A Hon, 1864. július (2. évfolyam, 148-174. szám)
1864-07-01 / 148. szám
j?évjárakor, HjjutáD mint a két ház tagjai a Volksthing termbe gyűltek , megjelentek a miniszterek s Montaci miniszterelnök a következő kir. üzenetet olvasta föl: t »Mi IX. Keresztély Isten kegyelméből dán király stb királyi üdvözletünket küldjük a birodalmi gyűlésnek, A haza fenyegetett állapota s a harcz okozta rendkívüli költségek, melyeket annak folytatása igénylend, szkségesnek láttaták velünk, a titi gyűlést már most egybehívjuk s jóváhagyását kérjék kormányunk eddigi magatartását , a továbbra szükségessé válandó rendszabályokat illetőleg. Nem mi okoztuk a háborút, ellenkezőleg mindent megtevőn* «hárítására. A túlnyomó ellen, azon ürügy alatt, ki„„ az 1851/aki egyezmély en’ irtottuk, megrohant. A háború kitörése előtt nem akart az ellenfél a londoni szerződés aláíróivá conferentián megjelenni s szép módjával alkudozni. Miután a félsziget nagy részét elfogyták, megegyeztek ugyan a conferentiában, de kijelentették, hogy most már nem tartják magukat az 1850ki egyezményekhez. Uralkodásunk röyik ideje alatt azon keserű tapasztalást tevők, hogy a világos jog nagyon keveset nyom Európa politikai mérlegében, s mennyire elhagyatott a király s népe a túlhatalmas ellenséggel szemben. Midőn tehát Angolország a londoni conferencia semleges hatalmaitól támogattatva, a dán monarchiához tartozó s a Sley-Dannewirk vonaltól délre fekvő terület átengedését indítványozta, elhatároztuk, hogy e nagy és nehéz áldozatot is meghozzuk. A német nagyhatalmak azonban nem fogadták el. Többet nem áldozhatunk. A hozzánk intézett követelésekre nemmel feleltünk azon meggyőződésben, hogy az egész dán nép nevében feleltünk. Fordítsa meg Isten azok szivét, kik Európa sorsát intézik; legalább egynél váljék a rokonszenv erőteljes közreműködéssé. Isten oltalmába bízva benneteket, maradunk satb. Bernstorf, jun. 24. 1864. Keresztély király. Ellenjegyezte : Monrad. Fölolvasás után Monrad a birodalmi gyűlést megnyitottnak jelentette ki. Ezután kilencszer megéljenezték a királyt. A miniszterek elhagyták a termet; a felsőház tagjai is saját gyűléstermekbe mentek, hogy miként az alsóház,megalakuljanak. Az alsóházban 8() szavazatból 78-al Bregendahlt választották elnökül; helyettesek Cristensen és Klein. Schlewig-jütlandi csatatér. (K.) A londoni Conferentia csakugyan semmi eredményt nem idézett elő, azt kivéve, hogy a dánok és ellenfeleik néhány hétig pihentették embereiket. A csatatérről a Sonderburgról váltott lövéseken túl csak előkészületek hírét vesszük. Az „A. Alig. Zig“-nak írják, hogy az ellenségeskedések újból megkezdésével szemben a osztrák-porosz katonai egyezmény odáig kiterjesztetett, hogy megtartva a porosz főparancsnokságot a szárazon, az osztrák csapatok erősítése nélkül, az egész osztrák hajóhad kiáll, s a tengeren, amennyiben a működés a szárazföldi harczczal nincsen összeköttetésben, a főparancsnokság Ausztriára száll. Flensburgból jelentik, hogy a csapatmozgalmak ott folyton folynak , az átmenő csapatokat szívélyesen fogadják A porosz főhadiszállás ott volt 23-án. A Poroszország által megvásárolt hadihajók, Bremerhafenba érkeztek. Két korvettet vártak oda, melyek Francziaországban eredetileg a confoederáltak számára készültek. Egyik hajó neve „Victoria“, a másiké „Augusta“, mindegyik 14 ágyús és 500 lóerejű. Ugyanoda ugyanonnét Armstrong ágyúval ellátott pánczélfregattot is várnak. A Londonban a porosz hajóhad számára készült hajó is megtette már első útját. A Hansa városokban is fegyverkeznek. Brémában több hadihajót akarnak vásárolni Amerikától. Ezek a háború tartama alatt Poroszország rendelkezése alá adatnak, később a tervezett északnémetországi hajóhadhoz lesznek tartozandók. Kielbe érkezett hajósok mondják, hogy körülbelül 20 dán hajó a déli szigetek és Holstein közt van öszpontosulva. Nem valószínűtlen, hogy Fehmardt akarják elvenni a németektől. Porosz lapok szerint az ellenségeskedések megújulásával a porosz hajóhad mindössze két jelzőgőzössel szaporodott; a többi, mit nyakrafőre építtet, legfölebb az őszön lesz készen. — Poroszország összesen két nehéz s egy könnyebb corvettel, két jelzőhajóval és 3 ágyúnaszáddal rendelkezik. Ausztria 4 nehéz, s egy könnyebb hadihajót s egy ágyunaszádot küldött a csatatérre, ezekhez most négy uj jármű indult meg Pólából és 2 ágyunaszád. A szárazföldi sereg létszáma nem szaporodott. A dánok összes ereje 25,000 fő, a németek 70,00- en vannak, nem számítva ide a másodvonalban álló 6 porosz zászlóaljt, továbbá a Holsteinban és Délschleswigben álló 13 zászlóalj és 10 lovasszázad szövetségi hadat. Fridericiából híre jár, hogy nagy e várban az élelemszükség; a „Dagbladet“ könyöradományokat kér a fridericiai lakosok számára. A csatatérről következő táviratok érkeztek : Kopenhága, jun. 26. A tengerészeti minisztérium tegnap közzétette, miszerint az intézkedés megtétetett, hogy Pillau, Danzig, Cammin, Schnemtinde, Greiffwalde, Stralsund és Barth a lehető leghamarább ostromzároltassanak. E hirdetmény hajókalauzok által fog a Lund- és Belt-en átkelő összes hajókkal közöltetni. Továbbá előkészületek tétettek, hogy az összes kikötők, a schleswig-holsteini herczegségek keleti partjainak torkolatjai, kivéve Alsent, Arreet és más, jelenleg a király hatalma alatt álló országrészeket, mielőbb ostromzár alá vétessenek. Az ostromzár azonnal megszűnik, mihelyt azok ismét a király ő felsége hatalmába jutnak, miről annak idejében jelentés fog tétetni. Danzig, jun. 27. (Este.) A „Danzzig“ jelenti. Három dán hajó békeköveti lobogó alatt meghozta az ostromzár kijelentését. A semleges hajók húsz napi határidőt nyernek az elevezésre. Helgoland, jun. 27. (Este.) „Wolverene“ angol fregatté egy jelző hajóval itt van. Ide érkezett tudósítások szerint itt közel a német és dán hajóhadak megütközését várják a legközelebbi napokban. Hamburg, jun. 28. A ma reggel 6 és fél órakor a Weser torkolatnál levő világítótoronynál megérkezett „Jeddo“ porosz corvette franczia lobogót is tűzött ki. Hamburg, jun. 28. A „Börsenhalle“ távirati jelentése szerint a brémai kikötőbe ma reggeli 9 órakor egy porosz pánczélos corvette „Pedro“ név és portugál lobogó alatt érkezett. Berlin, jun. 29. A mai „Spen. Zig“ egyik czikke a német nagyhatalmak által a szövetséggyűlésen teendő javaslatokról a többi közt ezt mondja: Az volna szándékban, hogy Jütland egészen elfoglaltassék és zálogba vétessék, valamint ott adók hajtassanak be, és a befolyt pénzek a két nagyhatalom hadipénztáraiba szállíttassanak. A ma reggel Assenbe érkezett porosz csapatok az ellenséget Höruphoffig visszaűzték. Kopenhága, jun. 27. (Este.) A hadügyminisztériumhoz következő jelentés érkezett: Az ellenséges ágyuütegek ma reggel az Alsfoerde-n keresztül ment „Rolf-Krake“ pánczélos hajót és az itteni oldalon levő munkásokat lődözték. A „Berling. Zig” Fühnenből nyert táv sürgönye szerint két porosz ágyúnaszád az Eider-csatornán átkelt és Koldingba érkezett, hol zátonyra futott és még most is ott ül. Ugyanezen lap továbbá jelenti, hogy a Haderslebenben megkezdett gyűlés, rögtön megszüntettetett. Az ok ismeretlen. Flensburg, jun. 29. Ma virradóra 11 porosz zászlóalj az asseni szoroson Sonderburgtól éjszakra átkelt és a dán csapatokat, melyek visszavonulóban vannak , visszaverte. A poroszok vesztesége mérsékelt. „Rolf-Krake“ pánczélos hajó támadását a porosz ágyutelepek visszaverték. Hamburg, jun. 29. Itt általános az öröm, hogy az átmenet oly gyorsan sikerült Assenre. A dán csapatok a hajókra menekültek. Hamburg, jun. 29. Kopenhágai magán tudósítások jó forrásból közlik, hogy a dán hajóhad legközelebb nem menenel az éjszaki tengerre. Ennélfogva azon félelem, hogy Helgoland közelében a német és dán hajóhad közt összeütközés történhetnék, alaptalan. (C. Ö. Z.) A kissingeni és karlsbadi találkozás / A politikai világ még mindig a kissingeni és karlsbadi találkozásról beszél. A „Mem. Dipl.“ tagadja, hogy Lengyelországot illetőleg egyezmény jött volna létre. Gorzsakov tett ugyan erre vonatkozó javaslatokat mind Berlinben, mind Bécsben, de Bécsben egyszerűen visszautasították, s kétséges, várjon a kísérletet, mely még az orosz udvar utazása előtt tétetett, megújították. A „Gen. Korr.“ a kölni újság azon hírével szemben, hogy Orosz-Poroszország és Ausztria minden eshetőségre szerződést kötöttek s a lengyel kérdést belügynek nyilvánítva, birtokukat kölcsönösen biztosították, kijelenti, hogy fel van hatalmazva mindezt teljesen alaptalannak nyilvánítani, mind az egyezményt, mind a kölcsönös biztosítást illetőleg. Másfelől a „Köln Ztg“ újból megerősíti azon hírét, hogy a tárgyalt kérdésekben egyezmény jött létre. E lap szerint Bécs legmagasabb köreiben beszélik, hogy az orosz udvar Albrecht főleg leányának, Mária Terézia főhgnőnek kezét akarja az orosz trónörökös számára megkérni. Hivatalos közlemények: Ő cs. k. Apostoli Felség# f. évi jun. 3-ról kelt legfelsőbb határozatával, a kalocsai érseki káptalannál Klasszanovich Marián őrkanonoknak az éneklő-kanonoki, Tary Xar. Ferencz Magister canonicus seniornak az őr-kanonoki állomásra, továbbá a legközelebb következő, illetetlenül maradó kanonoki állomások mellőzésével, Lichten- Steiger Ferencz Magister canonicns juniornak a Magister canonicus seniori állomásra történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni, s ugyanott az ezáltal megürült Magister canonicus juniori állomásra Schoerer János esperest, csébi lelkészt, s kerületi iskolai felügyelőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jun. 7-én 9913. sz. a. kelt kegyelmes udv. rendeletével pesti illetőségű özvegy Bischof Bernadine vezetéknevének „Püspökidre kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jun. 9-n 9944. sz. a. kelt kegyelmes kir. udv. rendelet szerint Hertz Henrik szegedi lakos vezetéknevének „Szives iure leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A Kolozsvárott székelő erdélyi inségügyi központi bizottmánynak f. évi február 18-án kelt tudósitása szerint, az erdélyi törvényhatóságok által az Erdélyben tartózkodó magyarországi ínségesek befogadása s élelmezésére terményekben és pénzben oly tetemes ajánlatok történtek, hogy azoknak fele is elegendő lett volna arra, hogy az Erdélyben tartózkodott, mintegy 2000-nyi szűkölködő, az ajánlatok tartamára, mi f. évi april havát meg nem haladható, fenntartassanak s szükségeik fedeztessenek. Ezen tényállásról értesülvén ezen kormányszék, mely az ínség leküzdésére czélzó intézkedéseket legnagyobb mérvben foganatossá, s a községeket azon helyzetbe tévé, hogy azok saját szegényeikről gondoskodhassanak, megkereső a testvérhaza nevezett bizottmányát azon iránybani intézkedésre, hogy az Erdélyben létező magyarországi ínségesek értesüttessenek arról, miszerint Erdélybeni közvetlen ellátásuk f. évi ápril hó 15 én megszünend, és hogiy a hazánkban visszatérésre jelentkezők a könyöradományokból útravalóval elláttatni fognak. A nevezett tisztelt bizottmány egyúttal megkerestetett, hogy e tekintetben minden mellőztessék, ami hazautasítási kényszer színében tűnhetnék fel. Ezen eljárás folytán az e honbeli szűkölködők legnagyobb része ez idő szerint már hazatérvén, az Erdélyben visszamaradt csekély rész pedig mint munkás keresetet találván, a felajánlott termények fölöslege a kolozsvári viségügyi központi bizottmány által eladatott, az ezen eladásból befolyt 9119 ft 181/* krnyi összeg pedig a pénztári fölösleg gyanánt már előbb beküldött, s a „Sürgöny“ f. é. 106. számában már közzé is tett 3000 ft s 53 db arany kapcsában azon megjegyzéssel származtatott át ezen kormányszékhez a magyarországi könyöradományok gyarapítására az erdélyi inségi bizottmány által, hogy működését az inségügyi fiók-bizottmányokkal együtt. évi május 31-én véglegesen megszünteti. Midőn e kormányszék a fentebbieket köztudomásra hozná, kedves kötelességének ismeri, a testvérhaza kormányszékének, a nevezett buzgós feláldozással működő ínségi bizottmány felállításáért, úgy nemkülönben az erdélyi törvényhatóságoknak, az oly fényes eredményű áldozatoknak közreműködésükért, végre Erdély nem 38 lakosságának tényleg tanúsított testvériségéért őszinte s hálás köszönetét nyilvánosan kifejezni. Budán, 1864. évi jun. 16-án. A magyar kir. helytartótanács. A kereskedelmi s népgazdászati ministerium Papp Vazul első osztályú posta-tisztet Bukarestben, a.váradi posta-hivatali kezelővé nevezte ki. A nagyvárad-budai cs. kir. orsz. pénzügyigazgatóság Nádasdy Elek I. osztályú adóhivatali számtisztet III. osztályú al-adófelügyelővé nevezte ki. A budai pénzügyigazgatósági osztály Alvi•n József pesti hivataltisztet végleges főhivataltisztté , továbbá Fröhnert György adóhivataltisztet és Lazani Bechnic Gyula budai országos főpénztári segédet ideiglenes hivataltisztekké a pesti gyüjtőpénztárnál, végre Érái Vincze budai adóhivatali gyakornokot ideiglenes hivataltisztté a debreczeni gyüjtőpénztárnál, egyszersmind fő vámhivatalnál, mindnyájokat az utolsó díjosztályban kinevezte. A magas cs. kir. pénzügy-ministerium b. Prenker György pénzügyi fogalmazó segédet II. osztályú ideiglenes pénzügyi titkárrá a feudai országos pénzügyigazgatósági osztálynál kinevezte. Zemplén megye főispáni helytartója bernitfalvi Bernát Boldizsár hites ügyvédet megyei rendes írnokká nevezte ki. Ausztria, Krakó, jun. 27. (Kiutasitás és visszaküldés)A bécsi „Presse“ az Ausztria és Oroszország közötti nemzetközi viszony megítélésére jellemzőnek találja a következő esetet: Zakaszewszki, birtokos nemest Orosz-Lengyelországban, ki régen Krakóban tartózkodott, közcsendháboritás miatt elfogták s a katonai bíróság három havi fogságra ítélte , vizsgálati börtönét azonban beszámító neki s e szerént szabadon bocsátották. Az ítéletben szó sem volt a kiutasításról. A rendőrség azonban czélszerünek találta ezt is . Zakaszewszkit az orosz határra szállítván, az orosz hatóságnak átadták. Ez nem csak egészen szabad lábra állította, de útlevelet is adott neki, mellyel most bántatlanul időz Krakóban ; az itteni rendőrség azonban csak 8 napig engedő meg neki az itt tartózkodást. Hélföld, Oroszország. (A jelen politikai helyzet és a szent szövetség; orosz hajóraj a Balti tengeren.) A „Russ. Corr.“ Írja: Az orosz császári pár utazása alkalmából ismét felmerült a szent szövetség kísértete. Már ismét fenyegetve van minden nép szabadsága. Az uralkodók fognak kezet egymás támogatására a szabadelvű törekvések elnyomásában. Az ilyen hírek kétségkívül kellemetlenek lehetnek. Ámde az eszmék haladása oly jelentékeny, a népek oly biztonsággal léptek új pályájukra, hogy semmiféle hatalom nem képes sem a mozgalmat megakasztani, sem annak irányát megváltoztatni. S egészen más is a mi nyugalmunknak alapja. Oroszország befolyása Európa egyensúlyára oly jelentékeny, hogy beleegyezése nélkül semmiféle lényeges változás nem történhetik abban.A béke helyreállítása a nyugati és déli tartományokban sokkal szabadabb mozgással kecsegteti kereskedelmünket, s belreformjaink további fejlődése elkerülhetetlen szükségként parancsolja ránk a békét.Egy szóval sokkal több a mi saját bajunk, hogy sem olyan politikába beleegyezhetnénk, amelynek eredménye csupán reánk nézve lehetne ártalmas.“ Olaszország, Milano, jun. 25. (Az események készen várása.) A „Persev“ turini levelezője azt írja, hogy a kormány mind diplomatiailag, mind katonailag el van készülve azon esetekre, melyeket a mostani bonyodalmak szülhetnek. Francziaország. Páris, jun. 25. (Mit tart Drouin az oldenburgihg. öröklése igényeiről; a „Court du Dim.“ és a „France“ eltérő nyilatkozatai a választottbíróságról.) Beszélik, hogy Drouin de Llouys és Goltz gr. között szóba jöttek volna az oldenburgi bg. öröklési igényei is, s hogy a porosz követ nagy súlyt helyez azokra. A franczia külügyér pedig már azért sem kívánta azokat vitatkozás tárgyául tekinteni, mivel, — nem is említve,hogy a hűségek lakossága minden alkalommal leplezetlenül nyilvánitá ragaszkodó hajlamát Augustenburghghez — az efféle idétlen öröklési igények csak újabb viszálkodások s bonyodalmak anyagául szolgálnának. Itt azt tartják, hogy Poroszország részéről utógondolat lappang az oldenburgi öröklési igények palástja alatt, s e tekintetben Francziaországnál határozottabb ellenzője aligha fogna akadni Poroszországnak. A „Court du Dirn“ helyreigazítja azon föltevést, mintha az angol kabinet kebléből származott volna az az indítvány, hogy Napoleon császárra kellene a választott bíróságot bízni. Sem a conferentiában hivatalosan Russell vagy Clarendon, sem a conferentián kívül Angolország követei nem hozták ezen tárgyat szóba Rechberg vagy Bismarck gróffal szemben. Ellenben a belga királyt ajánlotta volna a londoni kabinet mind Bécsben mind Berlinben békehírén, mint minden részrehajlásról ment fejedelmet. Továbbá azon ellenvetést illetőleg, hogy a hűségek lakossága az egyesült hadseregek jelenléte miatt nem képes függetlenül, szabadon kijelenteni kívánságát, a berlini kabinet késznek nyilatkozott volna minden megkivántató biztosíték nyújtására, melyek azonban részletesen nem jelöltettek ki. Végre megjegyzi a „Cour, du Dim.”, hogy Poroszország nem nyilatkozott úgy a conferencián, miszerint kalózleveleket fog kiadni,az ostromzár megújulása esetében, hanem csak átalánosságban mondá, hogy azon esetben, ha Dánország a párisi congressus nyilatkozatával ellenkezőleg megújítaná az ostromzárolást, akkor a német hatalmak is méltán felmentetteknek tekinthetnék magukat ugyanazon congressus kijelentésének kötelező ereje alól. A választott bíróságot illetőleg a „France“ ellenkezőleg van értesülve, mint a „Court du Dim.“ s ezt mondja idevonatkozólag: „A békebírósággal, melyet mint átalános bizalom zálogát mindnyájan Francziaországra, kívántak bízni, ezen békebirósággal, melynek Francziaországra ruházását a különben irányunkban mindenkor féltékenykedő Angolország inditványozá, de a melynek ez uttali elfogadását részünkről annyi nyomatékos megfontolás tiltja: talán egykor még meg fog kínálni a közvélemény rokonérzelmű hangulata,ha majd a háborúval járó szerencsétlenségek ismét hajlandóbbá teszik a kedélyeket a békére és kibékülése. Igen, igen! ha az európai hatalmak belefáradván az elszigetelt viszályos pontoknak diplomatiai után sikeretlen kiegyenlítésébe, és kimerítvén erőiket gyümölcsteán háborúkban, majd Francziaország részrehajlatlan ítéletéhez folyamodnak a köztük fenforgó egyenetlenségek szabályozására; akkor ugyanez a Francziaország emlékezetbe hozván ama nagylelkű politikát, melyet túlsúlyra juttatni iparkodott, nem mulasztandja el azt kimondani, miszerint van egy választott biróság, mely még a leghatalmasabb s legünnepeltebb kormányoknál is hatalmasabb. És ez Európa itélőszéke, mely egy átalános congressus ünnepélyes üléseiben nem csak egyesek érdekei, hanem minden mivelt nemzet közérdekében fogna ítéleteket mondani.“ Angolország, London, jun. 22. (Lengyelország irodalmi barátainak évi gyűlése) tegnap tartatott meg új elnöke Slchester 1. elnöklete alatt. Ez az egylet harminczadik évi gyűlése volt, melyben a titkár írott jelentésből olvasá ki azon körülmény okát, hogy miért nem tartott az egylet 1861. óta évi gyűlést. A menekült lengyelek gyámolitásában az egylet, az előbbi években a vagyonos lengyel birtokosok által is segéltetett, mely segély a múlt évben nagyobb részt elmaradt a felkelés miatt, mely kimerité ama segélyforrásokat. Míg Angolország katholikus lakossága közönnyel nézte lengyelországi katholikus testvéreinek szenvedéseit, a protestáns angol köznép átalában azon hitben volt, hogy a lengyel háború katholikus érdekből foly, szintén megvonta tőle a segélyt. Angolországban 1863-ban 730 lengyel menekült volt, kik közöl 5 meghalt, 53 an pedig elköltöztek az országból. Miután az állhatott, hogy Dánia feloszlatása az angol kormány elhibázott lengyel politikájának a következménye, amennyiben vonakodott Francziaországgal közösen előterjesztéseket tenni Oroszországnak lengyelországi eljárása miatt, — a titkári jelentés azon nézet kijelentésével fejeztetett be, hogy Angol- és Francziaország összetartása a legjobb kezesség a két ország maradandó szövetséges a gyöngébb államok védelme iránt azon veszély ellenében, amellyel az osztozkodó hatalmak kíméletlen nagyravágyása fenyegeti.“ London. (Készülődések.) Az „Unitad service Gazette“ félhiv. katonai közlöny erősiti, hogy a kormány a pimlico-i hadi raktárhoz és a woolwich-i hadi hajótárhoz parancsot küldött, melyhez képest 30,000 emberre készen tartassanak a megkivántató egyenruhák s minden a közvetlen katonai felszereléshez megkivántató eszköz, hogy Ausztria, Oroszország, Poroszország védelmi szövetsége veszélyesebb Francziaország mint Anglia ellen, s miután Londonban sokkal kevésbbé óhajtják Francziaország területi gyarapodását mint a continensen vélik, Anglia jól megfontolja dolgát , mielőtt Dánia kedvéért harczba szálljon a három északi udvarral, vagy ezeket épen Francziaország karjaiba hajtsa. Különben is Párisban most már nem igen titkolják, hogy esetleg szívesen harczolnának Anglia részén. Még nem is nagy árt kötnek ki a segítségért, s csak azt követelik, hogy Anglia komolyan lásson a dologhoz, legalább 30,000 embert állítson a franczia zuarok mellé : ekkor aztán, de csak ekkor lépne ki Francziaország eddigi tartózkodó állásából, addig sem Francziaország, sem Olaszország nem mozduland. Amit most a dán ügynökök híresztelnek, hogy Franciaország azon esetre, ha Schleswig Németországhoz csatoltatik, igényt támasztana Saarlouis irányában : merő koholmány. Nagyon beszélik, hogy, Algír, Tunis, Marokkó egyszerre egészen lecsendesült. Francziaország, a Porta és Oroszország között szerződés jött létre, mely szerint 25,000 kivándorlóit cserkesz, Algírban lenne megtelepitendő. Napoleon császár, a midőn legközelebb Párisban volt, Thouvenel bárót külön kihallgatáson fogadta s ezzel a jövő őszig elhalasztott miniszter erisis hírét kapcsoltatba hozzák. Esti posta, Sz. Pétervár, jun. 26. (Egy orosz lap nyilatkozata a kissingeni találkozásról.) Távirati jelentés szerint a „Ruski Invalidi“ a kissingeni összejövetelről szóló cikkében egyebek közt azt mondja, hogy a nemzeties és szabadelvű Oroszország nem törekszik a szent szövetség újra megalakítására, hanem örvend az uralkodók kölcsönös egymáshoz simulásának, mivel ezen közeledés ellensúlyozza a jelen kor harczias zavargásait. Berlin, jun. 28. (Az orosz trónörökös) szerdán reggel érkezik ide, s azonnal Kissingenbe megyen, honnét atyjával ,a czárral Hollandba utazik lánynézőbe. Páris, jun. 27. (Francziaország beavatkozásának föltétele; vegyes hírek; Thouvenel báró fogadtatása a császár által.) A kölni lapnak írják: „Bármely kimenete legyen az angol parlamenti vitáknak, mire határozza magát a kormány a vita után, annyi tudva van, hogy Palmerston lordon kívül minden miniszter a béke mellett van, s Anglia becsületét nem tartják megsértettnek. Hírlik ugyan, hogy Apponyi gróf, bizonyos politikai körben aggodalmát fejezi ki, mely szerint az angol kormány magatartása helyzetét megnehezítette, sőt Bernstorfról azt is beszélték, hogy elutazását legközelebb bekövetkezőnek tartja: senki sem hisz e bbek valóságában. A franczia kormány politikája a whig minisztériumot támogatni, habár ezt a francziák valószínűnek sem tartják,pedig Napóleon császár mindig jobban boldogulhat a whigekkel mint a torykkal, akik hagyományszerűleg inkább az északi hatalmakhoz vonzódnak. Ez okból Palmerston lord Párisból mindig kitartásra ösztönöztetik, még a parliament feloszlatása árán is, mert a toryk csak azért akarnak háborút, hogy a belügyi reformokat hátráltassák. Másrészről tudja az angol nép. Táviratok, Berlin, jun. 29. A „Spen. Zig“ szerint a szövetségülésben legközelebb azon javaslat tétetnék, hogy az egyesített Schleswig-Holstein a szövetségi nagyhatalmak közös kormányzata alá adassák, míg az örökösödési kérdés az augustenburgi és oldenburgi igények megvizsgálása után eldől. Ez lenne a porosz-osztrák újabb egyetértés functatiója. Berlin, jun. 29. A vámegyleti szerződések Porosz, Szászország, Kurhessen, Thüringia, Braunschweig és Frankfurt közt tegnap itt megköttettek. A tárgyalások Oldenburggal folytattatnak. Stuttgart, junius 27.Károly királynak a néphez intézett szivélyes szózatában a német szövetségi alkotmányhoz való megtörhetlen ragaszkodás ünnepélyes okmányban biztosittatik. Az elhunyt királynak 1844-ben sajátkezüleg irt utolsó végakarata mondja: ő Németország egységéért, önállásáért s dicsőségéért élt. Ő egyszerűen akar eltemettetni, csak három egyén és a testőrség által kisérve. Temetés helye Rothenberg legyen, s reggel temessék el, midőn a nap első sugara kivillan. (Az elhunyt fejedelem, második neje, Katalin királyné hamvai mellé helyeztetik.) Drezda, jun. 27. (Este.) Az első kamra mai ülésében Zelemen indítványt ten „az államtanács felhívására, miszerint a szövetségnél oda működjék, hogy a Dánia ellen folytatandó háborúban az összes német szövetség részt vegyen és a háború a szövetség ügyének nyilvánitassék.“ A kamra ezen indítványnak bizottmányhoz leendő utasítását hatázza el. A mai „Drezd. Journ.“ közzéteszi a vámegylet folytatása felett kötött szerződés megerősítését Szász- és Poroszország közt. A szerződés 5-dik §-a Porosz- és Szászország közös feladatának jelöli ki ez államoknak az 1853-ki februári szerződés által megállapított viszonyát Angliához, hogy az a császári államhozi benső vonatkozásaiban és a közlekedés érdekeinek megfelelő irányban, tárgyalások utján tovább kifejtessék. Frankfurt, jun. 29. Berlinből mai kelettel jelentik . Az itteni vámkonferencián képviselt kormányok, — közöttük Frankfurt, Baden és Kurhessen, — véglegesen uj vámegyleti szerződést kötöttek és tegnap délután alá is írták. Oldenburg hűséggel a tárgyalások még függőben vannak, de a megkötéshez szintén közelgnek. Altona, jun. 29. A schleswig-holsteini újság írja : A schleswig-holsteini öszbizottmány elhatározta, hogy Frigyes herczeghez felirat intéztessék és részére az oldenburgi trónkövetelés alkalmából a schleswig-holsteini nép rendületlen hűsége és hódolata biztosittassék. Rendsburg, jun. 28. A városi képviselők fele a városi hatósággal történt összeütközés folytán lemondott. Páris, jun. 28. A mai „Moniteur“ közli : Comminges-Guitaud gróf Brüsselben, Reculot gróf Lissabonban, Melvizes- Fresnoy vicomte Münchenben és Cadore marquis Karlsruheban követekké neveztettek ki. London, jun. 28. Az alsóházban Disraeli felirati indítványt jelent hétfőre a királynőhöz, mely a jegyzőkönyvek előterjesztését megköszöni és sajnálatát fejezi ki, hogy a conferentia eredménytelen maradt, valamint a kormány tehetetlensége fölött, hogy Dánia épségét fen nem tarthatja, hogy Angolország befolyása gyengült Európában s e miatt a békekilátások csökkentek. Kinglocke pótjavaslatot jelent be ez indítványhoz. London, jun. 29.A tegnapi ellenzéki meetingen 231 alsóházi tag jelent meg. Derby világosan kijelenti, hogy a torieknak nem szabad háborúpolitikára kötelezniük magukat. Legújabb tengerentúli posta. Calcutta, máj. 22. Singapore, máj. 21.Hongkong, máj. 13.A Hong-tschau- Fu ellen meghiúsult ostromnál, a talpin-