft. — „ 870,000 ft— összesen 919,500 ft—kr tehát az összes fedezeti erő tett 1.112,099 ft 86 k raj­czárt. Ezek, 1. közgyűlés! oly számok, a­melyek ki­mutatják,hogy meddig nyújtanak e társulat tag­jai egymásnak kölcsönös kezességet. E kezesség oly arányban van a biztosított tömeggel szem­ben, mint 1: 131,„-hez. E számarányból kitűnik, hogy a károk fedezésére nyújtott — a résztve­vők szaporodása által mindinkább megosztó, de a koczkázattal szemben állandóan növekedő — kezesség oly tetemes, hogy szükség esetében, mielőtt társulatunk teljes erejét csak egyszer is igénybe kellene vennünk, más, nagy össze­geket kimutató társulatok hasonló körülmények között összes vagyonukat 5—10-szer hamarább lennének kényszerülve feláldozni. Ebben rejlik társulatunk egy könnyen el nem vitázható életereje — ez képezi annak legfőbb díszét nemcsak, de átlátnunk engedi azt is , mily mérhetlen távolban fekszik egy ily lehető­ség bekövetkezhetése. (Vége következik.) Hivatalos távirati tudósítás a bécsi ga­bona­börzéről ápril 30. Búzaforgalom 20000 mérő. — A gabnaárak a következők : búza Győrött átveendő fehérvári 85 fnts 5. győri 87 fnts 5.20 881/«/89 fnts 5.50 (készpénz); pozsonyi Pozsonyban átveendő 87 fnts 5.40, 87l/a fnts 5.50; búza Bécsben átad­va pozsonyi 88 fnts 5.60, sopronyi 88 fnts 5 75 tótvidéki 86/87 fnts 5.40. — Rozs tótvidéki »3 fnts 3 80, 84 fnts 3 90, zab felsőausztriai 47 fnts 2.37, 48 futs 2.40 — ezek Bécsben átveen­dők. — Lisztárak változatlanok. A »Hon“ magán táv sürgönye, a bécsi gabonacsarnokból aj, ni 30. Az összes búza forgalom 20000 mérő; a múlt­­heti árak maradtak; egyéb gabnanemekkel nem volt üzlet. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr­kéről: april 30. — 5% metalliques 72. 45. Nemzeti kölcsön 80 05 1860-as sors­jegyek 96.15 Bankrészvény 776. — Hi­telintéz. részv. 194 30. Ezüst 113.— Londoni vált. 113 80. Arany 5.42. Pest, ápr. 30. A lefolyt hét csekély megszakasztással de­rült és szép volt; csütörtök szeles, tegnap időn­ként esős volt az idő, mig ma reggel ismét de­­rültté­ és igen széppé vált. A lég hőmér­éke ár­nyékban 10, napban 20 fok R. sz. — A veté­sekre nézve a jelen időjárás kedvezőnek mond­ható. Gabnapiaczunkon a héten valmivel élénkebb üzlet állott be. A búza mind a gőz, mind pe­dig a vízi­malmok részéről kerestetett, de drá­gábban nem volt eladható, s már hosszabb idő óta szünetelő üzérkedés is vett részt a vásárlás­ban és több ezer mérőt vett meg. A búza for­galma mintegy 30,000 mérőnyi lehetett. A rozs szinte erősen kerestetett; a hét végén 5 kraj­­czárral drágábban volt eladható, elkelt mint­egy 15,000 mérő. Az á­r­p­a, z­a­b és ku­­koricza ára mérsékelt forgalomnál megle­hetősen változatlan maradt; a lefolyt hét ös­­­szes gabonaforgalmát mintegy 60,000 mérőre becsüljük.­­ A liszt változatlan árakon ne­­hézkesen kelt, a szesz üzlete jelentéktelen volt, foka 51 krajczárjával kelt hordóstól. Az olaj a hét elején alig kerestetett, vége felé azon­ban az azonnal és az őszkor átadandó nyers gyártmány 24 fton volt eladható mázsánként.­ A r­e­p­c­z­e erősen keresett, kötések azonban nem igen létesültek; csekély mennyiségű őszkor átadandóra 12 frtjával köblönként szerződés csakugyan létesült. A zsírnemüek üzletére nézve a hét kedvezőnek volt mondható, különösen a disz­nózsírra nézve, mely néhány nap óta 2 ka­­rtjával d­r­á­g­u­lt, de ezen gyors emelkedés­nek dacsára is tartózkodók voltak mind a ter­mesztők, mind pedig az egyéb kereskedők. Helybeli disznózsír mázsája 37 ft (hordó nélkül,­ másodkézből 38 V» ft (hordóstól), falusi 857a— 36 ft hordóstól, szerbiai 27 — 28 7* ftra tartozik. A szalonna folyó árai következők: Szárított asztali 33-34 ft, füstölt 35—36 ft, falusi 32 V* —33 ft mázsánként. Oláh faggyú kisebb rész­letenként 27 ft, helybeli korongos pedig ki­csinyben 80—30% ftjával adatott el. A s­z­i­l­v­a erősen kerestetett, főképen pedig éjszak felé való kivitelre; áremelkedés azonban ennek daczára sem állott be. Minősége szerint az 1862 dik évi 63/»—7% ft, az 1863-diki pedig 7V,—87« ftjával kelt el mázsánként. A nyers termények közül csupán a gyapjú üzletét mondhatjuk olyannak, melyre a kedvező irányzat szinte kiterjedt,­­ melyre nézve csakugyan történtek némi kötések. Hely­ben levő gyapjú mintegy 600 mázsányi mennyi­ségben kelt el, ugyanis 250 mázsa bácskai a vöplaui gyár részére 83 ft, 120 m. középminősé­­gü egynyiretü külföldre 112 ft, 80 m. fésűs, k­.6 ég egy részlet cserzőgyapjú 78 ftjával. Szá­munkra érkezett jelentés szerint szerződés kötte­tett a sárosi Es­­terházy Ferenczféle gyapjúra, ugyanis 90 mázsára 148 ft, 40 mázsára pedig 135 ftjával, továbbá a nagyváradi káptalan gyapjára 118 frtjával és 17a aranynyal, mind­kettőre belföldi szerződött. Minden egyéb termény üzlete majdnem pan­gott. Néhány száz köböl gubics minősége szerint 73/»—97« frtjával kelt el 120 font sze­rint.­­r- A viasz, mely kisebb részletekben érkezett, 123—125 frtjával adatott el. A többi termény árának jelenlegi állapota kö­vetkező: Méz tisztított 17—21 forint, nyers lépes 17*/*—20 forint. Borkő fehér 34— 35, piros 31'/»—32 forint; hamuzsír fe­hér lő1/«—167» , kékes 14—14*/* , házi hamu 12/A—13 ft; — lóbermag 357í~­36, franczia 40, szajsz 26 ft;­­­kender nyers 19 —227«,csipkés 28—30, vegyes gerebenek 34-- 52 ft; — foszlány fehér elsőrendű 9 7»—9 'ft, másodrendű 8- 8 7a. irodai 6 ft, finom burkoló 6, kék vászon 4'/*, fekete gyapot 5, fehér 67a ft. Vörös­réz 45 ft, dárdány 131 A—14 ft, tiszta 26—27 ft;— magyar kőris bogár 140— 150 ft; szegedi szappan 22—23 ft; — e­n­yv világos 24—27, sötét 21—23 ft mázsánként. — Ökörszarv 40—45, tehénszarv 12—13, bi­­valyszarv 28—30 ft százanként. Gabonaárak Pesten april 30. Alsó atutk­ai mérő 8 «érint Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magaab ár oszt. ért. Busa bánsági, 86.87.88 » tiszai és pesti 86 87.88 6.40 6.60 6.60 „ fehérmegyei 84.85.86 6.20 6 30 5.45 — bácskai , 84. c6 5.<0 6.20— Bem...................... 78.iS.1SO 3.60 3 55 8.61 Árpa sörnek való 68.69.72 3 05 8 10 8.25 „ takarmánynak 65.67 68 2 70 2­80 2­90 Zab . ... 43.46.48 2 25 2 30 2.35 Kukoricza . . . 82.85 8 45 8.50— . nj ■ •— 3.40 3.45— B*b......................— 6 25 6.35 6.50 Kóse*......................— 8 31 3.4 i Ilepeze ....— 6.— 6.26— Vidéki tudósítások. (S. J.) Sz-Fehérvár, ápr. 29. Időjárásunk folytonosan szép és meleg. — Ez évi György napi vásárunk még a legszerényebb várakozás­nak sem tett eleget, a mennyiben nemcs­í­kt a ga­bonából, de a terményekből is felette kevés mennyiségű adatott el. Gyapjú mintegy 300 mázsányi mennyiségben ismeretlen árakon vá­sároltatott, kisebb részlete 110 frt és 7» aran­­nyal kelt el. A szesz 4770 krjával kínáltat­ott ugyan, de vevő nem találkozott reá. az ökör­ből 18—20 frt, tehénbőr 12—14 frt, j­uh­­b­ő­r 3—3% frtjával adatott el páronként. Ga­bonaáraink következők: Búza 84—85 fontos 4.80 — 5­00, rozs 79—80 fontos 3.35 —3.45, árpa 70—71 fontos 3­05—3.10, zab 42—43 fontos 2.22—2.27, kukoricza 81—82 fontos 3.20—6.25 kr. — A kézműáruk nagyban alig Túltak eladhatók s a pénzbehajtás is felette sir lány eredményű volt, a kicsinybeni üzlet vala­mivel kedvezőbb volt. — Szarvasmarha nagy számmal volt felhajtva, a l­o­v­a­k is erő­sen kiváltattak. (R. L) Vác­, ápril 29. A gabonaÜzlet a múlt hetekben irány és árakra nézve változatlan ma­radt, az izraelita­ ünnepek miatt pedig semmi forgalom sem létesülhetett.­­ A piaczra kevés hozatal, csak ma volt egy kevéssel jobb, úgy­szintén a pesti üzlet jobb tudósítás, jobb hangu­latra hatott. Árak : búza 4.40—4.80, rozs 3.40 —3.55, árpa 3.10—3.20, zab 2.30-2.40, kuko­ricza 3.40—3.50. Hivatalos értesítések kivonata (A „8—ny“ april 80-iki­­ lámából.) Árverés: Fehérm. Maor, Fleischman Fü­­­löp, árucsikkek, máj. 9 Pest, Ivánity Miklós in­gói máj. 4 d. u. 3 ó. hatvani­ u. 15 sz.; Pestm. Promontor, Maichl Mátyás 1900 ítia becsült háza, jun. és jul. 4 d. u. 4 6.; Pestm. Fok­tő, Jeri Éva ingatlanai, máj. és junius 18­­. 10 ó. Árlejtés: Szegszárd, egy templom épí­tése, máj. 25. Felhívás: Árvám, tszke elé, Vangel József, jun. 3 r. 9 ó.; Pestmegye kalocsai tszke elé, Tóth István, egy év és nap alatt. Idézés: Egerváros tszke elé, Galambos János, egy év és nap alatt; Pest, a kir. e. b. Tiszék elé, Torossy Ede, máj. 10 r. 10 ó.

Next