A Hon, 1866. december (4. évfolyam, 277-297. szám)
1866-12-01 / 277. szám
hatjuk, hogy azok minden tekintetben alaptalanok. Bismarck gróf sem egésségi tekinteteknél, sem politikai okoknál fogva nem adta be lemondását. Az utóbbi ok soha sem fordult elő és a miniszterelnök egészségi állapota is szerencsére soha sem volt oly aggasztó, hogy okot szolgáltathatott volna hivatalból való kiválására. Bismarck gr. néhány nap múlván ismét meg fogja kezdeni államférfim tevékenységét és mint az utóbb érkezett tudósításokból következtethetni , az előbbi kedv és erővel. Ugyan e lap írja : A javadalmazási kérdés megoldása kilátásba van helyezve. Tegnap (27-én) a királynál miniszteri tanács tartatott, melyben hihetőleg ezen ügy került szőnyegre, mert közvetlenül a tanács után a képviselőházba mentek a miniszterek, hogy ott a javadalmazási bizottság ülésében részt vegyenek. Tekintve a pártárnyalatokat és ezek nyilatkozatait, még mindig azt reménybezni, hogy az egész javadalmazási összeg jóvá fog hagyatni.“Evvel tehát a fenyegető összeütközés szerencsés megoldást nyerne.“ Olaszország, Florencz, nov. 23. (Az ünnepélyek végsője.) Mint Velencze egyesítésére vonatkozó politikai eseményt megemlíti az „A. Alig. Ztg.“ azon diszebédet, melyet nov. 22 én a velenczei podesta Guistiniani tiszteletére a florenczi municipium a Borghese-casinoban tartott. Hasonlított a Dante-féle ünnepélyhez, mely a kitűnő idegenek számára tartatott. Részt vett ebben a florenczi helytartóságon kívül a florenczi kerületi küldöttség, a tanács és kamara elnöke, a florenczi elnök, több törvénytudókkal, katonákkal és természettudósokkal. Az idegen hatalmasságoktól meghivatott : Usedom gr. porosz követ, Malaret b. franczia és Elliot, angol követ. A Syndikus kiemelte, hogy itt most 3 nagyhatalom képviselete találkozott, melyre gr. Usedom kellemes meglepetéssel felelt: „Egyik költőnk, mondá, azt kívánta Olaszországnak, hogy bár kevesbbé szebb, vagy valamivel hatalmasabb lenne , innen megértük a napot, melyben szabadon szépülhet és erősbödhetik, s óhajtom, hogy ezután szépségben és hatalomban egyaránt gyarapodjék.“ Francziaország, Páris, november 26. (A „France“ bécsi fegyvernöke. Olasz-országi, mexikói, francziaország hírek.) A „Köln. Zig“ írja : a „France“, mely naponként mindinkább hasonlít egy Beustféle Moniteurhöz — ma jól mutatja magát a bécsi lapok azon ábrándozásai felett, miszerint Beust és Schmerling összeegyeztek volna, hogy Belcredit a nyeregből kivessék. Nem az itt a feladat, mondja a „France“, hogy a monarchia németeit a szlávok rovására kielégítsék, sőt veszélyes volna Belcredi háttérbe szorítása által egy szláv lázadást idézni elő, mert a szlávok, legalább addig, míg Belcredi a kormányon áll, féligmeddig meg vannak elégedve. A „France“ bécsi fegyvernöke ugyancsak kikél továbbá azok ellen, kik az ő kormányának javasolják, hogy menne be a magyarok által javasolt personal unióba ; ezt egy bécsi kabinet nem teheti — mondja; — végre teljes bukást jósol a magyar radikáloknak. — Jelenti még, hogy a prágai polgármester a császárt komolyan kérte, koronáztatná meg magát Csehország királyának ; Berlinből pedig azon hírt hozza, hogy Augustenburghg az ő Dolzig Várát eladván, Génfben szándékozik letelepedni. Fleury tök dicsérőleg emlékezik az előzékenységről, melylyel Florenczben találkozik. A „Jour, des Deb.“ szerint a pápa épen nem oly kibékíthetlen az ő sorsával, mint épen gondolnánk — és remélhető egy csöndes kiegyezkedés. Mennyire méltányolák Párisban az olasz kormány magaviseletét ? tanúsítja a „Patrie“ hálálkodó czikke — s a császárné elutazása még mindig élénk vita tárgya, melynek valósultát a császár nem örömest látja. Mexikóból tudatják, hogy Miksa császár lóháton, 200 ember kíséretében jött el és Porfirio Diaz azon meghagyással küldetett utána, hogy hozza vissza, de csak akkor érkezett Vera Cruzba, midőn a császár már hajóra ült. Bazaine tanagy ellen Donavs több ezredes panaszt tett, mert a dissidenseket kegyelem nélkül főbelöveti ami viszszahatást idéz elő. Compiègneből rendeletet kapott a Southampton konsul, hogy a „Seine“ hajó érkezése jelölve leend, hajózzon elébe s a mexikói sürgönyök tartalmáról haladék nélkül tegyen jelentést. Párisban feltűnt azon rendelet, miszerint a középtengeri pánczélos hajóraj parancsot kapott, hogy Hyéresbe menjen „téli gyakorlatokat“ tartani. A Brüsseli levelek nem igazolják, hogy Primaick onnan kiutasíttatott. Az új franczia és amerikai követ, Berthemy tegnap (nov. 26-án) Compiégneben volt mondja a „Wand“ a császár végső utasításait hajlandó ; elutazása azonban a mexikói posta megérkezéséig elhaladt. Szóban forog némely kikötő elfoglalása, mely egy ideig még tartani fogna s biztositná a jun. 30-iki vámszerződést az uj mexikói kormány alatt is. Azonban igen valószínűtlen, hogy Francziaország ily követeléseibe az Egyesült államok beegyeznének. A „Vera Cruz“ból érkező postahajón a sárgaláz kiütött. Miksa császár személyes rendőrfőnöke meghalt , az utasok 6 napig le voltak tartóztatva, de már szabadon bocsáttattak-Páris, nov. 26. (Hírözön; Eugenia u tazása.) A „Köln. Ztg.“-nak írják : Minthogy a „Moniteur“ a mexikói postát illetőleg még mindig süketnéma, így a hírözönnek szabad folyása van. Azonban a túlzó feljajdulásból lassan kint az Optimismus medrébe jutnak. Azt állítják t. i., hogy a Touileriák kabinetje a washingtoni kabinettel egyezményre lépett, és hogy a mexikói hitelezőknek biztosítékot nyújtott volna ; mi pedig Miksa császárt illeti, avval a franczia nép igen keveset törődik ; minden jót kívánnak neki, de nem akarnak róla tudni. Hogy a római kérdéssel tisztába fognak jutni, hívő közönségre talál , de attól lehet félni, hogy Eugenia császárné kalandos beavatkozása folytán a diplomatiai ügyekbe végül minden oly zűrzavarba fog jutni, mint melyre a napóleoni dynastia túlzó ellenesei Franczia- és Olaszországban rég várnak. Páris, nov. 27. (A mexicoi kormn hitelezői. A pápa ügye.) A „Föp. Nat.“ mondja : Londonban jól értesült helyeken hirlik, hogy a mexicoi korm. franczia hitelezői a Francziaország és Északamerika közt történt barátságos egyezmény következtében teljesen ki fognak elégíttetni. Kérdésbe jött, váljon az angol hitelezők is biztosíttattak-e ? vagy tett-e lépéseket az angol kormány az angol hitelezők pártfogolására nézve? A „l’Opinione“ Fleury küldetésében biztosítékát látja azon aggodalomnak, rokonszenvnek, békülékenységnek s a jó egyetértés fentartása iránti vágynak Olaszország irányában, melyeket Francziaországban a franczia csapatok Rómából leendő kivonulása okozott. A „l’Opinione“ tehát épen nem esik kétségbe a pápa ügye iránt és azt hiszi, biztosan állíthatja, hogy a királyi kormánynak elhatározott szándéka az egyházikérdéseket, melyek a mult évben megszakittattak a souverain pápával ismét tárgyalás alá venni. Angolország, London, nov. 21. (Bright beszéde.) Bright és több szabadelvű parlamenti tag tiszteletére nagy, 900 személyre való bankot adatott a „Nemzeti Reform Unió“-ban. Wilson G., Houghton lord, Forster és mások erélyesen szóltak a parlamenti reform mellett, de a főérvet, mint mindig ily alkalmakkor, Bright úr nyújtotta. Elleneseink azon állítása — mondám — hogy a nép nem törődik a parlamenti reformmal, tarthatlannak bizonyult. Most tehát köpenyt forgattak és azt mondják, hogy csak a munkás- és nem a középosztály óhajt reformot, és hogy Angliában semilyen nagy kérdés sem dönthető el a munkások által. Ők elfelejtik, hogy a munkások meetingjein kívül mások is tartottak , és pedig London, Manchester és Glasgow városokban. A leedsi városházban tartott reform-meetingbe, hová a bemeneti jegy 5 shillingbe került, 5000-en gyűltek egybe. És ha elleneseink ezen gyülekezeten jártatnák végig szemeiket, nagyon válogatóknak kellene lenniük, ha nem akarnák bevallani, hogy az befolyásos és tiszteletreméltó. Mostanság divat, a középosztálynak hízelegni és annak bókolni; az 1832-diki reformbill óta, azt mondják nekik, hogy a politikai hatalom kezükbe van letéve. És azt kérdik tőlük, váljon ezen hatalmat számosabb és veszélyesebb osztálynak kezeibe akarják-e szolgáltatni? Szégyenleném magam az ország szószékén ily indokokkal élni.(Tetszés) Váljon egy szabadelvű férfiú irataiban és beszédeiben látott-e valaki veszélyesebb és lázasztóbb politikát követni, mint elleneseinkké? Mert midőn ők a népet közép- és munkás osztályra osztják, egyik osztályt a másik ellen izgatják és felhívnak titeket, hogy az egykori és jelenlegi hatalom egyedárusokkal egyetemleg kövessétek azon nyomorult és merész taktikát, mely abban áll, hazámfiai „nagy lordjait“ (Bright e szavak alatt bizonyosan a „souverain népet“ érti) dicső angol alkotmányunk közös jogaiból mindenkorra kizárni. (Tetszés.) Nincs nagyobb ámítás, mint hogy a középosztály a politikai hatalom birtokában van. Valóságban így áll a dolog : A munkásosztályok sértő módon ki vannak zárva a politikai hatalom leírásától, a középosztály pedig bírja a látszatot, de nem a lényeget. (Tetszés.) Ha látom, mit mindent tett az angol középosztály , és mily politikai állást nyújtottak neki bizonyos fokig, nem lehet meg nem emlékeznem azon szavakról, melyeket Jákob pátriárka fiaihoz intézett: „Szaskar“ mondá ő, „két teher közt fekvő erős szamár.“ (Zajos derültség.) Egy oldalon a 7.500,000 fontnyi adóteher, melyet rárónak, hogy 1.200,000 kenyértelen és munkátlant az egyesült királyságban az éhenhalástól megmentsenek ; másik oldalon, és a magasabb körökben a legnagyobb visszás kormányzás, oly pazarlás, melyet egy ország kormányától valaki csak látott (Tetszés) , és a legnagyobb eredmény oly rendszer, mely a milliókat rendszeresen kizárja, és a középosztály előtt a parlamenti kormány hokuspokusát megteszi. (Nevetés, tetszés.) Éveken át folyt izgatás után örvendve azt hiszem, hogy a nép — neveztessék az közép- vagy munkásosztálynak — el van határozva, a dolgok ezen állapotának véget vetni. (Zajos tetszés.) A parlament múlt ülésszakában egy becsületes minisztérium becsületes kísérletet tett, a fenálló rendszert tatarozni , mert az utolsó reformbili, ha becsületes és jóakaratú volt is, mégis a régi rendszer tatarozgatása volt, de a térieknek még tatarozva sem kellett. (Nevetés és tetszés.) Ezek egy vagyonos, de kopott külsejű öreg arra emlékeztetnek, ki néhány év előtt vidékemben lakott és ki kiadásai és szabószámláival sohasem volt megelégedve. Ő úgy volt meggyőződve, hogy a lyuk nem tart tovább, mint a foltozás. (Nagy nevetés.) Nem vagyok bizonyos benne, váljon Derby lord és barátjai nem hiszik-e ugyanazt, mert az volt indokolásuk, hogy ha a reformbili érvényre vergődik, rögtön több fog kivántatni. . . . Most, midőn a hivatalban ülnek, ő felsége szolgáinak mondják magukat, de nem merészeltek, a nép által elfogadott szolgáknak hirdetni magukat. (Tetszés.) Bizonyára vannak oly könnyen hivők, kik azt képzelik, hogy Derby lord jó reformbillt fog előterjeszteni. Hiszen sir Peel R. eltörölte a gabona törvényt ; miért is ne emelne törvény erőre Derby lord is egy reformbillt? Derby lord sem Wellington herczeg, sem Peel. (Tetszés és nevetés.) Ő 1846 ban inkább elhagyta ezen két államférfiút, mintsem hogy velük a gabonatörvény eltörlésére egyesült volna, és ő mindez óráig az állambölcsesség vagy hazafiaság egy szikráját sem bizonyította, mely azon hitre jogosíthatna, hogy ez alkalommal elhagyná pártját és az országért tenne valamit." (Tetszés.) Igen jól mondják : Ha a kormány igen jó bilit terjeszt elő, úgy mi, kik igen jó bilit kívánunk, azt támogatni fogjuk, de mit használnak ily szóvirágok? Nézzétek meg Derby lord kabinetjét. Kérdezlek titeket : mily reformbilit vártok ezen emberektől? Ha ők mindazon beszédek után, melyeket tartottak, meg akarják kisérteni reformbillt gyártani és előterjeszteni,úgy megszégyelhetik ugyan magukat,de semmire sem fognak menni. Ők nem terjeszthetnek elő reformbillt, mely Anglia reformbarátjait kielégíthetné. (Tetszés.) . . . Ha valaki azt mondaná nekem, hogy egy féltucat mérges ingredientiából egészséges levest főzött, nem hihetnék neki (Nevetés); és ha valaki azt mondaná nekem, hogy Derby lord, Disraeli ur, Stanley lord , Cranborne lord, Peel tick és mindnyájan egy szabadelvű és üdvös reformbillt fognak gyártani, azt kérném tőle, hogy egy pillanatig se tartson bolonddá (Tetszés.) E küzdelemben egyetlen üdvünk : országunk ősi és dicső alkotmányához ragaszkodni. Ha mi alkotmányunk régi dicsőségét helyreállítottuk, és a népet egészben és nagyban meghívjuk a politikai hatalom gyakorlására, akkor a képviselőház szolgája és nem ura lesz a nemzetnek és nem fog hallgatni egy kis korlátolt — gyakran tudatlan és szükségképen önző — osztályra, hanem egy nagy és nemes nép parancsára. (Hosszan tartó tetszés.) A banker késő éjjelig tartott. Egy reggeli lap sem bírálja ezen beszédet. London, nov. 23. (Két angol lap véleménye a pápa eltávozásáról Rómából.) A „Post“ attól fél, hogy Franczia- és Olaszország minden törekvései, a pápát az alkotmányos kormánynyal Florenczben kiengesztelni, sikertelenek lesznek. A római nemzeti bizottság, mely 1848 óta a római nép minden politikai lépését intézte, florenczi barátainak tanácsaira hallgat és mindent el akar kerülni, min a pápaság a francziák elvonulásával megütődhetnék. De — mondja továbbá — római tudósításaink szerint, szintén sikertelen lesz. A Vatikán tanácsadói a jó és jámbor öreg urat azon meggyőződésre juttatták, hogy nem bír azon hatalommal, a világi uralomról lemondani, és hogy a gondviselés intézi lépéseit és őrködik azok felett. A pápa lelkiismerete őreit emlékeztethetné, hogy az egyházi állam souverainitása.s egész a 16. századig nagyobbárajvilágiak által kezeltetett, hogy a baj, mely az egyházra felidéztetett, a II Gyula és X. Leo alatti világi uralom meghamisított tendentiai által eszközöltetett , ő a reformatio okaira is emlékeztethetné őket és igy a mostani ultramontan vezetőinek bölcseségét kérdés alá helyezhetné De mindazok után, miket hallani, valószínűbb, hogy közel kimondott allocutiójának fenyegetéseit végre fogja hajtani és elhagyja Rómát.... Ámbár a római katholikus klérus a világra való befolyásából kétségtelenül sokat vesztett, a száműzetésbe menő pápa a világon még mindig mozgalmat idézhet elő . . . Attól félünk, hogy IX. Pius megteszi a kísérletet. Mi azt hisszük, hogy Fleury tb. küldetése nemcsak a jövőben várható eseményekre vonatkozik, hanem a jelen viszonyaira is. A „Herald“ azt mondja : Minél inkább közeledik a septemberi egyezmény végrehajtásának időpontja, azon mértékben növekszik az olasz és franczia kormány aggodalma a pápa növekedő bizalmával ellentétesen.............A pápa ütőkártyát kiadandó és ez menekvése Rómából... A katholikus országok kormányai és azon protestáns államoké, melyeknek számos kath. lakossága van, a pápának távollétét Rómától aggasztónak fogják találni és alkalmat fognak keresni, őt diadallal Rómába viszszakisérni, mi az olasz kormányra nézve nagy csapás lenne. Franczia és Olaszország tehát minden lehetőt el fognak követni, hogy a pápát Rómában visszatartsák, és reméljük, hogy az európai béke és haladás érdekében ez sikerülni is fog nekik. Míg a pápa Rómában marad, egyik vagy másik módon még mindig lehető a kiengesztelődés Olaszországgal. London, nov. 26. (Anglia és az Egyesült államok; Persigny hg. Napoleon császárnál.) Párisban nem rég azon nézet fejeztetett ki, hogy az Anglia és az Egyesültállamok közti viszonyt nagy meghasonlás fenyegeti. A „Globe“ ezen sejtelmet a természetes óhaj szüleményének tekintette, mint mely a figyelmet a mexikói ügytől akarja távol tartani. Minthogy most ismét azt beszélik, hogy Anglia a fent felkelési tervek miatt az Egyesült államokkal meg fog hasonlani, azt jegyzi meg a „Globe“, hogy az ez iránti aggodalom minden alap nélküli. A washingtoni kabinet — az iránt biztosak lehetünk— Anglia irányában való nemzetközi kötelezettségeihez hű fog maradni. A „Herald“ párisi levelezője felemlíti azon hírt, hogy a törvényhozó testületben a felirati vitatkozások el fognak nyomatni, hogy a „mexikói szappanbuborék“ elpattanását Thiers és Jules Favre részéről meghiúsítsák. A császárnak — mondja a levelező — azonban több esze van, mint minisztereinek, és reménylhetőleg látni fogja, hogy jobb a bevégzett tényt nyíltan elismerni. Annak őszinte bevallása, hogy nagy hiba követtetett el, nem fogja talán az ellenzéket lefegyverezni, de legalább akadályoztatni fogja őket, hogy a többség kebelében veszélyes szövetségeseket találjanak. A mexikói expeditio üdvös eredményt fog szülni — az „atyai kormány“-rendszert meg fogja rendíteni és az önuralom elvét, melyről néhány év előtt a századik franczia sem tudott, érvényre fogja juttatni. A „Daily News“ párisi levelezője, arról értesült, hogy Persignyi hgki még mindig legtöbb befolyással van a császárra, Compiègneben kihallgatást kért és a császárnak ez alkalommal kijelentette, hogy rosz tanácsadók kezeinek engedte át magát ; hogy nevezetesen Roucher és Lavalette őt tévútra vezetik és hogy oly korlátok közé van szorítva, melyek őt akadályoztatják a dolgok valódi helyzetét felismerni. Mindezekre a császár közmondásossá vált „hm“-jével felelt, és „Kedves Persignum, ön túloz.“ Amerika, New York, nov. 14. (Megkegyelmezés: Jefferson Davis pere.) A „National Zty“-nak írják : Azon hir kering, hogy az elnök a legközelebbi congressus egybegyűlése előtt átalános megkegyelmezést fog hirdetni. Kérdésesnek tartják, váljon az összes forradalmárok teljes megkegyelmezése, melynek jogával az elnök az alkotmány értelmében fel van ruházva, nem fogja-e maga után vonni a congressus beavatkozását és a büntetések elrendelését. A washingtoni felső ítélőszék azon határozatot hozta, hogy Sandford Conover, annak idejében a Jefferson Davis elleni perben a főtanú, Lincoln meggyilkoltatásában való részvétele, és hamis tanúsága miatt a törvényszék elébe idéztessék. A vizsgálattól nagy leleplezéseket várnak, mint vezette a port Holt bíróság. A guerilla háború borzasztó jellemet öltött és az osztrák légió tisztjei kölcsönösen ünnepélyesen arra kötelezték magukat, hogy szükség esetén, ha a küzdelemben minden kilátásuk elvész, miszerint a mexikói fogságból menekedhetnek , egymást agyonlövik, elkerülendő azon iszonyú kínokat, melyeket a császári foglyoknak tűrniük kell, mielőtt kivégeztetnének. Bécs, nov. 29. (Czáfolat: Miksa császár a tengeren.) A „Wien. Abendpost“ ismétli a „Wiener Journal“ czáfolatát, mely a Galicziába szállított csapatokra vonatkozik — de igen óvatosan. Ugyanis míg a hivatalos krajczáros lap a csapatok öszpontosítására vonatkozó híreket teljesen légből kapottaknak Alistja, a „Wien. Abendp.“ csak arról akar biztosítani, hogy Schindler követ a tegnapi országgyűlésben megcáfolta azon börze hírt, mintha Galicziába „terjedelmes“ csapatszállítások történnének — s ezen „ausgedehnt“ mű szó igen terjedelmes értelmű. A „Triest. Ztg“ mely Miramareból jól szokott értesülni, állítja, hogy Miksa császár Európa felé hajóz ; a neki szóló levelek Gibraltárba küldetnek — miszerint a Dandolon Vera-Cruzból Gibraltar és Lacroma felé térne haza. Sz-Pétervár, nov. 28. (Goluchowsky Mieroslawsky ellensúlyozója.) Míg egy orosz közlöny azt állította, hogy Ausztria Goluchowskyval hasonló tapasztalatokra fog jutni , mint Oroszország Wielopolszkival, a német sz.-pétervári lap azt véli, hogy Goluchowsky a legalkalmasabb egyéniség Mieroslavszki forradalmi izgatásai ellen működni. Páris, nov. 28. (Klapka Párisba érkezvén) érdekes részleteket hozott köztudomásra, mint a „l’Ind. Belge“ mondja, az utóbbi porosz osztrák háborúról, melyben személyesen részt vett. Többek közt , hogy nem kevesb , mint „37,000 nem sebesült“ osztrák katona esett fogságba a sadowai vereség mellett. A páni félelem, mondja, mely ezen elhatározó napot követte, nem hasonlítható csupán ahoz, mely a Waterlooi győzelmet oly teljessé tette. Páris, nov. 27. (Titkolózások a kabinetben. Tou 1 o n.) A „Köln, Zeit.“ nak írják : Biztosíthatom önt, hogy a miniszteri irodában a közelebbi mexikói eseményekről mit sem tudnak. Ellenben észrevehetők az alkudozások a császári magánkabinet és a washingtoni kormány orgánumai közt, melyről még a császári tanácsosok sincsenek értesülve. — Nem lehetlen tehát, hogy a „Moniteur“, ha egyszer a csendet félbeszakítja, egyszersmind egy szerződéssel lép fel, mely a franczia érdekekre kedvező leend. — Ha igaz, hogy Francziaország Északamerikában a mexikói hitelezők biztosítása végett lépéseket tett — akkor bizonyos hogy Miksa császárságáról itt régebben lemondtak mint gondoltuk. Toulonból e napokban indul 10,000 ember s a lovak stb. haza szállításához kellő hajóraj. Esti posta, Bécs , nov. 29. (Csapatszállitások Galicziába és Csehországba.) A „P. L.-“nak írják : A börzén tegnap fölmerült rajtkeltő hír szerint a birodalom éjszakkeleti része felé csapatmozgósítás volna folyamatban, és melyet a legújabban jelentett orosz csapatmozgósítással a Galicziai határok felé hoznak összköttetésbe, nem minden alap nélküli. Bécsben átvonuló csapatok beszállásolása van bemondva, melyek mint mondják, Galicziába és Csehorszába indulnak. De nincs ok ezen áthelyezés fölött nyugtalankodni. A lovasság és tüzérség Galicziába fog áttelepittetni, mert ezen csapatnem ellátása Galicziában olcsóbb és kényelmesebb ; a gyalogság pedig, mely Csehországba indul, talán a szász határokon, tehát az éjszaknémet szövetség határán felállítandó új helyőrségek elfoglalására megy. Egyszerűen csak csapatáthelyezésekről van szó , tehát tisztán a hadseregparancsnokság politikától távol eső rendszabályairól. Bécs, nov. 29. (Helyreigazítás) A „France“ nagy biztonsággal állította, hogy alpón fosztott olasz fejedelmek képviselői, Ausztria azon nyilatkozatára, hogy az olasz királyság elisérése után diplomatiai jellemüket nem képes tovább figyelembe venni, hivatalos működésüket megszüntették. A „France“ mint a „P. L. “ levelezője írja, roszul értesült. Toskana, Modena és Parma képviselői Ausztria helyzetét méltányolva, majdnem közvetlenül a békekötés után tudtul adták mandátumaik megszűnését. Ferencz király pedig indokoltan kijelentette, hogy a béke souverain állását és jogait nem másíthatja meg, és igy az illetők lépéséhez nem csatlakozott és igy képviselője hivatalos működését nem szüntette meg. Bécs, nov. 29. (Az osztrák önkénytesek Mexikóban.) Az osztrák mexikói önkénytes légió helyzete, mely Ausztriában oly sok családot tölt el aggodalommal, mint a bécsi „Presse“ nek Írják, a bécsi kabinet által, tekintve bizonyos eshetőségeket, Francziaországgal tárgyalás alá vétetett, mint melynek csapatparancsnoksága alá jelenleg az osztrák légió helyeztetett. Reményük, hogy a francziákkal együtt fogja a mexikói területet elhagyhatni. Sk. Másrészről a nevezett lap egy mexikói tiszt leveléből azonban azt látja, hogy az osztrákok kevés reménynyel vannak, hogy hazájukat ismét láthas A „Ilon“ i&magántávsürgtmye. Bécs, nov. 30. A (franczia kiadású) „ Gén. Corr.“ —a külföldi levelezésekben említett azon vádak ellen polemizálván, melyek a galicziai hatóságoknak az Oroszország elleni lengyel izgatásokkal való complicitásáról szólnak, ezt mondja : Minden kormánynak kötelessége, gondosan óvakodni attól, hogy barátságos területen az izgatásokat felélessze. Ausztria e tekintetben tiszta lelkiismerettel bír. Ha ugyanezt lehetne más kormányokról is mondani, hamar elenyésznének az izgatások, melyeknek czélja : azt elhitetni, hogy létezik galicziai kérdés. A kormány tudni fogja, mily alkalmas rendszabályokhoz kellene nyúlnia ezen kérdés keletkezésének meggátlása végett. Florencz, nov. 30. Freurytbk. rövid időn elutazand Rómába. —■ A „Nazione“ elsietettnek nyilvánítja a lapoknak Vegezzi küldetésére vonatkozó híreit. Táviratok. Berlin, nov. 29. A ,,Kreutz Ztg“ jelenti . A Putbusból érkezett legutóbbi tudósítások szerint Bismarck gr. szombaton fog elutazni. A „Kreutz Ztg“ a lapok azon tudósítását, hogy Werther br. Sz. Pétervárra és Redern gr. Bécsbe menne, teljesen alaptalanoknak mondja. A „Kreutz Ztg“ a porosz büntető törvénykönyv Frankfurtba való behozataláról szóló tudósítást egyes határozmányok kivételével fentartja. Köln, nov. 29. A hírek, Bazaine állítólagos vágyairól a mexikói koronára, alaptalanok. Augsburg, nov. 29. Az „Augsb. Alig. 7.“ egy berlini távirata jelenti : Heydt pénzügyminiszter súlyosan megbetegedett , valószínűleg szélütötte. Páris, nov. 29. Azt állítják, hogy a Miksa császár Mexicóba visszatéréséről szóló hír alaptalan. Bern, nov. 29. (Hivatalos.) Poroszország állítólagos panasza a szövetségtanácsnál, frankfurtiak Schweiczba bekeblezését illetőleg, puszta koholmány. Sz.-Pétervár, nov. 29. A walesi herczeg ma délután fél 2 órakor külön vonattal Berlinbe utazott. A császár és a nagyherczegek a pályaudvarba kisérték. Redern gróf porosz követ közelebbi kedden hagyja el Pétervárt. Athén, nov. 26. Délutáni 3 óra 10 perczkor. (Hivatalos.) Mustapha basa a védművek és aknák által védett Arkadion kolostort Rethymóban megtámadta. Elkeseredett véres küzdelem fejlődött itt ki. A felrobbantott aknák a törökök soraiban nagy pusztítást vittek végbe, mely utóbbiak Apokoronába vonultak vissza. Újdonságok. Pest, nov. 30. — (A Deák-kör) holnap szombaton este 6 órakor az Európa - szállodában tanácskozmányt tartana. — (Képviselőválasztás.) Mint lapunknak távirják, a heves megyei tiszaabádi választókerületben nov. 28-án általános szavazattöbbséggel Széky Péter választatott meg országgyűlési képviselőnek. — Örömmel jelentjük, hogy Pesten „Első magyar gépgyár-részvénytársulat“ van alakulóban. Az előleges alakítási engedély iránt Wahrmann Móricz és társai nyújtottak be folyamodást a várostanácshoz, mely azt ajánlólag terjesztette fel a helytartótanácshoz. Tért kell foglalnunk, mert idegenek árasztanak el termékeikkel, s tőkénk fogy. Nagyobb tőkével mi is leszünk képesek oly gépgyárakat állítani, melyek készítményei kiállják a versenyt a külfölddel. A gépgyártás hazai vasiparunk nevezetes hátrányára volt eddig nálunk elhanyagolva. Kívánjuk, hogy az előleges engedély mielőbb megadatván, az alakulás ne vegyen sok időt igénybe. Fölülről nem igen segítenek, s így amint lehet, igyekezzünk mielőbb önerőnkből előteremteni. A társulat alaptőkéje 600,000 ftban van megállapítva, s ez 3000 db 200 ftos részvénynyel szereztetnék be. Egyelőre azonban csak 1500 részvényt bocsátanak ki, s a társulat, mihelyest ebből 30 perczent be lesz fizetve, megalakultnak nyilvánítja magát. is. A gróf Zichy Edmund és érdektársai által Székesfehérvárott alakítani szándékolt gőzmalmi részvénytársulat létesítésére szükséges előintézkedések megtételére a m. k. udv. cancellária részéről az engedély megadatott. Cs. Frank Károly gymn. tanár Kecskeméten a takarék-tűzhelyek javítása körül tett találmányára egy évi kizáró szabadalmat nyert. (Hangverseny.) Spiller és társai vasárnap dec. 2-án délután rendezik a harmadik kamarai zeneversenyt az „Európa“ szálloda termében. Goldmark, Rubinstein és Mendelssohn szerzeményei fognak előadatni. Körszék 2 frt, számozott szék 1 fr. 50 kr, bemenet 1 frt. — A Lippert építész által az esztergomi gyászünnepélyre készített ravatal ki fog állíttatni a párisi világkiállításon. — A harczolkodási időt és a házbér-fizetés módozatait szándékoznak reformálni egyesülten Pest és Budavárosok. E czélból már működnek a kiküldött bizottságok. A harczolkodási és házbérfizetési évnegyedek ezentúl január, ápril, július és october elsejével kezdődnének, s ez intézkedés életbeléptetése mindenesetre czélszerűbb lenne az eddigi, s az időközök aránytalanságánál fogva igazságtalan úgynevezett negyedek helyett. is. Hogy a keleti marhavész megakadályozására szükségesnek mutatkozó rendszabályok minél gyorsabban s minél sikeresebben eszközöltethessenek, a m. kir. udvari cancellária a helytartó tanácsot, e részben tett előterjesztésére felhatalmazta oly intézkedések foganatosítására, melyek által a fölmerülő bunkózási költségek, figyelemmel az e czélra jelenleg rendelkezésre álló 50,037 ft krnyi összegre, megfelelő gyorsasággal fedeztethessenek. — Debreczenben megjelent : Egyetemes egyháztörténelem. Prot. gymnasiumi használatra. Irta Márk Pál, a debreczeni ref. főiskolában gymnasiumi tanár. Ára 80 kr. (Gulácsy Imre) a „Népszerű útmutatás az okszerű dohánytermesztésre“ czimű munka írója, egydohány-bálozó gépet talált fel Egy évi használat után értesíti a dohánytermelő közönséget e gép czélszerűségéről. E gép segélyével naponként 75—80 bált lehet készíteni. Oly egyszerű, hogy bármely napszámos dolgozhat vele. El nem törhető, s nem romlik. A feltaláló Gulácsy Imre az egész gép készítését — anyagi haszon kizárásával — átadta Debreczenben lakó Kornhoffer József kovácsmesternek (sz. Anna utcza). A gép a megrendelés után 3 nap alatt elkészül. A vele való bánás levélben közöltetik. Ára egy gépnek 25 frt. — (A szegény-gyermek - kórházi egylet) vasárnap, i. é. december hó 16-án d. e. 11 órakor, az intézet termében (Józsefváros, őszutcza, 2. sz.) közgyűlést tart, mire a t. sz. alapítók és egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgyai a következők : 1) Az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2) Az igazgató választmány jelentése egy évi működéséről. 3) Orvosi jelentés. 4) Az intézet javára rendezett sorsjáték eredményéről való jelentés. 5) Netaláni indítványok. Pesten, 1866-iki november hó 30-án. Czanyuga József, egyl. titkár. — A már engedélyzett „Pesti népbank“ ideiglenes bizottsága 500 iparost és mesterembert hivott meg az alakító gyűlésre, mely jövő hétfőn az anyagi érdekeink körül fáradhatlan Érkövy Adolf elnöklete alatt fog megtartatni. (A pest-budai könyvnyomdászok önképző-egyletében) (városi redoute) vasárnap, dec. 2-án, délelőtti 10 órakor ifj. Kun Pál felolvasást tartana „A nyelvészetről átalában.“ — Beküldetett . A tudalom kérdése. Beköszöntő beszéd, melylyel az erdélyi ev. reformátusok m.-vásárhelyi főiskolájánál philozophiai tanszékét 1866 sept. 5-kén elfoglalta Szász Béla r. tanára. Ár 30 kr. E mű tiszta jövedelme az erdélyi ev. ref. tanár özvegyi arpa tulajdona. — Egy egrimegyei áldozát megjegyzi a „P. N. - ban, hogy a rom. kath. papság nösülhetése tárgyában a képviselőházhoz benyújtott kérvény folytán azonnal átnézte a beszterczei egyházmegye legújabb 1866-diki névkönyvét, s abban a fent nevezett papok elő nem fordulnak ; sőt átnéztem az összes magyarországi papság 1864/av re kiadott névtárát is, és itt sem találtam az említett folyamodókat ; kétségtelen tehát, hogy a képviselőház e kérvény által mystificáltatott, és tiszteletet igénylő méltóságával visszaéltek. A képviselőház érdekében van, a kérvények beadása iránt oly módról gondolkozni hogy hasonló mystificatiók által drága idejét el ne rabolhassák. (A vasúti kocsik fűtése.) Az államvaspálya próbaképen vonatain be fogja hozni az egyes kocsiknak a padló alá helyezett forró homokzsákok általi fűtését. — A nemz. múzeum termei bezárattak, s zárva maradnak tavaszig. Mint minden évben, mikor e hírt közöltük, úgy most is azt kell kérdeznünk, hogy mikor fognak e termek fűthetéséről gondoskodni ? Nem hisszük, hogy ez olyan borzasztó sokba kerülne (állítólag 12,000 frt), mint bizonyos részről állították. (H aj ó tö r é s ek.) Az őszi hajótörések statisztikája az idén ismét terjedelmes. A tengerparti városok lakói mindegyre új veszélyek tanúi, de egyszersmind ápolói is ama szerencsétleneknek, kik a bősz hullámokból megmenekülnek. Valóban a tengerparti lakosok közvetlenebb érintkeznek a természet nagyszerű titkaival, mint mi szárazföldi benlakók. A Saint-Maloból, f. hó 14-ikén kiindult „Octavie“ nevű gőzös Boulogne közelében megsemmisült. Az angliai partok közelében is sok szerencsétlenség történt már. — Braun von Braunthal német író, s a „Wanderer“ munkatársa, néhány nap előtt Bécsben meghalt. Irányunkban mindig rokonszenvet és jóakaratot tanúsított irataiban. Mint a bécsi lapok írják, temetése tegnap délután ment végbe, irók és journalisták nagy részvétele mellett. Béke hamvaira ! — Heckenast Gusztáv kiadásában megjelentek : Weber, világtörténet tankönyve. 21 füzet. Füzetenkint 40 kr. Ballagi, teljes magyar szótárának 3-ik füzete. Füzetenkint 50 kr. •