A Hon, 1865. augusztus (3. évfolyam, 174-199. szám)
1865-08-01 / 174. szám
fal, hogy azt ugyan többé senki sem feledheti el.) „Ha Nádasdy grófról szólunk, ne feledjük el Reichenstein bárót. E két „államférfi“ közöl az első (simpliciter) el van bocsátva, a másik pensionálva, hanem amit ők tettek, megmarad utánok is. (Vederemo): A románok emancipatiója (ez megmarad, mert nem az ő művök : a Nádasdy-Reichenstein féle román emancipatio csak oda ment ki, hogy felhasználták e nemzetet a febr. caprice-ok érvényesítésére. (Megmarad a román metropolitaság. (Soha egy magyar se ellenzetté.) Megmarad Erdély autonómiája. (Azaz, hogy Erdély elszakittatik Magyarországtól, de annál inkább beleolvad a Reichsrathba, sőt még főtörvényszéke is Bécsben állíttatik fel!ra, hogy máris véglegesen nyugalmaztassék, s hogy ez megtörtént, mutatja, hogy Mailáth úr minisztériumában nem lehet helye. „Feltűnik még, hogy azon miniszterek és udvari kanczellárok, akik Schmerling úr rendszerével ugyanazonosították magukat, elbocsátó levelükben csak igy dicsértetnek meg „hit és buzgó szolgálatuk elismerése mellett“ — ellenben Burger és Kalchberg urakhoz intézett kéziratokban az áll, hogy „hit és hasznos szolgálatuk elismerése mellett.“ E megkülönböztetés nincs jelentőség nélkül. „Belcredi gróf államminiszterré neveztetik ki, s átveszi a nem magyar korona alá tartozó összes politikai közigazgatás vezérletét. Most az a kérdés: miből áll az államminiszterség hivatal-köre? Minő helyzete lesz Belcredi grófnak a magyar kanczellária irányában? A czimet tekintve, az államminiszter az udv. kanczellaria fölött állna; ő viszi azon ügyeket, melyek az egész államot érdeklik (a többi között az alkotmány-kérdéseket is?) mig a magyar kanzellár, csak a magyarországi közigazgatási miniszter. Belcredi grófnak államminiszterré neveztetése tehát annyit tenne, hogy a kormány Magyarország irányában az oct. 20-ki határokon túl nem akar menni. Vájjon, valóban ez, ezen kinevezés értelme? vájjon beleegyezik ebbe Mailáth úr? (Tudniillik, hogy a magyar alkotmány kérdés közvetlenül a fejedelem és az országgyűlés által döntessék el, hanem hogy egy „Staats miniszter“ is ingerálhassa magát.) „Legrövidebben szól Larisch gróf kineveztetése. Mily terhes gondok, álmatlan étek és aggodalmat okozó perczek várnak ezen uj miniszterre. A kinevezések között épen ez a legrejtélyesebb. Larisch grófnak eddig semmi alkalma nem volt ily tevékenységi körben tapasztalatokat szerezni. Larisch az egyike a leggazdagabb osztrák gavalléroknak. Van sok terjedelmes, és igen gyönyörűen rendezett uradalma; jelenben 44 éves, erős egészséges ember, boldog férj, boldog atya, az urakházának tagja, s mindennel bőven el van látva, a mi az élet kellemét eszközli. Hogy ily boldog viszonyok közt élő férfi az osztrák pénzügyminiszterség tövises és gyötrelmes pályájára lép, oly megfoghatlan, mint az, hogy e tárczát egy e körben laiásnak átadták. — Nádasdy gróf és Reichenstein báró istenitése. A „Botschafter“ igen épületes és olvasásra méltó dolgokat ir a nevezett két lelépett kanczellárról. „Nádasdy gróf és magyar családból származik, és mégis tiszta meggyőződésből fogadta el a febr. 26-ki pátenst. A ki Nádasdy grófot ismeri, tudni fogja hogy a nemes gróf politikai meggyőződése mellett határtalan lojalitással bír; ismerjük azon epithetont, melyet Magyarországban Nádasdy nevéhez illesztenek : mi e helyett azt mondjuk róla : Nádasdy a legloyalisabb magyar s ezen értelmében őt Szt. István koronája alá tartozó területben senki felül nem múlja. (Most már érthetjük, mit nevez a „Botschafter“ a loyalitás superlativumának. Azt, hogy ha valaki Bach úr alatt igazságügy miniszter, vérig veséig germanisaljon, aztán megváltozván a rendszer, mint erdélyi kanczellár oly választási rendszabályt concipialjon, mely erdély magyarjait, székelyeit, s az összes magyar nagybirtokosokat nullificalja. Szóval, hogy a magyar nemzetet, egyszer germanisatio, máskor romandsatio által folyvást háborgassa, és hasonló buzgóságot tudjon kifejteni, Bach báró alatt, a legridegebb absolutismus javára, Schmerling ur alatt pedig az úgynevezett alkotmányos rendszer megerősitésére. Vagy tán e két már átéltük rendszer között, a végeredményben nem volna lényeges különbség? s talán épen azért illett be mind a kettőnek keretébe, Nádasdy gr. ő excellentiája ?) „Szemfájásba szenvedve, félig megvakulva, tűrt és megmaradt hivatalában; elveihez hű következetességgel megnyerte a Reichsrathnak Erdély többségét (a szász, nepotismust és a román bureaucratiát) s a románokat ezen századok óta elnyomott helota-nemetet visszaadta a culturának és szabadságnak. (Ezen dologra nézve a világ folyása nem várt arra, hogy Nádasdy gróf, mint szabadiló jelenjék meg. 1848-ban az átalános felszabadítás azonnal megtörtént, mihelyt rég idők után az országgyűlés először jött azon helyzetbe, hogy érvényesen azt határozhassa, ami neki tetszett. Később Nádasdy grófnak szép alkalma lett volna, nemcsak a román, de a németen kívül még minden más nemzetiség javára is itt - ott valamit lendíteni. — Mindenki tudja, mi volt Nádasdy gróf, mint osztrák igazságügy miniszter, a ki még a megerősbitett Reichsrath előtt sem tudott megállani, s a kinek egyszer oly jelenete volt, a megerősbitett Reichsrathban, Barkóczy gróf Külföld, Németország. (Félhivatalos nyilatkozatok a regensburgi minisztertanácsról.) A porosz „Provinzial Correspondenz“ táviratilag jelzett idevonatkozó nyilatkozata egész terjedelmében előttünk fekszik. A regensburgi minisztertanácsban ffikép Schleswig Holsteinről és az Ausztria irányábani viszonyról folyt a szó. „Az Ausztriával folytatott alkudozások, — írja a ,,Prov Corr.“ — kormányunk élénk sajnálkozására még mostanig sem nyújtottak biztos alapot a herczegségek kérdésének végleges megoldására nézve. Ezenközben a bgségekben, annál fogva, hogy az országos kormány Augustenburg bgnek és pártjának eljárását eltűrte, oly fejlődésnek indultak a viszonyok, mely sem Poroszországnak s Ausztriának a bécsi szerződésen alapuló felségi jogaival, sem a herczegségekben fönálló törvényes szabványokkal össze nem egyeztethető. Minélfogva a porosz kormány szükségesnek tartja, hogy a herczegségekben mindenekelőtt s a megoldásnak minden további fontolgatását megelőzőleg a jogszerű és törvényes állapot legyen minden tekintetben visszaállítva. Föltehető, miszerint az erre való eszközök utak s módok a király tanácsában Regensburgban megállapitottak.“ A „Zeidler Corr. is közöl egy félhivatalos jellemű czikket, melynek minden sora sértő protectori dölyföt lehel — bécsi lapok megjegyzése szerint — Ausztria irányában. A kérdéses czikk így szól: „A Regensburgban tartott minisztertanács a Poroszország és Ausztria közti viszonnyal foglalkozott. Még midőn ő isge a király Karlsbadban mulatott, gondoskodva volt róla, hogy Bécsben semmi kétség se lehessen az iránt, hogy Poroszországnak kitűzött czélja rendet csinálni a hűségekben. Schleswig Holsteinban azon elemeket, melyek izgatások, rágalmazások, látszólagos jog ürügyül vétele, s veszélyes pártszervezetek életbeléptetése által gátolják a szilárd viszonyok létrehozását, részint erélyes rendszabályok által szükség meggyőzni egy erős hatalom létezéséről, s az állami engedelmességre visszavezetni; részint pedig egészen el kell távolítani a hűségekből. Poroszország elhatározta magát uralkodói kötelességét teljesíteni a herczegségeket illetőleg , melyeknek mind anyagi, mind szellemi jóléte érzékenyen károsulna a bizonytalanság további fönmaradása alatt. — Ausztria felszólitatott, hogy azon uralkodói kötelezettségeinél fogva, melyeket az 1864. okt. 30-iki bécsi békekötésben elvállalt, csatlakozzék Poroszország intézkedéseihez. Azonban ugyanakkor nem titkoltatott el a bécsi udvar előtt, hogy azon esetre, ha Ausztria megtagadná Poroszország e részbeni lépteihez való csatlakozását, a porosz kormány kénytelennek fogja magát tekinteni önállólag intézkedni a hűségekben. Ezen közlemény júl. hó első felében érkezett Bécsbe. Az erre vett válasz adott okot arra, hogy Regensburgban minisztertanács tartassék. Ausztria nyilatkozása nem annyira formaszerinti okmányba van foglalva, mint inkább oly nyilatkozatok sorozatából kivehető, melyeket Mensdorff gr. Poroszországnak bécsi képviselője előtt tett. Roszul vannak mindazok értesülve, kik azt állítják, hogy Ausztria válasza egyenest visszautasítását foglalá magában azon föltevésnek, miszerint ő részt venne Poroszország lépéseiben. Egyrészt ellenkezik ez a bécsi udvar által eddig elé követett diplomatiai tapintattal; másrészt pedig fölösleges lenne azt kiemelnünk, miszerint Ausztria feltétlen vonakodása azonnali gyors elhatározást s nem a minisztertanácsnak Regensburgba összehívását vonta volna maga után. Mensdorf gr. — úgy látszik — sem azt nem tagadta, hogy szükség a bgségeknek a közjog jótéteményeit megszerezni, sem azt, miszerint kívánatos onnan eltávolítani a háborító elemeket. De úgy teszik, mintha arra czélzott volna, hogy az utóbbik-féle rendszabályok legkönnyebben úgy lehetnének eszközölhetők, ha a két német hatalom a Schleswig-Holsteinban megállapítandó rend alapjaira és azon formákra nézve egyetértenének, melyeknek életbehozása által jövőre nézve kikerülhetnének Schleswig-Holsteinban a kormányok közötti összeütközések. Szóval, Mensdorff gr. korántsem vonván kétségbe a porosz követelések alaposságát, azon óhajtást sejteti, miszerint a hőségekben elkerülhetlenül szükségessé vált rendszabályok felett Ausztria és Poroszországnak alkudozniok kellene. A miniszterek ezen nyilatkozás feletti tanácskozásában jóformán mindenekfelett két kérdésre való felelet foroghatott szőnyegen, ugyanis : 1 ör,hogy engedjen e Poroszország valami eddig elfoglalt álláspontjából, ha hogy Ausztria kívánságait fontolóra venné ? és másodszor, hogy tanácsos e megengedni, hogy ez ügy eldöntése az Ausztria által javaslatt alkudozások útján érleltessék meg? Az első kérdésre nézve könnyű volt azt mondani, hogy: nem. Poroszország semmit sem áldoz fel a maga positiójából, engedvén szövetséges társának időt arra, hogy tisztába jöhessen magával az iránt, váljon hozzájáruljon-e Poroszország felfogásához, és miért tegye azt ? Azon lenni, hogy a szakítás gyakra főre megtörténjék úgy a bevett diplomátiai móddal, mint Poroszországnak Ausztria irániban tanúsított eddigi magaviseletével ellenkeznék. Oly fontos kérdéseknél, melyek a barátság vagy ellenségeskedés felett határoznak, nem szokás szembeszökő cselekmény által erkölcsi fegyvert adni a másik fél kezébe. Ezenfölül megmutatta Poroszország a schleswig-holsteini bonyodalom kezdetétől fogva, hogy mennyire becsli az Ausztriával együttműködést s azon sokszoros tekinteteknél fogva, melyeket az utóbbiknak szem előtt kell tartania , mily örömest enged időt arra, hogy megvizsgálhassa Ausztria a tért, melyre Poroszország lépett. Poroszország most is megmarad foglalt állásában ; mindazáltal kész megkísérleni , vaijon lehetséges e Ausztriával megalkudni azon rendszabályok modalitására nézve , melyeket mint eddig úgy most is szükségeseknek tart. Ami a felebb érintett második kérdést illeti, itt nem szabad figyelem nélkül hagyni azon körülményt, hogy, mihelyt Ausztria Poroszországgal megegyezett a hőségekben alkalmazandó kormányzat alapelvei iránt, akkor magától érthetőleg be kell hogy következzék minden akadályozó követelésnek elnyomása s végképeni kiirtása Schleswig Holsteinből. Poroszországnak a további értekezésekre való készsége mellett csupán arra kell figyelmet fordítani, hogy azok ne használtathassanak fel a dolgok húzása s halasztására, és hogy azok ne szolgálhassanak mintegy a rendzavaró törekvések bátorításául a hőségekben. Poroszország erejének, mellyel ezen törekvések ellen gátat emelhet, nem lehet gyakorlaton kívül hagyatnia, s hogy nincs is tétlenül, arról már eddig is nyújtott tettleges bizonyítékokat. Az előbb érintett baj elhárítására nézve Poroszország határozottan kiköti, miszerint a sikeretlen búzás halasztás esetében visszatérene önálló cselekvéséhez. Váljon a szakítás Ausztriával csak ideig óráig keríthetett ki, vagy pedig maradandó eredmény fog véget vetni az eddigi kellemetlen ingadozásoknak, az egyenesen attól függ, hogy mennyibe veszi Ausztria Európa politikai helyzetét. Ausztria nem egykönnyen lelhetne új alapot, ha rátalálná magát adni, hogy a két német nagyhatalom szövetségét, mely Közép-Európára nézve oly üdvös következményeket, igart, csak ideig óráig tartó tüneménynek tekintse s mint olyannal bánjék.“ És tipos ! ». Pár is, jul. 28. (Vegyes hirekJ A szárnyaló bir azt rebesgeti, hogy Metternich bg. és Drouin de Lhuys gyakran találkoznak, s Francziaország és Ausztria közt kitűzött tervezetek felett értekeznek. Azonban egy szó sem igaz az egész hírből A császár laekeni látogatása is elmarad. Alig 10-én a chalonsi táborba megy a császár, tizenötödikét pedig a császárnéval Párisban töltendi, ezután Biainzba menend a császári pár. Cherbourgban mind az angol, mind a franczia hajóhadparancsnok némi politikai jelentéssel biró beszédeket is fog tartani, mely beszédek ez okból előlegesen be fognak mutattatni az illető kormányoknak. Ha csakugyan igy van, a szónokok nem fognak a közönséges szövetségi és baráti szóvirágokon túl terjeszkedni. Táviratok. Prága, júl. 30. A „Narodní Listy“ jelenti, hogy a kerületi hivatalok titkos körlevelek által felszólították a járási hivatalokat, miszerint augusztus végéig küldenék be jelentéseiket egyes járásbeli hivatalnokoknak nemzetpolitikai magaviseletéről. Berlin, jul. 29. A „Nordd. Alig. Zig“ irja: A May szerkesztő ellen foganatba vett rendszabály csak sajtóvétség következménye; bizonyos párt a herczegségekben ellenben a souverainitási viszonyok megváltoztatásán dolgozott, mi a felségsértési bűntények sorába tartozik. Berlin,jul. 2d. A „Nordd. Alig.Ztg.“ vezérzcikkében következőleg ir : „Végre Ausztria is meggyőződni látszik, hogy a herczegségek jelen állapota nem egyéb mint egy rendezett állam satyrája. Halljuk, miszerint a bécsi kabinet odautasította Halbhuber urat, gondoskodnék, hogy az országos kormány a fennálló törvények szerint vezettessék, s hogy a törvények a törvénysértők ellen foganatba vétessenek. Ennek első következménye azon egyletek feloszlatása lenne, melyek az ország souverainjei ellen felségsértő alkudozásokat készítenek elő.“ Berlin, jul. 29. Az általános német munkaegylet itteni (Lassalleféle) községének tanácskozási terme bezáratott, s az egylet további gyűlések tartásától eltiltatott. Berlin, jul. 30. Gasteinba jelentve van a würtembergi király odajövetele. Berlin, jul. 30. Az osztrák kormány nemcsak Halblieber tiltakozásait helyeselte (May és Frese végett) hanem itt is kijelentete, hogy az osztrák csapatokat kiveszi a porosz főparancsnokság alól, ha Poroszország tovább is egyoldalúig cselekednek. Berlin, jul. 30. Egy munkások népgyülése, melyben mintegy ezeren vettek részt, a következő indítványokat fogadta el: Az egyesülési szabadság nélkülözhetlen előfeltétele a politikai jogok józanokos gyakorlásának s egyleti szabadság nélkül a munkásnak az őt megillető állát elérése után való jogszerű törekvése lehetetlen. Az alkotmányos állam alapja az egyesülési szabadság. A törvényhozás gyűlésben tanácskozik s többsége által határoz. Az egyesülési szabadság hasztalan megszorítása a titkos egyesüléseket idézi elő. A gyülekezet a munkás kötelességének ismeri, hogy annak rendültetlen használása által lépjen fel védelmére.A gyülekezet felhíja a kormányt, hogy jövőre nézve tiltsa el a hatóságokat olyan intézkedésektől, amilyeneket a kölni ünnepély alkalmával tettek. Továbbá egy munkás következő indítványa fogadtatott még el. A gyűlés sajnálkozását fejezi ki a politikai okoknál fogva gyakran előfordul kialasítások felett, s a törvényhozás factoraitól elvárja, hogy mielőbb elhárítja az idevonatkozó törvényeket. Weimar, jul. 28. A „Weimarer Zig“ jelenti, miszerint kilátás van reá, hogy Ausztria, Porosz-, Bajor- és Szászország uralkodói Salzburgban fognak találkozni. Hamburg, jul. 29. Azon tiltakozásra, melyet az osztrák polgári biztos Halbhuber báró May elfő atása, s Frese kiutasítása folytán Zedlitz urnái s a főparancsnokságnál benyújtott Zedlitz azzal válaszolt, miszerint a berlini cabinet kivételével senkinek sem tartozik felelősséggel. Az altonai városi hatóságok tiltakozásához számos schleswig-holsteini község csatlakozott. Augustenburg herczeg, esetleges fegyelmi rendszabályok kikerülése végett elbocsáttatását kérte a porosz hadsereg kötelékéből. Hamburg, jul. 29. A „Schleswig-Holsteiner Zig“ közli, miszerint főrangú osztrák tisztek Dr. May esete folytán Schleswigbe utaztak, hogy Halbhuber bárót a Dr. May elfogatása által megsértett osztrák katonai becsület érdekében erélyes eljárásra bírják, az utóbbi ellenben kijelentette, hogy utasítások nélkül van. Hamburg, júl. 29. A „Börsenhalle“ bécsi levelezője kezeskedik arról, hogy Ausztriának Olaszországhoz való közeledésére vonatkozó tárgyalások valósággal tartottak. A kezdeményezés Francziaországtól eredt ; Párisban ismételt értekezések jöttek létre, melyeknek eredménye Bécsbe jelentetett, hol azokra nem adatott tagadó válasz. Eutin (Holsteinban), jul. 29. Oldenburg nagyherczegi család megérkezése augustus közepére tétetik. Schleswig, jul. 29. A változás jelei tisztán kivehetők. Az osztrák kormány porosz részről meggőződést nyert a társbirtokosságot veszélyeztető pártszervezetek s mellékirományok létezéséről ,s Halbhuber bárónak utasítást adott, hogy egyetértésben Zedlitz úrral, azon tisztviselők s testületek ellen, melyek a herczeg születésnapját ünnepelték, a fennálló törvényeket érvényesítse. Eutin kastélyban az oldenburgi nagyherczeg közeli megérkezése határozottan jelentetett. Kópén hága, jul. 29. Keresztély király ma svédországi útjára indult. Lipcse, jul. 30. Beust miniszter ma délben erre utazott át, mint hallani Münchenbe megy. Itt bizonyosnak tartják az uralkodók összejövetelét Salzburgban. Brüssel, jul. 29. A király egészségi állapota annyira kedvező, hogy Ostendebe utazása többé nem szenved kétséget. Brüssel, jul. 30. Az „Ind. helyének jelentik Madridból, hogy Sevillában a plébánosok nyilvánosan papolnak az újítások ellen. A kormányzó törvényszék elé idéztette őket, de ellenszegültek. Madridban s más helyeken is hallani lázító prédikácziókat. Brüssel, jul. 30. Hírként hallani, hogy Sarolta mexikói császárné közelebb látogatást teend Belgiumban. A Nigra lovag egy jegyzéket hozott, mely a floretczi kabinet visszautasító válaszát foglalja magában az Ausztria által kitűzött elismerési feltételekre. Páris , jul. 29. Havannákból múlt hó 26-ról jelentik, hogy Cap Hatti ostroma folytattatik. Sa 1nave jóléti bizottmányt nevezett ki; a legtöbb család a hajókra vagy a consulatusokba menekült. — Napoleon herczeg ma volt Párisba érkezendő. Wajewski hir szerint herczegi czimet nyerend. A császár jó egészségnek örvend. A hajórajünnepélyre meghívott Humbert herczeg augustus 10-én érkezik Chalonsba. Nyugtalanságot okoz a „Courrier des Etats Unis“ jelentése, hogy Texasban 100,000 főnyi hadsereg központosíttatik, és hogy Hor 1e kineveztetett California kormányzójává. A „Köln. Zung“-nak a herczegségek kérdése feletti utolsó czikke Drouin de Lhuys-nak szószerinti fordításban terjesztetett elő. — Rómából jelentik, hogy ott valószinüleg egyetemes zsinat fog tartatni, melyen a pápa souverainitása dogmatice fog megállapíttatni. — Pacjieco, római spanyol követ beadta lemondását. Páris, jul. 30. Metternich bg holnap elutazik Johannisbergre, három havi szabadság időre. Mülinen gróf fogja helyettesíteni. Drouin de Lhuys a Bourgognebe megy s aug. 15-éig marad ott. Ulloa kedden érkezik ide. Pária, jul. 29. A császár holnap látogatandja meg a haldokló (?) Lipót királyt Brüsselben. Pacheco spanyol követ lemondása elfogadtatott. Páris, jul. 29. Plombiéresből tegnap este érkezett távirati jelentések szerint Napoleon császár egészségi állapota kitűnő. A „Moniteur“ levelezést közöl Washingtonból, mely constatrozza, hogy a Texas határán felállított szövetségi haderő czélját, a nyugalomnak az említett tartományban leendő fentartása képezi. A seregek a tartomány különböző részeiben osztatnak fel, hogy ott az ellenzéki szellemet elfojtsák. Páris, jul. 30. Azon ismételve felmerülő hírlapi hírek, hogy Olaszországnak Ausztria részéről leendő elismertetését illetőleg indítványok téteztek, vagy előleges tárgyalások tartattak volna, alapnélkülieknek jelentetnek ki. Pári jul. 29. A császárnak choleria rohama volt. Antonelli bibornoknak egy köriratra jelentetik, mely Vegezzi alkudozásait majdnem megegyezőknek mondja Lamarmora jegyzékével. Osztrák jegyzékről is van szó, melyben visszautasíttatik a vád, mintha Ausztria gátlólag folyt volna be a pápa és Olaszország közti alkudozások menetére. Páris, jul. 29. Hire jár, hogy a washingtoni cabinet és a juaristák közt egyesség jött létre ; aggodalommal várják a Mexicóból legközelebb érkező híreket, s a császár rendeletet adott ki, hogy azok rögtön megérkezésük után Plombieresbe jelentessenek. — Prim és Olozaga elutaztak résztveendők a spanyol progressisták gyűlésében. — Mgr. Claret Ibabe 1ta királyné volt gyóntató atyja Viehybe érkezett. Pária, jul. 30. Metternich herczeg holnap Johannisbergbe megy. Go 11 z báró augustus 1-én érkezik ide, s augustus 16-án Biaritzba indul, hol Bismarkkal fog találkozni. Páris, júl. 30. Olaszországnak a spanyol cabinet által történt elismeréséről szóló jegyzékében Drouin de Lhuys a többi közt reményét fejezi ki, hogy Victor Emanuel kormányát nem sokára Európa valamennyi hatalmassága el fogja ismerni. Páris, jul. 30. Lavalette Plombieresbe utazott a községi választásokról szóló jelentéssel. A császár Brüsselbe utazása elhasztatott. Páris, jul. 30. Noha a „Moniteur“ tagadja a császár betegségéről elterjedt hirt, mégis hitelre méló az. Nelaton s más orvosok Plombieresben vannak. A császárra jött cholerin roham okozta hogy, eltiltatott a fürdő használásától. A walesi bg. látogatása attól függ, váljon szándéklott látogatása idejében nem lesz-e a királynő az országból eltávozva. Mindkét részen készíttetnik hivatalos szónoklatok a cherburgi ünnepélyek alkalmára. London, jul. 30. A valentiai távirda igazgató jelenti : Az atlanti huzalt baj érte, melynek oka még nincs tudva. Az isolálás egészen eltűnt; a Great Easternről semmi tudósítás sincs s a közlekedés egészen megakadt vele. Tegnap délutánig hétszáz mértföldnyi volt elsülyesztve. •London, jul. 30. A transatlanti távirat huzalt baj érte, melynek okát még nem tudhatni ; közlőképessége megromlott, s most semmi közlekedés se létezik a Great Eastern és Valentin tengerparti állomás között. London, jul. 30. Tegnap Southamptonba érkezett Breckenridge tick és Helm őrnagy Délamerikából. Az angol admiralitás bizottmányt nevezett ki, mely az angol hadihajók közöl a legsebesebb járásuakat válogassa ki a tengerészeti ünnepélyre. Ausztriából „Fridrich“ gőzcorvettet, „Elisabeth“ jelzőgözöst és Ragusa ágyunaszádot várják. Fiorencz, jul. 28. A spanyol követségi állomás II. Ferencz királynál eltöröltetett. Anconaban f. hó 27-én 20 cholera eset constatiroztatott, melyek közül 4 halállal végződött. Madrid, jul. 28. Prim tábornok ide megérkezett. A progressista párt megmarad eddigi tartózkodó magaviseleténél. Tavira spanyol követ Chiliben, királyi rendelet folytán letétetett állomásából. Madrid, jul. 30. Mon visszalépése elfogadtatott, utóda Isturiz lesz. De Mercier franczia követ a kereskedelmi szerződés megkötése s Olaszország elismerésének eszközlése körül tett érdemei jutalmául a becsületrend nagykeresztjével diszittetett fel. Sok pap vád alá vettetett népizgatás miatt. New York, jul. 20. Charleston polgársága lefegyvereztetett. A csoportozás az utczákon esti órákban eltiltatott. Az itt tartott, egyébként gyéren látogatott meeting rokonszenvét fejezte ki Juarez irányában. Mexicóból jelentik, hogy Mejia tábornok a separatisták fegyvereit átszolgáltatta az Unió* nak. Újdonságok. Pé t. jul 31. © A kiegyeztetési programmot illetőleg következőkről értesül a „P. Lloyd“ bécsi levelezője. Legelébb a magyar országgyűlés fog nyilatkozni az államjogi kérdés fölött. A követelések folytán, melyeket ez emelend, olyan szűkebb birodalmi tanács felét hívnának össze a Lajthán túli országokból az államjogi tárgyalóra, azonban újabb választási rend alapján és csak „ad hoc.“ Ha azután egyezkedés jönne létre, e két testületből képeztetnék az összképviseleti testület. Ezek természetesen csak legszélsőbb körvonalai a „modus procedendi“-nek. (E hírt azzal a reservátával közöljük, hogy nem lettünk általa okosabbak, mert ezen formulázás épen úgy befogadja tág körébe a „két felelős ministerium“ eszméjét, mint ahogy visszavezethet a „teljes Reichsrath“ hoz.) — (B. Sennyey Pál tárnok ö exja) tegnapelőtt este Bécsbe utazott. Mint a „P. Lloyd“ értesül, a tárnok úr fontos tanácskozásokra hivatott meg. — (Almásy Pál.) A „P. Hírnök“ hiteles kutforrás szerint állítja azon hirt, mely szerint Ő Felsége Almásy Pálnak megengedni méltóztatott, hogy két hónapon át Karlsbadban a gyógyvizet használhassa egészsége helyreállítására. — A nélkül, hogy e hit valódiságát kétségbe vonnók, megjegyezzük, hogy ez a hit, baráti körökre nézve — újdonság. — (A magyar irodalom története) Toldy Ferencztől, egy kötetben, magán és iskolai használatra egyaránt alkalmas kézikönyv, mint a „Pol. Hetilap“ örömmel értesül, teljesen elkészült s pár hét alatt megjelenik. — (A pesti egyetem tanácsa) üdvözlő iratot intéz a bécsi egyetemhez 600 éves fenállásának ünnepélye alkalmából, hanem képviseltetni nem fogja magát, miután a jubilaeum programmja csak „austriai“ egyetemeket ismer s ez nem felel meg a magyar egyetem autonómiájának. (P. Ll.) — (Az akadémia épületében) gyorsan fog a munka. Az Esterházy képtár második emeleti része már elkészült, s a harmadik emeleti rész munkálatai is haladnak. — (Az augustusi zeneünnepélyre vonatkozó intézkedések.) Liszt Fér. „Erzsébet“ oratóriumában a magánszerepeket a bizottmány elkérése folytán a következő művésznők és művészek szíveskedtek elvállalni: u. m.: Pauli Markovics Ilka úrhölgy (Erzsébet,) Rabatiszky M. k. a. (Zsófia őrgrófnő), Bignio Lajos ur (Lajos őrgróf), Kőszeghy Károly ur (II. Frigyes császár) és Thaisz Péter úr (a magyar mágnás és az udvarmester sz ) A bizott«mány minden félreértés kikerülése tekintetéből szükségesnek tartja köztudomásra juttatni, hogy az aug. 15- és 17-én tartandó hangversenyekre — kivévén a napisajtó képviselőit s a hangversenyben közreműködőket — részint az ünnepélyre fordítandó nagy kiadások fedezése, részint az ez alkalommal kétségkívül szűknek mutatkozó vigadó nagy terem helyiségei megkímélése tekintetéből szabadjegyekben senkit sem részesíthet, mely határozat alól még a zenede bizottmányi tagjai sincsenek kivéve. A zene- és énekkarok elhelyezése szokottnál nagyobb tért igényelvén, s alig maradván a bizottmánynak annyi hely rendelkezése alatt, melylyel a fővárosi, vidéki és külföldi közönség igényeit kielégíthesse, a bizottmány ezen intézkedés által csakis elejét kívánja venni mindazon kellemetlenségeknek, melyek a szabadjegyek engedményezéséből keletkezhetnek. Az ezen hangversenyekre szóló jegyek kezelése egy külön albizottmányra bízatván, az azokra szolgáló előjegyzési, úgyszintén a válthatási határidőt annak idejében hírlapok utján tudatni fogja a t. közönséggel. Az aug. 20-án tartandó dalárünnepélybeni közreműködésre meghívott s magukat bejelentett t. ez. dalegyletekkel van szerencséje a bizottmánynak tudatni, hogy az általa kieszközlött elszállásolási határidőt az illető t. ez. szállástujdonosokkal ang. 18-tól—21-ig terjesztette ki bezárólag, felkérvén egyszersmind a megjelenendő t. egyleteket, hogy a fővárosban a jó megérkezésük határidejét ang. 18 ra szíveskedjenek határozni, hogy a bizottmány adatárünnepély részleteit tartalmazó programmot jó eleve egész biztossággal elkészíthesse, mely is az ünnepély előtt legalább is 8 nappal hírlapok nyomán fog közöltetni. Felkéretnek a t. ez. dalegyletek, hogy a dalárünnepélyben résztveendő tagjaik névsorát mielőbb beküldeni, s arra nézve is nyilatkozni szíveskedjenek, hogy általában ebajtanak-e, s ha igen, minő darabbal kivánnak külön előadást tartani a dalárünnepélyen. — (Pest emelkedése érdekében.) Egy figyelemre méltó s Pest emelkedése érdekében nagy fontosságu munkálat jelent meg, melynek bővebb ismertetését fentartjuk magunknak. A munka czime: „Dunaszabályozás Buda és Pest között. Pesti hajózási csatorna. A Csepelsziget és a soroksári Dunaág balpartján fekvő ártér ármentesítése Három javaslat Reitter Ferencz kir. főmérnöktől. Kézirat helyetti nyomtatvány.“