A Hon, 1865. szeptember (3. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

lalom írásba, föntartván a nekem átadott em­lékiratra való további felvilágosításokat. 1) Tökéletesen hozzájárulok magam is azon nézethez, miszerint a német szövetségi viszonyok reformálásához hozzá fogni valóságos szükség­gé vált. 2) Azt komolyan megfontolandónak tar­tom, hogy e czélból fejedelmek congressusa hi­vassák egybe Majna-Frankfurtba, és pedig már a f. h. 16-ára, —• először a határidő rövidsége miatt, más­részt pedig pusztán magában véve is; még pedig , a­­mivel az illető uralkodók nem készülhetnek elő ezen rendkívül nagy horderejű lépéshez, s ha ez még némileg lehetségessé tétet­hetnék is a határidő meghosszabbítása által, b) nagyon koczkáztatott dolog, az uralkodókat egy­mással tanácskoztatni oly tárgy felett, a­me­lyet igen okosan meg kell hányni vetni minden tekintetben, a­mi ilyen alakú collegiumban le­hetetlennek látszik, mint a tapasztalás immár gyakrabban bebizonyítá, minthogy a munka­­képesség hiányzik abból. Minélfogva okvetetlen czélszerűbbnek tartanám, hogy előbb a szövetség-gyűlés 11 szavazatát gyakorló álla­mok miniszterei hivatnának egybe, olyan elő­­leges tanácskozásra, a melyben ezen kérdés ex professo előkészittetnék, mely munkát aztán az egybehivandott uralkodók megerősíthetnék. 3. Aggályosnak látszik — tekintve több szövet­ségi állam kamarájának alkotását — a már meglevő rendi gyülekezetek delegátusainak egybehivása is, miután az azokból előállandó képviselők, kik otthon határozó szavazati jog­gal bírnak, soha sem elégesznek meg a parla­mentben csak tanácskozási szavazatképesség­gel, hanem szükségképen még más atributumok nyerésére is törekesznek, úgy­hogy már előre is bizonyosnak lehet tekinteni az egyetértés hiányzását. Ha ellenben valamennyi szövetségi állam számára egyenlő, egyáltalában conserva­tív választási szabályzat állapíttatnék meg, ak­kor lehetne rá kilátás, hogy conservatív parla­mentet fognak kapni, amely feladatául tűzné ki a kormányok erősítését, nem pedig elzsibbasz­tását, és melynek a csupán tanácskozási illeté­kességnél terjedelmesebb jogokat lehetne adni. 4. Nagy nehézségekkel fog járni az öt szavazat­ból álló végrehajtó directorium összeállítása, az Ausztrián és Poroszországon kívüli három sza­vazatnak kire ruházása miatt, a nélkül hogy az szükséges gyors és egybevágó összehatás bizto­síttatnék. A directorium összeállításának lénye­ges feltételét az arra ruházandó attributiók ké­pezik ; minél nagyobb lenne a directorium ha­talmi kiterjeszkedése , annál nehezebb lenne azon államok beleegyezését megnyerni, a­me­lyek nem vennének benne részt. Végre kényte­len vagyok még az elő nem készített, s elha­markodott uralkodók congressusára vonatkozó­lag, annak meggondolását ajánlani, hogy mi­csoda benyomást fogna az gyakorolni, ha az a congressus semmit nem végezne, vagy talán na­gyobb egyenetlenségben oszolna szét, mint a­milyennel egybegyült. Ilyen egybegyűlés még nem fordult elő a bécsi congressus óta. Milyen feltűnő volna az, és micsoda várako­zásokat fogna az ilyen készülődés ébreszteni? Szükség tehát, hogy biztos eredményt is ígér­jen, minélfogva elkerülhetetlenül megkivánta­­tik az eredményt biztositó előkészítés. Minél magasabbra feszíthetnek a várakozások rendkí­vüli rendszabályok által, annál könnyebb leene a forradalomnak az eredményt mint elégtelent tüntetni fel, s a résztvevő uralkodókat ezért személyesen felelősökké tenni. Gastein, 1863. aug. 3 ikán. Olaszország. (Nagyszerű demon­stratio.) A Bernben megjelenő „Bund“ olasz­országi tudósításokat említ, melyek határozat­lan híreket közölnek a tettpárt egy újabb közel kilátásba helyezett működéséről. E párt most fokozott tevékenységet fejt ki. Az „Opinione“ egy titkos mazzinista köriratot tesz közzé, uta­sításokkal a munkások és tanulók egy nagy­szerű demonstratiojára. A zászlón e felirat fog diszleni : „Róma főváros! Éljenek Garibaldi! Velencze! Háború Ausztriával!“ A „köztársaság és Mazzini“-féle kiáltást kerülni szándékoznak, hanem e helyett a franczia követséget követke­ző kiáltással tisztelnék meg : „Le a szövetség­gel, le a gőgösökkel, éljen a függetlenség!“ — A „N. Zűr. Zig“ szerint az izgatást aug. 29 én este kezdenék. Ez Aspromonte évnapja. Francziaország, Páris, aug. 27. (A közvélemény és a sajtó hangulata a gasteini egyezségre vonatkozólag) egyaránt ingerült a hűségek kérdésének megol­dása végett, bármennyire segélyezte a franczia politika, hogy a németországi dolgokkal nem törődik, s kétségen kívül áll, hogy olyan köszö­netet nem vártak a számtalanszor emlegetett franczia „visszatartózkodásért.“ — A „Siécle,“ az „Avenir national,“ a „Debats“ és a „Presse“ oly hangon beszélnek a németországi dolgok legújabb fordulatáról, hogy nyilatkozataikat német lapoknak bajos volna átvenni. A ,Pays“ szerencsét kíván a fanczia kormánynak, hogy állhatatosan távol tartotta magát a hűségek kér­désétől, melynek olyan kimenetele lett, hogy annak következménye csak igazolandnák a Francziaország által követett politikát. Amerika, Newyork, aug. 12. Megke­gyelmezési folyamodások: a had­sereg leszállítása.) A megkegyelmezés­ért Wash­ingtonba intézendő folyamodványo­kat a hatóságok bizonyítványaival kell ellátni. Hogy lehetségessé tétessék az egyes kérelme­zők múltjára és a forradalombani részvétére nézve mindent megtudni Parsons alabamai kor­mányzó a hivatalnokok által teendő kérdések sorozatát írta elő, mely oly gonddal van szer­kesztve , hogy a felelőnek majdnem lehetet­len életének valamely fontosabb eseményét a háborúból elhallgatni. A nevezetesebb kérdések a következők: Tartozott ön valaha valamely „fölvigyázati bizottmány “ hoz , mely a con­­foederatio ellenesei ellen volt fölállítva ? Adott ön parancsot, vagy vett abban részt, hogy valakire, ki a confoederationak nem hódolt, ku­tyákkal vadásszanak? Agyonlövetett e vagy akasztatott fel valaki az ön parancsára azért, mivel a confoederationak ellenszegült, vagy lőtt agyon és akasztott fel valakit ön maga ? A se­­cessionista nyilatkozat mellett volt e ön ? stb. E kérdések egyúttal világot vetnek a [UNK]/ eljárás­ra, melyet a forradalom alatt követtek. — Már volt említve, hogy f. évi máj. 1-én 1050000 em­ber volt feljegyezve a szövetségi hadsereg lisz­tein, s hogy azóta már több mint 700,000 embert bocsátottak el Az utóbbi hónap alatt 260,000 embert bocsátottak el s fizettek ki haladék nélkül, úgy hogy hátralékos zsold miatti panaszok nem fordulhatnak elő. A­mi a mexikói határokon le­vő csapatokat illeti, megvalósul azon hír, hogy a hadsereg egy nagy részét Texasban fogják elbocsátani; fizetők és más katonai hivatalno­kok már el is utaztak Texasba, hogy a Sheri­­dan-féle csapatok felét elbocsássák. A Rio Grande­nál minden csendes. A francziák által elfoglalt megerősített helyeket a jobb parton Francziaországból hozott ágyukkal jelentéke­nyen erősbítették, s ennek folytán a helyőrségi csapatokat alább szállították. Azt is hallani, hogy Brown tábornok Brownsville-ben parancs­noksága alól felmentetett. Esti posta, Páris, aug. 28. (A „France“ Mens­­dorff gróf visszavonulásáról s az ausztriai alkudozásokról Olaszor­szággal; a kormány szabadelvű engedményei.) A „France“-nak jelentik: „Bécsben Bloome grófot állítják Mensdorff gróf utódául, ki vissza fog vonulni (?), mivel ellenzi a Poroszországgali egyezkedést.“ A „France“ továbbá hallja, hogy az augustenburgi hercze­­get föláldozott porosz őrnagyi rangjáért egy osztrák ezred tulajd­onosságával és ezredesi ranggal kínálták meg ; a „France“ azon­ban kétségbe vonja , hogy a hó korona he­lyett csupa czímmel elégíttetné ki magát.­­ A „France“ a „Köln. Zig“ leleplezéseit az ausztriai tárgyalásokról Olaszországgal azon megjegyzéssel közli, hogy ezek igen is jól jel­lemzik az osztrák politika nehézségeit s azért tehát hasznos ezeket teljesen lefordítani.­­ Néhány nap óta itt ismét az a hír kering, hogy a kormány további szabadelvű engedményeket szándékozik tenni. A „Temps“ ma azon véle­ményt nyilvánítja, váljon a francziák még an­nyira hátra vannak-e, hogy ne lehetne őket az amerikaiakkal, belgákkal, angolokkal, svédek­kel, norvégekkel és dánokkal egy fokra ál­lítani ? T­á­v­i­r­a­t­o­k: G­r­a­t­z, aug. 30. A pettaui polgármester teg­nap lakomát rendezett azon stájerországi orszá­gos bizottmány itt jelen levő tagjainak tisztele­tére, kik egy birtokot jöttek ide megvásárolni, mely földmivelési és szőlőmivelési iskolául fog használtatni. Ez alkalomból K­a­i­s­e­r­f­e­l­d Móra következő — a jelen pillanatot tekint­ve — igen n­agyjelentőségü áldomás beszédet mondá: „A febr. alkotmány, s az azon alapuló trón­beszédek olyan Lajthán inneni jogeontinuitást képeznek, melyet a magyaroknak ép úgy tisz­teletben kell tartaniok, a mint mi az ő (magyar) alkotmányos jogaikat tiszteljük. Veszedelmes törekvés az, mikor Magyarország­­ királyában Ausztria császárától abstrahálni igyekeznek. Az petrogálások a Lajthán innen ép oly keveset ér­nek, mint a Lajthán túl, minélfogva a febr. al­kotmányon csak alkotmányos uton a birodalmi tanác­csal lehet változtatásokat tenni.“ München, aug. 30. A „Baier­ Zig“ kinyi­latkoztatja, hogy a bajor kormány, a­mióta tu­domására esett a gasteini egyezség, még inkább el van határozva a frankfurti szövetséggyűlésen lépéseket tenni. Augustenburg hgre nézve ezen­túl is azon nézet mellett marad, hogy egyedül ő jogosan hivatott uralkodója Schleswig-Hol­­steinnak. Berlin, aug. 30. A „Prov. Corr.“ a gasteini egyezség fontosságáról szóló czikkét e kép fe­jezi be : Az egyezmény folytán nemcsak kise­gítő út nyeretett a közös uralkodás kellemet­lenségeitől való menekvésre, hanem egyszer­smind elkészíttetett a Schleswig holsteini kér­dés végleges békés rendezésére vezető ösvény, a bécsi békeszerződés alapján. És miután mind­­a két hatalom feltalálta a helyes utat, remélhető, hogy a czél eléréséhez is közelebb jutottak. Berlin, aug. 30. Ausztria császárát s a ba­jor királyt vendégekül várják ide. Vilmos ki­rály csak a jövő hét végén érkezik vissza Ber­linbe. Schleswig, aug. 30. Manteuffel­dbe be­költözött Gottorp várkastélyba. Ma fogadtattak a hivatalnokok, kijelentetvén nekik ez alkalom­mal, hogy új homagialis esküt kell leten­niük. Zedlitz folytatandja az ügykezelést; Ho­henlohe­rg is itt maradt. Hamburg, aug. 30. A „Hamb. Correspon­­dent“-nek távirják Schleswigből, hogy Zedlitz Manteuffelnek adlátusa lesz. Hamburg, aug. 30. Bécsből távirják, hogy Gablenz altbngy elutazása bizonytalan időre elhalasztatott. Kopenhágából az a hir, hogy Keresztély király sajátkezüleg irt Napoleon császárhoz Észak - Schleswig visszaadatása ügyében. Köln, aug. 30. A „Köln, Blatter“ biztos for­rás után jelenti, hogy Haneberg apát hajlandó­nak nyilatkozott a kölni érsekség elfogadására. Basel, aug. 30. Tegnap este a Luzernből érkező vonat összeütközött egy Zofingennél meg­állapodott tehervonattal, melynek több kocsiját feldönté­s összezúzta; maga a vonat kevés kárt szenvedett; csupán a mozdonyvezető s egy ba­­seli sebesült meg. Páris, aug. 30. A „Patrie“ kijelenti: Fran­cziaország becsülete nem engedi meg, hogy a gasteini egyezményt helyeselje. A császár állítólag bel­reformokkal foglalko­zik. A miniszterek illető szakaikat személyesen képviselnék a kamarában. Hírlik, hogy Abd el- Kader kiáltványt szándékszik intézni az arabok­hoz, melyben alávetést tanácsol nekik. Páris, aug. 30. úgy hallani, hogy a minisz­terek meg fogják kapni ügyeknek személyes képviselését a törvényhozó testben és a senatus­­ban. Blanqui, — aki 1839 óta jóformán folyvást börtönben töltötte idejét, politikai vétségek vé­gett, — a „Presserben nyilatkozik azon igaz­ságtalanság ellen, hogy legutóbbi négyévi fog­sága 00 nappal hosszabbittatott meg a semmi­sítő törvényszék ítéletének késlekedése miatt. P­á­r­i­s aug. 30. Dánia ismét felhozta itt a nemzetiség kérdését Észak-Schleswigre vonat­kozólag; Poroszországnak Schleswig északi ré­szének visszaengedése esetére Dánia nyugot­­indiai szigeteit ajánlja. A nyugoti hatalmak és Oroszország — állítólag — helyben hagyják ezen eszmét, s Poroszország megegyezésére is számítnak. Páris, aug. 30. A „Patrie“ valószínűnek tartja e Zarauzi találkozást, de mely csak ma­gán jellemű leend. Amadeus liget mindamellett hogy incognitó jelent meg, Cadixban a helyi hatóságok s a tartomány főkapitánya fogadták. Csütörtökön diplomatiai elfogadás volt. Drouin és a német közép államok követei élénken köz­lekedtek. A kholerin itt erősen dühöng kivált a gyermekek között. Páris, aug. 30. Napoleon hg tegnap eluta­zott Pranginha. Páris, aug. 30. Az esti „Moniteur“ heti szemléjében ezeket mondja: A Gasteinban alá­írt egyezségek közzététettek. Nem akarunk a különféle pontokba bocsátkozni. De lehetetlen nem constatálnunk, hogy mennyire nem helyes­­lőleg fogadtatott egész Németországban a gasteini egyezmény. A hűségek uniójának elvét eddigelé a bécs­i és berlini kabinetek a legállha­­tatosabban hirdették. A gasteini megállapo­dásokban egészen ellenkező irányt követtek. Egyébiránt nem foglalják azok magukban a hűségek részvevőjét sorsuknak végleges szabá­lyozásában és nem veszik figyelembe az észak schleswigiek nemzetiségét. Igaz, hogy a két ud­var ideiglenesnek adja ki ezen combinatiót. Csupán egyelőre osztakoztak meg földrajzilag uralkodói jogaik gyakorlásában. Tanácsos lesz tehát bevárni az idejét midőn majd végleges ítéletet lehetend a herczegségek ügyében kö­vetett politikájukról mondani. A „Moniteur“ he­lyesli d’Azeglionak az olaszországi választások­ra vonatkozólag közzétett eszméit. A buka­­resti zavargásokra vonatkozólag pedig azt mondja, hogy azon zavargások a herczegsé­­gekben élénk forrongást idéztek elő, hogy a Cuza fejedelem elleni panaszok nem alapta­lanok. A bécsi lapok beavatkozásról beszél­nek. A „Mónit­“ nem akar beavatkozást, se col­lect, sem különleges beavatkozás nem kell neki, amiből csak a bonyodalmak egész sorozata ke­letkeznék a kabinetekre nézve. A dolgok ilye­tén állásában tehát egyedüli czélszerű mód Ku­­za fejedelemmel megértetni, mennyire szüksé­ges, hogy kifogástalan politika követése által üsse helyre a dolgot, s rendet csináljon önön igazolására, s a kabinetek ne vonják meg tőle a jelen körülmények között erkölcsi támogatá­sukat. Nikicsenkov, azon orosz, ki az orosz követ­ségi palotában gyilkos merényt kísérlett meg, ma lett elitélve örökös kényszermunkára. London, aug. 30. A Reuter-féle iroda a né­met nagyhatalmak közötti s a hűségek jövőjé­re vonatkozó egyezség tartalmát ezekben fog­lalva közli: Először: a hűségek kérdése végle­ges megoldásának egyedüli alapját a bécsi béke­­szerződés képezi. A hűségekbeni uralkodói örök­lés rendje fölött egyedül a két német nagyhata­lom bír érvényes joggal határozni. Másodszor: Poroszország átveszi a hűségek folytonos ka­tonai védelmét, s ezen tekintetből a hűségek hadserőit is­ Ezen megállapodás elismerése alapfeltételét képezi Schleswig-Holstein leendő fejedelme trónraléptetésének. 11­j­­t­o­n­s­á­g­o­k. Pest, aug 31. — (Kinevezések.) „Mint a „Wiener Zig“ mai száma közli: Császár­i Felsége­k. B­á­n­f­f­y Bélát kraszna megyei és b. Bánhidy Albertet csanádmegyei főispánná méltóztatott kinevezni.­­ (A lipótvárosi templom épité­­s­e.) Tegnap délelötti 11 órakor a pest-lipótvárosi plébánián tartott templom­építési bizottmányi ülésben előterjesztett kimutatás szerint az idei 100,000 ftnyi kölcsönre aláírt 90,000 ft lerová­sára eddig befizettetett 68,900 ft, továbbá ada­kozások gyanánt befolyt 9701 ft, a vallásalap­ból utalványoztatokt 20,000 ft, s így mindössze bevezetett 98,601 ft, mely összegből mostanig 68,860 ft lett az építési kiadásokra fordítva. Az egész építkezési idő alatt az építésre fordított összeg 454,701 ft 55 krra rúg. A kölcsönre be­fizetett 68,900 fttal mindössze 523,601 ft 55 kr folyt be, a mostanig terjedő építési kiadások pedig 485,939 ftot tesznek.­­ A sekrestye be­járatához szükséges lépcsők szállítása elhatá­roztatván, annak 1013 ftnyi árbani megszerzése a mauthauseni gránit-kőbányából fog eszközöl­tetni. Az ülés végén megjelent Liszt Ferencz is, kinek Ráth plébános a bizottmány nevében köszönetét fejezte ki, hogy hangversenye jö­vedelmének egy részét a lipótvárosi templom építésére szentelte. A hangverseny összes jöve­delme 5592 ft, tiszta jövedelme 5080 ft 9 kr, melyből a lipótvárosi templomnak mintegy 1270 ft jut. — (Schagm­ager. n. e. érsek) a hozzá intézett­ felszólításra, hogy Bécsbe utazzék, ta­­gadólag válaszolt, s azzal mentegeti magát, hogy egyházi ügyei nagyon elfoglalják, hogy fürdőre is kell utaznia. — (Az orsz. magyar gazd. egyesü­let) igazgató választmánya sept. 18-án tartja rendes havi ülését. — (Almási Balogh Pál) ismert termé­szettudós, a „F. L.“ szerint, „Az Oczeán virág kertjei“ czimü munkán dolgozik. — (Benedek táborszernagyról)), mint a bécsi „Pressernek Veronából írják, ka­tonai körökben az a hír jár, hogy nem fog egy­hamar állomására visszatérni, hanem hossza­sabb szabadságot fog kérni. Távolléte alatt Schmerling lovag altábornagy fogja vezetni az olaszországi hadsereg parancsnokságát. — (A magyar orvosok és termé­szetvizsgálók) első közgyűlése Pozsony­ban aug. 28-ban d. e. 10 órakor, nagy számú közönség jelenlétében, a városi redoute-terem­­ben kezdődött. Az elnökséget gr. Zichy Károly és dr. Balassa János, a jegyzőkönyvet Rómer Flóris és Kanka Károly vitték. Az elnököt meg­jelenésekor zajos és hosszan tartó éljenekkel fogadták, ki szép és talpraesett beszéddel nyi­totta meg a gyűlést. A megnyitó beszéd után Gottl Mór, pozsonyi polgármester tartott üdvöz­lő beszédet, utána Mednyánszky Dénes b. a pozsonyi természettudományi társulat elnöke üdvözlő a gyülekezetét. Az üdvözlő beszédek után a különféle testületek üdvözlő iratai s több jelentés lett felolvasva. Este a város nagy ban­­quettet rendezett 800 személyre.­­ (A vízvezetéki részvénytársu­lat) megalakulását a szükséges előmunkálatok megtételéhez az engedély a m. kir. udv. cancellá­­ria részéről megadatván, mint a „S “ írja, az erre vonatkozó, s tegnap leérkezett rendelvényben a magy. k. helytartótanácsnak meghagyatott, hogy az alapszabályokat annak idején felterjesztvén, a vállalkozókat már jelenleg oda utasítja, mi­szerint a társulati alaptőke teljesen, 200 ftra szóló egész részvényekben lesz elhelyezendő. Az előterjesztett terv szerint tudniillik a 800,000 ftnyi alaptőke 3000 darab 200 ftos s 2000 da­rab 100 ftos részvény kibocsátása által lett vol­na biztosítandó. — (A magyarországi m­ü­e­g­y­l­e­t) uj kiállítása aug. 30-tól sept. 30 ig tart. Összesen 82 mű­ van kiállítva, ezek közül 74 olajfestvény. Bemeneti dij 18 kr. — (A „Hortobágy“ által említett visszaélést) illetőleg Kél­er László a nemz. színház pénztárnoka nyilatkozik, hogy miután hivatalos órái 9-től 1-ig, és este 6 órától az előadás végéig tartanak, a vád őt semmi­esetre, hanem vagy a pénztárnoki segédet, vagy más valakit illet. A vizsgálatot tehát jó lesz folytatni, s úgy hisszük, nem lesz nehéz kiderí­teni, ki ült akkor a pénztárnál. — (A „B­u­d­a­p­e­s­t­i Szemle“) közelebb­ről megjelent füzeteinek tartalmából teslhibából kimaradt Boissier „Varro“-jának ismertetése Schwarcz Gyulától. — (A nemzeti testgyakorló inté­zetben) a szünidő bevégződvén, a testgya­korlatok f. évi sept. 1-én kezdetüket veszik és a mindkét nembeli növendékek naponkint 7­5 —6 óra között a testgyakorlatokban oktatást nyerendnek. Az oktatás magyar, német és fran­czia nyelven történik, magánoktatást minden órában lehet venni. — (Tüzeset.) Tegnap este a nagy szélben a ferencz­városi viola-utczában tűz ütött ki s két kisebb ház leégett. — (A lőcsei ág. hitv. ev. államgym­­nasiumban) a tanitás jövő 1865/6. tanévre september hó 4-én kezdődik, s az ottani 12 I egyénből álló tanártestület még egy tanárral fog szaporittatni, kinek főszakmája a magyar nyelv és irodalom leend. — (Borszesz-finomitó társulat.) Mint a „S." írja, Ebner N. F. és társainak az általuk Pesten tervezett „borszesz-finomitó rész­vény­társulat“ megalakulására szükséges előin­­tézkedések megtételéhez a felsőbb engedély megadatott. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A pesti János-napi vásár. Annyi kedvezőtlen eredményű, csekély for­galmú vásár után, végre olyanról tehetünk je­lentést, mely a várakozáson felül jól ütött ki. Legváratlanabb volt a közműveknek és gyártmányoknak, előbbi vásárokhoz hasonlítva, igen élénk üzlete. Azonban épen a vidéki kereskedőknek eddigi visszatartása, — melynek folytán készleteik csaknem egészen elfogytak — eredményezte a mostani élénksé­get ; daczára az efféle czikkek tetemes áremel­kedésének, jelentékeny bevásárlások történtek, főleg a közönségesebb gyapjú- és gyapotszöve­­tekből, valamint vászonból, melynek finomabb minőségei is keresettek voltak. Az üzlet javulá­sa azonban nem terjedt ki a tartozások beszedésére és a készfizetésekre, mi legjobban bizonyítja, hogy az üzleti élénk­ség nem a fogyasztó közönség javult pénzviszo­nyainak, hanem egyedül az elhalaszthatlan szükségletnek, mely ruhafélére mutatkozik, me­lyeket a kereskedők, hogy a forgalom egészen meg ne szűnjön, várakozásra kénytelenek elad­ni a közönségnek. A gyapjúüzlet irányzatáról már minapi heti szemlénkben tettünk jelentést; itt csupán a forgalmat és az árakat jegyezzük fel részlete­sebben. Eladatott: összes vásári készlet tehát 50,000 mázsa. Az árak következők voltak : Egynyiretű igen finom 138—­143 ft, finom 122 130 ft, kö­zépfinom 110—120 ft, közép 90—100 ft, fésűs finom 115—118 ft, középfinom 100—110 ft, kö­zép 95—104 ft, homokos finom 105—112 ft, kö­zépfinom 75—80 ft, silány 65—70 ft. Két­­nyirettt téli, egész finom urasági 110—112 ft, hegységi finom fehér 104—106 ft, tiszamel­­léki jobb 90—95 ft, silányabb 84—88 ft, mis­­kolcz-heves-gyöngyösi 86—92 ft, bácskai 70— 80 ft, báránygyapjú nagyon finom 130—140 ft, finom 115—125 ft, közép 92—98 ft, silány 80 —85 ft, kőrgyapju nagyon finom 130—135 ft, finom 115—125 ft, közép 105—112 ft, silány 90 —95 ft, cserzőgyapju finom 80—88 ft, közép 70—78 ft, silány 68—70 ft, raczkás erdélyi 111 —112 ft, bánsági kézzel mosott 78—83 ft, úsz­tatott 74—78 ft, nemesitett 85­­ 90 ft, magyar gyapjú békési 55—62 ft, bánsági kézzel mosott 54—57 ft, úsztatott 52—55 ft. Törökországi szilvának a vásár első he­tében lanyha üzlete volt, később azonban kivi­telre élénkebb kereslet mutatkozott, forgalom mintegy 5000 mázsa; árak: oct.­novemberben szállítandó 9l/a­ft hordókban, 9 ft 15kr zsákok­ban, később a tulajdonosok többet is köve­teltek. A méznek idei t­rmését illetőleg kedvező várakozások tápláltatnak s ennélfogva a régi készlet nem lön figyelemre méltatva; magyar­­országi később szállítandó 177a—18 fton kínál­­tatott, de a vevők még olcsóbb árakat várnak. Viaszból összesen mintegy 150 mázsa hozatott a piaczra: a felvidéki 96ya—98 fton gyorsan elkelt; más fajta el volt hanyagolva; a vásár végén második kézből 103—104 ftot követeltek. Hamuzsírból tetemes szállítmányok ér­keztek ; a házi hamu 10V4—­101/» fton kelt; er­délyi kékes 1­3/4—12 ft; illiriai 15—16 ft, ma­gyarországi fehér 13—14 ft, kékes erdei dara­bokban llYa­ 12 ft. Borból csupán a silányabb minőségű ke­restetett ; a vásárra összesen mintegy 15,000 akó szállitatott hajókon, legnagyobbrészt tava­lyi, melynek legnagyobb része elkelt 6—7, a többféle 8 fton hordóétól; a bornak csekély for­galma volt. Kenderből leginkább csak tavalyi volt a piaczon, miután a nedves időjárás miatt az idei még nem készülhetett el. A fogyasztás ré­széről meglehetős kereslet tapasztaltatok, mely azonban nem volt kielégíthető. Árak : nyers 17 ft 50 kr—20 ft,csipkés szegély nélkül 26—28 ft, csipkés szegél­lyel 20 ft kötélnek való szegély nélkül 30 ft, szegél­lyel 22 ft 50 kr, gerebenek hos­szú szegél­lyel 32 ft, szegély nélkül 24 ft, gerebenek nyerskender 22 ft 50 kr—23 ft, ve­gyes fonat, vargakender hosszú, betét nélkül 35—65 ft, csepü, minősége szerint 9 ft 50 kr— 14 forint. Rongynak, vászonból és gyapotból való­nak ára alig változott; a papír csekély kelendő­ségének s a gyártás némely akadályainak tu­lajdonítandó, hogy az drágább nem lett, a cse­kély beszállítás daczára. Gyapjúrongy, mely a múlt hóban nagyon el volt hanyagolva, 8 annak folytán árszökkenést szenvedett, most ismét ke­resettebb volt. Árak : fehér 0.25—9.25, félfe­hér 7—8 ft, irodai 5—6 ft, csomag 4.25—5.50, kék vászon 5.30—75, fehér gyapot 6 ft—6 ft 50 kr. To 11 ubó­l leginkább jobb minőségűt hoz­tak be összesen közel 4000 mázsát, mely leg­nagyobbrészt eladatott; a finomabb fajta el volt hanyagolva s 6—8 fttal olcsóbb lett; a közép­fajta fentartotta magát eddigi árán s 50—90 fton kelt; silány 35—45. Nyers bőrből tetemes szállítmányok ér­keztek, mig a vevők csekély számmal voltak képviselve, minélfogva e czikk üzlete lanyha volt, s az árak 2—4 fttal mázsánkint alább szállottak, kivévén nehéz minőségűre nézve, melyből kevesebb volt behozva, minélfogva ára fentarthatta magát; eladatott ökörbőrből 2000 db, a nehéz 28—30, a könnyű 23—26 fton, tehénbőrből 6000 db, a nehéz 16—19, a kön­­nyű 12—15 fton, lóbőrből 5000 db 5—77* fton páronkint; üsző-és tinóbőr 40—43 fton kelt mázsánkint. Borjúbőr kevés hozatott be ; keres­let élénk ; ára, fejestül 92—97 ft, fő nélkül 100 —106 ft mázsánkint. Juhbőr erdélyi 138—142 ft, 102 dbonkint, német gyapjas 2—21/« ft pá­ronkint; báránybőr szerbiai 110—115 ft, bán­sági 1 lő—130 ft, német 65—75 ft, törökországi könnyű 86—90 ft 102 dbonkint. Nyulbőr is keresett volt és 32—34 fton kelt 118 dbonkint Kidolgozott bőrnek meglehetős élénk üzlete; árak : barna fejbőr 105—115 ft, kön­­­nyű barna 208—216 ft, fontos bőr 80—85 ft. Egyéb czikkekről már minapi heti szemlénk­ben tettünk jelentést, s miután azóta semmi vál­tozás nem történt, s jelentékenyebb eladások sem jöttek létre, csak az ott mondottakat ismé­telhetnénk. Posztó- és fésűsgyapjúból . 18,000 mázsa. Kétnyi retűből................... 6,000 „ Bőr-, bárány- és cserzőgyap­­júból..................................... . 2,000 „ Magyar és raczkás gyapjúból 9,000 „ összesen . . . 35,000 „ el nem adatott . . 15,000 „ Nemzeti színház. Augusztus 1-ére pén­tekre van kitűzve :„A csacska nő­k“. Vígjáték 3 felv. Dumanoir után fordította Fele­ki Miklós. Rendező: Szigligeti. A nógrádmegy­ei gazd. egyesület részéről 1865-ik évi augusztus 8-án egyesületi elnök gr. Czebrián Lász­l­ó ur elnök­l­ete a 1 a11 Szécsényben tartott közgyűlés Jegyzőkönyve. (Vége.) 153. Olvastatott Várady Lajos ügyvéd jelen­tése, melyben előterjeszti, hogy az egylet 190 hátralékos, s 1830 ft hátralékot képviselő tag­ját megidéztetvén, azon tartozásból 90 tag 809 ftot befizetett, a hátralévő 1031 ft iránt pedig a perek részint marasztaló ítélettel ellátva, részint ítélet alá terjesztve folyamatban vannak, — jelentvén továbbá, hogy ezen összegből a folyó év végéig 500 ftot behajthatónak biztosan remélt, s hogy némely tagokat , kiknek irányában a perlekedést kétséges kimenetűnek tartotta , s különösen a külmegyeieket aláírási ívek hiánya miatt, költségkímélésből ez ideig meg nem idéztette, magát további eljárására nézve utasí­tással elláttatni kéri. Az előterjesztett ügyvédi jelentés tudomá­sul vétetvén, nehogy az ügyvéd valamely tag meg nem idéztetése miatt kedvezés, hanyag­ság, vagy mi érdekkel, és szempontból gya­­nusitassék, az egylet beszedhető követelései pedig hasztalan költségeskedés mellőzésével mielőbb behajtassanak: a folyamatban lévő pe­rek felöli tudomás­szerzés, a hátralékosok név­sorának átnézése, a megidéztetendő tagoknak kijelölése, s minden kérdésekhez az illető ügy­véd úr közreműködésének igénybevétele az egy­leti elnök gróf úr elnöklete alatt Szilassy Fe­rencz, Sztativányi Ferencz, Balogh Antal, Szi­lassy Miklós, Jeszenszky Danó, Benyiczky Gyu­la, Tallián Gyula és Sztranyovszky Péter urak­ból alkotott, s kiküldött alválasztmányra bizatik, az eljárás iránti jelentés beváratván. 154. Az elnökség az egyesület vagyonállásá­ról a közgyűlés folyama alatt felmutatott adatok figyelembe ajánlása mellett, a közönséget a mai közgyűlés egyik kitűzött tanácskozási főbb tár­gya, az egy fekvő birtoknak egyleti közvagyonul szereztetését javasló alválasztmányi vélemény taglalására, s az e tárgyban a 163. számú vá­lasztmányi végzéshez képest végleges határozat­hozatalra hívja föl. Minthogy az alválasztmányilag javallott bir­tokvétel alapját valamely hitelintézetnél eszköz­­lendő nagyobb kölcsön képezné; a szükséges kölcsön biztosítéka pedig egyes egyesületi tagok jótállása vagyis magán vagyonuknak e czélra lekötése, s betáblázási bejegyeztetéssel terhel­­tetése mint egyedül czélhoz vezető, s a vételi tervezetben is kijelölt eszközről feltételeztetnék; a javallott fekvő birtokvétel, magán­vagyonuk­kal a kölcsön alapjául biztosítékot nyújtó egyes tagok ajánlkozása hiányában, s az egyleti pénz­tárnak egy terjedelmesebb birtok megszerzésére képtelensége és csekély volta miatt, nem léte­síthető, mi okból az ajánlott birtokvételi terv kivitele kedvezőbb időre halasztatván, az e tárgyra vonatkozó iratok a levéltárba helyez­tetni rendeltettek. 155. Több szécsényi és szécsényvidéki egye­sület­i tagok, a tagsági dijaknak részükről ké­nyelmesebben és pontosabban eszközlendő be­­fizethetése végett egy Szécsényben lakó egyleti pénztárnok kineveztetését indítványozván . Az indítvány, s abban foglalt kivonat mél­tánylásául Novottny Pál kereskedő ur az egyleti tagsági dijaknak az egyleti tagoktól, nyugta mellett elfogadására, s a bevett összegeknek az egyleti pénztárba időnkinti beszolgáltatásá­ra jelen végzés közlése által felkéretni rendel­tetett. 156. A juhászati szakosztály több rendbeli, különösen a 180. számú végzésben foglalt meg­bízatásánál fogva az 1866-ik évi máj. havában rendezendő juh kiállítás programmját előter­jesztvén: Az egész terjedelmében elfogadtatott, s an­nak kellő számú példányokban kinyomatása és szétküldetése, valamint a kivitel részletei fölötti intézkedésre az elnökség felkéretett. Minthogy pedig a programaiban kitűzött s elfogadott jutalmazási dijak által, melyek ősz *

Next