A Hon, 1865. november (3. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-01 / 251. szám

leg fennálló törvényes szabályok egyelőre válto­zatlan érvény­ben­­ maradnak­­, hacsak már a bérleti szerződésekbe valamely feltétel nem ve­tett volna fel, a jelen törvény a­kalmazására vo­natkozólag. 18. Cz. Az égetett szeszes folyadékoknak a fém­vonalon át kivitelénél minden alkoholome­­ter-foktól, 12 Reaumur-hőmérséknél, az 5. czikk­­ben meghatározott 5 ujkrnyi adó-öszlet, a rend­kívüli pótlékokkal együtt, visszatérittetik. 19. Cz. Az eddigi szabályok által megadatott adómentesség, az öntermelésü anyagokból saját házi szükséglettel pálinka-termelést illetőleg, a megállapított határokon s feltételeken belül fenn­marad. 20. Cz. A jelen törvény vé­rehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Bécs, oct. 18-án 1865. Ferencz József, s. k. B e 1 c r e d i s. k. L a r i s c h s. k. Legfelsőbb rendeletre: Lovag Meyer Bernát s. k. (Sürg.) Ausztria, Bécs. (A fenyegető jegyzékek kö­zösségének származás­a.) A „N. Fr. Z.“ bécsi levelezője figyelemre méltó felvilágositá­sokat közöl arra nézve, hogy mint sikerült a ber­lini kabinetnek a bécsit rábírni a Frankfurthoz intézett fenyegető jegyzékkeli fellépésre s ezen adatok összevágnak más ide vonatkozó közle­ményekkel, melyekből kitetszik, hogy a leg­több belátással bíró államférfiak sajnálatra mél­tónak találják a megtörtént lépést, melyet most mind a két nagyhatalmi kormány szerény kifeje­zéseire hivatkozva igyekszik legyezgetn­i. Hanem az nem lehet semmi tekintetben kielégítő, mert az első lépés m­egtörténvén, nem igen fog ez a dolog már most annyiban maradhatni, s számot lehet rá tartani, hogy az első hibát második is fogja követni zott. 1000 osztrák Jalapából és Perateből Alá­törne megrohanása következtében kivonulni kénytelenitlelvén, Alatorne által úgy meg­veret­tek, hogy egész tüzérségüket elvesztették s 600 jutott fogságba. A mexikói császár Newyorkban tartózkodó consulja ezen utóbbi tudósítást va­lótlannak nyilvánítja. Külföld, Francziaország, P­á­r­i­s , oct. 28. (A fr­an­czia csa­p­a­t­o­k M­e­xi­k­ó­b­ó­l vi­s­­­szavonásáról) a „France“ egy sugalma­­zottnak látszó czikkében azt mondja, hogy erre vonatkozólag minden szabályozva van a múlt évi ápril 10 év kötött egyezségben, mely világo­san mondja, miszerint csak azon arányban fog­nak a franczia csapatok kivonulni Mexikóból, a­mely arányban Miksa császár benszülöttekből kiállított csapatokkal fogja azokat pótolhatni, s csak akkor távozhatnak véglegesen a mexikói földről, ha majd tökéletesen biztosítva lesznek azon érdekek, melyek Francziaországot odaszó­lították. „Egyébiránt — mond a France“ — úgy állnak az Egyesült államokkali viszonyaink, miszerint nem az Egyesült államok magatartása lenne okolható, ha a mexikói császárság conso­­­lidálása komoly nehézségekbe ütköznék. Pár­is, oct. 28. (A „Pays“ az olaszor­szági uj választások eredményé­ről) megelégedéssel szól. Örül, hogy csaknem mindenütt kisebbségben maradtak a mazzinisták és ultramo­ntanok s a szabadelvű és alkotmányos párt győz; azt is jónak találja, hogy a mérsékelt katholikus pártnak választottai lesznek a parla­mentben, mert ez által mintegy elismerik a dol­gok uj rendjét s fellépésükkel mérsékelhetik az olasz kormánynak Róma irányábani magatartá­sát. Egyébiránt úgy is meg van gy­őződve a „Pays“, hogy a florenczi kormány a sz. szék irányában bölcs­ és tiszteletteljes magatartást követend, amiről a franczia kormánynak sok­szorosan tett ígéretei eléggé kezeskednek. Úgy hiszik Párisban , hogy Ratazzi lesz a ka­mara elnöke, s nem sokára reá miniszter­­elnök, a­mit a franczia kabinet örömest látna. — Clarendon Fordnak angol külügy­miniszterré kineveztetése is örömmel fogadtat­nék. — Megvalósul, hogy az 1867-iki költség­­vetésben jelentékeny megtakarítások hozatnak be , melyeknek össszege 90 millióra menend ; a középitkezési tervek vissza fognának vonatni, s igy az áll­ami erdők nem adatnak el. — A cholera elől még folyvást szöknek sokan Páris­­ból, kiterjedéséről nem tudhatni bizonyosat ; a „Patrie,“ tegnap azt írta , hogy hirtelen alább­­­hagyott két nap óta. Úgy látszik, hogy most az ország északi részébe veszi magát; Arrasban már kiütött. A Theatre des Chateles igazgatója nagy falragaszok által keres 300 szép fiatal leányt; jó fizetést ígérve, azt mondják, hogy ne­hezen hoz annyit össze. Angolország, London, oct. 28. —(A frankfurti sürgönyökre vonatkozó lapvélemények) mindennap fordulnak elő még folyvást. A „M. Post“ idevonatkozó czik­­két „rajnaij szövetséggel“ fenyegetőzve zárja be. A „Daily news“ alig tud szavakat találni bá­mulása és elszomorodása kifejezésére. A „Pal- Mal-Gazette“ azt mondja, hogy ez az eset nem csupán németországi, de európai fontossággal bír, amennyiben elárulta Bismarck fogásait és Poroszország terjeszkedési vágyát. Ausztriát úgy tekinti, mint amelyet gyengeségénél fogva rántottak be a czimboraságba.­­ A „Herald“ párisi levelezője sajnálja Bismarckot, hogy annyira elhagyja magát kapatni a sikerült igazságtalanság által, s hogy nem látja, mi­szerint egy nálánál sokkal ügyesebb tervcsi­­nálónak dolgozik a kezére. Meg kell tudnia, ha még nem tudja, miszerint csupán Poroszország az az egyetlen ország Európában, a­melyre Francziaország haragszik, s mindent elkövet a középállamoknál oly hangulatot él­ezteni , a­mely hajlandó lenne egy második Rajna szövet­­ségre, franczia oltalom alatt. S habár magukban véve nem sokat nyomnak is a latban, de 400000 franczia szurony által támogattatva, aligha meg nem átkoztatnák Bismarckkal azt az órát, mi­dőn eívül álli­á fel, hogy : a hatalom a jog.“ Amerika. N­ewy­or­k, oct. 18. (A fentek congressusa;Ortega szabadlábon, Mexikóból.) A fentek congressusa múlt hét­főn egybegyű­lt Philadelphiában; az elnök jelen­tette, hogy az izlandi köztársasági hatóságoktól részletes tudósítások érkeztek, melyek bátorító közleményeket tartalmaznak.A társulat haladás­ban van, s ha az előre tolt előcsatárok el is hul­lottak volna, a csatárláncz nincs áttörve, kato­nai és pénzügyi hivatalok rendeztetnek, s örö­mest látnák az izlandiak, ha amerikai testvéreik segítségeikkel előmozdítanák az ügyet. Min­den éjjel tartatnak közgyűlések. — Ortega juarista tábornok elfogatását az Allez ezredes által mexikói toborzásokra kiadott összegek okozták. Egyébiránt biztosíték mellett szabad­lábra bocsáttatott. Az amerikai lapok sze­rint Mexikóban Cajacaban és Sinaloában felke­lés tört ki. A császár­i hallomás szerint a con­­foederatio volt tisztjei közöl többeket alkalma­ Esti posta. Pár­is, oct. 28. (Törekvések a csá­szár és Napoleon hg kibékitésére; Hübner báró Párisba é­r­k­e­z­é­s­e.) Kü­lönböző oldalról sokat fáradoztak abban, hogy Napoleon herczeget ismét teljesen kibékitsék a császárral. Már állították is, hogy ismét el fogja foglalni a kiállítási bizottmány elnökségét és meg fog jelenni az ünnepélyeken Compiégne­s ben. A „Moniteur“ azonban ma reggel megem­lékezik az éljenzésekről, melyekkel Victor Em­a­­nueltg és a portugál királyi párt Turinban üdvö­zölték, a herczeget és nejét pedig, kik et ovatio alkalmával ugyanazon erkélyen állottak, nem említi. Talán a herczeg egy Olaszországot illető újabb nyilatkozattal fog bocsánatot eszközölni; ugyanis egy különös levelet irt volna, melyben egyedüli mentő eszköznek tartja az olasz pénz­ügyekre nézve a hadsereg leszállítását, s ajánl­ja, hogy a római és velenczei kérdés egyelőre mellőztessék.­­­ Hübner báró az új osztrák kö­vet Rómában, Bretagne-ból,veje jószágáról teg­nap érkezett ide hajadon leánya kíséretében. Rögtön hosszasabb beszélgetése volt Drounyn de Lhuys­nál, úgy látszik még­sem mondtak sokat a békülékeny utasításokról, melyeket Hüb­ner báró kapott volna, legalább itt igyekezett Bach merev fellépését, mint egy olyan időszak­hoz tartozót feltüntetni, melyen már túl vagyunk. A franczia külügyminiszernek többször ismételte volna, hogy ő, mennyire hatalmában áll, meg fogja tenni a magáét, hogy Francziaországgal öszhangzólag haladjanak („marcher d’accord“). Hübner báró ma este Rómába utazik. London, oct. 27. (Palmerston teme­tés­e.) Ma délután egy órakor vette kezdetét Palmerston földi maradványainak örök nyuga­lomra költöztetése. A végtisztesség minden a continensen szokásos látványosság és zaj, n. m. zene, harangozás és katonai pompa nélkül ment végbe. Még csak sorfalnak se használtatott katonaság, hanem 2000 gyalog s kevés lovas rendőr végezte az egész rendfentartási szol­gálatot, a legnagyobb pontossággal. A Westende város­részben mindenütt zárva voltak a boltok; a cytiben is sok helyütt; a középületeken és a Temsen horgonyzó hajókon a lobogók árboczde­­rékig voltak leeresztve; a d­ubbok erkélyei fekete postával valának betakarva, s a főnemesi és középületek ablakai befüggönyözve. A teme­tésre megjelent roppant népség közt aránylag kevesen jöttek valami gyászjel nélkül. A Cam­bridge houset reggeli 10 órától fogva tömérdek nép környezte, előtte az ír önkénytes csapat­ból, melynek tiszteletbeli kapitánya volt, 200 ember képezett őrsorompót, az előud­varban mat­rózok és Broadland vidékéről való vadász ön­kénytesek tettek tiszteletőrségi szolgálatot. Cla­rendon gr., Sir Charles Wood, Shaftesbury 1., Cowper, Argyll hg., Cordwell és Russell jöttek legelőbb a halottas házhoz ; utánuk későbben jelent meg Cambridge leg. mély gyászban a térdszalag renddel, a ház elnöke, a miniszterek és számos vidéki küldöttség. Pontban 12 órakor ment be a halottas kocsi hat fekete ló által vo­natva, s csupán az elhunyt czimerei különböz­tették meg, más halottas szekerektől; s miután a koporsó, mely az elhunyt nevét, születése és halála idejét viselé, feltétetett, azonnal elindult a menet. A halottas szekeret tiz négylovas gyászkocsi követte, öt az elhunyt rokonai s legközelebb barátai, öt a miniszterek, az alsó ház elnöke, a canterbury-i érsek, Cambridge hg, s a királynőt képviselő Bury Viscont szá­mára. A gyászvonathoz csatlakoztak a király­nő, a Walesi herczeg, a Cambridge herczeg és herczegné hat- és négy lovas fogatai vörös b­szbérruhás cselédséggel, melynek ruházata részben széles fátyollal volt eltakarva; vég­re a követek, képviselők , vidéki küldöttsé­gek s az elhunyt barátainak fogatai következ­tek oly hosszú sorban, hogy az egész menet egy ponton jó három­negyed óra alatt haladt el. A temetés legünnepélyesebb jellegét a roppant tömeg tiszteletteljes mély csendje képezé. A Westminster főegyházban behelyeztetvén örök nyughelyére, megható látvány volt Palmerston magas állású hivataltársait némán összecsopor­tosulni, s utolsó tekintetet vetve a koporsóra, távozni. Mindnyájuk között Russell volt legbá­natosabb. Derby és Disraeli nem voltak jelen. I’­­t v i­r­a­t­o­k. Prága, oct. 30. Rothkirch gr. orsz. főmar­­schal ma Bécsbe hivatott s elis ment a cseh helytartói állomás átvétele végett. Berlin, oct. 30. Ausztria és Poroszország hallomás szerint megegyeztek a felett, hogy a National-Verein-nak nem szabad továbbra is fennállani. — Itt kellemetlen benyomást okozott azon hír, hogy a középállamok a holsteini rendi gyűlés egybehivatását akarják a Bundnál indít­ványozni, mert félnek, hogy Ausztria támogatni fogja ez indítványt. — Folyvást hírlik, mikép Poroszország Holsteinért 40 millió tallér esetle­ges kielégítési összeget ajánlott volna Ausztri­ának. Frankfurt, okt. 29. A nemzeti egylet köz­gyűléséről szóló politikai jelentés a tegnap 9 órakor este tartott bizottm­ányi ülésben véglege­sen megállapíttatott. A jelentés egy bevezetés­ből s hat szakaszból áll. A bevezetésben constatálva van, hogy az egylet a pillanatnyi helyzet nehézségei közepett legalább az erkölcsi erőt megőrizte, mely lénye­ges előfeltétele a bekövetkezendő sikernek. A jelentés I. szakasza a schleswig-holstein ügyről szól ekkép: Ausztria csak azért vett részt a háborúban, mert meg akarja akadályozni, hogy Poroszország ne húzzon a dologból egyoldalúlag hasznot, Ausztria megfelelő kártalanítása nélkül. Porosz­­ország egészen más helyzetben van. Poroszor­szág czéljai a herczegségekben a mostani — részben általa előidézett — viszonyok közt s az eddig alkalmazott eszközökkel el nem érhetők. Sem a közbeesőleg történtek, sem az ügyek mostani állása nem indíthatja a nemzeti egyle­tet arra , hogy állását megvá­ltoztassa. Pro­­grammja e két pontból áll: 1. Hogy a hűségek állami viszonyai a jog­­meggyőződés mértéke s a hgségek lakosainak óhajtásai értelmében szabályoztassanak. 2. Hogy a hgségek tegyék meg Poroszország­nak azon engedményeket, melyeket Németor­szág s különösen tengerészetének jövöje paran­­csolólag követelnek. E programm a hgségek s átalában a szabad­elvű Németország által elfogadtatott. A mártius 20-ai berlini compromissum biztosítja a hűségek önállóságát a KHUgyekben, másrészről több en­gedményt tesz Poroszországnak s azt a schleswig­­holsteini nép a sajtó utján, egyleteiben s külön­féle testületeiben helybenhagyta. — Azonban a schleswig-holsteini k­érdés végleges szabályozá­sa jogér­vényesen csak a schleswig-holsteini nép szavazata által történhetik. Az annexiót a külföldtől oly áron kellene megvásárolni, me­lyet Bismark nem adhat meg, ha akarná is.­­ Habár pedig Poroszországban itt ott a nép vé­leménye a hatalomnagyobbitás csalékony kilá­tásai által elvakittatja magát, de a porosz nép össznézetét s összakaratát csak képviselőháza fejezheti ki. A II. szakasz előadja Poroszország belállapo­­tait s elismeréssel szól a szilárdság- és kitartás­ról, melyet a porosz nép s képviselői az alkot­mányjog melletti harczban kifejtettek. A III. szakasz Ausztria helyzetéről szól s mondja . Az új alkotmányválság kimenetele még most minden számításon kívül esik. Ausztria német része az eléje kitűzött feladattal szemben még most nem tud tanácsot adni önmagának; e ta­nács nem jöhet kívülről. Míg majd Ausztria német része követendő eljárása zsinórmértékét önmagában fel nem találja, a német nemzeti párt nem képes állást foglalni az új fordulattal szemben. Csak egyet kell szemügyre venni, a csehek hadjáratát a németség ellen Csehország­ban ; a német nemzeti pártnak itt van hatás­köre. A IV. szakasz a német közép- s kisállamok­ról szól, s mondja, hogy ezek közöl csak Baden tüntet fel megnyugtató képet. Az V. szakasz a külföldre vonatkozik. A VI. szakaszban ez áll: Németország s Eu­rópa helyzete nehézségeket támaszt a nemzeti egylet mostani állása elé. Férfias kitartást s kettőztetett tevékenységet kell tanúsítani. Az egylet nem hagyja el a törvényes tért, fenyege­tésektől nem ijed meg, s a pillanat kedvezőtlen­sége által nem térítteti el magát feladatától. Most még Németország életében oly helyet tölt be, melyet még sokáig nem pótolhat semd. A nagy német reformegylet nyomtalanul tűnt el, s az annak megujjára legközelebb tett kisérle­­tek eredménytelenségük által eléggé bizo­nyit­ják, hogy a nemzeti egylet programmján k­ül a nagy nemzeti czélokra irányzott tevékenység­nek nincs anyaga. Az egylet legkevésbbé fo­gadhatja el azon nézetet, hogy a né­metek al­kotmányos egyesülésének kérdése elejtendő, s hogy a nemzeti po­ltikáról le kell mondani, hogy az egyes államokban belügyeinek kifejlesztésé­re annál több erőt lehesse­n fordítani. A nemzet nagy feladatára való figyelem soha sem volt hátrányos a­z egyes államok szabad fejlődésére, — mialatt más részről a hatalmi kérdés, melyet Németországnak a maga életében meg kell ol­datnia, nem halasztható. A nemzeti egylet azt egyelőre csak szellemileg s erkölcsileg, a köz­vetlen gyakorlati eredményre való kilátás nél­kül, mozdíthat­ja elő ; azonban annak a közvé­lemény napirendjéről nem szabad letűnnie, a nép szivében folytonosan ápoltatnia kell. Ez azon feladat, melyet a nemzeti egylet minden körülmény közt betölthet, s melyet be is kell töltenie, mert betöltése lényeges előrölt­telét képezi a végczél — mely a szabadságban egye­sülendő Németország újjáalakítása — elérését. Frankfurt, oct. 30. Ma van a kasseli, nas­­saui és darmstadti fejedelmek összejövetele Ho­nauban, mely­­ a politika felett értekeznek. Köln, oct. BO. A mai „Köln. Zg“ azt állítja, hogy Ausztria azért ragaszkodik kevésbbé a februári programaihoz, mint inkább az Elbe­rgségek Poroszországhoz csatoltatását pártolja, mivel az utóbbi eset kártérítésre nyújt igényt. Hamburg, oct. 30. A „Hamb.­urg“ azon hitt, hogy Augustenburg hg Manteucei levelére válaszolni szándékozik, jó forrás után kohol­mánynak nyilvánítja. P­ár­i­s, oct. 30. A „Moniteur“ szerint migr­ehigi pápai nuntius tegnap magánkihallgatta­­táson volt a császárnál. P­á­r­i­s, oct. 30. Napoleon hg állítólag egy levélben abbeli meggyőződését nyilvánította volna, miszerint Velencze megszerzésének egye­düli módja csak az Olaszország pénzviszonyai­­nak jobbulásától függ. Paris, oct. 30. Az algíri fölkelés terjed. Mac Mahon elhalasztotta elutazását, s hadsegé­dét Favre ezredest küldte Párisba. Fould lelé­­pésével fenyegetőzve sürgeté a hadi kiadások 12 millióval kevesebbre szállítását, s meg is nyerte. A vámőrök száma kevesbet tetni fog. Se­ward Mexicoi a vonatkozó jegyzékére azonnal felelt Drouin igen udvarias hangon. A tegnapi miniszter­tanács a mexicoi csapatok mielőbbi visszavonását elhatározta. A porosz zenekar már két hangversenyt adott. Fl­o­r­e­n­c­z, okt. 29. (Éjjel.) Pepoli, Min­ghetti, Garibaldi, Boggio, Cantù, Condes Reggio újra megválasztatlak. — Az estig tudomásra jutott többi választások nagyobb része a mér­sékelt pártiak jelöltjeire estek. Florencz, oct. 29. (Éjjel.) Az „Italie“ megerősíti, hogy Napoleon hg és Clotilde hgne Florencz érintése nélkül térnek vissza várezba­ Úgy hiszik, hogy a portugál felsége ,kik no­vember 10 én érkeznek ide, nem lesznek jelen a parlament megnyitásán. London, oct. 30. A porosz koronaherczeg családjával együtt ideérkezett. dort, a m. kir. udv. cancellária elnöki titkárát magyar királyi herolddá méltóztatott kinevezni. A herold a koronázási ünnepélynél szerepel, mely alkalommal közvetlenül a király előtt lo­vagol. E méltósággal 210 ft évi fizetés van egy­bekötve. — (Eszterházy Móricz gróf,­ mint a „P. Lloyd“ bécsi levelezője hallja, az országgyű­lés alatt elfoglalja ülését a felsőházban. — (Az erdélyi királyfi hivatalo­sok névsora.) Kir. főkormányszék: 1. Gr. Folliot de Crenneville Lajos. 2. Fogarasi Mihály. 3. gr. Nemes János. 4. Id. Groisz Gusz­táv. 5. b. Bornemisza János. 6. Id. gr. Bethlen Gábor. 7. Haupt Frigyes. 8. Id. b. Kemény Do­mokos. 9. Nagy Elek. 10. Schmidt Konrád. 11. Lázár Sándor. 12. Jakab Bogdán. 13. Ranicher Jakab. 14. Dániel Imre. 15. Buttyán László. 16. Pataki Dániel. 17. Gebbel Károly. 18. Páll Sándor. 19. Hajós János. 20. Popovics Servianu. 21. Schreiber Frigyes. 22. Kovásznai Goch Jó­zsef. 23. Bárd Miklós. 24. Porucz Sámuel. 25. Vajda László. 26. Székely Dániel. 27. Kedves Alajos. 28. Grúz Albert. 29. Bell Fr­gyes. 30. Kromberg József.— Királyi tábla: 31. b. Apor Károly. 32. Alduleanu János. 33. Szent­­györgyi Imre. 34. Sebestyén Gergely. 35.­­Or­­bonás Mihály 36. Kabos László. 37. Tribusz Antal. 38. Moga Demeter. 39. Sztojka Antal. 40. Román György. 41. Mezei István. 42. Papp Máté Grigi. 43. Kajetán Miklós. 44. Bodola János. 45. Berzeviczy József. 46. Sándor Já­nos. 47. Topler Károly. 48. Gáli Lajos. — Főispánok és főtisztek: 49 Pogány György. 50. Ládar Ágoston. 51. Gr. Béldi Ferencz. 52. Báró Kemény György. 53. B. Józsika Lajos. 54. Báró Bánffy Dániel. 55. Veér Farkas. 56. Báró Nopcsa Ferencz, 57. Puskáriu János,58. Bohoczek­y Sándor,59. Dániel Gábor, 60. Gr. Kálnoki Dénes, ó1.Mikó Antal, 62. Báró Horváth Albert, 63. Béldi Gergely. —­­Királyi hivatalosok. 64. Angyal György, 65. B. Apor Lázár, 66. B Apor József, 67. Ba­lázs József, 68. B. Bálinthi­ József, 69. B. Bánffi Albert, 70. Gr. Bánffy Miklós, 71. B. Bánffy Zsigmond, 72. Baranyai Gergely, 73. Barcsay László, 74 Baricziu György, 75. Gr. Béldi György, 76. Gr. Bethlen Domokos, 77. Id. gróf Bethlen Ferencz, 78. Ifj. gr. Bethlen Gábor, 79. gr. Bethlen Imre, 80. Id. gr. Bethlen Jó­zsef, 81. ifjabb Bethlen Lajos, 82. Gróf Beth­len Mihály, 83. Idősb gróf Bethlen ,­ 84. Bin­der Pál György, 85. Biró Pál, 86. Bogo­ta Sámuel, 87. Bologa Jakab, 88. Boér György, 89. b. Brud­ental József, 90. Constantin Iván, 91. gr. Csáky György, 92. Czák Károly, 93. b. Diószegi Antal, 94. Dobra Sándor, 95. Domzsa György, 96. Donáth Farkas, 97. Kránosz Jere­miás, 98. gr. Eszterházi László, 99. Fekete Sá­muel, 100. Filtsch József, 101. Földváry Fe­rencz, 102. Földvári György, 103. Földvári Jó­zsef, 104. báró Friedenfels Drotleff Ödön, 105. Fülei Cs. István, 106. Gál János, 107. Gálfalvi Imre, 108. b. Gerliczi Albert, 109. Gyárfás Elek, 11O. gr. Gyulai Ferencz, 111. gr. Gyulai Lajos, 112. gr. Haller Ferencz, 113. gr. Haller Ignácz, 114. b. Henter József, 115. Herbert Eduárd, 11. Her­berth Mihály,­­17. Hollaki Ferencz, 118. Horváth István, 119. b. Inczédi Zsigmond, 120. Istvánffy Pál, 121. Iszlai László, 122. b. Jó­sika János, 123. Kabos Dániel, 124. gr. Kálnoki Pál, 125. káptalan, Károlyfej­érvári, 126. Kon­vent, hold, szűzmáriáról czimzett kolozsmonos­tori, 127 Keczeli Mihály, 128. b. Kemény Fe­rencz, 129. Keserű Mózes, 130. Kirchner Fri­gyes, 131. gróf Kornis Gábor, 132. Koronka Antal, 133. Kovács István, 134. Kriza János, 135. Lászlóffy Antal, 136. Lészai Lőrincz, 137. Macellária Ilyés, 138. Macskási Péter, 139. Major János, 140. Mann Péter, 141. Máriaff­y József, 142. gr. Mikes János, 143. gr. Mikó Imre, 144. b. Miske Imre, 145. Moldován Deme­ter, 146. Mósa Jós., 147. Muntiánu Gábor, 148. Nagy József, 149. b. Nopcsa László, 150. Pap Alajos, 151. Pekri Imre, 152. Pocsa János, 153. báró Popp Zenobius Constantin , 154. Popp Maczedon, 155. Popp Vazul László, 156. Radnótfai Nagy Sámuel, 157 b. Rauber Károly, 158. gr. Rhédei János, 159. Rettegi Mi­hály, 160. Roth Frigyes, 161. b. Rosenfeld La­jos, 162. b. Salmen Ferencz, 163 b. Schaguna András, 164. b. Schuller Löwenthal Károly, 165. Schneider Frigyes, 166. Simion Elek, 167. Conte Slerka Salutia, 168. Szabó Lajos, 169. Szatsvay Zsigmond, 170. Szalánczy József, 171. Szeredai Ignácz, 172. id. gr. Teleki Domokos, 173. gr. Teleki Miklós, 174. gr. Teleki Sámuel, 175. Teutsch György Dániel, 176.gr. Toldalagi Mihály, 177. gr. Thoroczkai Miklós, 178. Tho­­roczkai Sándor, 179. Trausch József Ferencz, 180. Ugrón István, 181. Ugrón Lázár, 182. Uj­­falvi Sándor, 183. Vancsa János, 184. gr. Wass Albert, 185. gr. Wass Miklós, 186. Vasics Pál, 187. Warthler József, 188. ifj. b. Wesselényi Ferencz, 189. Zimmerman András József.­­ (A lelkes tiszai koronás kerü­let), mint a „P. N.“ jelenti, az akadémia pa­lotája építésére 3000 frtot adományozott. — (Az üllői eset) megvizsgálására ki­küldött bizottság eljárását egyik helyi lap gya­núsítja. Nem szándékunk itt tiszta jel­le­m­­ű hazafiak védelmére kelni, miután erre nem szorultak, s különben is olyan l­aptól ered e gya­núsítás, mely már régebben harczol azon jelölt mellett, kinek megválasztatását a hivatalukkal visszaélő elöljárók még fegyveres hatalommal is elő akarják mozdítani. E tárgyat nem szán­dékunk különben többször felvenni, miután itt a közvélemény, fog majd leghelyesebben ítélni. — (Ifj. Emich Gusztáv) f. hó 28-dikán délután vezető oltárhoz a belvárosi főtemplom­ban Tormay Etelka úrhölgyet, Pest városa volt jeles főorvosának leányát. Násznagyok vol­tak id.Kemény Zsigmond, B­a­r­t­a­l György, dr. Hoffmann kórházi főorvos és Jókai Mór. Az áldomások közül különösen kiemeljük Bartal Györgyét, ki a násznagyok közöl hár­mat, és pedig Bartalt, Keményt és Jókait a pi­­thiai triposhoz hasonlitá, kiknek egymást támo­gatni kell. Jókai Mór is „mondott egy humoristi­kus toasztot, mely az „Üstökösében fog nap­világot látni. ” (A kir. magyar természettudo­mányi társulat), mint a „P. N “ biztos for­rásból értesül, január, február és mártius hó­napokban néhány népszerű előadást fog ren­dezni a természettudományok köréből, többnyi­re mutatványokkal vagy kísérletekkel. Ily elő­adások tartásár­a már többen ajánlkoztak, úgy­szintén többen fel is fognak kéretni. Előintéz­­kedések tételére a társulat választmánya kebe­léből egy bizottmány neveztetett ki, mely mű­ködése eredményét annak idejében a napi­la­pok utján a közönségnek tudomására jutta­­tandja. —­ (A budai műegyetemi segély­egylet) f. hó 29-én tartotta tisztújító közgyű­lését. Elnökül megválasztatott, Baranyai György két szavazatnyi többséggel. A bizottmány tag­jaivá pedig következők lőnek : Basa Gábor, Emney Gyula, Harmos Béla főjegyző, Hausz­­mann szertárnok, Heszlényi Gyula, Kalmár Dezső aljegyző, László Gyula alelnök, Pohl Ottó pénztárnok, Szemző Nándor és Sztoczek Károly.­­ (A budapesti közúti vaspálya­társulat és a város) között felmerült kér­dések már tisztába vannak hozva, s ennek foly­tán a társulat rögtön megkezdi az építkezést. — (Követválasztások Erdélyben.) Székely-Udvarhely város mint a „Korúak“ táv­irati utón é­tesül — f. hó 26-án követekül Boér Jánost és Kassai Ignácz ügyvédet választá. — (Az irói segélyegylet) javára jövő január hóban tánczestélyt rendeznek a városi redoute-ban. Az elnökség Királyi Pált kérte fel a rendezésre, s illetőleg a rendező választ­mány megalakítására.­­ (A B­ö­h­m-m­ú­z­e­u­m.) Az akadémia teg­napi ülésében az archaeologiai bizottmány s főleg Deák Ferencz javaslatára elhatározta­tott, hogy a helyi, tanácshoz fölterjesztés tété­tik, melyben a nevezetes Böhm múzeumnak a magyar nemzeti múzeum számára megvétele országos költségen a főkormányszéknek a leg­­hathatósabban fog ajánltatni. — (A „Magyar gazdasszonyok he­ti­l­a­p­j­a“) befejező száma mellett, a „Kiadó hivatal“ részéről néhány külön sor jelent meg mellékletül, azon lapokat jelölve ki, melyek kö­zül olvasóinknak választani lehet kármentesíté­sül, azon ár erejéig, mely még előfizetések ideje leteltéig jár. E sortok közzé azonban tévedésből, néhány zavart előidézhető szó is tüzeték zár­jelben, a képek oda nem értése iránt. Újabb félreértések elkerülése miatt sietünk tisztelt volt olvasóinkat oda utasítani, méltóztassanak magukat kizárólag csak a lapunk október 26 -á­ról kelt 43-ik számában megjelent „Lapunk ol­vasóihoz“ czímzett búcsúszavainkhoz tartani, s a szerint intézkedni a képek még hátralevő dijára nézve. Ezt magunk s a lap érdemes ki­adója, Emich Gusztáv ur nevében kérjük. Pest, oct. 31-ikén 1865. V­a­c­h­o 11 Sándorné. — (Kempelen Győző elhunyt iró társunk síremléke) tegnap lett felállítva a kerepesi ut melletti temetőben. A hamuszin márványból készült sírkő mintegy 8 láb ma­gasságú pyramist képez. A rajta levő egyszerű síriratot a boldogult még életében megírta, be­töltvén abban egyszersmind az évszámot is A sírkő Gerenday Antalnál készült, kit mi­dőn a csinos munkáért megdicsérünk, egyúttal elismerést érdemlő méltányosságát is fölemlít­ik, melyet az árszabásnál tanúsított, midőn megtudta, hogy a sirkő magyar író hamvai fölé emeltetik. Mint biztosan értesülünk, az előfizetés utján e sirkő felállítására kiadott „Kempelen Győző munkái“ már e hét folytán megküldetnek az előfizetőknek. Tiszta jövedelem a sírkőre alig 80 ft. A sírkő került 220 ftba. — (Botrányos kihágás.) Soroksárról B­i­r­o­y Béla orvos úrtól a következő sorokat vesszük: F. hó 28-án egy közönséges korcsmár verekedésnek látszó esemény adta elő magát, mely közelebbről vizsgálva mégis jelentékeny­nek bizonyul be, miután természeténél fogva az illető hatóságot némi dolgok felfedezésére ve­zetheti. Ugyanis Végh Sándor gyáli pásztor a soroksári vendégfogadóban egy ital­bort rendelt magának , mit a fogadós egész készséggel teljesített de egyúttal kérdé vendégét, hogy „ki éljen ?“ — „Gróf Keglevich“, jön a válasz , mire a vendéglős káromkodva egy széket ragad , s a békés vendéget nyak­szirten üti, úgy, hogy az eszméletlenül esik a földre, mire a ‘vendéglős még nehány ar­­czába tett lábrugással igyekezett megkezdett művét befejezni. Egy, a szegény eszméletlen embert védeni akarónak szintén fejére ütött és megvérezte. Az első agyrázkódást és 21/s htt­velyknyi nagy fejsebbel tetemes vérvesztést szen­vedett, — és ki hinné, mikor a sértett ember feleszmélt, bevallja, hogy az ütést nem azért kapta, mivel Pilisyt nem élteté, hanem azért, hogy a korcsmárosnak egy titkát beszélte, t. i. hogy a postamester ablakait ő zuzatá be, és még mindazokét bezúzatja, kik Keglevich-zászlót mernek kitűzni. Ezen eset is szégyenitő az illető pártra nézve, s his­szük, hogy a bűntett nem fogj­a kikerülni a hatóság figyelmét. A sebe­sült orvosi ápolás alatt van, azonban élete nem forog veszélyben. — A következő sorokat vettük: Folyó hó 26-án több pesti iskola­tanítótól a terézvárosi összeíró bizottmány megtagadta választói jegyek kiszolgáltatását, azon szűkkeblű magyarázattal, hogy fent nevezett bizottmány csak oly iskola tanítót ismer el választónak, ki valamely pest városi iskolánál mint igazgató tanitó — régiesen főtanitó — 800 ft évi fizetéssel működik, így a többi osztály tanítók, kik kisebb fizetésben ré­szegülnek, joguktól a fent említett bizottmány által megfosztatnak, holott ezek is okmányos és a t. városi tanács által kinevezett tanítók — sokan már 20 éven túl szolgálják Pest városát. — fölül rá 48-ban u. m. 61-ben minden kifogás nélkül gyakorolták választói jogukat. — És most, midőn az ország fennen hirdeti a törvé­nyességet, akarja ama bizottság — amúgy Lustkandl féle modorban — a törvénynek vilá­gos szavait félre­magyarázni, és épen oly egyé­nek kétségtelen jogát önkényesen elvitatni, kik a község gyermekeinek nevelésében gyakran sanyarú anyagi helyzet mellett is egész oda­adással működnek.­­ (Az ipar haladását) figyelemmel kísérni kötelessége a sajtónak, s így elismerés­sel kell megemlékeznünk Pozdech József pesti polgár újabb találmányairól a harang-fel­szerelési készülékeket illetőleg. E találmányo­kat tegnap egy szakértő bizottmány vizsgálta meg, s minden tekintetben figyelemre méltók­nak és gyakorlatiaknak ismerte el. Pozdech egyebeket is talált fel, s hire már a külföldre is eljutott. — (Az állandó kertészeti és gaz­dasági kiállítási és beszerzési Ba­zár) megnyittatott a pesti vngazda épületben. — Alkalmilag bővebben fogunk róla szólni. — (Lampel Róbert jóhírü könyv­­kereskedése) (eddig a városház téren) üzle­tét áttévé egy uj nagyobb boltba, váczi-utcza 12. sz. alá, (Mocsonyi féle házba), s figyelmez­tetjük a t. közönséget ezen bolt-változtatás la­punk mai számában lévő jelentésére. — (Skalniczky építész) a város ré­széről, egy diadalív tervezetének elkészítésével bízatott meg, mely diadalív Császár ő Felsége * Újdonságok. Pest, oct. 3b — (Császár Ő Felsége) Pestre érke­zését illetőleg olvassuk a „P. L.“-ban: Reymond Ferencz cs. k. udvari titkár a legközelebbi na­pokban Buda-Pestre fog érkezni, hogy 0 Felsé­geik fogadására a szükséges előkészületeket a budai várpalotában megtegye. — A „Dr. J.“nak írják Bécsből: Udvari körökben nagy előkészü­letekkel foglalkoznak császár és császárné . Felségeik Pesten mulatása alkalmára. Általáno­san a következő programm van meghatározva: Császár ő Felsége 5-én fog Pestre érkezni,hogy 7-én az uj akadémiai palotát, 10-én pedig az országgyűlést megnyissa. A mig az országgyű­lés a verificatió munkálatait bevégzi, Ő Felsége Bécsben fog időzni; ekkor azonban császárné ő Felségével, a császári gyermekekké Pestre fog jönni, s a farsangot Budán tölti. A császárné patronatusa alatt, ki a magyar nyelvet 2 évi ta­nulás után már szépen beszéli, a farsang alatt több fényes udvari bál és ünnepély fog tartatni. — (K­i­n­e­v­e­z­é­s.) A „P. L1.“ bécsi levelező­je szerint Császár Ő Felsége Werner Sán­

Next