A Hon, 1868. december (6. évfolyam, 277-299. szám)

1868-12-01 / 277. szám

— (A bécsi egyet. magy. clabb) 1868. dec. 5-én esti 7% órakor tartja első alakulási ün­nepélyét.Lerchenfelderstrasse a grüne Thorn helyi­ségében,melyre minden távollevő tagtársaink bará­­tilag meghivatnak. Bécs, november 28-án 1868. Stauber Béla e. i. elnök Freisinger Lajos e. i. jegyző. — (A m. k. t. e. j­o­g­h. segélyző egylet) bizottmánya f. hó 26-án tartott e. i. II. rendes se­­gélyző gyűlésében 260 ft készpénz és 15 havi ebéd­jeg­gyel összesen 57 joghallgatót segélyzett ak­ként, hogy 2 joghallgató nyert 4—4 13 5—5, 24 6—6, 1—7, 2 8—8 ftnyi segély, b 15 egyegy havi ebédjegyet. — A segélyegylet egyik főczélja, a szegényebb sorsú joghallgatók részére conditiók szerzése lévén, szabad legyen ezúttal újból felkér­nem mindazon­t. urakat, kiknek nevelők, tanítók, vagy irodasegédekre van szükségök, hogy ebbeli megbízásaikkal hozzám fordulni szíveskedjenek, ki is a legnagyobb készséggel igyekezendem óha­jaiknak eleget tenni. Kelt Pesten 1868. nov. 30. V­á­r­a­d­y Béla e. i. titkár. — (A n.-k­ő­r ő­s­i) h. h. lyceum bölcsészeti osz­tályainak növendékei, az önk. hivatalnokait meg­­választák köv. renddel. Elnök Losonczy László tanár, alelnök Silling Kálmán, titkár Halász János főjegyző Biczó Pál, másodéves bölcsészet hall­gatók. A budapesti munkásegylet alapító tag­jai vasárnap f. hó 29-én megtartották a lapokban előre hirdetett értekezletet, melyben a munkás­kérdés könnyebb megoldhatja és a munkás­­egyletek szervezése, és rendezésére Rohonyi Géza egy életre való inditványnyal lépett föl. Nézete szerint legjobb eszköz lenne a föllebb említett egylet fölvirágoztatását illetőleg oda­hatni, hogy a munkás mielőbb birtokába juthas­son azon eszközöknek, melyek által szellemi ki­képzését stb. legsikeresebben elérheti. — „Ha a tudósnak meg van akadémiája, a művésznek csarnoka, a kereskedőnek tőzsdéje, a földmivelő­­nek köztelekje, miért kellene egyedül a munkás­nak hajléktalannak lennie ? Egy oly munkás háznak felállitatását ajánlja tehát, mely nem­csak külsőleg hasson, hanem melyhez állandó ipartársat tartatnék főn, hol továbbá a szükséges tantárgyak előadatására iskolák alapittassanak s egy nagyobbszerü terem állana rendelkezésére az egylet által rendezendő munkás gyűlésekre, országos munkás összejövetelekre stb. Egyhan­gúlag elfogadtatván, az indítvány, Rohonyi Géza , Steinacker Ödön , Kiss Kálmán és Miklósovits József urakból álló szűkebb kö­rű bizottmány választatott meg, a szükséges előmunkálatok kidolgozására, nevezetesen me­morandumok elkészítésére, melyekben a köz­gazdászati minisztérium, az országos iparegye­­sület és az ország összes iparostestületei fel len­nének szólítandók az eszme támogatására. Hogy ezen indítvány mennyire karoltatott fel lelkese­déssel, erről a legszebben tanúskodik Kiss Kál­mán, s Komorner Soma urak nagylelkű ajánlata, kik közül az első azonnal 500 ftot, második pe­dig 100 ftot ajánlott a fenemlitett czélra. Külföld. Dunai fejedelemségek. Tá­viratilag közöltük már, hogy Ghika a lelépett Bratiano helyén már ministeriumot is alkotott. Most a helyzet illustratiojához közlünk egyes híreket. A hadügyminister rendeletében az „Os­ten“ szerint a katona­iskola növendé­keinek meg­­hagyatik, hogy kivált Galiczia és Észak-Magyar­­országot tanulmányozzák hadtani szempontból. Az osztrák hadügyminister egy főtisztet küldött volt ki, a romániai körülmények tanulmányozá­­sára, — az Isten szerint — ki az országot álru­hában át meg átutazta és vissza érkezett. Jelen­tésében jelzi a nagy erőfeszítést, mit Románia tett, de egyszersmind megjegyzi, hogy ezek túl voltak becsülve, — de két dolog feltűnt: az egyik, hogy a kormány behozta minden köz­ségbe a vasárnapi czéllövést és másik, hogy hadi utakat készitnek, különösen figyelmeztet arra, mely az Erdély és Bukovina közti szegletét Moldvának futja át. A „Perseveranza“ a magyar posta díj alól kivonatott s ezt akarják tenni a a „Romannal­“lal is. Görögország. Az ideiglenes krétai kor­mány tiltakozása így hangzik : „Mi a kandioták képviselői, főnökei és vezérei, tudomást vettünk egy a portánál levő külföldi követekhez nyújtott petitioról, melyet nehány renegát készített és mely ellen határozottan tiltakozunk, mert az semmikép se fejezi ki vágyainkat és óhajainkat. Mi ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, hogy a can­­dioták, lelkesülve azon eszméért, melynek való­sításáért oly sok vagyont és vért áldoztunk, hogy minden bárminemű kormányt a sultantól vissza­utasítunk és csak a szabad Görögországgal való egyesülésünkben van czélunk. Kelt Malvessiaban 1868. November 2. következnek az aláírások. A felkelés ereje láthatólag növekedik. Ugyan Mehemed Ali a sphakiotai hegyek közzé szorí­totta őket, de ott szaporodnak.A görög kormány­lap kijelenti, hogy a cretai felkelőket hazatérésre felszólító felhívás tanúsított volt. A szerb hivata­los „Vidovdan“ pedig a görög consul hitelesítése alkalmával megjegyzi, hogy Görögország és Szerbia érdekei egyek lévén, az egyetértésre mindkettő nagy súlyt fektet, Stanley beszédére pedig megjegyzi, hogy a függetlenség és nem monarchiára való törekvés tartja izgatottságban keletet és a török kormány rész kormánya elnyo­mása és hiányos igazságszolgáltatása. E néhány oda vetett vonásból is sok conbinatiot lehet csi­nálni. Spanyolország.Az „Imperial“ kormány­­párti lap egy „Spanyolorszország“ becsülete czi­­mű­ czikket ad, melyben emlékezetbe hozza,hogy mikor Izabella ötszáz millió kölcsönt kért, a tő­kepénzesek siettek aláírni és a mostaniaknak ezt veti szemökre : Ha a ti hazafiságtok őszinte, si­essetek megmenteni a forradalmat, mely a békét és a szabadságban a rendet képviseli. Ha önzés­­tek fenekén gyűlölitek a forradalmat, mondjá­tok meg őszintén azért, hogy az ország tudja és ne várjon semmit tőletek. De tudjátok meg, ha a forradalom bukik, ha a haza bukottnak nyil­vánítja magát és azután jó a kétségbeesés, mely anarchiát szül, annak senki se lesz oka, annak következményeit csak­­ ti fogjátok hordani, de a­nélkül, hogy az az elégtételetek lenne, hogy til­takozhatnátok, mert kezeitekben volt az eszköz a catastropha kikerül­sére. Jaj nektek, ha e vég­zetes nap elérkezik­.Ennek oka,hogy valami 200 millióra lenne szükség még edd­igelé csak egy hatoda van aláírva. A portugál és spanyol kormány alkudoznak az utasok, portéka és élelmi szállítás könnyítése iránt. Ez iránt három szerződés van. Az egyik szerint a portéka-szállítás jegyzett vagyonokban a franczia határról szállíttatnék Portugálba. A másik szerződés egy vámdelegatio felállításáról szól oly formán, hogy egy spanyol delgatio len­ne Lissabonban,egy portugál Madridban az uta­sok pakkjának megvizsgálására, hogy ez által az Elvas és Bajadz zban fennálló vámformalitá­sok kikerülhessenek. Egy harmadik szerződés­ben Spanyolország a fris tengeri halaknak sza­bad bevitelt engedne. Barcelonában 22-én volt meg a két párt ma­­nifestatiója. Míg a palotatéren a 3 párt egyesü­lését és monarchiát kértek, a Catalonia téren a munkások, tanulók és a falusi lakosság küldött­jei a demokratákkal egyesülve a köztársaságot éltették, és a monarchisták által elfoglalt térre mentek. Összeütközéstől lehete félni, de nem történt, semmi, mindkét párt békésen oszlott el. A madridi republicanus comité a következő táv­iratot kapta Saragossából : „Több , mint 200 ezer ember a szabad ég alatt egybegyülve kiki­­álta a köztársaságot, mint a­mely a legjobb kor­mányforma.“ A gyűlés elnöke : Juan Pabla So­­ler. Titkár : Calisto Armio. Sevillában is 22-kén nagy republicanus tüntetés volt, az utczákon vo­nultak keresztül. Caceresben egy republicanus comité alakult. Manifestumában a respublicát nyilvánítja a democrat eszméknek megfelelő kormányformának. De kijelenti, hogy ezért nem akar meghasonlást támasztani a democraták közt. Csak küzdeni fog a republikánus eszmék győzelméért. A közös hadügyminisztérium előter­jesztése az eddigi kezelési eredmények felett, melyek a szárazföldi hadsereg 1868-ik évi rendes költség­­vetésével elérettek. A hadügyminisztérium a hadsereg rendes szükségletére az 1868. közigazgatási évre 72,500000 ftnyi államjavadalmazást igényelt. A költségvetés előtárgyalásánál, melyben a közös minisztériumon kívül még a két felelős országos minisztérium is, törvényes befolyásá­nak érvényesíthetése miatt részt vett, 3,207000 ftnyi átalány levonás határoztatott, miután a két állam kedvezőtlen pénzügyi állapota erre kény­­szerített, és egyúttal oly megtakarításokra melyek még a védrendrendszer életbeléptetése, előtt az átmeneti időszakban eszközölhetők valá­­nak, biztos reményünk volt. Ennek következté­ben az 1868. január 20-án átnyújtott közös költ­ségvetés előterjesztésében a szárazföldi hadsereg részére az 1868. évre 69.290.000 ftnyi államja­­vadalmazás kéretett. A lehetőség, a szükségletet ezen összeggel fe­dezni, azon feltevéshez volt kötve, hogy az ele­del és a termesztményekre vonatkozó egység­árak, melyek a szükségleti tételek alapjául vé­tettek, a tettleges beszerzéseknél növekedést nem szenvednek. Ezen egység­árak tiz évi átlag alapján, a há­rom legdrágább év kihagyásával s egy bizonyos százalékos levonással számítottak ki. Az árak egybeállítása 1967. július havában történt, a legjelentékenyebb élelmezési czikkek ára apad­ni fog. Időközben azonban részint rész termés Nyu­­gat-Európában, részint pedig roppant kiterjedést nyert gabnakivitelünk épen ellenkezőt, t. i. egé­szen szabálytalan áremelkedést okozott, úgy, hogy az elő­rányzott tételek összehasonlításánál már ez év január havában a tettleges szükség­letnél körülbelül 4.700,000 fttal való felemelése elkerülhetlennek mutatkozott. Az idecsatolt egybehasonlító tabellás kimuta­tás részletesen mutatja azon nagyjelentőségű­­ kü­­lönbséget, mely a legfontosabb eledelbeli és termesztményi czikkekre nézve az 1868-diki költségvetésbe fölvett s a tettleges beszer­zési árak között létezik. Így állt a dolog, a midőn az alulirt hadügyminiszter majdnem egy időben a magas delegatiók össze­jöttével a hadügy vezetését átvette. Akkoriban ő már az összes kormány által tárgyalt és a magas delegativ iknak átnyújtandó költségvetést készen találta, mely tehát befolyása nélkül ké­szült és melyet ö leglényegesebb alkatrészére, t. i. a természetbeni élelmezés kiszámítására néz­ve — szemben a tettleges árviszonyokkal — megfelelőnek nem tarthatott. Az alulirt hadügyminiszter az 1868-ik évre való hadügyi költségvetés tárgyalásakor kiemeli, hogy az engedélyezett államjavadalmazással alig leend képes a szükségletet fedezni és e tekin­tetben felelőséget nem vállalhat. Ugyanis a hadügyi albizottság 1. évi február 21-én tartott Xl-ik ülés jegyzőkönyvében a következő talál­ható : „Szavazás által megállapittatott, hogy a tit­kos kiadásokra szánt 20000 ftnak, a katonai mé­nesekre, gazdaságokra s csődörraktárakra prae­­liminált összegnek kiválasztása, továbbá azon 3,207000 ftnak törlesztése mellett, melyet már maga a közös minisztérium is törölhetőnek elis­mert, megaláltatnak az egyes tételek alatt fog­lalt summák azon világos megjegyzéssel, hogy a virement átalában megengedtetik, hogy igy az egyik, vagy másik pont alatt beállt, vagy be­­állható hiány fedezhető legyen az egyedünnen meggazdálkodások által.“ „Hadügyér úr erre kijelenté, hogy az élelmi árak emelkedésének kijelölt módon felegyenlít­­hetéséért felelőséget­ nem vállalhat.“ Ugyanazon alkalommal a hadügyminiszter az éjszak-német szövetség hadseregének költségve­tésére utalt, mely megengedi, hogy az esetben, ha a beszerzési árak magasbra emelkednek, mint előirányoztatott, az itt származott nagyobb szük­séglet fedezésére póthitel kérethessék. Felemlíté továbbá, miszerint mit sem fog mulasztani, min­­den irányban megtakarításokat és leszállításo­kat eszközölni; azonban ezen megtakarítások mellett is bekövetkezhetik azon eset, hogy az előirányzatban lévő árak elégtelensége, fedezet­­ea szükségletet eredmény­ezen­e. A birodalmi tanács bizottságának 1868-ik évi február 29-én tartott VH-ik ülésében hasonló nyilatkozatot tett az alóíírt hadügyér. A magas delegátiók azon véleményhez ragasz­­k­o­dtak, miszerint azon különbség, mely a tér­in ssztményekre előirányzott egység­árak és a­­ t­öleges beszerzési költségek között fölmerül, a­­ k­öltségvetés egyes tételeire nézve engedélyezett

Next