A Hon, 1866. július (4. évfolyam, 149-175. szám)

1866-07-01 / 149. szám

poroszsial­eűtt dolgunk, mindig nagyobb mérvek­ben terjeszkedett, s miután az ellenség is min­den oldalról kapott segélyt, a Poschacher és Pr­rét dandárok, és a Ramming ezred egy része vettek részt a csatában. Az osztrák csapatok az Iser-völgyben foglaltak állást, s megkísérlették onnét az átmeneteit a folyón rohammal eszközölni, mig az­ ellenség Brzezinát és a körülfekvő épü­leteket szállotta meg. A malomtól és korcsmá­ból az Iser mellett az ellenség folytonosan tü­zelt csapatainkra, mig ezeknek sikerült a bejá­ratokhoz jutni. A szó szoros értelmében minden szobát be kellett venni. Gyilkos harcz és két­szeres támadás után az Iser-hidat a mieink el­foglalták, s az ellenséget kétségbeesett ellentál­lás után Brzezina és Podolból elűzték. Jelenté­keny veszteséggel Swihau felé vonult az visz­­sza. Sajnos, hogy a mi csapataink vesztesége is jelentékeny volt.“ Berlinbe hivatalosan jelentik jún. 27-étől: Múlt éjjel egész 12 óráig élénk csatája volt a Horn (Erfurt) hadosztálynak (nyolczadik) Pod­ok (Podol ?) mellett, osztrák Turnau közelében Csehországban, a Potschappel osztrák dandárral és a 18-ik vadász­zászlóaljjal. 500 osztrák kato­nát és 7 tisztet fogtak el. Porosz részről elestek : Drigalski alezredes (a 31-ik számú thü­ringiai gyalog­ezredtől) és Michalowsky kapitány (a magdeburgi 4-dik számú vadászzászlóaljtól.) Egyéb veszteségek még nincsenek tudva. Egy josephstadti távirat, mely a prágai hely­­tartósághoz érkezett, tehát hivatalos eredetű, is­merni akarja a Josephsadtba érkezett porosz parlamentak­ küldetését. Ez ugyanis fegyver­szünetet kért volna, a­mi azonban nem lett megadva. Kapcsolatban az előbbi tudósításokkal, s a távirattal, Gablenz báró 10-ik hadtestének csa­tájáról két porosz hadtesttel jun. 27-én Traute­­nau mellett, a „Kamerad“ a jun. 27-iki esemé­nyeket a következőkben foglalja össze : „Hadseregünk felállásában, az annak jobb szárnyát képező 6-dik hadtest, Opocsuóból Ska­­litz felé indulva, az ezen útvonal jobb oldalát képező wenzelsbergi és wisokowoi magaslato­kat az ellenség által erősen megszállva találta. A 6-dik hadtest, habár kifáradva, r­ögtön táma­dásra készült, s e magaslatokat három és fél órai legnagyobb vitézséggel folytatott harcz után rohammal bevette,­­ a poroszokat minden ponton visszaverte. Gyanítani lehet, hogy a 6-dik hadtestnek a porosz korona hű hadserege egy nagy részével volt dolga, mely a különböző Glatz felől itt összefolyó utakon kívánt keresz­tül hatolni. Délután 3 órakor a poroszok újból és jelenté­kenyen túlnyomó erővel támadták meg a 6-dik hadtestet, azonban az elfoglalt magaslatokról a tartalék­ tüzérség által visszavetettek. A 6-dik hadtest, az ellenség által nem zavartatva, még az este folytathatta útját Skalitz felé, hová ren­delve volt, s elfoglalta állását. Ha ez állásában ma a poroszok meg nem támadták, úgy ez an­nak bizonyítékául szolgálhat, hogy a porosz hadsereg nem jelentéktelen veszteséget szenve­dett. Reánk nézve a tej,­napi csata nyeresége főkép azért igen jelentékeny, mert általa a két porosz hadsereg szándékolt egyesülése kétség­­kül halasztást szenvedett, vagy talán meg is hiúsittatott. Csapataink nagy veszteségei tanú­sítják, ho­gy mily makacssággal és bátorsággal özdöttek. A tegnapi csata előjátéka volt a flagy­öntő ütközetnek ! “ Az „Oest.Ztg. “ Írja : Az Osvinecim melletti csata után, mint velünk közük, a porosz gyalo­gosok egy osztálya Kattowitznál az orosz hatá­ron túlszoríttatott. Oroszországnak alkalma volt semlegességét gyakorlatilag is bebizonyíta­ni. A poroszokat felfogadták az orosz területre, hanem semlegességi szokás szerint rögtön le is fegyverezték. Az orosz kormány rögtön jelentést tett erről Berlinbe. Alkudozások folynak e csa­pat további sorsa felett. stein-huszárok és vadászok állanak az ellenség­gel szemben , a poroszok visszavonulnak. Horitz jun. 29. (Este): A poroszok visszavonu­lása Jicintől rövid tartamú volt. Erősítést kap­tak, J­ícint ismét megszállották azonban délelőtt 9 órakor az Edelsheim lovassági hadosztály ál­tal megtámadtatván , Ji­ cinből kivettettek , s Troska és Grosz-Skal-on át Turnau felé szettek. Éjjel 1 óra felé a poroszok Jungbunzlau mel­lett Melnik felé vonultak. Prága, jun. 29. A Münchengrätz mellett ví­vott tegnapi csata rendkívül heves volt. A poro­szok visszavettettek. Az osztrákok a münchen­­grätzi házak ablakaiból tüzeltek a Hünerwasser­­ből előnyomuló poroszokra. Kloster falu mellett heves harcz volt. A Gyulay ezred két ágyú üteg közé csalta az ellenséget. Waldstein kastélyból vadászok tüzeltek az ellenségre. A Kloster mel­letti hid­eg. A poroszok rettenetes pusztításokat visznek a vidéken végbe. (Presse.) Prága, jun. 29. Münchengrätz mellett ma is dühödik a harcz. Úgy hallani, hogy az első had­test segítséget kap. Münchengrätz lakosai fel­­szólíttatták, hogy a várost hagyják el. Csak a pap és az orvos maradtak ott. Münchengrätzet s Waldstein kastélyt az osztrákok tartják meg­szállva. Utazók beszélik, hogy Braunauban még a polgármestert is rá­kényszerítették a földmun­ka körüli dolgozásra. A szász király és Bis­marck a főhadiszállásra mennek. (Presse.) Prága, jun. 29. A „Bohemia“ külön lapon jelenti : Gablenz fényes győzelmet vívott ki Trautenau mellett ; az ellenség visszavettetett. Szkantzban ágyú­harcz, Hirschbergben, Hühner­­wasserben a poroszok pusztításai irtózhatóak. A bárom állomány megmentetett. Kloster falu­nál foly a leghevesebb harcz. Bajor csapatok is (?) vesznek a harczban részt. (Presse.) Prága, jun. 29. A „Politikának a legdara­bosabb módon ellenkező közlésekből összeállí­tott külön lapja jelenti, hogy Jungbunzlauból a hatóságok eltávoztak, s porosz csapattömegek nyomulnak Jungbunzlau és Melnik felé. (Presse.) Prága, jun. 29. A Moldau folyam partjai­nak lakói éjjel ágyudörgést hallottak. Daubából és Melnikből elment az ellenség. Girschinben ütközet. Az eredmény még nem tudatik. (Presse.) Távirati jelentések : Glatz, jun. 26. A koronaherczeg hadseregé­nek egy osztálya néhány Windischgrätz drago­­nyost és dsidásokat a 10-ik dzsidás-ezredből, foglyokká tett. Prága, jun. 29. Menekülő családok érkeztek Jungbunzlauból. A bepsehi Iserhid leégett s ez által Leipával az összeköttetés el van vágva. Hühnerwasserből szász csapatok űzték el az el­lenséget. Backofen-nél a harcz a császáriakra nézve kedvező. A poroszok Senftenberg és Gegenbergbe bevonultak. A lovakat requisitiók­­tól félvén, elszállították. B r U n n, jun. 29. A prágai éjjeli vonat négy órával elkésett. Utasok beszélik, hogy tegnap Wildenschwert és Böhmisch-Trüban környékén harczoltak, s ezért a rémület a trabani pályaud­varban. A tribitzi alagút biztosítására gondolnak Egy külön vonat ment itt át sebesültekkel Bécs felé. Brünn, jun. 29. Trabauból érkező utasok beszélik, hogy aggodalom uralkodik a pályaud­­var fenyegetése miatt a Senftenbergből előnyo­­muló poroszok által. Prága, jun. 29. A „Narod. Listy“ egy táv­irata jelenti : Tegnap heves harcz Nachod és Skalitz között. A poroszokat egész a határig szorították. Az előny a mienk. Újabb táviratok: Pardubitz, jun. 29. Tegnap egész nap a tizedik hadtest más csapatrészekkel erősbitve, csatában a poroszok ellen ; az utóbbiak Wal­denburg irányában hátrálnak , s az osztrák te­rületet elhagyják. Gablenz messze előnyomult. Ma a vasút mentében az a hir van elterjedve, hogy Benedek a derék haddal megindult, nagy csatát kezdvén. Positiv tudósítások nin­csenek. Folytonosan mennek át szállítmányok sebesültekkel. (O. D. P.) Prága, jun. 29. Tegnap heves harcz volt a Kloster és Münchengrätz közötti úton. A poro­szok a követelt requisitiókat hátrahagyván, ki­ürítették Böhmisch-Leipát. A Turnau-zittaui vas­úti összeköttetés a poroszok által ismét helyre­­állíttatott , úgy­szintén a Podol­hid is. (Az utób­bit nem igen értjük. D. D. P ) Prága, jun. 29. Frigyes Károly hg hadse­regének nagyobb része cseh területen áll. Fő­hadiszállása azonban még mindig Friedlandban van. A ellenség az Elbét igyekszik elérni, s min­dig nagyobb tömegeket küld Böhmisch-Leipán át ; előőrseik már Melnikben lettek volna. Lo­vasságunk nagy erővel rontott reájuk, s vissza­verte őket. Ma ismét harczolnak. (C. D. P.) Prága, június 29. A „Politik“ egy külön lapja a következő magántudósításokat tartal­mazza : Horitz, jun. 28. (Este.) A poroszok Jacin előtt utatkoztak. Ágyu­tűz a város előtt. Lichten­Prága, jun. 29. A „Tagesbote“ külön lapja jelenti : A leégett Podol hidat, a poroszok, az egész vidéken összerequirált ácsok közremű­ködésével helyreállították. Turnauban a poro­szok 300 ökröt és 15,000 ftot requiráltak. A turnau-libanau-i és reiche­nberg-zittau-i vasúti összeköttetést, melyet az osztrákok szétdúltak, a poroszok helyreállították. Jungbunzlauból a fegyver­fogható lakosok Prágába menekülnek ; sokan az önkéntes csapattestbe szándékoznak belépni. Tegnap a Josephsthalban porosz elő­őrsök voltak ; a josephsthali és backofeni hidat az osztrákok leégették. Tegnap három porosz gyalogzászlóalj, egy huszárezred és egy üteg érkezett Gitschin alá ; a harcz megkezdődött, de az eredményt még nem tudhatni. Prága, jun. 29. Mindenfelől megerősíttetik, hogy az ellenség nyakrafőre kitakarodik Leipa és Dauba vidékéről. A „Narodni listi“ külön lapja állítja, hogy az osztrákok odahagyták Jungbunzlau­ t. (Presse.) Prága, jun. 29. Arnauból, Pilnikauból, Trautenauból, Braunauból elfutott családok tébolyognak szanaszét. Hírként hallani, hogy a poroszok a trautenaui polgármestert elfogták azért mert védelmi rendszabályokat tett. Falra­gaszok hirdetik, hogy a fiók­bank becsomagolva tartja készleteit. Gabelben porosz városkapitány működik. A döntő csata közel látszik lenni. (Presse.) B r U n n, jun. 29. Ma 11. órakor óriás vasú­ti vonat érkezett ide az északi hadseregtől való nehézsebesültekkel. Jablonszky al­nagy parancs­nok rendeletére azonnal számos katonai orvos hozzá látott sebeik bekötözéséhez. A közönség nagy részvétet tanusít. Egy jelen volt bécsi ke­reskedő 5000 db. szivart osztott ki a sebesültek közt, s fejenként egy egy forintot adott nekik. A bekötözés helyén 1000 ft. kézbefizetett a se­gélybizottmány jelen volt tagjainak. Nyugati csatatér. A poroszok kezei közé jutott Hannoverben : 60 ágyú, 800 mindennemű kocsi, 10—12,000 részben új fegyver, 2000 mázsa lőpor, lovassági felszerelések és egy teljes hídkészlet. Gotha, jun. 26. A hannover­iak, miután a capitulatio feltételeit visszautasították, éjszak felé visszavonultak, s Falckenstein ték csapatai által üldöztetnek. Frankfurt, jun­ 28. Sándor hesseni hg fol­­vást intézett Németország hölgyeihez fekete­­veres-arany tábori övek szállítására. Jó hirek a hannoveraiakról. (Presse.) Páris, jun. 29. Táviratilag jelentik Nordhau­­senből . Tegnap reggel csata volt a poroszok és hannoveraiak között, Langensalza-Merseleben és az Unstrut között. Továbbá jelenti a „Moniteur“ : 5000 porosz eredménytelenül megtámadta a hannoverai hadsereget és két ágyút vesztett. A hannoveraiak mindazáltal éjszak felé vo­nultak, s egy parlamentárit küldöttek ki, alku­dozni egy újabb fegyverszünet végett, mely azonban megtagadtatott. A poroszok erősítést várnak. Berlin, 28. jun. (Párison át.) Egy gyorsvonat orvosokat és irgalmas nénikéket szállított Lan­­genselzába, hol 1500, minden segélyt nélkü­löző sebesült hannoveraiak volnának. Frankfurt, jun. 28. Este. (29-én délben érkezett.) A „Post Zig“ távirati után jó forrás­ból értesül Gothából . A hannoveraiak a capitu­­latiot nem fogadták el, hanem megkezdették az ellenségeskedéseket. Mühlhausen és Langensal­za közt összeütköztek a hannoveraiak és poro­szok, mely alkalommal a hannoveraiak győztek. Berlin, jun. 29. (Párison át.) A hanno­verai hadsereg föltétlenül megad­ta volna magát. Frankfurt, jun. 29. A bajor lovasság,mely Meiningent megszállta , onnan ismét vissza­ment , azon kijelentés mellett, hogy ott nem találtak ellenségre (!) A badeni hadtest iránt a főhadiszálláson nem táplálnak túlságos bizal­mat. A legénység és a tisztek ugyan a legjobb szellemtől vannak áthatva, de fölebb még po­rosz befolyás uralkodik. (O. D. P.) Déli csatatér. A „Patrie“ a custozzai csatáról a kö­vetkező tudósítást közli Az olasz hadsereg jún. 22-én és 23-án kelt át a Minción, és pedig a következő pontokon : Mo­linó, Monzambano,Valegio és Goito. A csata után jun.24-ike és 25-ike közötti éjjel meggyőződvén a király arról, hogy a Mincio balpartját tartani nem lehet, elrendelte a jobb partra átmeneteit. A hadsereg tehát most azon állásban van a Min­ción innen mely balfelöl Lonato mellett a Garda­tóra, jobb felől pedig Goitora támaszkodik, kö­zepén pedig a castiglionei és solferinoi állást tartja elfoglalva. A Mincio átjárata Goito mel­lett az olaszok kezében van, hanem a többit, Molino, Monzambano és Valeggio mellett az osz­trákok tartják elfoglalva.“ Az esti „Moniteur“ a következőket írja a custozzai csatáról: Valóban sokkal jelentékenyebbnek látszik a vereség, melyet az olaszok a várnégyszög meg­támadásánál szenvedtek,mint elejénte gondolható volt. Mintegy 2600 fogoly esett az osztrákok ke­zébe. A király csapatai este ismét azon állást fog­lalván el,melyben reggel valának,kénytelenek va­­lának azt odahagyni s visszamenni a Mincio túlsó részére. Tegnapról, jun. 25-ről nem jelen­tik, hogy összeütközés lett volna, de úgy látszik az olaszok számitnak rá, hogy az osztrákok ül­dözőbe fogják venni, mert elsánczolják magukat saját területükön Volta mellett, a Mincio jobb partján. Cialdini támadása, melynek a Po mel­lett a király támadásával egyidejűleg kell vala történni, úgy látszik egészen elmaradt ; a távi­rati sürgönyök csak annyit mondnak, hogy Ci­aldini tbk. állásában tartja magát. A garibaldis­­ta szabadcsapatokról azt hallani, hogy a tirol határon megütköztek az osztrákkal , azonban va­lószínűleg csak kölcsönös kisebb összecsapások lehetnek azok, s az ezen részeni mozdulatok még homályosak. Végül az olasz hajóhad sem vett még legkisebb részt az ellenségeskedések­ben, melynek pedig feladata, hogy az olaszok átalános támadásánál közre­működjék. Csak annyit jelentnek a hajóhadról, hogy Tarentből elment , valószínűleg csínyt fog elkövetni az osztrák terület olyan pontján, amely még most titokban tartatik. A „Journal des Débats“ tudni véli, hogy az olasz hadseregnek „nagyon túlnyomó haderővel kell­ harczolnia",— ami azonban csak a Duran­do-hadtestre alkalmazható állítás, — s hogy „a veszteség mind a két részen igen nagy.“ — A „Pays“ a Gardató melletti dombos országról a következő hadi krónikát közli : 1796 ban Bona­parte győzelme Arcole mellett; 1800-ban Brüne veri meg az osztrákokat Pozzalo mellett vivott csatában ; 1814-ben Eugen­ig vivja ki Rover­­bella mellett utolsó győzelmét; 1848-ban Goito és Custozza melletti csaták, — az utóbbik 1848. jún. 24-én ; 1859 ben a Solferino melletti csata, végre a most vivott custozzai csata. A „La Pres­se“ azt gondolja, hogy tulajdonképeni csata nem is vivatott Custozzánál , hogy a királyt az osz­trákok meglepték, s szoros számítás szerint leg­­fölebb 20,000 olasz volt komolyan a csatába bevonva. A mantuai őrség kirohanása által, melylyel a Curtazone felé haladó olasz hadtestre vetette magát,a király utócsapata megzavartatott s a király akadályozva lett az első hadtestet an­nak idejében kivágni. Flórenczből azt írják , hogy a hajóhaddal 25,000 főnyi kiszállásra szánt csapatok mennek, mely csapatokhoz minden pillanatban hozzájuk szál­líthatja a flotta még a Bariban és Barlettá­­ban levő 15,000 Garibaldista önkénytest is. A hivatalos „Wiener Zeitung­“ közli azon két iratot, melyek egyikét a déli hadsereg táborkari főnöke John b­­aribnagy az olasz hadsereg táborkari főnökéhez La Marmora tök­­hoz, s ez viszont ő hozzá válaszként intézett, azon tárgyban, hogy a custozzai csatában olasz katonák osztrák sebesülteken barbár kegyetlen­ségeket követtek el. A két okmány teljes szöve­ge így szól : A déli hadsereg főhadiszállásából, Zerbare jun. 24-én 1866. John K.­altbagy, a királyi táborkar főnökéhez, La Marmora generale d’armatá­hoz. Egy jelentésből, melyet a cs. k. hadsereg által St. Lucia bevétele alkalmával vezénylő táborno­kok egyike adott be, kiderül, miszerint a 21-dik vadász zászlóaljból való három katona ellen hallatlan barbár cselekedet követtetett el , ugyanis a három katona, miután már meg volt sebesülve, felakasztva találtatott, azon­ban szerencsére oly hamar levágattak, hogy kettő életben maradt , a harmadik megté­­bo­sodott ! Amenyiben ilyen tények , me­lyek polgári sult államok hadseregeinek tö­kéletesen méltósága alatt valók, minden várako­záson kívül még netalán ismételtetnének ; a hadseregparancsnok ő fensége, akarata ellenére is kénytelennek fogná magát érezni a legszigo­rúbb hasonmegtorlások elrendelésére ; ámbár a mai nap újabban bebizonyitá, miszerint joggal büszkék lehetünk rá,hogy a mi hadifoglyaink sa­ját katonáinkkal egyenlő ellátásban részesittet­nek. Fogadja exiád teljes nagyrabecsülésem kijelentését. Lamarmora tbk John b. alibnagynak. Jun. 25-én 1866. A legélénkebb meglepetés érzetével vettem magadnak 42/6 p. gh. szám alatt ma hozzám ér­kezett közlését. Ha az ön által előadott tényt nem a cs. hadsereg tábornokának jelentése fog­lalná magában, vonakodtam volna annak hitelt adni, már azért is, mert hadseregünk, mint bár­mely más, mindenkor dicsekedhetett, hogy ha­difoglyaival a becsület és emberiség legszoro­sabb törvényei szerint bánik, amiről, úgy hi­szem az előbbi háborúban elegendő bizonysá­gokat tett. — A legpontosabb vizsgálatot fogom tartatni, s kikutattatom, váljon történt-e valami esetleg, ami a jelentett esethez hasonló volna, s ha igen, nem mulasztandom el a példás meg­­fenyítést , hanem elvárom szintén azt, miszerint a cs. k. had­seregi parancsnokság meg fogja vizsgáltatni, va­jon ama jelentés, melyre a re­­clamatio alapítva van, nem puszta hírre van-e támasztva, vagy valamelyes túlzás általi nagyi­­tás-e, ami a felindulás perczeiben nem ritkán csúszik be oly jelentésekbe, melyek jogosan a leghitelesebbeknek tekintetnek. Fogadja megos tbk úr nagyrabecsülésem kije­lentését. Lamarmora Alfons. A „Köln. Zig“ Írja : Épen hét éve volt a solferinói véres csatának, midőn mult vasárnap Custozzánál az olaszok ellen fordult a harczi szerencse. Akkor a h­arcz a Mincio jobb partján az északi domblánczola­­ton hullámzott, a várnégyszögbe való bejutha­­tásért ; akkor a várnégyszög előtt köttetett béke, s Velencze megmentetett Habsburg koro­nájának. Most magában a négyszögben folyt a küzdelem Velenczéért, s a siker az ola­szok ellen ütött ki kedvezőtlenül . Victor Em­manuel a Minción , ha nem épen átkerget­tetett is, de visszaszoríttatott , s a fiatal olasz hadseregre nézve egyedüli nyereség az, hogy a vérkeresztelést rángás nélkül, s magát jobb sikerre érdemesnek bizonyító vi­tézséggel állotta ki. A feladat, melyet a király és nemzet maguk elé tűztek, merész, mondhatni vakmerő, s most, miután az osztrákok megtudták hogy mennyit érnek, még nehezebb lesz azt megoldani, mint jún. 23-ka előtt lett volna. A helyzet annyival roszabbult, hogy épen az nem ütötte meg a mértéket, amiben korlátlan biza­lom volt helyezve : a biztos számítás, és a moz­dulatok pontos összevágása. A király nagyon sebeskedett az Adige mellett Albaredo elleni nyomulásával . Cialdini, a­kinek az Adige bal partján, tehát a folyamon túl este felé kell vala megjelennie, elmaradt. Durando a szerencsétlen ember az osztrák hadsereg zömével találkozott, s nagyon gyenge volt ellenében­­ a királynak, ki kénytelen vala fordulatot tenni, dolgot adott, hogy Durandot kivághassa, s maga is szoronga­tott állapotba került : elég az hozzá, hogy az első tekintet azon benyomást szült, miszerint az olasz csapatok vitézül harczoltak ugyan , de a vezénylet, noha bátor, mindazáltal nem volt e­ég pontos, s az egyes hadtesteknek az egészbe be­folyása és megjelenése nem volt kellőleg pon­tos. A harezmezőt illetőleg, melyen a jun. 24-iki csata vivatott, megjegyzendő, hogy a Garda­tó, és egy­felől a Mincio, másfelől az Adige kö­zötti vidék legnagyobb részt síkság ugyan, ha­nem annak északi része az a vérrel áztatott teschierai dombos föld, mely nagy, csaknem concentricus domblánczokkal fogja körül a Garda tó déli tájait. A tó­ medencze nyugati oldalán a salo-i öblök, s a Garda tótól kelet felé esők tekin­tendők kiindulási pontjaiként a pesehierai domb­vonalnak, mely a sermionei kisded félsziget hát­terében levő síkságot kivéve — a Garda tó déli partjait körülfogja — E nagy amphitheatrum határpontjai a síkság felé: Lonato helység a Bresciából Veronába vivő vasút mellett ; aztán lejjebb délnek Castilione delle Stiviere , a Bresciából Goitoba a Po mellé vivő államut mellett ,­­ továbbá Solferino , Cassiano, Cavriano , és Volta, mind a Mincio nyugati oldalán ; a­ keleti oldalon pedig kissé félebb Valeggio s ezután Custozza, a Tionen túl, mely folyam a Mincióval párhuzamosan fut délnyugati irányban ; azután Guastalla, ahol 1848-ban harcz folyt, majd Somma Campagna , tovább északnak Pastrengo és Asti, nem messze az Adigetől. Ezen dombvonalt jellemzi, hogy a tó­parttal párhuzamosan sok apróbb dombcsoportot képez,melyek majd sűrűbben,majd szórványosab­ban koszorúformán vannak csoportosítva. Majd három , majd négy­sorosan övezik körül ezen dombcsoportok Peschiera várát ezen természetes erődök, míg a völgyi vízmosások hasonló futóár­kokat képeznek közöttük. Csaknem ezen domb­vonal közepett kanyarog a Mincio, mely Pes­­chieránál 212, Lavenze-nél 206, Valeggionál 184 láb tengeri magaslattal bir, s ezzel az alapsikság magaslatát jelöli, mig a dombok a síkságnál 3—400 lábbal magasabbak, s Solferinonál a Spia d’Italiában 630 lábnyi ma­gasságúak. — A síkságokban és teknős völ­gyeletekben ezen kopasz dombok között sző­lők stb. vannak, s 30—40 helység és szá­mos major van rajtok.­­ A nagyobb hely­ségek templomaikkal s körülfalazott papla­kaikkal többnyire magasabban fekszenek. Vé­gül megjegyzendő még, hogy a Mincio völgynek Goitóig, a hol Victor Emmanuel jun. 23 án át­kelt e folyón, megjegyzett szélei vannak. Ezen területen fog előre láthatólag legközelebb leját­szatni a dráma egy része, hahogy Cialdininak, Persanonak s Garibaldinak nem sikerülene va­lahol északon, délkeleten avagy keleten hamar­jában valami diversiót tenni. Flórenczből jun. 26-ról jelentik : Az osztrákok 60,000-en voltak. Roppant számmal alkalmaz­tak tüzérséget, s minden lovassági ezredet. Az olaszok elhagyták elfoglalt állásaikat, de csak a tetemes erősbítés folytán, melyet az osztrá­kok nyertek. Este­felé mindkét hadsereg visz­­szavonult illető állomásáról, s magukkal vitték sebesültjeiket. Humbert hg, ki Villafrancán túl két dsidás ezred által támadtatott meg, egy zászlóalj gyalogsággal négyszöget képeztetett, s a középen felállván, a dsidások támadását visszaverte. Amadée hg mellén sebesült meg, mi­dőn dandárát vezényelte. A Pinelli hadosztály egy egész zászlóalj osztrák vadászt fogott el A Govone hadosztály, mely a custozzai és egy ré­szét a monte-torrei állásoknak rohammal vette be, tartotta ott magát estig a számra jelentéke­nyen túlnyomó ellenség ellenében. A Cugia hadosztály elfoglalta Monte-Torre és Monte-Croce egy részét, s tartotta ott magát egész estig. A Sirtori hadosztály Santa Luciát foglalta el, ő szintén ott maradt estig. Az első hadtest tartalékja, mely Valeggiotól balra a dombokon volt felállítva, feltartotta a nagyobb erőt, mely elől a Cerale hadosztály kénytelen volt visszavonulni. A Bixio hadosz­tály és a sorlovasság fedezték a visszavonulást, mely jó rendben ment végbe. Az olasz lovasság többször ütközött az osz­trák lovassággal, mely nagy veszteségeket szen­vedett. A harmadik hadtest körülbelül 1000 em­bert fogott el. Az olaszok veszteségei jelentéke­nyek, hanem azt hiszik, hogy az osztrákok veszteségei még nagyobbak. Villarey tbk meg­öletett. Durando, Cerale és Cozzani tbkok meg­sebesültek, midőn az ellenséget csapataik élén támadták meg. A katonák szelleme kitűnő. Sze­retnének újból az ellenség ellen indulni. Milánóból hivatalos olasz forrásból táviratilag jelentik az „A. A. Zig“-nak 27-ről: „760 fogoly érkezett ide, kik közül több mint 100 velenczei. Az utóbbiak az önkénytesek közé lépnek be. Amadéé­­g két sebet kapott. Durando, Cozzani, Treville, Villarey­­ho (?) trrkok meg vannak se­­besütve.“ Újabb táviratok : Kanizsa, jun. 29. Épen most vittek itt ke­resztül 1800 olasz hadifoglyot, közembereket és altiszteket. Úgy hallani, hogy Budára fognak szállíttatni. Átalában jóerőben levő, egészséges, jól megtermett legények. Trieszt, jun. 29. „Enterprise“ angol ágyu­­naszád Anconából ide érkezett. Katonai mozgalmak Éjszakán és Keleten. A ,,L’Europe“ jun. 25-ki számában a követ­kező adatokat közli az orosz hadsereg mozdu­latairól. Azon orosz hadtest, mely Kaüsch mellett tá­borzott, rögtön elvonult. Mindazon had­csapatok, melyek eddig Kausch Kolo s Leczyz környékén álló­­ak, délnek nyo­multak, Czenstokbau irányában ; végre mindazon hadcsapatok, melyek Varsóban, Lengyelország belsejében sőt még Litvániában is állottak, nyolcz nap óta útban vannak a Pruth melletti hadsereghez, mely négy zászlóalj gyalogsággal és egy dandár testőrségi tüzérséggel erősíttetett. Az ország belsejében hagyott helyőrségek,,-*0 a krakói és a gácsországi határon levő katona-­ zárlánczolat kivételével, 8000 főre rúgnak. ír A pruthi hadsereg feladata : Moldva ellen mö­­­ködni, azon esetben, ha a törökök a Dunaferi vé­delemségekbe nyomulni szándékoznának. ás Egy figyelő hadtest összpontosíttatott a lub- , úni és sandomiri kormánykerületekben. ií A „Wanderer“ azon hiteles hírt közli, hogy a hohenzollerni ág igen ellenséges törekvést tanú­sít Ausztria irányában, így ezen herczeg befo­lyásának lehet tulajdonítani, hogy a Dunafeje­­delemségek kormánya azon tervvel foglalkozik: román figyelőhadtestet állítani Erdély határára. A „Hmr14 magántágsürgönye. Bécs, jun. 30. A prágai lapoknak ma­gán tudósításai szerint tegnap nagy csata volt Chwalkowitz­nál, Skalitz és Königin­hof közt. A csata még ma is folyvást tar­tott ; az az ausztriaiakra nézve kedvező. A poroszok a Wiszwasser és Mschene közt fekvő Wallowitz felé (Hízódnak vissza.;­ Jungbunzlau vidékét a poroszok oda-­ hagyták. A Jicinből menekülő poroszokat tegnap az ausztriaiak és szászok megver­ték, úgy hogy halottjaikat és sebesültjei­ket is a csatatéren hagyták. Tegnap este Kost-nál, Turnau közelében nagy ütközet volt. A poroszok tökéletesen megverettek. — A cseh-kanitzi kerületet a poroszok odahagyták. F r­a n k f­u­ r t, jun. 30. Bingen a poro­szok által odahagyatva, a hesseni csapa­tok által megszállatott. A deutzi glacis lerontatott. A badeniek ma reggel éjszak­nak mentek el. K­ülföld. Belgium. Brüssel, jun. 26. (A „Con­s­t­i­tutionnel“ jegyzéke) Írják a „Köln. Zig“-nak, mely a belga lapokban büntetlenül folytatott király gyilkolási izgatásokra vonat­kozik, nagyon meglepően tűnt itt fel, annyival inkább, minthogy ama hallatlan vádra vonat­kozó bizonyítékok, egy nevéről is alig ismert zug lapból szedettek elő, Boniface úr, mint hal­lani, ki lesz elégítve, s az általa denunciált gúnylap ellen törvényes eljárás fog foganatba vétetni. A jelen körülmények közt kétségkívül fontos dolog azt fölemlíteni, hogy már néhány hét előtt beszéltek itt ott a franczia kormány­nak a belga sajtó magatartására vonatkozó diplomatiai megjegyzéseiről. Németország. (A porosz kormány tiltakozása a bécsi lapok hamis hírei ellen az állítólagos besoro­­zásokról, a német szövetségből ki­lépett éjszaknémet államok, a po­roszországi választások az új or­szággyűlésre.) Egy berlini távirat, nyilván hivatalos eredetű, mondja : „A kormány az európai hatalmaknál, szemben az osztrák rész­ről elterjesztett hamis hírekkel az állítólagos kényszer-ujonczozásokról Csehországban, ez el­járásnak a népjoggal ellenkezésére fog utalni, miután ez azon szándékból történik, hogy Ausz­tria népessége a kitört háborút a lakosok ellen intézett megsemmisítési háborúnak tekintse.“ Ezzel összefüggésben áll a következő drezdai távirat: „A porosz polgári biztos felhívta az or­szágos kormányt, a bécsi lapok híreit a besoro­lásokról Szászországban, hivatalosan megc­á­­folni.“ A porosz kabinet egy sürgönyben a porosz követeket értesítette arról , hogy az éjszak­­német államok közü­l Oldenburg-Anhalt, Mecklen­burg-Schwerin, Mecklenburg-Strelitz, Schwarz­­burg-Rudolstadt, Schwarzburg - Sonderhausen, Szász Coburg-Gotha, Altenburg, Waldeck és Lippe Detmold a volt német szövetségből ki­léptek. Más éjszaknémet kormányok hasonló el­határozása van kilátásba helyezve. Poroszországban 25-dikén voltak a választá­sok az új országgyűlésre , legtöbbnyire haladólag ütöttek ki, habár úgy látszik, hogy a conser­vativ párt is sok tért nyert. A haladó párt győ­zelme azonban semmit sem bizonyít a háború kérdést illetőleg , miután Unrud a városi kép­viselők gyülekezetében még legközelebb is kije­lentette, hogy ha a porosz kormány a néphez oly proclamatiót intéz, mint Beyer tlik a kar­­hesseniekhez, akkor nem lesz többé belső vi­szály. Francziaország, Páris, jun. 26. (A cus­tozzai csata hírének benyomása a p­á­r­i­s­i­a­k­r­a). Az olasz hadsereg a custozzai csata után, mely egész nap tartott, P este azon állásokba tért vissza, melyekben a csata előtt volt, hanem az osztrákok kényszerítették a Min­cio túlsó részére visszavonulni. Az olasz hajóhad jún. 23-án elment Tarentből , Cialdini még nem ment át azon.“ A „Moniteur“ ezenhárom követ­­kezménydúsjelentése oly izgatottságba ejtette Pá­rist, mintha a francziák saját hatalmi állása fo­rogna kérdésben. Valóban, ha az olasz hadsereg a várnégyszögnél szét­porlasztva, az osztrákok is­mét bemennek Lombardiába, a mostani háború oly kiterjeszkedést nyerhet, hogy a napóleoni dy­­nastia létezésének kérdése kerülhetne napi­rendre. Ezt a Tuilleriakban annyival inkább várják, minthogy a hivatalos „Wiener Zig“ Olaszországról rendkívül darabos és piszkolódó hangon szól. Ezen Flórenczből kelt kikelések­nél sokkal örvendetesebb ellentétet képeznek Albrecht fhg távsürgönyei, melyek legalább mostanig minden dicsekvés nélkül vannak tart­va, mely tulajdonságuknál fogva itt benyomást gyakoroltak. A napi események mellett mind el­némultak a bel­kérdések és viszályok, a hírla­pok csupa hadi jelentésekké váltak. Páris, jun. 26. (Az olasz hadsereg visszavonulása; Cialdini ki nem mozdulása; a császár az olasz had­seregről; Napol­eon hg) Hogy az olasz hadsereg a custozzai csata utáni éjjel és másnap visszament a Mincio jobb partjára, annak egy­szerű oka az, hogy a kedvezőtlen eredmény után nem lehetett a hadsereg zömét veszélyeztetett állásban hagyni, miután Lamarmora terve jófor­mán kivihetetlennek bizonyult. A két olasz had­osztálynak vakmerő támadást kellett volna k­zösen Verona ellen intézni , de Cialdini még­­­kor megtudta, hogy a Mincio mellett kedvezőtle fordulatot vettek a dolgok, s ily körülmény­ közt nem tartotta tanácsosnak a Pón átkelő Már át is volt hidalva a Po, sőt az előhad is kelt és innen magyarázható meg a „Moniteur“­­ 1

Next