A Hon, 1868. október (6. évfolyam, 225-251. szám)
1868-10-01 / 225. szám
— (A pesti állatkertnek) Marschall vendéglős 3 igen szép chamäleont ajándékozott. — (A budai hegyek közt) a hatóság engedélye nélkül épített kunyhókat s egyéb bormérőhelyeket, melyek gyanús személyeknek szoktak menedékül szolgálni, a biróság lerontatja. — (A biharmegyei honvédegylet) az 1849. október 6-án vértanúhalállal kimúlt gróf Batthyányi Lajos, az első független felelős magyar ministerium elnöke, Kis Ernő, /ulich Lajos, Damjanics János, Nagy Sándor József, gr. Vécsey Károly, Török Ignácz, Lahner György, Knezics Károly, Pöltenberg Ernő, gr. Leiningen-Westerburg Károly, Schweidel József, Desewffy Aristid, Lázár Vilmos gyászos emlékezetérel. évi October 6-kán délelőtt 9 órakor a nagyváradi lat. szert, székesegyházban gyász isteni tiszteletet fog tartani, miről úgy a honvéd bajtársakat, mint minden honpolgárt megöi az igazgató bizottmány. — (Arad város határában) sept. 29-én éjjel 7 útonálló ugyanazon hely közelében, hol nehány hét előtt Schenk pécskai izraelitát megrabolták, állítólag Guttmann hajtsárait megtámadta, egy ökröt elraboltak, egy ellenszegülő hajtsárt jelentékenyen bántalmaztak és fenyegetődzve odább álltak, — (Maros Ludasról kebelrázó eseményt) registrálnak a K.K -ben. A levél így szól: gr. Bethlen László, a csak ezelőtt 3 héttel elhalt gr. Bethlen József fia sept. hó 2- án édes anyja és testvére elébe jött ide. Együtt költötték el az ebédet a viszontlátás örömei között, s 3 órakor az egyik vendéglőből elindultak Nagy-Ikland felé; az anya és testvér külön kocsiban elöl, a gróf maga négy lovával kocsisa és legénye kíséretében utánuk alig haladott pár száz lépésnyire, s lovai megragadták, ekkor a gróf szekeréből kiugrott s oly szerencsétlenül, hogy kevés perez múlva megszűnt élni. Cgy A lengyel kérdés még mindig előtérben van Lajthán túl, s előtérben is marad mindaddig, mig annak végleges megoldásába valamely utat és módot nem talál a bécsi minisztérium. A lengyelek szept. 29-iki határozatukkal megindították az oppositiót alkotmányos után az alkotmány ellen. A lembergi országgyűlés majoritása elhatározd megváltoztatni az alapot, melyre alkotmányát emelték a törvény szabta határok között. Mit tesz ez alkotmányos oppositióval szemben a kormány ? Azon gondolkodik épen, hogy mit tegyen Vagy megmarad „alkotmányosának s a lembergi országgyűlés többségének alkotmányos úton keletkezett határozatát elfogadja, s azzal kiegyezkedik, vagy oly recipét ír Galiczia számára, melyben az absolut eljárásból lesz a legnagyobb adag. Bécsben két nézet uralkodik. Egyik, hogy a minisztérium várja be : a lengyel képviselők hadd terjesszék az országgyűlés határozatait a reichsráth elé. Másik szigorúbb és gyorsabb eljárást tanácsol: feloszlatni az országgyűlést és egyenes választásokat rendelni el. Azok azt hiszik, a reichsváth egyszerűen elutasítja a lembergi országgyűlés követeléseit s azzal meg leni oldva a kérdés; ezek az alkotmány érdekében vélnek cselekedni, midőn minden oly lépést, mely a fennálló, de közmegelégedést nem nyújtható alkotmányaal ellenkezik, határozottan kárhoztatnak. A legközelebbi lépés, melynek ez ügyben történni kell, felvilágosít majd a kormány politikájáról. Ha igaz a hír, hogy ő felsége csakugyan megteszi galicziai útját, úgy remélni lehet, hogy a korona közbevetésével a lengyel nemzet jogos követelései ki fognak egyenlíttetni. — A közös hadügyminisztériumban a katonai hatóságok újjászervezése felett tanácskozó bizottság elvégezte munkálkodását , egyik bécsi lap már mutatványt is hoz e tanácskozások eredményéről. Addig is, míg bővebben megismerkednénk az osztrák bizottság munkálkodásával, csak azt jegyezzük meg, hogy a magyar kormánynak a hadsereg körüli ügyekben semmi befolyása sem lesz. A magyar honvédelmi minisztériumról említés sem tétezik, mintha csak nem is léteznék a világon. A cseh lapok beszélik, hogy Herbst miniszter visszalépése nagyon valószínű. Brestel és Plener állása meg van igatva. Kellersperg báró sept. 30-án Bécsbe utazott, úgy hallják, hogy négy heti szabadságidőt kér. A négy cseh püspök, kik egy körlevél kibocsátásával izgattak a vallásügyi törvények ellen, vizsgálat alá fogatott. No, csakhogy valahára megértük, hogy törvény előtt a pap sem képez kivételt. A császár galicziai útját ismét emlegetik. Egyik helybeli lapunk távirata jelenti, hogy a látogatás nem sokára meg fog történni; a császárt Giskra miniszter kíséri útjában. Possinger udvari tanácsos, ki Goluchowski helytartó helyére van kiszemelve, Giskra meghívása folytán Bécsbe ment. Külföld. Spanyolország. A forradalom az ország ura. De menjünk rendre.A spanyol kormány a következő sürgönyt intézte a külföldi követekhez : „Anglia madridi követe jelentvén, hogy kormánya el van határozva spanyol partokra hadihajókat küldeni, a tanács elnöke felhívta a britt kormányt, hogy azt ne tegye, mert a felkelő mozgalom nem érinti az angol alattvalók érdekeit. Sir John Crampton biztosíta, hogy Stanley lord engedett e kívánságnak.A tanács elnöke megtudván ma, hogy a felkelők készülnek bombázni Carthagenet és Corognet, tudtára adta az angol kormánynak , hogy a királynő kormánya nem felelhetvén azon károkért, melyek az angol alattvalókat ez esetben érik, az angol kormány oly intézkedéseket tehet, aminőket jónak lát.“ Az a fontos proclamatio, melyet a felkelés főnökei Cadixhoz 19 én intéztek, így hangzik : Spanyolok! Cadix városa, fegyverben az egész tartománnyal, a kikötőben levő tengerészettel és Carraca egész tengerész tartományával, ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a Madridban székelő kormánynak az engedelmességet megtagadja.Biztos lévén, hogy mindazon polgárok hű tolmácsa,kik a méltóság minden érzetét nem vesztették el,el van határozva le nem tenni a fegyveremig a nemzet vissza nem nyeri szuveranitását, nem nyilvánítja és végre nem hajtja akaratát. Lesz e oly spanyol, ki elég hideg hazája szerencsétlensége iránt, hogy megkérdezze e komoly esemény okát ? Ha sérelmeinket mélyen vizsgálnók, bajosabb lenne igazolni azt a nyugodtságot, amellyel azokat tűrtük, a világ és történet előtt, mint azt a végelhatározásunkat, hogy azokért buszut állunk. Mindenik emlékezzék vissza és ti mind fegyvert fogtok ragadni. Az alaptörvény lábbal van tiporva. A szavazat megrontva fenyegetés és alárendelés által. A magánjog nem függ többé a közjogtól,hanem valamely hatalom önkényétől. A municipiumok feloszlatva. A közigazgatás és pénzügyek erkölcstelenség és agioSageal tele. A köznevelés zsarolva. A sajtó néma, és az általános hallgagatás, melyet csak a gyakori értesítés a rögtönzött vagyonról, az uj ügyekről, az uj királyi rendeletekről szakaszt meg, melyek fosztogatják a közkincstárt. Castillia czimei, melyet oly esztelenül pazarolnak és a magas díj, a melyen azt megnyerték, a rendetlenség és vétek árulása; ilyen most Spanyolország. Spanyolok, ki meri azt állítani: „Ennek mindig igy kell tartania.“ Nem, ez nem lesz igy, elég volt a botrány. E falak közzül, melyek mindig hívek voltak szabadságunkhoz és függetlenségünkhöz, minden pártérdeket félre téve és csak a közjóra tekintve, mi titeket felhívunk, hogy csatlakozzatok azon dicsőséghez, hogy azt valósítsuk. A mi hősi tengerészetünk, mely soha sem vett részt belegyenetlenségünkben, először kiáltván ki a riadót, világosan bizonyítja,hogy itt nem egy párt panaszkodik, hanem hogy e kiáltás hazánk bensejéből származik. Azt akarjuk, hogy közös törvényesség, mindnyájunk számára alkotva, tartson mindenkit tiszteletben; mi azt akarjuk, hogy az, ki meg van bízva, hogy az alkotmányt tiszteletben tartsa és tartassa, ne legyen annak engesztelhetetlen ellene. Azt akarjuk, hogy az okokat, melyek a legfelsőbb határozatokra befolynak, fennhangon mondhassuk el anyáink, nejeink és leányaink előtt; mi szabadság és becsületben akarunk élni. Azt akarjuk, hogy egy ideiglenes kormány tiszteletben tartsa az ország minden erejét, biztosítsa a rendet, és hogy az általános szavazás vesse meg politikai és társadalmi újraszületésünk alapját. Mi, hogy rendületlen akaratunkat valósítsuk, számítunk minden szabadelvű ember egyhangú és compact közreműködésére a veszély előtt, valamint a középosztályok támogatására is, melyek nem akarhatják, hogy izzadságuk gyümölcse ezentúl is gazdagítsa a börze embereit és a kegyenczeketj a rend barátjaira, ha azt az erkölcsiség és jogra akarják alapitni; a személyes szabadság bő barátaira, melyet mi a törvény oltalma alá helyezünk ; az oltár szolgáinak támogatására, kik mindenek előtt érdekelve vannak, hogy forrásában apadjon ki a vétek és rész példa; az egész népre és egész Európa helyeslésére, mert lehetetlen,hogy a nemzetek tanácsában el legyen határozva, hogy Spanyolország megalázva éljen. Visszautasítjuk azon neveket, melyeket adnak már elleneink nekünk: lázadók azok,kik bármely helyzetben legyenek, minden törvényt megsértenek, és a haza hű szolgái azok, kik minden akadály daczára, visszaadják neki az elvesztett tiszteletet. Spanyolok, ragadjatok mind fegyvert! Ez az egyetlen mód megakadályozni a végromlást és ne felejtsétek el, hogy oly körülmények közt, midőn a népek magukat kormányozhatják, azok a történelembe kitörülhetetlen betűkkel írják be minden ösztönüket és tulajdonságukat. Legyetek, mint mindig, bátrak és nemesek. Ellenségeink egyetlen reménye az, hogy mi szélsőségekre vetemedünk. Csalódtassuk tehát őket az első perczben, megmutatván magunk viselete által, hogy mi a szabadságra mindig méltók leszünk, a melytől oly méltatlanul fosztottak meg minket. Ragadjatok fegyvert, nem a mindig gyászos gyűlölet befolyása alatt és nem a mindig tehetetlen haraggal, hanem inkább az igazság ünnepélyes biztonságával, mely kardjára támaszkodik. Éljen Spanyolország! Cadix szeptember 19. 1868. Aláírva: De la Forre herczeg, Juan Prim, Domingo Dulce, Francisco Serrano Bedoya, Ramon Novillos, Rafael Primo Rivera, Antonio Caballero de Rodas Juan Tópete. Mint táviratunk a reggeli lapban jelenti, Novaliches marquist megverték, még pedig erősen, és Madridban a foradalmi junta megalakult és ki is vonta a Bourbon család trónvesztését. A sevillai junta pedig a következő fontos határozatokat hozta: Sevilla tartományi forradalmi juntája. Spanyolok! A sevillai forradalmi junta kötelességei elsejét mulasztaná el, ha nem kezdené azon, hogy e tartomány lakóihoz és a nemzethez nem fordulna, megismertetvén azokkal azon elveket, melyeket fentart és véd, mint e szerencsétlen ország újra születésének alapját, a melynek lelkesedettségét oly sok század zsarnoksága nem hüthette, ki, és melynek férfias erejét oly sok évi megaláztatás sem gyengíthette meg. den I. Az általános és szabad szavazat, mint minhatalom törvényessége alapjának szentesités, és mint olyannak, mely a nemzet akaratának egyedüli és hű kifejezése. II. A sajtó teljes szabadsága, minden cautio, felelős kiadó nélkül és csakis azon büntetésekhez alkalmazkodva, melyeket a Codex a rágalmazás és gyanúsításra szab. III. Minden más szabadságnak gyakorlati és közvetlen szentesítése, mint a tanítási, vallási, dohány és iparszabadság stb. a vámtörvények okos és szabadelvű reformja, addig mig az ország állása megengedi, hogy a kereskedelmi szabadság teljesen felállittassék. IV. A halálbüntetés és a jövedelmi büntetési rendszer eltörlése. V. Hatályosan biztosított személyes biztonság, valamint a lakás és levelezés absolut sértetlensége. IV. Azon korcs alkotmány eltörlése , mely minket kormányoz, valamint azon organicus törvényeké is, melyek abból erednek és azok helyébe ideiglenes visszaállítása az 1856-iki Cortez határozatainak, eltörölvén az állammal-