A Hon, 1868. február (6. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-01 / 26. szám
fogyasztási adóról szóló törvényt, és ezt jan. 2-án kívánta érvényesíteni. Új év napján nagy népgyülekezések tartottak mindenfelé, így Oportoban is, hol a népgyűlésen a kereskedőség elöljárója elnökölt. Itt következő határozatok hozattak : az urak meg ne vámoltassanak, a boltok bezárandók és az azokban levő áruk ne bocsátassanak adóvetés alá. Ezen határozatok rögtön végrehajtottak és következetesen megtartottak ; a közben Lissabonban, Bragában, Guimaraesban zavarok támadtak és a lissaboni nép által a királyhoz küldött küldöttség a királyi palota előtt felállított csapatok által feltartóztatott. Midőn a király parancsot adott, hogy a küldöttség, melynek élén Peniché gr. és a mostani miniszter Dias Ferreira állt, elébe bocsátassanak, a nép és a katonaság közt már tettlegességre került a dolog. Jan. - án elbocsátatott a ministerium és a fenyegető zavargás lecsendesedett. Az uj ministerium, melynek élén gr. Avila áll, feloszlatta a kamarákat és ápr. 27-kére új választásokat rendelt el. A király jan. 15-kén felfüggesztette a kedvezőtlenül fogadott uj fogyasztási adót, az uj közigazgatási törvényt és a külügyministérium egy költséges reformját. Az egész ország örömnyilvánítások közt fogadta a király ezen rendeleteit, és többhelyütt kivilágítást rendezett. Táviratok: Zágráb jan. 30. A mai országgyűlésen a Pestre küldendő regnicolaris bizottmány választatott meg. Tagjai : Bedekovic, Vakanovic, Pejacevic László, Zivkovic, Zuvic, Vukovic, Batacherini, Berlic. Póttagok Krajlevic és Herdenbach. A következő gyűlés napja bizonytalan. München, jan. 30. A bajor párt legkitűnőbb tagjai által összehívott s mai nap estéjén tartandó gyűlésén hír szerint Schrenk államtanácsos fog a vámparlament küldöttjéül kijelöltetni. Stuttgart, jan. 31. A kamra elfogadta a katonasági törvényt 50 szavazattal 40 ellen. Paris, jan. 31. Triers a vitatkozások és a sajtó szabadsága mellett szól s következőleg végzi beszédét. A kormány szabadelvűen járjon el s ne hagyja a határozó pillanatot elillatni. Pinard védi a sajtótörvény javaslatot. A „France“ jelenti, hogy Moustier a Pins rend nagykeresztjét kapta. A „Patrie“ tudósít, hogy Civitavecchiából érkezett levelek sejtetik, miszerint a megszálló hadtest 2-ik osztálya Failly alatt viszsza fog térni, és csupán Dumont hadosztálya marad Civitavecchiában. Újdonságok. Pest, jan. 31. — (A vallás- és közoktatásügyi miniszter) megengedte, hogy az „Elméleti elemi mértan tankönyve“ czim alatt, műegyetemi hallgatók, lyceumok, főgymnasiumok, főreáltanodák, bányászok, iparosok és magántanulók számára Komnenovich Sándor, magyar műegyetemi tanár által irt s Pesten 1868-ik évben kiadott munka a magyar- és erdélyországi reáltanodákban tankönyvül használtathassék. (A Kisfaludy-társaság) febr. 5-ki ünnepélyes közgyűlésének sorrende : 1 .Elnöki megnyitó beszéd. 2. A titkár jelentése. 3. Zichy Antal emlékbeszéde Bérczy Károly felett. 4. Dalmady Győző egy költeménye. 5. Dux Adolf felolvasása a színházakról általában és különösen a népszínműről 6. A népszerűség. Gyulai Pál satyrája. 7. Gregus Ágost felolvasása a szépformáról a tudományokban. 8. „A szökevények.“ Huszártréfa. Arany László költeménye. 9. Elnöki zárszó. — (A franczia császár) német lapok távirata szerint egy nagy körút alkalmával nejével együtt Pestet is meglátogatja. — (Az izraeliták hitközségi ügyeinek) közvetlen forrás után megitélhetése végett. Eötvös miniszer bizalmas értekezletre hivta e hitfelekezet némely kiváló tagjait, kik febr. 17-én kérettek föl e czélból Budán megjelenni. — (F Jury Sámuel) országgyűlési képviselő a szoboszlói ref. egyház és iskola könyvtárának, melyet ugyanő alapított 1864-ben, közelebb újra 332 aranyozott kötésű becses könyvet (körülbelül ezer forint értékig) küldött. E gyűjteményben a hazai és külföldi jeles szépirodalmi, valamint tudományos un számmal vannak képvitár alapitása QekAD ?A^a eZ’ m,ert y könyvismeretkörét, ékben emeli az olvasó nép lemi tápláléka./1^1“1186^^ ^0“?^8^1 szavakban kötő AZ e^haz e£ÿ*6lAh#farándokot Mesk meg eelentékeny értékű ^ , . ^ink egyúttal, hogy Tury Sámekek ruházata082101 szegény iskolás gyérfigyelemreméltó dv be n) b' Niki Albert egyelemremélto v* küldött be hozzánk melyben az ügy állását következöleg folytatja : Figyelmeztet?7"» ? fifit. y túl hazánk múltját is" ^zánkfiait, kik ezenket a külföldi munkákmázokat. 69 “16"' , , , , .közölni szívesek leendnek, hogy azokat csak , ..... • ,..+*• y. , gy vaktában a közönség előtt ismeretlenek?17 ... , ,, ,, ne hirdessék, mert a külföldi könyvtárakba ,evészakban létező hungankák megismertet felkutatására nézve nemzetünk történetbe , , , , a legújabb időkben roppant szorgalmat s erei fejtettek ki. Könynyen ismétlődhetnek az ír J . , .. , .. 1A 1 i,„i í- * . I.. . , lamarkodott közlésekkel a fentebbi missale » , , , nem a bécsi német Central .mG yC n^.m, a magyar történelmi buvárl1S8T Z ^ Hl az említett bécsi bizottmányt,mCr G , Af ^ ‘ • . , .... , , , , J e munkát ugyanis legelsőbben hazánk koszorús „ • y ,, , Horváth Mihály 1904 ben ismertette meg a kis és hazai tudós világgal. Ne bízzuk el magunk ... tunk felélesztésére a magunk it it ignoráljuk. Ne ékeskedjünk idegen tol" érdem jogosan minket illet, neha azt kulföldivé átvarázsolni, mindeneket ki óvakodjunk saját jeleseink kezdeményező feltalálási érdemeinek koszorúját ön kezeinkké. . Es.vitttál a „Pesti Napló“ jan. 29-diki 'ában R. F. betűkkel alájegyzett s ugyancsak imént gyalt brüszeli codexre vonatkozó k írójának abbeli állítására, miszerint a Corv codexek czimlapjait festő művésznek nevét a var irók hibásan nevezik Actavantesnek, s aim valódi neve Attanantes — röviden megjegyzem a valódi név az Attavantes , mert e° fordul elő az emlitett művész a brüszeli niszben de magokban a modenai codexekben is az névbe csúsztatott c betű az első t-nek praecipliácus megröviditése lévén, így nevezik őt az oatok — maga Vassari a többi közt igy szól „Vano alcuni ehe Attavante, altrimenti Vante mitor Fiorentino fusse, siccome fu Stefano ,mihee miniatore Fiorentino, discepolo di Gherdo ît io tengo per fermo, rispetto all essere stao lUno, l’altro in un medesimo tempo, che Attavate fusi piuttosto amico, compagno, e coetaneo di cherar, do, che discepolo.“ (Vite de piu Ecellentpittori Sculturi ed Architetti. Firenze MDCCLXXI. köt 408 lap.) — (A m. k. postaigazgatóság következő hirdetményt közli jan. 25-től : A felálló határozatok szerint ajánlott levelek Belginba keresztborítékkal ellátva és legalább két egyikő, kemény viaszra nyomott világos pecséttel lezáva legyenek. Ezen határozatra a figyelem annál akább fölhivatik, mivel ennek a Belgiumba czimzet ajánlott levelek feladói nem mindig feleltek me,a m. postahivatalok egyúttal utasittatnak, hog azon ajánlott leveleket, melyek a fentebbi határozat szerint borítékolva és pecsételve nincsenek továbbszállítás végett fel ne vegyék. (A bécsi egyetemi magyar klub jan. 29-én tiszteletét tette a magyar delegátió elnökénél, azon kérelemmel, hogy adassanak tagjai részére állandó belépti jegyek a gyűlésekre, hogy magukat a parlamenti életben és szokásokban gyakorolják. Somssich megígérte a kérelem teljesítését. — (A Nagykomlóban) febr. 1. Bakonyinak jutalomjátéka van. Az érdekes műsorozat közben pezsgő tombola, végül tóttáncz. Tánczolja Szigethváry Emelka és Bakonyi. A szüneteket Kecskeméti tölti be. — (A magyar mérnökegyesület) első, azaz út, vasút és hidépitészeti szakosztálya f. évi febr. hó 4-én esti 7 órakor, az egylet helyiségében (Ferencz József tér, Diana fürdő) tartandja e havi szakülését, mely alkalommal az első felolvasás és tudományos értekezlet fog tartatni. — (A M. U. sajtóperében) a királyi tábla jan. 30-án hozott ítélete fölmentette a kiadót a felelősségtől, ellenben Böszörményi szerkesztőt elmarasztalja a felelősség terében, „miután Kossuthot Turinban lakása miatt felelőségre vonni nem lehet.“ Böszörményi a hétszemélyes táblához felebbezte ez ítéletet. — (Az aradi vértanuk emlékszobrának) bizottmánya részéről felkéretnek az ivtartó urak, hogy a gyűjtött összeget és az ivet legfeljebb f. é. február hó végéig beküldeni szíveskedjenek, mivel e nélkül az adakozó közönség által teljes joggal igénylett számadás nem közöltethetik. Miután azonban a számadás több oldalról sürgettetik, a szobor bizottmány kénytelen leend a fentebbi határidő eltelte után a befolyt ivek alapján azon ivtartó urak megnevezésével, kik iveiket be nem küldötték számadását megtenni. — (Az orvostanhallgatók) küldöttséget küldtek ő felségéhez, mely febr. 6-ki báljokra meghívja. E küldöttség következő tagokból áll. Horváth József elnöklete alatt. Székely Lajos, Antal Géza, Verzáll Gyula, Reiter Ödön. — (A pesti kereskedelmi bált) febr. 4 én rendező bizottmánynak tagjai: elnök Vetsey Sándor, pénztárnok Mank Mór, jegyző Brüll Miksa. Biz. tagok : Szivessy Ignácz, Kron Hugó, Müller Károly, Heidelberg Mór, ifj. Bapos József, Wojticz Ignácz, Beck Armin, Vankó Károly, Seefehlner J.L., Gugenberger Gyula, Keller Armin, Harmath Lajos, Jalics Géza, Eberling Antal, Kopstein Gyula, Csillag Bertalan, Hirschfeld Károly, Herzl József, Unger L. Gyula,Dietrich Emil, Quentzer Henrik, Kollorits Jenő. — (A veszprémi főgymnasiumra), mint egy ízben jelentők, Ranolder püspök 10,000 frtot, és a veszprémi káptalan szintén 10,000 ftot adományozott ; egy miniszteri rendelet azonban e czélra 50,000 ftot igényel , azért a veszprémi kath. lakosság egy évi egyenes adójának megkétszerezésére ajánlkozott, mi az emlitett czélra mintegy 10 -12,000 ftot fog jövedelmezni. Rosos, Hetsch, Késmárky és Bezerédy, tehetős veszprémi lakosok és Tuszkay Mayer, az izr. hitközségnek elöljárója, egyenkint 500 ftra kötelezték magukat ; a takarékpénztár 1000 ftot adományozott ; a mi hiányzik, azt ki fogja pótolni a helybeli református, evangélikus és izraelita hitközség, és igy a főgymnasium létrejötte biztosítottnak tekinthető. (Beküldettek.) Két latin üdvözlő versezet Kaczvinczky Viktor jászói prépost beiktatási ünnepélyére. Nemzeti színház. Jan. 1-re van kitűzve: „A fekete dominó.“ Vig opera 3 felv. Népszínház. Szombat febr. 1. Uj nagy vig operette először Zaytztól : „A boissy boszorkány“ 3 felvonásban. Bakonyi magyar daltársulata minden estre a Komlóban tart előadást. A szüneteket jó magyar ene tölti be. WZGIZMSZAT! ROVAT. Az országos erdészeti egyesület alapszabályai. 1§. Az országos erdészeti egyesület czélja: A 3. §-ban meghatározott eszközök által az erdőgzdaság minden ága és az erdészeti magyarodalom előmozditására közrehatni. 2 §Az egyesületi czélok elérésére következő eszközk szolgálandnak : a) agoknak időszakonkénti gyűlései, az orság kiönféle vidékein, erdőgazdasági ügyek közti tanácskozás végett ; b) lehet gyarapítása azon állapot ismeretemelyben az erdőgazdaság összes ágai Magyrországban jelenleg léteznek s megismertetés azon akadályoknak, melyek azok kifejléséiik utjába állanak ; caz erdészeti magyar irodalom pártolása alkalu,3 erdészeti munkák kiadásának előmozdításával ; d) :les, de szegény sorsú ifjaknak az erdészetbe való kiképeztetése ; e) a almas szakembereknek, az erdőgazdaság önlése érdekében, bel és külföldön való utolját miteti; * f) erdezeti magyar tanodáknak fölállítására és a léteik gyarapítására való közreműködés ; g) az erdőgazdaságot illető mindennemű tárgyak gyűjteményeinek és szakbeli könyvtárnak alapítása és szaporítása ; h) a kormány által az erdészeti egyesület elé terjesztett erdészeti kérdésekre adandó véleményezés; i) az erdészet bármi ügyeire vonatkozó figyelmeztetéseknek és javaslatoknak a kormány elé terjesztése ; k) az ország összes gazdasági egyesületeinek az erdészeti egyesülettel kölcsönös érintkezésre való fölszólítása, a mindkettővel közös érdekek kielégíthetése végett ; l) az erdőbirtokosok fölszólítására szakképzett egyéneknek erdészeti hivatalokra való ajánlása. 3. §. Az egyesület pártfogó, tiszteletbeli és rendes tagokból áll, mely utóbbiak alapítók vagy évdíjasok. 4. §• Az Országos Erdészeti Egyesület tagjául minden feddhetetlen és kellő műveltségű állampolgár választható. 5. §. Rendes tagokat a közgyűlés vagy a választmány vesz fel, mely utóbbi esetben ez az új tagokat a legközelebbi közgyűlésnek bejelenti. 6. § Tiszteletbeli tagokat a választmány ajánlatára, a közgyűlés oly kitűnő egyéneket választ, kik vagy ezen egyesület, vagy pedig általában az erdőgazdaság emelése körül különös érdemet szereztek maguknak. 7. §. Külföldiek rendes vagy tiszteletbeli tagokul csak a hazai kormány megerősítésének föntartása mellett választhatók. 8. §. Alapító tagokul azon egyének, községek vagy egyesületek tekintendők, kik az egyesület részére legalább 100 ftnyi tőkét készpénzben vagy 5%-kos hitelpapírokban letesznek, vagy az alapítványi tőkéről kötelezvényt állítnak ki s attól évenként 5%-nyi kamatot pontosan fizetnek. Ily alapítványi tőkék a választmány által csak az esetben mondhatók fel, ha a kamatok pontosan nem fizettetnek. Készpénzben letett tőkék a hazai hitelintézetek valamelyikénél kamatozólag elhelyezendők. 9. §. Évdíjas tagok azok, kik 3 évig 5 főnyi évi illeték fizetésére az egyesületbe való belépés által magukat kötelezik. 10. §. Az egyesület a maga tagjait a következő jogokkal ruházza fel : a) minden egyesületi tag részt vehet az egyesület választmányi- és közgyűlésein s azonkívül az igazgató választmányhoz bármely hazai nyelven javaslatokat küldhet be ; b) a közgyűlésben minden tagnak szavazati, a választmányi üléseken pedig csak véleményezési joga van ; c) tiszteletbeli tagok a rendes tagok jogaival bírnak ; d) minden tag az egyesület részéről a választmányi és közgyűlések jegyzőkönyveit valamint az egylet évkönyvét is ingyen kapja, s azok utján évenként a pénztár állapotáról s a zárszámadásokról is tudomást nyer ; a jegyzőkönyvek és évkönyv megküldése a tagságdíj lefizetése mellet posta-utánvétellel történik ; e) az egyesület könyvtárát s másnemű gyűjteményeit minden tag az ügyrend szerént használhatja. 11. §. A közgyűlés jogában áll azon egyesületi tagokat, kik a 4. §. értelmében kifogás alá vehetők, az egyesületből kizárni. 12. §. A felsorolt jogok elvere kiterjed: a) az alapító tagoknál élethossziglan, b) az évdíjas rendes tagoknál a 9. §.ban megjelölt lekötelezettségi idő tartamára. Az egyesületbe lépés bíróság előtt is kötelező. A hátralékban lévő illetékeket az egyesület az általa szabadon választandott biróság előtt sommás szóbeli perután behajtja. Az egyesületi év január 1-jével kezdődik, s így az évközben belépő tagok kötelezettsége ugyanazon év január 1-jétől számíttatik. 13. §. Az országos erdészeti egyesület igazgatási székhelye Pest. A rendes igazgatás, igazgató választmányra van bízva. 14. §. Az országos erdészeti egyesületet hatóságok, és mások irányában az elnökség képviseli , az vezeti a választmány közreműködésével annak minden ügyeit az alapszabályok s a közgyűlésen hozott határozatok értelmében. A választmány az egyesület elnökéből, 2 alelnökből, 12 választmányi tagból s a titkárból áll. Ezeket, a titkárt kivéve, a közgyűlés 3 évre választja , mégpedig az elnököket általános, a választmányi tagokat pedig aránylagos szótöbbséggel. A választmány tagjai, kivévén a titkárt, ezen tiszteletbeli hivatalaikért semmi fizetést sem húznak. Titkárt és írnokot a választmány választ és azok munkakörét is az szabja meg , fizetésüket pedig a közgyűlés állapítja meg. A választmány tagjainak, nem különben azon szakférfiaknak úti költségeik, kik megbízatás folytán az egylet érdekében eljárnak, megtéríttetnek. 15. §: ügy a köz- mint a választmányi gyűléseken az elnök, ennek távollétében az alelnökök egyike, mind a három elnök jelent nem létében pedig a köz- vagy választmányi gyűlés által általános szótöbbséggel választott tag elnököl. 16. §. A köz- valamint a választmányi ülések is határozatokat általános szótöbbséggel hoznak. A szavazatok egyenlő száma esetében az elnök szavazata dönt. 17. §. A választmány határozatokat csak úgy hozhat, ha az elnökön és titkáron kívül legalább 3 választmányi tag van jelen. 18. §: A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A rendes, közgyűlés évenként egyszer, választmányi ülés pedig legalább évnegyedenként tartatik ; rendkívüli közgyűlések tartását sürgős esetekben az elnök vagy választmány határozza el. A rendes valamint a rendkívüli gyűlések a hazai kormánynak bejelentendők. Az egyesület minden gyűléseiből politikai kérdések megvitatása ki van zárva. 19. §. A rendes gyűlések tárgyai következők : a) jelentés az utolsó közgyűlés óta lefolyt ügyvezetésről, b) az évi számadás megvizsgálása, es a jövő évi költségvetés, d) az egyesület vagyonát illető intézkedések, e) az egyesületi igazgatóság választása vagy kiegészítése, f) a jövő rendes közgyűlés helyének és idejének meghatározása, g) indítványok a jövő közgyűlés tanácskozási tárgyaira nézve, h) javaslatok az egyesület czéljai előmozdítására általában, i) az előbbeni közgyűlés által kitűzött vagy egyes tagok által az igazgató választmánynak 3 hónappal a folyó gyűlés előtt bejelentett tárgyak megvitatása, k) az egyesületi alapszabályok netaláni megváltoztatása, melynek esetében azok a hazai kormány új megerősítése alá terjesztendők. 20. §. A rendes közgyűlések tárgysorozatát a választmány legalább 2 hónappal a gyűlés előtt hírlapok és az illető választmányi ülés jegyzőkönyve útján teszi közzé. 21. §. Az egyesület csak saját ingatlan vagyonára vehet föl kölcsönt a közgyűlés határozata folytán. 22. § A közgyűlés jegyzőkönyvét aláírják az elnök, egy választmányi és az elnökség által kijelölt egy rendes tag. 23. §. A választmány minden közgyűlésre ügyvezetőül a gyűlés helyének közelében lakó tagot választ, ki a gyűlés tartamára a választmányba, mint annak tagja lép, s az elnök melletti helyet foglalja el. Az ügyvezetőnek választott tag neve a hazai kormánynak bejelentendő: 24. §. Az egyesületi viszonyokból keletkező perlekedések választott biróság által döntendők el, mely czélra a perlekedő tagok mindenike egy birót nevez s ezek maguknak elnököt választanak, melyre nézve ha azok meg nem egyezhetnének, az ajánlottak közt sorshúzás fog dönteni. A választott biróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a perlekedő tagok valamelyike bírót nem választana a perkérdés fölött sommás szóbeli eljárás útján, az egyesület által választandó rendes bíróság dönt. 25. §. Ha az egyesület föl akarna oszolni, e kérdést először csak az egyesületi összes tagok egy harmadának jelenlétében tárgyalhatja s a jelenlévők legalább két harmadának szavazata Míg a külföld, Angol, Franczia, Németország és a kis Belgium is kereskedelmének és kifejlett iparának gazdagságot és némileg hatalmat köszönhet addig Magyarország, daczára roppant kincseinek és kivitelének, nem dicsekedhetik azzal, mi adazoknak gazdagságot, hatalmat ad. Nincsen magyar kereskedelmünk, mert nincsenek magyar kereskedőink , nézzük végig a kereskedelmi testületeket, nézzünk végig az országon, s könnyen megolvashatjuk azok számát, kik méltán megérdemlik a magyar kereskedő elnevezését. Kevés azok száma, kik előbb hazafiak, csak azután akarnak kereskedők lenni, tejestül, lelkestül , józan számítással, buzgó kitartással és a hazai ügyek iránt lelkesedéssel. Tudom jól, hogy ahoz, hogy igazán nemzeti kereskedelemmel dicsekedhessünk, egy generatio, új emberek szükségesek, de a jövő magyar kereskedelem és ipar férfiúi most neveltetnek, tehetségeik most fejlődnek, és így már most kell oda törekedniük, hogy a haza szent ügyét tartva szem előtt igyekezzenek értelmes, lelkesülni tudó üzletférfiakká képezni magukat. Hogy ezt elérhessük, két tér áll nyitva előttünk : az ayagi és szellemi. Mindkettőn keresztül kell törni, mégpedig szorgalommal és kitartással, hogy igyekezetük sikerre vezessen. Az anyagi tért ismerjük, bár ezt sem használhattuk fel még elég eredménynyel, mivel hiányzott a szellemi műveltség a magasabb kereskedelmi és ipartudományok ismerete, pedig e nélkül nem leend soha senki egész kereskedő egész iparos. Hogy a szellemi téren mily hiányokban szenved a kereskedelmi vagy iparos ifjúság, azt már eleget elmondták mások, s leend még alkalom erről eleget szólni; most csak egy hiányt, azt akarjuk felemlítni, amelyről legkönnyebb segitni. Aminek a magyar kereskedelmi és iparos osztály mindez ideig nagy hiányát érze, az egy magyar kereskedelmi és iparlap. Oly lap t. i. mely menten minden politikai színezettől,oda törekedjék, hogy ez osztályok érdekeit minden tekintetben képviselje, kívánalmainak megfeleljen, melyből szellemi táplálékot,ismeretet,tudományt nyerhessen ! Igaz , alakultak és voltak már e nemű lapjaink, de ezek pártolás hiánya miatt megszűntek. Az első ily nemű vállalat, melyre emlékszem, „Közlemények az ipar és kereskedelem köréből“ czím alatt jelent meg Rohonyi Géza és Petényi Ottó szerkesztése alatt. E vállalatból egy füzet jelent meg és ez volt az első és utolsó is. Tartalma változatos és érdekes, valóban sajnálnunk kell, hogy ez egy füzetnél több meg nem jelent belőle Pedig e vállalat mily szép reményekre jogosított. Mily örömmel olvastam e füzet czikkeit, mennyit reményítünk akkor tőle, s mily sajnálva fogadtuk megszűnését. Feltámadt ugyan később, mint hetilap „Haladás“ czím alatt, de úgy sem volt hosszú élete megszűnt és azóta nyugszik. Meg kell még emlékeznem a Váczon Rohonyi Géza szerkesztése alatt megjelenő „Magyar iparosiról is, mely olcsó lap igen jól tölté be helyét, de ez is megszűnt, legalább egy időre. Hire járt, hogy az „országos iparegyesület“ választja közlönyévé, s e pártfogás alatt fogja újra folytatni megszakasztott pályafutását. De úgy látszik az „iparegyesület“ nem igen buzgólkodik ez ügyben. Midőn e sorokat írom, nem vezet engem sem nagyravágyás, sem hitviszketeg, elég sokáig vártam valamely tekintélyesebb férfi felszólalását, de mivel ez mindez ideig nem történt, csak többek óhajtásának teszek eleget, midőn szerény magam ez ügyben felszólalok. Igen alakítsunk lapot, még pedig „kereskedelmi és iparlapot.“ Ha e két testvérérdeket egyesítjük, oly tekintélyes lapot teremthetünk, melynek szívesen vállalkozik kiadója, s rövid idő múlva hazai szakirodalmunkban méltón fogja betölteni az első helyet. Az ily két érdeket egyesítő lap szellemi tartalmára is becsesebb lenne, mint ha az erők két részre osztva működnének, midőn úgy is oly kevesen vannak, kik komolyan foglalkoznak e téren, s a való siker csak kölcsönös támogatás folytán érhető el. Ne csak szóval hirdesssük az associatió eszméjét de mutassuk azt be tettleg is,midőn két testvér-érdeket egy lobogó alatt egyesítünk,melyre az van felírva : tiszteljük egymás munkásságát, s küzdjünk egyesülten azon szép irány felé, mely a szorgalom utján a haza jólétét elérni tűzte ki czélul, s mely szép czélt elérni minden magyarnak erkölcsi kötelessége legyen. Ha az iparegyesület kész az ily lapot pártfogása alá venni, hinni merem, a kereskedelmi testület sem fog hátra maradni a mi a pártfogolást illeti. . . Hogy az ily lap anyagi jövője biztosítva leend, arról, mind magánosak, mind testületek ígéretei a legszebb reménynyel kecsegtetnek ? Alálkoztak lek és gyűjtök kik egy maguk 100 előfizetőt igérk gyűjteni , ha igy karolja fel minden ügybart e lap eszméjét, szép és nagy jövője leend köztövünknek. Ami e faj megjelenését illeti, legczélszerűbbnek gondolnáa, ha — eleinte még biztosabb alak^3 pot nyer — heenként jelenne meg. Alakja legyen megnyerő és eszes, mint például a „Hazánk és külföld“ hogy a végén bekötetve kényelmes és becses könyv váljék belőle. Nem fog ártani, ha néha rajzokat is hoz pl. érdemdús kereskedők és iparosok arcképeit, jellemrajzaik kíséretében, vagy a legjobb ipar és kereskedelmi találmányokat ábráiban és magyarázatokban a könnyebb megértetés végett. Fordítson különös gondot a keeskedelmi és iparosztály műszavainak magyarítására. Mivel különösen az iparágak közt anyian vannak, hogy magyar létére nem tudja szerszámát melylyel dolgozik, magyarul megnevezi stb. Egy szóval, kedvelt és tekintélyes lappá tehetjük a kereskedelmi és iparlapot, csak egy kis áldozatkészség és lelkesedés kívántatik hozzá és könnyen fog válhatni napilappá a már megkedvelt hetilap, ha látni fogja az olvasó, hogy érdemes a pártolásra és kívánalmainak megfelel. Mert valljuk be őszintén, hogy az eddigi napi sajtó nem képviseli eléggé érdekeinket. Közlönyeink majd mind politikai lapok lévén, kereskedelmi és iparérdekekre nem fordíthatnak anynyi tért, amennyit ez érdekek valóban megkívánnak, mert ez ügyek körül a csekélyebbnek látszók is figyelmet érdemelnek, melyek csakis megvitatás által fejtethetnek, és lehetnek behatóvá és ez által fontossá. Nem mondhatnám, hogy németgazdászati irodalmunk nincs képviselve hazánkban, mert vannak „mérnöki, borászati, gazdasági, kertészeti közlönyeink, „a „Magyarország anyagi érdekei“ is jól betölti helyét, csak az ami már rég kellett volna, kereskedelmi és iparközlönyünk nem volt, és e nagyon érezhető hiányt fogja pótolni az alakulandó kereskedelmi és iparlap. A külföldön nemcsak minden városnak, de majd minden egyletnek van közlönye, s mind fennáll, mind pártoltatik és terjeszti a világosságot , a tudományt ! Tárgyaljuk és vitassuk meg ez ügyet, magán vagy bizottmányi gyűléseken, hogy biztosítva mind a kereskedelmi, mind az iparosztály részéről új évkor megkezdhesse pályafutását, hogy jövője van azt bizton reményem ! Hogy mily hiányt pótoland e lap, azt csak mi tudjuk, kik kénytelenek vagyunk szakmánkba vágó értekezéseket, német nyelven olvasni. A magyar nép oly fogékony s könnyen lelkesülő minden iránt a mi szép és nemes, miért ne tudna lelkesülni a kereskedelem és ipar iránt, ha ennek mivelése is nemzeti irányban halad, s ha tudja, hogy ha ő pályára lép, máris a haza anyagi javát mozdítja elő. Lipay Pál. „Female College.“ (Amerikában.) (..) Ne ijedjen meg az olvasó e czímtől. Nem azért írtuk le, mint ha mi is egy „női egyetem“ mellett kívánnánk izgatni. Ellenkezőleg, előttünk a női nagyságot mindig a házi kör munkái és a családi erények fogják képezni. S nem is vagyunk oly idióták, hogy a tudásos nőket az emberiség díszének tekintsük. De a nőképzés ugye, — mely világszerte társadalmi kérdés — oly fontos, hogy annak távoli előhaladását is figyelemmel kell kisérnünk. Tény, mely már a „Hon“ tavalyi folyamában is ki volt fejtve, — hogy szükséges lenne a nőket mindenütt többféle munkára tanítani, mert gyámol nélkül maradván, csak így volnának képesek magukat — és gyermekeiket — megóvni a nyomortól. Az is tény, hogy az alaposabb műveltség tarthatná vissza a nagyobb részt legjobban a fölösleges pipereszomjtól, kártékony fényűzéstől, s vezetné vissza azon szellemi alapokra, melyeken a boldogság és boldogítás képessége legbiztosabban nyugszik. E tényekből indulnak ki mindazon egyesületek, melyek a nőképzés érdekeit kívánják előmozdítani. Európában ma még a női munka biztosítása az első szükség. E végre álliták föl a berlini „Viktória-bazárt,ahol a nők munkáit kiállítják és eladják. E végre alakult — hasonló czélra — a párisi „méhek egylete.“ S nálunk is e czélra kíván hatni az alakulóban lévő „nőképző egyesület,“ melynek élén Veress Pálné urhölgy áll. — Anglia már tovább haladt, s nőorvosokat satu képez. Észak-Amerika pedig, e fiatal óriás, melynek lábán a hét mérföldet lépő bűvös saru van, már női egyetemmel is bir. Egy Vassar nevű gazdag üzletember alapítá ezt, nem nyereségvágyból, hanem a női képzés iránti lelkesülésből. Newyork államban a Hudsonnél Pouykeepsie-ben nyitott ő 1865-ben egy nagy nőintézetet. Alapítására egy millió forintot adott, később pedig egy nagyszerű könyvtár szerzésére még 400,000 forintot szánt. A növendékek száma mindjárt az első évben 353-ra ment. A felvételre szükséges, hogy a belépő legalább is 15 éves legyen és jó bizonyítványokkal bírjon. A tanfolyam négy évre van szabva s a következő nyolc szakra oszlik : 1) rhetorika, irodalomtörténet és nyelv; 2) régi és új nyelvek, irodalom; 3) mathesis, természet- és vegytan; 4) csillagászat; 5) a természettudomány története; 6) élettan és egészségtudomány; 7) történelem és nemzetgazdászat ; 8) bölcselem. Akinek hajlama van, tanulhat rajzolni, zenélni, lovagolni, sat. Az intézetben és környékén mindenről gondoskodva van, de e körből a növendékeknek az egész tanidő alatt nem szabad kilépni. Ez szigorú rendszabály ugyan, de meg lehet tartani, miután az intézet összes területe 200 holdnyi. Van ebben fürdő, nagy kert, sétahelyekkel, testgyakorló intézetek, játékhelyek, s nagy majorság, hol a gazdasszonykodást lehet tanulni. Maga a „college“ 500 láb hosszú és 170 láb magas épület, olvasó termekkel, könyvtárral, kápolnával, műcsarnokkal, szalonokkal és lakszobákkal. Négyszáz hölgy kényelmes lakást kaphat benne. Vízvezetés, gázvilágítás, gőzfűtés van benne, s pompás mosóintézet. Az egész fölött egy igazgató tanács működik, mely évenkint közgyűlést tart, különben az intézetet egy elnök és egy elöljárónő vezetik. A költséges berendezés miatt azonban egy nagy hátránya van ez intézetnek. Az t. i., hogy csak gazdag emberek neveltethetik benne leányaikat. Hanem az amerikai lány, ha kedve és tehetsége van, szívesen rá költi örökségének egy jelentékeny részét, hogy alapos képzést nyerhessen. A fiatal lányok, jó házakból is, örömést tanulnak, hogy nevelőnők lehessenek, mert ott ez az állás köztiszteletben áll. Aki jó nevelőnő hírében áll, ott rendesen jól is férjhez megy, mert a férfiak sokra becsülik őket, s azon biztos reménynyel veszik nőül őket, hogy saját gyermekeiket is kitűnőleg fogják nevelni, kellemes ésokos élettársak, s helyes házvezetők lesznek, s a mellett a külvilágban is díszére válnak a névnek, melyet a férjhez menetel által nyernek. Átalában az angol faj hölgyei szeretetreméltó felségek és gondos anyák tudnak maradni akkor is, ha jól értik a klassikus nyelveket, irodalmat és alaposan megtanulták a természettudományokat. Innen van, hogy ott a nők tudományos képzése gyorsabban is halad elő, mert nincs meg az a félelem, hogy a sokat tudás kivetkőzteti a nőt egyszerű bájából, megunatja vele a házi munkát s okos nő helyett szenvelgő tudásossá teszi.