A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)
1866-08-24 / 194. szám
szűken vannak. De Csetinje és Belgrád kormányai egyszersmindeszélyesen is cselekszenek, midőn Konstantinápoly és köztök eshetőleg feltornyosuló összeütközés ellenében mindenekelőtt is Ausztriát iparkodnak érdekfélnek megnyerni. Mi ugyanazon alapelvhez ragaszkodunk, hogy a keresztények s így Törökország megszabadítása a török iga alól egyedül ennek művének kellene lennie. Azonban nem tagadható, hogy Ausztria mint Törökország szomszédja, lehetetlen hogy passiv maradhasson, mihelyt a fölszabadítás nagy tüze a Balkán félszigeten föllángol. Ezt Csetinje és Belgrádban igen jól tudják. Egyszersmind nem kerüli el figyelmünket, hogy a Bécs és Konstantinápoly közti régi viszony sokat veszít természetellenes előbbeni melegségéből — azon nap óta, midőn Ausztriának Velencze átengedése és a német szövetségből való kilépése által abban kellett hagynia nyugati politikáját és annak keleti irányt adnia. Konstantinápolyban érzik ezt és le vannak hangolva. Ily nemű körülmények között azt hisszük,veszélyesen járt el a montenegrói kormány, hogy legközelebb Bécsbe egy küldöttséget menesztett, mely az osztrák kabinetet a porta terveibe beavatja, de egyszersmind azon utasítással is járott, hogy annak segélyét a porta ellen kinyerje. Orosz-Lengyelország. (A lengyel menekültek felkelése Libériában.) A f. hó 20 ki pétervári távirat, mely jelentette, hogy Irkutskban 1000 száműzött lengyel felkelt és az erdőkbe menekült, az „Indep. belge“-ben másképen hangzik. E szerint nem 1000, hanem 7000 lengyel lett volna, kik több orosz tiszt meggyilkolása után menekültek ; igen fontos különbség nemcsak a felkelők számára, hanem az esemény jelentőségére nézve is. Közelebbi tudósítások még nem érkeztek , azonban félni lehet, hogy az oroszok elegendő csapatokkal rendelkezvén, a menekülő felkelő csapatot elérik, mielőtt azok biztos menhelyre jutnának, s legyőzvén, a fogságba visszavezetik. Irkutsk a határhegység éjszaki lejtőjén fekszik Szibéria és a mongol határ között, s 160 mértföldnyi távolra fekszik a csendes óceántól és mintegy 30 mértföldnyire a mongol határtól. Szerbia, Belgrád, aug. 15. (Magyar emigránsok Szerbiában.)A „Zukunst“nak írják : Rövid idő előtt több egyén fordult meg itt, kik, mint mondják, magyar emigránsok voltak s arra a czélra törekedtek, hogy Szerbiából fegyveres betörést intézzenek Ausztriába. A szerb kormány legálisan viselvén magát különösen a legújabb idő óta Ausztria irányában, meghiúsította ez urak terveit, meg sem hallgatván őket. Kormányunk azonban nem is akarta megrontani ez egyének miatt jó viszonyait a többi kabinetekhez. Ezért nem is engedelmeskedett az itteni osztrák főconsulnak, midőn ez felszólította, hogy a magyar emigránsokat Belgrádból az osztrák határtól 12 mértföldnyire távolítsa el, daczára annak, hogy egy Ausztria és Szerbia között megkötött szerződésre hivatkozott, mely ily eljárást az osztrák compromittáltakkal, a szerb kormánynak kötelességévé tesz. Kabinetünk vonakodását arra alapította, hogy az említett egyének nem osztrákok többé, miután idegen államokban katonai szolgálatokat vállaltak és idegen államok polgárai lettek. A „ Vidov dan“, a szerb kormány közlönye a törökországi szlávokat ismételve figyelmezteti arra, hogy, ami a nemzeti egyesülést illeti, vegyenek példát az olaszok és németeken. Belgium, Brüssel, aug. 19. (Napoleon és B e l g iu m.) A „N. Fr. Pressernek írják . Egy tegnapi keletű Reuter-féle távirat azt állítja, hogy Napoleon császár a belga királyhoz sajátkezű levelet intézett, melyben a keringő bekeblezési híreket illetőleg et teljesen megnyugtatja. Tudakozásaim után biztosíthatom önt, hogy a kérdéses levél nem létezik. Sőt a dolog tulajdonkép így áll: Múlt héten Drouin de Lhuys a császár utasítása folytán az angol követnek azon hivatalos jelentést tette, hogy a franczia kormány sem e pillanatra sem a jövőre legtávolabb sem gondol arra, hogy a belga függetlenséget és semlegességet sértse. (A „Moniteur“ azon napóleoni levél létezését már meghazudtolta.) Németország, Berlin, aug. 18. (Bismarcknak egy régi cselekvési programmja.) A néhai „Berliner Alig. Ztg.“ Schmidt Julian szerkesztése alatt, mint az ó-szabadelvü párt közlönye, 1862-ben egy mainzi levelet közlött, mely annak idejében föltünést okozott és még ma sem lesz érdek nélküli. A levél igy szól: „Berlinben és mindenütt Poroszország helyzetét úgy látszik egészen félre ismerik és oly elvi tépelődésbe merülnek, melyek Poroszországnak ártalmára vannak. Biztos támpontokat akarok tehát nyújtani önnek, anélkül, hogy közelebbit szabad lenne mondanom. 1. A király el van határozva, a német kérdésben oly tettet végrehajtani, mely komolyan, határozottan és rögtön minden külön válási fondorkodást ledönt ; 2. az olmützi politika utolsó következménye meg fog semmisíttetni; 3. minden Berlinből indul ki, többé semmi sem Frankfurtból; 4. a szövetségi gyűlés egyoldalú többség utáni eljárása véglegesen megszüntetik. 5 Poroszország nem lépett szövetségbe Franczia- és Oroszországgal, azonban lépései fölött megegyezett velük ; 6. Poroszország a Rajnán egy talpalatnyit sem enged át ; a lehető területi változások jobban nyugat és kelet felé esnek ; 7. Poroszországnak e czélból nagy rendes hadseregre van szüksége és a honvédelem nem elegendő ; s azért a kamarával vagy a nélkül fog a hadsereg szervezése eszközöltetni, mert csak vele tehető a cselekvés ; 8. nincs szándékban a országgyűlés feloszlatása, mert, ha elnapoltatik is, a végrehajtott cselekvés után mégis meg fogja adni jóváhagyását ; 9. az alkotmány fönmarad, a felsőház a cselekvés után önmagától lesz lehetlenné és reformáltatik.“ Ezen úgynevezett „cselekvési programmot megjelenésekor kinevették és gúnyolódtak felette ; már akkor összköttetésbe hozott Bismarck belépésével a minisztériumba. Jelenben nem érdek nélküli, a megtörténtet ezen programmal egybehasonlítani. Olaszország, Florenez, aug. 15. (Lamarmora visszalépése.) Lamarmora tábornoknak (táviratilag már jelentett) visszalépését méltóságai és állomásairól az „Opinione“ azon megjegyzéssel jelenti, hogy a tbk leköszönését már jan. 23-kán adta be és azóta ismételve nagyon sürgette elbocsátását, mi azonban a király által, mert Ricasoli minden fáradozásai, annak helyét pótoló egyén keresésében, siker nélkül maradtak, nem fogadtatott el. Most azonban Lamarmora nemcsak mint a táborkar főnöke, hanem mint miniszter is lemondott és magányba akar vonulni. Az „Opinione“ fölemlíti, hogy tizennyolcz év alatt sok érdemet szerzett magának Olaszországban és nevezetesen a főváros áthelyezésének nehéz feladatát szerencsésen hajtotta végre. Nem kevésbbé szerencsés volt később a diplomatiai hadjáratban, mely a septemberi egyezmény kérdésének magyarázatával kezdődött s Vegezzi küldetéséhez, a német és spanyol kormány által tett elismeréshez, a vámegyletszerződéshez és végre Poroszországgal létrejött egyezményhez vezetett. Mi már a katonai hadjáratot illeti, a tábornok hihetőleg maga is azon óhajjal van eltelve, miszerint a szerencsétlen kimenetelének okát magyarázó adatok napfényre kerüljenek. I'?"'?.'"” ; Francziaország, Páris, aug. 19. (A császár betegsége, Mexico.) A „N. Fr. Presse“-nek írják : Épen, midőn a császárt általánosan igen betegnek tartották, jelenté a „Moniteur,“ hogy kisétakocsizott a Bois de Boulogneba, és ezen minden más időben közönyös közlemény a fenforgó körülmények közt jelentékeny hírré lett. Még a börze is emelkedett, vagy legalább teteti magát, mintha ezen oknál fogva emelkedett volna. Az oly váratlan sétakocsizás valószínűleg összköttetésben volt az előtte való napon Napoleon hynek szintén oly váratlan megérkezésével, ki alig érkezhetett meg pranginsi schweizi palotájába, midőn, nem tudni mi okból, ismét visszautazott. Itt már azon hír volt elterjedve, hogy a császár őt halálos ágyához hivatta, miszerint a császárnét és a császári gyermeket neki ajánlja. Azonban mint ezen sétakocsizás quand méme bizonyítja, igen távol vannak ily kimeneteltől , de mégis látni való, mily gondolattal barátkoznak meg lassanként a párisiak. A császár, mint jól értesült körökben állítják, csakugyan beteg, de nem halálosan. Hogy a helyzet különben a párisiakat sajátságos kedélyes gúnyoktól nem fosztotta meg, bizonyítják azon nagyobbára részéletek, melyek a császár „roszulléte“ és azon ismeretes sétakocsizásról vannak forgalomban. — „Mért kocsizott ki a császár?“ kérdik például. — Parce que Monsieur de Bismarck l’ a envoyé promener“ (Mert Bismarck úr elküldte őt sétálni) a válasz rá, mely nem igen mutat nagy tiszteletet. Sarolta császárné még mindig itt van és a legkitüntetőbb fogadtatásban részesül St. Cloudban, hol különben nem igen gyakran mutatja magát. A fiatal asszony rendkívüli tevékenységet fejt ki és még azok részéről is nyílt elismerésre talál fensőbb szellemi ereje és elvitázhatlan politikai sürgölődése által, kik eleitől fogva ellenei voltak az általa oly konokul védett császári trónnak. Azonban oly ügyért küzd, mely menthetlenül el van veszve és melyért a császár gondviselésszerű gondossága sem tehet semmit. Páris, aug. 19. (Poroszország sikere; a clericálisok dühöngése; a porta elővigyázati rendszabályai) A „Debats“ írja: „A királyi üzenet és az ahhoz tartozó törvényjavaslat kivitelét képezik azon porosz miniszter szavai és terveinek, kinek Poroszország nagyobbodását köszönheti. Most már egész Éjszaknémetország, a Visztulától a Rajnáig és a tengertől a Majnáig, a Hohenzollerek uralkodása alatt van egyesítve, így tehát a jun. 11-diki császári programm azon része, melyben Poroszországnak több homogenitás és éjszakán több erő óhajtatik, valósítva lenne. Bismarck merész politikája hizeleg a poroszok önérzetének és nemzeti büszkeségének, s tökéletesen értjük, hogy a képviselők sietni fognak, minden törvénytelenséget, melyekből a rendkívüli siker eredeti, egy fölmentési bili által elfedni. Francziaország figyelmes semlegessége , Ausztria kényszerített részvétlensége, Oroszország discretiója, hogy Angolországról ne is szóljunk, mely szándékosan tartotta magát távol minden continentális ügytől, Vilmos király vállalkozó miniszterének megkönnyítették a dolgot. Épen oly merészséggel mint ügyességgel felhasznált minden alkalmat.“ A clericalis „Union“ dühöng a porosz bekeblezések miatt : „Tehát egyszerre egy királyságot két herczegséget és egy szabad várost: 2,210,000 lelket ! Voilà le premier voi de l’aigle prussienne. Fájdalom, hogy nem gyakorolhatjuk az államférfiakra azon befolyást, melyet hazafiságunk az ország javára szívesen gyakorolna. De legalább szavunk van a közvéleményt ébren tartani és nem fogunk megszűnni kiáltani, mint egy épen most megjelent röpirat czíme hangzik : Gare à la Prusse ! Konstantinápolyi tudósítások szerint f. hó 16- kán két gőzfregatte ment el onnét csapatokkal Candiába. A porta Herzegovinába is küld csapatokat ; két szállító hajó Antiváriba visz két zászlóalj gyalogságot. Omer pasa lesz a főparancsnok. Ez elővigyázati rendszabályokhoz a Törökország éjszaki tartományaiban uralkodó nagy izgatottság miatt nyúlnak. dések, különösen Bosniában.) A „P. L.“-nak írják : Hogy a törökök is féltek, a nagy európai válság mellett háborúba bonyouttatni, bizonyítja az alábbi Sarajevóból (Bosnia) aug. 11-től kelt levél : Legközelebb a livnoi uj kaimakam, Aschmed a keresztyén kereskedők legtekintélyesebbjét hivatta magához, s azt mondta neki, hogy Levno lakossága az ő kormányánál azon hitben áll, miszerint nagy ellensége a törököknek és hogy a katholikusok Ausztriához, az óhitüek pedig Szerbiához szitának. Ő maga ugyan ezt nem hiszi, de mégis érdekükben állana, azon ellenük táplált részvéleményt megsemisíteni. Ő maga szívesen kész segélykezet nyújtani ; ő tehát azt kívánja, hogy Livno öszszes gazdag keresztyény lakossága írásbeli, általa pecséttel hitelt okmánynyal kötelezze magát szükség esetén fiait mintegy túszul a török katonaság közé soroztatni. Továbbá szintén írásbelileg kötelezzék magukat, mint hogy a porta most könnyen háborúba keveredhetik, a hadsereg szükségleteihez pénzzel és egyebekkel is hozzájárulni. Mostár, valamint a livnoi és travniki ferenetrendű barátok már ilyen nyilatkozatokat adtak volna magukról. A megijedt kereskedő pillanatnyilag semmire sem kötelezhette magát és megígérte, hogy a község vénjeit fogja megkérdezni. Ez megtörtént , azonban a kaimakam állítása Mostárt illetőleg hamisnak bizonyult, ellenben a barátokról szóló igaz.• A livnoi község határozottan megtagadta a felebbi követelt kötelezvényt magáról kiállítani, ellenben loyalitási feliratot határozott, melyet a kaimakam, mint Konstrantinápolyba küldendőt átvett. Róma, aug. 17. (Poroszország és a Pápa.) A „Gazette du Midi “-nek írják, hogy Poroszország, Bajorországnak és a többi nem protestáns német népeknek rokonszenvét megnyerendő, a pápának Annim br. követ által a legmegnyugtatóbb biztosításokat fejeztetett ki.„I. Vilmos“ mondja a római levelező a sz. Ezék irányában conservativ akar maradni. Ő kész a jeenlegi pápai birtok biztosításául a kar. hatalmakkal együttesen működni és egy apostoli nuntiust elfogadni Berlinben. Sz.-Pétervár. (A lengyel száműzöttek felkelése Szibériában.) A lengyel száműzöttek táviratilag már jelentett fölkeléséről Szibériában, július 15-kéről Irkutskból a többek közt a következőket jelentik : Az Irkutskba száműzött lengyelek elhelyezése és foglalkoztatása a kormányzóságnak sok gondot okozott. Végül arra az eszmére jöttek, hogy útépítésre használják őket, s a nyáron 700 embert 138 katona fedezete alatt a Baikai tó körüli építés alatt levő útra küldöttek 200 embert a Jakutski postaútra. Júl. 8 án már mindenféle csodálatos hírek merültek fel, melyek a fődologra nézve körülbelül a következő tényekre vonhatók össze. Mintegy 50 lengyel, kik Utulikskaja és Murawiews-Amurskaja állomások között dolgoztak, hirtelen megtámadták a 8— 10 emberből álló fedezetet, lefegyverezték és a Possolski-kolostor felé vezető úton nyomultak előre. Mindenütt lefegyverezték a munkánál elfoglalt lengyelek a kisérő katonákat, s csatlakoztak a csoporthoz, mely ily módon folytonosan növekedett. Útközben szétrombolták a hihidakat és távírdát, s az állomáson a lovakat és fegyvereket hatalmukba kerítették. A munkák főnöke, Schatz mérnökezredes, Tsernjajev ezredes, kik a munkálatoknál szintén jelen voltak, a lengyelek által elfogattak. A csoport már 40 verstnyi távolságra volt Possolskaja állomás mögött. Az első hírre az irkutski hatóság Riek őrnagyot küldötte ki katonasággal a Baikalon át Possolskaja állomás felé. A Baikalon túl, és Kudarából szintén küldettek csapatok a felkelők ellen. Riek őrnagy Postolskaja állomásáról ment a lengyelek elé, s két hevesi csata fejlődött ki, mely alkalommal Porochow hadnagy megöletett. A lengyelek egy része megadta magát, míg a többiek az erdőkbe menekültek, hol még üldöztetnek. Július 14-én már 250 ember volt ismét az oroszok kezei között. A legutóbbi tudósítások szerint a befogottak száma 480 ra növekedett és a rend ismét helyreállíttatott. Mint Pétervárról táviratilag jelentik, a felkelés most már végleg elnyomatott, nünk némely ház udvarára,"különösen bal kézről. Lesznek még a városi hatóság tagjai közt, kiknek eszébe juthat, hogy 1831-ben is a királyutcza elején ütött ki a cholera. — A „P- N.“ is magáévá teszi a közegészségügy érdekében a városi hatósághoz intézett felszólalásunkat, s megjegyzi, hogy „ez is egyik következése annak, hogy a városi közegek csak a felső megelégedés, de nem a polgárok méltányos igényeinek kielégítése után törekednek. Csak a választási jog életbeléptetése hozna jobb rendbe mindennemű községi ügyet.“ — (Az állatkert) pénztáránál a múlt vasárnap 500, Sz.István napján pedig több mint 700 frt folyt be. — (Épitkezés.)Kasselik Ferencz pesti építőmester megvette a váczi és zsibárosutcza szegletén fekvő gr. Keglevics-féle házat 138.000 frton. Az uj birtokos ott csinos bérházat fog építtetni. — (Clam-Gallas grófról) beszélik, hogy megsértve érzi magát, mivel haditörvényszék elé állították, s azon nézetben van, hogy igazságtalanul bántak vele. Erősen el van határozva, többé nem lépni osztrák területre. Elutazása előtt összes rendjeleit egy elkeseredett levél kíséretében egyenesen Ő Felségéhez akarta küldeni, azonban barátai felfogták a küldeményt, s az e pillanatban sógora, Mensdorff gróf kezei között van.. — (Benedek tisznagyról) csakugyan azt írják, hogy vád alá helyeztetett s haditörvényszék elé állittatik. — (A budai dalárda.) 30-dik dalestélyét augusztus 25-én esti */28 órakor a budai császárfürdőben tartja meg következő műsorral : 1. „Honfidal“, kar Lőrém Jánostól. 2. „A szép királylány“, kar Veit W.H. től. 3. „Vigadj hazám“, kar Huber Károlytól ; a budai dalárda által kitűzött első dijat nyert pályamű. 4. „Vadászkedv“, kar Astolz A.-tól. 5. „A virágnak megtiltani nem lehet“. . . „Csillag elég ragyog az égen“. .. népdalok,négy szólamú férfi karra alkalmazta Knahl A. 6. „Török korcsmadal“, kar Mendelssohntól 7. „Bordal“, kar Egressy Bénitől. — A dal-előadás után táncz következik.Idegenek számára belépti jegyek 60 krajczárjával kaphatók az egyleti pénztárnoknál, Boldini Rudolf polg. könyvkötő úrnál (Víziváros, Széchenyi utcza, 62. sz.), és Fischer F. polg. keztyüs boltjában, (a vízivárosi főutczán, a pléb.-templom átellenében.) végre este a pénztárnál. (Köszönetnyilvánítás.) Alólírott poroszok, kik mint sebesültek a Ludoviceumban hosszabb ideig ápoltattak, elutazásuk alkalmával kötelességüknek ismerik a pesti közönségnek sokszoros részvétükért, melyben őket itteni tartózkodásuk ideje alatt részesíteni szives volt, ezennel nyilvános köszönetet mondani, azon szives óhajtással, hogy az Isten áldása jutalmazza azon szeretetet, melyet irántunk tanúsítottak. Pesten, 1866. aug. 18-kán. Adolph, 4-dik porosz huszár ezredből; Speer, Conrad, Scharf, Baumgart, a 2-dik porosz huszár ezredből ; Hoffmann, Weitz, a 10-dik por.dzsidás-ezredből; Dzsamdza, 2. testőr ezredből ; Schwach, Berg, 45-dik, Berend, 41-dik, Griebach, 43-dik porosz gyalogezredből. (A cholera vidéken.) Szakolczáról írják az „I. T.“-nak, hogy a cholera ott az 1831. rémséges járvány minden jellegét magán hordja és oly rettenetesen pusztit, hogy a 6000 lelket számláló városban naponkint rendesen 20—25- en halnak el benne. (Figyelmeztetés.) A szigeti helv.hitvallású lyceum pártfogóságának határozata következtében a t. ez. szülék, gyámok stb. tisztelettel figyelmeztetnek, mely szerint eltérőleg az eddigi határidőtől, nevezett lyceumban az 1865/7 iskolai év szeptember 15-ik napján fog megkezdetni. Sziget, aug. 15. 1866. Az igazgatóság. — (Rüstov Sándor porosz őrnagy) és ismert hadiró a königgrätzi ütközetben kapott sebe folytán Horitzban meghalt. Megírta az 1848- és 49-ki magyar hadjárat történetét is, mely jeles munkájának magyar fordítása Emich Gusztávnál jelent meg. (A legidősebb magyar színész halála.) A „K. K.“ írja, hogy Könyves Máté, a legidősebb magyar színész, közelebbről N.-Váradon meghalt. A boldogult hosszú éveken Kolozsvárit lakott, s mint szinpadőr kereste kenyerét. Daczára késő öregségének, eleven s folytonosan vidám kedélyű volt. A mult tavaszszal egy vidéki kis társulathoz csatlakozott, onnét azonban visszajött gyalog Kolozsvárra, s valószínűleg ismét gyalog Váradra ment, hol azonban tartós egészsége felmondta az engedelmességet s meghalt. Temetését Follinusz társulata eszközölte. Egy félszázadnál tovább szolgálta a nemzeti színészetet, s a legelső úttörők egyike volt. Béke hamvaira 1 — Az osztrák bank igazgatósága bécsi hírek szerint komolyan foglalkoznék azon gondolattal, hogy a leszámítolási százalékot leszállítsa. Ez a kamatlábra átaljában kedvezőleg hatna és a banknak annyival kevésbbé van oka ettől tartózkodni, hogy a készfizetés kötelességétől fel lévén mentve, jegyforgalmát tetszés szerént szaporíthatja és váltótárczájának gyarapodása által kipótolhatja, mit az olcsó kamatláb által veszit. A dohányt kivitelre termelőket figyelmezteti a kincstár, hogy a tavaly kivételképzett engedmény, mely szerént az eladatlan részleteket beváltotta, az idén nem fog megujittatni, s hogy ennélfogva gondoskodjanak termelvényüknek idejében való eladásáról, mivel azt jövő év ápril haván túl nem szabad raktárukban tartaniok. — A „Sürgöny“ közleményei: Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 11-én kelt 1. f. elhatározásával különös kegyelemből megengedni méltóztatott, mikép torontálmegyei Uj Szentiván községnek azon 5000 frtnyi kölcsön összegből, melyet még 1848-ban a vizkárosultak javára begyült könyör-adományokból felvett, a már 1860-ban elengedett 2000 forinton felül még 1000 frt, összesen tehát 3000 frt, akkor és oly feltétel alatt engedtessék el, ha az ezen elengedett tetemes összeg levonása után még fenmaradandó 2000 frtnyi tartozását két, éspedig folyó évi június 1-től számítandó félévi egyenlő részletben minden további fenakadás nélkül pontosan törlesztendő. A vallásalap kegyurasága alatt álló szebedrázsi papiak helyreállítására — az újból készített terv és költségvetés alapján szükségelt 3030 főnyi összeg a m. kir. udv. kanczellária részéről a vallásalapból — épitési helyreállítások czimén — a jövő 1867. évi javadalmazás terhére engedélyeztetett. Esti posta. Bécs, aug. 22. (Uj hadügyminiszter. Magyar országgyűlés, Konstantinápoli patriarcha) Az utóbbi napon sokat beszéltek arról, hogy gróf Crenneville a császár ősige főhadsegédje elbocsáttatást nyert és hogy Frank hadügyminiszter vissza fog lépni. Első tudósítás tökéletesen a légből van kapva. Mi azonban a hadügyminiszter visszalépését illeti, habár ily esemény hivatalosan még soha nem létetett kilátásba, egyedül azért nem esik a lehetőség határain kívül, mert a tábornok egéssége igen gyenge, mi végett jelenleg Roznauban van a fürdőkben. Ha azonban némelyek magukat többszörös conjecturákra jogosítva hitték,hogy Görning táb, az Olaszországgali fegyverszünet ügynöke fog kiüzemeltetni utódául, úgy részemről, irányadó katonai körök nyilatkozatai nyomán, sokkal inkább elhinném (mondja a P. L. tudósítója), hogy esetlegesen Albrecht feherezég törzskari főnök John tbk. beend helyette kiszemelve. A „Waterl.“ egy kitűnő magyar államférfitól értesül, hogy a kormány közvetlenül a béke megkötése után egy felelős magyar minisztériumot szándékozik kinevezni és hogy ezen minisztérium lenne hivatva a magyar országgyűlést sept. vége felé, megnyitni. Ezen tudósítás rendkívül jelentékeny s ennélfogva csak cum grano salis értendő és veendő. Magyarország érintett kívánalmaihoz a kormány csakugyan közeledni fog ezen irányban, azonban hihetőleg csak részletenként teend engedményeket. Jól értesült tudósítások szerint Konstantinápolyi nagyon szent (ökumen) patriarchaság , „miután istennek védelme alatt a róniai szigetek annyira óhajtott visszacsatolása bevégeztetett“ a rónia felett eddig gyakorolt főurságról lemond és ezen egyház egyesítését „Görögország független orthodox egyházával“ kimondja. Bécs, aug. 22. (A törökök félelme a háborútól ; e czélból tett intézke Táviratok. Triest, aug. 22. (Tengerentúli posta.) Calcutta, jul. 22. Az a nem hiteles hír kering, hogy az oroszok megszállották Bokharát ; más tudósítások szerint Karisinba állottak, Bokharától 24 mértföldnyi távolságra. Azt mondják, hogy Aszul emir khán az oda érkezett orosz követtel egyességet kötött volna ; az angol ügynök elküldetett és Peschawlba érkezett volna. Hongkong, júl. 12. Japán, Anglia, Francziaország , Amerika, és Holland meghatalmazottai között kötött szerződés folytán áruraktárak felállítása engedélyeztetett és a belföldiek teljes kereskedelmi egyenlősége a külföldiekkel, biztosíttatott. Újdonságok. Pest, aug. 23. — (Herczeg prímás ő emja), miután Sz.István ünnepén Császárné Ő Felsége által kihallgattatáson fogadtatott, 21-én visszautazott Esztergomba. — (István főherczegről) a bécsi lapok újabban jelentik, hogy egészsége már anynyira helyreállott, miszerint a császárkertben f. hó 20-án sétát tehetett. (A szász koronaherczegné) tegnap délelőtt meglátogatta a pesti h. hitv. fiókközség „Bethesda“ czimü kórházát, hol több sebesült szász katona fekszik. Köniff lelkész mutatta be ő fenségének a kórházat. Ő fensége kifejezte háláját. — (A pest-ferenczvárosi templomépítési alap) javára a belga királyné 1000 frankot adományozott. A belga királyné József nádor leánya s Budán született. — Sajnálattal kell felemlítenünk, hogy Pestvárosa hatósága nem tesz kellő intézkedéseket a cholera ellen, daczára hogy már cholera-halálozási esetek fordultak elő. Más nagyvárosban ilyenkor a hatóság rendkívüli erélyt szokott kifejteni. Bécsben például a múlt évben, habár a cholera még messze járt, a városi hatóság bizottmányokat küldött ki nem csak az utczák, hanem az udvarok megvizsgálására is, s tisztittatott mindenütt. Pesten pedig semmit sem tesznek. A külvárosi utczák utálatot gerjesztők, s a királyutcza elején megütközéssel kell betekinte A budai légtüneti s delejes észleldéből. Az időjárás átnézete 1866. évi julius hóban. Légnyomat 0° hőmérsékleti fokra leszármaztatva és kijavítva . Középérték...............................331.18. Legnagyobb naponként 3-szori észlelet után 9-én estve .... 335.05. Legkisebb 29-kén estve . . . 328.32. Valamint az észlelt légsúlymérői változások nem voltak nagyok, és úgy az átmenetek is csak lassanként történtek. Delejes meghatározások. Észlelési hely : B. Bethlenyi féle kert a budai várhegyen. Absolut elhajlás (Declinatio) = 10° 17.00. Az elhajlás tehát Budán 2 év óta 14 ivperczcel kisebbedett. Belterjesség 28 án = 2.0859 Gausz-féle egység. Lehajlás (Inclinatio) 31-én . 62° 44.5. Budán, 1866. augustus 10-kén. Dr. Schenzl Guido, kir. igazgató, a „Hon“ magán távsürgönyeis Bécs, aug. 23. A „Wien. Ztgft közli azon okmányokat, melyek Beust bárónak a szászállamminiszteri állomástól való fölmentésére vonatkoznak. Beusz azzal indokolja leköszönését, hogy az ő személyes befolyását a békealkudozásokra a porosz kormány visszautasította. A király elfogadja a leköszönést, tekintettel a felhozott fontos politikai okokra, melyek Felhőzet: Közép felhőzeti foka 5. Különösen észleltetett 1 teljesen derült nap, 7 nagyrészt derült, 17 változékony, 4 igen felhős és 2 teljesen borult nap. Szélirány és erősség: Az uralkodó szélirány volt ÉNy., a szélirány az éghajlatra százalékokban következőleg oszlik fel, úgy mint : É. 15.0, ÉK. 2.2, K. 3.2, DK. 3.2, D. 9.7, Ny. 8.6, ÉNy. 58.0, DNy. irány nem fordult elő. A közép szélerősség (0—10) volt 2.3. Vihar: E hó folytán gyakran fordult elő, és 10 napon át uralgott, és pedig 3 án ÉNy-ról, 6-án Ny.ÉNy., 7-én és 8 án ÉNy., 15-én Ny., 18-án ÉNy., 19 én ÉNy., 22-én ÉNy., 26-án és 31-én szinte ÉNy. Zivatar 7 napon át fordult elő. Felhőhuzam, felső szélirány:A felső léghuzam százalékokban következőleg osztható fel É. 5.4, ÉK., K., DK. egyenként 1.1, D. és DNy. egyenként 4.3, Ny. 30.0, ÉNy. 46.2. Csapadék: Az esőtömeg összmagassága tett 20.34 párisi vonalt, amely 16 nap közt oszlott fel. Legnagyobb esőtömeg esett 16 án 5.35 párisi vonalnyi magasságban. Ozon: A jégközép ozon-tartalma a Schönbein féle foksor (0—10) szerint tett, és pedig az éjjeli órákban 4,8, a nappaliakban pedig 3.7. Különösen nagy ozon-tartalom észlelteti 1-, 2-, 4-, 6- és 8 án éjjel, továbbá 10-, 11-, 20-, 22-, 26- és 31-én. A légvillanyosság rendesen igenleges és meglehetős erős volt, csak két napon át észleltetett erős nemleges villanyosig, az ország javára is áldozatot kívánnak. München, aug. 23. Hallomás szerint a bajor kormány 30 millió forintot fizet, s négy alsó frankeni kerületet — 40,000 lakossal — enged át Poroszországnak. A fegyverszünet 10 nappal meghosszabbíttatott. Páris, aug. 22. Erősítik, hogy a mexikói császárné holnap Miramareba fog utazni. A „Patrie“ a különféle híreket helyreigazítólag azt mondja, hogy Napóleon császár átengedi Velenczét Victor Emmanuelnek. Nemzeti színház. Ma aug. 24-ére péntekre van kitűzve :„A szövetségesek.“ Vígjáték 3 felv. Irta Pol Moreau ; fordította T. L. Rendező : Szigligeti. Az álatkert naponta reggel 8 órától esti 8 óráig nyitva van. Belépti dij 20 kr. Hetenkint többször zene.