A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)
1866-08-01 / 176. szám
ge tőbb tüntetés a béke ellen, mint az állandó hadsergek, melyek azt állítják, hogy a békét tartják fenn. Ha ez így van, kérdem, nem lopják-e szemérem nélkül ama milliárdokat, melyek Európa népeinek költségvetésében szerepelnek ? Volt e valaha háború, mely kevésbbé legyen igazolható, s mely jobban elkárhoztassa önmagát és a győzelmet ? Úgy látszik, ön azt hiszi, hogy ha Francziaország fenyegetőznék vagy valóban beledobná kardját a német mérlegbe, visszaállítaná az egyensúlyt Németországon, és visszaállítaná Európában a békét saját egyensúlyában. Engedje kimondanom, hogy ha Francziaország követné azon tanácsot, melyet ön adni látszik, kockáztatná azt, hogy oly meredekre jut, melynek alján örvény van. Higgye meg ön, Francziaországra nézve, mely szerencsésen lerázta 1859. óta vonszolt terhét Olaszországot, nincs más teendő, mint hogy félreálljon s nézze békén, hogy Ausztria és Poroszország addig üssék egymást, mig egyik feltétlenül megadja magát, ha az öt napi fegyverszünet nem jön létre s nem békíti ki a feleket akár két iker és nem vetélkedő szövetség : a rajnai, és a dunai szövetség utján ; akár pedig a német császárság utján, melynek végre is nem lenne sem több lakosa, sem nagyobb területe az osztrák birodalomnál, melynek épen ellensúlya lenne. Európában csak két állam van , melylyel Francziaországnak foglalkoznia kell, mint szárazi és tengeri kettős hatalmasságnak. Ezek Oroszország, mint szárazi és Anglia mint tengeri hatalmasság. Azon veszélyt, mely szárazon Oroszország felöl jöhet, tengeren pedig Angliától, épen nem növelné, sőt apasztaná Ausztria, melyet a fekete tengerig és a közép tengerig kell terjeszteni, — és másfelől Poroszország, melyet nem szabad gátolni abban, hogy a balti tengertől az éjszaki tengerig terjedjen és Olaszország, mely nekünk köszönheti Velencét, Nápolyt és Livornot. Nem látja e kedves barátom, hogy e három, körülbelül egyenlő erejű hatalmassággal Ausztria 37 millió lakossal, Németország 35 millió némettel, és Olaszország 25 milliónál több olaszszal, összesen 100 milliónál nagyobb számmal, minden béke és hadi szövetségi számítás, lehető Francziaországnak szárazon és vizen ? Girardin Emil: Angolország, London, juli 24. (Derby a békealkudozásokról; ismételt zavargás a Hyde-parkban.) Egy bankett alkalmával, mely legutóbbi szombaton egy új club (Cobden-club) felavatásának ünnepélyére tartatott, Russel lord többi közt megróvó nyilatkozatot ten, mintha az angol kormány adta volna az osztráknak azon tanácsot, Velenczét a francziák császárjának átengedni. Russellord ezen megjegyzése fonalán Clauricarde a felsőház tegnapi ülésében az első miniszterhez azon kérdést intézte, váljon a britt kormány terjesztette elő valami béke vagy fegyverszüneti föltételeket, vagy egyébként befolyt a fenforgó alkudozásokra. Derby lord lényegében a következőket válaszolta : „Hivatalunk elfoglalása első napján, sőt mielőtt mi még Windsorból visszatértünk volna, látogatást tőn a franczia követ a külügyi hivatalban és az alállamtitkárral azt közölte, hogy (Velencét illetőleg) Ausztria és Francziaország közt egyezmény jött létre. Egyidejűleg a francziák császárjának a Porosz- és Olaszország királyaihoz intézett levelének másolatait adta át. Ez minden megjegyzés nélkül történt. Később a követ ismét eljött a külügyi hivatalba azon jelentéssel, hogy sürgönyt kapott a császártól, melyben, hozzánk azon kérés intéztetik, miszerint berlini és florenczi követeink szíveskedjenek egy fegyverszünet létrehozásában közreműködni. Határozatunkhoz, mely szerint minden beavatkozást elkerülünk, híven megmaradva, kötelességünkhöz képest, a franczia kormány kérelmének annyiban tettünk eleget, hogy követeinket Berlinben és Florenczben odautasítottuk, miszerint a franczia kormánynyal közösen működjenek a fegyverszünet létrejövetelén, és hogy tudják ki, várjon a végleges békekötésre állapíthatók-e meg a feltételek. A fegyverszünet megállapításánál tartózkodtunk minden politikai véleménynyilvánítástól , de miután közleményt vettünk, hogy Velencze átengedése bevégzett tény, nem tartottuk kötelességünkben állónak, Francziaországot vagy Ausztriát figyelmeztetni, hogy közvetlenül Olaszországnak kellett volna azt átengedni, vagy hogy Francziaországnak nem kellett volna azt ily módon elfogadnia. Époly kevéssé volt feladatunk azt tekintetbe venni, mennyiben kellemes vagy kellemetlen az olaszoknak az átengedésnek ilyen módja. Én ugyan elgondolhatom, mennyire sértetett ezáltal az olaszok érzékenysége, de ez oly pont, mely továbbiban nem tartozik ránk. Egyedüli czélunk abban állt, a vérengzésnek véget vetni és a béke létrehozatalára az utat egyengetni segíteni. Hogy a fegyvernyugvás elérésére történt első kísérletek meghiúsultak, eléggé ismeretes; azon pillanattól mindez óráig a közvetítési kísérletek kizárólag a francziák császárjának kezeiben maradtak. Mi nem vettünk részt a feltételek fölötti tárgyalásokban , nem adtak tanácsot és nem is kéretett tőlünk tanács. Tökéletesen távol tartottuk magunkat és nyugodtan vártunk az alkalomra, melyben baráti szolgálataink hasznosak lehetnének. Ez a valódi tényállás. A francziák császárja a tárgyalásokat egymaga vezette és egész szivemből örvendek, hogy öt napi fegyvernyugvás jött végre létre, hogy a békeelőzetek Poroszország és Ausztria által elfogadtattak. A stipulatiokat mindez óráig nem ismerjük tökéletesen. Ma reggel azonkívül még azon tudósítást is vettük, hogy Ricasoli kész, az olaszoknak ajánlott föltételeket elfogadni. E szerint, mint hiszem,azon reményben élhetünk, hogy a háború ijedelmei elmúltak. Én csak azt reménylhetem, hogy a diplomatiának sikerülni fog, ha nem is mindenkit kielégítő, de mindenesetre békés megoldását előidézni oly kérdésnek , mely még rövid idő előtt Európát hosszas és véres háborúval fenyegette. Russellord tesz még néhány észrevételt igazolására, mire a ház a napirendre tér. Tegnap is fordult elő összeütközés a néptömeg és a rendőrség között a Hydeparkban. A nagy tömeg kiváncsiakon kívül, kik az előtte való nap pusztításait jöttek megszemlélni — s ezek meglehetős terjedelmű pusztítások, mert a hosszú darabokon végkép szétzúzott rácsozaton kivül, még parkültetvények is helylyel közzel igen rutul vannak megviselve, — a parkban déltől kezdve az alsóbb néposztályból való egyének gyűltek össze, hogy az előtte való nap művét az ültetvények megrongálása, virágok és cserjék kitépése által stb. folytassák; ezen gyönyört, melyet, minthogy a rendőrség nem volt azonnal, legalább nem a kellő számban jelen, órákig meglehetős nyugalommal élvezhették. Midőn délután a törvény képviselői megjelentek, összeütközésre került a dolog, melyben a rendőrség botjait, elleneik pedig köveket és kitörött rácsdarabokat használtak. Ezen csetepatéban így panaszkodnak sokfelé, a rendőrség valódi résztvevők és semleges nézők közt nem igen tett különbséget, mi egyébiránt nem is igen volt lehető — A parkot kiüríteni, annak nagy terjedelme miatt a rendőrségnek csak későn este sikerült, — miután katonai erősbítést nyertek , — és még akkor sem teljesen, csak már éjfél felé csillapodott a zavargás. A „Reform-Liga társaság tagjai a rendőrségi hatóság engedélyével, beszédek által iparkodtak a tömeget nyugalmas hazatérésre bírni, de nem értek el nagy eredményt. A zavargás politikátlan jellemét többi közt azon körülmény is bizonyítja, hogy az elmúlt, valamint az utolsó előtti nap a park szomszédságában számtalan ablaktáblák vezettek be, anélkül, hogy a házbirtokos politikai nézete legkevesebb különbséget is tett volna. Számos elfogatások történtek tegnap is. A tegnapelőtt elfogattak közül sokan a park rongálása vagy a rendőrük megtámadása miatt már sommásan pénzbírságra ítéltettek, pedig 2—5 font szeri, vagy börtönbüntetésre 1—4 hóra köttetett meg. A többi középállamokat illetőleg Poroszország csak külön akar mindegyikkel fegyverszünetet kötni, ezért utaztak Varnbühler b. és Dalvigh h. urak a porosz főhadiszállásra, személyesen alkudozni Poroszországgal. Karlsruhéből, hallomás szerint, Mohi titkos tanácsos fog hasonló czélból oda utazni. Pária. (A császár neheztel.) A porosz roppant kárpótlási követelés hírére a Tuilleriák udvaránál meghitelesített porosz követ Goltz Nikolsburgba azt táviratozta volna : („L’empereur se fâche“) „a császár haragszik,“ mire a porosz király követelésétől elállt. Florencz, jul. 28. (Olasz dolgok.) Az „Unita Italia“ jul. 26-ról a biblia hangján írt czikket tesz közzé, mely következő szavakkal kezdődik : Boldogok a custozzai, lissai, condinoi, storoi halottak ! Ők legalább nem szemtanúi a haza megaláztatásának, melyet mi élők tűrünk ! ők nincsenek megbélyegezve a fegyverszünet által stb Az „Opinione“ szerint Garibaldi önkénytes hada 34,900 emberből áll ; van azonkívül még egy zászlóalj bersaglierije, 5 ütege, melyek közül 3 tábori s 2 hegyi üteg, melyek a rendes hadsereghez tartoznak. A „Corriere Mercantile“ azt mondja, hogy az olasz hajóhad a csatában minden vezénylés és felső parancs nélkül volt. A tengernagy egyetlen jelt sem adott és minden hajóparancsnok önmagára volt utalva, míg az osztrák hajóhad kitűnőleg volt vezérelve. — Az Anconába érkezés igen szomorú komor pillanatot nyújtott. Nem látszott meg rajtuk a győzelem. A legénység le volt verve és nyíltan bevallják, hogy egyedül Persanót sújtja a vád, hogy a „Re d’ Italia“, a „Palestro“ és a „Varese“ elvesztek. Garibaldi meg van hiva a főhadiszállásba. Újabb tüntetések folytán Anconában Persano és Angioletti ellen, Persano és a tengerészeti legénység a hajón maradásra utasíttattak A hirlap egy jegyzékben elégtételt igér és nyugalomra int, midőn mondja , hogy a hamis hadijelentések nem a kormány, hanem a parancsnokok által készíttettek. Esti posta, München, júl. 29. (A fegyverszünet Bajor-és Poroszország között;fegyverszüneti alkudozások a középállamokkal.) A „Bayer. Zrg“ jelenti . Tegnap késő este érkezett ide azon távirati tudósítás Bécsből,hogy Pfordten úr aláírta Nikolsburgban a Bajor- és Poroszország közt kötött fegyverszünetet. Az államminiszter még tegnap elszándékozott utazni Nicolsburgból Bécsbe. Manteuffel tanoknak Bécsen és Berlinen át táviratilag meghagyatott a porosz főhadiszállásról, hogy minden ellenségeskedést szüntessen meg. A Pfordten úr által kialkudott fegyverszüneti pontokra, az „A. A. Ztg“ szerint már júl. 27-én rájuk adta megegyezését a bajor király ősge, s innen magyarázható meg, hogy a fegyverszünet már július 27-én tudva volt Münchenben, holott csak 28-án Táviratok. Bécs, jul. 30. Az osztrák-olasz békealkudozások megakadtak. Govone utasítások nélkül van, s Degenfeld ennek folytán visszatért Bécsbe. (P. L.) Berlin, jul. 28. (Párison keresztül.) A „Staatsanzeiger" azon nyilatkozatra érzi magát késztetve, hogy a porosz sajtó egy része, mely a mellett küzd, hogy Poroszország a szövetségi intézményeket a déli államokra is kiterjessze,a békealkudozásokat nehezíti. Ezen alkudozásoknak állítólag czélja, a porosz vérrel és a roppant áldozatokkal Éjszak- és Közép-Németország területi egységét mindenkorra biztosítani, s ezáltal azt elérni, mit atyáik 1815-ben nem érhettek el. Eszerint az forogna kérdésben, hogy Poroszország Éjszak- és Közép-Németországban szövetségeseivel egy államot képezzen. A viszonyok rendezése azon délnémet államokkal, melyekkel Poroszország háborúban van, veszély nélkül a jövőnek tartathatik fen. A stettini lapok jelentik, hogy a hesseni fejedelem táviratilag Brünnbe hivatott, s oda már el is utazott. Karlsruhe, jul. 28. A „Karlsruhe Zig“ közzéteszi az új kabinet tagjait. Mathy elnöke az államminisztériumnak, egyúttal a kereskedelem és pénzügy minisztere, Joses átveszi a bel-ügyet s ideiglenesen az igazságügyet . Freidorf külügyér , Ludwig és Nusslin maradnak. Páris, jul. 28. Este. Az esti „Moniteur“ jelenti : A császár Vichybe utazott. Egy Nikolsburgból f. hó 27-ről érkezett magán sürgöny szerint Olaszország válaszát 28-dikán estére várták, ami azonban Poroszországot és Ausztriát nem akadályozta, a fegyverszünetet és békeelőzeteket aláírni. Dronyn de Lluys holnap Vichybe utazik. Páris, jul. 29. Az esti „Moniteur“ irja ■ A középtengeri hajóhad ma kiindult, hogy gyakorlatait folytatása augustus 15-dikén Ajaccioban lesz. Páris, jul. 29. A „Constitutionnel“ irja : a békefeltételek méltányosak, ha számításba veszszük a háború által előidézett helyzetet. Ausztriának a háború szerencsétlen kimenetele daczára fentartott területi integritása fontos határozat , melynek minden okos ember tetszését meg kell nyernie, kik egy nagy Közép-Európában az egyensúlyt fentartó állam megmaradását első rangú érdeknek tekintik. Tudni véljük, hogy Benedetti utasítást nyert a szász királyság integritásának fentartásához ragaszkodni. A franczia kormány arra is igyekezett, hogy a fegyvernyugvásból eleintén kizárt délnémetországi államok a fegyverszünetbe belevonassanak. Ez államok, melyek érdekei további alkudozások tárgyát fogják képezni, mostantól fogva meg lesznek védve a háború veszedelmeitől. Florencz, júl. 29. Ricasoli Ferrarába utazott, hol nagy hadi- és minisztertanács fog tartatni. Govone tábornok, ki az alkudozások vitelére Nikolsburgba küldetett, a közlekedés hiányossága miatt még nem kaphatta meg utasításait. Ezen utasítások útban vannak s gróf Barrai berlini követ megbízást kapott, hogy Olaszország nevében fogadja el a négyheti fegyverszünetet, s a békepraeliminárék gyanánt fogadtassa el Ausztriával azon feltételeket, melyek Francziaország és Olaszország közt legközelebb megállapíttattak. Londien, júl. 30. Az atlanti távirati alattság állapota kitűnő, azonban az egyenes összeköttetés az amerikai continenssel az amerikai vonal megszakítása miatt szombat előtt alig állítható helyre. Újdonságok. Pest, jul. 31. ^^GRESsínBÁBORi^ A nemzeti színház épületén lengő gyászlobogó hirdeti a pótolhatlan veszteséget, mely a nemz. színházat és szinművészetünket érte. Tárczánk bővebben emlékezik meg a gyászos esetről. Itt közöljük a nagy veszteséget tudató gyászjelentéseket. A családi gyászjelentés így hangzik : „Egressy Gáborné, született Szentpétery Zsuzsanna szomorodott szívvel tudatja gyermekei : Telepi Károlyné született Egressy Etelka, Ákos és Árpád, úgyszintén az elhunyt testvére Török Sámuelné, szül. Egressy Eszter, veje Telepi Károly, és unokái Gábriela és András nevében szeretett férjének, a legjobb atyának, testvérnek és nagyatyának Galambos Egressy Gábornak a nemzeti színház és a Kisfaludy-társaság tagjának, a szini képezde drámai tanárának, folyó hó 30-án éjjeli t 3t órakor, a színpadon, működés közben ért szélhűdés következtében, harmadfél órai szenvedés után — életének 58-ik és színészetének 41-ik évében történt gyászos kimúlták A megboldogult hűlt tetemei, holnap azaz aug. 1-én délutánig24 órakor fognak a kerepesi temetőbe örök nyugalomra kisértetni. A végtisztelet a ref. egyház szertartása szerint, az elhunyt lakásán (Kerepesi ut 14-dik szám) fog megtartatni. Pest, jul. ,31-én 1866. Béke hamvaival ! “ A nemzeti színház igazgatósága és összes személyzete pedig a következő gyászjelentést bocsátotta ki : „A nemzeti színház igazgatósága és öszves személyzete mélyen szomorodva jelenti a nemzeti színház egyik legkitűnőbb színművészének, s legrégibb tagjának Egressy Gábornak július 30-dikán , „Brankovics György“ előadásakor, melyben a czímszerep legremekebb műalkotásai közé tartozott, a színpadon történt rögtöni gyászos halálát. A veszteség, mely a nemzeti színházat, és magyar színművészetet érte, kipótolhatlan ; vele szállnak sírba művészileg alkotott szerepei, melyeknek ő adott életet. A boldogabban a lángész a legnagyobb szorgalommal egyesült : a magyar színpadnak negyvenegy éven át büszkesége, s az országos nemzeti színháznak kinyitása óta elsőrendű művésze volt. Hasonló veszteség érte a nemzeti színház szini képezdéjét, melynek tanára volt ; a színművészetről irt munkái kijelölik azon magas irányt, melyen azon intézet növendékeit vezetve, a magyar szinművészetnek újabb lendületet akart adni. Midőn a nemzeti szinház igazgatósága és tagjai a felejthetlen művész és tagtárs halálát kesergik, felhívják a közönséget, melynek a boldogult annyi műélvet nyújtott, hogy a legszomorúbb napon, az utolsó tisztelet megadásában részt venni szíveskedjék. A boldogult hült tetemei szerdán, augustus 1-én, délutáni 4-edfél órakor fognak szállásáról, (Kerepesi út 14. sz. alatt) a helvét hitvallás szertartásai szerint, az örök nyugalom helyére eltemettetni. Béke és áldás legyen porain! Pesten, jul. 31-én, 1866.“ — (Császár ő Felsége) f. hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával Cseh Ede volt helytartósági alelnököt, a Magyar-, Horvát- és Tótországban, úgyszintén a katonai végvidéken létesítendő drávaszabályozási munkálatok fővezetésére királyi biztosul méltóztatott 1. k. kinevezni. Egyelőre a kinevezett királyi biztos úr feladatát az említett szabályozási munkálatokra vonatkozó terv szerkesztésére kiküldött műtani bizottmánynak, s illetőleg e terv kidolgozása végett, úgy a Magyar, Horvát- és Tótország, valamint a katonai határőrvidék illető érdekeltjeivel netán szükséges tárgyalásoknak fővezetése fogja képezni. — Császár Ő Felsége mult hó 26-án kelt legfelsőbb elhatározásával Riche testvérek s társaik brüsseli építési vállalkozóknak és gróf Forgách Antalnak, egy Kassáról Oderbergbe Eperjesre vezető szárnyvonallal tervezett, s a tiszavidéki, úgyszintén Ferdinánd császár északi vaspályákkal összekötendő gőzmozdonya vasútra kért építési és üzleti engedélyt legkegyelmesebben megadni méltóztatott. („Sürg.“) — (Császárné Ő Felsége) tegnap délelőtt Bécsbe érkezett. Mint a bécsi lapok is jelentik, Ő Felsége csak néhány napot fog Bécsben időzni, s azután ismét visszatér Budára. — (Rudolf koronahű ő fensége) vasárnap Latour ezredes és gr. Pálffy százados kíséretében meglátogatta a nemzeti múzeumot, s bejegyezte nevét az emlékkönyvbe. — (B. Sennyey Pál tárnok ő exja) Bécsbe utazott. — (B. Sennyey Pál tárnok ő exja) a második ujonczozás helyetti toborzás tárgyában a püspöki egyházmegyei hivatalokhoz is körlevelet intézett, melynek szövege következő : „4240. számhoz. Magyarország királyi tár nokmesterétöl. Mélt. stb. , császári és apostoli királyi Felségének folyó hó 7 dikén kelt legfelsőbb határozata alapján, másolatban idehajlitottam. körrendeletemmel a törvényhatóságok fejeit odautasitottam, hogy a folyó évre kitűzött második hadkiegészítési jutalékot önkénytesek állítása által iparkodjanak fedezni. — Hogy a czél annál sikeresebben elérethessék, — azon biztos meggyőződésben, miszerint Méltóságod a legmagasabb trónhozi tántoríthatlan ragaszkodásánál, valamint buzgó hazaszereteténél fogva. Ő Felsége, legkegyelmesebb Urunknak a birodalom s az ország javára irányzott bölcs szándékait, s kormánya megfelelő törekvéseit előmozdítani mindenkor kész, azon kéréssel kivántam ahhoz fordulni, hogy a közigazgatási hatóságokat, ama feladatuk teljesítése körül hatályos támogatásában részesíteni, illetőleg az alattas lelkészek útján oda hatni méltóztassék, hogy a hadi szolgálatra alkalmas és amúgy is kötelezett egyének, szolgálatuk önkénytes felajánlásának előnyeiről felvilágosíttatván , a veszélylyel fenyegetett birodalom hadseregének zászlói alá a birodalom s a haza érdekében minél számosabban sorakozzanak. — Fogadja Méligod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. — Budán, julius 14 én 1866. B. Sennyey Pál.“ — A „Wien. Ztg.“ jelenti, hogy Benedek tisznagy jul. 29-én Bécs-Újhelybe érkezett. — (Hesz és Wratislaw tábornagyok) ma szintén Bécsbe utaztak. — Az első és második könnyű lovassági hadosztályok parancsnokai, Edelsheim báró és Thurn-Taxis hg vezérőrnagyok altábornagyokká neveztettek ki. — (A dunagőzhajózási társulat) hirdeti, hogy a közlekedést a pest-bécs-linczi vonalon ismét helyreállította, s a gőzhajók ismét rendesen fognak közlekedni, úgy, mint a háború előtt. — Figyelmeztető kérelem. Tisztelettel értesítem tervtartóimat, hogy September hóban megjelenendő műveimre az előfizetési pénzek beküldési határidejét júl. 30 á ról aug. 1- re szélesbítettem, miután az előfizetési ívek szétküldésében több helyütt jelentékeny késedelem történt. A művek azonban September hó elején okvetlen szétküldetnek. Kérem e határnapig az előfizetéseket annál inkább beküldeni, hogy a nyomatandó példányok mennyiségében tájékozhassam magam. Benedek Aladár. (Náray Iván.) Egressy Gábor temetése miatt a színház ma zárva marad. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A Magyar Földhitelintézet első rendes közgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 1866. junius 19-ikén. (Elnöki jelentés folytatása.) „Az összes pénzmozgalmak a XVII. kimutatásban vannak előtüntetve , mely szerint az intézet pénztáránál a bevétel tett: 17.981,812 ft 53 krt, kiadás volt: 17.950,789 ft 40 kr, maradt készpénz készlet : 31,023 ft 13 kr. „Hogy a tisztelt közgyűlésnek beszámoljak az üzlet minden részleteiről, még két tárgyat kell megemlítenem, u. m. 1) a felszerelés és alapítási költségeket; 2) az alapítványok pénzbeli részleteinek kamattai kifizetését. „Ami az elsőt illeti, örömmel jelenthetem, hogy az összes alapítási és felszerelési költségek 3000 forintig az üzlet nyereményéből leírattak, ennélfogva az utolsó zárszámla szerint nevezetes értékű felszerelés, ezen csekély összegben van intézetünknek. „Az intézetünk minden egyes ágára vonatkozó részletes adatok elősorolása után van szerencsém még előterjeszteni : a) a befolyt és kifizetett üzleti kamatok öszszeállítását a XX. kimutatásban, mely szerint az intézeti pénzek után befolyt 309,298 frt 85 kr, kifizettetett 155,192 ft 12 kr, ennélfogva kamattöblet volt 154,106 frt 73 kr. b) a XXI. alatt az összes üzleteredményt, mely szerint az összes üzleti bevétel tett 609,821 ft 75 kr, a kiadás tett 477,288 ft 43 ft, ennélfogva maradt tiszta nyeremény 132,533 ft 32 kr, mi a tartalékalap növelésére fordíttatott. Ezen nyeremény nevezetesen magasabban lett volna kimutatható, ha az igazgatóság mindenekelőtt az üzlet biztosságát nem tartja szem előtt, e czélból leirt felszerelés és alapítási költségéből 40,304 ft 32 krt, a tartalékalap értékpapírjaiból 73,629 forintot. Végre , c) a XXII. alatt van szerencsém bemutatni az utolsó zárszámlát az 1865. év végéről. „Az itt foglalt tételek a felügyelő bizottmány által többszöri gondos átvizsgálás és a könyvekkeli részletes egybehasonlítás tárgyát képezik, a tisztelt közgyűlés feladata leend, az előterjesztett eredményt kiküldött tagjai által megvizsgáltatni. „Az összes üzletről tett jelentésem talán igen hosszadalmas is volt, több részletekbe is bocsátkozott, mint más hasonló intézeteknél szokásban van ; mentségül szolgáljon az, hogy egyszerre több évről kellett jelentést tenni a jövőben, hol mindenkor csak egy évi eredmény fog a tisztelt közgyűlés elé terjesztetni, az természetesen sokkal egyszerűbb és rövidebb lenn , — másrészt egyes részletekbe kívántam menni, és mindent a nyilvánosság előtt feltárni, azon meggyőződéstől vezettetve, hogy minden pénzintézetnek, mely a hitelt, ennélfogva a bizalmat kívánja magának megszerezni, arra a legbiztosabban vezető eszköz mindenkor a nyilvánosság, ügyei állásának őszinte közzététele. Ez intézetünknél kétszeres kötelesség , különös kötelesség az intézet tagjai irányában, kik a kölcsönös jótállás folytán egyenesen vannak érdekelve az intézet biztos állása által. „Ezek előadása után, úgy hiszem, meggyőződhetett a tisztelt közgyűlés arról, hogy azon alapok, melyekre az intézet fektetve van, helyesek; de arról is, hogy jövőben az intézet kellő óvatossággal, szakismerettel, takarékossággal és ügyszeretettel vezetve, — ha azon nyomások, melyeket ma a mindenki által oly súlyosan érzett politikai és nemzetgazdasági válságok gyakorolnak, egyszer megszűnnek; ha majd a normális pénzügyi viszonyok a monarchiában helyreállanak , — meg fog teljesen felelni azon feladatnak, melyet tervezői és alapítói általa elérni kívántak, és melyet tőle hazánk földmivelő osztálya vár. Másrészt kötelességem- nek ismerem azon meggyőződésemet nyilvánítani, hogy mindaddig, míg a pénzügyi viszonyok jobbra fordultával szélesb tevékenységi tér nem nyiland az intézet számára, a korlátolt hatáskörhöz képest lehetőleg korlátolni kell üzleti kiadásait. „Van még néhány tárgy, melyet a tisztelt közgyűlésnek részint tudomás, részint határozathozatal végett kell bejelentenem, melyek a következők : „Hogy a pénztári jegyek melletti betétesek szaporodjanak, azok alakjára és felmondási idejére nézve követni kellett más hitelintézetek ez iránti példáját, ennélfogva folyamodott az intézet rövid lejáratú pénztári jegyek kibocsáthatásának engedélyéért, ami meg is adatott, s a jelenben nyolc napi felmondás melletti fizetési utalványai is vannak forgalomban. A magyar földhitelintézet egyik feladata : idővel a földbirtokos osztály folyó pénz fölöslegét az intézet pénztáránál összesíteni. Ha egyszer földbirtokos osztályunknál ki fog fejlődni a hajlam, úgy mint Angliában, a hitelintézményeket és az azok által eszközlött gyorsforgalmat meghonosítani,a magyar földhitelintézet nagyobb birtokosaink bankára lehet ; ezen üzletnél legalkalmasabb mód, a pénztári jegyforgalom, melynél fogva mindenki pénzfölöslegét ahelyett, hogy az csak egy-két hétig nála hiába heverne, intézetünknél letenné, fizetéseit pedig czélszerűen ezen pénztári jegyek forgatása által eszközölhetné. „A közgyűlés elé terjesztendő tárgy még a házépítés kérdése. Az intézet igazgatósága már régen érzi annak szükségét, hogy teljesen tűzmentes és alkalmas helyiségekbe helyezhesse el a magyar földhitelintézet könyveit, értékeit és fontos okmányait , ez pedig csakis egy alkalmas háznak építése által lenne elérhető ; felhatalmazást kér tehát maga számára, hogy, ha egy alkalmas telket megszerezhet, és a szükséges pénzzel rendelkezhet, mi végből záloglevelek kibocsátására is kér engedélyt, a házépítést megkezdhesse. A beruházandó összeg meghatározása a felügyelő-bizottmány és igazgatóság közös tanácskozásának tárgyát képezvén.“ A közgyűlés teljes megelégedéssel és köztetszéssel fogadván ez elnöki jelentést, azt a közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt kinyomatni, s a tagoknak megküldetni rendelte. Jövőre nézve pedig határoztatott , hogy az elnöki előterjesztés már előre nyomassék ki, s mihelyt az elnök által előadatik, azonnal osztassék ki a közgyűlésen jelenlevő tagok közt. III. Az elnöki jelentésből csak most értesülhetvén először a közgyűlés, az intézet elnöke, gróf Dessewffy Emil haláláról , legelső teendőjöknek ismerik a jelenlevő intézeti tagok, a dicsőült férfiú kora elhunyta fölött legmélyebb sajnálkozásukat és részvétüket kijelenteni ; s a hála és tisztelet adója némi lerovásául s a megboldogult elnök, mint ez intézet egyik alkotója s a kezdet nehézségei közben bölcs és áldozatkész vezetője, érdemeinek elismerését jegyzőkönyvileg örökíteni. S e jegyzőkönyv a dicsőült férfiú tisztelt özvegyével is közöltetni határoztatik. IV. Ugyancsak az elnöki jelentés folytán, mely a Magyar Földhitelintézet jelen állásának és eddigi működésének oly teljes és hü képét adta ," kötelességének ismeri a közgyűlés jegyzőkönyvileg kifejezni elismerését és köszönetét a jelentő ideiglenes alelnök, Lónyay Menyhért úrnak, ki boldog emlékezetű elnök társával, a Magyar Földhitelintézet megalkotása és megszilárdítása körül időt, munkát, sőt anyagi áldozatokat sem kimérve, oly fáradhatlan buzgalommal és szép sikerrel működött, s elnöktársának elhunyta óta nem csak az összes intézetet, hanem, a pénzügyi igazgató lemondása után, ez igazgató külön osztályát is személyesen vezette. A lejárt utolsó évi számadások felülvizsgálására a közgyűlés részéről beodvai Karácsonyi László úr elnöklete alatt Cséry Lajos, visontai Kovách László, Murányi Ignácz, és báró Vay Sándor urak küldettek ki. VI. A felügyelő-bizottmány ideiglenes elnöke, a közgyűlési szabályzat 24. §-a értelmében bemutatja és felolvastatni kéri az alapítók mult napi tanácskozmányának az elnöki kijelölésre s a felügyelő-bizottmányhoz az alapítók részéről történt választásra vonatkozó következő jegyzőkönyvét : „Elnök úr ő nagyméltósága előadván, hogy e tanácskozmány egyik feladata, az intézet elnökségére három három tagot kijelölni , mindenekelőtt felolvastatni indítványozó a felügyelő bizottmánynak az elnökválasztásra vonatkozó következő előterjesztését : „Szóba jövén a közgyűlési tárgyak során a szabályok revisiojának kérdése, a felügyelőbizottmány osztozik az igazgatóság azon nézetében, hogy az ideiglenes bizottmány és igazgatóság nem tekintheti feladatául, a véglegesen megalakulandó intézet bizottmánya és igazgatósága számára a szabályok revisioja iránt javaslatot terjeszteni elő ; de különben is azon meggyőződésben van, hogy e szabályok, melyek a külföldi tekintélyek helyeslésével is találkoztak, s amelyek közt az intézet, a legmostohább körülmények és a kezdet nehézségei közt is, nem csak fenállott, hanem életerősen kifejlett és teljesenmegszilárdulhatott, továbbra is változatlanul fenállhatnak, míg a netalán szükségeseknek találandó változtatásokra és reformokra minden tekintetben kedvezőbb idő és alkalom fog kínálkozni. „Midőn azonban a felügyelő-bizottmány e szempontokból a szabályok revisiója iránt se szükségesnek, se időszerűnek nem tartja javaslatot terjeszteni e közgyűlés elé, s ezúttal minden oly pontnak még vitatását is mellőzendőnek véli, mely az intézeti tagoknak, annál inkább a záloglevél-tulajdonosoknak az intézet iránti viszonyaira s általában az intézet üzletére és eljárására vonatkoznék , azon tárgyak egyike, melyek az alakító közgyűlés teendői közé vannak kitűzve, egy halaszthatatlan indítvány előterjesztésére hívja föl a felügyelő bizottmányt. „E tárgy az elnökválasztás. „Az alapszabályok szerint a Magya Földhitelintézetnek két elnöke, s az igazgatóság ellenőrzésére hivatott felügyelő bizottmánynak szintén két elnöke van. Azon tisztet, mely más intézess