A Hon, 1866. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-12 / 108. szám

108 fk sz. Szombat, május 12. Előfizetési díj: Festán küldve vagy Budapesten házhoz hordva egy hónapra ...... 1 firt 75 kr. 3 hónapra........................... 5 frt 25 kr. 6 hónapra 10 frt 50 kr Az előfizetés tuz év folytán minden hónapban megkezdhető, s..nnek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzlányék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : • Ferencziek tere 7-ik szám 1-ső emelet Hetékesitő lakása : Ország-ut 18-ik szám 2-dik emelet. Siradóhivatal : Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 18 Beiktatási díj : 7 hasábos ilyféle petit sora ... 7 itri Bélyegdij minden beigtatásért . . 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel llyikt-téri 5 hasábos petit-sorért . . 25 kr. Az előfizetési díj a lap kiadó hivatalához küldendő. (Ferencziek tere 7. sz. földszint.) E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el P BST , MÁJUS 11. Politikai Szemle. (II). A német szövetségi gyűlés szerdai ülése, melyre a napokban az egész politikai világ figyelme fordult, mindenesetre érdekes mozzanat a német bonyodalomban. Szászország — tudomás szerint — előterjesztvén a szövetségi gyűlés szombati ülésében azon sürgönyöket, melyek a lefegyverkezés kérdésében közte és Poroszország között váltottak, azt indítváyozá: miként határozza el haladéktalanul a szövetségi gyűlés, a porosz kir. kormánynak a végetti megkeresését, hogy, tekintettel a szövetségi alkotmány el-ik czikkelyére, szolgáltatna teljes megnyugtatást a szövetségnek kellő fölvilágosítás által. A szász követ egyszersmind kijelentette, miként kormánya addig is jogosítottnak és kötelezettnek tartja magát minden, a viszonyok által megengedett védelmi intézkedésre. Ezen indítvány fölött a múlt szerdán szavazott a szövetségi gyűlés. Szászország indítványa elfogadtatott 10 szavazattal 5 ellenében. Az indítvány mellett szavaztak : Ausztria, Bajorország, Szászország, Hannover, Würtemberg, Baden, Hessen-Darmstadt, a szász házak, Braunschweig és Nassau s a 16-ik Curia. Ellene szavaztak : Poroszország, Mecklenburg, a 15 és 17-ik Curia. Kurhessen a bizottmányhoz utasítás mellett szavazott , Luxenburg nem szavazott. Ezen szavazás — mint Bécsben vélik— a Német-szövetség pártállásának biztos előjele, a kitörendő háború esetére. Poroszország nyilatkozata, melyet a német szövetségi gyűlés szerdai ülésében a szász indítványra vonatkozólag tett,igen fontos, s azt hisszük, hogy ez is tájékozást szolgáltat Poroszország további lépései iránt. Poroszország újólag utalván készületeinek védelmi jellemére, azon várakozását fejezte ki , miként a Szövetség rá fogja bírni mind Szászországot, mind Ausztriát, hogy bevallott Poroszország elleni készületeiket megszüntessék, különben oly következmények jöhetnek elő, melyek Poroszországot kényszeríthetik, hogy csak saját biztonsága és európai hatalmi állása legyenek előtte irányadók. Poroszország ezen nyilatkozatából azt következtethetni, hogy a Német szövetségből kilépése — mit annyit emlegettek — hamar bekövetkezhető eshetőség. Ez, valószínűleg, akkor fogna bekövetkezni, midőn a Német-szövetség katonai fenyegető állást venne Poroszország ellenében. Még a Német-szövetség szerdai határozata nem döntő. Különben azt sem tudjuk, vajon a szövetségi gyűlés megelégedett-e Poroszország nyilatkozatával, vagy pedig — azzal meg nem elégedve — további lépéseket teend, miután a követek utasítást kaptak illető kormányaiktól. Különben azt írják bécsi lapok, hogy a holnapi (szombati) ülésben indítványoztatni fog : egy szövetségi hadsereg felállítása, a porosz támadás által fenyegetett szövetségi államok védelmére. A középállami fejedelmek és fölhatalmazottak öszszejövetelét ezen indítvány előjeléül tekintik. Darmstadtból 10 köről távírják, hogy Würtemberg, Hessen-Darmstadt, Nassau és Baden fejedelmei s öt kormány — a többi közt Bajorország — fölhatalmazottai e hó 8-án összejöttek Mühlacker faluban (Würtemberg) s ott hadilletékeik felállítása és öszpontosítása iránt értekeztek. A „Weser Zig“ berlini félhivatalos távirata feszültebbnek mondja, mint eddig, a helyzetet, állítólag azért, mivel a megújított egyenes közvetítési alkudozások meghiúsultak, a bécsi udvarnál túlsúlyra jutott harczi párt ellenállásán. Argói tudósítások rögtön bekövetkezendőnek tartják az ellenségeskedések megkezdését Porosz- és Olaszország által. Az „Italie“ azt állítja, hogy Victor Emmanuel e hó 15-kén Piacenzába megy, s hogy az önkénteseket toborzó irodák ma (11.) hivatalosan megnyittattak. Florenczből írják, hogy az olasz sereg hadműveleti vonala : Cremona- Piacenza. A „France“ úgy tudja, hogy Vilmos és Victor Emmanuel királyok üdvözlötték Napóleon császárt auxerrei beszédéért. Ha ez való, igazolva leend azon hozzávetés, hogy titkos egyetértés létezik Franczia és Poroszország között, különben az auxerrei beszéd az utóbbit bizonyosan tartózkodóbbá tenné Ausztria irányábani ellenséges lépéseiben. Párisból írják, hogy a béke-barometrum atalán a lehető legalantabb áll. (1) Most, a midőn Bismarck gróf minisztériuma a porosz parlament feloszlatását, és egy újabbnak összehívását javaslatba tette, s a király azt elfogadta, a bécsi centralista lapok elestek azon argumentumtól, melyben a porosz premiert, mint a reactionarius párt első apostolát tüntetők elé. Úgy látszik, hogy a bécsi kormánylapok sugalmazóit is meglepte a berlini fordulat, s egy idő óta Ausztriában is a „törvényes képviseletek“-ről szóló homályos thémát a legtarkább változatokkal kezdik illustrálni. Szóba van hozva, hogy a háború előestéjének megérkezésével a Landtagokat egybehívják, s ezektől várnak osztrák patriotikus tüntetéseket, s ahonnan telik, egy kis önkénytes áldozatkészséget is. Az „Oat-D. Post“ „Semmi újabb experimentum“ czem alatt megint csak a Reichsrath összehívásának szükségét igyekszik bebizonyítani. ” A többi közt írja : „Egy részről tagadják a Landtagok összehívására vonatkozó hírek alapos voltát, de másrészr erősítik, hogy a Landtagok által választandó küldöttségek Bécsbe, egy ad hoc senatusba volnának összehívandók. Ezen terv nem nyerheti meg tetszésünket. „Ha a Landtagokat összehívják, s a kormány a helyzetről előterjesztést nyújt eléjük, ez által oly intermezzo jó létre, melyet Kuranda úr lapja, úgy az állam, mint a kormány érdekében csak mélyen sajnálni tudna. Azonban ez még csak múlékony baj volna, mint a sept, pátensek előterjesztésekor is történt. A Landtagok véleményt mondtak fölötte, azzal a dolog e must, s az alkotaánykérdésnek nem volt praejudicálva. Annál több aggodalmat okozna a most tervezett mód, mely szerint a Landtagok küldötteiből ideiglenes ad hoc senatus alakíttatnék. „Az ily ter kivitele csak azon alkotmányos formának becsempészését idézné elő, melyről mondják, hogy a kormány álmodozik. Tudniillik a megerősbített birodalmi tanács mintájára egy oly pusztán csak tanácskozó testület, mely a közös ügyek tárgyalásában a Parlamentarismus semmi lényeges föltételeivel sem bírna. A tervkészítők felhasználnák a kedvező alkalmat s az ágyuk dörgése s a trombiták harsogása közt, az opportunitás czime alatt oly újabb „bevégzett tényt“ idéznének elő, melynek jelentősége a háború után is folyvást hatást gyakorolna, s végre ezen ad hoc senatusból képződnék ki az osztrák birodalmi alkotmány. „Van róla fogalmunk, hogy a kormány a pillanat kényszerítő szükségei által anynyira igénybe vétetik, miszerint nem sok ideje marad az alkotmánykérdés tanulmányozásával tüzetesen foglalkozni. Meg kell elégednünk azon állapottal is, ha a kormány azt hiszi, hogy még e pillanatban sincs szüksége a képviselőtest segítségére, s csak a maga felelősségére vezeti az ügyeket. De leghatározottabban tiltakozik az „Ost. D. Post“ azon javaslat ellen, mely szerint a mostani alkalom a febr. patens definitiv siszírozására használtassák fel, s oly alkotmányos formák hozassanak be, mikkel az alkotmányos elv barátit kielégiten soha sem lehet. „A kormánynak most igen könnyű volna német alkotmányos párttal kibékülni s ezen férfiakat a maga részére megnyerni. Az alkalom oly kedvező, mint máskor soha sem volt. A külföld felől fenyegető veszélyek elhallgattatják a (német) pártok versengéseit, s épen a németek képeznék azon pártot, melyre a kormány legbiztosabban támaszkodhatnék. De ha a kormány ezen alkalmat felhasználatlanul akarná is hagyni, legalább olyasmit ne tegyen, ami a német pártok közötti meghasonlást csak gyarapítaná, s a német liberálisokat csak elkeserítené. “ — Ugyane tárgyról a „N. fr. Presse“ írja: „El kell ismernünk, hogy a septemberi pátensnek tökéletesen sikerült a birodalmi alkotmányt úgy széttépni, s az ezen alkotmányhoz ragaszkodó pártot oly politikai közönyösségbe ejteni, hogy most már valóságos csoda volna, ha hirtelenében alkotmányhoz juthatnánk. Az ily miraculumot, vagy épen egy más új alkotmány rögtöni előteremtését csak várni is éretlen gondolat volna. A kormányok nem szokták saját megbuktatásukat siettetni, s a Belcredi-Eszterházy kabinet tudja, hogy bármely csak félig-meddig birodalmi képviselet előtt sem állhatnának meg. (Ezen állításnak nincs értelme : először, mert a Reichsparlamentet az ily plántára legkedvezőbb időszakban sem lehetett virágzásba hozni , másodszor, mert már a nagy Schmerling is, aki telivér constitutionalista volt, bebizonyította, hogy a bécsi parlament votuma, ha mindjárt napról napra is bizalmatlanságot fejez ki a kormány iránt, a minisztériumot korántsem képes megbuktatni. Ugyan mert tartanák Eszterházy - Belredi úrék kötelességüknek visszalépni a „parlament“ rászóló szózata elől, ha az alkotmányos doctrinák tekintetében hivatalbeli elődüktől annyira hátra maradnak ?) Osztrák körsürgöny. A bécsi kabinet epr. 29-kérel a következő körsürgönyt intézte párisi, londoni és sz.-pétervári képviselőihez : „Van szerencsém mellékletben idecsatolni azon sürgöny másolatát, melyet én tegnap Berlinbe intéztem Károlyi grófhoz. Mi több zálogát adtuk békés szándékainknak ; világosabb, hogy sem a császári kormány politikája, sem Ausztria érdekei nem egyeznek a hódítási tervekkel, s hogysem Európa kételkedhetnek beszédünk őszinteségén. Azon hadi készületekkel szemben, melyek Olaszországban a legngyobb mértékben folynak, s mivel hosszú idő óta Victor Emánuel király politikájának nyíltan bevallott célja egyik tartományunk meghódítása, hihetetlen elvakultság lenne, ha mi is részünkről az elkerülhetlenül szükséges védelmi intézkedéseket meg nem tennék. — Szárazi határainkon kívül Olaszország felé messze terjedő partokat is őriznünk kell. „Csapataink a lehető legkisebb számra leszállítva, s a birodalom benső részében szétszórva nem lettek volna elegendők az egymástól távol fekvő kitettebb pontokat fedezni. Ha átengednők magunkat egy álbiztosságnak, az által csak előidéznek fedezetlen határaink megtámadását. Ezért kénytelenek voltunk több csapat mozgósítását, és az olaszországi hadsereg kiegészítését elrendelni. — Ezen rendszabályok tisztán védelmi természetűek; a császári kormány nem gondol arra, hogy bárki ellen is háborút kezdjen ! Ezen biztosítást ünnepélyesen ismételheti , de épen azért parancsoló kötelességnek tekintjük semmit se mulasztani el, a mi bennünket fegyveres megtámadást visszaverni képesít. Véleményem szerint egy kabinet se vállalhatja magára a felelősséget, hogy nekünk más eljárást tanácsoljon, mert egyik sem akarná a mostani körülmények között területünk sérthetetlenségét biztosítani. Fogadja stb. Mensdorff.“ Porosz körsürgöny. A porosz kormány külföldön levő képviselőihez a fönforgó német viszályra vonatkozó körsürgönyt intézett, melynek lényege, franci lapok szerint a következő : Megemlítvén a Mensdorff gr. apr. 26-ki nyilatkozatára b. Wertherhez ápril 30-án intézett válaszsürgöny közöltetését, emlékezetbe hozza azt, hogy Poroszország kész volt Ausztriát nyomról nyomra követni a lefegyverkezésben. Ha emez valósággal beleegyezett volna abba, hogy lépjenek vissza a status quo ante-be. A körsürgöny hozzáteszi, miszerint Ausztriának más ponton folytatott készülődéseinél fogva Poroszországnak nem lehet ezen ajánlatot teljesítenie. A legnagyobb méltatlanság volna — mond a körsürgöny — Poroszországtól azt kívánni, hogy nézze el Ausztria készülődéseinek szaporítását, melyek az előbbieknél még jóval nagyobbak, s ezáltal azon nem kedvező helyzetbe tegye magát, hogy biztonsága Ausztria elhatározásaitól függjön, miután Poroszországnak fegyvertelenül a legsúlyosabb következményű alkudozásokba kellene jutnia a fölfegyverkezett Ausztriával. Azt mondja továbbá a körsürgöny, miszerint Poroszország kormánya föl nem teheti, hogy a hatalmak Ausztria készülődéseinek jellemét és indokait hibásan ítélnék meg, vagy hogy a többi hatalmaknak komolyabb okai lehetnének mint Poroszországnak annak föltevésére, hogy Olaszország támadó szándékokat forral. A körsürgöny visszautasít minden felelősséget a jelen helyzetből származható bonyodalmakra vonatkozólag. Noha — úgymond — legújabb tudósítások szerint, Ausztria készülődéseinek hasonló rendszabályok lettek Olaszországban természetes és szükségképens következményei, s noha ezáltal a helyzet kétségkívül roszabb lett , mindamellett talán mégis Ausztriától függ, hogy a békelábla legális és nyilvános visszatérése által elhárítsa azon szerencsétlen következményeket, melyeknek indokolatlan és időelőtti intézkedései által előitézendésével fenyeget. Majd amidőn Ausztria császárának tanácsában a jószándéku államférfiak szava túlnyomó leen, egy harczi párt törekvései felett, mely pártnak befolyása, fájdalom félreérthetlen , majd csak akkor fogja Poroszország remélhetni, hogy az anyagi érdekek kifejlődése tekintetéből annyira kívánatos béke fentartható, s a kedélyek átalános nyugalma visszaszerezhető leend. Poroszország külügyminisztere végleg arra kéri Poroszország képviselőit, hogy ezen nézeteket közöljék azon kormánynyal, melynél meghatalmazva vannak, s ajánlják azokat komolyan megfontolandókként. Ausztria máj. 4-iki válasza az ápril 30-iki porosz sürgönyre. Az „Augsb. Alig. Ztg“ közli az ausztriai kormánynak gróf Károlyi berlini osztrák követhez intézett sürgönyét, melyben az a lőfegyverkezésrel folytatott alkudozásokat bevégzetteknek nyilatkoztatja. Az osztrák sürgöny így szól : „Van szerencsém a porosz királyi kabinetnek egy, Berlinben mult hó 30-kán kelt másolatban ide mellékelt sürgönyét önnek megküldeni. Ő porosz királyi felségének kormánya ezen sürgöny szerint úgy hiszi, hogy Ausztriára nézve nincsen semmi ok az olasz birtokaira történhető támadás elhárítására készületeket tennie. Kinyilatkoztatja, hogy ha Ausztria mindamellett nem tartja jónak, hogy az összes osztrák császári hadsereget tettleg békelábra állítsa, Poroszország sem teheti hogy a fontos, következményeiben Bulyos alkudozásokhoz másképen fogjon, mint a hadi készségben való egyensúly fentartásával „Belátja excod, hogy ezen nyilatkozatra nézve kimerítetteknek kell tartanunk az alkudozást a Poroszország által Ausztria ellen , az Ausztria által Poroszország ellen elrendelt katonai készületek egy időben való visszahúzására nézve. „Az általunk mind Berlinben , mind Frankfurtban tett ünnepélyes nyilatkozatokból bebizonyult, hogy Poroszország nem félhet attól, hogy mi ellene támadólag lépünk fel sem Németország attól, hogy mi a szövetség békéjét megháborítandjuk. Epily kevéssé szándékszik Ausztria Olaszországot támadni meg, habár az osztrák államterület egy részének elszakasztása a florenczi kormánynak minden alkalommal világosan bevallott programmját képezi. Nekünk pedig kötelességünk a monarchia oltalmáról gondoskodnunk,és ha a porosz kormány Olaszország elleni védelmi intézkedéseinkben okot lát saját hadi kész voltának fentartására, nincs más mit tennünk, mint ezen kötelességet, mely idegen ellenőrzést egyátalában meg nem enged teljesítenünk a nélkül, hogy további fejtegetésbe bocsátkoznánk az egyes katonai intézkedések elsőbbségére és terjedelmére nézve. „Különben Berlinben sem tagadhatják, hogy nekünk nemcsak birodalmunk integritását, hanem a német szövetség területét is biztosítnunk kell Olaszország támadó fellépése ellen, és Németország érdekében azt a komoly kérdést teszszük és kell tennünk, miként találhatja Poroszország egy német hatalmasság kötelességével megegyeztethetőnek azt a kívánságot, hogy mi a német határszélet védetlenül hagyjuk. „Végre hogy gróf Bismark úr azt közli velünk, hogy Poroszország felszólíta a szász királyi kormányt hadi készületeinek megszüntetésére, arra nézve azt a megjegyzést kell tennünk, hogy Szászország királya, valamint legkegyelmesebb urunk a császár, csak a kényszerített önvédelemre gondol, támaszkodván a szövetségi szerződésekre, melyek a szövetség minden tagjának közös kötelességévé teszik minden békeszegés elhárítását. „Legyen szives exclád a fentebbi megjegyzéseket a királyi miniszterelnök úr tudomására juttatni, s egyszersmind magát felhatalmazottnak tartani jelen sürgöny másolatának közlésére. Fogadja stb.“ A háború előkészületei. A „Wiener Zeitung“ nem hivatalos részének élén közli: „Épen most történt intézkedésnél fogva az önkényteseknek belépése a cs. kir. hadseregbe, a törvényes nyolczévi hadkötelezettség nélkül, csupán szolgálati kötelezettséggel a szükség tartamára, következő határozmányok mellett engedtetett meg : 1. A szükség tartamára, a csapattest saját választhatása mellett, mindenki önkénytesen beléphet a hadseregbe, ki a hadkiegészítési törvény 2 ikmában foglalt föltételeknek megfelel. Ezen föltételek ily önkénytesekre nézve csak annyiban változtattatnak meg, hogy a testi nagyság minimálmértéke, tekintet nélkül a korra, 59 bécsi hüvelykben határoztatik meg . 2. Ily önkénytesek félfogadására felhatalmaztatnak és pedig : A saját csapattest számára : a) a gyalogság, vadászok, tüzérség mérnökezredek, utászzászlóaljak és egészségügyi századok csapatparancsnokságai. A lovasezredek a lovassági depot-századok parancsnokságai, de csak annyiban, mennyiben rangfokozatok vagy emberek forognak fenn, kik a lovasságnál korábban szolgáltak, s kiknek belépte kívánatosnak tűnik fel ; b) a Ferencz József Császár vadász-ezred kiegészítő járási parancsnoksága, de csak oly önkénytesek számára, kik benszülött tiroliak vagy vorarlbergiek ; c) a vadász-zászlóaljak összes depot-századparancsnokságai ; d) a tüzéri ezredek, part-tüzéri ezred, a mérnök-ezredek, az utásszászlóalj s egészségügyi csapat depot-osztályai; c) a katonai élelmezési raktárak, kizárólag oly önkénytesek számára, kik titapult pékek vagy molnárok, s erre nézve magukat a tanonczi levéllel igazolják ; f) a szekerészeti depot-k, csupán oly önkénytesek számára, kik mesterségükre kovácsok, nyergesek, bodnárok és szíjgyártók és a tanonczlevéllel magukt igazolják. A kiegészítő járási parancsnokságok az ily önkénteseket minden a tól f-ig nevezett csapatok számára felfogadhatják, azonban a lovasságra nézve csupán oly önkénytesek felfogadására szorítkozhatnak, kik a lovasságban rangfokozatokul szolgáltak s magukat eziránt igazolják. A b) e) és f) alatt jelölt önkénytesek félfogadására nézve a kiegészítő járási parancsnokságok az ott megállapított feltételekhez szintén kötték. 3. A félfogadásnál követendő eljárást illetőleg a hadseregkiegészítési törvényhez tartozó hivatalos utasítás 3. §-sa, 58. §-sa, 14-dik melléklete alatt foglaltak, a hivatalos oktatás idevágó szabályaival s az illető utólagos rendeletekkel öszhangzásban annyiban irányadók, mennyiben ettől a jelen határozmányok eltérést nem igazolnak. A minden fegyvernemre nézve különleg előszabott minimál testi nagyság (a hivatalos utasítás 15-ik melléklete) egy bécsi hüvelykkel szállíttatik le , azonban az illető fegyverhez szükséges különbeni tulajdonok birtokára, különösen a tüzérség s technikai csapatok önkényteseinél tekintettel kell lenni. 4. Azon önkénytesek, kik a hadseregben szolgáltak (őrmestertől lefelé) besoroztatásuk napjától kezdve azon fokozatba lépnek, melyben a hadseregből elbocsáttattak, ha az iránt magukat törvényes okmányokkal igazolják. Ezen okmányok a besorozási névsorhoz csatolhndók. 5) Minden önkénytesnek történt besorozás után a foglaló kifizetendő, éspedig: a) mindenkinek, kiről ki van mutatva, hogy mint őrmester vagy egyenlő fokozatban jó magaviselettel, használhatósággal a hadseregben szolgált, huszonöt (25) forintban; b) mindenkinek, kimutathatólag mint szakaszvezető vagy tizedes feddhetlenül a hadseregben szolgált, húsz (20) forintban ; c) mindenkinek, ki általában a hadseregben szolgált s a magasb 25 és 26 főnyi foglalóra igénynyel nem bir, tizenöt (15) forintban ; d) minden különbeni önkénytesnek tiz (10) forintban. Miveit osztálybeli ifjak mint hadfiak a szükség tartamára a hadfivizsga belépti taksa elengedése mellett besoroztathatnak , ha tanodai bizonyítványokkal kimutatják, hogy azon tanodai ismereteket bírják, melyek a hadfi fölvételi vizsga számára előszabva vannak. Szintúgy országfejedelmi hatóságbeli hivatalnokok mint hadfiak a szükség tartamára a vizsga és belépti taksa elengedése mellett besoroztathatnak, ha magukat hatóságuk beleegyezésével igazolják. 7. Az ily hadfiak fölvételének jóváhagyása iránti illetékesség ezen határozmányok által nem érintetik. 8. A fönt említett depot-testületeknél s a kiegészítő járásoknál besorozott önkénytesek, ha azelőtt azon fegyverben szolgáltak, melyhez besoroztattak, azonnal a tábori osztályokhoz küldendők. Azon önkénytesek ellenben, kik azon fegyvernemben, melyhez besoroztattak, vagy kik általában még a hadseregben nem szolgáltak, a depot testületeknél gyakorlat alá veendők s mihelyt megfelelő katonai használhatóságot szereztek maguknak, a tábori osztályok kiegészítésére elküldendők. 9. A csapatparancsnokságoknak kötelességévé tétetett , a megürült fokozatok betöltésénél előforduló előléptetéseknél az önkénytesekre, kik erre minősítve vannak, különös tekintettel lenni. A „Wiener Zig", mely a háborús fordulat kezdete óta a hadseregben előfordult számos változásokról tett jelentést, tegnapi számában hosszú sorozatát közli azon tisztek neveinek, kik a tábornoki törzskarban nyertek alkalmazást. A „Triest. Zig* írja : Albrecht fölig tábornagy ő fensége tegnap a nagy kaszárnya udvarán az itteni helyőrség felett szemlét tartott, s ez alkalomból néhány szót is intézett a katonákhoz. Tegnap ebéd volt ő fenségénél, melyre polgári egyének közül a helytartó, a podesta, Gödel udv. tanácsos a hadsereg intendánsa, továbbá Krausz kormánytanács rendőrigazgató hivattak meg. Ma ő fensége Veronába utazott. Az összes porosz hadsereg mozgósítása annak jeléül tekinthető, hogy a helyzet roszabbra fordult. Mint Berlinből máj. 9 föl jelentik, az első és második hadtest mozgósítására kiadatott a rendelet. A „Prov. Corr.“, midőn az összes hadtestek mozgósítását jelenti, mondja . „Meg lehetünk győződve, hogy a porosz kormány még most is kész a béke fentartására, ha ez becsülettel és a porosz érdekek megóvása mellett megtörténhetik. Annyival azonban tartozik az országnak, hogy ne engedjen semmi kétséget arra nézve felmerülni, miszerint, ha kell, ez érdekeket fegyverrel kezében is kész és képes a legerélyesebben és legelhatározottabban képviselni.“ Különben az illető határozat már máj. 7-dikén hozatott. Megközelítő becslés szerint az összeg, mely szükséges a mozgósított hadsereg fentartására, naponkint 500,000 tallérra vagy havonkint 15 millióra, s így évenkint 180 millió tallérra rúgna. Ehhez járulnak azonban még a mozgósítás első költségei, ami szintén vagy 20 millió tallért igényel. Látni való, hogy az országgyűlés szükségesség. A mozgósított hadsereg összes száma körülbelül 350,000 emberre rúg.