A Hon, 1864. június (2. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-10 / 131. szám
131-ik sz, Péntek, juniusHO. P.*lAn küllve vagy Budapesten hézhoz hordva fígy hónapra . .................................1 frt 76 kr 3 hónapra............................................5 frt 25 — 6 hónapra............................................10 frt 50 — 8íírben 5fRi iroda: fiók-tere 7-dik sss&m, fíjldajziaxt. Nxerkeaut^ lakásai: 0 rs*&. fát 18-dik nvAn , 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadií-hivatal: Pest, Ferencik téren, 7. sz. földszint. Második (Hfdvani. ileigtatásti díj t .7 hasábos ilyfálö betű sora . i . . 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató mellett kidveltH tilfíttlet alatt vétetnek te A* «Jöfizetési díj a laptulajdonos szerkesz tőjéhez küldendő. Ml ifizetés! díj: / 3 oh’ifizetés az év folytén minden hónapban iegkezdheti, ennek bármely napján történik , mindenkor a hó első napjától fog szAiuittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. (an bonn -lírák Gtőzhajók menetrende. Lefelé: Bécstől-Pestre 6/a órakor reggel. 1’eztrél-M' hécsra 6 órakor reggel ,Pest- Érzék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó. r. j Pest-Konstantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. közöns. hajó szerdán 6 o. r. Zimony Kony antinápoly csütörtökin virradatkor. Bázlár-Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8 órakor reggel, közönséges hajó csütörtökön délelőtt. Oraova-Konstantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest-Bécs 6 órakor estve. Mohior-Pest 8 ó. estve. Zimony-Eszék-Pest hétfőn, szerdán, szombaton 2 órak. regy Oreova-Pest pénteken reggel. Galacz-Pest gyorsh. pénteken 10 ó r., közöns. hajó hétfőn regg. Szeged-Zimony szerdán reggel. Zimony Szeged vasárnap délelőtt. Sziszék-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimony-Sziszék vasárnap és csütörtökön délben. Légrád Eszék szombaton 2 ó. d. u. Eszék-Légréd kedden 6 órakor reggel. d. e 9.30 este.lBées ind. 7.45. délbe 11.48 é. Pozs. „ 10.24. d. u. 1.03 éjjel. Born. „ 12.12. d. u. 1.51 éjjel.;Ers. „ 1.20. d. u. 4.08 éjjel.;Eszt.r2.28. este 6— reg.jPest érk.4.37, Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.jCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd érk.b.09. este 9.07. reg.jPest érkéz. 8.45. „ 8.37 est' Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Clark*ár& éa vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temeg.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.65. d. e. Baziás vnd. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Czegléd érk.— 6.29. reg. 631 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. P.Ladány vnd.—1.45 d. 12.31e Szolnok —4.44 d.u 4.48 r Czegléd érkez. — 5.41 e. 5.64 Czegléd : indul 9.27 r. 8.21 e. Szolnok , 10.27 r. 9.42 e. P.Ladány érkéz. 1.26 d. e.1.20 e. Füispök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.53 d.u. 1.40 e. N. Várad indul 11.12 d. e.9.?0e N. Várad érkéz. 3.45 „ 4.40 r. P. Ladány érk. 12.54 d.12.16 e. Füspök-Fadásyról Debreczenbe, Miskolcba Kassára és vissza. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsről Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. a. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Bazi&sra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Buda Szeben és etete kijárása. Budéról Fehérvárra, Győrre, Bécsre és vissza. ind. 6.30 r. 6.15 d. u.l Bécs : ind. 7.45 r. 5.20 est' érk. 8.33 „ 7.20 este Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 7.20 Szőny ind. 9.50 d.e. B 1.30 d e. Győr 3.11 d.u. 6.35 Bruck I 6.28 „ 7.54 Fchérv. ind 8.43r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e. N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 estJN.-Kanisa r 1.19 d.u. 5.22 r. Pragerh. éri. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5,59 „ — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof Jnd.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.84 „(Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. 9.11 d.e. Velencze ind. 11.88 b Nabiesina „ 7.32 é. Trieszt „ 2.15 , Nabresina n 9.50 b SfeinbrütkB 8.— r. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Zágrábba és vissza. . Sziszek indul 6.80 érkez. 6.59 este. érkez. 8. 1 indul 7.14 „ Zágráb indul 8.16 érkez. 7.45 B Steinbrck érkez. 10.60 Boprony, Bécs-Tjhely, Bécs és vissza. Soprony vnd. 5.50 r. 2__d B-Ujhely, 7.25 „ 3.23 b Bécs érk. 9.20 „ 5.24. Bécs indul 7.— „ 6.25 B-Ujhely i. 9.10 d. e. 7.86 " 8.68 Soprony érk. 10.33 B Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. Üszög ind. 8. 6. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. Pozsony, Nagy-Szomlat, Szered és vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„841„ 18.41 d. 6.67 „ N.Sz.110 8i 12.20 d.u.8.60 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9.61 e. Szered ind. 5.30 r. 2..r0 d.u. N.-8zom. „ 2.30 „ 6.4C r. Bazin ind 6.30 r.fe d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. reggel 8— este. d. e. 10.49 este. 12.61 éjjel. 1.48 éjjel 3.05 éjjel 5.27 reg, délb. d. u. d. u. d. n. Stelnliiickről, Steinbrück ind. 4,26 d. érkez. Zágráb Sziszek Győr Szőny Sz.-Feb. . 1L88 „ 9-6 „ 12.67 dél.— 11.-d.e. 11 5.56 d. u. 6.26 r 6.45 est. 6.45 7.46 b 7.48 3.12 é. 3.12 d. u reg. Mohács ér. 10 ó. r. 2.65 d. u. vissza, (lo- A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztője sztk . lakása : Eservitatér, gr. Teleky-hAr. E lap szellemi részét illető minden kori ézmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezeiktS fogadtatnak oL Pesti börze Június 6-én. O 57 I © lül vasúti — wiene Pestről Bécsre és vissza. Pest, junius 9-én. Alsó ).U8triai mérő Leg-Leg-03N szerint. Súly, font alant Középmagasb C •<Ő tszerint b-1 ároszt. ért. Data bársági . . . 86.87.S8. b tiazimelléki és pesti 85. 6.87 . 25 6.30 6.36 b fehérmegyei . . 84.85.86 5.15 525 5.35 CC „ bácskai . . 8485.85% 4.90 5.00 5.106 Rou................................i 78.79.80 3.50 860 875 T3 Árpa sörnek való . . . 69.70.71 3.15 3.25 3.30 b találmánynak 66.67.68 2.60 2.70 2.80 Zab..................................... 44.45.46 2.26 2.30 2.35 C Kőkoméra..................... 82.83.84 3.40 3.45 3.60 CQ Köles................................— 8.70 8.80 —O Hub................................— 6.— 6 25 6.40 iUpcze..........................— 6.65 6.75— Pest ind. 9.56 Észt. „ 12.14. E.Ujv.n 1.50. Torn. Pozs. 2.35. 4.45. Bécs érk.6.33. Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 r. 10 d. u. Csaba „ 1.21 d. u. 3.9 r. Arad érkez. 3.3 dél u. 6 r. Arad Csaba indul 12.30 r. 8.20 e. „ 2.14 d. u. 11.13 < Czegléd érkez.5.56 d.u. 6.39 r. Czeglédről Füspök-Ladányra és vissza. Bécs érkez.7.— este 9.27 d. u. Pragerh. ind. 9.25 e, Steinbruck b 11.63 e. Nabresina Trieszt Nabresina Velencze 7.37 r. 8A0 „ 8.8 „ 3.6 d. u. P, Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r lld-C' Debreczcn „ 3.— „ 3 47 r. jMiskolcz „ 7 52 r.3 2d.u Tokaj „ 5.25 r 8 5 r. (Tokaj „ 9.53 r 6.35u. Miskolci p 7.24 e. 11.3 drc.'Debreczen r 12.12 d.10.2: e. Kassa érkez. 9.66 e. 2.49 d. u.P. Ladány érk. 1.45 d.u. 12.56é. Fehérvárról Kanizsára, Fragerhofra és vissza. érk. 4.16 dél.------ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda. érk. 8.2 est. 9.14 d. e. A betiíe-UtolsóJövedel Krtdkátástett össz. mi összes. Adattár Tartott ér frt frt krj — — — ő/1/o-os magyar zároelevél . . . 86.0O 86.50 500 50 50 6%-os jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény ■* 100 660 60 100— v> íftkftrdkp^mitár ^ 1010 1050— 25— búdai b b 390 400 40— — ó-budai b b 85 90 525 32 12% Pestbudai lánczhid „ £ 70 878 1055 80 „ alagút „ 68 70 500 116— Pesti hengermalom , 1140 1150 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ Magy. biztosító társaság „ Pannónia viszonbizt. társ. „ 340 850 300 38— 450 455 200 24— 290 295 1006 90 Sz. István kőszénbánya , 180 180 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1370— Pragerhof, Kahrestna, Tiest, Velencze és vissza. (lécei born' Juniusban. Államadósság: 5%-es nem. köles. 50/°-es Metalliques 100 frtOB Comp rentpapir 15 Jan Sept. Jan. Aug. 100 ftofr 1889. évi teljes t. „ ötödr. 1854. „ teljes 1860. „ „ „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei. 5%-és 10 hóra szóló 100 frtOB „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Föld tehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek bűz Hitelintézeti Dunagőzhajózási „„ Trieszti „ Eszterbázy bg Salm PálfTy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Kcglevich 40 40 20 1110 u. Apr. Juli 1. 1. Jun. Jun. 15 1. Jul. 15. Mart. 15. Mart. 80. Aug. 1. Jun. 15. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 80.26 72.90 17.50 156.50 162.5 91.8 56.30 98.lt 94.4< 101.00 9o.f,( 13.00 85Í75 75.00 77.5: 72.6( 131.6( 88.2f 105.(( 99.00 32.7 í 29.2.' 28.00 29.25- 28.76 18.60 19.50 12.50 Tartott ár 80 35 73.( O 18.(0 If 7.00 153.00 92.0! 96.35 98.30 94.45 101.50 90.75 73.26 100. 86.00 75.60 78.01 73.0t 131.80 89.00 106.00 lÜO.Ot 33.2f 29.75 28.! 0 29.7! 29.25 19.0U 20.00 13.00 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos Részvények. ITitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 625 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid „ „ Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 350 » Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 ,, Adott ár 90.00 114.60 115.00 Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3/3% franki. ,u 95. ,u5. *“ Hamburg 100 bankmark 4/,% London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4% Pénznemek. korona.......................... Császári arany .... Keczés ............................... Napolvond’or Orosz imperiale .... . . . Porosz pénztári utalvány Ezüst................................ 155.10 787.00 tiOO.O0 239.00 445.00 372.00 180.80 182.50 248.00 131.25 147 O1 Tartott ár 91.00 115.00 115.50 96.50 96.75 86.8: 114.44 5.41 15.70 5.44 5.44 9.13 9.40 1.71% 113.50 195.20 188 00 42.00 240.00 146.00 175.00 180.90 183.00 249.00 131.75 96.65 96.85 86.90 114.60 45.45 15.76 >.45 5. 6 9.19 9.44 72 113.85 Mezei gazdászatinnk bajai. . IX. Természetes, hogy azon országok, melyek főkép gabonát termelnek s ezt külföldre viszik, a föld termes erejét kimeritik — bár nem végkép, mert hisz mint láttuk, a termel réteg a légtengeeren jelentékeny mennyiségű tápanyagot merit évenkint. Ez azonban már oly sanyarú állapot, melynek bekövetkezése ellen korán kell gondolkodnunk és gondoskodnunk. Soha sem juthat ily állapotra azon föld, mely mindenféle gazdászati állatokkal kellően be van népesítve, nemcsak azért, mert ezek nagyrészt visszaadják a földnek mit tőle elvettek, hanem mert igavonó képességük által képessé, képesebbé teszik a földet a légtenger elemeinek befogadására. Soha nem juthat nagy ínségre ily földön az ember! mert a föld értéktelen terményei, dudvái stb értékei bittetnek s egybegyűjtve évről évre megtakarittatnak s gyarapittatnak a hasznos házi állatok szerkezetében. Hasznos és pedig jelentékeny ezek közt a legkisebb is. Jelentékenyek a szárnyas állatok annyira, hogy ezek kellő mérvbeni tartása képes volna megóvni a népet egy ínséges év legnehezebb napjaitól, mert sok száz milliónyi darabot növelhetnénk éven át országszerte; és pedig: mily értéktelen anyagokkal táplálhatnék p. o. a kacsákat, hidakat, galambokat sőt tyúkokat is az év nagyrészén át?... ártalmas férgekkel, szöcskékkel, békákkal, dudvákkal, rovarokkal stb. Jelentékeny a mezei gazdászat terén minden csekély tárgy, mi átalános; mert milliókra megy ; így, jelentékeny bármily csekély eredmény s előlépés is ha átalános, mert egybevéve: milliókat tesz, s közvagyonunkat gyarapítja. Nyugateurópa népei hamarább érezték a mezei gazdászat ezen ágazatának szükségességét ; iparos gazdák ott már a tavakat is benépesítik alsóbbrendű állatokkal a felsőbb rendűek táplálása végett — pedig nincsenek mnnyira reá szorulva mint mi 120íh — leszünk mindinkább, ha t. i. bonunk népessége kellő mérvben gyarapodik. Nincsenek annyira reá szorulva az állattartásra mint mi, sem a földművelés sem (hasonló népesség mellett) a táplálkozás szempontjából, kivált a tengerek mellékén, mert: sok tápanyagot szerezhetnek be a tengerből, tenyésztés s halászat által; tőlük annyira enyhe, hogy a föld munkájához bármely hónapban hozzáláthatnak; így a növényzet fejlődése csak néhány napon át zavartatván , még télen át is oly kerti veteményekkel, zöldségekkel táplálkozhatnak, melyeket mi a 4 - 6 hónapig tartó zord időszak miatt üvegházakban sem ápolhatunk kellően. Nekünk tehát gyorsan el kell végeznünk a meleg időszakban minden mezei munkát és télen át a növényzet hiányai helyét húsfélékkel kellene pótolnunk, melyek közt kivált a szárnyas állatok busái sokkal egésségesebb tápot adnának, mint a száraz kerti növények, hüvelyes vetemények stb. míg nyáron át minél nagyobb m*5”Ijou 13&(ipOlitivu^K ÖólH'11 Juoc Ilikelli annál nagyobb szolgálatot tennénk mezei gazdászatunknak nem csak a földjavításra nézve, melyben a galambok és tyúkok jelentékeny szerepet vihetnek, mint visznek már az angoloknál, hanem a szántóföldek tisztán tartására nézve is, melynek számtalan lakosait, ellenségeit, mióta az etdokkéi vadmadaraink is elpusztultak, nem tudjuk, s nem vagyunk képesek kiirtani, ha csak száz meg száz milliónyi ingyenmunkásainkat a házi szárnyasokat seregenkint nem eresztjük ki pusztitásukra. Telünk szigorúsága s tartóssága átalában egy ujjintés arra nézve is, hogy a gazdászati ipar minden ágait fel kell karolnunk és e téren kicsinynek-nagynak s öregnek mindkét nemben munkához kell látnia, hogy mezei gazdászatunk kellő kifejlődést nyerhessen, holott európaszerte nem látunk annyi munkátlan kezet épen a legszegényebb osztálynál , mint telkeseinknél, zselléreinknél s cselédeinknél, a hol télen át a napi foglalkozás csupán a táplálkozás s takarmányozás körül forog, de oly tökéletlenül, hogy ez utóbbiak kellő elkészítése (zúzás, darálás, aprózás, szecskavágás stb.) vegyitése, erjesztése stb. mint szintén a gazdászati nagyobb állatok tisztázása, ápolása stb. még csak kivételkép történnek....... a cselédasszonyok pedig sőt nagyobb gyermekeik is inkább a munkátlan mint a mánkás osztályhoz sorozhatók. Ezen életmód s mezei gazdaságunk aprólékos de azért igen jelentékeny teendőinek elhanyagolása természetes következményei ama balitéleteknek, miszerint: többre becsüljük a nélkülöző pihenést vagy tétlenséget, mint a munkával váltakozó élvezeteket — és— kivált a férfiakhoz igen illetleneknek véljük a gazdasági szárnyas állatok képességei, jó s rész tulajdonai, tehetségei stb. felett való értekezést és kinevetjük gazdasszonyaink ama versenyzését, melyet méltatnunk, sőt jutalmaznunk kellene nyilvános kiállítások s versenyzések utján. Ezen balítéleteket legyőzve erélyesen fel kell karolnunk mindenféle gazdasági állatok tartását, hogy a növény- és állatország közt levő arányt vagy inkább aránytalanságot, melyet életmódunk s a külföld felé hajló kereskedelmünk által előidéztünk, helyreállítsuk ; csupán ez után tarthatjuk jó erőben a bon közös földjét; ezúton pusztíthatjuk ki a felföld számtalan cserebogarait, az alföld számtalan szöcskéit, a mocsáros helyek haszontalan népeit; — ez után értékesbíhetjük a szemet és dudva alkalmatlan tömegét , — ez után hozhatunk kellő helyes arányokat mezei gazdászatunkba, téli és nyári foglalkozásunk és táplálkozásunkra nézve is sokkal jobb sikerrel, mintha csupán a növényzet termelésére forditnók mindent — mint elker*^1 szerkezet nincs annyira földhöz kötve, annyira alávetve az időjárás változatainak mint a növényzet. Francziaország mezőgazdái p. 0. tiz év alatt a szarvasmarhák közép élő súlyát 413 kilogramméról 481 re, smstömegét 248-ról 310-re, a juhokét 17-ről 20-ra,a tehenekét 147-ről 15- ra fokozták. Más országok mezőgazdái még jobb sikerrel működtek és a szarvasmarhák sőt a lovak kifejlődését is 5 — 6 évről 3-4 évre alászállították ; a gazdasági szárnyas állatok tenyésztése által pedig jelentékeny súlyt vetettek a mező és közgazdászat mérlegébe,— ezekből mesterséges költés által 10 —12 ivadékot nyernek, ugyanennyi aratást tartanak évenkint — mit a növényekre nézve soha nem remélhetünk.... pedig, mint említők: éghajlatuk,kivált a növényzetre, sokkal kedvezőbb mint a mienk, és rzekiek a tengerek osztriga telepei, halai stb. sőt ci lomáik is bő tápforrásul szolgálván, számukra a nagy világon, hónukon kívül sok oly hely kínálkozik, melyen az, ki az „ubi bene ibi patria“ elvét tartja, honosan érezheti magát. Kulinyi Lajos: Gazdasági állapotok Ilcyesmegyében. TiszaVárkony, jun. 6. Végre a sok sóhajtás és kétségbeeséssel hatásos szomorúság között a mai nap reggelén a jó Isten egy kis esőtharmattal vigasztalta meg a már-már csüggedő lelkünket. Ugyanis a májusi hideg és egypárszor deres időjárás után, amely a kapás véleményeket le is aszalta, ugysnazon hó utolsó, és ennek eddigi napjai oly forrósággal következtek be, hogy minden plánta a föld szárazsága miatt vegetatio helyett inkább aszálynak indult volt, amely közI Leány azután a szegény sok csapással úgy is meglátogatott mezei gazdát a kétségbeesés igen szomorú képével fenyegette, mert miglep vetésének egy részét a téli fagyok úgy is semmivé tették, már a megmaradón és kalászba indult kezdett leperzselődni annyira, hogy kevés reménység lehetett ahhoz is, valjon kibírja-e? ki fogja-e kalászát hányhatni. így állák a tavasziak is, mert az adósásforma levelek szinte már sárgulni is kezdettek , pedig mind az özi, mind a tavaszi mag kölcsönből szereztetett meg — a melynek pedig egy és talán nagy részben a fizetési ideje maholnap elkövetkezik, de áldáshoz pedig már nincs is, és nem is lehet reménységünk, habár ez egy magyar író szerint „a szív barázdájába gyepesedett is,“ ha tehát ezt is, meg azután az adót is meg kell fizetni, én legalább nem tudom, hogy a megélhetésre mi marad fen. A kukoricza, a szegény népnek ezen utolsó reménysége az éhenhalástól való megszabadulásra, szépen ki van ugyan kelve, habár a májusi hidegek ezen növényt is megsanyarták jóformán, de ha beesőzés nem fog növekedésén segíteni, a jelenben termését még hozzávettleg sem igen lehet megjósolni. A búza- és repete-vetéseket, még mindezen csapások között is a szipoly nagyon kezdi aratni, sőt még a megmaradott egy pár szemre becsülhető gyümölcsöt is már emészteni kezdi. Marad-e a szegény gazda számára még egypár r * '* ~ ~ való. a. 7.nnnivocnb_ tol függ. A juhok usztatása és nyírása javában foly. A gyapjú mennyisége ellen még nem hallottam panaszt, sőt még jól is fizetnek , csak az a kár, hogy a juhos gazdák, a gyapjú árát, már igen kevés kivétellel előre meg is kapták, el is vetették, vagy mg is ették, azoknak tehát a nyirés, meg a gyapjú jó ára jelenben ugyan nem sokat, használ. A hús ára nálunk 15 kr, de azért a falusi árendás mégsem igen jó , sőt lehet mondani rósz marhát vág, mert azt igen olcsód, lehet mondani vesztegetett áron kapja meg. Volt eset, kotry egy hízott bivalyt ICC ujfzon kapott meg, volt benne 157 font faggyú és 343 font igen kövér hús, amely vétel hozzávetőleg is 54—53 ft tiszta hasznot adott, és pedig rövid napok alatt, mert a szegény ember is, a liszt és sisi drága lévén, a huseledelt azok felett olcsóbban leállithatta, pedig a fontot is csak úgy mérik meg, hogy sokszor , még a 3/t résznek is híja van. De ki tehet róla ? az egyedáruskodásnak csak ez szokott következése és csapása lenni. Volna csak a húsvágás és bormérés községenkint felszabadítva, majd lenne legalább jó pénzért jó hús, és jó ázért jó bor — a termelő pedig a maga terményének — ha kivált az értékes — eladása körül nem volna oly sok calamitásnak kiteve, mert itt legalább helyben a haszonbérlő minden ilyszerü manipulate fogásaival 4—5'JOpl— tiszta hasznot hajtott be magának, úgy hogy a haszonbér többi része, a föld, korcsma, halászat, és bormérés minden hasznával a haszonbér tiszta nyereségein marad fenn. Halat ugyan e helyen nem sokat fogtak, de az is itt helyben oly drága volt, hogy innét a szolnoki piaczra szállított halat sokkal olcsóbban meg lehetett venni. A többi a közéleti forgalom tulajdonához tartozó érdekes ada okat jövőre. Bezerédy Sándor: A medárdnapi pesti vásár. Tekintve az üzletre még mindig kedvezőtlen anyagi körülményeket, e vásár eredménye aránylag kedvezőnek mondható, főleg ezs térnyekre nézve. Az utóbbiak közt legkevesebb élénkséget mutatott a gabna üzlete, melyben a kedvező aratásra való kilátások következtében csökkent a kereslet, fogyasztók valamint üzérek részéről s ennélfogva a tm a ára mintegy 30 krt csökkent. Rozsra nézve több kereslet volt tapasztalható a fogyasztás részéről, mindamellett ennek is alább szállott ára mintegy 15 krral. Serfőzésre való árpa eléggé kerestetett s ára szilárdul fentartotta magát a takarmánynak valóból alig ievén készletünk, a forgalom igen jelentéktelen volt. Zab apró részletekben kelt a fogyasztás számára. Kukoricza nem sok figyelemben részesült s olcsón kináltatott. Hüvelyes veteményekből leginkább a fehér babra nézve tapasztaltatott forgalom ; a vidéki fogyasztók sokat vásároltak ; összesen valami 3000 mérőre köttetett alku mely legnagyobb részt készáru vagy igen rövid időn átadandó. Átlagos ára 5.95—6.07. Egyéb hüvelyes veteményeket illetőleg csekély volt a forgalom. Köles kásából mintegy 300 mérőnyi szállíttatott a piaczra, ára 71 . A repcze ára azon kül- és belföldi tudósítások következtében, melyek az idei termésről oly kedvezőleg szólanak, nem volt képes magát fentartani azon állásponton, melyre az elébb sokkal kedvezőtlenebb hírek által élénkített kereslet által fölemeltetett vevők nem nagy számmal lévén, összes forgalma mintegy 30u mérőt tett, mely 7 cdfel fijával adatott ki. — E czikk aíi'álÍenciTűezett' cVl'entrálás muítává 1 valószínűleg rövid idő alatt, ismét változás fog előállani, mert habár a korábbi tudósítások túlzottak votak is, alkalmasint a mostani ellenkező értelműek sem lesznek e hibától teljesen mentek , s annyi máris bizonyos, hogy Magyarország némely vidékén az e termelvénybe helyzett remények meghiúsultak. Az említett körülmények természetesen visszahatással voltak a reezeolajra is, melyet illetőleg a vásár alatt tökéletes pangás nralkedott. Az amerikai disznózsírból való nagy készlet e czikk árára nyomasztólag látott, s a termelők, kik eleinte javulást vártak , utóbb mégis kénytelenek voltak engedni. Magyarországiból elkelt néhány száz m. 40—42 lijával hordó nélkül; az amerikai 38—39 tton volt kapható 17"/« gyngysúllyal. Vidéki szalonna nem igen bontott be, mivel a termelési helyeken jelenleg jobb ára van. A gyapjú üzlete, főkép a silány és középminőségű árut illetőleg folyvást élénk volt. Az egynyi retli nagyon kerestetett; ebből azonban kevés lévén a piaczon, forgalma szűk korlátok közé szorult; amennyi volt, rögtön elkelt. Kétnyiretü nagy mennyiségekben hozatott be, azonban a kereslet még felül múlván a kínálatot, ára a finomnak 15—120, a tiszamelléki jobb minőségűnek 95—105, silányabbnak 88—95 ftra emelkedett. Az egynyire tli finom 125—140, középfinomságu 110—125, középminőségű 95 — 110 fton kelt nn.ként. Vevőkként lginkább külföldi gyárosok szerepeltek. A forgalom egynyire tízből 2000, kétnyiretűből 14,000, cserző- és homokos gyapjúból 4000, összesen tehát 20,000 m. tehetett. Szeszből jelentéktelen forgalom; ára: burgonyaszesz 53 kr, gabnaszesz 54 -540/.. kr fokonként. Hamuzsir, magyarországi fehér 14 —141 3) fél kékes 14'/4 ft. Méz tisztított 191/a —21*4, viasz 117—122'/s ft mázsánként. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bércéről: Junius 9. —5% metalliques 72. 85. Nemzeti kölcsön 80 55 186)-as sorsjegyek 90.85 Bankrészvény 791. — Hiteliitéz, részv. 195.00. ftzüst 113.50 Londoni vált. 114.20 Arany 5.44. Pest, jun. 9. Egész nap derült ég és tikkasztó hőség; a hévmérő délben 25 fokra 0 felett emelkedett. A Duna folyton apad. A gabnaüzletben ma több élénkség mutatkozott mint a legközelebb elmúlt napokban. Búzából jelentékeny mennyiségek adattak el a fogyasztás részére. Fedémegyei új búzából néhány ezer mérő, az ottani állomáson átveendő 83—85 fontos vásároltatott meg Trieszt számára 440-en. Rozsból ma is adattak el apróbb részletek a fogyasztás számára változatan áron. Kukoriczát illetőleg jelentékeny volt a forgalom; elkelt 5—6 ezer mérő 3.40—3.50 ftjával. Egyéb gabmanömlekre nézve alig volt forgalom.