A Hon, 1866. május (4. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-16 / 111. szám
111 .i. sz. Szerda, május 16. Kiadóhivatal : Fest, Ferémfeiek terén, 7. sz. földszint Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva ,egy hónapra ...... 1 frt 75 kr. 3 hónapra ....... 5 frt 25 kr. 6 hónapra............................10 frt 50 kr. Az előfizetés a® év folytán minden hónapban megkezdhet,!!, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni minden pénzjárulék bérmentesitve kéretik beküldetni. Szerkesstési iroda s Perencaiek tere 7-ik szám 1-se om.sht. Sxerkesxt5 lakása : Ország-út 18-ise szám 2-dik emelet POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! NAPILAP. Negyedik évfolyam 181 uTOropmimM Beiktatási díj : '! haBábor ily féle petit sors ... 7 kr. Bélyegdíj minden beigtatásért . . 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Nj ill-ték 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. 0®f Ab előfizetési dij a lap kiadó hivatalához küldendő (Ferencziek tere 7. sa földszint.) E lap szellemi részét illető minden kössiemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. PH 8 T , MÁJUS 15. Politikai Szemle. (II.) A múlt este ismét különös hírek keringtek a bécsi börzén, melyek ezen pénzpiaca izgatottságának kétségbevonhatlan bizonyítványai. Beszélik , hogy a porosz honvédsereg (andwehr) ellenszegült. Berlinben nyílt lázadásra került a dolog; a fölkelők Bismarck grófot kézre kerítették; a király ezen események következtében leköszönt. Mindezen hirek közöl ez óráig egyetlenegyet sem erősitnek meg hiteles tudósítások. Nem tudjuk, váljon nagyobb alapossággal birnak-e azok is, melyek Velenczének Ausztria által leendő átengedéséről s a congressusról szólanak, melyek — mint látjuk — nagy hatást gyakorolnak az említett pózpiaczra. Ezen hírek ősforrása, mint a ma este érkezett külföldi lapokból látja , Pária. Onnan érkezett tudósítások intigy adják elő a dolgot. A diplomácia minden erejét kifejti, a háború megakadályozása végett. Francziaország, némi vonakodás után, ráállott azon javalatokra, melyek Angol- és Oroszország által közöltettek vele. A három hatalom először is a bécsi kabinethez fordult volna, nem azért, hogy Velencze átengedését kívánja, hanem hogy azon kérdést tegye : váljon hajlandó-e Ausztria a közte és Olaszország közti békés kiegyezkedés kérdését a hatalmak európai areopagja elé bocsátani ? Azt vélik , miként a vitatkozásnak megengedése egyet jelentene az átengedésbe való egyezéssel. Ausztria ezen javaslat visszautasításával nagy felelősséget vonna magára. Az európai közvélemény, mely most kedvező Ausztriára nézve, ellene fogna fordulni, midőn látná, hogy a bécsi kormány még a feltételeket sem akarta meghallgatni, melyek alatt a diplomatiai bírósággá alakult európai hatalmak oly tartomány átengedését tanácslanák, melynek birtoklása reá nézve kárpótlás nélkül súlyos teher, Európára nézve pedig folytonos nyugtalanság forrása. Úgy látszik, hogy már kárpótlási tárgyat is keresnek, s azt a dunai fejedelemségekben föltalálták, melyeket különben már 1856-ban ezen czélra szántak. Azt mondják, hogy a dunai fejedelemségi conferencia és ezen indokból abban állapodott meg, hogy semmit se változtasson a status quon, s azon ponton áll, hogy fölhatalmazza a Portát a fejedelemségek megszállására. Francziaország ezen engedmény által föláldozná saját művét Európa érdekében, hogy egy tárgy legyen kéz alatt , melyet Ausztriának méltányosan fölajánlhasson. Velencze átengedésének kérdését a „France“ is emlegeti, egészen más kárpótlási ajánlattal. Az idézett lap azt írja : „sokat beszéltek a napokban azon eshetőségről, mely szerint Ausztria Velenczét átengedné. Értesüléseink nyomán állíthatjuk, hogy Ausztria feltétlenül visszautasítja Velenczének pénzbeli kárpótlás melletti átengedését Olaszország részére. Nagyobb megfontolásra méltónak tekinti azonban Velenczének Sléziával leendő kicserélését. (Az „Ind. berge“ egyik párisi levelezője ezt gúnynak tekinti Ausztria részéről). De ezen terv végrehajtása még más föltételekhez is köttetik, melyek teljesítése rendkívül nehéz. Ezen föltételek Olaszországra és a pápa világi hatalmának gyarapítására vonatkoznak.“ Más versió szerint Ausztria még azon esetben is, ha Velenczét átengedné, a várnégyszöget megtartaná, jóllehet az reá nézve semmit sem érne, s fentartása milliókba kerülne évenként. Hogy mi lehet igaz a diplomácia ezen állítólagos működéséből s mi a valódi eredmény ? pár nap alatt minden esetre el fog dőlni. Addig sem kerülheti ki figyelmünket a Bukarestből érkezett távirati jelentés, mely szerint a hohenzollerni herczeg tegnapelőtt fejedelemmé választatott a törvényhozó gyülés által s igy a diplomáţia által keresett s föltalálni vélt kárpótlási tárgy egyszerre elesik. A „Patrie“ különben mint hirt hallja, hogy egy török hadtest nyomult volna be a dunai fejedelemségekbe. E hir megvalósulását még nem jelentik Bukarestből. Ha való lenne, akkor még nagyobb bonyodalmaknak nézhetünk ebbe a dunai fejedelemségekben. Olaszországból ma is nyugtalanító hírek érkeznek. Egy florenczi sürgöny jelenti, hogy Garibaldi elfogadta az önkéntes hadcsapatok vezényletét, s kijelentette, miként reméli, hogy nemsokára tenni fog valamit a nemzet kivonatai teljesülésének érdekében. A „Debatte“-nak írják Florenczből, május 8-káról, hogy az olasz hadsereg a közelebbi napokban megkezdi a támadást. A király podgyászos kocsijai már elindultak Bolognába, hová Napóleon herczeg is elutazott. A napokban nagy hadoszlopok nyomultak Ferrara felé. A király — mint beszélték — e hó 14-kén vagy 15 -én az ottani hadtest élére állni s a támadást az osztrák hadállások ellen azonnal megkezdeni szándékozott. Vacca ellenadmirál hajóhada már tengerre szállt. Az „Ost D. Postának írják, miként átalános a vélemény Florenczben, hogy miután az osztrákok védelmi állást foglalnak, az olasz király e hó 16-ka felé parancsot adna a támadásra. A „Journal des Débats“ félhivatalos florenczi levele szerint Olaszország nem tartja magát többé kötelezettnek Ausztria meg nem támadására. Garibaldi hivatalos kineveztetése már magában harczi cselekmény. Az „Indep. Beige“ párisi levele szerint Lamarmora sürgönyt intézett Páriába, s abban jelenti, hogy Olaszország nem halaszthatja tovább az ellenség megtámadását, melynek cselekménye provocation. Még ez nem elég; azt állítják, hogy Francziaország távolról sem roszalná ezen nyilatkozatot, sőt a franczia kormánynak egy manifestuma követné, s abban igazat adna Lamarmora sürgönyének. (1) Az „Oesterr. Zrg“ azt mondja, hogy a szűkebb Reichsrath összehívását sürgető bécsi pártok a magyar táborban is találnak szövetségesekre. A többi közt a „Hon“-t nevezi meg, mely e kérdésben épen úgy vélekednék, mint a „Wanderer“ és a „N. Fr. Presse“ — „Hanem — írja tovább— várjon ugyanazon indok vezeti-e a magyar lapot is? Épen nem. Előttünk tökéletesen világos, hogy a magyar progressisták a szűkebb Reichsrat összehívásának experimentumát csak arra akarnák felhasználni, hogy ezzel a magyar országgyűlés olyfokú önállását alapítsák meg, mely különben meg nem adható. A magyarok ezzel a personal-unio előzményeit akarnák ootrogálni. Ellenben a bécsi sürgetők azt hiszik, hogy a magyar országgyűlés egy felhevült pillanatában rögtönözve megszavazza a delegation elvét s igy a két testületből egy harmadik támadna, mely aztán a teljes Reichsrath illetőségével birhatna. Azonban az „Oesterr. Zrg“ mindeddig oly tényt, jelt, vagy csak symptomát sem talált, melyből következtethetné, hogy a magyarok ezen eszmét hirtelenében elfogadhatnák. Méltánytalan dolog tehát az osztrák kormányt Bismarck példájával arra sürgetni, hogy hívja össze a népképviseletet, mert Poroszországban nincs oly párttöredék, mely a parlamentből kimaradni akarna, Ausztriában pedig van elég.“ — — A magyar kérdés megoldási programmja. Az augsburgi „Alig. Zig“ pesti levelezője, egy programra vázlatát közli, melyre nézve levelező szerint, a kormány szándékait közelebbről ismerő körökben egyetértés jött volna létre. Figyelem nélkül hagytuk volna e levelezést, ha történetesen ugyan a levelet, mint külön czikket, a „Wiener Zig“, hasábjain is föl nem találjuk. A czikknek minden megjegyzés nélküli átvétele a hivatalos lapba, majdnem úgy tűnik fel, mint egy kis indirect authenticatio. Ezen állítólagos kormányprogramm lényege következő : Közös ügyeknek vétettek: 1) ács. kir. udvartartás; 2) a hadsereg, az összbirodalom kétfélére eső contingens kölcsönös meghatározása, egy rendkívüli contingens megszavazása, valamint megállapítása a katonai szolgálati időnek ; 3) az államadósságok fedezése és törlesztése, valamint a kölcsönszerződvények, 4) az összállami subventiók adományozása, 5) a birodalmi ministériumok költségvetése, 6) az egyedáruságok kezelése, 7) a közvetett adók kivetése és beszedése a végett, hogy az illető kereskedelmi czikkekra nézve áregyenlősét érezhessék el, 8) azon összegek biztos kipuhatolása, melyek az államszükségletek fedezésére az államkincstárba közvetlenül befolyó jövedelmek levonása után a birodalom mindkét felének autonóm országos pénzügyi hatósága útján egyelőre úgy a normális birodalmi költségvetés, mint a rendkívüli államkiadások hosszabb időre való fedezése tekintetében beszerzendők s időszakonként az államkincstárba fizetendők lesznek, 9) a pénz-, hitel- és jegybankügy, 10) a vám, 11) a távirdai rendszer, 12) a legfőbb állanoszámadási ellenőrség, 13) azon közlekedési eszközök gyámolítása, melyeknek fennállása és forgalma a birodalom érdekében fekszik. Ezen ügyek tárgyalása végett egyenlő számú magyar és lajihántuli országgyűlési tagok közös képviseleti testületben (delegatio) jönnének össze, mely döntő szavazattal bírna, anélkül, hogy a tagok utasítások által lennének kötve. A magyar felsőház részvétének módozatát a magyar országgyűlés határozná meg. Erdély és Horvátország részéről a magyarországi képviselők számához a népesség arányának megfelelőleg bizonyos számú képviselők adatnának, azon erdélyi és horvát követek közül, kik a magyar országgyűlésre megválasztottak. Ez alapelv csupán a magyar országgyűlés beleegyezésével lenne módosítható. A birodalmi kormány élén birodalmi minisztérium állana, mely a kül-, had-, kereskedelmi és birodalmi pénzügyet vezetné. A miniszteri tanács állandó tagjai lennének egy főudvari cancsellár a német szláv tartományok s egy a magyar korona országai részére ; ezeken kívül az uralkodó oldala mellett állna egy tárczanélküli birodalmi értekezleti miniszter, ki a birodalom mindkét felének képviseletére való tekintettel neveztetnék ki. A magyar főcancellár a birodalmi minisztertanácsban Magyarországot képviselné, s birodalmi ügyekben a közös képviselő-testületnek, országos ügyekben pedig a magyar országgyűlésnek lenne felelős ; a mellett hivatva lenne a birodalmi minisztériumnak a birodalmi ügyekben tett intézkedéseit a különben autonóm magyar kormányhoz, miheztartás végett áttenni, a magyar országos kormány élén, mely a belpolitikai kormányzatot,a vallás és közoktatás, az igazság-, országos pénz , belkeresdelmi és közlekedési ügyeket foglalná magában, a magyar országgyűlésnek felelős állam (országos) titkárok állnának, kiknek főnökük a tárnokmester lenne. Ez államtitkárok értekezlete dolgozná ki az országgyűlési előterjesztéseket, s azok netalán a törvénysértésért a két ház közös határozata folytán vád alá lennének helyezhetők, mely esetben felették a hétszemélyes tábla szél. A birodalmi minisztérium rendeleteiért a magyar országos kormány nem felelős, mert az illető szervek természetes tagozata mellett, a birodalmi minisztérium nem függhet az országgyűléstől, hanem csupán a közös delegációkkal működhetik együttesen. Kiemelendő még,hogy a hosszabb időre szóló rendes költségvetés csak a korona és mindkét ház beleegyezésével másíttatható meg. (Mint látja az olvasó, e programra nem egyéb, mint második kiadása azon punctalloknak, miket néhány hét előtt a „Pester Lloyd“ hozott, s amiket Bécsben az akkori viszonyok között egy kicsit még túlságos concessióknak tartottak, s azért egyelőre még hamis közleménynek nyilvánítottak. Részünkről már azon időben kimondtuk véleményünket e program felől, melynek valósítás esetében practicuma nem más volna, mint Magyarország teljes és tökéletes beolvasztása Ausztriába. Mert ha Magyarország mindent odaad a Reichsrathnak, centralparlamentnek vagy delegationak (a név nem változtat a dolog lényegén): kérdjük, ugyan mi marad meg számára? Semmi, mint azon kötelesség, hogy itthon saját költségén, (ha ugyan a birodalmi költségek födözése után még egy pár garast kiizzadni tudna) végezze „ az itonomice“ aprólékos házi teendőjét. Mert hogy ezen teendők csak igen aprólékosak és kicsinyszerűek lehetnek, mindenki elhiheti, aki az administrativ részleteit ismeri, és tudja, hogy a tisztán bagatella-ügyeken kívül alig van fontosabb intézkedési tárgy, mely többé vagy kevésbbé az előszámlált tizenhárom paragraphus körébe valamikép bevonható nem volna . Az alsóház május 12-ki üléséből. Közöljük a kérvény-bizottság jelentését a beadott kérvényeket illetőleg, s a háznak, legnagyobb részt a bizottság véleményéhez képest hozott határozatait. Előadó b. Kemény Gábor : E jelentés sorában olvassa először is a kérvényi bizottság jelentését a Kassáról, Bars megyéből és Nyitráról a municipális élet törvények szerinti visszaállítását kérő folyamodványok iránt. A bizottság véleménye : Midőn a ház a trónbeszédre felterjesztett válaszfeliratában törvényeink értelmében a jogfolytonosságot követelte, már teljesítette azt, mi e kérvényekben foglaltatik ; miután pedig addig, míg a ház előtt a mártius 3 diki királyi leiratra készült újabb feliratának eredménye tudva nem lesz, ennél tovább menni egyébként sem lehet, a bizottság azt véli, hogy a jelen kérvények, mint jelei annak, hogy a ház abbeli eljárása a nemzet legfőbb óhajával és így helyeslésével találkoztak, egyelőre csak kedves tudomásul lennének veendők. (Közhe lyeslés.) Abauj megye füzéri járásából való, a megyék helyreálltása, s ezenkívül az abaújmegye és különösen a füzéri járási hivatalnokok választás körüli eljárására vonatkozó kérvény iránt a bizottság azt véleményezi, hogy az első kérésnek a ház 2 rendbeli felirata által már elég tétetvén, a 2-dik kérésre vonatkozólag pedig a hivatkozott okiratok be nem mulattatván, a folyamodvány mellőzendő. (Közhelyeslés). Odri József ujszőnyi lakos és vasut-állomási felügyelő, az 1864 ben volt Komárom megyei tatai járási főbiró által törvénytelenül eladott tehene bocsárának megtérítését kéri. A bizottság ezen kérvényre nézve azt véli, hogy az e tárgybani intézkedés, más hasonilletőségű ügyek példájára, a kinevezendő igazságügyi minisztériumra hagyandó. (Közhelyeslés.) Kuifay János Vendel első gyámnoka és nagybátyja Rajczi János által a részéra vinculált és mai napig letartóztatott vagyont kiadatni kéri. A bizottság az indokolatlannak feltűnő puszta állítású kérvényt figyelembe épen nem veendőnek véleményezi. (Közhelyeslés.) Tormer János felső-vizniczei és Pramer Ambrus szelentei lelkészek terjedelmes folyamodványa következő szavakkal kezdődik : Számos példa mutatja, hogy a zsidók a keresztények vesztén dolgoznak. Kérik, hogy a zsidók úrbéri telkek megvásárolhatásától tiltassanak el, mert különben ágybér és stóla fejébeni papi jövedelmükben károsodnának ; vagy ha attól el nem tiltathatnának, köteleztessenek a zsidók ama terheknek megfelelő tőkének készpénzbeni megfizetésére ; szeretnék továbbá a kérelmezők, ha a megszüntetendő ágybér és stóla helyett a papság a közkincstárból 600—800 főig terjedő fizetéssel láttatnék el ; — fentartatván mindazonáltal a papi földeknek a volt urbérek általi ingyen megdolgoztatása. Felemlitendőnek vélik továbbá azon egykori intézkedést, hogy italok árában csak 1—2 ftra terjedő adósságot hajthasson be a hatóság. Szeretnék továbbá, ha a falubirákat csak a lelkészek ajánlatára, vagy még inkább, hogy azokat egyenesen a lelkészek neveznék ki. Végre állítván, hogy jelenleg a rablókkal túl szeliden bánnak, olcsó, de szigorú büntető törvényeket óhajtanak. A bizottság véleménye : A papi illetményeknek, amennyiben azok a volt úrbéri telkeket szenvedőleg terhelik, bármily vallású birtokos kezén léteznek azok, kellő törvényes biztosítására és folyó járatásának eszközölhetésére közvetlenül a javadalmazott egyházi személyek gondoskodási körébe tartozván, e tekintetben ezek a fennálló törvények és rendeletekhez való alkalmazkodásra utasítandók. A folyamodvány többi pontjait illetőleg, ezek a zsidók viszonyait rendezendő törvények körébe, valamint a községi rendszer és a vallásügyiek körébe vágván, illetőleg az e tárgyakban működendő országgyűlési bizottságok teendőibe, ott annak idején tüzetesen fognak elintéztetni , egyelőre pedig előleg-,,a intézkedés szükségessége fenn nem forog. (Általános helyeslés.) Szinkovits István zágrábi tábor abbeli folyamodását, hogy a vácai vakok intézetében, mint tanító alkalmaztassák, a bizottság a kinevezendő belügyminisztériumra hagyandónak véleményezi. (Helyeslés ) Czvetkovics Lukács segélkező folyamodványa tekintetbe nem vétetik. Miletics Antal abbeli kérése, hogy segélyért esde folyamodványa a képviselőház által ő Felsége elé terjesztessék, mint a törvényhozás körébe nem tartozó, mellőztetik. Zudicz Dániel határőr az 1848-dik évi hadjáratban Dunaföldvárott történt elfogatása alkalmával állítólag szenvedett 1004 ft 34 kr pp. rugó kárának megtérítéséért folyamodik. — A kerényi bizottság folyamodó kérelmét nem teljesitendőnek véleményezi. (Helyeslés.) Terbete, Strázsa, Brunócz és Krakován helységek némely tűzvész által károsult lakói a kolozsvári tűzkár biztosító társulat ellen panaszkodnak, káraik meg nem térítése miatt. Folyamodók a rendes per útjára utasíttatnak. Bartakovits Gyula a varasd-szentgyörgyi 6. sz. ezredből és Mnisztik János a bárány amegyei 1806-ki insurrectiónak tagja, segélyért folyamodnak. Mindkét folyamodvány a független felelős magyar kormány megalakulta után a pénzügyminiszterhez átszármaztatandó, addig pedig a képviselőház levéltárában leteendő. Nagy-Kisinda kerület tanácsa az annak részére megállapított külön törvényhatóság törvény általi biztosítását kéri. E folyamodvány a megyék és községek rendezésére kiküldendő bizottsághoz utasíttatik. A bardóczszéki Vargyas, Füle, Száldobos és Barót községek volt úrbéresei az iránt folyamodnak, hogy miután kérelemmel járultak az 1863—64. szebeni, általuk úgynevezett országgyűléshez, a székely úrbéri viszonyok rendezése végett, de az ott el nem intéztetett, intézkedjék a ház, hol folyamodványuk a kir. főkormányszéktől felküldetvén, országos tanácskozás alá vétessék. E folyamodvány a ház levéltárába tétetik, mig a leendő magyar miniszteriumnak átadatnék. Magyar-Sók és más Vág melléki helységbeli lakosok az urbérrel rokon természetű birtokviszonyok rendezését kérik. E folyamodvány az ezen viszonyok rendezésére választandó bizottsághoz utasíttatik véleményezés végett. A csehországi Záaz városbeli kérod igazgatósága két magyarországi vándorlegényre fordított 30 forint 50 kv költség megtérítéséért folyamodik. Ezen ügy a közigazgatás körébe tartozván , folyamodó igazgatóság oda utasittatik. Kis András, szentistváni bíró, a községbeli volt úrbéri alkotmányos birtokosok nevében kéri, hogy oly községekben, melyekben az úrbéri rendezés és elkülönítés megtörtént, és telekkönyvileg keresztül is vitetett, hozandó törvény által engedtessék meg az úrbéri birtoknak részekbeni eladása. E kérvény az úrbéri törvények módosítása és változtatása feletti javaslat kidolgozásával megbízott bizottsághoz utasíttatik. Arad megye Nagy-Kamara község elöljárói és lakói az iránt folyamodnak, hogy az országgyűlés eszközölje ki, hogy a folyamodványhoz öszszeirásban foglalt, s jelenleg lakhely nélkül levő szétütött családok az ottani határszomszédságba eső és István cs. kir. főherczeg magánbirtokához tartozó Borkút nevű pusztán települhessenek meg. E puszta magán birtok lévén, a kérés nem teljesíthető. Szabadka sz. kir. városa folyamodik, hogy miután az ottani prot. tanító a magyar kir. helytartótanács rendelete által a kath. gyermekek tanításától eltiltatott, az országgyűlés juttassa érvényre az oktatás szabadság elveit. A vallás és oktatás szabadsága korunk legszebb vivmányai közé tartozván, és hivatkozván az 1848. XX. törvényczikkre, sajnosnak és törvényeink szellemével ellenkezőnek tatja a ház a helytartótanács eljárását, s a folyamodványt , közoktatási minisztérium nem lévén, a vallás és közoktatási ügyek tárgyalására kiküldendő bizottsághoz utasítja. Özvegy Pfaff Józsifné, mohácsi lakos, folyamodik, Mohács rendezett tanácsa törvényszékének bűnös eljárása ellen, mint a mely szándékosan elmulasztotta egy perében részére kedvező ítéletet végrehajtani. E folyamodvány a ház levéltárába tétetik, mig az igazságügyi minisztériumnak átadathatnék. Térvár torontálmegyei helység elöljárói kérik a házat, hogy eszközölje ki a dohánytermelési engedélyt A közgazdasági bizottsághoz utasittatik. Eger város közönsége a pest-miskolczi vasutat Eger városa közvetlen érintéséverl kéri vinni. A közgazdasági bizottsághoz utasittatik. A marmarosi 5 koronaváros u. m. : Szigeth, Hosszumező, Visk, Técső, Huszt, továbbá Szinyérváralja, Nagy-Károly városa, Közép-Szolnok több községe és birtokosa, Nagy-Bánya sz. k. bánya város és a Szathmár megyei gazdasági egyesület a debreczen - szathmár-szigethi vaspályát pártoltatni kérik. A közgazdasági bizottsághoz utasíttatik. A kolozsvári kereskedelmi kamra folyamodik az erdélyi, és különösen a nagyvárad-kolozsvárbrassó-bodzai vasutvonal érdekében. Kiemeltetik, hogy Erdély az osztrák, valamint a magyar birodalomban az egyetlen tartomány, mely nélkülözi a vasutak előnyeit, s így el van szigetelve és kizárva a világforgalomból. Ennek következtében a közgazdaság mezején elmaradt, és a tökéletes elszegényedés felé rohanva halad. Ennek folytán kéri, hogy az országgyűlés eszközölje ki ő Felségénél, hogy az erdélyi vasút építése mielőbb határoztassék el, s hogy a nagyvárad-kolozsvár brassó - bodzai fővonal, s a károlyfehérvári és szebeni szárnyvonalak építése minden más, Erdély részére tervezett vasutak előtt engedményeztessék. Folyamodó kamra azon meggyőződését fejezi ki, hogy ha a ház határozatilag ki fogja mondani, hogy ezen vonal valamint Erdély, úgy Magyarország és az osztrák birodalom érdekeinek egyedül felel meg, ily határozat Európa pénzpiacának figyelmét e vasútvonalra fel fogja hívni és létesítését biztosítani. A bizottság véleménye : Erdély közgazdasági állapota megszülte azon meggyőződést, hogy ez országnak vasúti összeköttetése Magyarországgal, s ez után egész Európával, az égető szükséghez tartozik. E meggyőződés folytán ez ügy évek óta nemcsak irodalmilag és egyesületileg, hanem hivatalosan is tárgyaltatik. Az előmunkálatok tetemes költséggel elkészíttettek, sőt vállalkozók is jelentkeztek. Ez ügy tehát oly fejlődési stádiumban van, hogy róla bármi óvatos megfontolás mellett is, már határozott véleményt lehet nyilvánítani. A kérvénybizottság tehát azt véli, hogy a 1. képviselőház az erdélyi vasutak építési szükségét rendkívül sürgősnek ismervén el , a nagyvárad kolozsvár brassó-és bodzai vonalat az említett szárnyvonalakkal minden más, Erdélyben tervezett vasútvonalaknál Erdélyre nézve előnyösebbnek és az általános forgalmi érdekeknek leginkább megfelelőnek nyilatkoztassa ki , de az ügy jelentőségéhez képest alapos tárgyalás végett ezen kérvényt a közgazdasági ügyekben kiküldendő bizottmányhoz utasítsa. (Általános helyeslés.) Kemény Gábor báró előadó olvasa továbbá a debrenczeni ipar-63 kereskedelmi kamra, Szalonta város közönsége, Gyula város elöljárói, Békés-Csaba város lakói és közbirtokosai, Orosháza községe és NI.-M.Vásárhely közönsége által az alföld-fiumei vasút ügyében beadott folyamodványokra vonatkozólag a kérvényi bizottság jelentését, melyben ez az alföld fiumei vasút pálya építését kívánatosnak találván, ez ügyet a közgazdasági bizottsághoz utasitandónak, a kérelmezett kiajátitást illetőleg pedig a folyó évi mártius 22-án hozott határozatot fentartandónak véleményezi. (Közhelyeslés.) Olvassa továbbá : Szücs János bajai lakos és társai, mint a szentistváni volt úrbéri telkek birtokosai által az 1832—36-ki törvényeknek a telkeknek szabad adás-vevését gátló czikkének megváltoztatása iránt beadott folyamodványt, illetőleg a kérvényi bizottságnak jelentését, melyben az ez ügyet codificationalia bizottsághoz azon megjegyzéssel véli átteendőnek, hogy az magát a közgazdasági bizottsággal is érintkezésbe tegye. (Általános helyeslés.) Olvassa továbbá : a kérvénybizottág jelentését Gyöngyös városa folyamodására ,vonatkozólag , melyben ez a rendezett tanácsosal biró összes mezővárosokat, különösen pedig Gyöngyös városának törvényszékét telekkönyvi hatósággal kéri felruháztatni, s melyet a bizottság, a megyék és városok rendezésére kiküldött bizottsághoz át teendőnek véleményez. (Általános helyeslés.) Olvassa továbbá a kérvény bizottság jelentését Szathmár megye, Krassó helysége volt úrbéres közönségének a földváltság és kamatai behajtása végett rendelt bírói végrehajtás felfüggesztése iránti folyamodványára vonatkozólag, melyben a