A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)

1866-08-12 / 186. szám

, ha egy fiatal állam mint Olaszország magát elszi­geteli és egy háború felelősségét akarja magára venni, midőn az egész békét kiván. Cialdini azt válaszolta erre, hogy a mostani háborút csak né­hány héttel kell meghosszabbítani, hogy Olasz­ország óhajainak végczéljához érjen, míg min­den béke, mely a nemzeti programmot nem tel­jesíti tökéletesen, csak fegyverszünet. Ricasoli azt jegyezte meg erre, hogy ő Olaszország biz­tos határainak fontosságát igenis tudja méltá­nyolni , azonban kilátás van arra, hogy Fran­­cziaország segélyével a béketárgyalásoknál e tekintetben Ausztriától ki fogják nyerni a szük­séges engedményeket. A béke­párt, mint tudjuk, győzedelmeskedett végül. Francziaország, P­á­r­i­s, aug. 5. (A c­s­á­­szár Vichyben nyugalom helyett fárasztó tanácskozásokkal van k­ö­r­ülv­é­v­e.) A császár nagyon meg van elé­gedve azzal, amivel Napóleon hg Vichybe mint küldetése eredményével érkezett hozzá. Azt is ígéri a császár, hogy egész befolyását felhasz­nálandja a határ kérdésnek Olaszország részére kedvezőleg elintéztetése iránt, s úgy látszik, hogy már is többet kivitt Ausztriánál e részben, mint a bécsi lapok magatartása után várni lehe­­t­. Az Olaszországban tartózkodó franczia kato­nai attache Schmitz ezredes Vichybe hivatott, hallomás szerint azért, hogy közreműködjék az Olaszországnak szabandó stratégiai határ meg­állapításánál. E vonal észak felől Rivától fog ki­nyúlni, de Trient valószínüleg Ausztria birtoká­ban fog hagyatni. Egyébiránt a lényeges nehéz­ségek elhárítására látszik mutatni azon körülmény, hogy Napoleon ha Vichyből elutazott ; a herczeg Pártba érkezett tegnap este, s ma elutazott Meudonba. Drouyn de Lhuys ma este Párisba érkezett s kedden már visszamegy Vichybe, hol élénk diplomatiai élet foly. — Vimer­­cati gróf is oda ment, s Benedetti is, a ki hallomás szerint a béke aláírása után köz­vetlen ide fogna hivatni, szóbeli felvilágosításo­kat átveendő, — hihetőleg szintén Vichyben fogja még a császárt érni, amennyiben a béke megkötése átalánosan igen közel állónak tarta­­tik. Már ismét rebesgetik, hogy a külügyi tár­­cza Benedettinek van szánva , de nincs alapja a hírnek, miután Drouin de Lhuys egészen a császár czéljai mellé állott, s szolgálatainak teljes mértékbeni elismertetését tapasztalja. Benedetti ide­jövetelét eléggé indokolhatják az oly gyökeres változások kívánalmai, s annak szükséges volta, hogy új csoportulatok alakít­hassanak. úgy mondják, hogy Benedetti már nyújtott volna be emlékiratot a császárnak arra vonatkozólag, hogy mily nézeteket táplál a ber­lini kabinet és azon tehetségekről, melyek a jövőben kifejlődhetnek. Úgy látszik, hogy azon tanácskozások, melye­ket a császár, Napoleon hg, Drouin de Lhuys és Nigra tartanak egymás közt Vichyben, még hosszabb időre fognak kiterjedni. Mindamellett, hogy a császár nagyon komoly egészségi tekin­teteknél fogva vonult el Vichybe, mégis kevés nyugalomban részesülhet ott. A fenebb nevezet­teken kívül még a londoni franczia követ, Mac Mahon tanagy és Fleury Ilek is Vichybe rendel­tettek. Úgy hallani, hogy ott rendkívül fontos dolgok forognak szóban. Drouin de Lhuys ma Párisba érkezett, jelenteendő egy jutalomkiosz­tásnál, s holnap már visszamegy Vichybe s ott is marad mig a császár el nem utazik a chalonsi táborba. Az emlegetett congressusra nézve Fran­­cziaország még nem nyilatkozott határozottan . Angolország is semlegesen tartja magát e rész­ben, Poroszország nem fogadja el a congressus javaslatot, Ausztria kész képviselőt küldeni, Oroszország pedig összehozatalán fáradozik. Páris, aug. 7. (Lapvélemények a po­rosz trónbeszéd felett.) A „Constituti­onnel“ ezt írja : „Vilmos király beszéde csak a belügyekkel foglalkozik. Mellőzve azt, a­mit a határok kiterjesztéséről mint a legutóbbi katonai események eredményéről s egy Poroszország vezérkedése alá helyezendő szövetségi hadsereg í­r­t .'Aról mond, csaknem kizárólag a korona és a parlament itti villongásról s annak szükséges voltáról beszél, hogy ezen villog­­ásnak minél előbb véget kell szabni." A király e tekintetben lehető legbéküléke­­nyebb szellemben fejezte ki magát s annyival inkább hinni kell, hogy szavai meghallgattat­nak, minthogy a hadsereg diadalai az ellenség törekvéseit jelentékenyen meggyöngítették,vagy alább szállították.“ A „N. Pr. Zeitung párt­jának önámításaira és az ezen lap által használt szólásmód túlcsapongásaira vezetvén a figyelmet, megvallja a „Constitutionnel miszerint még a trónbeszéd után bizonyta­lanságban érzi magát a Poroszország által egé­­szen vagy részben meghódított országok jö­vendőbeli sorsát illetőleg. „Vilmos király — úgy­mond — mely hallgatásba burkolózik ezen pontra nézve. „Ha Bajorországra, Hessen- Darmstadtra és Würtembergre nézve most még nem igen lehet is czélzó ujj­mutatásokat alkal­mazni az ezen országok feletti alkudozások ki­menetelére vonatkozólag . Hanovyerre, Kurhes­­senre és Nassaura nézve, — közvélekedés sze­rint — nem lett volna szükséges mond a „Const.“ — ugyanezen visszatartózkodás.“ A „Journé des Débats“ a porosz trónbeszéd­­b­en olyan uralkodó szólását leli fel, a ki blisz­­k­e arra, hogy a legnehezebb vállalatok egyikét szerencsésen megoldotta s bevégezte, de a kit diadala nem tett oly felfuvalkodottá, hogy most parancsoló úr hangján beszéljen. A „J. des Dé­bats“ nem lát rá okot, hogy kételkedjék a ki­rály abbeli nyilatkozatának őszintesége felett, hogy ezentúl a viszálkodásnak örökre el kell mellőztetni. Ezen viszálkodásokat tulaj­donképen csak most fejtik meg az események. Mivel a király és minisztere valódi terveit nem ismerte a parlament és az ország, azt gondolták hogy ezen viszálkodás csak azért idéztetett elő, mert kísérletet akar a kormány tenni, hogy az országos képviselet romjain személyes önural­kodás alapját vethesse meg. A tulajdonképeni szándék sokkal nagyobb mértékben viselte ma­gán egy összeesküvés jellegét, hogysem azt a parlament színe előtt köztudomásra lehetett volna hozni. Bismarcknak nagy és jól szervezett had­seregre vola szüksége, s minthogy a képviselő­ház a német jellemmel járó sajátságos szívósság­gal minden évben megtagadta ezt tőle, Bismarck nem mondhatta el a parlamentnek, hogy mire kell neki az a hadsereg. „Nem szándékunk — mond a „Débats“ — az efféle eljárást igazolni, csupán csak történelmileg kívánjuk az esetet egyszerűen megvilágosítani. Annyi bizonyos, hogy Bismarck és királya, az ország tanácsá­nak kikérése nélkül a legveszedelmesebb válla­latba fogtak. Igaz, hogy sikerült a vállalat, de szerencsétlenül is üthetett volna ki, s mily iszo­nyú felelősség hárult volna akkor a vállalkozók­ra ? Azonban a jó siker sok dologra feledékeny­­séget és megbocsátást szokott hozni, s nem igen hihető, hogy a porosz kamara annyi sze­rencsével végrehajtott tények után , melyek­nek eredménye Poroszország megnagyobbodá­sa, még tovább is haragot tartson a kor­mánynyal. A kormánynak most már nincs oka semmiféle tervet titokban tartogatni vagy a parlament közreműködése nélkül töreked­ni annak végrehajtására, s ennélfogva nem is láthatni semmi okot, amiért megújítja a bel­­viszálkodást, mely az ország jelentékeny részét elidegenítené tőle. Sőt inkább az most a kor­mány érdeke és feladata, hogy a bekeblezendő népek szabadelvű vágyait és törekvéseit kielé­gítse, megadja s bizalmat gerjeszszen bennük az által, hogy saját országának népképviseleté­vel jó egyetértésben él.“ Az „Union“ t épen nem elégíti ki a porosz király trónbeszéde ; azt mondja róla, hogy e be­széd megcsalt minden várakozást, s hogy lehe­tetlen valaminek színtelenebbnek, homályosabb­nak s jelentéktelenebbnek lenni, mint ez a be­széd volt. Még azok a diadalmas kifejezések sem valának abban fellelhetők, melyekre Bismarck hányaveti dicsekvései mintegy előrekészíték a figyelmet. A nagy fődolog, ami körül forog min­den, a pénz. Felmentő törvény azon pénzért, melyet a kormány a kamara megegyezése nél­kül használt el ; sok pénzt jövedelmező nagy adók ; s az abban való reménykedés, misze­rint, hogy az új szövetségesek majd jórészt megfizetik a megkívántató pénzt, — ezek képe­zik tulajdonképen a trónbeszéd erkölcsi olda­lát. Tisztán felismerhető e beszéden a frank­furti hódítók sugallata.“ A „Temps“ — mint már tegnap is érintettük — nagyon kedvezőtlenül ítéli meg a porosz trónbeszédet ; kiemeli, hogy rendesen minden efféle trónbeszédben foglaltatik egy czikkely a külpolitikáról, mely a porosz trónbeszédekből se szokott eddig hiányzani, — ezúttal azonban nyoma sincs, noha anyag lett volna rá elegen­dő. Azon csekély számú de ha szövetségesek alatt, kik a porosz hadsereget keleti és nyugati eredményeik kivívásában elősegélték, bizonyára nem az olaszok, hanem a mecklenburgiak, ol­­denburgiak, coburgiak s mások. Francziaország se lett volna a legérdektelenebb tárgy a meg­említésre, s hogy nem említetik meg, az valóban igen szembeszökő és megmagyarázhatatlan hé­zag. Hogy Olaszország nem említetett meg, ami bizonyára illetlen dolog, s még bizonyos fokig megmagyarázható. A porosz kormány hivatalo­san úgy beszél, hogy ő csak védelmi háborút ví­vott, s hogy kénytelen volt Ausztria által fenye­getett nemzetisége védelmére fegyvert fogni. Ezen állítást azonban nehéz összeegyeztetni egy szemmel láthatólag támadó szövetkezéssel, mely a háború előtt sokkal hamarabb megköttetett... De Francziaországra nézve nem lehet ilyen ok­kal előállani. Mi úgy avatkoztunk a dologba mint közbenjáró hatalom, s mindenki át fogja látni, hogy Poroszország királyának tartozó kö­telessége lett volna rólunk barátságos említést tennie... I­ Vilmos beszédében három személyre reducáltatik a világ, melyek : az Isten, Porosz­­ország, és a király. A többi hatalmak mintha nem is léteznének.“ Az „Etandard“ megütközéssel szól a trónbe­széd azon részéről, melyben a kormánynak tör­vényes alap hiányában végrehajtott tetteit legyez­­geti. — „Hogy áll a dolog ezzel a félre tehető alkotmánynyal, melyet fel szükség függeszteni, midőn valami erélyes kezdeményezéshez kellene fogni. Micsoda zsibbasztó Parlamentarismus az, mely a végrehajtó hatalmat abba a kényszerű­ségbe helyezi, hogy államcsínyekkel kormá­nyozzon? Nyújthat-e ezen baszardt rendszer, mely roszul van megállapítva, elégtételt a po­rosz népnek, melynek politikai jogai a királyi akarattól függnek ? Kielégíti-e a kormányt, mely nem tud elég erős lenni, anélkül, hogy erő­szakoskodnék ? És feltéve még azt is, hogy az alkotmány egy vagy más részének ideiglenes felfüggesztése a király előjogaihoz tartozik: váljon nincs-e ok más veszélyektől való féle­lemre? — A „Monde“-ot nyugtalanítja a porosz trónbeszéd rendkívüli visszatartózkodása. Azt mondja, hogy a király nem dicsekszik fegyver­tényeivel. Amit tett, az mind csak előkészület . Poroszország kiegyengette a német nemzetiség kifejlődése ösvényét. A porosz monarchia törté­netét tekintve, lehetetlen menekülni a roppant aggodalom értelmétől.“ Angolország, London, aug. 6. (Gari­baldi, Schweiz.) A „N- Fr. Pr.“-nek ír­ják : Olaszországi kitűnő forrásból az hírlik, hogy Garibaldi közel volt ahoz, hogy a parancs­nokságot letegye. A vele való bánásmód, vala­mint a fegyverszünet kötése igen fölingerelték őt az olasz fővezénylet ellen. A kormány attól fél, hogy Garibaldi ilynemű elhatározása az ön­­kénytesek és a lakosság közt nyugtalanságokat idézne elő. Különben föltehető, hogy Garibaldi nem fog oly lépést elkövetni, mely a kormányt, melynek megbízása folytán eddig cselekedett, jelentékenyen compromittálhatná. Megemlítem­dő, hogy az olasz önkénytesek egy nagy száma a háború kezdete előtt — a kormánynak tett hűségi eskün kívül — a cselekvési párt teljha­talmújának is tettek még le külön esküt, mely által kötelezik magukat „a fegyvereket mind­addig le nem rakni, míg Róma nincs fölszaba­dítva.“ Föl lehet tenni, hogy ezen eskü teljesü­letlen fog maradni . Custozza és Lissa után még inkább valószínű ez, mint azelőtt. Csak tenyérnyi nagyságú, de elég világosan látni egy fenyegető felhőt emelkedni a politikai láthatáron, mely Schweiznak veszélyt hirdet. Azon sejtelem, hogy a Pária és Berlin közti egyezményben Schweizről, úgy szintén Belgi­umról is megemlékeztek, mindinkább nyer ter­jedelmében. Belgium biztosítása miatt már érte­keztek az itteni udvarral és az angol államfér­fiakkal Belgium részéről. Hogy váljon bekövet­kező esetben angol actio lépne-e közbe, nyílt kérdés marad. Legkevésbbé történnék meg ak­kor, ha a ter­ek volnának a kormányon, kiknek hadi politikájától fél a nép. A whigek maguk ré­széről a Manchester iskola be nem avatkozási tana által sokkal inkább meg vannak kötve. A kis államok, különösen a Schweiz, mely Fran­cziaország, Olaszország és a nagyobb részint porosz uralom alá igázott Németország közé van beékelve, még annak idején lássák magukat el. Schweizra vonatkozólag is ismernek Bis­mark-féle „Vér és vas elméletet“, melynek meg­valósítása talán ma époly lehetetlennek látszik, mint látszott annak négy év előtt tett nyilat­kozata. London, aug. 6. (A német kérdés) már nem tekintetik sem a heti sem a napi­lapok által égető kérdésül, s a legtöbb nem is vezér­­czikket felőle többé , hanem a küllevelelezők szorgalmasan böngészik meg a német csatame­zők és diplomácia tarlóján a kalászokat. A „Daily­ News“ párisi levelezője megírván, hogy mennyire elrontották a francziák kedvét a né­metországi események, egy franczia szavait idézi, ki ezt mondta volna : „Königgratznél nem Ausztriát, hanem a franczia császárságot érte a legnagyobb vereség , hanem a franczia császár­ság nem Francziaország.“ Amerika, Mexico. (Egy szerződés Francziaországgal.) A newyorki „Tri­bune“ szerint, a Mexikóból Washingtonba érke­ző magán­levelek azt jelentik, hogy Miksa csá­szár Daus­val a franczia küldöttel, következő szerződést kötötte : Hétezer franczia mexikói szolgálatban marad és öt éven át Mexikó által tartatnak el. Francziaország azonfelül a mexi­kói kormány polgári szolgálatának fedezéséül öt éven át havonként 500,000 dollárt utalvá­nyoz. Miksa császár Francziaországnak ezen előlegek és egyéb követelmények zálogául át­adja a Vera Cruzból Mexikóba vezető vasutat. A mexikói bevételek franczia hivatalnokok ál­tal szedetnek be.­­ A csatatérről érkező tudó­sítások még mindig kedvezőtlenül hangzanak a császári csapatokról. Huachiango meg van száll­va a szabadelvűek által és Monterey valamint Tampico komolyan vannak fenyegetve általuk. Beszélik, hogy Tampico már kezükbe került, kormányok közötti feszült vi­szony.­ Párisból írják, hogy néhány nap óta szembeötlő feszültség kapott lábra a franczia és a porosz kormány között. A múlt héten még oly élénk volt a közlekedés Vichy és a porosz fő­hadiszállás között, hogy napjában 40—50 táv­sürgönyt váltottak, s a legközelebbi időben nagyon alábbhagytak a barátságos érintkezés­sel. Beszélik, hogy Napóleon császárt újból meg­kínálta Bismarck Luxenburggal, de a császár visszautasította az ajánlatot. A dolgok ezen for­dulatának kezdik tulajdonítani azon szokásellenes dolgot, hogy a király trónbeszédében szóval sem érinti a külhatalmakkali viszonylatokat, amit Francziaország felső és legfelsőbb köreiben nagy nehezteléssel vettek.­­ A „J. des Débats“ azt a fölleplezést foglalja a porosz trónbeszédről szóló terjedelmes czikkébe, hogy Bécsben az utolsó perczig nem hitték, hogy a háború való­sággal ki fog törni, hanem csak demonstrálni akartak Poroszország ellen, s hogy innen lenne , megmagyarázható, miszerint Benedeknek a döntő pillanatban nem volt annyi harczi erő rendelkezése alatt, mint az ellenségnek. Bécs, aug. 10. (A porosz király elle­ni merénylet.) Ha a „Berliner Börsen Zig“ jól van értesülve, úgy az utóbbi napokban a po­rosz király ellen merényleti kísérlet létetett. A nevezett lap­­ is jelenti. „Ide érkezett hírek szerint szombaton a ki­rályt és kíséretét Prágából Görlitzbe vivő vona­tot csekély távolságban követő vonat az útba rész akaratból lerakott akadály következtében kizök­kent, mi mellett hat egyén veszett el. Az a gyanú, hogy ezen szerencsétlenség szerzői a királyt vivő vonatnak szánták tetteket. Szerencsére tévedtek és a helyett a málhavonatot érte a szerencsétlenség. Reménylhetőleg sikerül, a tettest elfogni és vele példásan elbánni. A vonaton, melylyel ezen bal­eset történt, igen becses a király és a kir. hg. birtokához tartozó tárgyak voltak, az udvari paripák egynéhány példánya is. A lovak egy ré­sze részint megöletett, részint megsebesült.“ P­á­r­i­s, aug. 8. (A császár állapota, a békealkudozások.) A „N. Fr. Presse“­­nek írják : A császár tegnap este visszaérkezett St. Cloudba, részint azért, mert a vichyi fürdő nem szolgált egészségére , részint mivel mi­nisztertanácsot fog tartani, amelylyel a szál­longó hit tábornagyi és titkos tanácsi gyűlést is hoz összeköttetésbe. Mac Mahon megérkezése né­mileg támogatja ezen hit valódiságát. Úgy lát­szik azonban, hogy még bizonyos diplomatiai ne­hézségek forognak fenn, melyek nem az osztrák olasz fegyvernyugvási alkudozásokra vonatkoz­nak. Mondják hogy Ausztria és Poroszország a bé­­keelőzetek felfogására nézve nincsenek egyértel­­men; sőt hogy Ausztria a német szövetségből kilé­pésének megszorított értelmet igyekezik adni, a­minek nem sok jelentősége lehet, ha Franczia­ és Poroszország jó lábon vannak egymással ; ellen­ben ha máskép fordulna a viszony köztük — mint rebesgetik már kezd is fordulni, — az egé­szen más lenne. Mondják, hogy a császár kezdi méltó figyelembe venni a franczia közönség, hadsereg, de különösen a gárda porosz gyűlöle­tét, s innen volna magyarázható, hogy nem kell neki Luxenburg, hanem egészen más kárpótlási terveket forralna. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Pesti börze, augustus 11. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Augusztus 11. — 5% metaliques 60.35. Nemzeti kölcsön 65.85. 1860-diki sorsjegyek 76.30­ Bankrészvény 728.9. Hitelintézeti részvény : 145.50. Londoni váltó : 128.75. Ezüst : 127.75. Arany : 6.15. Esti posta- Bécs, aug. 10. (Az Olaszországgal! fegyvernyugvás miben­léte.) A „P. Lt.“ levelezője Írja : A délután 3 órakor megje­lenő „Abendpost“ még szóval sem említette a fegyvernyugvás 24 órával meghosszabbitatását, melyről a „Presse“ reggeli lapjában szól, s csak esti 6 órakor érkezett el a tudósítás arról, hogy olasz részen ráállottak a trienti és az elfoglalt istriai terület kiürítésére. Ebből tisztán látható, hogy az olasz kormány tanácsában a mérsékelt Lamarmora győzött Ricasoli felett, minden­esetre erős franczia nyomás segítségével. Ez­zel egyszersmind Ricasoli visszalépése is el van döntve , ki még legközelebb egy merő­ben ellenséges nyilatkozványt bocsátott ki a francziák császára ellenében. Minthogy pedig egy nap nem lehet elégséges a fegyvernyugvási szerződés szerkesztéséhez, a fegyvernyugvás előreláthatólag újra meg fog hosszabbittatni. IJ Bécs, aug. 10. (A franczia és porosz! Táviratok. Triest, aug. 10. (Levantei posta.) Athen, aug. 4. A görögök által lakott török tartomá­nyokból, különösen Cretából, folytonosan érkez­nek panaszok a keresztények szomorú helyzeté­ről. A király a legközelebbi héten visszatér ide. Sautorin­nál egy újabb sziklasziget tűnt fel. Gourasban, török területen, számos rablóbanda gyülekezett össze, s ezekhez 300 albániai csat­lakozott. Törökország erősbíti a helyőrségeket a görög határon. Caramánia partjain két kalóz­­hajó jelent meg görög lobogó alatt. Berlin, aug. 10. (Augsburgon át.) Grabow a kiegyezkedési politika érdekében lemond az elnöki jelöltségről. Kieiből hivatalosan jelentik : Az ideérkezett „Rover“ porosz hadihajó fedélzetén a cholera kitört. Pár­is, aug. 10. A „Moniteur“ írja : A csá­szár visszatérése különféle téves magyarázatok­ra adott okot. Ő Felségének, a Vichyben hasz­nált curát az orvosok tanácsára félbe kelle sza­kítania. A császár, mióta St. Cloudba érkezett, sokkal jobban érzi magát. Konstantinápoly, aug. 4. A Bulgaris mi­att kiküldött vizsgáló bizottmány feloszlattatott. Az illető jelentés enyhítő körülményeket hoz fel, s a büntetés valószínüleg enyhe lesz. A montene­grói követek Rali pasa által barátságosan fogad­tattak, s azon biztosítást nyertek, hogy nemso­kára a s­zultán kegyének jeleit fogják tapasztal­ni. Miklós herczeg újabban meghivatott ide jönni. Ú­jdonságok. „ Pest, aug. 11. — (Császár Ő Felsége), mint bécsi lapok ismételten állítják, ez idén Sz.­István ünnepét Budán fogja tölteni. — (Is­tván főherczeget), mint a ,,P. L.“ hir szerint irja, Budapestre várják, s a fen­sége titkára már meg is érkezett volna. — (B. Sennyey Pál tárnok ő exja) ma reggel Bécsbe utazott. — (Emlékbeszéd Egressy Gábor felett.) A Kisfaludy-Társaság legközelebbi ülésén, mely October 31-én leend, Szigligeti em­lékbeszédet fog tartani Egressy Gábor felett. — (Latabár vidéki színigazgató és társulata) Egressy Gábor özvegyéhez és gyermekeihez részvétiratot küldött. — A „Polit.“ szerint prágai katonai körök­ben az a hir van elterjedve, hogy Clam-Gallas gróf le akar mondani a katonai pályáról és csa­ládjával Belgiumba visszavonulni. — (A magyar mérnökegylet) mind­addig,míg saját lappal rendelkezhetik, a S­z­a­t­h­­m­á­ri Károly által szerkesztett s kiadott „Ma­gyarország anyagi érdekei“ czimű hetilapot vá­lasztotta közlönyének. — (Az állatkert) a megnyitási napon az esős idő daczára 130 frtot jövedelmezett belépti díjakban. Megemlítjük egyúttal, hogy az állat­kerthez, a Frohner szállodától és a szervitatér­ről a társaskocsik rendesen fognak járni. Az ál­latkert előtt pedig a társaskocsikra szálló ven­dégek számára váró terem fog fölállittatni.­­ (A pesti nemzeti dalkör) által va­sárnapra hirdetett dalestélyre jegyek előre vált­hatók, a következő uraknál : Sámson S. ur ke­reskedésében Lipót-utcza 12. sz., Szenes Ede ur kereskedésében Dorotya-utcza ; Wetzer és Kuntz urak kereskedésében Kigyó-tér ; Farkas Gyula ur kereskedésében 3-Korona-utcza. Este a pénz­tárnál. Személyjegy 1 ft. Családijegy 1 ft 50 kr. — (A bécsi nemzeti bank­ kincseinek Bécsből Komárom és Marburgba lett elszállítása 37,000 frtba került. — (Gyászmise Klauzál Gáborért.) Mint táviratilag értesülünk, Detrich képviselő indítványára Székes-Fehérvárt f. hó 14-én d. e. 8 órakor a Ferencziek templomában gyászmisét tartanak Klauzál Gáborért. — (A sziniképezdében), a boldogult Egressy helyett Tóth József tart előadásokat. Több mint valószínű, hogy Egressy helyett ő lesz rendes tanára a képezdének. — (Halálozás.) Huber József a nemz.­szinház egyik jeles gordonkása, vérömlés kö­vetkeztében jobb létre szenderü­lt. Béke ham­vaira ! — (A „L o h e n g r i n“-ből) már megindultak a zenekar­i próbák Huber karnagy vezetése alatt. A solisták is szorgalmasan tanulják sze­repeiket, melyek következőleg lesznek kioszt­va : „Lohengrin“ (Ellinger), Elza (Carina k. a.), Orthrud (Mányik k. a.), Delramund gróf (Si­mon), Henrik király (Kőszeghy) és a hirnök (Bodorfi). Csak az a baj, mint a „S." biztosan értesül, hogy a karok betanítása nagy nehézsé­gekkel jár és a jelenlegi buzgalmas és kitűnő kartanító, Bognár Ignácz írásban megkereste a dirigens urat, hogy ő maga egyedül nem képes a fönforgó nagy nehézségekkel megküzdeni, és ha a dalmű előadása ezáltal hátráltatva lenne, — ő nem lesz az oka. — A „S.“ erre a követ­kező megjegyzést teszi : A tények ezen állásá­nál fogva kötelességünknek tartjuk az áldozat­kész igazgatóság figyelmét e tárgyra fölhívni, olyformán, miszerint c­élszerű volna jó előre gondoskodni egy szakismeretekkel ellátott fiatal kartanítói segédről, annál is inkább, minthogy évek előtt szintén mindig két kartanító volt a nemzeti színháznál. E magában véve csekély költséggel nemcsak ezen opera előadását gyor­­sítandják, hanem a többi dalművek színrehoza­­talánál is segítve lesz ez intézkedés által. Ha az igazgatóság ezen figyelmeztetésünket tekintetbe veszi, akkor a közönség a „Lohengrin“-t már f. évi oct. közepén élvezheti. a „Hon“ magántá­rsürgönyei. Berlin, aug. 11. A képviselők háza e hó 10-diki ülésében Grabow a napirend előtt kijelentette, hogy elnökké való meg­választatását vissza kell utasítania. Szű­­kebb választás folytán Forckenbeck 170 szavazattal elnökké választatott. Pária, aug. 11. A „Moniteur“jelenti, hogy Lamarmora a fegyverszünetet — a lombard-velenczei királyság határának alapján — aláírta. London, aug. 10. A parlament bezá­ratott. A királynő trónbeszédének lénye­ge a következő : A királynő aggódó ér­dekkel kisérte azon háborút, mely az euró­pai szárazföld legnagyobb részét meg­rázkódtatta. A királynő nem lehetett kö­zönyös szemlélője oly eseményeknek, me­lyek barátságos és vele rokonságban levő fejedelmek állását komolyan fenyegették, a tettleges beavatkozást azonban meg nem engedhetőnek tartotta, minthogy azt sem a korona méltósága és becsülete, sem a nép érdekei nem kívánták. Nemzeti színház. Ma aug. 12-ére vasárnap­ra van kitűzve:„A pesleskei notárius.“ Eredeti énekes bohózat 4 felvonában. Irta Gaál József. Zenéjét szerzette Them Károly. Rendező : Szigligeti. Gabonaárak Pesten, augustus 11. Pest, aug. 11. Időjárásunk a lefolyt héten többnyire esős volt, mi a gabona betakarítását, illetőleg kinyom­tatását hátráltatta és annak minőségére rosz ha­tással lehetett. A kapás növények állása iránt eltérők a tudósítások ; a bánságban a kukoricza igen silányul mutatkozik s az eddigi esőzések úgy látszik nem sokat használtak. Piaczunkra idei termelvényből eddig csekély szállítmányok érkeztek ; csekélyeknek mondha­tók főleg azon mennyiségekhez hasonlítva, me­lyek más években ez időtájban beérkezni szok­tak. Ez egyrészt a termett gabona csekély meny­­nyiségének tulajdonítandó, mely szerint a leg­termékenyebb vidékeken is számos földbirtokos­nak alig van annyi, miből házi szükségletét és a vetőmagot fedezheti, nemhogy eladni valója lenne ; másrészt az esőzés miatt hátramaradt nyomtatásnak. Az üzlet e héten nagyon élénk volt; a külföldi piaczok irányzata részben szilárd p. o. Angolországban, részint emelkedő mint Franczia- és csaknem egész Németországban. E kö­rülmény, a számos déli-német és schweiczi vevő jelenléte, egybekötve az itteni malom tulajdono­sok részéről mutatkozó kereslettel és azon kilá­tással, hogy nem­sokára minden irányban meg­nyílik a vaspálya-közlekedés , piac­unkon is nagy élénkséget idéztek elő. Búzából a for­galom mintegy 100,000 mérőre emelkedett és még nagyobb is lett volna, ha a készlet engedi ; az eladott mennyiség legnagyobb részt kivitel­re vásárolt készáru. Az árak 10—15 krral emel­kedtek. Rozsra nézve a kedvező hangulat ugyan fentartja magát, a forgalom azonban nem nyerhetett nagyobb kiterjedést, mivel a tavalyi­ból való készlet csaknem egészen elfogyott és újból igen gyér szállítmányok érkeznek ; a for­galom mindössze is val­ami 6000 mérőt tett, mely változatlan árakon, a 78—80 fontos 3 ft 75— 90 kijával adatott el. Árpának és zabnak csendes üzlete volt s említésre méltó forgalom nem jött létre ; az árak nem változtak. Ku­kor­i­c­z­á­t illetőleg a hangulat javult, mi­vel a termés iránt a tudósítások, főleg a bán­ságból, kedvezőtlenek. Idegen, úgyszintén itteni vevők részéről élénk kereslet mutatkozott, s a forgalom mintegy 30 ezer mérőt tett ; az árak 10—15 krral emelkedtek. Hüvelyesek­re nézve a hangulat kedve­zőbbre vált, mivel úgy látszik, hogy ezek sem valami bő terméssel kecsegtetnek ; a készlet és szállítmányok azonban e czikkből is oly cseké­lyek, hogy jelentékenyebb forgalom, az élénk kereslet daczára nem fejlődhetik ; az árak igen szilárdak. Eladatott mintegy 450 mérő b­a­b 8 V*—9 ftjával, mintegy 600 mérő lencse 8—11 V» ftjával a szem nagysága szerint, 2000 mérő köles és köleskása, az előbbi 1 ft 88- 2 ft 10 krjával, az utóbbi 47a—4% ftjával. Lisztnek jó kelendősége van és remélni le­het, hogy midőn a pályaközlekedés mindenfelé megnyílik, forgalma még élénkebb lesz. E héten elszállitatott mintegy 25.000 mázsa, legnagyobb részt hajón. Az árak szilárdak. A hengermalom jegyzései : 0 sz. 12 ft, 1 sz. 11 ft 20 kr, 2 sz. 10 ft 40 kr, 3 sz. 9 ft 80 kr, 4 sz. 9 ft 30 kr, 5 sz. 8 ft 60 kr, 6 sz. 8 ft 20 kr, 67, sz. 7 ft 80 kr, 6% sz. 7 ft 40 kr, búzakorpa 2 ft—2 ft 90 kr, malompor 5 ft 30 kr. A gyapjuüzletben változatlanul fen­tartja magát a kedvező irányzat ; több, bel- és külföldi vevő volt jelen.­­ A forgalom meg­lehetős élénkké vált és az árak szilár­dultak. Eladatott 300 mázsa finom posztógyap­­ju 140—146 ftjával, 1200 mázsa hibátlan fésűs gyapjú 113—117 ftjával, 500 mázsa tiszamellé­­ki kétnyiretü 106—112 ftjával, 400 mázsa fi­nom bőrgyapju 112—120 ftjával, 1000 mázsa homokos 65—80 ftjával, 800 mázsa békési ma­­gyargyapju 64—68 ftjával, 400 mázsa erdélyi raczkás 125—127 ftjával. A vásár mely jövő pénteken kezdődik, valószinüleg élénk üzlettel fog birni, miután a készlet nem jelentéktelen és számos bel- és külföldi vevő érkeztét lehet várni. A repczeüzletben, miután kitűnik, hogy a külföldnek nem oly jó termése volt mint kez­detben hitték, és ennélfogva kiviteli kereslet mutatkozott, nagyobb élénkség volt tapasztal­ható, és az árak szilárdultak , a forgalom össze­s

Next